1. § Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 32/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A Rendelet 7. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi f) ponttal: f)védett érték nyilvántartási számát.

(2) A Rendelet 10. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:10. § (4)Amennyiben a tulajdonos magatartása a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a jogsértés megszüntetésére, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.

(3) A Rendelet 12. alcíme helyébe az alábbi alcím lép: 12.A teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények.

(4) A Rendelet 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:12. §(1)A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.(2)A tetőfedő anyagok közül a rikító színűek – különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld- nem alkalmazhatók.(3)A homlokzat színezésére a pasztell színű földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.(4)Homlokzaton és tetőhéjaljzatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.

3. § (1) A 18. alcím számozása 19.-re változik.

(2) A 18. alcím helyébe az alábbi alcím lép: 18. Helyi egyedi építészeti követelmények 18. § (1)A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület: a)tömegformáját, tömegarányait, b)tetőformáját, tetőfelépítményeit, c)homlokzati tagozatait, d)homlokzati díszítőelemeit, e)nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit, f)nyílászáróinak, felfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát. (2)Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.(3)A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek és túlzott kontrasztok.(4)A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.(5)A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítse, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.(6)A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán egyéb műszaki, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 21. § (1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.

(3) A 18. § számozása 19. §-ra változik, és az alábbi (3)-(7) bekezdéssel egészül ki: (3)A településkép szempontjából meghatározó területeken, továbbá a belterület egyéb területein a felszíni hírközlési sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony) nem helyezhetők el, amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 150 méter távolságnak kell lennie.(4)A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas. A településközpont településrészen amennyiben műszakilag megoldható az energiaellátást felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.(5)Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.(6)A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó takartan, közterületi látványban kedvező megjelenéssel helyezendő el.(7)Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken:a)amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Ettől eltérő esetben amennyiben a nyomvonal vezetése lehetővé teszi, az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási , továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. Kivétel az az eset amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik.b)reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.c)kültéri világítás kialakítása csak biztonsági szempontok, különösen élet-vagyonvédelem esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.d)Az ökológiai hálózat magterületén a közművezetékeket minden esetben felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.

4. § A Rendelet 19-21. alcíme hatályát veszti, helyébe az alábbi V. Fejezet lép: V. Fejezet Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények, 20.Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének területi szabályai: 20. § (1) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlan esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése a)a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges, b)beépítésre nem szánt területen nem megengedett. (2)Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a)a beépítésre szánt területen belül az utasváró területét kivéve nem megengedett, b)beépítésre nem szánt területen nem megengedett. (3)A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm.rendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni. 21.A teljes közigazgatási területen reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének szabályai: 21. § (1)Az épület homlokzatán elhelyezhető cégért, cég- és címtáblát, napvédő ponyvát, reklámzászlót és üzlet feliratot, egyedi tájékoztató táblát úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégér, cég- és címtábla, valamint egyedi tájékoztató tábla utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.(2)Közterületről látható épület egy-egy homlokzatának 7%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.(3)Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, a magánterületen nem helyezhető el.(4)Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.(5)Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.(6)Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m² -nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklám pylon elhelyezésére nincs korlát.(7)A reklámhordozón közzé kell tenni a reklám közzétevőjének adatait.(8)A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos, jó karbantartásáról.22.Településközpontra vonatkozó kiegészítő előírások 22. §(1)Tetőfelületre cégér, reklám felirat nem helyezhető el.(2)Épület homlokzatára kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.(3)Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75/150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.(4)Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtábla, és 1-1 darab cégér.(5)Az üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.23.Reklámhordozóra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai 23. §(1)a)A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára, köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és településkép szempontjából nem meghatározó egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.b)Beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.c)Önkormányzat által támogatott rendezvényről tájékoztatás transzparensen (molinón) is lehetséges.(2)Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.(3)A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.24.Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 24. §(1)Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.(2)Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.(3)Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet- és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.4)Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

5. § A Rendelet V.-VIII. Fejezete helyébe az alábbi VI. Fejezet kerül: VI. Fejezet:Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációtelepülésképi kötelezés, településkép-védelmi bírság25.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció 25. §(1)A településképi követelményekről a főépítész, - alkalmazásának hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez kérelemre szakmai konzultációt biztosít.(2)Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:a)településkép szempontjából meghatározó területenaa)új, közterület felé eső épület építése,ab)meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,ac)meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,ad)utcai kerítés építése,ae)új cégér, reklámhordozó elhelyezése eseteiben.b)A településkép szempontjából nem meghatározó, egyéb besorolású területeken, ba)új lakóépület építése, bb)meglévő lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, illetve egyéb közterület felől látható módon megváltozik.(3)A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.(4)A konzultációról jegyzőkönyv készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani. 26.Településképi bejelentési eljárás 26. §A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével- a településkép fokozottabb védelme érdekében a település közigazgatási területén lévő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről láható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.27. §A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:a)meglévő állapotról fényképfelvételt,b)műszaki leírást,c)a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját, d)a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,e)elrendezési rajzot,f)reklám elhelyezésének helyétől – amennyiben indokolt – színterve, környezetbe illesztett látványtervet.(2)A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.(3)Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.(4)A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.(5)A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.(6)Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor. 28. § (1)A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.(2)Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja.(3)Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt. 27.Önkormányzati támogató és ösztönzőrendszer 29. § (1)A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint a településképi rendelet szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az önkormányzat részéről támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló külön önkormányzati rendelet szabályai szerint.(2)Nem adható támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen- elsősorban – építési munkát. 28.Településképi kötelezési eljárás, településkép-védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke 30. §(1)A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.(2)A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész -alkalmazásának hiányában a polgármester – ellenőrzi.(3)A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.31. §(1)A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszertűtlen állapot fennmarad.(2)A településkép-védelmi bírság összege, a)településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 150.000-200.000 forint,b)településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000-150.000 forint, c)az a) és b) pontok szerinti területekbe nem eső, azokon kívüli településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 25.000-100.000 forint, d)minden más esetben 15.000-25.000 forint. 29.Településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja 32. § (1)A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXXIX. törvény alapján dönt a birság 39. § szerinti összegéről. (2)A településkép-védelmi bírság befizetésének módja: a)a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzat a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalással postai úton befizetni. b)a településkép védelmi bírság megfizetése elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.