Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
Báránd Helyi Építési Szabályzata
Hatályos: 2017. 07. 25- 2018. 02. 08Báránd Helyi Építési Szabályzata
Báránd Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXIV. tv.-elmódosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében, az e tv. 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. a.) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya a település teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.
(3) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad.
(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.
Általános előírások
A területfelhasználási egységek általános előírásai
2. § (1) A község igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai
3. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Kivételt képeznek a főfunkcióhoz nem kötött telekalakítások(magánút, stb.) Az előírt telekterület méret betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al csökkenthető.
(2) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.
(3) Meglévő telek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
Az építési telek beépítésének általános előírásai
4. § (1)
(2) Az építési telken az OTÉK 42. §. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését, (ha a helyi parkolási rendelet másként nem rendelkezik), biztosítani kell vagy:
a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként
b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
c) oldal- és hátsókertben építmény nélkül parkolóhely kialakításával
(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett új épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött min. 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.
(4) Az építési hely és utcavonal viszonylatában két fajta lehetőség alkalmazását írja elő a helyi építési szabályzat.
a) Az építési hely közvetlenül csatlakozik a közterület határához
Az épületelhelyezés egyéb szabályai
5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m „csurgótávolságra” kell elhelyezni.
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezés is megengedett, a 18 m-nél szélesebb, vagy saroktelek estében az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő oldalkert biztosításával.. A melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
(3) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.
Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai
6. § (1) A „kismélységű” telkek beépítése:
a) A 30,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
b) Kisméretű teleknek azok az építési telek minősülnek, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb) a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m – nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.
c) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.
ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.
cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
(2)
(3) Közterületre telekvéggel forduló telkek (féloldalas utca) beépítés:
a) A Lakóövezetbe (Lke, Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésére külön szabályok is vonatkoznak.
aa) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik, (hátsókert nincs).
ab) A tároló, és egyéb gazdasági, az oldalhatáron kijelölt építési oldalon, valamint a hátsó telekhatáron kijelölt építési vonalon is elhelyezhetők
ac)
ad) Állattartó épületek az utcavonaltól számított 15 méteren belül nem helyezhetők el.
Az épületek elhelyezésére, kialakításra vonatkozó általános előírások
7. § (1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell.
(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterület méretet jelenti.
(3)
(4)
(5) Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül, az állattartó és mezőgazdasági építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 40 méter mélységű részén, (a gazdasági zónában) helyezhetők el. Ez alól kivételt képeznek azok a telkek, melyek estében jelen szabályzat 6. § előírásait kell alapul venni. A mező és erdőgazdsági építmények építménymagassága, az övezetben elhelyezhető más építményekre előírtaktól eltérően azoknál magasabb, maximum 7,5 m is lehet.
(6) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:
a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. pontja tartalmazza.
b) A tartózkodás céljára szolgáló terepszint alatti építmények, az építési helyen belül építhető. Melléképítmények az építési helyen kívül is elhelyezhetők, a c) pont szerinti előírások betartásával.
c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35. §. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31. §. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.
I. L A K Ó T E R Ü L E T E K
A lakóterületek tagozódása
8. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:
Lke-1 építési övezet
Kertvárosias lakóterület
9. § (1) Az övezetbe a településközpontot övező azon lakóterületek tartoznak, ahol az apró és közepes méretű telkek, ahol a kertvárosias és falusias telekhasználat egyaránt megtalálható.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
Az építési telek |
Építmények legnagyobb magassága (m) |
|||||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
Legnagyobb beépítettsége % |
|
Oldalhatáron álló |
Lke-1 |
600 |
14 |
- |
30 |
-5,5 |
Lf-1 építési övezet
Falusias lakóterület
10. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1 -el jelölt lakóterületek tartoznak.
(2) Az övezet maximum 5,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
Az építési telek |
Előírt max. építmény magasság (m) |
|||||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) (!) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
Legnagyobb beépítettsége % |
|
Oldalhatáron álló |
Lf-1 |
800 |
16 |
35 |
30 |
-5,0 |
Oldalhatáron álló |
Lf-1* |
550 |
- |
- |
30 |
-5,0 |
II. VEGYES TERÜLETEK
Általános előírások
11. § (1) Báránd területén az OTÉK 6. §. (3) és 15. §. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:
Vt-1 és Vt-2 : településközpont vegyes terület
Vt-1 és Vt-2 építési övezet
Településközpont vegyes terület
12 § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
Az építési telek |
Előírt max. építmény magasság (m) |
|||||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
Legnagyobb beépítettsége % |
|
Oldalhatáron álló* |
Vt-1 |
600 |
14 |
60 75** |
5,0-7,0*** |
|
Oldalhatáron álló* |
Vt-2 |
600 |
14 |
- |
40 |
-5,5 |
III. G A Z D A S ÁG I T E R Ü L E T E K
Általános előírások
13. § (1) A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,
„Gksz- 1” építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
14. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető :
Az építési telek |
Előírt max. építmény magasság (m) (!) |
|||||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) (!) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
Legnagyobb beépítettsége % (!) |
|
Oldalhatáron álló |
Gksz-1 |
1000 |
- |
- |
40 |
6,5 |
„Gip- 1” építési övezet
Ipari terület
15. § (1) Az övezet a lakóterületek gazdasági célú ipari építmények, elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az övezetben csak a szomszédos lakóterületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró tevékenység számára helyezhető el épület.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az építési telek |
Előírt max. építmény magasság (m) |
||||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legnagyobb beépítettsége % |
|
Szabadonálló |
Gip-1 |
1000 |
25 |
40 |
-9,0 |
„Gmg” építési övezet
(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület
16. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az építési telek |
Előírt max. építmény magasság (m) |
|||
Beépítés módja |
Övezeti jele |
Legkisebb területe (m2) |
Legnagyobb beépítettsége % |
|
Szabadonálló |
Gmg |
1000 |
40 |
<6,0 |
IV . K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K
Általános előírások
17. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 24. §. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:
„Ksp” építési övezet
Sportolási célú terület
18. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.
(2) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
c) A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.
d) A létesíthető maximális építménymagasság 7,5 méter , melybe lelátó építés esetén az azt lefedő szerkezet nem számít bele, annak magassága a technológia által megkívánt érték.
(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
„Ktem-Kegy” – övezetek
Temető- és kegyeleti parkok területe
19. § (1) „Ktem” övezetbe a települési temető, „Kkegy” övezetbe, a felhagyott temetők-kegyeleti parkok területe tartozik.
(2) A temető területén, elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. A kegyeleti parkok területén kegyeleti célú építmények helyezhetők el, de új temetés nem engedélyezhető.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.
e) A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.
f) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter .
(4)
„Kid” – övezet
Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület
20. § (1) Az övezetbe az Sz-1 jelű tervlapon ábrázoltak szerint, a Püspökladányi közigazgatási terület melletti erdőterületből leválasztott mintegy 1 Ha nagyságú terület tartozik.
(2) A terület idegenforgalmi, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely- szolgáltató, vendéglátó épületek, pihenő és sportolási, horgászati és vadászati kiszolgáló épületek, építmények, autós pihenőhelyek és azok építményei helyezhetők el itt.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.
b) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2
c) A létesíthető maximális építménymagasság 5,5 méter .
(4) A telek területének min. 60 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(5) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
„Krek” – övezet
Rekreációs és Idegenforgalmi célú különleges terület
21. § (1) Az övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak.
(2) A rekreációs terület elsősorban a pihenést (csónakázás ,horgászás stb.), szórakozást, fürdőzést, sportolást lehetővé tevő építmények továbbá kulturális funkciók, valamint az oktatás, idegenforgalom és az azt kiszolgáló (kereskedelmi szolgáltató,stb.) épületek, építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhető a tulajdonos, a személyzet számára szolgáló lakóépület is.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 35 %-a.
d) Az alakítható legkisebb telekterület 1000 m2 .
e) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter .
(4) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(5) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Kiépüléséig részleges közművesítettség elegendő.
„Kszoc” – övezet
Szociális és gondozási központ különleges területe
22. § (1) Az övezetbe a Báránd külterületén található Szociális Otthon területe tartozik.
(2) A terület az itt található egészségügyi intézmény létesítményeinek, kapcsolódó és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 30 %-a.
c) A telek területe, telekalakítás szempontjából „kialakult”-nak tekintendő.
d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter .
(4) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül, a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül pinceszint nem építhető.
(5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(6) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. Kiépüléséig részleges közművesítettség elegendő.
„Ksz” jelű övezet
Folyékony hulladék kezelésére, elhelyezéséreszolgáló területek
23. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére,(folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.
(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 40 %-a.
c) Az alakítható telek legkisebb területe 1000 m2
d) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter .
„Kzt” jelű övezet
Záportározási és egyéb területépítési övezet
24. § (1) Az övezetbe a belterület északi részén kijelölt azon gyepes, mélyfekvésű területek tartoznak, ahol a terep- és talaj- és vízrendezési adottságok, záportározó kialakítását teszik lehetővé, illetve szükségessé.
(2) A Kzp- jelű övezetben a terület alaprendeltetésével összefüggő, műtárgyak, építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben a fentieken kívül a kialakuló vízfelület, tó partján a horgászással, pihenéssel és szórakozással kapcsolatos építmények, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek is elhelyezhetők. Az övezetet egybefüggően kell megőrizni, telekosztás nem engedélyezhető.
(4) Az övezetben elhelyezhető:
V . K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K
A közlekedési területek általános előírásai.
25. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:
V I. Z Ö L D T E R Ü L E T E K
Általános előírások
„Z- 1” övezet
Közparkok területe
27. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell
V II. E R D Ő T E R Ü L E T E K
Általános előírások
28. § (1) A község igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
„Ev” övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
29. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön épület nem helyezhető el.
(3) Kialakításának kötelezettsége a környezetterhelő tevékenységnek helyet adó ingatlan tulajdonosát terheli.
„Eg” övezet
Gazdasági erdők
30. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
(3) A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m . Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni. Erdőgazdasági építmények maximális építménymagassága 7,5 m lehet.
VIII. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K
Általános előírások
31. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
„Mk” övezet
Kertgazdálkodásra szolgáló terület
32. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak.
(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m , max. gerincmagassága 5,5 m , a padlóvonal max. 0,30 m lehet.
(3) Az épületeket szabadonállóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.
(4)
(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
„Msz” övezet
Mezőgazdasági terület jellemzően szántó műveléssel
33. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás 29. §. (3) bekezdése figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 10000 m2 ( 1,0 ha ) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.
(4) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:
a) A szükséges közműellátás biztosítása:
„Mgy” övezet
Mezőgazdasági terület jellemzően legelő-gyep műveléssel
(A Bihari-Sík Tájvédelmi körzet része)
34. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, és amely területek egyúttal a Bihari- Sík Tájvédelmi körzet részét is képezik. Főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben lévő földterületek megosztása- alakítása során a legkisebb újonnan alakítható földterület nagyságaként 10 ha területet kell alapul venni.
(3) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, építményei helyezhető el.
(4) Épületeket jelen előírás a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
IX. E G Y É B T E R Ü L E T E K
V-1 övezetek
Vízgazdálkodási területek
35. § (1) V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja. Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
X. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az épített környezet védelme
36 §
X I . ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK, TILALMAK, SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
37. § (1) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. előírásait kell alapul venni.
(2) Utcanyitás miatt kisajátitandó telek : Hrsz: 705 (Kinizsi utca 22. sz.)
(3) 12m-es illetve 8m-es utcaszélesítéssel érintett az „Mk” Mezőgazdasági kertes területek ingatlanainak nagy része, melyek helyrajzi száma az Sz-2 Szabályozási Tervlapról olvasható le.
XII . Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K
38. § (1) Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2009. január 15. napján lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet