Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2017. 05. 01- 2018. 04. 30

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól

2017.05.01.

Görbeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (2) bekezdésében, a 92. § (1) – (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, meghatározott feladatkörében eljárva; Görbeháza Község Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete 7. számú függeléke alapján a Görbeháza Községi Önkormányzat Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága, valamint Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, szervezetét, a szolgáltatásokra való jogosultság feltételeit, valamint az ellátásért fizetendő térítési díjakat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

(3) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. § (1) –(2) bekezdései az irányadóak.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátások formái

2. § (1)¹ Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére a szociális szolgáltatások körébe tartozó alapszolgáltatásokat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (4075 Görbeháza, Iskola utca 14.) közreműködésével biztosítja.

(2) Az Önkormányzat által biztosított alapszolgáltatások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c)² család- és gyermekjóléti szolgáltatás

d) tanyagondnoki szolgáltatás

e) nappali ellátás - idősek klubja

Étkeztetés

3. § (1)³ Az étkeztetést az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el, a Szt. 62. §-ban meghatározottak szerint.

(2) Az étkeztetés történhet az étel:

a) helyben fogyasztásával

b) elvitelével

c) indokolt esetben házhoz szállítással.

(3) Az étel házhoz szállítása esetében indokolt esetnek az minősül, ha ellátott az étel elvitelére egészségi állapota miatt nem képes.

(4) Étkeztetés esetében életkora miatt szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) 65. életévét még nem töltötte be, de öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de az e pontban meghatározott ellátásokra nem jogosult és jövedelemmel nem rendelkezik

b) 65. életévét betöltötte és öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, házastársi pótlékban, időskorúak járadékában részesül, vagy az e pontban meghatározott ellátásokra nem jogosult és jövedelemmel nem rendelkezik

(5) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) rehabilitációs ellátásban részesül, illetve egészségi állapota 51-60 %, egészségkárosodása 40-49 % és rehabilitálható, továbbá egészségi állapota 31-50 %, egészségkárosodása 50-69 % és rehabilitálható, de nem részesül rehabilitációs ellátásban,

b) rokkantsági ellátásban részesül, illetve egészségi állapota 51-60 %, egészségkárosodása 40-49 %, továbbá egészségi állapota 31-50 %, egészségkárosodása 50-69 % és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, vagy egészségi állapota 1-30 %, egészségkárosodása 70-99 % és nem foglalkoztatható, de nem részesül rokkantsági ellátásban,

c) rehabilitációs járadékban részesül

d) rokkantsági járadékban részesül

e) baleseti járadékban részesül

f) megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igényt nyújtott be az illetékes Rehabilitációs Szakigazgatási Szervhez, vagy krónikus, akut megbetegedése létfenntartását veszélyezteti és ezt szakorvos által kiadott zárójelentéssel, ambuláns lappal igazolja, amennyiben kereső tevékenységet nem folytat.

(6) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) vakok személyi járadékában részesül

b) fogyatékossági támogatásban részesül,

c) magasabb összegű családi pótlékban részesülő nagykorú.

(7) Szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a szakorvosi ellátásban részesülő személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, bentlakásos vagy tartós bentlakásos ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes.

(8) Hajléktalansága okán rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, éjszakáit Görbeháza község közigazgatási területén tölti.

Házi segítségnyújtás

4. §⁴ (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el, a Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell:

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell:

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a szociális segítés keretén belül biztosított feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtásban az a szociálisan rászoruló személy részesíthető, akinek gondozási szükségletét az intézmény vezetője megállapította.

(6) A gondozási szükséglet elvégzését követően az értékelő adatlap másolati példányát át kell adni az igénylőnek, törvényes képviselőnek. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni.

(7) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás az értékelő adatlapon meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az igényelt gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell.

(8) A szolgáltatást igénybe vevő személy a kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető tájékoztatja a szolgáltatást igénylőt, a bentlakásos intézményi ellátás lehetőségéről.

Családsegítés

5. §⁵ (1)⁶ A családsegítést az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el, az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés Szt. 64. §. (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.

Tanyagondnoki szolgáltatás

6. § (1)⁷ A tanyagondnoki szolgáltatást az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el, a Szt. 60. §-ában meghatározottak szerint.

(2) A szolgálat alapfeladatai:

a) közreműködés

aa) az étkeztetésben

ab) a házi segítségnyújtásban

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása,

(3) A tanyagondnoki szolgálat kiegészítő feladatnak minősülő lakossági szolgáltatásai:

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása

c) az egyéb lakossági szolgáltatások és alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés

(4) A szolgáltatás során a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásai:

a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe

b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére

c) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása

Nappali ellátás – Idősek klubja

7. §⁸ A nappali ellátás (idősek nappali ellátása) szolgáltatást az önkormányzat a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el, a Szt. 65/ F. §-ában meghatározottak szerint.

A szociális alapszolgáltatások igénybevételének rendje

8. § (1)⁹ A szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Az ellátás iránti írásbeli kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelem a Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál terjeszthető elő.

(2) Az intézmény vezetője a beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi a beérkezés sorrendjében.

(3) Az alapszolgáltatás iránti kérelemben foglalt szolgáltatás biztosításáról vagy elutasításáról az intézményvezető saját hatáskörben dönt, s döntéséről az ellátást igénylőt írásban értesíti.

(4) Az intézményvezető döntése ellen az ellátást igénylő, ellátásban részesülő, illetve törvényes képviselője a döntésről szóló értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz benyújtott panasszal élhet. A fenntartó döntésének felülvizsgálata a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól kérhető.

(5) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénybe vevővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, amely létrehozza az intézményi jogviszonyt.

(6) A megállapodás tartalmi elemei az Szt. 94/C. § (3) bekezdésében találhatók.

Szociális ellátások megszűnése

9. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit az Szt. 100. §-a tartalmazza.

(2) Az intézményvezető az Szt. 101. §-ban, valamint az ellátottal kötött megállapodásban meghatározott esetekben szüntetheti meg.

Külön eljárás nélküli ellátás nyújtásának esetkörei

10. § (1)¹⁰ A Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által külön eljárás keretében biztosítható ellátások esetei:

a) ha az igénylő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) ház iorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása szükséges

c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított eljárást igényli,

d) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a kapcsolat hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti

(2) Az intézményvezető köteles az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás lefolytatása nélkül az ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

A Szociális Gondozási Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott ellátásokért fizetendő térítési díjak¹¹

11. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a fenntartó tárgyév április 1. napjáig állapítja meg.

(2) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Az intézményvezető a fizetendő személyi térítési díj összegéről legkésőbb az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálattól számított 30 napon belül írásban értesíti a kötelezettet.

(5) A személyi térítési díjakat az intézményvezető az intézményi térítési díj módosítását követő 30 napon belül köteles felülvizsgálni.

(6) Az ellátásokért fizetendő térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettnek kell megfizetni.

(7) A személyi térítési díj elengedéséről kérelem alapján súlyos veszélyeztetettség esetén – egyedi elbírálás alapján – a polgármester dönt.

A személyi térítési díj befizetése és ellenőrzése

12. § (1) A térítési díj fizetése készpénzfizetési számlával utólag történik a naptári hónap lezárását követő hónap 10. napjától 15. napjáig.

(2) Az intézményvezető havonta ellenőrzi a térítési díjak befizetését.

Szociálpolitikai Kerekasztal

13. § (1) Görbeháza Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok, megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a közfoglalkoztatási terv véleményezése.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente egy alkalommal, illetve szükség szerint ülésezik.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze, az ülések nyilvánosak.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) Polgármester

b) Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság elnöke

c) Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője

d) Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezetének vezetője

e) Nyugdíjasklub vezetője

f) „Jövő Iskolájáért, az Iskola Jövőjéért” Alapítvány kuratóriumi elnök

g) „Tevékenyen, Biztonságban” Alapítvány kuratóriumi elnök

h) „Civilek a Faluért” Alapítvány elnöke

i) Görbeháza Községi Sportegyesület elnöke

(6) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke Görbeháza Község Önkormányzatának polgármestere

Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

1. melléklet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjai

Étkeztetés (ebéd) intézményi térítési díja az étel helyben történő fogyasztása vagy saját

magának való elvitel esetén, egy ellátási napra: 570 Ft/nap;

Étkeztetés (ebéd) intézményi térítési díja az étel házhoz szállítással történő biztosítása

esetén, egy ellátási napra: 645 Ft/nap;

A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja (gondozási óradíj): Személyi gondozás esetén: 1250 Ft/óra; Szociális segítés esetén: 285 Ft/óra

Az idősek nappali ellátásának intézményi térítési díja egy ellátási napra: 945 Ft/nap

Az intézményi térítési díjakból adható kedvezmények:

Rendszeres havi jövedelem (Ft)	Étkezők esetében helyben fogyasztás vagy saját magának való elvitel esetén	Étkezők esetében az ebéd házhoz szállítása esetén	Házi segítségnyújtás gondozási óradíja		Idősek nappali ellátása
		Étkezők esetében az ebéd házhoz szállítása esetén	személyi gondozás esetén Ft/óra	szociális segítés esetén Ft/óra	Idősek nappali ellátása
	1 ellátási nap (1 adag ebéd) Ft	1 ellátási nap (1 adag ebéd) Ft	személyi gondozás esetén Ft/óra	szociális segítés esetén Ft/óra	1 ellátási nap Ft
1 Ft-tól nyugdíjminimum 80 %-áig (1- 22.800 Ft )	444	496	1220	255	945
Nyugdíjminimum 80 %-ától, nyugdíjminimumig (22.801 – 28.500 Ft )	385	409	1210	245	945
Nyugdíjminimumtól annak másfélszereséig (28.501 - 42.750 Ft )	310	338	1185	220	945
Nyugdíjminimum másfélszeresétől annak kétszereséig (42.751- 57.000 Ft )	255	263	1155	190	945
Nyugdíjminimum kétszeresétől annak két és félszereséig (57.001- 71.250 Ft )	200	212	1125	160	945
Nyugdíjminimum két és félszeresétől annak háromszorosáig (71.251- 85.500 Ft )	157	165	1095	130	945
Nyugdíjminimum háromszorosától (85.501 Ft-tól)	109	101	1045	80	945

A térítési díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

Nappali ellátás igénybevétele esetén a szolgáltatásért térítési díjat nem kell fizetni. Házi segítségnyújtás esetében a gondozási óradíjat napi egy órát meghaladó igénybevétel esetén kell megfizetni.

Az a szociálisan rászoruló személy, aki jövedelemmel nem rendelkezik, az ellátások igénybevételére ingyenesen jogosult.