1. § (1) Görbeháza Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ- ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere: „kék alapú csücskös talpú címerpajzsban bal oldalra néző ezüst színű, kiterjesztett szárnyú sasmadár látható, amely Szent János evangélistára, s ezen keresztül az egri káptalanra utal. A sas csőre, szeme és lába piros. Széttárt szárnyai közt piros alapú címerpajzson Görbeháza nevét jelképező egykori csárdaépület, az ún. görbe ház található, amely arany színű.”

(3) Az önkormányzat zászlaja: függőlegesen egyenlő arányban középen osztott, a rúd felőli részén kék, másik felén fehér színű zászló, melynek mértani közepén a község hatályos címere látható.

(4) Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne felirat: Görbeháza Község Önkormányzata Magyarország címerével.

(5) A polgármester és a jegyző hivatalos pecsétjének középen a Magyarország címere van, melyen a következő felirat olvasható:

3. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Görbeháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 4075 Görbeháza, Böszörményi u. 39.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Görbeháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Görbeházai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal)

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(3) A képviselő-testület szervei:

5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre és társulására átruházhatja.

(2) A képviselő-testület:

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szervre átruházott hatásköröket 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni azon feladatok ellátásáról, amelyeket törvény kötelezően előír számára. Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében végezhető feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

(2) A képviselő-testület önként vállalhatja helyi közügy önálló megoldását a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Az önkormányzat által önként vállalt feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

7. § A képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

8. § (1) A képviselő-testület választáskori létszáma 6 fő. A képviselők nevét és lakcímét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A Mötv. 66. §-a értelmében a polgármester tagja a képviselő-testületnek. Ennek megfelelően Görbeháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben a képviselő-testület ülését 8 napon belül -ugyanazon napirendek tárgyalására – újra össze kell hívni.

9. § (1) A Képviselő-testület tevékenysége a települési képviselők munkáján alapszik. A képviselők a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik a választópolgárok érdekeit.

(2) Az önkormányzati képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A települési képviselő köteles részt venni a döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A települési képviselő megbízatása választással jön létre és az alakuló ülésen, illetve időközi választás esetén megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt esküt tesz.

(5) A települési képviselőt a Mötv. 32. §-ában megállapított jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(6) A Mötv. 32. §-ában meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselővel szembeni eljárás rendje: első alkalommal a Képviselő-testület figyelmezteti, a figyelmeztetést határozatba foglalja. Második alkalommal történt kötelezettségszegés esetén tiszteletdíját kéthavi, további ismételt kötelezettségszegés esetén 4 havi időtartamra 30%-kal csökkenti.

10. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, a képviselő-testület működésével, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével.

(4) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt legalább 6 nappal írásban kell benyújtani. Interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása, intézkedés, vagy ezeknek elmaradása tárgyában lehet előterjeszteni.

(5) Amennyiben az interpellációt a (5) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő harminc napon belül írásban kell válaszolni, melyről a soron következő Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

(6) A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Amennyiben a képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítás kérő képviselő is részt vehet, és azt legkésőbb a következő ülésen újra kell tárgyalni.

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhető. A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, kivéve a személyiségi jogokat érintő határozatokat, valamint a határozat azon részét, mely személyes adatot tartalmaz, az érintett hozzájárulásának hiányában.

12. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

13. § Az alakuló ülés összehívásának rendjére a Mötv. 43. §-ában foglaltak az irányadók.

14. § (1) A képviselő-testület évente 11 rendes ülést tart, az ülések időpontja az adott hónap utolsó szerda napja. Ettől az időponttól kivételesen el lehet térni. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal helyisége. A képviselő-testület rendes ülése július hónapban szünetel.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze.

(5) A Képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot kell kérni:

(6) A munkaterv tartalmazza:

15. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén, telefonon is összehívható.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(3) A rendkívüli képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülését a Polgármesteri Hivatalba kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshová is összehívható.

17. § (1) A Képviselő-testület ülésére a képviselő-testület tagjainak és a meghívottaknak a rendkívüli ülés kivételével, írásbeli meghívót kell küldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívó mellékletét képezi:

(4) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző öt nappal megkapják.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(6) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

(7) A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.

(8) A képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

18. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

19. § (1) A Képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára kizárhatja a döntéshozatalból azt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a részére megállapított havi tiszteletdíjat 1 havi időtartamra 25 %-kal csökkenteni kell.

20. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítők személyére szóló indítványt a polgármester teszi meg a határozatképesség megállapítását követően.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítők azon képviselő-testületi tagok lehetnek, akik az ülésen jelen vannak.

(3) 2 fő hitelesítőt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül választja meg.

(4) A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.

21. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felhívására indokolni kell, elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.

22. § A Polgármesteri jelentés keretében a polgármester írásban beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, illetve tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről.

23. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző nyolc naptári nappal kell leadni a jegyzőnél, és ekkor kell javaslatot tenni a meghívandó személyekre és szervezetekre.

(3) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról. Nagy terjedelmű anyagok esetén e-mail-len is történhet a postázás.

(4) Az előterjesztés általában három részből áll: bevezetésből, értékelő elemzésből és határozati javaslatból.

(5) A bevezetés tartalmazza a képviselő-testületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét.

(6) Az értékelő elemzés tartalmazza a korábbi intézkedések végrehajtásának összefoglalt eredményeit, átfogó elemzést a jelenlegi helyzetről, és az elérni kívánt eredményről, mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

24. § (1) A határozati javaslat az írásos, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

25. § (1) A rendelet tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) Rendelet tervezet csak írásban, a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezése mellett kerülhet a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő-testület elé az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban is lehet tenni. Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

(4) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(5) Előterjesztés, illetve határozati javaslat csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsággal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént. A határidőn túl leadott előterjesztések Képviselő-testület elé viteléről a polgármester dönt.

26. § (1) A polgármester megnyitja az ülést, és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.

(2) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt

(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

27. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha azon a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyeken kívül:

(3) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

(6) Képviselő-testületi tag indítványára a név szerinti szavazás elrendeléséről - egyszerű szótöbbséggel dönthet a testület.

(7) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti.

28. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazások lebonyolítását a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság végzi el, amennyiben e bizottság nem határozatképes, a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A titkos szavazás erre alkalmas elkülönített helyiségben urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazás eredményét és a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke ad jelentést a képviselő-testületnek.

29. § A Képviselő-testület döntései lehetnek:

30. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) Nem szükséges sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, jegyzőkönyv-hitelesítők választásáról, ügyrendi kérdésekről, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról.

(3) A határozatok jelölése: a határozat sorszáma / évenként újra kezdődően /arab számmal, per évszám, zárójelben az ülés dátuma (hó, nap) határozat. (pl.: 1/ 2011.(I.28.) határozat)

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(5) A határozat nyilvántartás formái:

31. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(5) A képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése annak kihirdetése során az alábbi sorrendben: Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének, rendelet sorszáma (arab számmal, évente újra kezdődően / évszám) a kihirdetés ideje (hónap, nap) az „önkormányzati” kifejezés, a „rendelete” kifejezés és a rendelet címe. (pl.: Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(I.10.) önkormányzati rendelete)

32. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(2) Helyben szokásos módnak minősül:

(3) Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(6) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(7) A rendelet nyilvántartás formái:

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmi elemeit a Mötv. 52. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

(6) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

34. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést, így a határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve. A rendelet mellékleteit a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző, valamint a 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(7) A (3) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyv 2 példányban készül, amelyből

(8) A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok

(10) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

35. § Az önkormányzat által elhatározott, a község egészét vagy többségét érintő ügyekben lakossági fórumok szervezéséről a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

36. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a helyben szokásos módon, közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal kell a lakosságot tájékoztatni.

(3) A közmeghallgatásra vonatkozó kérdéseket a lakosság a Polgármesteri Hivatal folyosóján elhelyezett gyűjtőláda útján, valamint a Hivatalban dolgozó köztisztviselők útján is eljuttathatja a képviselő-testülethez. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a Polgármesteri Hivatalon keresztül harminc napon belül írásban kell megválaszolni. A válaszadás a leadott, illetve szóban feltett kérdések sorrendjében történik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(5) A közmeghallgatásra a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, a civil szervezetek vezetőit meg kell hívni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(7) Az elkészült jegyzőkönyv továbbítása a 34. § (7) bekezdésében foglaltak szerint történik.

37. § (1) Görbeháza község polgármestere tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert, a képviselőt is megbízhatja.

(3) A polgármester a lakosság részére az 5. mellékletben meghatározott fogadóórát tart.

(4) A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a Mötv. 67. § (1) bekezdés rendelkezésein túlmenően, a testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban a következők:

(5) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat. A polgármester a meghozott döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.

38. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 74. §-ában meghatározottak szerint az alakuló ülésen, saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester választásakor a 28. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.

39. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően - nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A jegyző a község lakossága részére az 5. mellékletben meghatározott fogadóórát tart.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

(4) A jegyző, vagy megbízottja köteles a Képviselő-testületi ülésen részt venni.

(5) A jegyző távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

(6) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

40. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Görbeházai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására

41. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

42. § (1) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításakor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára módosíthatja.

43. § (1) A képviselő-testület az általa létrehozott állandó bizottságok elnevezését az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok összetételét, feladatait és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Egy képviselő egyidejűleg egy bizottságnak lehet elnöke és több bizottságnak tagja.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselők véleményének kikérése után a polgármester tesz javaslatot.

(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

44. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

45. § (1) A bizottságok működésének főbb szabályait a Mötv. 57 – 61. §-ai tartalmazzák.

(2) Az üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el.

(3) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(4) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(5) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7)² A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül elektronikusan továbbítani kell a Nemzeti Jogszabálytáron (tfik.njt.hu) keresztül a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjéhez.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

46. § A bizottságok a következő általános feladatokat látják el:

47. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

48. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A társulások munkájáról a polgármester évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

49. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, mely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára készül.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen a következőket:

(4) Ha a gazdasági program egy választási ciklus idejére szól a képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő hat hónapon belül, fogadja el.

(5) Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

(6) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(7) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

50. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester az Áht. 24. § (3) bekezdésében meghatározott határidőben terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. sz melléklet tartalmazza.

51. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

52. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. 39. §-ban foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság végzi.

(3) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Szociális, Kulturális, Oktatási és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során - a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására - a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(7) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat tételre köteles.

53. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015.(VIII.14.) önkormányzati rendelet.