1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya az 1. § (5) pontjában felsorolt területek kivételével, a település teljes igazgatási területére kiterjed.

(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII.20.) sz. Korm. rendelete.

(3) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt adni a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad.

(4) Jelen szabályzat szerves részét képezik az igazgatási területre készített szabályozási tervlapok.

2. § (1) A község igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:

3. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-kal, vagy mélysége 5 5-kal csökkenthető.

(3) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozó a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

(4) hatályon kívül helyezve

(5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

4. § (1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.

(2) A lakótelken az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

(3) Az előkert mérete 0,0 vagy 3,0 méter között változhat, figyelembe véve a kialakult szomszédos épületek előkert méreteit, valamint az utcaképbe való illeszkedést.

(4) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani: amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, annak építmény és tetőgerinc magassága a (fő funkció) rendeltetési egység tényleges építmény- és gerincmagasságát nem lépheti túl.

(5) Az épület elhelyezés egyéb szabályai:

6. § (1) A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(3) hatályon kívül helyezve

(4) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelkek - vagy a 18 métert eléri, illetve meghaladja -, az építési helyen belül szabadon álló épület elhelyezés is engedélyezhető az utcában kialakult előkert mélység biztosításával.

(5) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

7. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerit a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

8. § (1) A közterület felől minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.

(2) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható.

(4) Az építési telek első 20 méterében (lakózónájában) az övezetben egyébként megengedett építmények közül az állattartó és mezőgazdasági építmények nem helyezhetők el. Ezek a telek következő 40 méter mélységű részén (gazdasági zónában) helyezhetők el. A mező és erdőgazdasági építmények építménymagassága az övezetben elhelyezhető más építményekre előírtaktól eltérően azoknál magasabb, maximum 7,5 m is lehet.

9. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-1-el jelölt általános falusias, többségében családi házas lakóterületek tartoznak.

10. § (1) Az övezetbe a szabályozási terven Lf-2-el jelölt lakóterületek tartoznak. Az övezet maximum 4,0 méter építménymagasságú épületek, maximum 7,5 méter építménymagasságú mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységeket egy épületben vagy egy egységesen megtervezett épülettömegben kell elhelyezni.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

11. § (1) Kismarja területén az OTÉK 6. § (3) és 15. § alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére

12. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

13. § (1) A község területén elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére

14. § (1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, Tüzép telep, raktáráruházak, stb.) elhelyezésére szolgál.

(2)

15. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 24. § alapján azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve a következők szerint:

16. § (1) Az övezet jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet a verseny- és szabadidő sport és kiszolgáló létesítményeinek helyszíne.

(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket szakmai tervtanácson kel bemutatni.

(3)

(4) A terepszint alatt építmények közül pinceszint az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan épület nélkül nem építető.

(5)

17. § (1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.

(2) A temetők, kegyeleti parkok területén elsősorban kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3)

(4) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a községi egészségügyi előírások és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi sírkamrákat tartalmazó rész a rendezett terepszint fölé maximum 50 cm-t emelkedhet. A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága maximum 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki.

18. § (1) Az övezetbe az SZ-2 jelű tervlapon jelzett területek tartoznak.

(2) Az övezet terület elsősorban a pihenést, szórakozást, sportolást magában foglaló épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

(4)

(5) A terepszint alatti építmények közül pinceszint az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan épület nélkül pinceszint nem építhető.

(6) A telek területének min. 60 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melye a fásított parkolók területe nem számítható be.

19. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve.

20. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen

21. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

22. § (1) A község közigazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

23. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön épület nem helyezhető el.

24. § (1) Az Eg-1 övezetbe tartozó erdők területén a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) Az Eg-2 időszakosan vízjárta erdő övezetébe tartozó területen csak a közmű és kárelhárítás építményei helyezhetők el.

25. § (1) Az övezet területének 70 % gyepes legelő, fával fedettsége legalább 30 %. A fák telepítése egyenlegesen szétszórt legyen, ne alkossanak összefüggő lombkoronát.

(2) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el maximum 2 %-os beépítettséggel.

(3) A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

26. § (1) A község külterületének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) bekezdése és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

27. § (1) Az „Mk-1” jelű övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az „Mk-2” jelű övezetbe azok az időszakosan vízjárta, árterületen lévő mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség- gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(3) Az övezetbe tartozó területen csak a közmű és kárelhárítás építményei helyezhetők el.

28. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett és ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket jelen előírás 29. § (3) bekezdése figyelembe vételével lehet elhelyezni, legalább 10 000 m2 (1,0 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.

(4) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

29. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Épületeket jelen előírás 29. § (3) bekezdés figyelembe vételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek tömbösített formában helyezendők el.

(4)

(5) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

30. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben építményt elhelyezni tilos!

31. § (1) Vt-1 jelű övezetbe tartozik a Berettyó folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.

(2) Vt-2 övezetbe tartoznak a víztározók, halastavak területei Területükön, partjaikon a vízi sport, sporthorgászás célját szolgáló építmények, magán és közösségi létesítmények helyezhetők el. Az épületeket környezetbe illő megjelenéssel, legfeljebb 4,0 m építménymagassággal lehet elhelyezni, a teljes vízgazdálkodási terület legfeljebb 2 %-os beépítettsége mellett. A meglévő területet telkekre bontani nem lehet, azt egységében kell megőrizni. Közösségi ellátó létesítmény elhelyezése esetén legalább részleges közművesítést kell kiépíteni. A keletkező szennyvizet zárt szennyvíztározóba kell tárolni és rendszeresen elszállítani. Felszín alatti építmények a közmű építményeken kívül az övezetbe nem helyezhetők el.

(3) Vt-3 övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis területükön, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik, a vízkár elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

33. § (1) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23. § előírásait kell alapul venni.

(2) A szabályozási terven helyi történelmi jelentősége miatt védelemre jelölt területek részletesebb építési feltételeit korlátait, támogatási és megvalósítási formáit a Helyi Értékvédelmi rendelet szabályozza.

34. § (1) A rendelet 2016. december 21-én kihirdetésre került.

(2) A rendelet 2016. december 22-én lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építés Szabályairól szóló 13/2015.(XII. 01.) ÖR. számú rendelete.