Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a Görbeháza Község Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelete 7. függelékében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Görbeháza Községi Önkormányzat Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet

Bevezető rész

1. §

(1)       Görbeháza Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 

2. A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ- ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

2. §

(1)       Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.  

(2)       Az önkormányzat címere: „kék alapú csücskös talpú címerpajzsban bal oldalra néző ezüst színű, kiterjesztett szárnyú sasmadár látható, amely Szent János evangélistára, s ezen keresztül az egri káptalanra utal. A sas csőre, szeme és lába piros. Széttárt szárnyai közt piros alapú címerpajzson Görbeháza nevét jelképező egykori csárdaépület, az ún. görbe ház található, amely arany színű.”

3. Az önkormányzat zászlaja: függőlegesen egyenlő arányban középen osztott, a rúd felőli részén kék, másik felén fehér színű zászló, melynek mértani közepén a község hatályos címere látható.

(4)       Az Önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne felirat: "Görbeháza Község Önkormányzata” a Magyar Köztársaság címerével.

(5)       A polgármester és a jegyző hivatalos pecsétjei sorszámozottak, középen a Magyar Köztársaság címere van, melyen a következő felirat olvasható:

a) „Görbeháza Község Polgármestere”

b) „Görbeháza Község Jegyzője”

(6)       Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról,- adományozásáról külön rendeletet alkot.

(7)       Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

II. fejezet

Általános rendelkezések

3. §

(1)       Az önkormányzat megnevezése:  Görbeháza Község Önkormányzata

                                                                  (a továbbiakban: önkormányzat)

(2)       Az önkormányzat székhelye:        4075 Görbeháza, Böszörményi u. 39.

(4)       Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Görbeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(5)       A képviselő-testület hivatalának megnevezése:

            Görbeháza Községi Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

            (a továbbiakban: hivatal)       

(6)       Görbeháza község főbb adatait, jellemzőit, sajátosságait, az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

III. fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

4. §

(1)       Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.  

(2)       Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(3)       A képviselő-testület szervei:

            a) polgármester

            b) képviselő-testület bizottságai

            c) képviselő-testület hivatala

5. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat kötelező feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását az Ötv-ben foglaltak szerint - az éves költségvetési rendeletben meghatározva -, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak.

2. Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatokat e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

6. §

(1)       A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(2)       A képviselő-testület:

a)  az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat,

b) a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

(3)       A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.

(4)       Az (1) bekezdés szerinti szervre átruházott hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

7. §

A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

8. §

(1)       A képviselő-testület választáskori létszáma 6 fő. A képviselők nevét és lakcímét         4. függelék tartalmazza.

(2)       A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a polgármester tagja a képviselő-testületnek. Ennek megfelelően Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

(3)       A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(4)       Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben a képviselő-testület ülését 8 napon belül -ugyanazon napirendek tárgyalására – újra össze kell  hívni.

A képviselő jogállása

9. §

(1)       A Képviselő-testület tevékenysége a települési képviselők munkáján alapszik. A képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választópolgárok érdekeit.

(2)       Az önkormányzati képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3)       A települési képviselő részt vehet a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében

(4)       A települési képviselő megbízatása választással jön létre és az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a polgármester előtt esküt tesz.

5. A települési képviselőt az önkormányzati törvényben megállapított jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

6. A települési képviselő jogai:

a)       a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet,

b)      tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén,

c)       megbízás alapján képviselheti a képviselő testületet,

d)      a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és közreműködést,

e)       a képviselő – beleegyezésével – választható a képviselő testület által bármely önkormányzati tisztségre,

f)       képviselői fogadóórát tarthatnak előre meghatározott időpontban.

g)      külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, egyéb juttatásra jogosult,

h)      kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

1. közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(7)       A települési képviselő kötelezettségei:

a)       a települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület illetve a részére kijelölt bizottság/ok/ munkájában,

b)      köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

3. akadályoztatását előre köteles jelezni a jegyzőnek (bizottsági elnöknek),

d)      felkérésre köteles részt venni  a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

5. kötelezettsége a választók érdekeinek képviselete – a település egészéért vállalt felelősséggel,
6. köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot,
7. köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, illetve magán és üzleti titok megőrzésére, illetve azokat bennfentes információként tilos felhasználnia.
8. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségei a 2000. évi XCVI. tv. 10/A. § (1)-(2) bekezdése alapján

A kérdezési jog és az interpelláció

10. §

(1)       A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke felé önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül – írásban érdemi választ kell adni.

(2)       Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3)       A képviselő köteles a polgármester,  vagy a jegyző tudomására hozni a lakossági észrevételeket, illetve megkereséseket.

(4)       A képviselők az ülésen a polgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől, - önkormányzati feladatkörükbe tartozó témában - felvilágosítást kérhetnek.

(5)       Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, a képviselő-testület működésével, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével. 

(6)       Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt legalább 6 nappal írásban kell benyújtani. Interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása, intézkedés, vagy ezeknek elmaradása tárgyában lehet előterjeszteni.

(7)       Amennyiben az interpellációt a (5) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni, melyről a soron következő Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(8)       A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9)       Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítás kérő képviselő is részt vehet, és azt legkésőbb a következő ülésen újra kell tárgyalni.

A képviselő-testület ülése, nyilvános és zárt ülések köre

11. §

(1)       A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

(2)       Zárt ülést tart a képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) a) pontjában meghatározottak szerint.

(3)       Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Az üzleti érdek fennállhat önkormányzati részről, valamint a napirenddel érintett  más személynél, szervezetnél is. Zárt ülés megtartását a képviselő-testület tagja és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.

(4)       A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt az adott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5)       A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhető. A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, kivéve a személyiségi jogokat érintő határozatokat, valamint a határozat azon részét, mely személyes adatot tartalmaz, az érintett hozzájárulásának hiányában.

12. §

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

Alakuló ülés

13. §

1. A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök feladatai kizárólag az ülés vezetésére korlátozódnak.

2. Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:
   1. ünnepélyes megnyitó
   2. a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről
   3. az önkormányzati képviselők ünnepélyes eskütétele, megbízólevelek átadása
   4. a polgármester ünnepélyes eskütétele, megbízólevél átadása
   5. tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról
   6. javaslat a polgármester illetményének, költségátalányának megállapítására
   7. ad-hoc szavazatszámláló bizottság létrehozása az alpolgármester titkos megválasztására,
   8. alpolgármester választása, tiszteletdíjának megállapítása
   9. javaslat a képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának meghatározására
   10. felkérés a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Rendes ülés

14. §

(1)       A képviselő-testület évente 11 rendes ülést tart, az ülések időpontja az adott hónap utolsó csütörtöki napja. Ettől az időponttól kivételesen el lehet térni. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal helyisége. A képviselő-testület rendes ülése július hónapban szünetel.

(2)       A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül dönt

(3)       A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4)       A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze.

(5)       A Képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselő-testület bizottságaitól.

(6)       A munkaterv tartalmazza:

           a)         a testületi ülések időpontját és az  ülés kezdési idejét,

           b)         a tervezett napirendek címét,

           c)         az előterjesztők nevét,

           d)        az előkészítő nevét,

       e)         a napirendre meghívandók felsorolását,

       f)         az előterjesztést véleményező bizottság /ok/ megnevezését.

Rendkívüli ülés

15. §

(1)      Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén telefonon is összehívható.

(2)       A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára valamint,

b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

(3)       A rendkívüli képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

A képviselő-testületi ülések összehívása

16. §

(1)       A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)       A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3)       A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása, tartós távolléte esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4)       Tartós távollétnek minősül a 60 napon túli táppénzes állomány.

(5)       A képviselő-testület ülését a Polgármesteri Hivatalba kell összehívni.

(6)       Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshová is összehívható.

17. §

(1)       A Képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjainak és a meghívottaknak a rendkívüli ülés kivételével, írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személynek a nevét,  beosztását, tisztségét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli vagy írásbeli jellegére.

(2)       A meghívó mellékletét képezi:

            a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,

            b) rendelet tervezete 

            c) a határozati javaslat,

            d) a munkaterv szerinti napirend elmaradásának rövid indokolása.

(3)       A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző öt nappal megkapják.

(4)       A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

            a)         a képviselő-testület tagjait

b)         a jegyzőt

c)         a napirendben érintett intézményvezetőket, könyvvizsgálót

d)         civil szervezetek vezetőit az őket érintő kérdésekben

(5)       A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához

szükséges, melyre az előterjesztő vagy a polgármester tesz javaslatot,

b) az adott témában közreműködő szakértőt.

(6)       A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.

(7)       A képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

(8)               A zárt ülésen - meghívása esetén - az érintett és a szakértő vesz részt. Amennyiben az érintett a téma napirendre tűzése előtt nem nyilatkozott a napirend nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalásáról, erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a képviselő-testület ülését megelőző napig kell megküldenie a polgármesterhez.

A képviselő-testületi ülés vezetése

18. §

A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,

c) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

f) napirendenként:

fa) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

fb)  a vita összefoglalása,

fc)   az indítványok szavazásra való feltevése,

fd)  határozati javaslatok szavaztatása,

fe)   szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ff)   a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

g) a rend fenntartása,

h) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

i)  időszerű kérdésekről tájékoztatás,

j)  az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

Jegyzőkönyv-hitelesítők választása

19. §

 (1)      A jegyzőkönyv hitelesítők személyére szóló indítványt a polgármester teszi meg a határozatképesség megállapítását követően.

(2)       Jegyzőkönyv-hitelesítők azon képviselő-testületi tagok lehetnek, akik az ülésen jelen vannak.

(3)       2 fő hitelesítőt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül választja meg.

(4)       A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

A napirendek megállapítása

20. §

(1)       A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(2)       A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, tanácsnok és a jegyző tehet javaslatot.

A javaslatot az ülésvezető felhívására indokolni kell, elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(1)               A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.

21. §

Polgármesteri jelentés

A Polgármesteri jelentés keretében a polgármester írásban beszámol a lejárt  határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, illetve tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről.

Az előterjesztések rendje

22. §

(1)       A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) a Bizottság elnöke, tagja

d) képviselők,

e) jegyző,

f) azok, akiket a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.

(2)       Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző nyolc naptári nappal kell leadni a jegyzőnél, és ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre és szervezetekre.

(3)       A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról, nagy terjedelmű anyagok esetén e-mail-len is történhet.

(4)       Az előterjesztés általában három részből áll: bevezetésből, értékelő elemzésből és határozati javaslatból.

(5)       A bevezetés tartalmazza a képviselő-testületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét.

 (6)      Az értékelő elemzés tartalmazza a korábbi intézkedések végrehajtásának összefoglalt eredményeit, átfogó elemzést a jelenlegi helyzetről, és az elérni kívánt eredményről, mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

Határozati javaslat

23. §

(1)       A határozati javaslat az írásos, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2)       A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba)  a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb)  a határozat végrehajtásának időpontja.

Az előterjesztés formai követelményei

24. §

(1)     A rendelet tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2)     Rendelet tervezet csak írásban, a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezése mellett kerülhet a képviselő-testület elé.

(3)     A képviselő-testület elé az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban is lehet tenni. Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

          a)    intézmény, más szervezet alapítását, átszervezését, megszüntetését,

b)   helyi népszavazás kiírását,

c)   valamennyi határozati javaslatot,

d)       munkatervet,

e)        hitelfelvételt, kötvény kibocsátást, közalapítvány létrehozását,

f)         valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyet,

g)        Ptk-ból eredő jogügyleteket,

h)        társulások létrehozását, ahhoz való csatlakozásról szóló javaslatot, valamint körjegyzőség alakításáról illetve megszüntetéséről szóló javaslatot.

(4)     Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(5)     Előterjesztés, illetve határozati javaslat csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet képviselő-testület elé.

(6)     A képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsággal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént. A határidőn túl leadott előterjesztések Képviselő-testület elé viteléről a polgármester dönt.

25. §

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

(1)     A polgármester megnyitja az ülést, és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.

(2)     A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3)     Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(4)     A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt    

a)       az ülést vezető figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó,     másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b)      rendre utasítja, ha képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít

(5)     Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

Döntéshozatali eljárás

26. §

(1)     A képviselő-testület akkor határozatképes, ha azon a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(2)     Minősített többség szükséges az Ötv. 15. §-ban meghatározott ügyeken kívül:

a)       a helyi népszavazás kiírásához,

b)      kötvénykibocsátáshoz,

c)       a költségvetési rendeletben meghatározott százalékot  meghaladó összegű hitelfelvételhez,

d)      helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz,

e)       közterület elnevezéséhez, emlékműállításhoz,

f)       a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.

(3)       Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4)       A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5)       Név szerinti szavazást kell elrendelni: ha

a)    azt a képviselő-testület jelenlévő tagjainak ¼-e indítványozza

b)    azt a polgármester kéri

(6)       Képviselő-testületi tag indítványára a név szerinti szavazás elrendeléséről  - egyszerű szótöbbséggel dönthet a testület.

            (7)       Név szerinti szavazásnál csak „igen” vagy „nem” szavazat lehetséges.

            (8)     A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti.

 {cke_protected_2}

Titkos szavazás

27. §

(1)       A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2)       A titkos szavazások lebonyolítását a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság végzi el, amennyiben ezen bizottság nem határozatképes, a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre.

(3)       A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4)       A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5)       A titkos szavazás erre alkalmas elkülönített helyiségben urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell  készíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazás eredményét és a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

(6)       A szavazás eredményéről a bizottság elnöke ad jelentést a képviselő-testületnek.

 Képviselő-testület döntései és azok jelölése,

közzététele, végrehajtása

28. §

A Képviselő-testület döntései lehetnek:

            a) határozatok

            b) rendeletek

Határozathozatal

29. §

(1)       A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2)       Nem szükséges sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, jegyzőkönyv-hitelesítők választásáról, ügyrendi kérdésekről, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról.

(3)       A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. évi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1)               A határozatok jelölése: a határozat sorszáma / évenként újra kezdődően /arab számmal, per évszám, zárójelben az ülés dátuma ( hó, nap ) Kt. sz. határozat.   (pl.: 1/ 2011. ( I.28.) Kt. sz. határozat)

(2)               A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(3)               A határozat nyilvántartás formái:

a)                  határozatok nyilvántartása sorszám szerint

b)                              határozat-kivonatok sorszám szerint növekvő sorrendben

Önkormányzati rendeletalkotás

30. §

(1)       Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2)       Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3)       A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is..

(4)       A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(5)          A képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése annak kihirdetése során az alábbi sorrendben: Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének, rendelet sorszáma (arab számmal, évente újra kezdődően )/ évszám, a kihirdetés ideje (hónap, nap) az „önkormányzati” kifejezés, a „rendelete” kifejezés és a rendelet címe. (pl.:Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének  1/ 2011. ( I.10.) önkormányzati rendelete)

31. §

(1)       Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(2)       Helyben szokásos módnak minősül:

a)  polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b)  könyvtárban, művelődési házban történő elhelyezés,

c)  helyi sajtóban való közzététel

(3)       Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4)       A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(5)               A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(6)               A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(7)       A rendelet nyilvántartás formái:

a)         rendelet nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével

b)        rendeletek betűrendes nyilvántartása

 Képviselő-testület jegyzőkönyve

32. §

(1)       A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)       A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)    a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

b)    a tárgyalt napirendi pontokat,

c)    a tanácskozás lényegét,

d)    a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

(3)       Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(4)       A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5)       A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

a)    a napirend tárgyát,

b)    az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c)    előadókat,

d)    hozzászólókat.

(6)       A tárgyalt napirendeknél  a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

33. §

(1)       A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(2)       A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, így a határozatot és a rendeletet  a jegyzőkönyv szövegébe beépítve. A rendelet mellékleteit a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni.

(3)       A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a)    a meghívót,

b)    a jelenléti ívet,

c)    az írásos előterjesztéseket,

d)    a rendelet mellékleteit

e)    a képviselők kérése alapján:

ea)     a képviselői indítványokat,

eb)    írásban benyújtott hozzászólást

ec)     a képviselői interpellációkat.

(4)       A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester  a jegyző, valamint a 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5)       A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.  

(6)       Az (5) bekezdésben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(7)       A (3) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyv 3 példány készül, amelyből

a)    az eredeti példányt a jegyző kezeli

b)    a második példányt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez kell továbbítani az ülést követő 15 napon belül

c)    a harmadik példányt a községi könyvtár kapja meg.

(8)       A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

(9)       A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

a)    nem nyilvánosak,

b)    önkormányzati rendeletet nem tartalmazhatnak,

c)    két példányban készülnek

(10)     A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Lakossági fórumok

34. §

Az önkormányzat által elhatározott, a község egészét vagy többségét érintő ügyekben lakossági fórumok szervezéséről a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

Közmeghallgatás

35. §

(1)        A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)       A közmeghallgatásról a helyben szokásos módon, közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal kell a lakosságot tájékoztatni.

(3)       A közmeghallgatásra vonatkozó kérdéseket a lakosság a Polgármesteri Hivatal folyosóján elhelyezett gyűjtőláda útján, valamint a Hivatalban dolgozó köztisztviselők útján is eljuttathatja a képviselő-testülethez. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a Polgármesteri Hivatalon keresztül harminc napon belül írásban kell megválaszolni. A válaszadás a leadott, illetve szóban feltett kérdések sorrendjében történik.  

(4)       A közmeghallgatást a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(5)       A közmeghallgatásra a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, a civil szervezetek vezetőit meg kell hívni.

(6)       A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(7)       Az elkészült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

36. §

(1)       A polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott tisztségviselő, tagja a képviselő-testületnek, megbízatását főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

(2)       A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert, a képviselőt is megbízhatja.

(3)       A polgármester a lakosság részére az 5. függelékben meghatározott fogadóórát tart.

(4)       A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., illetve más törvények, valamint az SZMSZ foglalja magába.

(5)       A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban - a következők:

a)       biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b)      feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c)       segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d)      együttműködik a gazdasági, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségével,

e)       biztosítja a képviselő-testület ülésének a munkatervben meghatározott időpontban való megtartását,

f)       előkészíti az ülések napirendjét, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít az előterjesztő szerv részére a napirend anyagainak összeállításához,

g)      iránymutatást ad a határozatok végrehajtásának szervezéséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez,

h)      tájékoztatja a képviselő-testületet a fontosabb tárgyalásokról és azok eredményéről,

i)       beszámol a képviselő-testületnek a két ülés között végzett munkáról,

j)       gondoskodik a képviselő- testület munkatervének összeállításáról.

(6)       A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

Az alpolgármester

37. §

(1)       A Képviselő-testület - az Ötv. 34..-ának megfelelően -, az alakuló ülésen tagjai közül titkos szavazással egy fő alpolgármestert választ.

(2)                           Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3)                           Az alpolgármester választásakor a 27.§-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

A jegyző

38. §

(1)       A képviselő-testület az általa kiírt pályázatban meghatározott feltételek, valamint a jogszabályban megállapított képesítési követelmények figyelembevételével nevezi ki a jegyzőt, határozatlan időre.

(2)       A jegyző a község lakossága részére az 5. függelékben meghatározott fogadóórát tart.

(3)       A jegyző az Ötv. 36.  (2) – (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a)    törvényességi szempontból felülvizsgál minden testület elé kerülő előterjesztést,

b)    gondoskodik arról, hogy a testület, az apparátus a megjelenő jogszabályokról rendszeresen tájékoztatást kapjon.

c)    a közigazgatási hatósági munka törvényességét kiadmányozási jogán és belső ellenőrzésén keresztül biztosítja,

d)    évenként belső ellenőrzési tervet készít, negyedévenként vagy szükség szerint egy - egy munkaterületet áttekint, 

e)    folyamatosan tájékozódik az intézmények munkájáról - ennek érdekében intézményvezetői értekezletet tarthat -, valamint biztosítja tevékenységük összhangját,

f)     évente egy alkalommal köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a hivatal munkájáról, annak törvényességéről.

g)    gondoskodik a hivatal köztisztviselőinek képzéséről (továbbképzéséről),

h)    a polgármester által meghatározott körben fenntartott előzetes véleményezési és egyetértési jog figyelembevételével gyakorolja a hivatal köztisztviselőivel/munkavállalóival szembeni munkáltatói jogokat.

(4)               A jegyző, vagy megbízottja köteles a Képviselő-testületi ülésen részt venni.

(5)               A jegyzőt akadályoztatása, tartós távolléte esetén a szomszéd település jegyzője helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a 60 napon túli táppénzes állomány.

VI. fejezet

A polgármesteri hivatal

39. §

(1)       A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Amíg az elektronikus ügyintézés tárgyi feltételei nem biztosítottak a közigazgatási hatósági eljárás során az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható – kivéve ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2)       A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3)       A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – a jegyző egyetértésével – meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és feladat-ellátásának kereteit.

(3)               A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

{cke_protected_3}{cke_protected_4}{cke_protected_5}

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

40. §

(1)       A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2)       A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

41. §

(1)       A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2)       A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára módosíthatja.

A testület állandó bizottságai

42. §

(1)       A képviselő-testület az általa létrehozott állandó bizottságok elnevezését az alábbiak szerint állapítja meg:

            a)         Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság

            b)         Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság

(2)       Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok összetételét, feladatait és hatáskörét a rendelet a 7. függeléke tartalmazza.

(3)       Egy képviselő egyidejűleg egy bizottságnak lehet elnöke és több bizottságnak tagja.

(4)       A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselők véleményének kikérése után a polgármester tesz javaslatot.

(5)       A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

A testület ideiglenes bizottságai

43. §

(1)       A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a)    meghatározott időre vagy

b)    meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

(2)       A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3)       A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

a)    dönt a bizottság elnevezéséről,

b)    rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c)    meghatározza  azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

e)    meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4)       Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A bizottságok működése

44. §

(1)       A bizottságok működésének főbb szabályait az Ötv. 22. – 29. §-ai tartalmazza.

(2)       Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.

(3)       A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(4)       A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(5)       A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)       A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(7)       A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak

(8)       A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottságok általános feladatai

45. §

A bizottságok a következő általános feladatokat látják el:

a)    feladatkörében előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

b)    szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,

c)    benyújtják az előterjesztéseket,

d)    az előterjesztésekhez állásfoglalást készítenek,

e)    gyakorolják a testület által  átruházott hatósági hatáskört,

f)    feladatkörükben ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek:

       fa)              előkészítésére

       fb)  végrehajtására irányuló munkáját,

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

46. §

(1)       A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a)       meghatározza  bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

b)      meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c)       meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d)      döntési jogot adhat bizottságainak,

e)       a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

f)       hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

g)      határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2)       A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a)       indítványára össze kell hívni a bizottságot,

b)      felfüggeszti a bizottság  döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

VIII. fejezet

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

47. §

(1)       Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatok, az állati hulladék gyűjtése, orvosi ügyeleti, mozgókönyvtári feladatok ellátásáról a Polgári Kistérség Többcélú Társulás keretében gondoskodik.

(2)       Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatási feladatok közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás feladatok ellátásról a Polgári Kistérség Többcélú Társulása intézménye a Kistérségi Szolgáltató Központ keretében gondoskodik.

(3)       Az önkormányzat közoktatási intézmény közös fenntartását a Görbeháza-Újtikos-Tiszagyulaháza Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében látja el.

IX. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

A képviselő-testület gazdasági programja

48. §

(1)       Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, mely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára készül.

(2)       A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3)       A gazdasági program tartalmazza különösen a következőket:

a)    a fejlesztési elképzeléseket,

b)    a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c)    a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d)    az adó politika célkitűzéseit,

e)    az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat

(4)       Ha a gazdasági program egy választási ciklus idejére szól a képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő hat hónapon belül, fogadja el.

{cke_protected_6}{cke_protected_7}

{cke_protected_8}{cke_protected_9}

(5)       Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(6)       A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(7)       A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

49. §

Az önkormányzat költségvetése

1. A képviselő-testület költségvetését a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.

2. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

3. A költségvetés tárgyalása két fordulóban  történik.

4. Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése, helyzetfelmérése alapján költségvetési koncepciót készít, melynek keretében
   1. számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit
   2. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit
   3. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, valamint meghatározható a szükségletek sorrendje.

5. A jegyző által elkészített következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester az államháztartási törvény 70. §-ában meghatározott határidőben terjeszti a képviselő-testület elé.

6. A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményükre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetőkkel. Az előterjesztést a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi, a polgármester a bizottság véleményét is csatolva terjeszti a képviselő-testület elé.

7. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester az államháztartási törvény 71. §-ában meghatározott határidőben terjeszti a képviselő-testület elé.

8. A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

Az önkormányzat vagyona

50. §

1. A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

2. Ebben a rendeletben kell megállapítani
   1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait
   3. a forgalomképes vagyontárgyak körét és azokat a feltételeket, amelyre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során

A gazdálkodás sajátos elemei

51. §

(1)       A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat e rendelet 8. függeléke tartalmazza.

(2)       A képviselő-testület e rendelet  9. függeléke szerinti belső szabályzatban határozza meg a feladatellátásának - a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok kereti között tartását biztosító­-

a)    feltétel és követelményrendszere,

b)    folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá

c)    a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai

leírását.

A gazdálkodás ellenőrzése

52. §

(1)       Az önkormányzat gazdálkodását

a) az Állami Számvevőszék ellenőrzi,

b)  jogszabályban meghatározott esetekben más szerv is ellenőrizheti.

(2)       Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését

a)  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)

b)  a belső ellenőrzés biztosítja.

(3)       A Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére.

(4)       A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság közreműködésével.

3. A Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(6)       Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület a Polgári Kistérség Többcélú Társulása útján a társulás által megbízott belső ellenőr közreműködésével gondoskodik.

5. A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, (valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített) összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg – a képviselő-testület elé terjeszti.

6. A költségvetési ellenőrzésre vonatkozó helyi szabályokat e rendelet 10. függeléke tartalmazza.

X. fejezet

Vagyonnyilatkozat

53. §

(1)       A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő módon minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(2)       Az (1) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

54. §

 A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

55. §

(1)       A vagyonnyilatkozatot a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2)       A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3)       A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

56. §

(1)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során - a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására - a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

57. §

(1)       E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2)       A kihirdetésről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(3)       A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (IV.20.) önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 13/2007.(IX.14.); 12/2009.(IX.30.); 5/2010.(IX.28.); 6/2010.(X.19.) önkormányzati rendeletek.

              Giricz Béla Lászlóné                                                                 Horváth Ernő

                    polgármester                                                                            jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Görbeháza, 2011. április 29.

Horváth Ernő

   jegyző