Hortobágy Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, mint véleményezésre jogosult szerv , valamint az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal véleményének kikérését követően a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Hortobágy Község településképének védelméről szóló 25/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) pontja helyébe a következő  rendelkezés lép:

"1. Értékvizsgálat: A települési érték helyi védelem alá helyezésének megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerint annak minősülő munkarész."

(2) A R. 2. §-ának 2., 3., 4., pontjait hatályon kívül helyezi.

(3) A R. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, szabadon állóan az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezkednek el.”

(4) A R. 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. Információs vagy más célú berendezés (utcabútor kategóriába tartozó): egyedi szolgáltató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop tartószerkezetű tábla, reklám pylon és reklám zászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.”

(5) A R. 2. §-a a következő 12., 13., 14., 15., 16. pontokkal egészül ki:

„12. Helyben hagyományos anyagok: tégla, beton, vasbeton (kiegészítő épület szerkezetként) faanyagú tetőszerkezet és nyílászárók, égetett agyagcserép.

13. Helyben hagyományos színek: pasztell és földszínek.

14. Cégtábla: kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.

15. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő az intézmény, vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatot feltüntető névtábla.

16. Üzletfelirat: kereskedelmi, szolgáltató egy vagy több egységet magában foglaló építményen a benn folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.”

2. §

(1) A R. 4. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezi.

(2)A R. 4. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezhet. Az eredeti rendeltetést a helyi értékek nyilvántartásában a 3. § (6) bekezdés szerint is vezetni kell.”

3. §

A R. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 1. sz. és 2. sz. mellékletében feltüntetett területek közül a 6. § (3) bekezdésének a), b), c), e), f), h) és j) pontjaiban felsorolt területek, valamint a 33. sz. főút mindkét oldalán elhelyezkedő építési telkek és a település külterületén a 33. sz. főút mindkét oldalán 150 m mélységű sáv minősülnek településképileg meghatározó területnek.”

4. §

(1) A R. IV. fejezetének 7. pontja helyébe a következő 7. pont lép:

„7. A teljes közigazgatási területre vonatkozóan az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények”

(2) A R. 7. § (2) és (5) bekezdéseit hatályon kívül helyezi.

(3) A R. 7. §. (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Emeletes épületek és gazdasági épületek esetében a b) és c) pontokban felsoroltakon kívül tükröző korcolt fémlemez fedés nem alkalmazható.”

(4) A R. 7. § (3) bekezdésének b-c pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A tetőfedő anyag színénél sárgásvörös (natúr cserép színű), barna, szürke, vagy antraciton kívül más szín nem alkalmazható.

c) Kiegészítő épületrészek (előtető, párkány) tükröző fémlemezzel történő lefedése nem megengedett.”

5. §

(1) A R. 8. § (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdésnek bb) pontját hatályon kívül helyezi.

(2) A R. 8. § (2) bekezdésének bc) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bc) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények melyek tetőformája, homlokzati anyaghasználata (pl.: fémlemez burkolat) tetőfedő anyag használata (pl.: fémlemez vagy cseréputánzatú Lindab- lemez tető, betoncserép, vagy élénk színű tető) rikító homlokzatszínezés a hagyományoktól és környezettől erősen eltér.”

6. §

A R. 9. § (2) bekezdésének c) pontját és (3) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezi.

7. §

A R. 10. § (2) bekezdésének c) pontját és (3) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezi.

8. §

A R. 11. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének d) pontját hatályon kívül helyezi.

9. §

A R. 12. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének d) pontját hatályon kívül helyezi.

10. §

A R. 13. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének d) pontját hatályon kívül helyezi.

11. §

A R. 14. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezi.

12. §

A R. 15. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének b) pontját hatályon kívül helyezi.

13. §

A R. 16. § (2) bekezdését és (3) bekezdésének b) pontját hatályon kívül helyezi.

14. §

A R. 18. § (2) bekezdésének i), j) és l) pontjait és a (3) bekezdésének n) pontját  hatályon kívül helyezi.

15. §

(1) A R. IV. fejezet 19. pontjának címe helyébe a következő cím lép:

„19. Helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.”

(2) A R. 19. § (2) bekezdésének címe helyébe a következő cím lép :

„(2) Területi építészeti követelmények helyi védett utcakép esetén”

(3) A R. 19. § (3) bekezdésnek címe helyébe a következő cím lép:

„(3) Egyedi építészeti követelmények helyi védett épület vagy építmény (HE) esetén.”

16. §

(1) A R. 20. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezi.

(2) A R. 20. §-a következő (7)-(8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamra köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybe vételével lehetséges.

(8) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben vagy közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.

(9) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.”

17. §

A R. 21. §-a következő (8)-(9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) A felszíni energiaellátási új légvezetékek elhelyezésére a településképi szempontból meghatározó illetve a világörökségi területek kivételével a teljes közigazgatási terület alkalmas.

(9) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron  vezethető, új oszlopra nem építhető.

(10) Természetvédelemmel érintett területeken amennyiben műszakilag szükséges az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.”

18. §

(1) A R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.§

(1) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:

a) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy

b) Az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely), a közigazgatási területen jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben a 6. § (4) bekezdésében meghatározott településképileg meghatározó területeken.

(4) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

(5) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(6) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést kell érvényesíteni.

(7) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett beépítés megfelelően veszi e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b) figyelembe veszi –e a rálátásból adódó településképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,

c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:

ca) biztosított lesz vagy megmarad e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

cc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(8) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:

a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) megfelelő e a rendeltetéssel összefüggő reklámhordozó, továbbá információs vagy más célú berendezés településképi megjelenése,

d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő e a településképi megjelenésben,

e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek e a környezet adottságaihoz, elősegítik e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését.

(9) A polgármester településképi véleményét a települési főépítész készíti elő.

(10) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.”

19. §

A R. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.”

20. §

(1) A R. 26. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezi.

(2) A R. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására hatósági határozatban kötelezheti.”

(3) A R. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester a településképi követelmények be nem tartása esetén településvédelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosra, mely többször kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.”

A R. 26. § (5) bekezdését hatályon kívül helyezi.

(4) A R. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A polgármester a településképi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmenti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény alapján dönt a bírság összegéről.”

(5) A R. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a Magyar Államkincstárnál vezetett és a határozatban is megjelölt előirányzat felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni..”

(6) A R. 26. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.”

21. §

(1)A R. 3. sz. mellékletét hatályon kívül helyezi.

(2) A R. 5. sz. melléklete helyébe e rendelet 1. sz. melléklete lép.

22. §

(1) E R. 2019. július 18-én lép hatályba, és hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) A 6/2008. (III. 25.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezi.

Hortobágy, 2019. július 3.

            Vincze Andrásné                                                     Dr. Hajdu Miklós János

              polgármester                                                                      jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetve, a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Hortobágyi Kirendeltségének hirdetőtábláján kifüggesztve: 2019.07.04. napján.

                                                                                              Dr. Hajdu Miklós János

                                                                                                          jegyző