Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Báránd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4161 Báránd, Kossuth tér1.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.barand.hu

(4) A képviselő-testület hivatala: Bárándi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az Önkormányzat jelképét, címer használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg

2.§

(1) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(3) A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

2. Az önkormányzat feladat-és hatásköre

3.§

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala, továbbá az önkormányzat társulásai látják el.

(3) A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) felsoroltakat kivéve – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, a bizottság elnöke, beszámol a Képviselő-testületnek, azzal, hogy a jegyző e feladatkörének a Hivatal működéséről szóló beszámolóval együtt tesz eleget.

(6) A jegyző rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat feladat- és hatáskörét megállapító új jogszabályokról. Ha a jogszabály a hatáskör átruházását lehetővé teszi, úgy a képviselő-testület dönt arról, hogy a hatáskörének gyakorlását fenntartja vagy átruházza.

4.§

(1) Az önkormányzat a kötelező feladatok ellátása mellett, magasabb érvényű jogszabályban előírtak figyelembevételével önként vállalhatja további feladat- és hatáskör ellátását.

(2) Az önkéntes felvállalást tartalmazó döntési javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatására - különösen a jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt - ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők szakmai közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

3. A Képviselő-testület ülései

5.§

(1) A Képviselő-testület alakuló, soron következő, soron kívüli: rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület - 1 hónapos nyári (július) tanácskozási szünet közbeiktatásával - havonta ülésezik. A soron következő ülések időpontja: minden hónap utolsó csütörtökén 9.00 órától.

(3) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit. A Képviselő-testület féléves üléstervet készít.

(4) Az üléstervet a tárgyidőszakot megelőző hónapban a Képviselő-testületnek meg kell tárgyalni.

(5) Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó és a civil szervezetek vezetőitől.

(6) Az ülésterv tartalmazza:

a) a testületi ülések időpontjait, napirendjeit, a napirendek előadóinak nevét,

b) a bizottságok közreműködését egy-egy napirend előkészítésénél,

c) a közmeghallgatás kimondását adott téma tárgyalásánál,

d) azon napirendek megjelölését, amelyek bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

4. A Képviselő-testület összehívása és vezetése

6.§

(1) Az alakuló ülését a polgármester hívja össze és eskütételig a korelnök vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke veszi ki az esküt elsőként a települési képviselőktől, majd a képviselő-testület előtt a polgármester teszi le az esküt.

(3) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében - a magasabb érvényű jogszabály által kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelet-tervezetek kivételével - az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.

(4) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a soron kívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.

7.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke, a tisztség betöltetlensége esetén, vagy akadályoztatása esetén, a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén, a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

8.§

(1) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza az ülés minősítését (alakuló, soron következő, soron kívüli).

(2) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testületi ülés napjától visszafelé számított 4. nap, sürgősségi napirend és a soron kívüli ülés napirendje esetén előző nap 24:00 órájáig kell kézbesíteni.

(3) A kézbesítés elsősorban elektronikus formában (e-mailen keresztül, megadott elektronikus elérhetőségről történő letöltés útján, elektronikus adathordozón) történik, a meghívott személy kifejezett kérésére nyomtatott formában is el kell juttatni részére az előterjesztések anyagait, amennyiben ennek fizikai akadályai nem állnak fenn.

(4) A képviselők, meghívottak számára korábban már kézbesített előterjesztéseket nem kell a meghívóval együtt ismételten megküldeni, amennyiben azok tartalmában változás nem következett be.

9.§

(1) A Képviselő-testület soron kívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester soron kívüli ülést hívhat össze saját döntése alapján, vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(3) A soron kívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármesternél előterjesztett indítvány alapján a polgármesternek tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni:

a) a polgármester,

b) a képviselők egynegyedének,

c) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

d) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, valamint

e) az önkormányzat által fenntartott és felügyelt intézmény vezetői kezdeményezésére, amennyiben pályázat benyújtásának feltétele a fenntartó döntése, nyilatkozata.

f) bármely esetben, ha a jogszabály kötelezővé teszi.

(5) A polgármester a képviselő-testület ülését halaszthatatlan vagy sürgős esetben érdemi indítvány előterjesztésével bármikor összehívhatja, akár telefonon, vagy e-mail-en keresztül is. (rendkívüli ülés) Ezt úgy kell megtennie, hogy a képviselő-testületi tagok a tervezett ülésről lehetőleg az ülést megelőző napon értesüljenek.

(6) A polgármester az ülés összehívásakor meghatározza az összehívás indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét.

(7) A soron kívüli ülésmeghívójának tartalma megegyezik a soron következő ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy „Különfélék” napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A soron kívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel (és az indítvánnyal) együtt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni.

(9) A soron kívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(10) A soron kívüli ülés vezetése egyebekben a soron következő ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

10.§

(1) A képviselő-testület ülésére a polgármesteren, a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül, az érintett napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület hivatalának alkalmazottait (hatáskörüket érintő kérdések tárgyalása esetén),

b) a település országgyűlési képviselőjét,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben nevesített elismert egyházak képviselőit a tevékenységüket közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásakor,

d) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,

e) azt, aki jogszabály rendelkezése alapján, a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

f) akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,

g) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására,

h) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalása alkalmával.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a Képviselő-testület ülésén - a döntéshozatalban való részvétel kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

(3) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Képviselő-testület bármely ülésén részt vehet.

5. Az ülések nyilvánossága

11.§

(1) A Képviselő-testület ülései – a jogszabályban meghatározott esetkörök kivételével – nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. A rendzavarásra vonatkozó intézkedések e személyekkel szemben is foganatosíthatók.

(3) Az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat a honlapon közzétett elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(4) Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett rendelet-tervezetekről a természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a (3) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző nap 12.00 óráig nyilváníthatnak véleményt.

(5) A társadalmi egyeztetés keretében a rendelet-tervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, vagy kiegészítéséről.

12.§

(1) A Képviselő-testület köteles zárt ülést tartani önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

(2) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Illetve ha az érintett a más jogszabályban meghatározottak alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését a Képviselő-testület ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz, vehet részt. Részt vehet az is a zárt ülésen, akinek az adott ügyben történő meghívását más jogszabály kötelezővé teszi, törvény vagy önkormányzati rendelet előírja.

(5) Jelen §-ban felsorolt személyek mellett, az a személy, akinek a tárgyi ügyben történő meghallgatása nem mellőzhető a zárt ülésen megjelenhet, azon amíg a Képviselő-testület szükségesnek tartja bent tartózkodhat, de a vita és a döntéshozatal időszakára el kell hagynia az üléstermet.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

6. Napirendi javaslat

13.§

(1) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 4. napon, sürgősségi indítványok és a soron kívüli ülés esetében az ülés előtti napon dönt.

(2) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol és ezen javaslat legalább az (1) bekezdésben megnevezett határidőt megelőzően 7 nappal megérkezik.

(3) A polgármester napirendi pontnak javasolhatja a (2) bekezdésben meghatározott javaslatot, abban az esetben is, ha az nem az ott meghatározott határidőt megelőzően érkezett, de az megítélése szerint megfelelő formában előkészítésre került, vagy az ülésig megfelelően elő lehet készíteni.

14.§

(1) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

(2) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárását megelőzően visszavonhatja.

(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül dönt.

7. A képviselő-testületi előterjesztések típusai

15.§

A képviselő-testületi előterjesztés:

a) írásbeli előterjesztés,

b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,

c) szóbeli előterjesztés,

d) beszámoló,

e) tájékoztató.

8. A képviselő-testületi előterjesztések rendje, formai és tartalmi követelményei

16.§

(1) Írásbeli képviselő-testületi előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő, képviselőcsoport,

c) a tanácsnok,

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,

g) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(2) Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a Képviselő-testület üléséről szóló meghívó és a képviselő-testületi előterjesztések kézbesítéséig megtörténjen.

17.§

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

a) az jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy

b) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető. A Kormányhivatal kifejezett ilyen irányú utasítására is tárgyalható sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a 9.§ (4) bekezdésében felsoroltak, írásban tett sürgősségi indítvánnyal javasolhatják valamely téma napirendre tűzését.

(4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

18.§

(1) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:

a) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatot, az azok alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,

b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,

c) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,

(2) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot, határozati javaslatokat, illetve rendelet-tervezetet, rendelet-tervezeteket tartalmazhat.

(3) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslata tartalmazza:

a) a döntéshozót,

b) a képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi képviselő-testületi döntést érint, annak számát,

c) a rendelkező részt,

d) az esetleges döntési változatokat - azzal, hogy egy határozati javaslatban döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon javaslat elfogadása és elutasítása,

e) a végrehajtási határidőt,

f) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

g) a javasolt személyt vagy személyeket név szerint.

(4) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előterjesztést sürgősségi indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma sürgősséggel történő napirendre tűzése milyen okból szükséges.

19.§

(1) A szóbeli előterjesztésről utóbb az ülés jegyzőkönyvében leirat készül, amelyre alkalmazni kell az e rendeletben az írásbeli előterjesztésre vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeket. A szóbeli előterjesztés szövegét utóbb a képviselők részére megküldeni nem kell.

(2) Szóbeli előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a jegyző.

20.§

(1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpelláció kivizsgálásáról,

d) a Képviselő-testület és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A polgármester soron következő ülésenként köteles beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló keretében nem kell a Képviselő-testületnek beszámolni azokról a határozatokról, amelyekről a Képviselő-testület már döntést hozott.

21.§

(1) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy, vagy szervezet vezetője jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

22.§

(1) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket a beszámolóra és a tájékoztatóra is megfelelően alkalmazni kell.

9. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

23.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) A javaslat, előterjesztés elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség). A minősített többség alatt a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) azonos szavazatát kell érteni.

(3) Ha a Képviselő-testület nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, illetve a tanácskozás közben határozatképtelenné vált ülésen az ülést vezető időtartamát meghatározva szünetet rendelhet el, vagy a folytatást 8 (nyolc) napon belüli időpontra tűzi ki. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. Amennyiben a folytatást 8 (nyolc) napon belüli időpontra tűzi ki a hiányzó képviselőket, meghívottakat és a nyilvánosságot a folytatásról alkalmas módon értesíteni kell a jegyzőnek.

(5) A határozatképtelenség miatt félbeszakadt és új időpontban folytatódó ülésen az előzetesen kitűzött napirendtől nem lehet eltérni. Esetlegesen sürgősségi indítvány tételével lehet bármilyen más napirendi pontot felvenni.

(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

24.§

(1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester vezeti. Jelen §rendelkezései a 7.§ szerinti esetekben vonatkoznak az ülést vezető más személyekre is.

(2) A polgármester feladata az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) megnyitja az ülést.

b) megállapítja a határozatképességet,

c) jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, a képviselő-testületet, szervezetét és a lakosságot érintő fontosabb eseményekről.

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére – a napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

e) az előterjesztések felett külön-külön nyit vitát,

f) megadja a szót ad a jelen rendeletben tanácskozási joggal rendelkezőknek,

g) a hozzászólások időtartamának korlátozására javaslatot tesz,

h) lezárja a vitát,

i) a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

j) a polgármester egyenként szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat. A képviselő-testület előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványról majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt.

k) kihirdeti a határozatokat,

l) jelen rendeletben foglaltak szerint szabályozhatja a hozzászólások időtartamát,

m) a képviselő-testület ülésén megjelent állampolgároknak a hozzászólási jogot a polgármester engedélyezi,

n) az ülést félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely, az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.

25.§

(1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy

aa) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,

ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazástól tartózkodjon,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,

d) a nem képviselő résztvevőt figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja, amennyiben a rendzavaró személye egyértelműen nem állapítható meg, akkor a teljes hallgatóságot kiutasíthatja az ülésről,

e) a hozzászólótól az idő túllépése miatt köteles megvonni a szót.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

26.§

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) A döntés előtt képviselői kezdeményezésre szünet rendelhető el, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. Vitavezetési szabályok

27.§

(1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita szakaszai:

a) 1. szakasz az előterjesztés ismertetése, szóbeli kiegészítése, a bizottsági vélemények ismertetése maximális időtartam 5 perc;

b) 2. szakasz: a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdésfeltevése, az előterjesztő válaszadása; a kérdésfeltevés maximális időtartama 1 perc a válaszadás maximális időtartama 2 perc;

c) 3. szakasz: a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket (hozzászólás) legfeljebb 3+2 percben.

d) 4 szakasz: a vita lezárása előtt az előterjesztő reagál a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.

(2) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző, a vita bármelyik részében kifejtheti véleményét. A jegyző jogszabálysértésre, valamint a működéstől való eltérésre hivatkozva bármikor hozzászólhat.

(3) A polgármester a vitaszakaszban elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

28.§

(1) A napirendek tárgyalásának időkerete 1óra. Bármely képviselő indítványára, a polgármester döntése alapján ez az időkeret meghosszabbítható.

(2) A polgármester az időkeretet abban az esetben lerövidítheti, ha 27.§ (3) bekezdésében foglaltak már legalább egyszer véleményt nyilvánítottak és a tárgyhoz kapcsolódó hozzászólás már nem várható.

11. A felszólalások típusai

29.§

(1) A Képviselő-testületen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

b) ügyrendi felszólalás,

c) kérdés,

d) interpelláció,

e) állampolgári jogon történő hozzászólás.

(2) Amennyiben a képviselő nem megfelelő témakörben (a napirendhez kapcsolódóan) és nem önkormányzati ügyben szólal fel, úgy a polgármesternek meg kell vonnia a szót.

30.§

A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek és az állampolgári jogon hozzászólóknak az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben.

31.§

(1) Az ügyrendi felszólalás: ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 2-2 percben kérhetnek szót.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz egyszerű többséggel.

(4) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagjai e rendelet vitavezetési szabályai keretében meghatározottak szerint kérhetnek szót. Az ügyrendi kérdést annak feltételét követően megválaszolja az, akihez a képviselő kérdését intézte. A válaszadást követően az ügyrendi kérdésről további vita nem nyitható.

32.§

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a „Különfélék” napirendi pont keretében felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől.

(2) A kérdés, az interpelláció időtartama legfeljebb 3 perc.

(3) A „Különfélék” napirendi pont a mindenkori soron következő nyílt ülés utolsó napirendjeként kerül megtárgyalásra.

33.§

A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás, melyre külön intézkedést nem igénylő konkrét válasz adható.

34.§

(1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására. Az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja.

(6) Az interpelláció bizottsági vizsgálat utáni ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A Képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(8) Amennyiben az interpelláció megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, a távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt elnapoltnak kell tekinteni.

(9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

35.§

(1) A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte. Az állampolgári jogon történő hozzászólásokra összesen 30 perc áll rendelkezésre.

(2) A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra, az ülésen jelentkező állampolgárnak a polgármester megadhatja a szót és meg is vonhatja azt, ha az állampolgár nem a tárgyalt ügyhöz kapcsolódóan nyilvánít véleményt, illetve vélemény nyilvánítását, másokat sértő módon teszi.

12. A döntéshozatal szabályai

36.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.

(2) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazásközben a szavazást indokolni nem szabad.

(3) A szavazás típusai lehetnek: nyílt, titkos, névszerinti,

37.§

(1) A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot a polgármester ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni,

a) ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, vagy

b) ha a javaslat a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyert.

(2) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő változtatás nélkül teljes egészében befogadja és erről nyilatkozik, akkor a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(4) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

38.§

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

39.§

(1) A névszerinti szavazás tartható minden kérdésben. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben más jogszabályok kifejezetten megtiltják azt.

(2) A polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A jegyző által hitelesített névsort a személyek szavazatának feltüntetésével és a napirendre történő utalással a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

40.§

Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület az egyéb jogszabályokban meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. A titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg annak módjáról is dönt a Képviselő-testület. A titkos szavazás jegyzőkönyvét a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

41.§

(1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek között. Ez alapján azt a jelöltet kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia.

42.§

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Az önkormányzati képviselőnek, személyes érintettségét, kötelessége annak észlelése után azonnal, de az adott tárgyban elrendelt szavazás megkezdése előtt haladéktalanul be kell jelentenie.

(3) A szavazásból történő kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a részére megállapított havi tiszteletdíjat 1 havi időtartamra meg kell vonni.

(6) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül a Képviselő-testület határozattal állapítja meg. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntést a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel hozza meg.

43.§

(1) Képviselőtestület döntéseit egyszerű vagy minősített többségű döntéssel hozza.

(2) A javaslat, előterjesztés elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség).

(3) A minősített többség alatt a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) azonos szavazatát kell érteni. A vonatkozó jogszabályokban felsorolt tárgykörökön túl minősített többséggel meghozott döntésre van szükség:

a) településrendezési terv elfogadásához,

b) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez,

c) hitelfelvételhez,

d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) alpolgármester tiszteletdíjának megállapításához,

g) közfeladat önkéntes felvállalásához,

h) fegyelmi ügyekben hozott döntéshez

i) a Képviselő-testület hatáskörének átruházása,

j) az e rendeletben meghatározott más esetben.

44.§

(1) A képviselő-testület döntéseit határozati vagy rendeleti formában hozza meg.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendelet jogszabálynak minősül.

45.§

(1) A képviselő-testület a rendeleti (jogszabályi) szabályozást nem kívánó, azt kizáró, vagy jogszabály által előírt élethelyzetek érdemében határozattal dönt.

(2) A határozat kötelező tartalmi elemei: a képviselő-testület megnevezése, a határozat sorszáma, a határozathozatal dátuma, az érdemi döntés, szükség esetén indokolás, határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezése.

(3) A képviselő-testület határozatait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyző kiadja az érintettek részére.

(4) A határozatban foglaltak végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a megadott határidőre köteles jelentést adni a testületnek. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a soron következő ülésen.

(5) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(6) A nyilvántartásból a végrehajtásnak nyomon követhetőnek kell lenni, részletes szabályait a jegyző állapítja meg.

(7) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben hó és nap megjelöléssel és ezen felül megkülönböztető KT. /Képviselő-testület határozata/ jelzéssel kell ellátni. (pl. 1/2015.(X.1.) KT. határozat)

46.§

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a települési képviselő,

(3) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be.

(4) A képviselő-testület – különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – irányelveket állapíthat meg, állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.

(5) A képviselő-testület a rendelet tervezet előkészítésével megbízhatja:

a) a polgármestert,

b) valamely bizottságát,

c) a jegyzőt,

d) külön bizottságot hozhat létre,

e) szükség esetén más szakértőt is felkérhet.

(6) A rendelet tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(7) A tervezetet megvitatás céljából, amennyiben az szükséges, a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni, ha az előkészítésben nem vett részt. A bizottság ülésére a jegyzőt meg kell hívni.

(8) A tervezetet megvitatásra a jegyző véleményével együtt lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(9) Az alábbi rendelettervezetek érdemi vitája előtt közmeghallgatást kell tartani:

a) helyi adók megállapítása

b) kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló döntés

c) községrendezési terv.

(10) A rendelet tervezetet – mellékleteivel (indoklással) együtt – a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A polgármester vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

(11) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(12) A rendeletet a jogszabályi határidőknek megfelelően a jegyző köteles felterjeszteni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályának törvényességi ellenőrzés végett.

(13) A rendeletet helyben szokásos módon ki kell hirdetni: 15 napra ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtáblájára.

(14) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletek teljes terjedelmükben megtekinthetők a Könyvtárban, és az önkormányzat Internetes honlapján, valamint a Nemzeti Jogszabálytár oldalán.

(15) A rendeletet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap megjelöléssel a következő formátumban kell megjelölni: „Báránd Községi Önkormányzat 1/2015.(X.1.) önkormányzati rendelete”.

13. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

47. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a jogszabályban előírt kötelező elemeken kívül tartalmazza:

a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,

b) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,

c) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

d) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.

(4) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jegyző törvényességi észrevétele,

d) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) továbbá az ülésen készített hangfelvételek (kazetták).

(5) A polgármester, a jegyző vagy a jelenlévő képviselők több mint felének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jegyzőkönyv tartalmának hitelesítése céljából a Képviselő-testület tagjai közül hitelesítőt jelöl ki – napirendi pontok elfogadását követően, egyszerű többséggel meghozott határozatában.

(7) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(8) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, illetve a határozattal megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(9) A jegyzőkönyv első példányát a mellékletekkel együtt (meghívó, írásos előterjesztések, elfogadott rendelet) a jegyző kezeli.

(10) A jegyzőkönyv elektronikus példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztályának.

(11) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékleteivel együtt évente bekötteti. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

(12) Az állampolgárok a Hivatalban, ügyfélfogadási időben betekinthetnek a képviselő-testület dokumentumaiba (előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe). Az önkormányzati dokumentumokról a jegyzőtől önköltségi áron bárki másolatot kérhet. A zárt ülések anyagai, valamint egyes személyes adatok, az üzleti titok körébe tartozó adatok és a más jogszabályokban nevesített adatok kivételt képeznek a betekintés alól. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosak.

(13) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni. Betekintésre a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kivételével csak azok jogosultak, akik részt vehetnek a zárt ülésen.

48.§

(1) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A hangfelvételt tartalmazó hanghordozó tárolásáért, jogszerű felhasználásáért a jegyző felelős. Az ülésen használt hangrögzítő eszközt a jegyzőkönyvvezető kezeli.

(3) Az ülésről készült hangfelvételt három hónapig kell megőrizni. A hangrögzítő eszközön rögzített anyagot cd lemezre mentve kell elzártan tárolni.

(4) A rögzített hanganyag meghallgatását, bármely képviselő, vagy a polgármester kérésére helyben lehetővé kell tenni, a képviselő, a polgármester, a jegyző és szükség szerint tanúk jelenlétében. A hanganyagról másolat nem adható.

14. Közmeghallgatás, falugyűlés

49.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson kötelesek részt venni és az Mötv. 32.§ (2) k) pontjában foglaltaknak eleget tenni, a képviselők, a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat nem válaszolható meg, a hatáskörébe tartozó meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja meg és ad rá választ.

(5) A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(7) A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A településen Falugyűlés tartható bármely a település lakosai szempontjából fontosnak ítélt kérdés tekintetében.

(9) A falugyűlésről a lakosságot előre tájékoztatni kell. A falugyűlésről a lakosságot hirdetmény kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(10) A falugyűlést a polgármester, a képviselő-testület készíti elő.

(11) A falugyűlés összehívása és vezetése a polgármester feladata.

(12) A falugyűlésen elhangzott javaslatokról, véleményekről és állásfoglalásokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI

15. Képviselő

50.§

(1) A települési képviselő más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett:

a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában tevékenyen részt venni,

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

c) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

e) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,

f) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, melynek keretében a képviselői fogadóórákat tart – havi rendszerességgel, az előzetesen meghirdetett időpontokban – a hivatalban.

g) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,

h) írásban benyújtva kezdeményezheti - az általa meghatározott tárgykörben - rendelet megalkotásának előkészítését vagy határozat hozatalhoz szükséges feltételek előkészítését,

i) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

j) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben,

k) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén,

l) külön rendeletben megállapítható havi tiszteletdíjban részesülhet,

m) köteles: a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,

(2) A képviselő - más jogszabályban meghatározott jogai mellett - jogosult:

a) megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat,

b) a képviselői munkájával összefüggésben - az önkormányzattól kapott megbízás alapján az önkormányzati intézmények, egyéb szervezetek (a továbbiakban: intézmények) helyiségeibe - az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után belépni,

c) képviselői munkájával összefüggésben az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt - a hivatal illetékes szervezeti egysége útján – a polgármester jóváhagyása mellett kérni.

(3) A külön rendeletben megállapítható havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, illetve a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásától el kell tekinteni, amennyiben a képviselő önhibáján kívüli okból történő indokolt távolmaradását előzetesen igazolja. A távolmaradást írásban (levél, e-mail) a képviselő-testületi ülés esetén a Polgármesternél, bizottsági ülés esetén a Bizottság Elnökénél kell jelezni. Kivételes esetekben a távolmaradás az akadályoztatás megszűnését követő 5 napon belül is igazolható.

(5) A polgármester egyes települési képviselőket szakmai ismereteik és felkészültségük szerint bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba.

(6) Az önkormányzati képviselőnek az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottságnak kell benyújtani.

(7) A képviselői összeférhetetlenség kivizsgálását a Pénzügyi-Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a soron következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt.

(8) A Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben, valamint jelen rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

51.§

(1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez

a) egy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 2 képviselő,

b) két - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 4 képviselő,

c) három vagy ennél több - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 5 képviselő szükséges.

(3) A független képviselőt a képviselőcsoport létszámának meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jelölő szervezet jelöltjeként szerzett volna mandátumot.

(4) Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.

(5) A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg.

(6) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 5 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.

(7) A képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, elnevezését, tagságának létszámát, vezetőjének nevét, valamint az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat a polgármesternek tett írásbeli nyilatkozattal jelenti be.

(8)  A polgármester a beérkezett nyilatkozatot a Képviselő-testület soron következő ülésén ismerteti.

(9) A képviselőcsoport köteles vezetőt és legalább 1 vezető-helyettest választani.

(10) Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

52.§

(1) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására szólhat.

(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) a képviselői mandátuma megszűnésével,

b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,

c) meghatározott feladatok ellátására történő választás esetén feladatának elvégzését követően, az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával,

d) felmentéssel,

e) lemondással.

(3) A tanácsnok megbízatásának időtartama alatt évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

16. Állandó bizottságok

53.§

A Képviselő-testület állandó bizottságai és - a bizottság elnökével együtt számított - tagjaik száma:

1. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság (3 képviselő, 2 nem képviselő tag, mindösszesen 5 tag)
   
2. Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság (3 képviselő, 2 nem képviselő tag, mindösszesen 5 tag)
3. Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság (2 képviselő, 1 nem képviselő tag, mindösszesen 3 tag)
   

17. Az állandó bizottságok feladatai

54. §

(1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai

a) Dönt: a Képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Előkészíti: a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, rendelet-tervezeteket, valamint a Képviselő-testület által feladatkörébe utalt további előterjesztéseket.

c) Állást foglal, illetve véleményezi:

ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

cb) a Képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepciójának, valamint gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,

ce) az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,

cf) a feladatköréhez tartozó önkormányzati intézmények intézményvezetői, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, egyéb szervezetek vezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,

cg) a feladatkörét érintő intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Kapcsolatot tarthat: a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, más szervekkel, civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel,

e) Figyelemmel kísérheti:

ea) a szakterületét érintő települési szintű nemzetközi kapcsolatokat,

eb) a szakterületén működő önkormányzati intézmények tevékenységét.

f) Évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról.

Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

55.§

(1) Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményezi

a) a pénzügyi kihatású,

b) a helyi adókkal kapcsolatos,

c) az önkormányzat gazdálkodásáról szóló előterjesztéseket.

d) a településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket

(3) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság figyelemmel kíséri, ellenőrzi

a) az önkormányzat és intézményei gazdálkodását,

b) az önkormányzati vagyon hasznosítását,

c) a településfejlesztéshez kötődő fejlesztések megvalósulását,

d) az önkormányzat gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó beruházásainak megvalósítását,

e) a kommunális szolgáltatások nyújtását.

aa) köztisztasági (szemétszállítás, szeméttelep fenntartása, hulladék ártalmatlanítása, lomtalanítás, közterület tisztántartása, hó eltakarítása, csúszásmentesítés);

ab) közterület-fenntartás (út-, híd-, járdakarbantartás és építés, parkfenntartás és építés, közterületi tárgyak karbantartása, közvilágítás, közhasznú munkavégzés szervezése);

ac) temetőfenntartás, temetkezési szolgáltatások;

ad) ingatlankezelés (szociális lakások kezelése, fenntartása, nem lakás célú ingatlanok kezelése, fenntartása, egyéb közcélú ingatlanok kezelése);

ae) vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés, vízkárelhárítás, belvízmentesítés);

af) tüzeléstechnikai szolgáltatás (kéményseprés);

(4) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság ügyrendi jogkörében az alábbi feladatokat látja el:

a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
b) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

(5) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság egyéb jogszabályban nevesített hatáskörei mellett:

1. közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában,
   
2. közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának előkészítésében, véleményezi az előterjesztést. (A költségvetés és a zárszámadás a bizottság véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé)
3. közreműködik a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámoló elkészítésében, illetve véleményez azt,
4. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását különös tekintettel a saját bevételekre,
   
5. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
6. ellenőrzi a polgármesteri hivatalnál és az intézményeknél a pénzkezelési szabályok megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
7. értékeli, elemzi a normatív állami hozzájárulás elszámolását, - vizsgálja és vizsgáltatja a gazdálkodás hatékonyságát, s ennek alapján javaslatot tesz a képviselő-testületnek,
8. közreműködik a költségvetési vonatkozású önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában, véleményezi azokat,
9. véleményez a költségvetést érintő – nem vagyongazdálkodási tárgyú – egyéb előterjesztéseket,
10. részt vesz az önkormányzat rövid- és hosszú távú programjának kialakításában,
11. javaslatot tesz és véleményezi a képviselő-testület éves munkatervét és ellenőrzési tervét,
12. véleményezi az önkormányzat által benyújtandó pályázatokat, és javasolja az ehhez szükséges önerő fedezetének költségvetési rendeletbe való biztosítását. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások lebonyolítása,
13. a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében való közreműködés, a rendelet-tervezetek véleményezése,
14. a képviselő-testületi rendeletek és határozatok végrehajtásának, hatályosulásának vizsgálata,
15. javaslat a képviselő-testület éves munkatervére,
16. képviselők összeférhetetlenségi ügyében,
17. nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát.
18. elősegíti a településfejlesztés, településrendezésrendezés - tervnek megfelelő - fő irányainak érvényesülését, előkészíti, véleményezi a rendezési programot, terveket.
19. Véleményt nyilvánít közműfejlesztési kérdésekben, valamint a beruházások területrendezési és építészeti kérdéseiben.
20. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú telkek elidegenítésével kapcsolatos kérdésekben.
    
21. Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat.
22. Segíti az önkormányzati építőipari tevékenység (szociális célú lakásépítés és felújítás, önkormányzati költségvetési intézmények építése, felújítása, karbantartása, építési vállalkozás) elvégzését.
23. Segíti az épített (mesterséges környezettel) kapcsolatos alábbi önkormányzati tevékenységek végzését:
    

a) műemlékvédelem (műemlék, műemlék-jellegű, településképi jelentőségű épületek, építmények és köztéri tárgyak védelme, fenntartása);

b) településrendezés (településfejlesztés, infrastrukturális fejlesztések, koncessziók szervezése és felügyelete, településkép kialakítása, védelme, középületek tervezése);

c) környezetvédelem (zaj, rezgés, levegő- és víztisztaság védelme, veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, egyéb környezeti károk figyelése és elhárítása);

d) közterületi rend kialakítása, fenntartása (közlekedési rend, parkolás, közterület használata);

10. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonban lévő kül és belterületi szilárdburkolatú és földutak, hidak, átjárók, vízelvezető csatornák kialakítására, karbantartására, felújítására. A mezőőri szolgálat útján ellenőrzi a külterületi utak állapotát az azokat használókkal egyeztetve javaslatot tesz azok felújítására.
    

Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság

56.§

(1) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság üléseire meg kell hívni az önkormányzati intézmények vezetőjét. A meghívott intézményvezetők tanácskozási joggal rendelkeznek, döntési jogosultsággal nem rendelkeznek.

(2) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság véleményezi:

a) a köznevelési, a közművelődési intézményvezetői pályázatokat,

b) az önkormányzat közoktatási és közművelődési intézményeinek dokumentumait,

c) a Pro Urbe, a Díszpolgári Cím kitüntetési javaslatokat,

d) a civilszervezetekkel kötött önkormányzati megállapodásokat.

(3) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottságfigyelemmel kíséri:

a) köznevelési, közművelődési intézményekben végzett szakmai munkát,

b) a település kulturális életét,

c) a helyi és a helyben terjesztett média működését,

d) ifjúsági-, és civilszervezetek tevékenységét

(4) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság közreműködik a hatáskörébe tartozó fejlesztési célkitűzések kidolgozásában.

(5) Az Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatért felelős Bizottság egyéb jogszabályban nevesített hatáskörei mellett:

1. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a nevelési –oktatási intézmények foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét
   
2. közreműködés az oktatási, közművelődési informatikai jellegű fejlesztések összeállításában
3. közreműködés a szabadidő eltöltésével kapcsolatos feladatok ellátásának szervezésében
   
4. a település kulturális életének szervezése, irányvonalak meghatározása, koordinációja, a különböző kulturális események időpontjainak települési szintű összehangolása
5. jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmények foglalkoztatási, illetve pedagógiai programját
6. az oktatási –nevelési intézmények működésének folyamatos figyelemmel kísérése
7. az egészségügyi és szociális intézmények működésének folyamatos figyelemmel kísérése
8. az önkormányzat tulajdonában álló, de intézményhez nem tartozó ingatlanokban folytatott kulturális és egyéb tevékenység koordinálása
9. az önkormányzat valamint az egyéb a településen található intézményekben, önkormányzati területen megrendezésre kerülő rendezvényekkel kapcsolatos feladatok ellátása, koordinálása
10. az iskoláztatással kapcsolatos érdekek feltárása, egyeztetés kezdeményezése
11. állásfoglalás és javaslattétel az önkormányzat nemzetközi kapcsolataira,
12. állásfoglalás és javaslattétel az önkormányzatnak más önkormányzatokkal való együttműködésére, igazgatási társulására, vagy abból való kilépésre,
    

Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság

57.§

(1) Az Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság dönt a Képviselő-testület által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) Az Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság figyelemmel kíséri és véleményezi:

a) a település szociális feladatellátási rendszerének működését, a szociális szolgáltatás színvonalát, a feladatot ellátó intézményben végzett szakmai munkát,

b) a település sport életét, a településen működő sportegyesület működését, az önkormányzat és intézményei sportcélú feladatellátását,

c) az önkormányzati és intézményei ifjúsági-, és civilszervezetek sportcélú tevékenységét,

(3) Az Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság javaslatot tesz

a) szociális és sport területre vonatkozóan javaslatot tesz költségvetési előirányzatra, ellenőrzi és véleményezi felhasználását.

b) javaslatot tesz a község sport célú létesítményinek korszerűsítésére, fejlesztésére,

c) a település szociális ellátórendszerének kialakítására, működtetésének módjára.

(4) Az Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság közreműködik a hatáskörébe tartozó fejlesztési célkitűzések kidolgozásában.

(5) Az Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottság egyéb jogszabályban nevesített hatáskörei mellett:

1. véleményezi az egészségügyi –szociális –oktatási ágazatot érintő képviselő –testületi előterjesztéseket, rendelettervezeteket
   
2. részt vesz a szociális segélyezés elveinek kidolgozásában, ellenőrzi annak végrehajtását
3. valamennyi szociális- és egészségüggyel, családtámogatással összefüggő kérdés véleményezése
4. a Bizottság által nyújtott támogatások odaítélése és felhasználásának ellenőrzése
5. részt vesz a település közép- és hosszú távú szociálpolitikai szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozásában
6. családtámogatási rendszerek, lehetőségek feltárása, kezdeményezése
7. tevékenységi körében a pályázati kiírások figyelemmel kísérése
8. a szociális ellátó és gyermekjóléti intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket véleményezheti
9. helyi ifjúságpolitika kidolgozása megvalósítása
10. Közreműködik a szabadidősport szervezésében, segíti és támogatja a diák-, illetve versenysportot.
    

18. Az állandó bizottságok működésének szabályai

58.§

(1) A képviselő-testület a jogszabályi feltételeknek megfelelően határozza meg bizottságai szervezetét és választja meg bizottságait.

(2) Az állandó bizottság elnöke a megbízatásáról történő lemondása esetén, lemondó nyilatkozata benyújtásával egyidejűleg, a folyamatban lévő ügyekről, tájékoztatnia kell a bizottságot.

59.§

(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az általa megbízott települési képviselő bizottsági tag gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Képviselő-testület soron következő ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, külön kérésre, amennyiben az anyag terjedelme azt lehetővé teszi, nyomtatott formában történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármester, a hivatal érintett szervezeti egységének ügyintézőjét, valamint - a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalására - az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott szervezetek képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell. Azon bármely képviselő megjelenhet, tanácskozási jogát gyakorolhatja.

(5) A bizottság ülései nyilvánosak. A bizottságok üléseinek nyilvánosságára a képviselő-testületi ülés nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

60.§

(1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

61.§

(1) A bizottság elnöke a más jogszabályban meghatározott feladatain túl:

a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.

(2) A bizottság elnökét akadályoztatása, vagy távolléte esetén az általa megbízott települési képviselő bizottsági tag helyettesíti. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

62.§

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv más jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemei mellett tartalmazza:

a) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,

b) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozást az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét aláírás előtt, a törvényességi ellenőrzés érdekében, az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.

63.§

A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző, illetve az által kijelölt köztisztviselő feladata.

19. Ideiglenes bizottság

64.§

(1) A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre, a Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint

(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

20. Munkacsoport

65.§

(1) A Képviselő-testület és a bizottságok meghatározott feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre.

(2) A munkacsoport működésére - az ülések összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezések, valamint a bizottság összetételére vonatkozóan magasabb érvényű jogszabályban meghatározott szabályok kivételével - a képviselő-testületi bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

21. Polgármester

66. §

(1) A polgármester az Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(4) A polgármester önkormányzati működéssel kapcsolatos általános feladatai:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságot,

b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(5) A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzat nevében kötelezettséget vállal,

d) amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.

e) amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

f) a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

g) a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,

(7) A polgármester az államigazgatási feladatait, hatáskörét a (Mötv. 67.§) a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

8) A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal, feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(9) A polgármester egyéb átruházott hatáskörében:

a) településfejlesztéssel és település-rendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos önkormányzati helyi döntések és vélemények előkészítése, végrehajtásának megszervezése,

b) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétéként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,

c) az önkormányzat pénzeszközeiből vásárolhat a törvényi feltételeknek megfelelő típusú értékpapírt,

d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

e) indokolt esetben – a költségvetési címeken belül előirányzat átcsoportosítási jogkört gyakorol – az általános tartalékra is kiterjedően – azzal a feltétellel, hogy az átcsoportosítás nem csökkentheti az önállóan gazdálkodó intézmények előirányzatait, nem veszélyeztetheti az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokat, egy adott feladatra történő átcsoportosítás nem haladhatja meg a fél millió forintot, utólag beszámol erről a Képviselő-testület felé,

f) évenként tájékoztatja a település lakosságát a beszedett adó összegéről,

g) szerződéseket köthet, pénzügyi műveleteket bonyolíthat le az önkormányzati gazdálkodás során, az év közben létrejött költségvetési többlet hasznosítására

h) jóváhagyja az önkormányzat intézményeinek elemi költségvetését,

i) megköti a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződéseket, ehhez és más pályázatok hoz kapcsolódó foglalkoztatottakkal megköti a munkaszerződéseket és munkáltatói jogkörét gyakorolja,

j) gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegségek tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiírtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

k) gondoskodik a település belterületén a – külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,

l) ellátja a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,

m) szociális igazgatáshoz kapcsolatosan ellátja feladatait,

n) kötelezettséget vállalhat a már benyújtott és nyertes pályázatok önrészére és a támogatott forrás erejéig a két költségvetési rendelet módosítása között eltelt időszakban azzal, hogy a soron következő költségvetési rendelet módosításakor az előirányzatot abba beépíti.

(9) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon. A jelen bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a Képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

(10) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

(11) A polgármester szabadságának kiadására a Képviselő-testület jogosult, mely igényét a polgármester köteles bejelenteni. A szabadság kiadásáról a jegyző nyilvántartást vezet.

(12) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett

a) ellátja a Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Képviselő-testületnek,

b) ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

c) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a Képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról.

22. Alpolgármester

67.§

(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a jogszabályi kereteknek megfelelő eljárásban egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester - jogszabályban meghatározott feladatai mellett, a jogszabályban kizárólag a polgármester által gyakorolható feladatként, vagy ügyként meghatározott feladatok kivételével - ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.

23. Jegyző

68.§

(1) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

a) gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,

b) biztosítja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

c) az önkormányzat, ezen belül a Képviselő-testület feladat-és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

d) a hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.

e) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

f) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

g) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

i) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,

j) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek, határozatok szakmai előkészítéséről.

(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

24. A Polgármesteri Hivatal közreműködésének rendje

 a képviselők munkájának segítésében

69. §

(1) A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést a hivatalban vehetik igénybe a megválasztott képviselők.

(2) A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.

(3) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján, a polgármester jóváhagyásával, az általuk a feladat elvégzésével megbízott ügyintézőktől lehet kérni.

(4) A kért iratokat a képviselő megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphatja meg a jegyző útján az ügyintézőtől. Az iratokról a képviselő csak a vonatkozó jogszabályok betartása mellett kaphat másolatot.

(5) A képviselő részére biztosított betekintésekről, az adott tájékoztatásokról, a lemásolt iratokról részletes nyilvántartást kell vezetni.

(6) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőnél a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét, melynek folyamatáról, eredményéről a kezdeményező képviselőt a jegyző útján a tárgykör szerint érintett ügyintéző tájékoztatja.

VI. Fejezet

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

25. Társulások

70.§

(1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb megoldása érdekében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének k) pontjának, az Mötv. IV. fejezet rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével szabadon társulhat.

(2) Báránd Községi Önkormányzat társulásainak listáját, azok feladatait és jogállását jelen rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

26. Együttműködések

71.§

(1) A képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet önkormányzati feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében: más helyi önkormányzatokkal, megyei önkormányzattal a település érdekében is álló fejlesztési és lakossági ellátást közvetlenül érintő ügyekben, külföldi önkormányzattal, nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az együttműködés célját,

b) a feladatok végrehajtását, annak módját, határidőt és a végrehajtás felelőseit,

c) a feladatok végzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosításának módját és forrásait,

d) a feladatok végrehajtása ellenőrzésének módszereit, értékelésének formáit és fórumait.

(3) Az együttműködési megállapodást a polgármester köti meg, hatályba a képviselő-testület jóváhagyásával lép.

(4) A polgármester felelős az együttműködési megállapodás megvalósításáért.

(5) Az együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról a polgármester ciklusonként köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(6) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(7) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

VII. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

72.§

(1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Báránd településen egy nemzetiségi önkormányzat működik: roma nemzetiségi önkormányzat.

73.§

(1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül - a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt - ingyenes helyiséghasználatot.

(2) Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.

74.§

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület Báránd település nemzetiségi lakosságát e minőségében érintő, a Njtv. 81. §-a szerinti tárgyú előterjesztést tárgyal, érdemi döntéshozatalra az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a Njtv. 81. § (1) bekezdése szerinti tárgykörökben a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, a Njtv. 81. § (2) bekezdése szerinti tárgykörben az érintett területi, ennek hiányában országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét szerzi be az előterjesztő.

(4) A (3) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

VIII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. Helyben szokásos módon történő közzététel

75. §

Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy a honlapon történő közzététel minősül.

28. Függelékek

76.§

Az önkormányzat

a) képviselő-testületének tagjai névsorát az 1. sz. függelék,

c) bizottságai személyi összetételét a 2. sz. függelék,

d) intézményeinek felsorolását törzskönyvi nyilvántartásában feltüntetett kormányzati funkcióit 3. sz. függelék,

e) Báránd Községi Roma nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás 4. sz. függelék,

f) Báránd Községi Önkormányzat társulásainak jegyzéke.

tartalmazza.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. §

(1) Ez a rendelet 2020. március 30. napján lép hatályba. Jelen rendeletet a Jegyző helyben szokásos módon hirdeti ki.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszíti Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének, Báránd Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019.(X.30.) önkormányzati rendelete.

Báránd, 2020. március 27.

Dr. Kovács Miklós                                                                          Dr. Kiss Gyula

  polgármester                                                                                      jegyző

Jelen rendeletet kihirdetem: 2020. március 27.

Dr. Kiss Gyula

jegyző