1. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Melléképület: A főépület rendeltetésszerű használatához szükséges, főépületnek nem minősülő, önálló épület.
• b) Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű, önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület.
• c) Oldalszárny: Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az oldalsó telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re áll.
• d) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
• e) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.
• f) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.
• g) Megengedett legnagyobb épület-térfogat: Az adott építési övezetben a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság és a telekre vetített megengedett legnagyobb beépíthető alapterület szorzata.

2. § (1) E rendelet hatálya Esztár község igazgatási területére terjed ki.

(2) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a község e Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban HÉSZ) alapján szabad.

(3) A HÉSZ

• 1. melléklete: Sz-1 Külterület szabályozási terv (M= 1:20 000);
• 2. melléklete: Sz-2 Belterület szabályozási terv (M= 1:4 000);
• 3. melléklete: Építési övezetek előírásai (1-5 táblázat)
• 4. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap)
• 5. melléklete: Előkertek szabályozása (A/3 méretű tervlap)
• 6. melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen
• 7. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
• 8. melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

3. § (1) Beépítésre szánt területek

• a) lakóterület, ezen belül
  • aa) Falusias lakóterület Lf-1
  • ab) Falusias lakóterület Lf-2
• b) vegyes terület
  • ba) Településközpont terület Vt-1
  • bb) Településközpont terület Vt-2
• c) gazdasági terület, ezen belül
  • ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz
  • cb) ipari terület Gip
• d) különleges terület K, ezen belül
  • da) Rekreációs célú terület K-rek
  • db) Turisztikai és intézmény terület K-it
  • dc) Sport és szabadidő terület K-Sp
  • dd) mezőgazdasági üzemi terület K-Mü kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

(2) Beépítésre nem szánt területek

• a) különleges beépítésre nem szánt területek Kb, ezen belül
  • aa) burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt
  • ab) sport, szabadidő és idegenforgalmi célú terület Kb-id
  • ac) Temető terület Kb-T
  • ad) Horgásztó, záportározó területe Kb-tó
• b) közlekedési területek, ezen belül
  • ba) kötöttpályás közlekedési terület KÖk
  • bb) közúti terület KÖu
• c) zöldterületek, ezen belül
  • ca) közpark Zkp
  • cb) közkert Zkk
• d) erdőterület, ezen belül
  • da) védelmi erdő Ev
  • db) gazdasági erdő Eg
  • dc) közjóléti erdő Ek
• e) mezőgazdasági területek, ezen belül
  • ea) kertes mezőgazdasági terület Mk
  • eb) általános mezőgazdasági terület Má
  • ec) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko
• f) természetközeli terület Tk
• g) vízgazdálkodási terület V kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (A HÉSZ mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.

(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem övezetváltás. (Az övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)

(4) Azokban az esetekben, amikor a szabályozási tervlapokon a tervezett szabályozási elemek helye egyértelműen nem azonosítható be, - alaptérképi vonallal nem esik egybe, vagy méretezéssel nincs a helye pontosítva- a vonalas szabályozási elem helyét digitális méréssel lehet pontosítani, az önkormányzatnál rendelkezésre álló vektoros digitális állományban.

5. § A szabályozott épület-elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: Oldalhatáron álló beépítési mód

• a) Főépületek esetében
  • aa) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
  • ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
  • ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság legalább 3,0 m.
  • ad) A lakóterületek saroktelkein, az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló épületelhelyezés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az utca felőli építési vonalon mért telekszélesség vehető figyelembe.
  • ae) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.
• b) Melléképületek esetében: A kötelező oldalkerti méretek és védőtávolságok betartása mellett melléképület szabadon állóan is elhelyezhető.

6. § (1) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül létesíthető, kivéve az alagsori vagy pinceszint megközelítését szolgáló lépcső, vagy lejtő és annak támfala.

(2) Tűzrakó hely, filagória és kültéri medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres védőtávolságot kell tartani.

(3) Elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhetők el az Oték. 35. §.(6) bekezdés szerinti melléképítmények.

(4) A hátsókertben Falusias lakóterületen belül elhelyezhetőek:

• a) gáztároló tartály (a megfelelő biztonsági védőzónák betartásával),
• b) megújuló energiaforrás 6 m-t meg nem haladó magasságú létesítményei az övezeti besorolásra előírt homlokzatmagasság, telepítési távolság illetve tűztávolság figyelembe vételével és biztosításával.

(5) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét.

7. § (1) Az állattartó épületek elhelyezésének védőtávolságait a HÉSZ 6. számú mellélete tartalmazza.

(2) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

8. § (1) Előkertek

• a) Az építési hely értelmezését és lehatárolását, továbbá az épületek utcavonalhoz viszonyított elhelyezkedését meghatározó kötelező építési vonal helyzetét a Hész. 5. melléklete határozza meg az utcában kialakult jellemző állapot, és a településképi elvárások figyelembevételével, az alábbi kategóriák szerint:
  • aa) előkert nélküli beépítés, utcavonalon meghatározott kötelező építési vonallal
  • ab) előkert nélküli beépítés, választható (utcavonalon vagy attól hátrébb, de legfeljebb 5 méterre meghatározott) elhelyezkedésű építési vonallal.
  • ac) előkertes beépítés, kisméretű (1-3 méter közötti méretű előkerttel, mely egyben kötelező építési vonal is)
  • ad) előkertes beépítés, normálméretű (5 méteres előkerttel, mely egyben kötelező építési vonal is)
  • ae) előkertes beépítés, nagyméretű (10 méter előkerttel, választható épület elhelyezéssel)
• b) Újosztású utcák esetében az előkert mérete 5 méter, ami egyben kötelező építési vonal is.

(2) Oldalkertek: Az oldalkertek méretét a Hész részletes övezeti előírásai határozzák meg. Ennek hiányában az oldalkert a kialakult állapotnak megfelelő nagyságú. Kialakult állapot hiányában (új beépítésű terület esetében) az oldalkert

• a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legfeljebb 7,5m (övezeti előírás szerinti) homlokzat magasság alatt: 4 méter
• b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 7,5m (övezeti előírás szerinti) homlokzat magasság felett: 6 méter
• c) szabadonálló beépítési mód esetén az övezetben előírt legnagyobb homlokzatmagasság felének megfelelő érték, de legalább 3 m.

(3) Hátsókertek

• a) A hátsókert nem lehet kevesebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat magasságának mértékénél sem 6,0 m-nél, sem.
• b) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírásokat a Hész. 33. §. tartalmazza
• c) A hátsókertben a Vt- jelű építési övezetek kivételével épület nem helyezhető el.
• d) A Vt- jelű (településközponti) övezetekben, az Oték-ban hátsó kertben elhelyezhetőnek szabályozott, építmények közül csak a kerti építmények helyezhetők el.

(4) Építési vonal

• a) Az építési vonalat a Hész. részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
• b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:
  • ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület átlagos szélességének 2/3 részéig a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
  • bb) Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.

9. § (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve ha:

• a) a telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik (pl.: közterület, vagy közút céljára történő lejegyzés)
• b) telekegyesítés történik, de az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat.

(2) Nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, ha a meglévő beépített telek nem rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított.

(3) Magánúttal történő tömbfeltárás (vagy meglévő zsákutca továbbépítése) csak akkor történhet, ha azon az átmenő forgalom, vagy– zsákutca esetén – kétirányú gépkocsiforgalom legalább 10 méteres szabályozási szélesség mellett biztosítható.

10. § Telekalakítás során az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség - utcai homlokvonal - mérete 15 %-kal csökkenthető.

11. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.

(5) „Az övezeten belül, szabályozási terven kijelölt természetes vízfolyás védelmét biztosító „ökológiai zöldterület”-en belül növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor vagy üvegház, az állattenyésztés és gazdasági tevékenység építményei nem helyezhetők el.”

12. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

13. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.

(2) Építési tilalom kerül bejegyzésre: A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

14. § (1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Esztár Község Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

(2) Elővásárlási jog: A HÉSZ. 7. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

15. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, a csatlakozó településkép javítása érdekében. Ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás.

(2) Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat, illetve a : A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokat.

16. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

17. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

• a) Falusias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,
• b) Településközponti vegyes terület: teljes közművesítés,
• c) Gazdasági területek: részleges közművesítés,
• d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés.

(2) Általános előírások

• a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél figyelembe kell venni, úgy hogy a közterületek fásíthatóak legyenek. A közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
• b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
• c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) Ivóvízellátás

• a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
• b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás: A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Villamosenergia-ellátás

• a) A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.
• b) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni.
• c) Útburkolatok feletti átfeszítések az úttengellyel 60-90 fokos szögtartományt bezárva létesíthetők, és a vezeték útterület feletti belógásának, a terepszinttől, útburkolattól minimum 5,0 méter távolságot kell tartania.

(6) Földgázellátás

• a) A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el, térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettel való takarással.
• b) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.
• c) A nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mérve 23-23 m.
• d) A nagy-középnyomású vezeték biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetéké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.
• e) A közigazgatási területen áthaladó nagy-középnyomású vezetékek biztonsági övezete 9,0-9,0 m. A védősávon belül épület nem helyezhető el.

(7) Elektronikus hírközlés és telekommunikáció: Útburkolatok feletti átfeszítések az úttengellyel 60-90 fokos szögtartományt bezárva létesíthetők, és a vezeték útterület feletti belógásának, a terepszinttől, útburkolattól minimum 5,0 méter távolságot kell tartania.

18. § (1) Építési telken melléképület önállóan, főépület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.

(2) A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell

• a) vagy a fő funkciót jelentő épületben (főépületben)
• b) vagy a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként
• c) telken belüli burkolt felületű beállóval

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezhető el.

(4) Az előkert méretét a HÉSZ. 9. §-a szerint kell megállapítani

(5) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült, kötelezően rá kell kötni.

19. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek esetében) akkor a rendeltetési egységhez tartozó melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

(2) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.

20. § (1) Az építési telek kismélységű telek, ha építési oldalon mért mélysége - feltéve, hogy az építési oldallal szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb - a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.

(2) A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.

(3) A „kismélységű” telek beépítése esetén, ha a 30,0 m mélységet nem éri el, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(4) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a szomszédos telken már épület található, ahhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy az övezetben előírt hátsókert méretet kell tartani.

(5) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb homlokzatmagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(6) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

21. § A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

22. § (1) A szabályozási terven „Lf” övezeti jellel jelölt lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

• a) Lf-1 Falusias lakó övezet (központi elhelyezkedésű, intenzív)
• b) Lf-2 Falusias lakó övezet (általános)

(2) Az építési övezet legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú (de övezetek szerint eltérő értékben meghatározott) lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

• a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
• b) kereskedelmi, szolgáltató
• c) szállás jellegű,
• d) igazgatási, iroda,
• e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
• f) kulturális, közösségi szórakoztató és
• g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az övezetek telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az Lf-1 és Lf-2 építési övezetekben az építési hely meghatározása szempontjából előkert nélküli, az épületelhelyezés szempontjából:

• a) utcavonalon álló épületelhelyezést szabályozó kötelező építési vonallal
• b) utcavonalon vagy attól 3 méter távolságra meghatározott, szabadon választható épület elhelyezéssel
• c) utcavonaltól 3- 5 méter közötti távolságra meghatározott épület elhelyezéssel –utca felőli építési vonallal-

(5) Az épület elhelyezés utcai telekhatárhoz viszonyított helyzetét- távolságát- a Hész. 5. melléklete határozza meg, ingatlanonként eltérő módon, a kialakult és elvárt településképi szempontokra is figyelemmel.

(6) Az övezet építési telkeinek megengedett legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 4. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(7) A telek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

24 § (1) A szabályozási terven „Vt” övezeti jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.

• a) Vt-1 Településközpont vegyes építési övezet
• b) Vt-2 Településközpont vegyes építési övezet

(2) Az építési övezet elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(3)

• a) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül:
  • aa) igazgatási, iroda
  • ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
  • ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató
  • ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • ae) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • af) sport rendeltetést is tartalmazhat.
• b) Elhelyezhető továbbá: A övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(4) Az övezetek telkeinek beépítése oldalhatáron álló. Az oldalkert mérete 4, 0 méter.

(5) A Vt-1 és Vt-2 építési övezetekben a beépítés módja, az építési hely meghatározása szempontjából előkert nélküli, az épületelhelyezés szempontjából:

• a) utcavonalon álló épületelhelyezést szabályozó kötelező építési vonallal
• b) utcavonalon vagy attól 3 méter távolságra meghatározott, szabadon választható épület elhelyezéssel

(6) Az épület elhelyezés utcai telekhatárhoz viszonyított helyzetét- távolságát- a Hész. 5. melléklete határozza meg, ingatlanonként eltérő módon, a kialakult és elvárt településképi szempontokra is figyelemmel.

(7) Az övezet építési telkeinek megengedett legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 4. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

(8) A telek területének legalább 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

26. § (1) A község területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére

a) Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (általános)

b) Gip-1 Ipari gazdasági építési övezet (egyéb ipari)

c) Gip-2 Ipari gazdasági építési övezet (egyéb ipari- egyedi adottságokkal)

27. § (1) Az építési övezet elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

• a) nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.
• b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
• c) igazgatási, szociális és iroda épület
• d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz
• e) sportépítmény.

(3) A technológiai építményeket a Gksz-1 övezetbe tartozó ingatlanok esetében, az homlokzatmagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá. A megengedett homlokzatmagasságot meghaladó technológiai építményeket a környezetbe illeszkedő módon kell kialakítani. (A környezettől elütő, élénk szín vagy mintázat nem alkalmazható.)

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(5) Az előírt beépítési mód szabadon álló, előkertes.

• a) Az oldalkert mérete, a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele.
• b) Az előkert mérete: 10 méter, de az épületeteket az építési helyen belül, bárhol el lehet helyezni.

(6) Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület: az építési telek 20%-a.

28. § (1) Olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére kijelölt gazdasági területek, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

• a) A környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei,
• b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások

(3) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(4) Az előírt beépítési mód:

• a) Gip-1 építési övezetben: szabadon álló, előkertes
• b) Gip-2 építési övezetben: oldalhatáron álló, előkertes

(5) A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, a külterületen elhelyezkedő ingatlanok esetében nem esik övezeti korlátozás alá. A megengedett homlokzatmagasságot meghaladó technológiai építményeket a környezetbe illeszkedő módon kell kialakítani. (A környezettől elütő, élénk szín vagy mintázat nem alkalmazható.)

(6) Az övezetbe tartozó ingatlanok esetében, amennyiben a határoló utca másik oldalán, illetve közvetlen szomszédságában lakóövezet található, a szabályozási terven kijelölt szélességű fásított területet kell kialakítani. E területet legalább 60%-ban fásítottan kell kialakítani, de a területsávban (az építési helyen belül) adminisztrációs, szociális, vagy tároló épület, parkolóterület elhelyezhető.)

(7) A szabályozási terven jelölt védőfásítás területén háromszintű gyep+ 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet kell telepíteni.

29. § A község területén az OTÉK 24. § (1) és (2) bekezdése alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:

• a) K-Rek Rekreációs célú területek
• b) K-it Turisztikai, lakó és intézmény terület
• c) K-Sp sport és szabadidő területek
• d) K-Mü mezőgazdasági üzemi terület
• e) K-Mü mezőgazdasági üzemi terület (Az országos ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő)

30. § (1) Az övezet az Idegenforgalomhoz, pihenéshez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó rendeltetés, illetve rendeltetési célú építmények számára biztosít helyet.

(2) Az övezetben elhelyezhetők kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, sportolási és pihenési rendeltetésű építmények, a tulajdonos, vagy üzemeltető számára szolgáló lakás, a felsorolt funkciók kiszolgálását szolgáló egyéb rendeltetésű építmények (pl. garázs, tárló) és az idegenforgalom kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(6) Az előírt beépítési mód szabadonálló, előkertes.

(7) Az előkert mérete az utcai telekhatártól mért 10 méter.

(8) Az építési helyen belül építmény bárhol elhelyezhető.

(9) A telek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

31. § (1) A szabályozási terven „K-it” övezeti jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.

• a) K-it/1 Turisztikai, és intézményi célú különleges építési övezet
• b) K-it/2 Turisztikai, lakó és intézményi célú különleges építési övezet

(2) Helyi sajátosságot hordozó, turisztikai, lakó és intézményi célú épületek elhelyezésére szolgáló terület, ahol az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt egyrészt jelentős hatást gyakorolnak környezetükre, másrészt környezetük hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3)

• a) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  • aa) Turisztikai,

  - kereskedelmi, szolgáltató,

33. § (1) Az építési övezet elsősorban a sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)

• a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:
  • aa) irodai, adminisztrációs,
  • ab) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,
  • ac) kulturális, közösségi szórakoztató, rendeltetést is tartalmazhat
• b) Elhelyezhető továbbá: A személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

34. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.

(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(3) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(4) Az előírt beépítési mód szabadonálló, előkertes.

(5) Az előkert mérete az utcai telekhatártól mért 5 méter.

(6) Az építési helyen belül építmény bárhol elhelyezhető.

(7) A telek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A „K-Mü/V”- jelű, - az ökológiai hálózat magterületén kijelölt- építési övezetben, a tájképi illeszkedés biztosítása érdekében, a Településképi rendelet külön előírásokat tartalmaz.

35. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Ennek megfelelően:

• a) Kb-Kt Burkolt vagy fásított köztér
• b) Kb-T Temető terület
• c) Kb-tó Horgásztó, záportározó területe

36. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan került kijelölésre, melyek jelentős mértékben fásított, erdős- parkosított területek, de a környezetükben elfoglalt helyzetük miatt a pihenés- kikapcsolódás, szórakozás célját szolgáló épületek/ építmények elhelyezése is igény.

(2)

• a) Az övezetben elhelyezhető
  • aa) pihenés- kikapcsolódás, szórakozás,
  • ab) sportolás
  • ac) kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás,
  • ad) egyéb idegenforgalom kiszolgálását szolgáló
• b) Az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető (kialakítható)
  • ba) gyalogos út, gyalogos tér,
  • bb) kerékpárút,
  • bc) parkosított terület
  • bd) kiszolgáló út és parkoló terület a gépjármű közlekedés számára célú épületek / építmények.

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %

(4) Előírt legkisebb zöldfelület arány 20 %.

(5) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(6) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 3,0 méter.

37. § (1) Az övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál.

(2)

• a) Az övezetben elhelyezhető
  • aa) sport és horgászsport,
  • ab) üdülés, szálláshely szolgáltatás
  • ac) pihenés- kikapcsolódás,
  • ad) az alapfunkciót kiszolgáló kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás,
  • ae) turisztikai és idegenforgalmi célú épületek / építmények.
• b) Az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető idegenforgalmi- lovas sportolási céllal állattartó épület.

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %

(4) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(5) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb homlokzatmagassága 4,5 méter.

38. § (1) Az övezet horgásztó sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet horgásztó kialakítását, működtetését, és az ehhez szükséges létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és adminisztrációs, valamint tároló épületek elhelyezésére használható, a zöldterületi jelleg megőrzése mellett.

(3) Az épületeket szabadon állóan, a területlegfeljebb 5 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 4,0 méteres építménymagassággal.

(4) A szabályozási terv alapján kialakítható telek területe tovább nem osztható.

(5) Az övezetet, amennyiben kiszolgáló épületek kerülnek elhelyezésre, megfelelő közműpótlót kell létesíteni. (zárt szennyvíztároló, elektromos energia ellátás, vagy saját megújuló energiatermelés – nap, szél energia-, ivóvízellátás)

39. § (1) A közlekedési és közmű területek a Szabályozási Tervben szabályozási vonalak által meghatározott közlekedési és közmű létesítmények területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények, valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.

• a) Elsőrendű közlekedési területek az alábbiak:
  • aa) országos mellékutak, KÖu-2
  • ab) helyi gyűjtő utak, KÖu-3
  • ac) Kötöttpályás közlekedési területek (vasút), KÖk
• b) Másodrendű közlekedési területek az alábbiak
  • ba) Kiemelt külterületi kiszolgáló út KÖu-3k
  • bb) Kiszolgálóút, KÖu-4
  • bc) Vegyes használatú út KÖu-5
  • bd) Sétány – Gyalogos, kerékpáros közlekedés KÖu-6
  • be) Kerékpárút KÖu-7

(2) Az úthálózati rendszer hierarchiáját, és övezeti besorolásait a Szabályozási Terv határozza meg.

(3) A z úthálózat szabályozási szélességét új utak építése esetén a vonatkozó jogszabályok a Szabályozási Terv és a HÉSZ szerint kell kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:

• a) KÖu-2: országos mellékút övezete. Szabályozása:
  • aa) belterületen: szabályozási terv szerinti érték,
  • ab) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal az út építési területe a szabályozási terv szerinti érték, az út védőtávolsága 50 méter.
• b) KÖu-3: helyi gyűjtőút övezete. Szabályozása: Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
• c) KÖu-3k: Kiemelt külterületi kiszolgáló út övezete. Szabályozása: Az út szabályozási szélessége 12 méter
• d) KÖu-4: kiszolgáló út övezete. Szabályozása: (A szabályozási terven övezeti jel nélküli utak.) Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
• e) KÖu-5: Vegyes használatú (gyalogos és gépjármű) út övezete. Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték
• f) KÖu-6: Sétány (gyalogos és kerékpáros közlekedés) övezete. Szabályozása: Méretezés nélküli minimális szélessége szabályozási terv szerinti érték.
• g) KÖu-7: Kerékpárút övezet. Szabályozása: Méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
• h) KÖk: Kötöttpályás közlekedési területek (vasút) övezete. Szabályozása:
  • ha) jogi határvonal, illetve Szabályozási Terv szerint,
  • hb) védőtávolsága 50 méter,
  • hc) az övezetben elhelyezhetők: a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények és irodák, a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, valamint a személyzet számára szolgáló szociális épületek, ill. szolgálati lakás.
  • hd) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet.

(4) A vonatkozó jogszabálynak megfelelően, a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen az országos mellékút (KÖu-2 övezetbe sorolt utak) tengelyétől számított ötven méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

40. § (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark és közkert formában és közlekedési zöldfelületként jelennek meg. Ennek megfelelően:

• a) Zkp Közpark
• b) Zkk Közkert övezetek kerületek lehatárolásra.

(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák valamint vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület, az alábbi előírások betartásával:

• a) Épületek legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhetők el a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra, 4,0 m-es homlokzatmagassággal, „Zkp” (Közpark) övezet esetében 70 %-os, „Zkk” (közkert) övezet esetében 60%-os legkisebb zöldfelületi mértékkel.
• b) Vendéglátó épület csak teljes közművesítettség helyezhető el.

(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(4) A zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

41. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

• a) Ev Védelmi erdő
• b) Eg Gazdasági erdő
• c) Ek Közjóléti erdő övezetek kerültek lehatárolásra

(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:

• a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.
• b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
• c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal történhet.
• b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.
• c) az épületek külső megjelenésében a táj építési hagyományaihoz kell illeszkedni.

42. § (1) Az igazgatási terület mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást és állattenyésztést, halászatot továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termékfeldolgozást, és tárolást, árusítást) szolgáló része. A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve, a következő övezetek kerültek kijelölésre:

• a) Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület
• b) Má Általános mezőgazdasági terület /jellemzően szántó terület/
• c) Mko Korlátozott használatú mezőgazdasági terület /jellemzően gyep, legelő terület/

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítására, anyaghasználatára, tömegformálására, tájba illesztésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön Településképi rendelete határozza meg.

(4) Az építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályokat az övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

43. § Birtokközpont kialakításának feltételei:

• a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként.
• b) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m2 (1ha) legyen.
• c) A beépítettség mértéke 45 %, a hozzá tartozó birtok(ok)kal együtt 3 %
• d) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
• e) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a lakásonkénti nettó 150 m2-t.
• f) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. A megengedett homlokzatmagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.

44. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Az övezetbe azok a területek tartoznak, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertek, illetve ilyen céllal lettek parcellázva.

(2) Az övezetben a telkek beépítése az OTÉK szabályozása szerint történhet, az alábbi kiegészítéssel. Épületet elhelyezni csak 10 m telekszélesség fölött lehet. 12 m telekszélesség fölött szabadon állóan (legalább 3,0 m oldalkertekkel), az alatt oldalhatáron állóan, de az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m csurgó távolságra lehet. Az oldalkert legalább 3,0 m, az előkert legalább 5,0 m. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m. max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú gazdasági épület.

(3) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház – a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával – bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

45. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 6.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában.

(4) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal, tömbösített formában. (A technológiai építmények magasságát, amennyiben más előírás ezt nem korlátozza, a számításnál nem kell figyelem venni.)

(5) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.

(6) Terepszint alatti létesítmények elhelyezhetők.

46. § (1) Az övezetbe a természeti (Natura 2000) védettségű és a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” térségi övezetébe tartozó (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep- legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 10.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de a 10.000 m2 alatti terület nem építhető be.

(4) A Natura 2000 különleges természetmegőrző területen által érintett területen Birtokközpont nem alakítható.

(5) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal.

(6) Az épületek/építmények tájképi illeszkedésre vonatkozó külön előírásokat az önkormányzat külön Településképi rendeletben határozza meg.

47. § (1) A község igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbi övezetekbe tartoznak.

• a) V-1 Élővízfolyások medre és parti sávja
• b) V-2 Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
• c) V-3 Állóvizek medre és parti sávja

(2) A vízgazdálkodási terület övezeteiben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetőek el.

(3) A vízgazdálkodási terület felszíni vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a vízkárelhárítással kapcsolatos létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartását akadályozó – létesítmény nem helyezhető el.

(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.

(5) A vízfolyások mederrendezést környezetbe illeszkedő módon kell megvalósítani, természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterületen) az épített környezetbe illesztéssel.

48. § (1) A község igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

49. § (1) Az igazgatási területet érintő megyei térségi övezetek:

• a) Magterület, ökológiai folyosó övezete,
• b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,
• c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete,
• d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
• e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,
• f) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területe
• g) Országos vízminőségvédelmi terület
• h) Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
• i) Nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározó övezete.

(2) A település igazgatási területének térségi övezeteit a Hész. 4. melléklete (Országos- és térségi övezetek lehatárolása) tartalmazza.

(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

• a) Ökológiai magterület, ökológiai folyosó és pufferzóna övezetére vonatkozó előírások
  • aa) Az övezetben építményeket, közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illeszkedő módon kell elhelyezni, melynek szabályait a Településképi rendelet tartalmazza.
  • ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
• b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs
• c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs
• d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezetére: nincs
• e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére: nincs
• f) Tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
  • fa) A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a 100 ha-t meghaladó, egybefüggő, tájökológiailag kedvezőtlen mezőgazdasági területeket fasorokkal, mezővédő erdősávval tagolni kell. A fasorok, erdősávok tervezésekor figyelembe kell venni a védett területek, a Natura 2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit.
  • fb) A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek és átmeneti víztározók létesítésére.
• g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
  • ga) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés, melynek szabályait a Településképi rendelet tartalmazza.
  • gb) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon kell elhelyezni, melynek szabályait a Településképi rendelet tartalmazza.
  • gc) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
• h) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetére vonatkozó előírások: A Hész. külön előírást az övezetre vonatkozóan nem fogalmaz meg.
• i) Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások: A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.
• j) Ásványi nyersanyagvagyon terület övezetére vonatkozó előírások: Az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja.
• k) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások: A rendszeresen belvízjárta területekkel kapcsolatban HÉSZ 38. § előírásai rendelkeznek.
• l) Nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározó övezetére vonatkozó előírások
  • la) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni.
  • lb) Nagyvízi mederben elhelyezkedő mezőgazdasági területeken építmény nem helyezhető el.

50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Esztár község szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 15/2004.(X.01.) Önk. rendelet.