Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró: 

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
• az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.    A rendelet célja

1. §

(1)       A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

      a)         a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem)                               meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

      b)         településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

      c)         településképi követelmények meghatározásával;

d)        településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

2.    A helyi védelem célja

2. §

1. A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.    A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3. §

(1)       A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a)    az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b)    a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség   megszüntetésére,

c)    a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4.    A rendelet területi hatálya és alkalmazása

4. §

1. E rendelet területi hatálya Vámospércs Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
3. A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.
4. A 21. § szabályozása szerinti területi lehatárolásokat a településszerkezeti terven kell beazonosítani

5.    Értelmező rendelkezések

5. §

 E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész. 
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
3. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
4. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 2. § (b) pontja szerinti épülettartozék.
5. Helyi egyedi védett épület: Vámospércs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Vámospércs építészeti örökségének helyi védelméről szóló 25/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendeletében meghatározott épület,
6. Építési reklámháló: a Korm. rendelet 1. § 1. pontjában meghatározott berendezés,
7. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés,
8. Kioszk: a Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény,
9. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop,
10. 7. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom,
11. 8. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 12. 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés vagy létesítmény,

13. Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdetőberendezés,
14. Utasváró: a Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény,
15. II. Utcabútor: a Korin. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
16. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
17. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai: A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

6.    A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

6. §

1. A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.
3. Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani.

A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)         a javasolt vagy érintett érték megnevezése, 

2. a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi    szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
3.   a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
4. a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
5. a védelem fajtája,
6. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

4. A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti. 
5. A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
6. A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 5. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték a) megnevezését,
   2. nyilvántartási számát,
   3. azonosító adatait (alkotó megnevezése),
   4. védelem típusát, rövid indokolását,
   5. pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),
   6. fotókat,
   7. állapotfelmérésének      adatait,            állapotát          befolyásoló     átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben, h. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,  i. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
7. A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
8. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték:
   1. megsemmisül,
   2. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
   3. A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
   4. magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
9. A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
   1. az érintett elem helyszínrajzát,
   2. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
   3. természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
   4. fotódokumentációt,
   5. amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
10. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7.    A helyi védett érték fenntartása

7. §

1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
2. A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
3. Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
4. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
5. A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
6. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
7. A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

8.    A helyi védett érték fogalma, annak fajtái 

8. §

1. E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 5. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
2. A helyi védett értékek kategorizálása:
   1. helyi védett utcakép, jele: HU,
   2. helyi védett épület jele: HE,
   3. helyi védett természeti érték, jele: HTE.
3. Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 5. mellékletében külön meg kell jelölni.

III. Fejezet 

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9.    A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása 

9. §

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. Vámospércs város területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
   1. Városközpont - Történeti beépítésű területe /1./
   2. Városközpont - Új beépítésű lakóterületek /2./
   3. Városközpont - Új intenzív beépítésű és tovább épülő terület /3./
   4. Városközpont – Távlati fejlesztésre szánt terület /4./
   5. Történeti beépítésű lakóterületek /5./
   6. Kertvárosi, előkertes lakóterületek /6./
   7. Falusias, előkertes lakóterületek /7./
   8. Beépítésre nem szánt területek /8./

(4)A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, e rendelet 1. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként lehatárolt településrészek tartoznak.

(5)Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:

1. régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
2. NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
3. tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
4. helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

(6)a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 9. §(2) a) – (d) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

2. Területi lehatárolásukat a Hész mellékletét képező szabályozási terv, Országos- és térségi övezetek lehatárolása tervlapok, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

10.    Építmények anyaghasználatára vonatkozó, teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények

10. §

1. Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
2. A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények, az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre szűkíthetik!
3. Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, palafedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, nád és fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.  Ennek értelmében:
   1. Emeletes épületek, közösségi célú épületek és gazdasági épületek esetében, meglévő korcolt lemezfedésű lakóépületek felújításakor- tetőfedés cseréjekor, az a) pontban felsoroltakon és korcolt fémlemezfedésen kívül, más nem alkalmazható.
   2. A tetőfedő anyag színeként, sárgásvörös, natúr cserép szín, barna, szürke, vagy antracit színeken kívül, más alkalmazható. 
   3. Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

4. Homlokzatok: 
   1. Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneken, a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatain, valamint az erősebb tónusok közül a vörösbarna- téglavörös tónusain kívül, más színeket nem lehet alkalmazni. 
   2. Az erősebb drapp, barna és vörös árnyalatok, a téglavörös szín, elsősorban a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél alkalmazható. 
   3. A hideg színek, vakolat színeként, (a halványzöld kivételével), valamint kerítés és kapuk színeként, (a hagyományosnak számító szürkészöld színen kivételével) nem alkalmazhatóak.
5. Kerítések: 
   4. A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeken és árnyalatain, valamint a szürke árnyalatain kívül, más színeket nem lehet alkalmazni. Az élénk színek a környezetben idegenül hatnak, így ezek alkalmazása nem megengedett.
   5. A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, valamint falazott kivitelben – vakoltan, vagy tégla/ kő burkolattal lehet készíteni. 
   6. A kerítésmezők deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon, valamint falazott - vakolt, vagy vakolatlan, tégla vagy kő burkolatos- kialakításon kívül, más helyben nem hagyományosnak számító, anyagokból nem készíthetőek.
   7. Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

11.        Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

11. §

(1) Területi építészeti követelmények:

1. Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak és a területi szempontból meghatározó területek területi építészei követelményeinek (9.-16.§) figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
2. Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a HÉSZ övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

(2)       Egyedi építészeti követelmények:

a) Tömegformálás: A településen csak a 35- 45 fok közötti hajlásszögű tetőidomok alkalmazása megengedett.

12.    Városközpont – Történeti beépítésű területe (1)

12. §

1. A vasútállomáshoz vezető Nagy utca, és a városházától keleti irányba kivezető Béke utca legszebben megmaradt, igazi kisvárosias hangulatú és léptékű utcái, ahol az épületek oldalhatáron állóak, előkert nélküliek, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel fedettek és ahol több helyi védelemre érdemes polgárház, kapu- kerítés is található.
2. Területi építészeti követelmények:
   1. A beépítés telepítési módja: Oldalhatáron álló, jellemzően utcavonalra kihelyezett, de a kis előkerttel (1-3,0 méterre) történő épület elhelyezés is lehetséges. Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület fenti sajátosságának figyelembe vételével, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg.
   2. Szintszám: A beépítés földszintes, vagy földszint+ 1 emeletes, magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ. övezeti előírásai határozzák meg. 
   3. Kerítésalakítás: A közösségi funkciójú ingatlanok területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

3. Egyedi építészeti követelmények:
   1. Anyaghasználat: 

Jelen rendelet 10.§ előírásai szerint

2. Tömegformálás:

ba) A bb) és bc) pontban foglalt kivételekkel, az épületeket utcával párhuzamos tetőgerincű, nyeregtetővel kell lefedni, két oldalán oromfallal. 

bb.)A nem védett utcaszakaszokon, új épület építése, vagy meglévő tetőcseréje ese-tén, utcára merőleges tetőgerincű nyeregtetővel történő fedés is megengedett, de ebben az esetben az utca felöl teljes kontyolással kell a tetőt készíteni.

bc) Az utcaképi védettségű területen meglévő, utcára merőleges gerincű, oromfalas épület átépítése, tetőcseréje esetén, az oromfalas kialakítás is megengedett. bd) Álló tetőablak (oromfalban kialakított tetőablak kivételével) nem létesíthető.

3. Kerítésalakítás:  

ca) A 10.§. (5) bekezdés előírásit figyelembe véve, az alábbi kiegészítésekkel:

cb) Utcavonalon álló épület esetén, az ingatlan fennmaradó utcafronti részén tömör kerítés készítendő, de közösségi rendeltetésű ingatlan esetében a teljesen áttört, vagy jelzésszerű kerítés is megengedett- vagy a kerítés el is hagyható.

cc.)  Ha az épület kis mélységű előkerttel kerül elhelyezésre, akkor a teljes hosszában áttört kerítés készítendő az egész utcafronti részen. Ezeket a kerítéseket falazott lábazattal, oszlopokkal kell készíteni, összhangban az épület építészeti kialakításával. Ilyen esetekben teljesen áttört, igényesen kivitelezett, esztétikusan díszített kovácsoltvas kerítésmezőket kell készíteni.

13.    Városközpont- Új beépítésű lakóterületek (2)

13.§

1. A történeti beépítésű városközpont egyik meghatározó utcájával, a Nagy utcával párhuzamos, Váci Mihály és Patika utcák mentén kialakult beépítés.

2. Területi építészeti követelmények:
   1. Építmények telepítése: Oldalhatáron álló, sorházas, vagy láncházas beépítés, előkerttel elhelyezett lakóépületekkel. Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület fenti sajátosságának figyelembe vételével, a HÉSZ. övezeti előírásai határozzák meg.
   2. Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg. 
   3. Kerítésalakítás: A telek területét a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

 Egyedi építészeti követelmények:

4. Anyaghasználat: Jelen rendelet 7.§ előírásai szerint
5. Tömegformálás:

Emeletes épület létesítése esetén, amennyiben földszintes épülethez 15 méternél közelebb kerül, az épület tömegének magassági visszaléptetésével, vagy alacsonyabb tetőrész beiktatásával kell „segíteni” a megfelelő átmenetet a fölszintes és fsz+1 emeletes épület között.

6. Kerítésalakítás: Jelen rendelet 10.§ (5) bekezdés rendelkezései szerint.

14. Városközpont- Új intenzív beépítésű és tovább épülő terület (3)

14. §

1. A Debrecen irányából városközpontba bevezető út délkeleti oldala, az Ady Endre és Petőfi utcáktól a városházáig. Az a terület, ahol az elmúlt néhány évtizedben jelentősen átépítés valósult meg, de az átépítés folyamata még nem fejeződött be. 
2. Területi építészeti követelmények:
   1. Építmények telepítése:  

          Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák

2. Szintszám: Fsz+1- Fsz+2 emeletes, magastetős. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét, figyelembe véve az utcában kialakult léptékrendet is, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg. 
3. Kerítésalakítás: A telek területét a közterülettől nem kötelező kerítéssel lehatárolni.

3. Egyedi építészeti követelmények:
   1. Anyaghasználat: Jelen rendelet 10.§ előírásai szerint
   2. Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A homlokzat és tömegformálásra vonatkozó előírások, a területre készítendő beépítési – építészeti/ továbbépítési javaslatok eredményeként, jelen rendelet módosításával kiegészítésre kerülhetnek!

3. Kerítések kialakítása: (amennyiben kerítés készül)
4. da) A kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételéven nem megengedett.

db) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás nélküli) teljesen tömör (nem átlátható) kerítés a helyi jellegzetességeknek megfelelően létesíthető. dc) A kerítések anyag- és színhasználata a 10.§. (4) rendelkezései szerint.

15. Városközpont- Távlati fejlesztésre szánt terület (4)

15. §

(1)       A Debreceni utca túlsó (északnyugati) oldala, mely területre beépítési- fejlesztési tervek készültek, a város Integrált fejlesztési stratégiájának részeként. A területre vonatkozó     településképi előírások, a végleges beépítési- fejlesztési tervek, a területre vonatkozó    településképi- fejlesztési koncepció elkészültét követően kerül meghatározásra.

16. Történeti beépítésű lakóterületek (5)

16. §

(1)       Vámospércs városközpontjának történeti beépítésű területein kívül, a városközpontból   kivezető Kossuth utca, a Béke utca Dózsa György utcától kintebb lévő, és a Nagy utca      vasútállomás előtti, Rákóczi utcától kezdődő szakaszait kísérő beépítés, melyek leginkább megőrizték a történeti jelleget. (Még érzékelhető az a történeti beépítési mód, épület elhelyezés, amikor a lakóépületek, vagy bizonyos funkciójú melléképületek (pl.     nyári konyha) az utcavonalra is kiépülhetett. E jellegzetesség megőrzését kívánják az előírások elősegíteni.)

2. Területi építészeti követelmények:
   1. Építmények telepítése:

          Az építési helyet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-5,0 méter távolságra is el lehessen helyezni. Közösségi célú épület (általános iskola, óvoda) elhelyezése esetén rugalmasabb (nagyobb előkertet megengedő) szabályozás is megengedett. Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a HÉSZ illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv határozza meg, a jellegzetesen előkert nélküli- utcavonalon álló beépítésű utcaszakaszok esetében, a szabályozási terven alkalmazott kötelező építési vonallal.

2. Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét, figyelembe véve az utcában kialakult léptékrendet is, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg. 
3. Kerítésalakítás: A telek területét a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

3. Egyedi építészeti követelmények:
   1. Anyaghasználat: Jelen rendelet 7.§ előírásai szerint
   2. Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el. 

bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.

3. Kerítések kialakítása:

da) A kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételéven nem megengedett.

db) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás nélküli) teljesen tömör (nem átlátható) kerítés a helyi jellegzetességeknek megfelelően létesíthető. dc) A kerítések anyag- és színhasználata a 7.§. (4) rendelkezései szerint.

17. Kertvárosi, előkertes lakóterületek /6/

17. §

1. Vámospércs belterületének kertvárosias lakóterületei, ahol oldalhatáron álló, előkertes, földszintes, vagy fsz+1 emeletes lakóépületek épültek, illetve építhetőek.
2. Területi építészeti követelmények:
   1. A beépítés telepítési módja: Oldalhatáron álló, előkertes.
   2. Szintszám: A beépítés földszintes, vagy fsz+1 emeletes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg. 
   3. Kerítésalakítás: A telek határain kerítés építése kötelező.

3. Egyedi építészeti követelmények:
   1. Anyaghasználat: Jelen rendelet 10.§ előírásai szerint
   2. Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el.

bb) Emeletes épület létesítése esetén, amennyiben földszintes épülethez 15 méternél közelebb kerül, az épület tömegének magassági visszaléptetésével, vagy alacsonyabb tetőrész beiktatásával kell „segíteni” a megfelelő átmenetet a földszintes és fsz+1 emeletes épület között.

3. Kerítések kialakítása: Jelen rendelet 10.§. (4) rendelkezései szerint.

18. Falusias, előkertes lakóterületek /7/

18. §

1. Vámospércs belterületének falusias beépítésű területei, ahol oldalhatáron álló, előkertes, földszintes lakóépületek épültek, illetve építhetőek.
2. Területi építészeti követelmények:
   4. Építési hely: Az építési helyet az oldalhatáron álló, előkertes beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni.
   5. Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból és a falusias beépítés hagyományosan alacsonyabb léptékrendjéből is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg. 
   6. Kerítésalakítás: A telek határain kerítés építése kötelező.

3. Egyedi építészeti követelmények:
   4. Anyaghasználat: Jelen rendelet 10.§ előírásai szerint
   5. Tömegformálás:

Csak magastetős épületek helyezhetők el.

6. Homlokzati kialakítás:
7. Kerítések kialakítása: Jelen rendelet 10.§ (2) b előírásai szerint

19. Beépítésre nem szánt területek /8/

19. §

A tájba illesztésre vonatkozó szabályok:

1. A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni. 
2. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
3. Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tára jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a HÉSZ határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.
4. Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.

20. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

20. §

(1)          A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2)          Helyi védett utcakép (HU) esetén

1. megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:

aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés, ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága

ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság, ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása, af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)

2. az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

(3)          Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén

1. a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
2. a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
3. a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
4. az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
5. az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
6. épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,
7. tetőfelületre cégér nem helyezhető el,
8. a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,
9. a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.
10. a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,
11. Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

l)              A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.

21. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

21. §

(1) A reklámhordozók létesítésére vonatkozó szabályok

1. Reklámot, reklámhordozó eszközt, berendezést, létesítményt közterületen településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,
2. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon lehet elhelyezni.
3. Az utasváró függőleges határoló felületein reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
4. A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2xl,8 m reklámfelületű hirdetőbe rendezések alakíthatók ki.
5. Az információs vagy más célú berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-ad részén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
6. Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8xl,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.
7. Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai

1. A 3. §, a 4. §, az 5. §, a 6. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, forgalomcsillapított utcában és téren.
2. Az alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek:

ba) legfeljebb 1 m alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

bb) közterület fölé kifeszített molinó,

bc) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.

3. Építési tevékenység idejére történő építési reklámháló kihelyezésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén az építési tevékenység időtartamára az építési reklámháló kihelyezése engedélyezhető azzal a feltétellel, hogy az építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy kérelmező vállalja annak érintettek általi vezetését és ezzel igazolásra kerül a felújítás megkezdése.

(3) A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok

1. Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
2. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
3. Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75x150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
4. Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 méter, magassága 1,0 méter, szélessége 15 cm lehet.
5. Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

22. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. §

1. A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)
2. Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
   1. a lakóterület határától 50 méteren belül, 
   2. védett természeti területen,
   3. az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

3. Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.
4. A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
5. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
6. Középnyomású           földgázellátású           területeken      telkenként       egyedi

nyomás szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

7. Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.

V. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

23. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

23. §

1. Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

2. A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
3. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely  tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
4. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
5. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
6. A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
7. A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
8. Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
9. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

VI. Fejezet 

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24. §

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező 
   1. minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
   2. minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
   3. településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,
2. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
3. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.
4. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
5. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
6. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

25. A településképi véleményezési eljárás

25. §

1. Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:
   1. Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy
   2. Az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
2. A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely), település közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
3. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben
   3. új építmény építéséhez minden esetben,
   4. meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
4. Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
5. Jogszabály alapján helyi építészeti-műszaki tervtanács köteles építési tevékenységre vonatkozó településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi.
6. Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
7. Amennyiben a jogszabály alapján kötelezően összehívandó tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (5) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (6) bekezdés szerinti – szakmai állásfoglalása alapján kiadott településképi vélemény helyettesítheti.
8. A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
9. A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

26. A településképi bejelentési eljárás

26. §

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az 1. mellékletben megjelölt, „településképi jelentőségű területeken”
   1. a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
   2. meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
   3. közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
2. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető. (3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 3. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

4. A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
5. A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
3. Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb

2 év,

4. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
5. Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

27. A településképi kötelezés

27. §

1. A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
2. A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali kötelezettség lehet.
3. A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére, hatósági határozatban kötelezheti.

(4)          A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(1)Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő- testület településképi bírságot szabhat ki, melyet az önkormányzat által megküldött befizetési csekken kell teljesíteni.

5. A településképi bírság összege:
   1. Helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint, 
   2. Településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 

150 000 forint,

3. reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

6. A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

VII. Fejezet 

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

28. Hatálybalépés

28. §

E rendelet 2018. február 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésérő a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskkodik.

29. Átmeneti rendelkezések

29. §

E rendelet előírásait csak a 2018. június 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.

30.    Hatályon kívül helyező rendelkezések

30. §

(1)E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vámospércs Város Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott, több alkalommal módosított, Vámospércs város Helyi építési szabályzatáról szóló 8/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendeletének:

a)a 6.§ (50), (51) bekezdései,

b)a 7.§ (3) bekezdése

c)a 10.§ (8) bekezdése,

d)a 11.§ (8.) bekezdés, alábbi szövegrésze:

„új, nem vedett területen lévő övezetben magastetős es alacsony hajlású magastetős épület összetett tetőformával is építhető. A tető hajlásszöge 20-42^o lehet. Már jellemzően kialakult területen a tető hajlásszöge a környezetben kialakult /két-két szomszédos telken álló építményt figyelembe véve, de minimum 30 ^o, maximum 45 ^o lehet.

e)a 22.§ (4.) bekezdése

f)a 39.§

g)a 40.§ (9) bekezdése.

Vámospércs, 2018. január 29.

          Ménes Andrea polgármester                                    Kanyóné Papp Klára jegyző

A rendeletet kihirdettem:

Vámospércs, 2018. január 30.

                                                           Kanyóné Papp Klára

                                                                       jegyző