Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2016. (V. 6.) önkormányzati rendelete
Földes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 13/2006.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 05. 07- 2016. 05. 07Földes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2016. (V. 6.) önkormányzati rendelete
Földes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 13/2006.(IX.21.) önkormányzati rendelet módosításáról1
2016.05.07.
Földes nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §. (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze,
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve
- Tiszántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,
- HBm-i Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala,
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága,
- Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság
- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- Nemzeti Környezetügyi Intézet Tiszántúli Kirendeltsége
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 9. §. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Földes nagyközség önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
(Jelen rendelet a módosításra kerülő előírásokat tartalmazza. A módosítással nem érintett előírások továbbra is hatályban maradnak.)
1. § .
A Hész 1. §. (2) bekezdés „c”„d” „e” és „f” pontjai módosulnak, illetve a bekezdés kiegészül az új szabályozási tervlapok felsorolásával.:
(1) A rendelet hatálya Földes nagyközség (továbbiakban: a község) igazgatási területére terjed ki.
(2) A község igazgatási területén építési telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:
(a) az Étv. és az OTÉK előírásainak megfelelően,
(b) az egyéb vonatkozó országos érvényű, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá
(c) a jelen rendelet 5. sz. mellékletében szereplő T-2x számú, M=1:8000 léptékű Földes belterület szabályozási terve,
(d) a jelen rendelet 6. sz. mellékletében szereplő T-10x számú, M = 1:10 000 léptékű Földes külterület szabályozási terv,
(e) a jelen rendelet 7. sz. mellékletében szereplő T-10x/A számú ’A’.- jelű terület Szabályozási terve M=1:7 500
(f) a jelen rendelet 8. sz. mellékletében szereplő T-10x/CGH számú „CGH’.- jelű területek Szabályozási Terve M=1:5 000
(g) a jelen rendelet 9. sz. mellékletében szereplő T-2/DE számú ’DE’.- jelű területek Szabályozási terve M=1:4 000
(h) a jelen rendelet 10. sz. mellékletében szereplő T-2/F számú ’F’.- jelű terület Szabályozási terve M=1:4 000
(i) a jelen rendelet 11. sz. mellékletében szereplő T-2x/B1 számú ’B1’.- jelű terület Szabályozási terve M=1:4 000
(j) a jelen rendelet 12. sz. mellékletében szereplő T-10x/K számú ’K’.- jelű terület Szabályozási terve M=1:9 000
(k) a jelen rendeletben foglalt építési szabályok szerint szabad
(l) az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Étv., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, a Kormány 36/2002. (III. 7.) számú rendeletével módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) és egyéb országos jogszabályok előírásai érvényesek.
Részletes indoklás:
A Hész. mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási tervlapok jelölése „x” betűvel egészül ki, jelezve, hogy a tervlapok hatálya módosul. A 2016. évi módosításokkal érintett területegységekre önálló szabályozási tervlapok kerülnek elfogadásra. Az általuk érintett területek kikerülnek a belterületi és külterületei tervlapok hatálya alól.
2. § .
A Hész 2. § (1) Területfelhasználási egységek felsorolása helyére az alábbi kiegészített felsorolás kerül:
(1) A község igazgatási területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint:
a) beépített, illetve beépítésre szánt területen
1. lakó-,
1.3. kertvárosias lakó- (Lke),
1.4. falusias lakó- (Lf)
2. vegyes-,
2. 1. településközpont vegyes- (Vt)
3. gazdasági-,
3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (Gksz),
3.2. ipari- (Gip)
5. különleges-,
5.1. temető- (Kte),
5.2. sport- és szabadidő- (Ksp),
5.3. vásárterület- (Kvá)
5.4. szennyvíztisztító telep - (Kszt),
5.5. fürdő- (Kfü)
5.6. átjátszó torony- (Kto)
5.7. mezőgazdasági üzemi különleges terület - (Kmü)
3. § .
A Hész 5. § (Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása) (3) pontja helyére az alábbi módosított megfogalmazás kerül, továbbá az előírás kiegészül egy új (6) és (7) bekezdéssel.
(3) Az előkert méretén a telek beépítettségének számításakor figyelembe vett homlokzati falsík, mint építési vonal értendő akkor is, ha homlokzatdíszei, tagozatai, előlépcsője, erkélye és zárterkélye legfeljebb 60 cm-re kilép az utcavonal felé. A homlokzati falsík a telek belseje felé
legfeljebb 5,0 m-rel beléphet, utcavonalra vetített hosszának legfeljebb 50 %-án.
(6) Az övezeti előírásokban meghatározott előkert vonalat, mint kötelező építési vonalat, közösségi célú épületek esetében, a sajátos igények (épület előtti közösségi tér, parkoló területek) megvalósíthatósága miatt, nem kell figyelembe venni. Ha egyéb településképi, környezetvédelmi okok azt másként nem igénylik, az épület az építési helyen belül, az utcavonaltól távolabb is elhelyezhető.
(7) Oldalhatáronálló beépítési mód esetén, saroktelkek, vagy az utcavonalon 18 méter szélességet meghaladó telkek esetében, építési helyen belül, szabadonálló épület elhelyezés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység biztosításával. Ebben az esetben az épületet az építési oldalt képező telekhatártól legalább 3,0 m távolságra kell elhelyezni.
4. § .
A Hész 5/A. § (Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása) kiegészül egy új 5/A §-al., mely az építési telkek hátsó határának sajátos szabályait tartalmazza.
5/A § Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.
(1) Az építési telek kisméretű telek, ha építési oldalon mért mélysége - feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb - a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.
(2) A „kisméretű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.
(3) A „kismélységű” telek beépítése esetén, ha a 30,0 m mélységet el nem éri el, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
(4) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.
(5) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
(6) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
5. § .
A Hész 7. §. (Kertvárosias lakóterület Lke) (4) bekezdéshez tartozó 1. táblázat legnagyobb beépítettség mértéke 2. táblázatra történő hivatkozása és a 2. táblázat megszűnik, és helyette a legnagyobb beépítettség mértéke 30%-ban kerül meghatározásra. Az (5) bekezdés helyére az alábbi módosított szövegezés lép. Az előírás kiegészül továbbá egy új (10) bekezdéssel, az övezetben előírt oldalkertre vonatkozó kiegészítő övezeti szabállyal.
(1) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, továbbá a megengedett építménymagasságokat a 1. sz. táblázat határozza meg.
1. TÁBLÁZAT
Sajátos |
Építési |
Beépítési |
Az alakítható telek |
Megengedett min/max. építmény |
||
Telekalakítás esetén |
legnagyobb |
|||||
Kertvárosias lakóterület |
legkisebb |
legkisebb szélessége |
Lásd HÉSZ 2. sz. táblázat |
|||
Lke-1 |
oldalhatáron álló |
600 |
18 |
3,0/6,0 |
||
(2) Az Lke-1 építési övezet építési telkeinek beépíthetősége, legkisebb zöldfelületi fedettsége 50%. és rendeltetési egységeinek maximális száma a 2. sz. táblázat szerint határozandó meg:
(10) Az övezetben előírt oldalkertre (illetve az ezt meghatározó legkisebb telepítési távolságra) vonatkozó kiegészítő övezeti szabály.
Az Oték 36. §.(2) bekezdésben meghatározott legkisebb telepítési távolságtól (az övezetben megengedett legnagyobb építménymagassággal azonos értéktől, amely az Oték.35. §.(3) b) pontja értelmében az oldalkert legkisebb szélessége is), kisebb, de legfeljebb 4,0 méter telepítési távolság (oldalkert) biztosítása is elegendő, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a. mindkét építmény egymás felé néző tető héjazata nem éghető, nyílás nélküli legyen
b. A szomszédos építmények nem éghető anyagú falazatot és vakolatrendszert tartalmazzanak.
c. A két szomszédos építmény egyikének a másik felé néző homlokzati falában csak a mellékhelyiségek, helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet.
d. Az érintett építmények egyikének tűzterhelése sem haladhatja meg a 800 MJ/m2-t.
6. § .
A Hész 8. §. (Falusias lakóterület Lf) (5) bekezdéshez tartozó 3. táblázat legnagyobb beépítettség mértéke 4. táblázatra történő hivatkozása és a (6) 2. táblázat megszűnik, helyette a legnagyobb beépítettség mértéke 30%-ban kerül meghatározásra. A (6) bekezdés szövegezése helyére az alábbi, módosított lép.
(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a telkek legnagyobb megengedett beépítettségét, továbbá a megengedett építménymagasságokat a 3. sz. táblázat határozza meg.
3. TÁBLÁZAT
Sajátos |
Építési |
Beépítési |
Az alakítható telek |
Megengedett min/max. építmény |
||
Telekalakítás esetén |
legnagyobb |
|||||
Falusias lakóterület |
legkisebb |
legkisebb szélessége |
Lásd HÉSZ 4. sz. táblázat |
|||
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
500 |
16 |
3,0/5,5 |
||
(6) Az Lf-1 építési övezet építési telkeinek beépíthetősége, legkisebb zöldfelületi fedettsége 40%. és rendeltetési egységeinek maximális száma a 4. sz. táblázat szerint határozandó meg:
7. § .
A Hész kiegészül egy új 13/A. §-al, a Mezőgazdasági üzemi különleges terület (Kmü) övezet előírásaival.
13/A. § Mezőgazdasági üzemi különleges terület (Kmü)
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.
(2) Az övezetben elhelyezhetőek az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódó építmények, az energiatermelés építményei, valamint közforgalmú benzinkút is.
(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a 8/2. táblázata tartalmazza.
8/2.TÁBLÁZAT
|
|
|
Az alakítható telek |
Megengedett min/max. építmény- |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
legkisebb területe [m2] |
legkisebb |
legnagyobb |
legkisebb zöldfelülete |
||||
Mezőgazdasági üzemi |
Kmü |
szabadon álló |
1.000 |
- |
40 |
40 |
12,0 |
Mezőgazdasági üzemi |
|||||||
(4) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
(5) Az övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasságot technológiai építményekre vonatkozóan nem kell betartani, ha egyébként azt más előírás nem korlátozza.
(6) Az övezetben lévő építési telken:
a) előkert nem kell biztosítani, amennyiben nem országos fő- vagy mellékúthoz csatlakozik az ingatlan, azaz az építési hely a közterülethez csatlakozik. Az utca felől az épületet utcavonalon állóan, vagy az építési helyen belül, távolabb is el lehet helyezni.
b) 10 méteres előkertet szükséges biztosítani, amennyiben az építési telek országos fő, vagy mellékúthoz csatlakozik.
(7) Amennyiben az övezetbe tartozó ingatlan az országos ökológiai hálózat magterület/ vagy ökológiai folyosó térségi övezetében helyezkedik el, az alábbi tájvédelmi előírások betartása is szükséges:
a) A tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot kell alkalmazni, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon kell az építményeket kialakítani. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjainak érvényesülését a tervezés során látványterv készítésével kell igazolni.
b) Szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított, olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az Alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.
ba) Az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés.
bb) A tetőhéjazat hajlásszöge legalább 30 fokos, míg az épületek hossza a
magasságukhoz viszonyítva kb. 5-7:1 arányú. 12 m fesztávolságot meghaladó szélességű épület esetében a min. 30 fokos tető hajlásszöget elegendő a külső falsíktól mért 5 m távolságig biztosítani és ezáltal manzárd tetőt kialakítva a bentebb levő részen kisebb hajlásszögű tetősíkot képezni. Ilyen megoldás esetén a tető kontyolással is kialakítható.
bc) A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés csak akkor, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna, vagy szürke.
bd) Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, elsődlegesen a légcsere és a közlekedés céljaira méretezettek.
c) Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, technokrata karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől tájból erőteljesen elütnek
(8) Amennyiben az övezetbe tartozó ingatlan az országos ökológiai hálózat magterület/ vagy ökológiai folyosó térségi övezetében helyezkedik el, az alábbi fényszennyezés elkerülését szolgáló külön előírások betartása is szükséges:
a) Általános előírás, hogy a tartós használatú mesterséges világítótestek ne rontsák észrevehető mértékben a fényforrás 500 méteres sugarán kívül az éjszakai égbolt és az éjszakai táj képét. Ezen szabályozás tekintetében az észrevehető mérték a fényforrás közvetlen látványát, és/vagy az égbolt mért fénysűrűségének 1%-os növekedését jelenti.)
b) Az állandó kültéri világítást csak a közlekedés biztonsága érdekében, valamint járdák és parkolók esetében lehet használni. Szükség esetén építkezések munkálatainál ideiglenesen alkalmazható kültéri megvilágítás. Állandó világítás, díszkivilágítás és reklámfény 23.00 óráig alkalmazható, ezután a megvilágító lámpát ki kell kapcsolni, annak időkapcsolósnak kell lennie, vagy a kikapcsolásról más módon szükséges gondoskodni. Enyhébb korlátozásként alkalmazható megoldás a szabályozható fényáram (dimmelés) alkalmazása, ekkor 23.00 óra után automatikusan csökkentendő a fényáram.
c) Indokolt, tartós kültéri megvilágításhoz (ha az nem eleve oldalirányú megvilágítás) csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítóeszközöket lehet használni, amelyeket olyan módon kell kialakítani és karbantartani, hogy fényük a vízszintes sík fölé közvetlenül ne vetülhessen. A világító szerelvényenkénti legnagyobb megengedett fényáram 1600 lumen. Előírás, hogy meleg fényű LED-ek vagy lámpák kerüljenek alkalmazásra. A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3.300 Ko) legyen.
d) A külterületi telephelyeken folyamatosan működő kültéri világítást nem szabad használni. Az éjszakai megvilágítást csak indokolt esetben (személy- és vagyonbiztonsághoz, az állattartással kapcsolatos tevékenységekhez) megengedett felkapcsolni, ehhez mozgásérzékelővel bekapcsoló lámpa alkalmazható.
1. § .
Záró rendelkezések
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban, és a folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni, amennyiben az érintettekre nézve az kedvezőbb.
1
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. május 8. napjával.