Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2017.(XI. 10.) ÖR. számú rendelete

az állattartás szabályairól

Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1.§

1. A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, biztosítsa a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi hatósági előírások betartását, valamint azt, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

2. A rendelet hatálya Kismarja község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. A rendeletben foglaltakat – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével. minden állattartó köteles betartani.

3. A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszi, gyepmesteri telep, állatmenhely, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására és a nagy létszámú állattartó telepekre.

4. Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testülete a továbbiakban a polgármesterre ruházza át.

5. Az állattartás korlátozása, illetve megtiltása - az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése miatt - az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a jegyző hatáskörébe tartozik.

6. Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. (a továbbiakban: Ptk) törvényben meghatározott birtokvédelmi eljárás keretében jár el.

Értelmező rendelkezések

2.§

E rendelet értelmezése során:

1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
2. Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állat.
3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.
4. Állattartó: Az Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve szervezet.

II.FEJEZET

Az állattartás általános szabályai

3.§

1. Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

2. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

3. Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket – az állatvédelmi előírásoknak megfelelően – könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelő burkolattal kell ellátni. Ezeket a szükség szerint, de legalább hetente ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertőtlenítéséről, az ott található kártékony állatok irtásáról, a légytelenítésről folyamatosan gondoskodni.

4. Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

5. A hígtrágyát zárt csöveken aknába kell vezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

6. A trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 10 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

7. Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. A csurgalékvíz aknába történő elvezetése kizárólag zárt csatornarendszeren történhet.

8. A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május – október hónap közötti időszakban hetente) gondoskodni kell. Amennyiben belterületre történik a szállítás, akkor a tárgyát 24 órán belül a talajba kell forgatni.

9. Az állattartás során keletkező trágya és trágyalé elhelyezését mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy a talaj, felszíni – felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.

10. A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

4.§

1. Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

2. A község közterületén haszonállatok elhelyezése, legeltetése, szabadon engedése tilos. A község útjain állatokat csak megfelelő felügyelettel szabad hajtani. Az állatok által elhullajtott szennyeződést, tárgyát, takarmányt a tulajdonos köteles összetakarítani és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni.

3. Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni.

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai

5.§

1. Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az eb a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épségét és egészséget ne veszélyeztessen.

2. Az állattartó köteles évente egyszer a 3 hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen – felhíváson megjelölt helyen és időben – a hatósági állatorvossal beoltatni. Az erről kapott eb oltási igazolványt a legközelebbi eb oltásáig megőrizni.

3. Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon, eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

4. Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon és szájkosárral ellátva szabad vezetni. Játszótér területére ebet bevinni tilos.

5. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

6. A megkötött, vagy tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról az állattartó köteles gondoskodni.

7. Harapós, vagy támadó természetű ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani, és a telek, ház (lakás) bejáratán harapós ebre utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni.

8. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

9. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

10. Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (továbbgondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

6.§

1. Tilos tartani tartósan:

1. kistestű ebet 4 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen,
2. kikötve kistestű ebet 4 m-nél, közepes testű ebet 6 m-nél, nagytestű ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel.

2. Nem szabad bevinni – a vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi, jelző- és mentő kutyák kivételével – az ebet:

1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszert árusító helyiségbe,
2. oktatási, nevelési, egészségügyi, művelődési intézmények területére,
3. az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,
4. a piac területére,
5. játszótérre.

3. Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb

1. tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, de egyúttal a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja,
2. ne veszélyeztethesse más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek – illetve ember biztonságát,
3. közterületen sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen,
4. közterületen a közúti közlekedést ne veszélyeztesse.

Gazdátlan, kóbor ebeknél követendő eljárások

7.§

1. A település belterületén felügyelet nélkül kóborló (gazdátlan) ebet az önkormányzattal megbízási szerződésben álló Hajdú Speciális Kutató – Mentő Egyesület (a továbbiakban: feladatellátással megbízott) munkatársa befogja és elszállítja az egyesület telephelyére, ahol az állatot ideiglenesen 14 napig őrzi.

2. Az így befogott állatot az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja.

3. A feladatellátással megbízott köteles a chip vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok

8.§

1. Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, megfélemlítése, bántalmazása, szenvedtetése, elhagyása.

2. Ha az állattartó nem képes, vagy nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

3. Valamennyi állattartó az állatok tartásánál köteles az állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat betartani.

4. Baromfi tartása csak szabadtéri kifutóval engedélyezett. Zárt téri intenzív tartás tilos.

5. Fertőzésveszély csökkentése, elhárítása érdekében állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, élősdiek számára tápot nyújt, sem magánterületen, sem közterületen elhelyezni, elhagyni, nem szabad, az elhullást jelenteni köteles a hatósági állatorvosnak.

6. Az állatot és az állattartás helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

Eljárási szabályok

9.§

1. E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai az irányadók.

2. Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből az állattartást a rendeletben szabályozottakhoz képest is korlátozni lehet. A rendelkezések súlyos, vagy ismételt megszegése esetén az állattartás jogát meg lehet vonni.

Záró rendelkezések

10.§

1. Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül megszüntetni vagy az előírt módon, illetve előírt mértékben folytatni.

2. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II. 26.) Korm. rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969.(XI. 06.) MÉM rendelet, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadók.

3. Ez a rendelet 2017. november 11-én lép hatályba.

4. A rendelet kihirdetve 2017. november 10.-én.

Farkas István Attila                                                                                      Fekéné Tarcsi Csilla

    polgármester                                                                                                    jegyző h.