Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.21..) sz. rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2014. 10. 21- 2016. 12. 20

Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2014. (X. 21.) sz. rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról


Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §.


Kismarja Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, a térségben betöltött szerepének megfelelően.


Az önkormányzat hivatalos megnevezése:


Kismarja Község Önkormányzata


Címe:                                                 Kismarja, Bocskai u. 20.


Az önkormányzat hivatalos

honlapjának címe:                            www.kismarja.hu


2. §.

Az önkormányzat jelképei:                zászló

                                                           címer

                                                           pecsét


Az önkormányzat jelképének leírását és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §.


Gazdasági Program

(Ciklusprogram)


(1)         A Képviselő-testület megbízásának idejére gazdasági programot készít.


(2)   A Képviselő-testület a gazdasági programot az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el.


(3)   A program magában foglalja azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzi ki, s amelynek megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységét támogatja.


(4)   A program végrehajtását évenként értékelni kell, melyről a lakosságot tájékoztatni szükséges.


(5)       A Képviselő-testület az önkormányzat hosszú távú fejlesztési programját a prioritásokat kijelölő 30 éves fejlesztési koncepcióban határozza meg.

4. §.


A képviselő-testület működése, munkaterv


(1)       A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.


(2)       A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.


(3)       A testület éves munkaterv alapján ülésezik.


(4)       A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


(5)       A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a képviselő-testület bizottságaitól.


(6)       A tervezet benyújtásakor tájékoztatást kell adni - témakörönként összesítve - a tervezetbe fel nem vett javaslatokról.


(7)       A munkatervet a tárgy évet megelőző 15 nappal korábban, de legkésőbb december 31-ig a képviselő-testületnek meg kell tárgyalni.


(8)       A munkaterv tartalmazza:


            -           testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

            -           a napirendek előterjesztőinek nevét, munkakörét,

            -           melyik bizottság tárgyalja előzetesen a napirendet,

            -           a közmeghallgatás kimondását adott téma tárgyalásánál.


(9)       Rendkívüli ülés akkor tartható, ha azt halaszthatatlanul sürgős eset indokolja. A Mötv-ben foglaltakon túl halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni és a rendkívüli ülést 5 napon belül össze kell hívni :

                 a) az önkormányzat és intézményei működését alapvetően érintő esetekben

                 b) pályázati eljárással kapcsolatos halaszthatatlan esetben

                 c) jogvesztő határidő esetén

                 d) vis major esetén


(10) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, e-mail) igénybe vehető. A sürgősség okát mindenképpen közölni kell.


5. §.


Előterjesztések

(1)       A munkatervben szereplő napirendeket írásban kidolgozva a polgármester terjeszti elő. A polgármester egyes napirendi pontok előterjesztésével mást is megbízhat.


(2)       A képviselők írásbeli előterjesztéseiket 15 nappal az ülés előtt kötelesek a jegyzőnek leadni.


(3)       A jegyző köteles az előterjesztéseket a képviselőknek, a bizottságok nem képviselő tagjainak és a meghívottaknak véleményezésre megküldeni úgy, hogy az ülést megelőzően 4 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 1 nappal megkapják.


(4)       A bizottság által tárgyalt határozatot vagy rendelet-tervezetet a bizottsági véleménnyel együtt akkor kell meghívóval a képviselő-testület tagjainak megküldeni, ha a bizottság azt módosítva fogadta el és a módosítás megküldése mellett foglalt állást. Egyéb esetben a bizottsági vélemény szóban kerül ismertetésre a képviselő-testületi ülésen.


(5)       Az előterjesztés elemei:

           

- előterjesztés sorszámának megjelölése,

            - melyik bizottság tárgyalja az előterjesztést,

            - nyilvános vagy zárt ülésen kell-e tárgyalni az előterjesztést,         

            - a tárgy meghatározása,

            - az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemények,

- az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól

  elkülönülő megfogalmazása,

            - a meghozandó döntés indokainak bemutatása,

            - a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

            - a végrehajtási határidő megjelölése.


Az előterjesztésben ismertetni kell, hogy a napirenden szereplő kérdést korábban tárgyalta-e a képviselő-testület, annak során milyen határozat vagy rendelet született, illetve határozat, vagy rendelet meghozatala nélkül a kérdés tárgyalását a testület miért vette le a napirendről.


(6)       Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztés írásbeli előkészítése elhagyható, de a határozati javaslatot minden esetben írásban kell előterjeszteni.


(7)     A napirend elfogadása előtt a képviselő valamely kérdés napirendre tűzésére sürgősségi indítványként javaslatot tehet a polgármester felé. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt külön határoz.


6. §.


A képviselő a napirendi pontok elfogadása előtt a szavazás megkezdéséig rendeletet tartalmazó előterjesztéshez írásban, határozatot tartalmazóhoz írásban, vagy szóban módosító indítványt tehet


7. §.


A jegyző köteles tájékoztatni a lakosságot legalább 5 nappal a képviselő-testületi ülése előtt az ülések időpontjáról és a tervezett napirendről (a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével) a hivatali hirdetőtáblán, és a honlapon.





8. §.


A testületi ülés összehívása


(1)    A képviselők és a meghívottak a munkaterv szerinti rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt 1 nappal megkapják az ülés napirend tervezetét is tartalmazó meghívóját.


(2)       A meghívó tartalmi elemei:


            -           testületi ülés időpontja, helye,

            -           a tervezett napirendi pontok felsorolása,

            -           előterjesztő megnevezése,

-           írásos előterjesztések, határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,

            -           meghívó kelte,

            -           összehívásra jogosult aláírása.


(3)       A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és tanácskozási joggal az alábbi személyeket:


-           a napirend szerint illetékes és érintett szerv vezetőjét, vagy képviselőjét,

            -           az egyes napirendi pontok hivatali előterjesztőit,


(4) A zárt ülésre az érintettet kötelező meghívni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy, továbbá kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása esetén.


(5)   A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása (illetve ezen tisztségek egyidejű betöltetlensége) esetén a Korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.


9. §.


A testületi ülés vezetése


(1)       A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:


-           a határozatképesség számszerű megállapítása,

-           javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a testület vita
nélkül dönt,

-           jelentést, tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,

-           az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyalt napirendhez kapcsolódó kérdések felvetésére ad lehetőséget, (kérdést a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak tehetnek fel), 

-           vitára bocsátja az előterjesztéseket (a vitában a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt),

-           a vitában a hozzászólások időtartamát úgy korlátozza, hogy a napirendhez kapcsolódó első felszólalás időtartama 5 perc, a második felszólalás 2 perc,

-           az ügyrendi javaslatot vita nélkül szavazásra bocsátja,

-           a vita lezárása előtt a napirend előterjesztőjének válaszadási, a jegyzőnek törvényességre vonatkozó észrevételezési lehetőséget biztosít.

   

(2)      A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.


A módosító indítványról történő szavazást megelőzően az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító indítvánnyal egyetért-e vagy nem.

(3)   A polgármester javaslatára a testület dönti el, hogy ad-e a jelenlévő, tanácskozási joggal nem bíró állampolgárnak hozzászólási jogot.


10. §


A Tanácskozás rendje


(1)          A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a mindenkori levezető elnök gondoskodik.


(2)          A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:


Képviselők esetében:

-           figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

-           figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmaz,

-           a „személyes megjegyzés” intézményét érvényre juttatja, (Erre a vita lezárása után ad lehetőséget - 2 perc időtartamra - annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.)


         Nem képviselők esetében:


-                      a nyilvános ülés rendjének megzavarásáért a polgármester az
állampolgárt rendreutasítja, a rendzavarás ismétlődése esetén a terem elhagyására kötelezi.


(3)               Az a képviselő, aki képviselői kötelezettségét súlyosan megszegi, a képviselő-testület döntése alapján 6 hónap időtartamra a számára megállapított tiszteletdíjának felére jogosult. Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj 6 hónapi megvonására kerül sor.


(4)               A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.


(5)               A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


(6)               A polgármester meghívja a képviselő-testületi ülésre a kismarjai székhelyű önszerveződő közösségeket a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására. Ezen közösségek képviselőit a napirend tárgyalása során mind a képviselő-testületi, mind az illetékes bizottsági ülésen tanácskozási jog illeti meg.


11. §.


Kérdés, interpelláció


(1)       a./        A képviselő kérdést szóban, interpellációt írásban 
terjeszthet elő. Interpellációt a testület ülését megelőző 3 nappal lehet benyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
Kérdést bármely képviselő feltehet a Közös Önkormányzati Hivatal vagy intézményei ügykörébe tartozó ügyekben.


b./         A szóban előterjesztett kérdés, valamint az erre adott válasz időtartama 5 perc. Mind az írásban, mind a szóban előadott kérdésre a megkérdezett köteles válaszolni a testületi ülésen azonnal, vagy pedig 15 napon belül. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület csak akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.


c./          Közérdekű, illetve a lakosság széles rétegét érintő ügyekben írásban előterjesztett interpelláció ismertetése, valamint az arra adott válasz maximális időtartama 10 perc. Ha a képviselő az interpellációt a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban benyújtotta, arra választ a legközelebbi ülésen kell adni. Egyéb esetben az interpellációra a rákövetkező ülésen kell válaszolni.


d./         Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha az interpelláló a választ nem fogadta el. Amennyiben a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület által megbízott bizottság az ügyben vizsgálatot folytat le, amelynek eredményéről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámol.


(2)      A résztvevő állampolgárok körében felvetődött közérdekű
 bejelentésekre az érintett a választ 30 napon belül megkapja.


(3)       A képviselő a napirendi pontok tárgyalása előtt sürgős, közérdekű, az egész önkormányzat életét érintő ügyben felszólalással élhet, illetve kérdést tehet fel.

           

A napirend előtti felszólalás megengedéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


12. §.


A képviselő-testület döntései:


A Képviselő-testület döntései:


                        rendelet elnevezése: önkormányzati rendelet,

                        határozat elnevezése: önkormányzati határozat.


A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a rendelet esetében a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete megnevezést, a kihirdetés hónapját, napját, az „önkormányzati rendelet” megjelölést és a rendelet címét.

Az önkormányzati határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a végrehajtás határidejét és felelősét.

Az ügyrendi jellegű döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, de önálló határozat számmal nem kell ellátni.


13. §.


(1)       A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata
szükséges a Mötv. 50. §-ában felsoroltakon túl:

-           kötvény-kibocsátáshoz, kezességvállaláshoz,


(2)   A határozathozatalnál – ha a kisebbség kéri – külön véleményét
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(3)   Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Ismételt szavazategyenlőség esetén az elnök a szavazást a következő képviselő-testületi ülésre rendeli el.


14. §.


A szavazás módja


(1)   A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.


(2)   A testület képviselői indítványra egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.


(3)   Név szerinti szavazás esetében az ülést vezető polgármester egyenként szólítja a képviselőket, akik hangos „igen”, „nem”, „tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak.


(4)   A Képviselő-testület titkos szavazást tart azokban az ügyekben, amelyek esetén a jogszabály zárt ülés elrendelését írja elő. A titkos szavazás szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.


(5)   A Képviselő-testület határozatban elmarasztalja a személyes érintettségére vonatkozó bejelentést elmulasztó képviselőt.


(6)   A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomására jutott személyes adatok és információk tekintetében.









15. §.


Rendeletalkotás


(1)       Az önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti:

            -           a polgármester,

            -           képviselő,

            -           a testület bármely bizottsága.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását, határozat meghozatalát írásban, a soron következő képviselő-testületi ülés előtt 20 nappal a jegyzőnél lehet kezdeményezni.


(3)     A rendelet tervezetét ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.


(4)     A polgármester megfelelő előkészítés után nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé indoklással együtt. Az indoklásnak tartalmaznia kell azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.


(5)   A polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél elvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.


(6)       A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendeletet a hatályba lépést követő 30 napig kifüggesztve kell tartani.


A rendeletet meg kell küldeni:

            -           a képviselőknek,

            -           a helyi könyvtárnak,

A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is meg kell jelentetni.


(4)   A lakosság a rendeletet az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltségén, a honlapon és a helyi Könyvtárban is megtekintheti.


16. §.


Jegyzőkönyv


(1)   A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.


 (2)      A jegyzőkönyv mellékletei:


            -           a meghívó

            -           az írásos előterjesztések,

            -           az elfogadott határozat, rendelet,

            -           az írásban benyújtott képviselői hozzászólás,

-           a közérdekű felvetésekre, interpellációkra adott válaszok,

            -           a jelenléti ív.


(3)                   A jegyzőkönyv alapjául szolgáló dokumentumot (hangfelvétel, adathordozó) jogszabályban előírt megőrzési időig az irattárban meg kell őrizni.


(4)       A jegyző jegyzőkönyv alapján a hozott határozatról 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot készít, amelyet megkapnak a határozat végrehajtásában érdekeltek, és akik a határozattal érintettek.


(5)       A jegyzőkönyveket a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével az állampolgárok a városházán, a honlapon és a városi könyvtárban megtekinthetik.


(6)       A jegyzőkönyvek és a hozott határozatok megtekintésének helyéről a jegyző a lakosságot a hivatali hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatja.


(7)       A határozatokat az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.


17. §.


Közmeghallgatás, lakossági fórumok


(1)   A képviselő-testület választott vezetői és az ügy tárgya szerint illetékes állandó bizottság elnöke fontosabb testületi döntések meghozatala előtt a döntés által érintettek részére lakossági fórumot tarthat. A jegyző a lakossági fórum helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a honlapon, a helyi sajtó útján és a hivatali hirdetőtáblán.


(2)   A képviselő-testület a lakosság meghatározható körét, vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt közmeghallgatást tart, hogy az állampolgárok, társadalmi szervezetek közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket.


(3)   A Képviselő-testület minden évben legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület évente több alkalommal is határozhat közmeghallgatás szervezéséről. Erről a testület egyszerű többséggel határoz.


(4)   A jegyző a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről 10 nappal előtte tájékoztatja a lakosságot a helyi sajtó útján, a honlapon és a hivatali hirdetőtáblán.


(5)   A közmeghallgatáson az érdekeltek a képviselő-testület tagjaihoz kérdéseket intézhetnek.

18. §.


(1)       Az állampolgárok által benyújtott, a Képviselő-testületnek szóló és az államigazgatási eljárás hatálya alá nem tartozó beadványok alapján előterjesztést kell készíteni, amit a legközelebbi ülésre a képviselőknek meg kell küldeni.


(2)   Az állampolgárt a beadvány napirendre tűzésének időpontjáról, vagy a napirendre tűzés elutasításáról, illetve a Képviselő-testület érdemi döntéséről 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

19. §.


A képviselő-testület bizottságai


(1)              A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. Az önkormányzati bizottságokra azonos rendelkezések vonatkoznak.


(2)             A Képviselő-testület az alábbi kötelező bizottságot hozza létre:

a)      Vagyonnyilatkozat nyilvántartási és ellenőrzési bizottság.

b)      Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság.  

           

(3)             A képviselő-testület adott feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(4)             A bizottságok nem képviselő tagjait úgy kell megválasztani, hogy azok a tevékenységi kört érintő szakemberek legyenek.


20.§


Vagyonnyilatkozat Nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság hatásköre


(1)               Ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási rend: a vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a kérelem megvizsgálást követően a bizottság engedélyezi, a kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül. A vagyonnyilatkozat két bizottsági tag együttes jelenlétében tekinthető meg. A vagyonnyilatkozatok őrzéséről és zárt helyen tartásáról a jegyző gondoskodik.


21. §


Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság


(1)   Ellátja a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.









22. §.


Polgármester, alpolgármester


(1)   A polgármester feladatait főállásban látja el.


(2)   A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

·         amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést,

·         jogvesztő határidő beállta, vagy

·          1 millió Ft-nál nagyobb kötelezettséget nem jelentő pályázati ügyekben.

·         a két ülés közötti időszakban felmerülő, olyan halaszthatatlan ügyben, amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

·         a képviselő-testület által évente a költségvetési rendeletben polgármesteri tartalék címén meghatározott forrás felhasználásáról.


(4)       A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét és a polgármester feladatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.


23. §.


A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


24. §.


Jegyző, aljegyző


(1)   A polgármester – pályázat alapján - határozatlan időre jegyzőt nevez ki.


(2)   A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére, általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.


(3)   A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.


·         gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

·         megteremti az önkormányzat működésének nyilvánossághoz szükséges feltételeket,

·         gondoskodik az önkormányzat döntéseinek megismertetéséről és végrehajtásáról.

·                    jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

                                                        

                                                                    25. §.


A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Kormányhivatal által kijelölt szakember látja el azzal a korlátozással, hogy közszolgálati jogviszony létesítéséről nem hozhat munkáltatói intézkedést.




26. §.


Közös Önkormányzati Hivatal


(1)       Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.


(2)       A Hivatal neve:          Esztári Közös Önkormányzati Hivatal

            Címe:                          4124 Esztár, Árpád u. 1.


(3)   Az Esztári Közös Önkormányzati Hivatal a Kismarja Község Önkormányzata esetében felmerülő - államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével és végrehatásával kapcsolatos - feladatok ellátása érdekében Kismarja településen kirendeltséget működtet.


(4)   A Kirendeltség neve:


Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Kismarjai Kirendeltsége


Címe: 4126 Kismarja, Bocskai u. 20.


(5)   A Kirendeltséget a jegyző megbízásával az aljegyző vezeti. Az aljegyző - a munkáltatói jogok kivételével - ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.


27. §.


Együttes képviselő-testületi ülés szabályai


A közös önkormányzati hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell dönteni.


1.      Évente minimálisan kettő együttes ülést kell tartani a közös önkormányzati hivatali feladatok költségvetésének megállapítása, illetve a zárszámadás elfogadására. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról, annak módosításáról szintén együttes ülésen kell dönteni.

2.      Az együttes ülést bármelyik képviselő-testület írásbeli kezdeményezésére össze kell hívni. A kezdeményező képviselő-testület a jegyző útján gondoskodik a téma, előterjesztés előkészítéséről.

3.      A jegyző köteles beszámolni a közös önkormányzati hivatal munkájáról mindkét képviselő-testületnek.

4.      Az együttes ülést Esztár község polgármestere vezeti.

5.      Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei közül mindegyik határozatképes.

6.      Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen, vagy ülés közben határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.

7.      Az együttes ülést Esztár község polgármestere hívja össze.

8.      A határozati javaslatot az érintett önkormányzatok polgármesterei egyenként bocsátják szavazásra, arról a testületek külön-külön szavaznak.

9.      Az együttes ülésről közös jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben az érintett önkormányzatok határozatai a soron következő sorszámmal külön-külön kerülnek rögzítésre.

10.  Az együttes ülésről szóló jegyzőkönyvet a megállapodásban résztvevő települések polgármesterei és a jegyző írja alá.

11.  A jegyzőkönyvet az érintett önkormányzatnak meg kell küldeni.


28.§


A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás


A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és  Ellenőrzési Bizottság végzi.


1./        A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását.


            A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.


2./        A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet.


            Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.


3./        A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja.


            A vagyonnyilatkozatokat külön vasszekrényben kell tárolni úgy, hogy azokhoz csak az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság férhet hozzá. A szekrény kulcsát a polgármesteri hivatal titkárságán bélyegző lenyomattal lezárt dobozban kell tárolni. A bélyegzőt a bizottság elnöke állandóan magánál tartja. A szekrényt a bizottság elnöke a bizottság egy másik tagja jelenlétében, konkrét ok megléte esetén nyithatja ki. A szekrény kinyitásának tényét az erre rendszeresített és a szekrényben tartott, a polgármester által hitelesített füzetben kell rögzíteni a kinyitás időpontjának, okának feltüntetésével a jelenlévők aláírása mellett.


4./        A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, azt bárki megtekintheti. A megtekintés iránti igényt a bizottság elnökénél írásban vagy szóban kell bejelenteni, a megtekintést a bizottság elnöke biztosítja. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát csak a bizottság tekintheti meg vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében.


5./        A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.



6./        A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.


7./        A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a képviselő-testületnek.


8./        A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be.

           

Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.


9./        Az eljárás eredményéről a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartási és Ellenőrzési Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.


10./      A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.


29. §



Záró rendelkezések



(1)   Ez az önkormányzati rendelet 2014. október 21-én lép hatályba, egyidejűleg Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007. (IV. 12.) sz. és az azt módosító 8/2010. (X. 15.)  .számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.


(2)       Az SZMSZ és mellékletei karbantartásáról a jegyző gondoskodik.


(3)       Az SZMSZ mellékletei:


1./ sz.              A titkos szavazás szabályai.

2./ sz.              A polgármester feladat- és hatásköre.

3./ sz.               Az önkormányzat által ellátott feladatok és azok intézményi szervezeti formái.


(4)   E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.



Kismarja, 2014. október 21.





Farkas István Attila sk.                                                      Fekéné Tarcsi Csilla sk.

                    polgármester                                                                                 jegyző