Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(X.27.) önkormányzati rendelete

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2014.(X.22.) rendelete SZEREP KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2022. 01. 28- 2023. 02. 03

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2014.(X.22.) rendelete SZEREP KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1

2022.01.28.

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Szerep Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 4163 Szerep Nagy u. 53.

(3) Az önkormányzat telephelyei: Védőnői szolgálat

4163 Szerep, Kölcsey u. 6.
Óvoda és Konyha
4163 Szerep, Kossuth u. 10.
Könyvtár
4163 Szerep, Nagy u. 34.
(4) Az önkormányzati portál címe: www.szerep.hu
(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: szerep.pmh@gmail.com
(6) Az önkormányzat adószáma: 15728898-2-09
(7) Hatályon kívül helyezve
(8) Az Önkormányzat hivatalos lapot jelentet meg és honlapot üzemeltet.
(9) Az önkormányzat jelképei a címer, zászló.
(10) Az önkormányzat címerét és annak használati rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(11) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását
és adományozását külön rendeletben szabályozza.
II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

b) civilszervezetek támogatása,

c) helyi lap kiadása.

3. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

a) a közfeladat önkéntes felvállalása vagy erről történő lemondás,

b) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,

d) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló eseti hitelfelvétel az éves

költségvetési rendeletben meghatározottakon túl.

4. § Az önkormányzat által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Képviselő-testület tagjai, tisztségviselői

5. § (1) Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6

települési önkormányzati képviselő.
(2) A képviselő a Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettsége teljesítésével
végzi tevékenységét.
(3) A Képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.

6. § A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

7. § (1) A Képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és

ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással
mellérendeltségben álló szervek.
(2) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre (meghatározott időre,
vagy feladat elvégzésére), az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a Képviselő-
testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott
feladat teljesítésével megszűnik.
(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Gazdasági és Ügyrendi Bizottság: 5 fő
b) Népjóléti Bizottság: 5 fő
(4) Hatályon kívül helyezve
(5) Az állandó bizottságok összetételét, feladat és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(6) A bizottságokat annak elnöke képviseli.
(7) A bizottság elnökét valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(8) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

8. § (1) A képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait, munkájukért e rendeletben megállapított tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő

a) testületi munkájáért bruttó 55 000 Ft

b) a bizottsági elnök bruttó 75 000 Ft

c) a nem képviselő bizottsági tag munkájáét bruttó 25 000 Ft

tiszteletdíjra jogosult havonta.

(3) A képviselő, amennyiben kötelezettségét a jogszabályban előírtak ellenére megszegi, tiszteletdíja a kötelezettségszegés súlyának arányában legfeljebb 12 havi időtartamra 10 százalékkal csökkenthető.

(4) A nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíj kifizetésének feltétele, hogy a bizottsági üléseken részt vesznek. Igazolatlan távollét esetén adott havi tisz- teletdíjat 10 %-kal mérsékelni kell.

(5) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati képviselő, illetve a bizottsági tag saját elhatározása és írásbeli nyilatkozata alapján a tiszteletdíjról lemondhat.

9. § Szerep Községi Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Püspökladány Város Önkormányzatával Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) néven

10. § A Képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja a jogszabályokban meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket

11. § Szerep Községi Önkormányzat a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik a házi

segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és gyermekjóléti
feladatok ellátásáról.
IV. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

12. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az ülések napirendjeit,

c) a napirendek előadóinak nevét.

(4) Az ülésterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:

a)a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(5) Az üléstervet a Képviselő-testület évközben módosíthatja.

A Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület minden hónap utolsó szerdáján – július hónap kivételével – rendes ülést tart.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni.

A rendes ülés összehívása

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja

össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni.
(4) A jegyző feladata a meghívó kiküldése, az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet
papír alapon az ülés előtt öt nappal köteles kézbesíteni.
(5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható (telefon, fax,
e-mail). Különösen indokolt esetnek minősül a Képviselő-testület összehívása, ha a döntés
más időpontban nem pótolható.
(6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A
meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.

Rendkívüli ülés összehívása

15. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2)

(3) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövidebb úton is. (telefon, fax, e-mail)

(4) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(5) A Képviselőt-testület összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is

indítványozhatja.

Lakossági fórumok, a közmeghallgatás, falugyűlés

16. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját,

helyét, 6 nappal a közmeghallgatás előtt plakát útján meg kell hirdetni.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a
Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek
képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(7) Évenként falugyűlést kell tartani, a falugyűlés az éves közmeghallgatással együtt is
tartható.

Az ülések nyilvánossága

17. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy

példányának hirdető táblán történő kifüggesztésével történő közzétételével a jegyző a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.
(3) Ha az érintett jogszabályban meghatározottak alapján zárt ülés tartását kéri, ezirányú kérését a Képviselő-testület ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.

A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre

18. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

a) önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

c) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalása alkalmával

d) nemzetiségi önkormányzat elnökét

e) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend

tárgyalásához szükséges,
f) feladatkörüket érintő napirend esetén a településen működő, illetékes egyházak vezetői
g) mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja
h) Hatályon kívül helyezve.
i) Hatályon kívül helyezve.
(2) Meghívottként - tanácskozási joggal – vesznek részt a Képviselő-testületi ülésen azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester, a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.

Előterjesztések

19. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző.

d) Képviselő-testület bizottsága,

e) települési képviselő,

f) intézmény vezetője,

g) felkért személy.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati intézmény, szerv tevékenységéről,

b) az a.) pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételiről a napirend

tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a
Képviselő-testületet.
(4) Írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a
rendeletalkotáshoz, intézményalapításhoz, átszervezéshez és megszüntetéshez, valamint
az önkormányzat törzsvagyonát érintő kérdésekben.

Tartalmi és formai követelmények

20. § (1) A Képviselő-testület és Bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

1. a tárgy és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt
mellékletekből, valamint
1. a döntési javaslatból (rendelet tervezet vagy határozati javaslat).
(2) Az előterjesztés első részének az alábbiakat kell tartalmaznia:
a.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
b.) a jogszabályi kereteket,
c.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
d.) a döntések várható következményeit,
e.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket.
(3) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:
a.) az előterjesztés tárgyától illetve jellegétől függően két vagy több változatban kell a
határozati javaslatot kidolgozni,
b.) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős
személy megnevezését. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és az
intézményvezető nevezhető meg,
c.) a végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat
meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni,
d.) a felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató
jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
(4) Az előterjesztésen az aláírás sk., jelölésű is lehet.
(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző öt nappal
kell a képviselők részére eljuttatni.
(6) A Képviselő-testületi ülésen új előterjesztés és módosító indítvány (szóbeli, írásbeli) csak rendkívül indokolt esetben terjeszthető elő. Az előterjesztés napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirend.
(7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(8) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

Tanácskozás rendje

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bárki korlátozás nélkül részt vehet , de az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) Az ülés menete:

1. határozatképesség megállapítása,
2. napirendek elfogadása,
3. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
4. tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről,
5. napirendek tárgyalása, döntéshozatal,
6. különfélék, egyebek (interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések bejelentések,
felvetések)
(4) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat úgy, hogy előbb a
módosító javaslatot szavaztatja meg, majd kihirdeti a határozatot,
e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a
képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel így dönt,
f) a határozatképtelenné vált ülést berekeszti,
g) Határozatképtelenség hiánya esetén meg kell kísérelni a határozatképessé
helyreállítását, és ennek érdekében az ülést fel kell függeszteni. Ha a határozatképesség
nem állítható helyre, az ülés nem tartható meg. A határozatképesség hiánya
(határozatképtelenség) miatt elmaradt képsviselő-testületi ülést – változatlan
napirenddel – a meghirdetett ülést követő 5 napon belül kell összehívni.
h) a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal élhet:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a
fogalmazása,
- rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
- figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét
magatartásával zavarja,
- ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
i) a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja
javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testületet nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel határoz,
j) Az ülést vezető elnök egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot
adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális
időtartamát 5 percben határozza meg. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett
személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

22. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Kép- viselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le.”

23. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással egyszerű

szótöbbséggel dönt.
(2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása
előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű
szótöbbséggel határoz.

Vita és a döntéshozatal módja

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök

adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új
információkat kell tartalmaznia.

25. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.

26. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek.

27. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a hozzászólások következnek.

(2) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve:

- az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá
- azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve
- aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra.

28. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt,

annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a
Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.
(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is –
ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

29. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések

kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül:

a) az SZMSZ 4. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez;

b) kitüntetések, címek, elismerések adományozásakor;

c) amit a Képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeleteiben minősített többségű elfogadáshoz köt.

(3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(4) A Képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) Ha a képviselő a (4) bekezdésben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a szavazás megkezdése előtt a személyes érintettség megállapítását és a képviselő kizárását bármely képviselő indítványozhatja. Az indítvány tárgyában a képviselő-testület az érintett meghallgatása után, határozatban dönt.

(6) Ha a képviselő-testület a (5) bekezdés szerint megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének rosszhiszeműen nem tett eleget, bármely képviselő javaslatára a határozatban dönthet arról is, hogy a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonja.

(7) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtástól számított tizenöt napon belül dönt.

(8) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg.

(9) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

Interpelláció és felvilágosítás kérés

30. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.

(3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

31. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

A Képviselő-testület döntései

32. § (1) A Képviselő-testület:

a) rendelet alkot,

b) határozatot hoz,

c)határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

33. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a Képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,

d) jegyző,

e)

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a

tárgy szerint illetékes bizottság/ok/ által történt megvitatás után terjeszthető a Képviselő-
testület elé.
(3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja,
hogy a kezdeményezett témában a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás
szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről.
(4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós
tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli
megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról
a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy
hatályon kívül helyezését.
(5) Az önkormányzati rendeleteket és a határozatokat a helyben szokásos módon kell kihirdetni, illetve közzétenni.
(6) Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Hivatal hirdetőtábláján történő közzététel minősül.
(7) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(8) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

A Képviselő-testület dokumentumai

34. § (1) A jegyzőkönyvnek a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,

b) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,

c) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ,

e) a névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort.

(2) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek 8 napon belüli értesítéséről.”

V. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

A polgármester

35. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki az önkormányzat egész működéséért felelős.

(2) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(3) A polgármester feladatainak, hatásköreinek ellátására a Mötv.rendelkezései irányadók.

A polgármester a törvényben előírt feladatokon túl:
a) gondoskodik a képviselő-testület és szervei hatékony működéséről, biztosítja annak
demokratikus működését és nyilvánosságát,
b) elősegíti a településfejlesztést, szervezi a közszolgáltatásokat,
c) együttműködik a településen levő társadalmi szervezetekkel, önszervező közösségekkel,
d) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal való együttműködést,
e) segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
f) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
g) gondoskodik a honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok
hatékony ellátásáról.
h) Hatályon kívül helyezve
összefüggésben,
i) Hatályon kívül helyezve.
(4) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - az alábbi ügyekben hozhat önállóan döntést:
a.) az önkormányzat működési forrásainak kiegészítésére irányuló pályázat benyújtása
b.) pályázati támogatásból származó források felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, közbeszerzési eljárások megindítása, teljes lebonyolítása
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a.) önerőt nem igénylő, vagy a költségvetésbe már betervezett pályázat benyújtása
b.) pályázati ügyekben a hiánypótlás teljesítése, pályázatokkal kapcsolatos bármilyen nyilatkozat megtétele
c.) pályázati támogatások felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, ha annak kapcsán az önkormányzatot önerő nem terheli, az önerő a költségvetésben rendelkezésre áll,
(6) A polgármester a költségvetésről szóló rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a források felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Alpolgármester

36. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ a saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában. Feladatait a polgármester irányításával látja el.

(3) Hatályon kívül helyezve.

Jegyző, aljegyző

37. § (1) Hatályon kívül helyezve.

(2) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk

esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

A Bizottságok típusai, feladatai

38. § A bizottságok típusait és feladatait az SZMSZ. 7. §-a szabályozza.

A bizottságok működése

39. § (1) A képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületbizottságainak nyilvános, vagy zárt ülésén. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az

Mötv.kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

41. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a jelenlévők véleményét tartalmazza.

(2)

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

Hivatal

42. § A Hivatalnak a belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Társulások

43. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltése:

a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,

b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,

c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(3) Azon társulások felsorolását, melyben az önkormányzat a társulás tagja, vagy alapítója, a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

44. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket.

Elemezni szükséges a Képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében
- számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit;
- meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit.
A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az Önkormányzat Képviselő-testülete.

45. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a háromnegyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani.

VII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolat rendszere

46. § (1) Az önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.

(2) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.

(3) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(4) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről, azok megvalósulásáról a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

VIII. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolat

47. § (1) Szerep Községi Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2 )A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Szerep Községi Önkormányzat által a roma nemzetiségi önkormányzat részére biztosított működési feltételeket az SZMSZ 3. melléklet szerinti együttműködési megállapodás állapítja meg.
IX. Fejezet

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

48. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.

(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell.
(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.
(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
X. Fejezet

Helyi népszavazás

49. § Helyi népszavazást Szerep község legalább 250 számú választópolgára kezdeményezhet.

50. § Hatályon kívül helyezve.

51. § Hatályon kívül helyezve.

52. § Hatályon kívül helyezve.

53. § Hatályon kívül helyezve.

54. § Hatályon kívül helyezve.

55. § Hatályon kívül helyezve.

56. § Hatályon kívül helyezve.

57. § Hatályon kívül helyezve.

58. § Hatályon kívül helyezve.

Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal

kapcsolatos rendelkezések

59. § A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatosan az alábbi feladatokat látja el:

a) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

b) kivizsgálja a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

c) fogadja az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatot,

d) fogadja a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételről szóló igazolást.

59/A. § A rendelet függelékei:

a) a település legfontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza.

b) a szervhez rendelt önállóan működő költségvetési intézmények adatait a 2. számú függelék tartalmazza.

c) Szerep Községi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában feltüntetett kormányzati funkcióit a 3. számú függelék tartalmazza.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

60. § (1) Hatályon kívül helyezve.

(2) Hatályon kívül helyezve.

61. § (1) Hatályon kívül helyezve

(2) Hatályon kívül helyezve

62. § (1) Ez a rendelet 2014. október 27-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2013./IV.29./Ökt. rendelet.

Tóthné Verő Tünde Gyengéné dr. Lévai Adrienn
polgármester jegyző
1

A 10/2014(X.22.) önkormányzati rendeletet a 2/2023(II.01.) önkormányzati rendelet 52.§-a hatályon kívül helyezte 2023. február 4.. napjával.