Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 29.§. 94.§ (1)-(2), 131. § (1) bekezdésében és 147.§-ban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. §  

E rendelet célja, hogy Bárnd község közigazgatási területén - a 1997. évi XXXI törvényben (továbbiakban: Gyvt) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladataikról és működési feltételeikről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyekkel az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.

A rendelet hatálya

2. §     

(1) A rendelet hatálya Báránd község közigazgatási területén, az önkormányzat fenntartásban működő Bárándi Bölcsőde által személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevőkre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés és az iskolai nevelés – oktatás keretében biztosított napközbeni ellátásra, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében nyújtott gyermekjóléti szolgáltatásra.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai

3. §     

(1) A Bárándi Bölcsőde által nyújtandó, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletalkotási jogkörrel és egyéb felügyeleti jogkörrel Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – továbbiakban Fenntartó rendelkezik.

Ellátások

4. §  

A Bárándi Bölcsőde által nyújtandó személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás formája:

              - gyermekek napközbeni ellátása napos bölcsőde keretében.

A gyermekjóléti alapellátások célja

5. §     

(1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.        

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Az ellátás igénybevételének módja a kérelem elbírálásának szempontjai

6. §   

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő.         

(2) A bölcsődei felvételt kérheti:

a) a törvényes képviselő (szülő, gyám),
b) a törvényes képviselő (szülő, gyám) hozzájárulásával:

           ba) körzeti védőnő

           bb) házi gyermekorvos vagy a háziorvos,

 bc) a szociális, illetve családgondozó,

 bd) a gyermekjóléti szolgálat,

c) a gyámhatóság

(3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a gyámhatóság az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.

7. §     

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(2) A döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.

(3) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

(4) A bölcsődei ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

(5) Nem kell a (4) bekezdés szerint megállapodást kötni a gyermekjóléti szolgáltatás esetében.

(6) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia

a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján,

b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján.

Tájékoztatási kötelezettség

8. §

(1) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a) az ellátás tartamáról és feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

c) az ellátásra jogosult gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről

d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,

e) az intézmény házirendjéről,

f) panaszjoga gyakorlásának módjáról,

g) a fizetendő térítési díjról,

h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról.

(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles

a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni,

b) az e törvény alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról. (1. számú melléklet)

Érdekvédelem

9. §

(1) Az intézmény fenntartója meghatározza a bölcsődei ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait (érdekképviseleti fórum működési szabályzata).

(2) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai

a) a gyermekönkormányzat képviselői,

b) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői,

c) az intézmény dolgozóinak képviselői,

d) az intézményt fenntartó képviselői.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet kevesebb a (2) bekezdés c)-d) pont szerinti személyek összlétszámánál.

(4) Az érdek-képviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.

(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

10. §

(1) A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál

a) az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,

b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén,

c) a Gyvt.136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.

(2) Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a gyermek, illetve fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

Az ellátás megszüntetésének módja

11. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik

          a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam

                              leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

(2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. (2.számú melléklet)

(3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

(4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.

(5) Ha az ellátást a Gyvt. 32. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg.

(6)  Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki:

a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható,
illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését.

A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri.

Gyermekek napközbeni ellátása

A bölcsőde

12. §

(1) A bölcsődei ellátás a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

(2) A gyermekek napközbeni ellátásának keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói:

munkavégzésük,
munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük,
betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani:

akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve        eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) A bölcsődei felvétel indokoltságát megalapozó íratok, valamint a felvételhez szükséges további iratok felsorolását a 3.számú melléklet tartalmazza.

13. §

(1)  A bölcsődei nevelési év szeptember 1-től – augusztus 31-ig tart.

(2)  A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a telephelyileg illetékes önkormányzat előzetes véleménye alapján a fenntartó hagyja jóvá. Bölcsődei szünet esetén, a három telephelyen fenntartott bölcsődék közül egy időben kettőnél több nem lehet zárva. A nyitva tartó bölcsődében - szülő kérésére – lehetőséget kell biztosítani a többi telephelyen bölcsődei ellátásban részesülő gyermek intézményi gondozásának biztosításáról.

Bölcsődei alapellátás térítési díja

14. §  

(1) Az intézményi térítési díj számítást az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)      a) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül  a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

          b)  A gyermek gondozásáért a ténylegesen alkalmazott intézményi térítési díj 0.-Ft , tehát a gondozást térítésmentesen kell biztosítani. 

15.§

(1) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető az intézményi térítési díj (napi összeg) általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a 19.§ (1) bekezdésben foglalt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

(2) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(3) Az intézményvezető a kötelezettet az ellátás igénybevétele előtt írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről. (4-5. számú melléklet) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(4) Ha a személyi térítési díj az intézményi elhelyezést követő 30 napon belül nem állapítható meg, az intézményvezető térítési díj-előleg fizetését kérheti.

A személyi térítési díj megállapításakor intézkedni kell arról, hogy az előleg, illetve az előleg fizetésének időszakára jutó személyi térítési díj közötti különbözet kiegyenlítése megtörténjék.

(5) Ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. Ha a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni.

16.§   

(1) A térítési díjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (kötelezett) az intézménynek fizeti meg.

(2) Helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a helyettes szülő, a nevelőszülő, a gyermekek átmeneti otthona vagy a gyermekotthon fizeti meg.

(3) Családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermek esetében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat, ha a családok átmeneti otthona

a) teljes körű ellátást biztosít, a családok átmeneti otthona,

b) szükség szerinti ellátást biztosít, a szülő

          fizeti meg.

(4) A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre, a tárgyhó 20. napjáig kell megfizetni.

(5) A személyi térítési díj beszedéséről, nyilvántartásáról, a fenntartó számlájára történő befizetésről az intézmény gondoskodik.

17.§  

(1) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(2)   A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a Gyvt-ben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.

(3)  A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.

(4) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.

(5) Ha a gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást a bölcsőde vezetőjénél írásban kell bejelenteni. Abban az esetben, ha a szülő eleget tesz bejelentési kötelezettségének, a bejelentés követő naptól a távolmaradás idejére mentesül a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben a jogosult nem tesz eleget jelentési kötelezettségének a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól csak a távolmaradás 3. napjától mentesül. (6-7. számú melléklet)

18.§  

(1) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.

(2) Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(3) A térítési díj hátralék megfizetésére vonatkozó eljárás a hátralékos Báránd Községi Önkormányzathoz benyújtott kérelmére indul. A kérelem elbírálására az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető részletfizetést úgy engedélyezhet, hogy a hátralék a kérelem benyújtásától számított 1 éven belül megfizetésre kerüljön.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt részletfizetési kedvezmény nem vezet eredményre a nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díj -hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

19.§  

(1) Normatív kedvezmények

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b)  három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

c) a  tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át,

kedvezményként kell biztosítani.

(2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(3) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(4) A normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve

          felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.

20.§  

(1) A térítésidíj-fizetési mentesség és a normatív kedvezmény megállapításához be kell szerezni a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát. (8. számú melléklet)          

(2)

a)  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülés tényét a hatósági döntést megalapozó határozattal,

b) a tartós betegséget szakorvosi igazolással,

c) a fogyatékosságot a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével

kell igazolni.

(3) A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a bejelentést követő hónap első napjától kell megfizetni. Amennyiben a térítésidíj-fizetési mentesség fennállását hatósági döntés alapozza meg, azt be kell mutatni az intézménynek.

21.§

Jelen rendelet 2014. március 31. napján lép hatályba.

Báránd, 2014.március 27.

Dr. Kovács Miklós                                                                            Dr. Kiss Gyula

polgármester                                                                                      jegyző

Jelen rendeletet kihirdetem:

Dr. Kiss Gyula

jegyző