Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(X.27.) önkormányzati rendelete

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2014.(X.22.) rendelete SZEREP KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2014. 10. 27- 2015. 04. 08

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2014.(X.22.) rendelete SZEREP KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2014.10.27.

Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv. ) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Mötv. szabályainak kiegészítéseként a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) megállapításairól az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Szerep Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 4163 Szerep Nagy u. 53.

(3) Az önkormányzat telephelyei: Védőnői szolgálat

4163 Szerep, Kölcsey u. 6.
Óvoda és Konyha
4163 Szerep, Kossuth u. 10.
Könyvtár
4163 Szerep, Nagy u. 34.
(4) Az önkormányzati portál címe: www.szerep.hu
(5) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: szerep.pmh@gmail.com
(6) Az önkormányzat adószáma: 15375445-2-09
(7) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(8) Az önkormányzat szándékában áll hivatalos megjelentetése.
(9) Az önkormányzat jelképei a címer, zászló.
(10) Az önkormányzat címerét és annak használati rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. /1. számú függelék/
(11) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását
és adományozását külön rendeletben szabályozza. /2. számú függelék/
II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) folyékony hulladékszállítás

b) civilszervezetek támogatása,

c) helyi lap kiadása.

3. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik – az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

a) a közfeladat önkéntes felvállalása vagy erről történő lemondás,

b) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,

d) a gazdálkodás átmeneti zavarának elhárítását szolgáló eseti hitelfelvétel az éves

költségvetési rendeletben meghatározottakon túl.

4. § Az önkormányzat által átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Képviselő-testület tagjai, tisztségviselői

5. § (1) Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6

települési önkormányzati képviselő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. sz.
melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő a Mötv-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettsége teljesítésével
végzi tevékenységét.
(3) A Képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.

6. § A Képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

7. § (1) A Képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és

ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással
mellérendeltségben álló szervek.
(2) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre (meghatározott időre,
vagy feladat elvégzésére), az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a Képviselő-
testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott
feladat teljesítésével megszűnik.
(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Gazdasági és Ügyrendi Bizottság: 7 fő
b) Népjóléti Bizottság: 7 fő
(4) A Képviselő-testület Népjóléti Bizottságra átruházott hatáskörét a rendelet 2. számú
melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) Az állandó bizottságok összetételét, feladat és hatásköreit a 3.számú melléklet tartalmazza.
(6) A bizottságokat annak elnöke képviseli.
(7) A bizottság elnökét valamint képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(8) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg.
(9) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

8. § Az önkormányzat a Képviselők és a külső szakértő tagok részére – külön rendelet alapján – tiszteletdíjat állapít meg. / 3. sz. függelék /

9. § Szerep Községi Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Sárrétudvari

Nagyközség Önkormányzatával Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal néven.
A Közös Hivatal önálló jogi személy, feladatait a Mötv. és a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

10. § A Képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban

meghatározott, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. A jegyzőt
akadályoztatása esetén a Közös Hivatal aljegyzője helyettesíti.

11. § Szerep Községi Önkormányzat a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik a házi

segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és gyermekjóléti
feladatok ellátásáról.
IV. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

12. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tartja üléseit

A mindenkor érvényes munkatervet az 5. sz. melléklet tartalmazza
(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján állít össze.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az ülések napirendjeit,
c) a napirendek előadóinak nevét.
(4) Az ülésterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni:
a)a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(5) Az üléstervet a Képviselő-testület évközben módosíthatja.

A Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

A rendes ülések időpontja minden hónap utolsó kedd 13.00 órától.
(3) A Képviselő-testület az ülésterv szerint július hónapban ülést nem tart.
(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendekkel újra
össze kell hívni.

A rendes ülés összehívása

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja

össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni.
(4) A jegyző feladata a meghívó kiküldése, az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet
papír alapon az ülés előtt öt nappal köteles kézbesíteni.
(5) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható (telefon, fax,
e-mail). Különösen indokolt esetnek minősül a Képviselő-testület összehívása, ha a döntés
más időpontban nem pótolható.
(6) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A
meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.

Rendkívüli ülés összehívása

15. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület bizottsága vagy a képviselők egynegyede írásban a Képviselő-testület összehívását kezdeményezi a polgármester az ülés időpontját a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a meghívó kiküldésével egyidejűleg kitűzi. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövidebb úton is. (telefon, fax, e-mail)

(4) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(5) A Képviselőt-testület összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is
indítványozhatja.

Lakossági fórumok, a közmeghallgatás, falugyűlés

16. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját,

helyét, 6 nappal a közmeghallgatás előtt plakát útján meg kell hirdetni.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére a
Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek
képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(7) Évenként falugyűlést kell tartani, a falugyűlés az éves közmeghallgatással együtt is
tartható.

Az ülések nyilvánossága

17. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy

példányának hirdető táblán történő kifüggesztésével történő közzétételével a jegyző a lakosságot tájékoztatja. Az önkormányzati portálon a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.

A Képviselő-testület üléseire meghívandók köre

18. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

a) önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

c) az érintett társadalmi szervezetek vezetőit,

d) nemzetiségi önkormányzat elnökét

e) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend

tárgyalásához szükséges,
f) feladatkörüket érintő napirend esetén a településen működő, illetékes egyházak vezetői
g) mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja
h) a nyugdíjasok képviseletét ellátó helyi szervezet és a településen működő egyházak,
mint helyi önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körükben tanácskozási
jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésén.
i) civil szervezetek vezetőit
(2) Meghívottként - tanácskozási joggal – vesznek részt a Képviselő-testületi ülésen azok, akik jelenlétét a napirenddel összefüggésben a polgármester, a bizottságok, valamint a jegyző szükségesnek tartják.

Előterjesztések

19. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) jegyző.

d) Képviselő-testület bizottsága,

e) települési képviselő,

f) intézmény vezetője,

g) felkért személy.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati intézmény, szerv tevékenységéről,

b) az a.) pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételiről a napirend

tárgyalásának megkezdésekor, illetve a tárgyalás folyamán szükség szerint tájékoztatja a
Képviselő-testületet.
(4) Írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a
rendeletalkotáshoz, intézményalapításhoz, átszervezéshez és megszüntetéshez, valamint
az önkormányzat törzsvagyonát érintő kérdésekben.

Tartalmi és formai követelmények

20. § (1) A Képviselő-testület és Bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

1. a tárgy és a helyzetelemzésből, a döntési javaslat indokolásából, a mindezekhez csatolt
mellékletekből, valamint
1. a döntési javaslatból (rendelet tervezet vagy határozati javaslat).
(2) Az előterjesztés első részének az alábbiakat kell tartalmaznia:
a.) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
b.) a jogszabályi kereteket,
c.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
d.) a döntések várható következményeit,
e.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket.
(3) Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények az alábbiak:
a.) az előterjesztés tárgyától illetve jellegétől függően két vagy több változatban kell a
határozati javaslatot kidolgozni,
b.) a határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős
személy megnevezését. Felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, és az
intézményvezető nevezhető meg,
c.) a végrehajtás határidejét naptári napban vagy – egy éven túli folyamatos feladat
meghatározásakor – folyamatos jelöléssel kell előírni,
d.) a felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató
jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
(4) Az előterjesztésen az aláírás sk., jelölésű is lehet.
(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző öt nappal
kell a képviselők részére eljuttatni.
(6) A Képviselő-testületi ülésen új előterjesztés és módosító indítvány (szóbeli, írásbeli) csak rendkívül indokolt esetben terjeszthető elő. Az előterjesztés napirendre vételéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirend.
(7) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(8) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

Tanácskozás rendje

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bárki korlátozás nélkül részt vehet , de az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) Az ülés menete:

1. határozatképesség megállapítása,
2. napirendek elfogadása,
3. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
4. tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről,
5. napirendek tárgyalása, döntéshozatal,
6. különfélék, egyebek (interpellációk, felvilágosítás kérés, kérdések bejelentések,
felvetések)
(4) Az ülést levezető elnök feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat úgy, hogy előbb a
módosító javaslatot szavaztatja meg, majd kihirdeti a határozatot,
e) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a
képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel így dönt,
f) a határozatképtelenné vált ülést berekeszti,
g) Határozatképtelenség hiánya esetén meg kell kísérelni a határozatképessé
helyreállítását, és ennek érdekében az ülést fel kell függeszteni. Ha a határozatképesség
nem állítható helyre, az ülés nem tartható meg. A határozatképesség hiánya
(határozatképtelenség) miatt elmaradt képsviselő-testületi ülést – változatlan
napirenddel – a meghirdetett ülést követő 5 napon belül kell összehívni.
h) a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal élhet:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a
fogalmazása,
- rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
- figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét
magatartásával zavarja,
- ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
i) a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja
javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testületet nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel határoz,
j) Az ülést vezető elnök egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot
adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólás maximális
időtartamát 5 percben határozza meg. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett
személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

22. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart:

a) ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása, illetve visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása,
- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint
vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt
pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell.
A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a
zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés
elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a
érintett és a szakértő vesz részt.
(5) A névszerinti szavazásra a Mötv. 48. § (3) bekezdésének szabályai az irányadóak.
(6) Névszerinti szavazást rendelhet el a polgármester ha szükségesnek tartja.
(7) Névszerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel vagy
„nem”-mel szavaz vagy tartózkodhat.

23. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással egyszerű

szótöbbséggel dönt.
(2) Az előterjesztő az előterjesztés napirendről való levételét a napirendi javaslatok elfogadása
előtt kérheti. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű
szótöbbséggel határoz.

Vita és a döntéshozatal módja

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek lehetőségét az elnök

adja meg, megtételére az előterjesztő, illetve az előterjesztő által erre felkért jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új
információkat kell tartalmaznia.

25. § A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tagok ismertetik.

26. § A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek.

27. § (1) A kérdések elhangzása és a válaszadás után a hozzászólások következnek.

(2) A levezető elnök a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg, kivéve:

az ügyrendi kérdésekben jelentkezőket, továbbá
azt az esetet, amikor a képviselő a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve
aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
E kivételek tekintetében a polgármester /elnök/ soronkívüliséget biztosít a hozzászólásra.

28. § (1) A polgármester (elnök) a vita lezárása, összefoglalása után előbb a módosító indítványt,

annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Döntés hiányában a
Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a további eljárásról.
(2) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is –
ugyanazon szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

29. § (1) A határozati javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések

kivételével – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges /egyszerű többség/. Ha ez nincs meg, a javaslatot a Képviselő-testület nem fogadta el, amit szintén határozatba kell foglalni.

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv. 50. §-ban rögzített eseteken kívül:

a) az SZMSZ 4. §-ában felsorolt ügyek eldöntéséhez;

b) kitüntetések, címek, elismerések adományozásakor;

c) amit a Képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeleteiben minősített többségű elfogadáshoz köt.

(3) A Képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(4) A Képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) Ha a képviselő a (4) bekezdésben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a szavazás megkezdése előtt a személyes érintettség megállapítását és a képviselő kizárását bármely képviselő indítványozhatja. Az indítvány tárgyában a képviselő-testület az érintett meghallgatása után, határozatban dönt.

(6) Ha a képviselő-testület a (5) bekezdés szerint megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének rosszhiszeműen nem tett eleget, bármely képviselő javaslatára a határozatban dönthet arról is, hogy a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonja.

(7) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtástól számított tizenöt napon belül dönt.

(8) Az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat. Nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozza el, hogy titkos vagy nyílt szavazással dönt.

A szavazás eredményét a polgármester (elnök) állapítja meg.

(9) A titkos szavazás szavazóhelyiségben (fülkében), urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

Interpelláció és felvilágosítás kérés

30. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.

(2) Amennyiben az interpellációra az ülésen érdemi válasz nem adható, arra a soron következő ülésen kell választ adni.

(3) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.

31. § (1) Felvilágosítás kérés (kérdés) minden olyan – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre vonatkozó – tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(3) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a Képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel.

(4) A felvetések olyan közérdekű témák jelzései, amelyekben a Képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

A Képviselő-testület döntései

32. § (1) A Képviselő-testület:

a) rendelet alkot,

b) határozatot hoz,

c)határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést.

(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

33. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a Képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,

d) jegyző,

e) az erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről. A rendelet-tervezet a

tárgy szerint illetékes bizottság/ok/ által történt megvitatás után terjeszthető a Képviselő-
testület elé.
(3) A polgármester – a szabályozandó tárgykör fontosságára tekintettel – indítványozhatja,
hogy a kezdeményezett témában a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás
szükségességéről, főbb elveiről, menetéről és felelőséről.
(4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet-tervezet haladéktalan vagy kétfordulós
tárgyalását is. A képviselő-testületi döntések érintettekkel való 8 napon belüli
megismertetéséről, nyilvántartásáról, a magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról
a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezheti a rendelet módosítását vagy
hatályon kívül helyezését.
(5) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltségének folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán 30 napra kitűzve kell kihirdetni.
(6) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek, valamint a közérdekű hirdetmények
(pl.: a településrendezési terv készítési szándéka, az elkészült terv lakossági
egyeztetésének felhívása, az elfogadott településrendezési terv) közzétételének helyben
szokásos módja a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltségének erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán 30 napra történő kifüggesztés és Sárrétudvari hivatalos honlapján történő értesítés a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül.
(7) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(8) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

A Képviselő-testület dokumentumai

34. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

c) az ülés helyét, időpontját,

d) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,

e) elfogadott napirendeket,

f) a felszólalók nevét, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat,

g) a polgármester esetleges intézkedését, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

h) a Képviselő-testület által hozott döntést,

i) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

j) a tárgyalt napirendi pontokat,

k) a tanácskozás lényegét,

l) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) írásos előterjesztések, beszámolók, tájékoztatók,

b) a napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,

c) olyan nagy terjedelmű dokumentumok, megállapodások, alapító okiratok stb.,

amelyekre a hozott döntések vonatkoznak,
d) névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort.
(4) A jegyző gondoskodik a döntések végrehajtásában érintettek 8 napon belüli értesítéséről.
(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(6) A jegyzőkönyv-hitelesítők névszerinti kijelölése a Képviselő-testületi tagok
közül az abc alapján történik.
Jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) csak Képviselő-testületi tagok lehetnek.
(7) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltsége kezeli, a Nemzeti Jogszabálytár e célra kialakított informatikai rendszerén keresztül 15 napon belül felterjeszti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Törvényességi Főosztályának.
(8) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(9) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvbe, valamint mellékleteibe a választópolgárok a polgármesteri hivatalban betekinthetnek.
(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja,a polgármester, valamint a jegyző tekinthet be.
(11) Amennyiben a zárt ülésről készült jegyzőkönyv közérdekű adatot, tényt tartalmaz, a
jegyzőkönyvnek ez a része nyilvános.
V. Fejezet

A Képviselő-testület szervei

A polgármester

35. § /1/ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki az önkormányzat egész működéséért felelős.

/2/ A polgármester feladatait főállásban látja el.
/3/ A polgármester feladatainak, hatásköreinek ellátására a Mötv. rendelkezései irányadók.
A polgármester a törvényben előírt feladatokon túl:
a) gondoskodik a képviselő-testület és szervei hatékony működéséről, biztosítja annak
demokratikus működését és nyilvánosságát,
b) elősegíti a településfejlesztést, szervezi a közszolgáltatásokat,
c) együttműködik a településen levő társadalmi szervezetekkel, önszervező közösségekkel,
d) szervezi és koordinálja más települési önkormányzatokkal való együttműködést,
e) segíti a képviselők és bizottságok munkáját,
f) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
g) gondoskodik a honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok
hatékony ellátásáról.
h) meghatározza az aljegyző feladatait, a képviselő- testület munkájával
összefüggésben,
i) a polgármester fogadónapjainak időpontját a Sárrétudvari Közös Önkormányzati
Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
/4/ Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - az alábbi ügyekben hozhat önállóan döntést:
a.) az önkormányzat működési forrásainak kiegészítésére irányuló pályázat benyújtása
b.) pályázati támogatásból származó források felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, közbeszerzési eljárások megindítása, teljes lebonyolítása
/5/ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a.) önerőt nem igénylő, vagy a költségvetésbe már betervezett pályázat benyújtása
b.) pályázati ügyekben a hiánypótlás teljesítése, pályázatokkal kapcsolatos bármilyen nyilatkozat megtétele
c.) pályázati támogatások felhasználása kapcsán szükséges szerződések megkötése, ha annak kapcsán az önkormányzatot önerő nem terheli, az önerő a költségvetésben rendelkezésre áll,
/6/ A polgármester a költségvetésről szóló rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a források felhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Alpolgármester

36. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – az alakuló ülésen alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert, segíti munkájában. Feladatait a polgármester irányításával látja el.

(3) A polgármester szabadságolási rendjét az alpolgármester engedélyezi és tartja nyilván.

Jegyző, aljegyző

37. § (1) A Jegyző ellátja a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott, valamint a

Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
(2) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk
esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

A Bizottságok típusai, feladatai

38. § A bizottságok típusait és feladatait az SZMSZ. 7. §-a szabályozza.

A bizottságok működése

39. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(2) Az önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületbizottságainak nyilvános, vagy zárt ülésén. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a jegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(5) A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az

Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéséről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

41. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a jelenlévők véleményét tartalmazza.

(2)A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

Közös Önkormányzati Hivatal

42. § (1) Szerep Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, feladat- és hatáskörét a Sárrétudvari

Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

Társulások

43. § Az önkormányzat társulási tagságait a 12. számú melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

44. § (1) Az Önkormányzat éves költségvetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel állapítja meg. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti elő.

(2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyalás során meg kell határozni a költségvetési irányelveket.

Elemezni szükséges a Képviselő-testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatait, a helyzet felmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében
számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit;
meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű csökkentési, mérséklési lehetőségeit.
A második tárgyalás során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja meg az Önkormányzat Képviselő-testülete.

45. § A költségvetési évet követően zárszámadási rendelet-tervezetet, az I. félévi költségvetési gazdálkodás, valamint a háromnegyedéves költségvetési gazdálkodás teljesítéséről készült beszámolót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, amelyet a költségvetési törvény előírásai szerint kell összeállítani.

VII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolat rendszere

46. § (1) Az önkormányzat együttműködhet – megállapodás alapján – külföldi önkormányzattal, csatlakozhat nemzetközi önkormányzati szervezethez.

(2) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.

(3) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(4) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről, azok megvalósulásáról a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

VIII. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolat

47. § (1) A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat együttműködnek

egymással, melynek részletes szabályait az együttműködési megállapodás

tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a Szerepi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére az önkormányzati működés tárgyi feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

a) havi és napi bontás tekintetében időbeli korlátozás nélkül, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges a Szerep, József A. u. 6. szám alatti irodahelyiség ingyenes használatának biztosítása,

b) az irodahelyiséghez kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek vállalása (villamos energia díja, fűtésdíj, víz-és csatornadíj, takarítás)

c) a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, a testületi, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása,

d) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása)

e) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és

tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,

f) vezetékes telefon használat biztosítása a hivatal hivatalos helyiségében

g) a c), d), e), f) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.

(4) A képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi feltételeket oly módon, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Hivatal közreműködő munkatársként kijelölt köztisztviselője, ügykezelője, valamint a Hivatal érintett szervezeti egységeinek szakmailag illetékes köztisztviselői látják el a hivatali munkaidőn belül.

IX. Fejezet

A képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

48. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, az igazolás egyik példányát az iratokhoz kell csatolni. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását. A vagyonnyilatkozatokat lezárt, és a bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni, tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozat érvényességét nem befolyásolja a nyilatkozó (törvényes képviselője) aláírásának elmaradása.

(4) A bizottság a vagyonnyilatkozatról nyilvántartást vezet. Minden képviselőről egyedi nyilvántartó lapot kell kiállítani, amely tartalmazza a képviselő nevét, a vagyonnyilatkozatot tett hozzátartozója nevét, a benyújtás időpontját, a vagyonnyilatkozatba betekintés időpontját, jogalapját, a betekintő nevét.

(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatot elkülönítetten tárolja. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalban külön vasszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke a kezdeményezés elutasítására tesz javaslatot a Bizottságnak.
(9) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az azonosító adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő nyolc napon belül törölni kell.
(10) Az eljárás eredményéről a Bizottság elnöke a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(11) A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselői vagyonnyilatkozatba történő betekintéshez a bizottság elnökéhez címzett írásbeli kérelmet kell benyújtani. A benyújtott kérelemre a bizottság elnöke 5 napon belül írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és idejét.
(12) A vagyonnyilatkozatot a képviselő részére a képviselői megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül vissza kell adni.
X. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

A helyi népszavazás

49. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat hatáskörébe tartozó, a község egészének vagy valamely elkülönülő részének a lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben népszavazást tűzhet ki.

(2) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult.

(3) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

a) a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése,

b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,

c) új község alakításának kezdeményezése,

d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,

e) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá(/ (4) A /3/ bekezdés b)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.

(5) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,

b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(6) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

50. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága, településrészi önkormányzat testülete

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) Szerep község választópolgárainak legalább 15%-a.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a község választópolgárainak 20%-a kezdeményezte.

(3) Az /1/ bekezdésben fel nem sorolt szervektől, személyektől származó kezdeményezéseket a polgármester elutasítja.

(4) Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározott kezdeményező állampolgárok számát a kezdeményezés benyújtása napján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

51. § (1) A helyi népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezés esetén aláírást gyűjteni a helyi választási iroda vezetője által hitelesített - aláírt és lepecsételt - aláírásgyűjtő íveken lehet.

a/ Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
b/ Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
c/ Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.
(2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez.
(3) A helyi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti.
Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a/ a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
b/ a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani,
c/ ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak,
d/ az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a Ve. 118. §-ában foglalt követelményeknek.
(4) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés indítványozása érdekében aláírásokat az választópolgárok zaklatása nélkül - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.
(5) Nem gyűjthető aláírás:
a/ munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b/ a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c/ tömegközlekedési eszközön,
d/ állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
(6) A helyi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(7) A jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén a bíróság hitelesített határozatot helybenhagyó döntése kézbesítésének napján, a helyi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet elkezdeni.
(8) A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
(9) A határidő elmulasztása esetén a helyi választási bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi.

52. § (1) A helyi népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezést tartalmazó aláírásgyűjtő íveket ellenőrzésre a polgármester 3 napon belül átadja a helyi választási bizottság elnökének, és a helyi választási bizottság gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről.

(2) Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti, a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.

(3) A helyi választási bizottság elnöke az aláírások ellenőrzésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

A helyi népszavazás elrendelése és kitűzése

53. § (1) A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a helyi választási bizottság elnökének az aláírások ellenőrzésének eredményéről szóló tájékoztatása kézhezvételét, nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását követő legközelebbi képviselő-testületi ülésen jelenti be.

(2) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül a képviselő-testületnek döntenie kell.

(3) Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az e rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.

54. § (1) A helyi népszavazást a képviselő-testület rendeli el, a döntéshez a megválasztott képviselők több mint a felének igenlő szavazata, minősített többség szükséges.

(2) A képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről szóló határozatában dönt:

a/ a helyi népszavazásra bocsátandó kérdés szakszerűen, pontosan, egyértelműen megfogalmazott szövegéről,
b/ rendeletet megerősítő helyi népszavazás esetén az e rendelet 52. § (2) bekezdésének megfelelő tájékoztatás tartalmáról,
c/ a szavazásra jogosultak értesítésének módjáról és határidejéről
d/ a helyi népszavazás időpontjának kitűzéséről,
e/ a helyi népszavazási költségek biztosításának forrásáról,
f/ ha több indítvány érkezik a helyi népszavazás elrendelése tárgyában - a beérkezési sorrendet figyelembe véve - a kérdések feltevésének időrendi sorrendjéről.
(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester köteles tanácskozási joggal meghívni a az aláírást gyűjtők képviselőjét.

55. § (1) A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatról a lakosságot a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján, valamint a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a polgármester haladéktalanul tájékoztatja.

(2) Rendeletet megerősítő népszavazás esetében az állampolgárokat 30 nappal a népszavazást megelőzően tájékoztatni kell a jogszabály lényeges tartalmáról is. Ilyen esetben a jogszabály teljes szövegét a hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

A helyi népszavazás érvényessége és eredményessége

56. § (1) A helyi népszavazás

a/ érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b/ eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(2) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.
(3) A helyi népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a helyi választási bizottság állapítja meg, és közzéteszi a választási eredményt, valamint arról tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A népszavazás eredménye a képviselő-testületre kötelező. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

A népi kezdeményezés

57. § (1) A helyi népi kezdeményezés során e rendelet 50-57 §-ai rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A község választópolgárainak legalább 8%-a a polgármesternél népi kezdeményezést nyújthat be.

(4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni a község választópolgárainak 10%-a által indítványozott népi kezdeményezést.

(5) A helyi népszavazás aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó rendelkezéseit népi kezdeményezés esetén az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

Népi kezdeményezésnél a helyi választási iroda vezetője megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a/ a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,
b/ az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.
(6) A népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét.
(7) A népi kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi határozatról a kezdeményezőket és a közvéleményt a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján, valamint a képviselő-testület hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a polgármester tájékoztatja.

Jogorvoslatok a helyi népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatban

58. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a népszavazás, népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételtől számított 15 napon belül a Püspökladányi Járásbírósághoz lehet kifogást benyújtani

(2) A képviselő-testület a népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelő népszavazás elrendelését elutasító határozata ellen a határozat közzétételétől számított 8 napon belül a Püspökladányi Járásbírósághoz lehet kifogást benyújtani.

Összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezések

59. § Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatosan a Mötv.

37. § -ának rendelkezései az irányadóak.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

60. § (1) A Szabályzat hatályosulását a Képviselő-testület a jegyző, aljegyző közreműködésével, figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.

(2) Az SZMSZ mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Sárrétudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szerepi Kirendeltségén.

61. § (1) A rendelet mellékletei:

1. számú melléklet:

2. számú melléklet:

3. számú melléklet:

4. számú melléklet:

5. számú melléklet:

6. számú melléklet:

7. számú melléklet:

8. számú melléklet:

9. számú melléklet:

10. számú melléklet:

11. számú melléklet:

12. számú melléklet:

(2) A rendelet függelékei:

1. számú függelék:

2. számú függelék:

3. számú függelék:

62. § (1) Ez a rendelet 2014. október 27-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2013./IV.29./Ökt. rendelet.