1. § A rendelet hatálya kiterjed Vámospércs Városi Önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi lakásra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit a lakások bérbeadásával kívánja megteremteni.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások kizárólag pályázati eljárás útján adhatók bérbe.

(3) Az önkormányzat a lakásbérleti jogviszonyt szerződés legfeljebb 5 évre szóló határozott időre hozza létre.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlőjének kijelöléséről és a pályázatok elbírálásáról a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

3. § Az önkormányzati lakások pályázati eljárás útján:

4. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás igénylésére csak azok a személyek jogosultak:

(2) A méltányolható lakásigény mértékének megállapítására a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm.rendelet 3. §-ában meghatározottak az irányadók.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázati kiírást az önkormányzat honlapján kell közzétenni, illetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani a Képviselő-testülethez.

(6) A pályázatok elbírálásának határideje a benyújtási határidő lejártától számítva legfeljebb 30 nap.

(7) A szociális helyzet alapján benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

5. § A költségelven bérbe adott lakásra irányuló pályázatnak tartalmaznia kell:

6. § (1) A pályázók a pályáztatás ideje alatt a pályázati kiírásban megjelölt időpontban és módon jogosultak a lakásokat megtekinteni.

(2) Amennyiben a pályázattal érintett lakás megüresedése csak a pályázat meghirdetése alatt vagy azt követően várható, a lakás bérlője köteles a lakás megtekintését lehetővé tenni egy, a bérbeadó által előre meghatározott időpontban.

7. § (1) A költségelven bérbeadható garzonházban bérlőként csak olyan bérlő létesíthet bérleti jogviszonyt, aki nem rendelkezik ingatlan tulajdonjogával, kereső tevékenységet folytat, vagy valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A bérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra köthető meg.

(2) Abban az esetben, ha a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre, vagy a hallgatói jogviszony megszűnik, 6 hónapon belül a lakást el kell hagyni.

(3) Az elbírálás során előnynek tekinthető, ha a kérelmező:

(4) A garzonlakásokra vonatkozó pályázati felhívás tartalmára a 4. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

8. § (1) A pályázat érvénytelen, ha:

(2) Nem lehet a pályázat nyertese:

9. § A nyertes pályázó visszaesése vagy kiesése esetén az érvényes pályázatot benyújtók közül a Képviselő-testület dönt.

10. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén határozott idejű, legfeljebb öt évre szóló bérleti szerződést kell kötni a bérlővel.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén – amennyiben a bérlő a lakásbérleti szerződés határidejének lejárata előtt írásban kéri a bérleti jogviszony meghosszabbítását – a Bérbeadó egy alkalommal, legfeljebb 2 év időtartammal a bérleti szerződés meghosszabbításáról dönthet. A bérleti szerződés ezen jogcímen történő módosítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, továbbá a Bérlőnek sem lakbérhátraléka, sem közüzemi tartozása nincs.

11. § A költségelven történő bérbeadás esetén azzal a pályázóval lehet a bérleti szerződést megkötni, aki a pályázati kiírásban meghatározott feltételeket elfogadja és a 7. § (3) bekezdésében foglalt feltételek közül valamelyiknek megfelel.

12. § Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásbérleti jogot az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 32. §-a alapján jogosult személyek folytathatják.

13. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén és annak házastársán), befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbe fogadó, mostoha-és nevelőszülőjén) kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz írásban kell kérni a bérbeadói hozzájárulást, melyben fel kell tüntetni a befogadni kívánt személy adatait és lakcímét is.

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha a bérlőnek vagy a befogadandó személynek az önkormányzattal szemben bármilyen tartozása van, illetve akkor, ha az önkormányzat és a befogadandó személy között peres vagy nemperes eljárás van folyamatban.

14. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

(3) Az önkormányzati lakásban lévő, megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére, a megüresedéstől számított 15 napon belül írásbeli kérelmére kiadható, ha vállalja a teljes lakásra vonatkozó lakbér megfizetését.

15. § (1) A lakás egy részének albérletbe adásához a bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a lakás a bérlő lakásigényét meghaladja és az önkormányzat részére nem tud kisebb cserelakást felajánlani.

(2) A lakás egy részét a bérlő nem lakáscélra nem adhatja albérletbe.

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi vagy korszerűsíti.

(2) Megállapodás esetén a bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni a számlával igazolt költségeket, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget úgy, hogy a bérlő a bérleti díj összegéből beszámítással levonhatja azt, vagy a bérbeadó a bérleti jogviszony megszűnésekor kompenzálja azt.

(3) Amennyiben a helyreállítási költség összege magasabb a határozott időtartam alatt megállapítható lakbér összegénél, a többletköltséget a bérlő által vállalt, számlával igazolt teljesítés után haladéktalanul vissza kell fizetni, de legfeljebb a megállapodásban rögzített összeget.

17. § (1) A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű, szerződésnek megfelelő használatát évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni.

(2) Az épülethez tartozó közös használatú helyiségek és területek rendben tartását a közös használatot megvalósító felek a használat mértéke szerint kötelesek teljesíteni.

(3) A lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák amennyiben a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, úgy a munkák elvégzésének időtartamára a lakásbérleti jogviszony szüneteléséről a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodást köt. A megállapodásban a lakásbérleti jogviszony szüneteltetésének időtartamát rögzíteni kell, amely a lakás kiürítésének napja és a bérlő lakásba történő visszaköltözésének napja közötti időtartamot jelenti.

18. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója a lakás használatáért használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj havi összege az esedékességi időponttól számítva két hónapig a lakásra egyébként megállapított lakbér, azt követően pedig kéthavonta ezen összeg kétszerese.

19. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni az Lt. 35. §-a szerinti különszolgáltatások díját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külön szolgáltatások – szemétszállítás, vízfogyasztás, gázfűtés – díja mérőhelyenként mért tényleges fogyasztás alapján kerül megállapításra a mindenkor érvényes – a vonatkozó jogszabályok szerinti – szolgáltatási díjak figyelembevételével.

20. § A bérlő a lakást nem használhatja nem lakás céljára.

21. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárát - az Lt. 52. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vételével – ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés és a Pénzügyi Bizottság által tett javaslat alapján a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A vételárat a szerződéskötéssel egyidőben kell teljesíteni, a vevő kérelmére azonban a Képviselő-testület engedélyezheti a vételár 20%-ának vételár-előlegként történő megfizetését, illetve a vételár 15 évi egyenlő részletekben történő megfizetését.

(3) Amennyiben a vevő számára a Képviselő-testülete a szerződés megkötésekor részletfizetést engedélyezett, a vevő azonban késedelembe esik, a vételár-hátralék után köteles a jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő mértékű kamatot fizetni.

(4) A vevő vételár-engedményre jogosult, ha:

(5) A vevő a vételár-hátralék megfizetése során 10%-os mértékű engedményre jogosult, ha a hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt megfizeti.

(6) Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésre való kijelölését követően a jogosultak felé a polgármester írásban vételi ajánlatot tesz, mely tartalmazza a lakás vételárát, a vételár megfizetésének feltételeit, az ajánlati kötöttség időtartamát – melynek mértéke 30 nap- és figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a jogosult általi határidő-mulasztás az ajánlat elutasításának minősül.

22. § (1) Ha a lakásra elővásárlási jog nem áll fenn, illetőleg arról a jogosult lemondott, a lakás elidegenítése pályázati eljárás útján történik.

(2) A lakás vételárának megállapítására és vevő általi megfizetésére a 21. § szabályai az irányadók.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésekor a 21. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt kedvezmények nem vehetők igénybe.

23. § (1) A Vámospércsi Szociális Szolgáltató Központból elbocsátott és lakásáról, bérleti jogviszonyáról az önkormányzat számára térítés ellenében korábban lemondott személy ezen térítés visszafizetésével jogosultságot szerez önkormányzati lakásban történő elhelyezésre.

(2) A térítés visszafizetésének részleteit megállapodásban kell rögzíteni, mely térítés megfizetése tekintetében a kérelmező számára a polgármester 10 évre részletfizetést engedélyezhet.

24. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérleti díjának havi összege

(2) A költségelven bérbe adott lakások bérleti díjának havi összege.

(3) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben havonta, előre egy összegben köteles az önkormányzatnak megfizetni.

(4) A fizetendő lakbér összegét a lakás alapterület számításba vehető m2-ének és a lakbér mértékének szorzata alapján kell kiszámítani, és a kerekítés szabályai szerint forintra kerekítve megállapítani.

(5) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatások díját. Ebbe értendő bele az is, ha a bérlő közmű szolgáltatókkal külön szerződéssel nem rendelkezik, mely esetben a víz-és csatornadíjak bérlőre történő áthárítására, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti éves norma alapján kerül sor.

25. § (1) Az önkormányzat a szociális helyzet alapján bérbe adott bérlakás bérlője részére lakbértámogatást nyújt.

(2) A lakbértámogatásra való jogosultság feltétele, hogy:

(3) A lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vett költség: a lakbér vagy albérleti díj, a közös költség, a szemétszállítás költségei, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségei.

(4) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vehető költségekről köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(7) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(8) A költségekről szóló nyilatkozathoz csatolni kell a bérleti jogviszony létrejöttétől, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit igazoló számlákat.

(9) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.

(10) A lakbértámogatás iránti kérelem a polgármesterhez az év során bármikor benyújtható.

(11) A lakbértámogatással kapcsolatos döntési hatáskört a polgármester gyakorolja.

(12) Meg kell szüntetni a lakbértámogatást annak, akinek a támogatás folyósítása időtartama alatt egy hónapot meghaladó lakbértartozása keletkezik.

(13) A lakbértámogatásra jogosultság feltételeinek megszűnése esetén a lakás komfortfokozata szerinti szociális bérleti díjat kell fizetni.

26. § (1) Az Lt-ben foglalt rendelkezések és a rendelet költségelvű bérbeadásra vonatkozó szabályai az irányadóak azzal, hogy a bérleti díj a költségelven bérbe adott lakások bérleti díjával azonos.

(2) A szolgálati lakás bérlőjének kijelöléséről a polgármester dönt és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

27. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek másik lakás biztosításában is megegyezhetnek, amely egy komfortfokozattal alacsonyabb komfortfokozatú lehet.

(2) A másik lakás biztosítása mellett a bérbeadó megtéríti a másik lakás biztosításának lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, indokolt költségeit.

(3) Cserelakás felajánlása helyett – megállapodás alapján – pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap harmincszoros értékét. A bérlő pénzbeli térítés esetén elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(4) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést írásban a bérbeadó úgyis felmondhatja, hogy a bérlő részére ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel, figyelembe véve az Lt. 26. § (7) bekezdésében a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetére a felmondás lehetőségeit.

(5) A cserelakás lehet eggyel alacsonyabb komfortfokozatú.

(6) Cserelakás helyett pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértékére a felek megállapodása az irányadó. A mérték nem lehet magasabb a szociális vetítési alap negyvenszeres értékénél.

(7) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó nem vállalja a lakásban visszamaradó személy elhelyezését.

28. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérleti jogviszony megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdetmény útján kell közzétenni.

(4) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

(5) A bérbeadásra kiírt helyiségek bérleti jogát a pályázatok és jelentkezések alapján, nyilvános versenytárgyaláson lehet elnyerni. A bérleti jogot a helyiségért legmagasabb bérleti díjat fizető pályázó nyeri el.

(6) Önkormányzati helyiség legfeljebb öt évre adható bérbe. A bérleti jog kölcsönös megegyezéssel, pályázati kiírás nélkül, ismételten megújítható.

(7) A bérlő kijelölésről a Képviselő-testület dönt és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

(8) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(9) A (2)–(5) bekezdések szerinti pályázati eljárás lefolytatása mellőzhető, ha a bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget részben vagy egészben, jogszabályban meghatározott önkormányzati közfeladat ellátása céljából adja bérbe.

29. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát bérbeadó előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A hozzájárulás megadásának feltétele:

(2) A határozott idejű bérleti jog a jogviszonyból még fennálló időre ruházható át.

(3) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának cseréjéhez, albérletbe adáshoz nem járul hozzá.

30. § (1) Csak az a helyiség idegeníthető el, melyet a képviselő-testület elidegenítésre kijelölt.

(2) A vételár összege az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott helyi forgalmi érték.

(3) Az üresen álló helyiség árverés útján idegeníthető el. Az árverés szabályai megegyeznek az üresen álló lakások árverésének szabályaival.

(4) A bérlő részére történő értékesítés esetén a helyiség vételárából le kell vonni az általa befizetett igénybevételi vagy használatbavételi díjat.

(5) A vételár megfizetése egy összegben történik átutalással az önkormányzat erre a célra elkülönített bankszámlájára szerződés alapján.

(6) Kivételes méltánylást történő esetben a vételár megfizetésére – 6 egyenlő részletben is sor kerülhet, erről a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

31. § (1) Ha a vevő 3 hónapon keresztül a törlesztő részletet nem fizeti, részére 30 napos határidő kitűzésével a teljes hátralék kifizetésére szóló felhívást kell kézbesíteni.

(2) A lakások elidegenítésekor az eladót terhelik a társasházzá alakítással és az egyszeri értékbecsléssel, valamint az adásvételi szerződés elkészítésével kapcsolatos költségek.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek adásvételével összefüggő költségek a vevőt terhelik.

(4) Az árverés lebonyolításáról a jegyző gondoskodik, az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

32. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket a számláját vezető pénzintézetnél vezetett - erre a célra elkülönített - számlán kezeli, mely bevételek kizárólag az Lt. 62-62/B. §-aiban meghatározott célokra használhatók fel.

33. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek, illetőleg azon adatokat, melyek ezzel kapcsolatosan a tudomására jutottak.

(2) E rendeletben előírt adatszolgáltatásra – elsősorban jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozóan – kérelmezőt, a bérlőt, valamint a bérlővel együtt lakó, vagy vele együtt költöző személyeket a tulajdonos, illetve a bérbeadó felhívhatja, melynek köteles eleget tenni.

(3) A bérlakások és helyiségek tekintetében Vámospércs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, valamint a bérbeadó az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott adatokra vonatkozóan köteles betartani az adatvédelmi jogszabályokat, az ebből adódó bárminemű jogsérelemért felelősséggel tartozik.

34. § (1) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2) Jelen rendelet 2024. szeptember 1. napján lép hatályba.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 13/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendelete.