Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. §-ában, 38. §-ában és 40. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek, települési önkormányzatok, államigazgatási szervek, a feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép védelemmel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (III. 30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek és a Püspökladány Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 52. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. A rendelet alkalmazása

1. §

(1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a településkép védelméről szóló 17/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A Rendelet mellékletei:
    a) 1. melléklet: Építési övezetek beépítési paraméterei
    b) 2. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – külterület (M1:8000)
    c) 3. melléklet: SZ-2 jelű szabályozási terv – belterület (M1:4000)

(3) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:
1. Átlagos telekmélység: a telek legkisebb és legnagyobb mélységének átlaga.
2. Átmenő telek: olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek.
3. Kézműipari épület: olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelőtevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelőtevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.
4. Kismélységű telek: olyan építési telek, amely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 m.
5. Kiegészítő épület: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek, nem minősülnek melléképítménynek és nem önálló rendeltetési egységek. A kiegészítő épület építmény magassága: nem haladhatja meg a 3,5 m-t.
6. Közforgalmú szolgáltató: közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye.
7. Zárványtelek: olyan építési övezetben fekvő kialakult telek, amely az építési telkekre külön jogszabályban előírt megközelíthetőséggel nem rendelkezik.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3. §

(1) A szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása szükséges a hozzá csatlakozó és általa kiszolgált telkek beépíthetőségéhez.

(2) Belterületen új közúti közlekedési célú terület kiépítése során biztosítani kell
      a) legalább az egyoldali járdát a vegyes használatú utak kivételével,
      b) a 10 m-es szabályozási szélesség elérése esetén legalább egyoldali fasort, vagy zöldsávot,
      c) a felszíni vizek árokkal, csapadékcsatornával való elvezetését, vagy helyben szikkasztását.

(3) Azon közintézmények, közforgalmú szolgáltatók, melyek telkén belül nem lehet az előírás szerinti parkolók számát kialakítani, a szükség szerinti parkolók a telekhatártól mért, legfeljebb 300 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

4. §

Egynél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt, legalább 12 m széles magánútként létesíthető.

4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

5. §

(1) Az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(2) A lakó és vegyes építési övezetekben a saroktelken oldalhatáron álló épület a közterület felé nyílás nélküli homlokzati kialakítású nem lehet.

(3) A település közigazgatási területén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1 m szélességben - legalább 3 m2/fa méretűnek kell lennie.

(4) A megújuló energiát hasznosító berendezések a kedvezőtlen tükröződés elkerülésével létesíthetők.

(5) 10 m-nél keskenyebb közterületek saroktelkein az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 4-4 m-en belül a kerítéseket 80 %-ban, 0,6 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani, a csomópont beláthatósága az átláthatóságot akadályozó növényzet ültetésével nem korlátozható sem telken belül, sem közterületen.

5. Örökségvédelmi előírások

6. §

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A régészeti érdekű terület földmunkával érintett részén a beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést (terepbejárást) kell végezni.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. §

(1) A nemzetközi és országos táj- és természetvédelmi területeket (a továbbiakban: védett terület) a szabályozási terv rögzíti. A védett területen a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Az ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építményt elhelyezni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.

(3) A tájképvédelmi terület övezete által érintett területeken a tájba illeszthetőség szempontjait a helyi településképi rendelet tartalmazza.

7. Környezetvédelmi előírások

8. §

(1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

9. §

(1) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.

(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

10. §

(1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás kapcsán: az állattartó épületek, állattartó építmények és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, felületek a meglévő belterület határától mért 500 m távolságon belül nem helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott új épület az (1) bekezdésben meghatározott védőtávolságon kívül is csak úgy építhető, ha a telken belül, a hozzá legközelebb eső lakótelek irányában a telek teljes hosszában 10 m széles háromszintes növényállomány kerül telepítésre, mely növényállomány csak kapunyitás számára szakítható meg.

11. §

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet
   a) lakóterületet, vegyesterületet, üdülőterületet, sportcélú és temető különleges területet, zöld területet, közjóléti erdőterületet, továbbá
    b) természetvédelmi szempontból értékes területet, országos védelem alatt álló természeti területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és az ökológiai folyosó területet.

12. §

(1) A felszíni vízelvezető rendszer elemeit a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.

(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.

13. §

(1) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára:
     a) állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,
     b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 m-es,
     c) tavak, tározók part éleitől legalább 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

14. §

Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

15. §

Külterületen nagy bűzhatással járó nagyüzemi állattartó telepek – a K-mü-2 jelű építési övezetben szabályozott területek – a szabályozási terven rögzített védőtávolságán belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési épület nem helyezhető el.

8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

16. §

(1) Az övezeti és építési övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények elhelyezése érdekében (pl. szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.), közcélú közlekedési területek (pl. kerékpárút, járda stb.) kialakításánál, továbbá magánút számára.

(2) Ha a kialakult építési telek mérete kisebb az építési övezeti előírás által meghatározott kialakítható legkisebb területnél, akkor a telek területe kizárólag a szabályozási terv alapján történő közterületi határrendezés végrehajtása érdekében csökkenthető.

(3) Az építési övezetekben a szabályozási terven meghatározott közterület szabályozás/kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az építési övezet előírásaitól eltérő méretűek is lehetnek.

(4) Telek kiegészítés és telekösszevonás abban az esetben is megengedett, ha az ilyen módon kialakuló telek területe a kiegészítés vagy telekösszevonás után alacsonyabb marad az előírt legkisebb kialakítható telekméretnél.

(5) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

17. §

Nem kötelező telekhatárt létrehozni az övezethatár, illetve az építési övezet határa mentén. A különböző övezet és építési övezet területén csak a saját építési előírásának megfelelő paraméterek (beépítési mérték, beépítési magasság, kötelező zöldfelületi arány) érvényesíthetők. Az építési hely az építési övezetek saját területén belül értelmezendő.

18. §

Telek alakítás során nem alakulhat ki – közlekedési, közműtelek kivételével – új zárványtelek.

19. §

A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény (pl. istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

9. Közművek előírásai

20. §

(1) A szennyvíz törzshálózat kiépítéséig zárt rendszerű - a bűzhatás és a szivárgás megakadályozására alkalmas módon megvalósított és üzemeltetett - szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült, ott az ingatlanokat a kiépítéstől számított egy éven belül kötelezően rá kell kötni.

(2) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad.

10. Építés általános szabályai

21. §

(1) Építési telken melléképítmény és kiegészítő épület önállóan, főépítmény létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése az építési övezetben létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó főépítmény építési övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.

(2) Építményt elhelyezni akkor is lehet, ha kialakult telekméret nem éri el az építési övezetre előírt minimálisan alakítható telekméretet, de a többi – az építési telekre vonatkozó – előírás betartható.

22. §

Ahol a megengedett maximális épületmagasság meg van határozva, ott annak értékét az utcai homlokzat magasságra is teljesíteni kell, azt nem lépheti túl.

23. §

(1) A terepszint alatti építmények közül földalatti parkoló, garázs és nyilvános illemhely építhető.

(2) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

24. §

A közterület felől minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélességének és belmagasságának legalább 3 m-nek kell lennie.

25. §

(1) Az előkert határa – amennyiben a szabályozási terv, az övezeti vagy építési övezeti előírások máshogy nem jelölik – a kialakult állapotnak megfelelő, mely egyben az utcavonal felőli kötelező építési vonalat is jelenti.

(2) Az (1) bekezdésben előírt építési vonalon új építés esetén az épülethomlokzatot az építési vonal hosszának legalább 40 %-án végig kell építeni.

26. §

Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,75 m magasságban helyezendők el.

27. §

Épületrész kinyúlása a közterület fölé az eresz és az áttört korlátú erkély kivételével
    a) 12 m-nél keskenyebb utcában nem megengedett,
    b) 12-20 m közötti szélességű utcán legfeljebb 60 cm,
    c) 20 m-nél szélesebb utcán legfeljebb 90 cm lehet, de homlokzati hossza nem    haladhatja meg az épület homlokzati hosszának egyharmad részét.

28. §

Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet teljes hosszában az építési oldalt képező telekhatárra, vagy attól 0,5-1 m közötti úgynevezett „csurgótávolságra” kell elhelyezni. Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb telepítési távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb, de legfeljebb 3 m távolságra is el lehet helyezni, vagy az épületet az építési oldalt jelentő telekhatáron tűzfalasan kell kialakítani.

29. §

Az egyes övezetekben és építési övezetekben előírt zöldfelületi fedettségbe a fásított parkolók területe nem számítható be.

30. §

Az övezetekben és építési övezetben az előírt maximális épületmagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – az épületrészeknél illetve a műtárgyaknál túlléphető (pl.: terménytároló, keverő, siló, kémény stb.), maximum 30 m-ig.

31. §

A rekreációs, pihenési célú különleges területre (K-rek) telekvéggel néző ingatlanok esetében 5 m mélységű hátsókertet kell elhagyni, melyet gondozott kertként, vagy parkosított területként kell használni illetve fenntartani.

32. §

(1) Az Lk, Lke, Lf és a Vt építési övezetekben, telken belül elhelyezhető önálló rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni. A rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (kiegészítő épületben) is elhelyezhetők a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldalsó építési vonalon.

(2) A mindkét végén utcával határos, úgynevezett átmenő telek esetén, attól függetlenül, hogy a meglévő telek az övezeti előírások szerinti telekméretek figyelembe vételével két önálló telekre osztható-e, a rendeltetési egységek különállóan is elhelyezhetők, úgy mintha két különálló ingatlan alakult volna ki, a két utca felől.

33. §

Az oldalhatáron álló beépítési módban az oldalkert minimális mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke.

34. §

Az előírt közművesítettség egyes építési övezetekben és övezetekben a közüzemi biztosítottság kiépítéséig közműpótló műtárgyakkal is biztosítható, illetve megújuló energia hasznosításával helyettesíthető.

35. §

(1) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Ebben az esetben az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani a telekhatártól.

(2) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(3) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

11. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott
elégséges védelmi szint követelményei

36. §

(1) A város területe I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeiről a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik e rendelet 2. függeléke szerinti tartalommal.

(2) Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében a településen a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése indokolt.

II. Fejezet
Részletes övezeti előírások

12. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

37. §

(1) A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
      a) lakóterület, ezen belül
         aa) falusias lakóterület (Lf-1),
         ab) kertvárosias lakóterület (Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4),
         ac) kisvárosias lakóterület (Lk-1, Lk-2, Lk-3),
     b) vegyesterület, ezen belül
         ba) településközpont terület (Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6),
     c) gazdasági terület, ezen belül
         ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1, Gksz-2),
         cb) ipari gazdasági terület (Gip-1, Gip-2),
     d) különleges terület,ezenbelül
         da) strand célú különleges terület (K-st-1),
         db) sportolási célú különleges terület (K-sp-1),
         dc) rekreációs, pihenési célú különleges terület (K-rek-1),
         dd) idegenforgalmi hasznosítású különleges terület (K-id-1, K-id-2, K-id-3, K-id-4),
         de) mezőgazdasági üzemi különleges terület (K-mü-1, K-mü-2),
         df) közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló különleges terület (K-köz-1).

(2) Az építési övezetek telkeinek kialakítható legkisebb területét, a legkisebb telekszélességét és telekmélységét, a beépítési módját, a beépítettség megengedett mértékét, a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét és a zöldfelület legkisebb mértékét az 1. mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.

13. Falusias lakóterület (Lf)

38. §

(1) A falusias lakóövezet jellemzően kis laksűrűségű, kertes beépítésű terület, mely legfeljebb négy rendeltetési egység elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
      a) mező– és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
      b) kereskedelmi, szolgáltató,
      c) legfeljebb 10 férőhellyel rendelkező szállásjellegű,
      d) kézműipari,
      e) igazgatási, iroda,
      f) üzemanyagtöltő,
      g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
      h) vendéglátó és
      i) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el
      a) közösségi szórakoztató, kulturális épület,
      b) önálló parkoló-terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

14. Kertvárosias lakóterület (Lke)

39. §

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
      a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
      b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
      c) kulturális,
      d) legfeljebb 12 férőhellyel rendelkező szállás jellegű,
      e) kézműipari,
      f) igazgatási, iroda,
      g) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Lke-3 építési övezetben üdülő rendeltetésű épületek is elhelyezhetők.

(4) Az Lke-1 építési övezetben legfeljebb hat rendeltetési egységet, közülük maximum négy lakást magában foglaló, legfeljebb két főépítmény helyezhető el.

(5) Az Lke-2 építési övezetben legfeljebb négy rendeltetési egységet, közülük maximum két lakást, vagy két üdülőegységet magában foglaló, legfeljebb két főépítmény helyezhető el.

(6) Az Lke-1 építési övezetben legfeljebb négy rendeltetési egységet, közülük maximum négy lakást magában foglaló legfeljebb két főépítmény helyezhető el.

(7) Az építési övezetben nem helyezhető el
      a)     üzemanyagtöltő,
      b)    önálló parkoló-terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára.

(8) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(9) Az Lke-4 jelű építési övezetben zaj- és rezgésvédelemi okból az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

15. Kisvárosias lakóterület (Lk)

40. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
      a) kereskedelmi, szolgáltató,
      b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
      c) kulturális, közösségi szórakoztató,
      d) szállás jellegű,
      e) üzemanyagtöltő,
      f) termelő kertészeti,
      g) igazgatási, iroda és
      h) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló-terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára.

(6) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

16. Településközpont terület (Vt)

41. §

(1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakórendeltetésre.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül -:
      a) igazgatási, iroda,
      b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
      c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb    közösségi szórakoztató,
      d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
      e) kulturális, közösségi szórakoztató,
       f) kézműipari,
      g) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezetben nem helyezhető el
      a) parkolóház, üzemanyagtöltő,
      b) önállóparkoló-terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) A melléképítmények közül nem helyezhető el sem építési helyen, sem elő-, oldal, és hátsókertben:
      a) hulladéktartály-tároló,    
      b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
      c) állat ól, állatkifutó,
      d) trágyatároló, komposztáló,
      e) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.

(6) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,75-0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

(7) A közterület felől biztosítani kell minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3 m.

(8) A meglévő lapostetős épületekre a meglévő építménymagasság növelése nélkül abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

(9) Zártsorú beépítési módú saroktelek esetén a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80 %.

(10) A Vt-3 övezetben a hátsókert mérete 0 m, zártsorú összeépítés a hátsó telekhatáron is megengedett.

(11) Zártsorú beépítés esetén az utcavonaltól számított 10 m mélységig tűzfal létesítése kötelező. Az ennél mélyebben benyúló épületszárnyat az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani. Az oldalhatáron álló kialakítás esetében az eresz nem nyúlhat át.

17. Egyéb ipari gazdasági terület (Gip)

42. §

(1) Az egyéb ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben csak környezeti hatás szempontjából semleges, nem jelentősen zavaró hatású (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl. élelmiszeripar, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

(4) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) A Gip-2 építési övezetben – amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli – az előkert legkisebb mélysége 5 és 20 m között szabadon válaszható.

(6) Az előkertben háromszintű növényállományt (gyep, 40 db cserje/150 m2, 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell telepíteni. A növénytelepítés megszakítható a megközelítést szolgáló kapunyitás számára. Az építési övezetben előírt növénytelepítés az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékébe beszámítható.

(7) Az építési övezetben elhelyezhető – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – az OTÉK 10. § (2) bekezdésének figyelembevételével:
      a) oktatási, egészségügyi, szociális,
     b) 10 000 m2 szint területet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató,    valamint épületnek minősülő közlekedési épület is.

(8) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

18. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

43. §

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
      a) igazgatási, egyéb irodaépület,
      b) sportépítmény,
      c) parkolóház, üzemanyagtöltő,
      d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és
      e) egyéb közösségi szórakoztató épület is.

(3) Az építési övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

(5) Az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli –az előkert mélysége 20 m, ahol háromszintű növény állományt (gyep, 40db cserje/150 m2, 1db nagylomb koronájú fa/150 m2) kell telepíteni. A növénytelepítés megszakítható a megközelítést szolgáló kapunyitás számára. A kialakult állapotú, magánútról megközelíthető területeken a magánút felől 5 méteres előkertméret tartandó, melyben parkosított területet kell kialakítani. Az építési övezetben előírt növénytelepítés az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékébe beszámítható.

19. Strand célú különleges terület (K-st)

44. §

(1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható intézmények elsősorban: strand- gyógyfürdő, kemping, és kiszolgáló létesítményeinek (üdülőépület, kereskedelmi- vendéglátó- szolgáltató épület, sport- és pihenőépítmények) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

20. Sportolási célú különleges terület (K-sp)

45. §

(1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

21. Rekreációs, pihenési célú különleges terület (K-rek)

46. §

(1) Az építési övezetben az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint önállóan, épület nélkül nem építhető.

22. Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület (K-id)

47. §

A K-id-1 építési övezetben az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

48. §

A K-id-2 építési övezetben az alábbi funkciójú és kapacitású idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el:
    a) legfeljebb 10 vendégszobaszámú szálláshely szolgáltató épület,
    b) természeti értékek bemutatására kiállítóterek,
    c) kézműves foglalkozásokra szolgáló építmények,
    d) állatsimogatás céljára szolgáló létesítmények,
    e) az üzemeltető vagy tulajdonos számára szolgáló lakás.

49. §

A K-id-3 és K-id-4 építési övezetben elhelyezhető
    a) környezetet nem zavaró hatású olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény, amely az idegenforgalomhoz is kapcsolódóan élelmiszer - ital (pálinka, bor), továbbá használati eszközök kézműipari, vagy legfeljebb kisüzemi szintű készítését szolgálja,
    b) idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenység építményei (konferencia központ, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás),
    c) az előállított termékek bemutatását, értékesítését szolgáló kereskedelmi tevékenység     építményei,
    d) az üzemeltető vagy tulajdonos számára szolgáló lakás,
    e) lovas turisztikai céllal, továbbá bemutató (állatsimogató) céljából egyéb állatok elhelyezésére szolgáló állattartó épület,
    f) mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő turisztikai, oktatási, pihenést szolgáló építmények.

50. §

(1) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítettség.

(2) A terepszint alatti építmények közül pinceszint önállóan, épület nélkül nem építhető.

23. Mezőgazdasági üzemi különleges terület (K-mü)

51. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, amelyek nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági tevékenység befogadására alkalmasak.

(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

52. §

(1) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább hiányos közművesítettség.

(2) Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők.

24. Közműellátó létesítmény elhelyezésére szolgáló különleges terület (K-köz)

53. §

(1) A település közműellátásának biztosításához szükséges, területigényes létesítmények elhelyezésére (hőközpont, trafóállomás, gázfogadó stb.) szolgáló területek.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.

25. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

54. §

A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:
    a) közlekedési és közműterület, ezen belül
        aa) országos főútak területe (Köu-1),
        ab) országos mellékutak területe (Köu-2),
        ac) helyi gyűjtőutak területe (Köu-3),
        ad) kiszolgáló utak területe (Köu-4),
        ae) gyalogutak területe (Köu-5),
        af) külterületi dűlő- és egyéb utak területe (Köu-6),
        ag) kötöttpályás közlekedési terület (Kök),
    b) zöldterület (Z) ezen belül,
        ba) közkertek területe (Z-kk),
        bb) közparkok területe (Z-kp),
    c) erdőterület, ezen belül
        ca) védelmierdő (Ev),
        cb) gazdaságierdő (Eg),
   d) mezőgazdasági terület, ezen belül
        da) általános mezőgazdasági terület (Má-1, Má-2),
        db) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
    e) vízgazdálkodási terület(V-1, V-2),
    f) különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül
        fa) idegenforgalmi hasznosítású beépítésre nem szánt különleges terület
        (K-kid)
        fb) arborétum különleges területe (K-arb)
        fc) különleges temető terület (K-tem).

26. Közlekedési és közműterület

55. §

(1) A közlekedés és a közmű területek közül a Köu-1, Köu-2, Köu-3, Köu-4, Köu-5 és Kök jelű övezetek az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légiközlekedés, a közmű és a hírközlés építményei, továbbá utcabútorok, köztárgyak helyezhetők el, valamint fasor (növényzet) elhelyezésére szolgálnak.

(2) A Köu-1, Köu-2, Köu-3, Köu-4, Köu-5 és Köu-6 jelű övezetben elhelyezhető – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül –a közlekedést kiszolgáló közlekedési, kereskedelmi, vendéglátó és igazgatási gazdasági tevékenységi célú épület, a telek legfeljebb 0,2 %-os beépítésével és legfeljebb 4,5 m épületmagassággal.

(3) A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

56. §

(1) Köu-1: országos főút területének szabályozási szélessége
      a) a teljes közigazgatási területen: szabályozási terv szerinti érték,
      b) védőtávolsága: az út tengelyétől számított 100-100 m.

(2) Köu-2: országos mellékutak területének szabályozási szélessége
      a) a szabályozási terv szerinti érték,
      b) az út védőtávolsága külterületen az út tengelyétől számított 50-50 m.

(3) Köu-3: helyi gyűjtőutak területének szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti érték. Új helyi gyűjtőutak szabályozási szélessége 22 m.

(4) Köu-4: kiszolgáló utak szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti érték. Új kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12 m.

(5) Köu-5: gyalogutak területének szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti érték, illetve kialakult. Új gyalogutak szabályozási szélessége 3 m.

(6) Köu-6: külterületi dűlő- és egyéb utak területének szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti érték, illetve kialakult.

(7) Kök: kötöttpályás közlekedési terület szabályozása:
      a) szabályozási vonal: jogi határvonal, illetve a szabályozási terv szerinti érték,
      b) védőtávolsága a vasút tengelytől számított 50-50 m széles terület,
     c) az övezetben elhelyezhetők: a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények és irodák, a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, zaj- és rezgésvédelmi műtárgyak valamint a személyzet számára szolgáló szociális épületek, illetve szolgálati lakás,
    d) az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet. Az építmények maximum 6 méter épületmagassággal helyezhetők el.

(8) Az utak kiépítése során (a legalább 12 m szélességű út esetén) mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani, kivéve ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé. A növénytelepítésre termőhely-idegen inváziós növényfajok nem használhatók.

27. Zöldterület (Z)

57. §

(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermek kocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A zöldterületen elhelyezhetők
      a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
      b) vendéglátó, elárusító pavilonok, nyilvános illemhelyek,
      c) a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,

      d) terepszint alatti létesítmény legalább 80 cm földtakarással, ha a szabályozási terv az építési helyet kijelöli.

(4) A zöldterület telkén épület legfeljebb 3,5 m épületmagassággal helyezhető el.

(5) Z-kk (közkert) övezet esetében
      a) a megengedett legnagyobb beépítettség 2 %,
      b) a legkisebb zöldfelület 65 %.

(6) Z-kp (közpark) övezet esetében
      a) a megengedett legnagyobb beépítettség 2 %,
      b) a legkisebb zöldfelület 75 %.

28. Erdőterület

58. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület felhasználási célja szerint
      a) védelmi (Ev),
      b) gazdasági (Eg) lehet.

(3) A védelmi erdőben – az erdei kilátó, a magasles kivételével-épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen 100 000 m2 telekterület felett legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(5) Új építmények szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3,5 m épületmagassággal helyezhetők el.

29. Általános mezőgazdasági terület (Má)

59. §

(1) Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a sajáttermék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben
      a) a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
     b) a 720-1 500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep, a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
     c) az 1 500-5 000 m2 közötti területnagyságú telken legfeljebb 7 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
     d) az 5 000-10 000 m2 közötti területnagyságú telken legfeljebb 5 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
     e) az egy hektárt meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3) Az övezetben gazdasági épületeket elhelyezni szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m épületmagassággal lehet.

(4) Az övezetben lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3 000 m2, egyéb művelési ág esetén 6 000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg, bruttó alapterülete nem lehet több 200 m2-nél. A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telekterülete után számítva, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telekterülete legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45 %-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont telke Natura 2000 területen, ökológiai hálózat övezetével (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) érintett területen, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete és tájképvédelmi terület övezetével érintett területen nem alakítható ki.

(7) A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.

(8) Az állattartó épületek trágya és híg trágya tárolását zárt műtárggyal helyben kell megoldani.

(9) A Má-2 övezetben szabályozott területek a külön jogszabályban meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, az Országos Erdőállomány Adattárában szereplő un. egyéb részletek. Rájuk az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai is érvényesek.

30. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

60. §

(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak.

(2) Az övezetben lakó rendeltetésű épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben a telkek max. 5 %-os beépítettségével elhelyezhető egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális épületmagassága 4 m lehet.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5 m lehet.

31. Vízgazdálkodási terület (V)

61. §

(1) Az övezetbe a vízgazdálkodással összefüggő területek, az álló- és folyóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, valamint a vízkivételi helyek területe tartozik.

(2) A V-1 és V-2 övezetekben - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) A V-1 és V-2 övezetekben a beépítettség legnagyobb mértéke legfeljebb 1 %. Az elhelyezésre kerülő építmények legnagyobb épületmagassága 4 m.

32. Idegenforgalmi hasznosítású beépítésre nem szánt
különleges terület (K-kid)

62. §

(1) Az övezet horgásztó, pihenő- és rekreációs terület, és az ehhez szorosan kapcsolódó turisztikai- idegenforgalmi célú létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, valamint az ezekhez szükséges kiszolgáló, tároló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben épületeket szabadon állóan, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni, legfeljebb 6 m-es épületmagassággal.

33. Arborétum különleges terület (K-arb)

63. §

(1) Az övezet az arborétum sajátos céljának, működésének megfelelő létesítmények, elhelyezését teszi lehetővé. Ezen felül kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és adminisztrációs, valamint raktározási és az arborétum működéshez szükséges gazdasági épületek elhelyezése is megengedett.

(2) Az övezetben épületeket szabadon állóan, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni, legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal.

34. Különleges temető terület (K-tem)

64. §

(1) A különleges temető területbe a településen működő temetők és kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) Az övezetben elhelyezhető

      a) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,
      b) sírbolt és síremlék, dísz- és szórókút,
      c) iroda, üzemeltetési és szociális épület és
      d) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(3) Az övezetben épületeket szabadon állóan, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni, legfeljebb 6 m-es épületmagassággal.

III. Fejezet
Záró rendelkezések

65. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt indított, folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet, amennyiben az, az építtető számára kedvezőbb.

(3) Hatályát veszti a Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelet.

    T ó t h  Lajos                             K e s e r ű  László
     polgármester                                        jegyző