1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárra.

(2) A rendelet tárgyi hatálya az Álmosd Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

2. § (1) Önkormányzati lakás szociális alapon és költségalapon biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés alapján az alábbi lakások adhatóak bérbe:

3. § (1) Önkormányzati lakás csak annak a személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatot az önkormányzat hirdetőtábláján kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(5) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a hivatal által rendszeresített e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges, e rendelet 2. melléklet, 3. melléklet, 4. melléklet szerinti nyilatkozatok csatolásával. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

(6) A pályázati ajánlatokat az Álmosdi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.

(7) A pályázatban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság javaslatát figyelembe véve a Képviselő-testület jelöli ki a bérlőt.

(8) Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül – határozatlan, vagy legfeljebb 2 évi határozott időtartamra köthető szerződés. A bérleti szerződés határozott idejének lejártával a szerződés meghosszabbítható, amennyiben a hatályos rendelet feltételei együttesen fennállnak.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól a Képviselő-testület abban az esetben eltekint, ha a lakásban munkakörénél fogva köznevelési ellátásban, egészségügyi alapellátásban vagy a település közbiztonságának biztosításában közreműködő személy lakik.

(10) Amennyiben a pályázatot a kiíró eredménytelennek nyilvánítja, 3 hónapon belül új pályázatot kell kiírni. Az új pályázati eljárás lezárásáig, de legfeljebb 3 hónapig a korábbi bérleti szerződés – a bérlő igénye esetén – meghosszabbítható.

(11) Az 5. melléklet szerinti lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg a pályázatot elnyert személlyel.

(12) A megüresedet lakás vagy lakások esetén a pályázat kiírásáról a polgármester 5 napon belül dönt.

4. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjének az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

(2) A költségelven kiadott lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület előnyben részesítheti az önkormányzatnál vagy intézményeinél dolgozó munkavállalókat.

(3) A szociális helyzet alapján a következő feltétel mellett lehet bérbe adni a lakást:

(4) A bérlőtársi szerződés a kérelmező felek és a bérbeadó között a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető, feltéve, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően – megfelel az e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek. A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5) Az önkormányzati lakásban lévő, megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére, a megüresedéstől számított 15 napon belül írásbeli kérelmére kiadható.

5. § (1) A költségelvű lakbér mértéke 30 000 forint/hó.

(2) A szociális lakbér mértéke 25 000 forint/hó.

6. § (1) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület évente egy alkalommal – a Rendelet módosításával egyidejűleg - felülvizsgálja. A felülvizsgálat alkalmával maximum 50 %-os mértékben emelhető a bérleti díj.

(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.

(3) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben maximum két alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésre előzetes értesítés nélkül kerülhet sor.

(4) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő köteles előzetesen bejelenteni, ha a bérleményt két hónapot meghaladóan nem használja.

7. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő havonként lakbértámogatásra jogosult, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapösszegének 150 %-át.

(2) A lakbértámogatás összege a szociális vetítési alap egytizede. A lakbértámogatás 12 hónapra, illetve, ha a bérleti szerződésből kevesebb, mint 12 hónap van hátra, a bérleti szerződés még hátralévő időszakára állapítható meg.

(3) A támogatás igénylésére, megállapítására a települési támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Nem állapítható meg támogatás annak a bérlőnek,

(5) A támogatást a lakbér havi összegéből le kell vonni, a bérlő a támogatással csökkentett összeget köteles megfizetni.

8. § (1) A szociális helyzet alapján kötött bérleti szerződéseket évente felül kell vizsgálni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat alapján a bérlő már nem jogosult szociális bérlakásra, a bérbeadó a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától a lakásbérleti szerződést módosítja, ezzel egyidejűleg a fizetendő lakbér összegét a költségelvű lakbérmértéknek megfelelően módosítja.

9. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetve más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

(3) A szolgáltatási díj havi összege: A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, a bérlő által fizetendő víz- és csatornadíj alapjául szolgáló norma a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján a jelen rendelet 6. mellékletében meghatározott mennyiség és a közműszolgáltató által alkalmazott díj szorzata.

10. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

11. § (1) Az Önkormányzat a lakást a bérlő részére a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával elismeri.

(3) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel, a bérbeadó költségtérítésként a mindenkori átlagos, gazdaságos munkamenetben elfogadható összeget veheti figyelembe. Ebben az esetben a bérlő választása szerint költségeinek megtérítésére, vagy bérbeszámításra jogosult.

(4) A bérlő köteles:

(5) Az épülethez tartozó közös használatú helyiségek és területek rendben tartását a közös használatot megvalósító felek a használat mértéke szerint kötelesek teljesíteni.

(6) A közös használatú helyiségek, területek átalakításához, korszerűsítéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(7) A lakásbérlemény korszerűsítésekor, felújításakor a bérleti jog a munkák időtartamára szünetelhet. A lakás állagmegóváson túl történő korszerűsítése, felújítása a bérbeadó kötelezettsége.

12. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől fogva lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díjjal azonos, két hónap elteltével pedig a használati díj a bérleti díj kétszerese.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj nem mérsékelhető, és arra részletfizetési kedvezmény sem adható. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

13. § (1) A bérlő a lakásba más személyt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 21. §-ában meghatározottakon túl csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a lakásba történő befogadásnál csak a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közeli hozzátartozó befogadását támogatja.

(3) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha

(4) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásba hozzájárulással befogadott személyek a lakásból kötelesek térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözni.

14. § (1) A képviselő-testület önkormányzati tulajdonú lakás meghatározott időre történő albérletbe adásához hozzájárulhat a következő feltételekkel:

(2) Az albérleti szerződés érvényességéhez szükséges a bérbeadó írásbeli hozzájárulása, továbbá tartalmaznia kell az albérlő által kizárólagosan használni kívánt helyiség megnevezését, az albérlet díját és időtartamát.

15. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek másik lakás biztosításában is megegyezhetnek, amely egy komfortfokozattal alacsonyabb komfortfokozatú lehet.

(2) A másik lakás biztosítása mellett a bérbeadó megtéríti a másik lakás biztosításának lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, indokolt költségeit.

(3) Cserelakás felajánlása helyett – megállapodás alapján – pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap harmincszoros értékét. A bérlő pénzbeli térítés esetén elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

16. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést írásban a bérbeadó úgy is felmondhatja, hogy a bérlő részére ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel.

(2) A cserelakás lehet eggyel alacsonyabb komfortfokozatú.

(3) Cserelakás helyett pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértékére a felek megállapodása az irányadó. A mérték nem lehet magasabb a szociális vetítési alap negyvenszeresénél.

(4) A bérlő kérheti a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült, indokolt költségeinek számlával igazolt megtérítését.

(5) Pénzbeli térítés esetén a bérlő maga köteles elhelyezéséről gondoskodni.

17. § Lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy az Lt. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével másik lakásra nem tarthat igényt.

18. § (1) Az Lt. alapján elővásárlási joggal érintett lakások esetén:

(2) Az első vételárrészlet után fennmaradó vételárhátralék maximum 15 év alatt havi egyenlő részlettel fizethető meg, ha az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi helyzet áll fenn.

(3) A vételár-hátralékot megfizetéséig megfizetéséig a mindenkori jegybanki alapkamattal megemelve kell az eladó részére megfizetni.

(4) Amennyiben a vevő és a családjában élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 450 %-át, - a (3) bekezdéstől eltérően - a képviselő-testület a vevő kérelmére kamatmentességet biztosíthat.

(5) A vételárhátralék egyösszegű megfizetése esetén a vevőt a fennálló hátralék 10 %-a vételárkedvezményként illeti meg, ha a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 250%-át.

(6) A vevőt és az eladót a megtett ajánlatokra maximum egy év ajánlati kötöttség illeti meg. Az ajánlat tartalmának e paragrafusban foglaltakat tartalmaznia kell.

19. § (1) Az Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén a tulajdonos ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján alakítja ki a vételárat.

(2) A tulajdonos a vevő részére a vételár megfizetésére részletfizetési kedvezményt biztosíthat, amennyiben a vevő és a családjában élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 450 %-át.

(3) A vevő tulajdonjoga csak a teljes vételár kiegyenlítése esetén jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.

20. § (1) Az önkormányzat a lakásértékesítésből származó bevételét lakáscélú lakossági adósságkezelés során a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, tovább településrendezési tervek kialakítása szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére, önkormányzati lakás létesítésére, használt lakás vásárlására, község rehabilitációra, az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására fordíthatja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben szabályozott felhasználás mértékéről és céljáról minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

(3) A lakáscélú értékesítésből származó bevételeket az önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni.

21. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, hasonló összegű pénzbeli térítés mellett biztosíthat bérlakást.

(2) A pénzbeli térítés mértékének meghatározásakor az inflációval növelt összeget kell megfizetni az elbocsátott személynek.

22. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az Lt. második részében foglalt eltérésekkel, valamint a jelen rendelet 22–23. §-ában meghatározott eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati helyiség bérét vagy bérleti díjának mértékét a bérbeadó nem rendeleti tárgyként, határozatával szabályozza.

(3) Helyiség bérleti jogának cseréjéhez a bérlő kérelmére a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(4) Önkormányzati tulajdonú helyiség esetén a hozzájárulás feltétele, hogy a tulajdonos a csere folytán anyagi hátrányt ne szenvedjen.

(5) A bérbeadó, illetve tulajdonos jogosult a tevékenységi kör meghatározására.

(6) A bérleti jogviszonyt az elhunyt bérlő házastársa és egyenesági leszármazottja jogosult folytatni, amennyiben a helyiségben vállalkozási tevékenységet kívánnak folytatni.

23. § (1) A bérlő a helyiséget a bérbeadó előzetes hozzájárulásával az alábbi okok miatt és időtartamra adhatja albérletbe:

(2) A bérlő a helyiség legfeljebb 50 %-át adhatja albérletbe, amennyiben:

(3) A megállapodás kizárólag akkor érvényes, amennyiben ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárult.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha az albérlő az általa folytatni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, tevékenysége külön jogszabályba ütközik, vagy zavarja a környék nyugalmát.

24. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére a 18–19. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, elővásárlási joggal érintett helyiségek a következő feltételekkel értékesíthetők:

(3) A vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba csak a teljes vételár megfizetése esetén jegyeztethető be.

25. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség értékesítése esetén a vételárat az eladó a mindenkori piaci forgalmi értéknek megfelelően, ingatlanforgalmi értékbecslő bevonásával alakítja ki.

(2) Vevő a vételárat egy összegben tartozik megfizetni.

(3) A vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba a vételár megfizetése után jegyeztethető be.

26. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Álmosd Község Önkormányzata az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról, béreinek megállapításáról és a lakhatással kapcsolatos feladatokról szóló 7/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelet.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.