1. § (1) E rendelet területi hatálya Téglás Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, (továbbiakban: Rendelet) valamint Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről, továbbá a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletek előírásaival együttesen, az azokban foglalt célok, feltételek és korlátozások érvényesítésével kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1–2. melléklet szerinti Szabályozási terv és jelmagyarázata tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, egyéb jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek módosításához - ide nem értve az építési jogot nem érintő szabályozott eltérés szerinti pontosításokat - az érintett Szabályozási terv módosítása szükséges.

(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

(4) A Szabályozási terven egy közterülethez csatlakozó két szomszédos telek között, - a közterületre merőleges, vagy közel merőleges telkek esetén - a kijelölt építési övezethatár, mint kötelező szabályozási elem a Szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során két azonos terület-felhasználásba tartozó lakó vagy két azonos területfel-használásba tartozó vegyes építési övezet közös határán legfeljebb 5 méterrel, pontosíthatók, de pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezet váltás. Ennek megfelelően az építési övezethatár az építési jogot nem érintő szabályozott eltérés alkalmazásával úgy pontosítható, hogy az így kialakuló telekterület nem csökkenhet az érintett építési övezetekben előírt, az újonnan kialakítható telek legkisebb területe és telekszélesség alá.

4. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló közterület-alakítási tervet készíttethet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közterület-alakítási terv Téglás Város településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti, településkép szempontjából meghatározó területekre az abban foglalt tartalommal összhangban készíthető.

(3) Közterületen pavilonok csak kioszk funkcióval (információs pavilon, hírlap, virág árusító, fagylaltos pavilon stb.), a közlekedést nem gátolva, annak legalább 3,00 méter szabad területsávot hagyva helyezhetők el.

(4) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

(5) Új közterületek kialakításakor, vagy a meglévő közterületek közműveket is érintő átépítésekor a legalább 16 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 méternél kisebb, de legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali várostűrő fasort kell telepíteni.

5. § (1) Az épített környezet elemei:

(2) A (1) bekezdés szerinti közterületi elemek szabályozási követelményeit a szabályzat vonatkozó fejezetei és mellékletei tartalmazzák.

(3) A közterületen és telken belüli parkolók kialakításánál várostűrő fákat kell ültetni úgy, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 1, 5 m²/fa méretűnek kell lennie.

6. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a Szabályozási terv ábrázolja. A természetvédelmi területtel érintett, beépítésre nem szánt övezetben elhelyezhető építmények közül kizárólag a természetvédelmi (kezelési) céllal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési, ökoturisztikai rendeltetési célú építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.

(2) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület övezetében az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.

(3) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai folyosó és ökológiai magterület jelkulccsal lehatárolt területein új külszíni művelésű bánya nem nyitható, meglévő külszíni művelésű bánya nem bővíthető, hírközlési, energetikai célú magasépítmény, környezetszennyező építmények (különösen: szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló stb.) nem helyezhetők el az övezetek védelme érdekében. Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(4) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.

7. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit (környezetterhelési határértékeket) külön jogszabály állapítja meg.

(2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:

(3) Külterületen elhelyezni tervezett telep, üzemi létesítmény telekhatártól mért védőtávolsága által lefedett védőterület lakó és beépítésre szánt különleges építési övezetet nem érintheti.

8. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett és lejtős területeken építeni - a rendelet építési tevékenységgel érintett övezeti, építési övezeti előírásainak figyelembe vétele mellet - az alábbiak betartásával lehet:

(2) A talajfeltöltés szintjének a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított és a terep lejtését is figyelembe véve - 0,15 cm és 0,25 cm magasság különbségen belül, a földszinti padlóvonalnak a feltöltés szintjéhez képest legalább +25 cm magasan kell lennie.

(3) A talajfeltöltés területét úgy kell kialakítani, az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, hogy az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel azt meghaladja. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes csapadékvíz a szomszédos telekre nem vezethető át és a szomszédos ingatlanokban kárt nem okozhat.

(4) Pinceszint, terepszint alatti műtárgy kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.

9. § (1) A Honvédelmi Minisztérium építményei déli irányban Hajdúhadház Város területén találhatóak, ezek 1000 és 1500 méteres védőtávolságaikkal lefedett védőterületeivel érintik a város területét.

(2) A korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a védőterületeken belül építési engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni csak akkor lehet, ha a hatósági engedélyezési eljáráskeretén belül igazolható, hogy a tervezett építmény építése, használata a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények működését, rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, korlátozza. Az így elhelyezhető építmények kizárólag az építési övezet szerint elhelyezhető rendeltetések céljára létesíthetők.

(3) Az objektum középpontjától mért, szabályozási terven feltüntetett, 1.000 méter sugarú kör által lefedett védőterületen belül a korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a (2) bekezdéstől eltérően a nem építési engedélyhez kötött egyéb építési tevékenységek végzésének feltételei:

(4) A középponttól mért szabályozási terven feltüntetett 1-1,5 km sugarú körök közötti területeken a korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a (2) bekezdéstől eltérően a nem építési engedélyhez kötött egyéb építési tevékenységek végzésének feltételei:

10. § (1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a meglévők építési területének bővítésére a Szabályozási terven tervezett szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

(2) Közterület alakítás a szabályozási terv szerinti helyeken és mértékben a 4. § -ban meghatározottak figyelembe vételével lehetséges.

11. § (1) Közműveket közterületen, magánúton, vagy közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető sajátos építményfajta:

(3) A kiépült közmű vezetékekre rá kell kötni, közműpótlót ezt követően nem lehet a közművesítés feltételeként figyelembe venni.

12. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján Téglás Város a II-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

(2) Valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők a katasztrófa védelem ellátásához szükséges műtárgyak, berendezések.

13. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben kialakítható legkisebb telekterület, szélesség és mélység méretét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Kertvárosias és falusias lakó építési övezetekben az utcaképet alakító épületek- kivéve az ott elhelyezhető középületeket - ritmusának biztosítása érdekében a kialakításra kerülő telkek az utcavonalon legfeljebb 40,0 méter szélességűek lehetnek, az újonnan kialakítható legnagyobb telekterület mérete pedig nem haladhatja meg a 2500 m²-t.

(3) A lakó és vegyes építési övezetekben az építési övezeti mutató szerinti kialakítható telekterület méret betartása mellett szabályozott eltérés követelményeinek alkalmazásával a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján a kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben az előírt és legalább 14 méterben szabályozott telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, a telek mélysége 15 %-al csökkenthető.

(4) A lakó építési övezetekben előírt legkisebb telekszélességnek az építési hely hátsókert irányú határán még teljesülnie kell. A legkisebb telekszélesség megállapításának hiányában az építési hely hátsókert irányú határán az építési hely szélességének legalább 6 méternek kell lennie.

(5) Nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.

14. § (1) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha:

(2) Amennyiben az (1) pont szerinti közterületi telekhatár-rendezéshez köthető telekalakítás során visszamaradó telekrész az építési övezeti előírásoknak megfelelően önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de az egyéb építésügyi korlátozás tényét az ingatlan tulajdoni lapjára a telekalakítást engedélyező hatóság döntése alapján be kell jegyeztetni.

15. § (1) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület (Ge, Gksz) építési övezeteit kivéve csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki úgy, hogy csak kiszolgálóút hálózati szerepet tölthet be.

(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélességét (építési területét) útügyi méretezéssel kell megállapítani, mely méretezéstől függetlenül

(3) Közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén tehergépjárművek számára - különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200,0 méter lehet.

(4) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.

(5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken magánút mezőgazdasági kiszolgáló útként alakítható ki.

16. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettségi követelményeket a 4. melléklet táblázata tartalmazza.

(2) Ahol a 4. melléklet szerinti teljes közművesítettség kötelező, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(3) Ahol a 4. melléklet szerinti részleges közművesítettség kötelező, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, műtárgyai és biztonsági övezete, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(5) Közműbekötés csatlakozási pontja csak a rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban az előkertben létesíthető.

(6) Új, legalább 15 személygépkocsi elhelyezését szolgáló parkoló felületen a csapadékvizet terepszint alatti műtárgyba össze kell gyűjteni és előtisztítás után újra hasznosítani, vagy befogadóba vezetni.

17. § (1) Lakóépületek esetén rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezése kötelező.

(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.

(3) Új építés vagy bővítés és rendeltetés változtatás esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépjármű elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:

18. § (1) Elő-, oldalkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény.

(2) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a szükséges védőtávolságok megtartásával elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény, továbbá nyári konyha és a főépítményt kiszolgáló tároló épület.

(3) Saroktelken, falusias lakóterületen az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 16,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé - a (4) bekezdés előírásaitól eltérően - az épület az utcavonalra is kiépülhet.

(4) Előkertek legkisebb mélységének mérete:

(5) Oldalkertek legkisebb szélességi mérete:

(6) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete

19. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerttől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.

(2) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, akkor a rendeltetési egységhez tartozó tároló, és egyéb kiszolgáló funkciójú épület a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon álló épület elhelyezéssel) is elhelyezhetők.

(4) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű meglévő telek is beépíthetők az építési övezeti paraméterek és a telepítési, valamint a védőtávolságok megtartásával.

(5) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan vagy vasúti terület található, akkor a telek megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd, vasúti átjáró) közbe iktatásával is közterület kapcsolattal rendelkezőnek minősül.

(6) Ikres beépítési módban beépült telkek esetén az ikres beépítésű telek összevonható és azon a 3. melléklettől elértően szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.

20. § (1) A zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet területén, ha a szomszédos telkeken az épületek az utcavonalon helyezkednek el, az épületet közéjük az utcavonalra kell elhelyezni, a telekhatáron tűzfalas kialakítással és az alábbi követelmények betartásával:

(2) Ha a telek utcavonala végig nem kerül beépítésre, akkora szomszédos telekhatártól legalább 4,0 m és legfeljebb 6,0 méter széles épületközt kell hagyni, és az utca felől az épületközt legalább 2,5 méter magas kapuépítménnyel kell zárni.

(3) Saroktelek beépítettsége az Lk-2, Vt-2 és Vt-3 jelű építési övezetekben a 3. mellékletben foglaltaktól eltérően további 10 százalékponttal növelhető, de a telekösszevonással újonnan alakított teleknél a kedvezmény csak az eredeti saroktelek részre, de legfeljebb a kialakítható telek legkisebb területének kétszeresére érvényesíthető az előírt zöldfelületi fedettség 5 százalékponttal történő csökkentése mellett.

(4) Ha a közvetlenül szomszédos telkek egyikén az épület az utcavonalon, míg a másikon előkert kialakításával áll, úgy az utcavonalra kell az épületet elhelyezni, mely az előkertes telepítésű épület felől visszaléphet 1/3 hosszban az utcavonaltól maximum 3,0 méterre. A visszalépés helyén kerítés nem építhető.

(5) A 4,0 méter vagy annál nagyobb épületköz megléte, biztosítása esetében az épületközt határoló épület határfalán huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség nyílása is nyílhat.

21. § (1) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de épületmagassága nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.

(2) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de új rendeltetési egység nem alakulhat ki, és sem a beépítettség mértéke, sem az épületmagasság nem növelhető, azonban a tetőtér beépíthető.

(3) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épületek részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül esnek, akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás, korszerűsítés során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető a szabályozott épületmagasság betartása mellett.

(4) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épület rendeltetése nem felel meg az építési övezetben elhelyezhető rendeltetéseknek akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése az építési övezet szerinti rendeltetésekre megváltoztatható, de bővítése az eredeti rendeltetés megtartása mellett nem lehetséges.

22. § (1) Az illeszkedési szabállyal megállapított építési övezeti paraméter területi hatálya mindig a 3. mellékletben feltűntetett, KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított, azt tartalmazó, adott építési övezet területére terjed ki.

(2) A telektömb kialakult állapotához történő illeszkedés KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított építési övezeti paraméterek értékének megállapítására a településrendezési illeszkedés külön jogszabály szerinti követelményei érvényesítendők.

23. § (1) Az Lf építési övezet területén főépítmény épületmagasságától eltérően a főépítmény működését kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet, míg az erdő és mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület épületmagasságának szabályozott legnagyobb értéke legfeljebb 7,5 m.

(2) Az utcai párkánymagasság nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével az előírt épületmagasságot.

(3) Az utcai párkánymagasság legfeljebb 6,5 méter lehet azon építési övezetben, ahol a 3. mellékletben feltűntetett szabályozott épületmagasság legnagyobb értéke nem éri el a 6,0 métert.

24. § (1) Az építési vonalhoz kötődő követelményeket jelen rendelet részletes előírásai határozzák meg, melytől eltérést a Szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.

(2) Kisvárosias lakó és vegyes területeken az előkerti építési határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(3) A kötelező építési vonal alkalmazásának szabályai:

25. § (1) Amennyiben a kismélységű telek hátsó telekhatára nem a szomszédos telek építési helyéhez, vagy egy másik kismélységű telek hátsó telekhatárához csatlakozik, hátsó kert nulla méter, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet nyílás nélküli határfallal a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Amennyiben a szomszédos telken épület található, ahhoz nyílás nélküli határfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.

(2) Amennyiben a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési hely szerinti telekhatárához csatlakozik, a hátsó kert méretét az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti.

(3) A két utca közötti átmenő telek esetén a telket a két utca között egyenlő arányban felező elvi telekhatárt figyelembe vevő építési helyen belül az építési vonal követelménye szerint helyezhető el épület a telek egyik és másik közterületi vagy magánút határa irányú telekrészén.

26. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „a telek kötelezően zöldfelületi célra használandó területe” az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet a tervlapon rögzített helyen, az alábbi módon kell megvalósítani:

(2) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

(3) A kötelező zöldfelület helyén építmény a telep biztonsági célú épülete, portaépület, a fedett kapuépítmény és kerékpártároló kivételével nem helyezhető el.

(4) A kötelező zöldfelület telek gépjármű és személyforgalom számára történő megközelítése céljából a technológia igényelte mértékig megszakítható.

27. § (1) Haszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, övezetekben és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, és falusias lakóterület (Lf) építési övezetekben helyezhető el.

(2) Az Lf építési övezetek területén haszonállat tartó építmény a fő rendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el, területe nem haladhatja meg falusias lakóterületen a fő rendeltetés megvalósult bruttó alapterületének 50%-át.

(3) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális védőtávolsága

(4) Haszonállat tartásához szükséges trágyatároló csak szivárgás mentes zárt műtárgyként valósítható meg a (3) bekezdés szerinti védőtávolságok betartásával.

28. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei általános használat szerint:

(3) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei általános használat szerint:

(4) A (2) és a (3) bekezdésben felsorolt területek besorolását az 1–2. melléklet szerinti Szabályozási Tervek határozzák meg és határolják le.

29. § (1) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Lk építési övezetek területén nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(4) Az Lk-1 és Lk-2 építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

(5) Az Lk-3 jelű, telepszerű beépítési móddal szabályozott építési övezetbe a lakóépületekkel beépült telektömb, az azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések és parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építmények területei tartoznak. Az építési övezet

(6) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-3 jelű kivételével - legfeljebb 6 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakó rendeltetések száma legfeljebb 4 lehet.

(7) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-3 jelű kivételével - a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 150 m², ettől eltérően sarok telken 120 m², átmenő telken 135 m². Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m² nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.

(8) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(9) Az Lk építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.

30. § (1) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Lke építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló, üzemanyagtöltő és sportépítmény.

(4) A (2) d) pont szerinti épület 2500 m² telekterületig legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat.

(5) Az építési helyen belül a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: gépkocsi és egyéb tároló, kerti építmény, hobbi, barkácsműhely és szabadidős tevékenységek épületei) a fő rendeltetésű épület mögött helyezhetők el és az így beépített terület legfeljebb a telek beépíthető területének 50%-a lehet.

(6) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 2 db kerti tető helyezhető el.

(7) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el továbbá előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m² alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.

(8) Az Lke építési övezetek területén a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 400 m². Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m² nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.

(9) Az Lke-5 építési övezetek területén építési övezeti mutató szerinti kialakítható telekterület méret betartása mellett szabályozott eltérés alkalmazásával a kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete a 13. § (3) előírásától eltérően 15 %-al csökkenthető.

(10) Az Lke építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie. Ettől eltérni csak a telektömb kialakult állapota szerint lehetséges.

(11) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(12) Az Lke építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

31. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,5 méteres beépítési magassággal lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Nem helyezhető el munkásszálló, önálló üzemanyagtöltő, továbbá parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti épület legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat.

(5) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el, továbbá az előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m² alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.

(6) Az Lf építési övezet építési telkein belül legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el azzal a megkötéssel, hogy

(7) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés lehetőségét és mezőgazdasági járműtárolást telken belül kell kialakítani.

(8) Az Lf építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie. Ettől eltérni csak a telektömb kialakult állapota szerint lehetséges. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet legalább 10,0 méter mélységig az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni. Ettől eltérni a szabadon álló épületelhelyezés biztosító telekméret esetén, valamint telepítési távolság biztosítása érdekében, továbbá az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatát 15 foknál nagyobb szöget bezáró eseteiben lehetséges.

(9) Az Lf építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(10) Az Lf építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.

32. § (1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül:

(3) A Vt építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló.

(4)¹ A Vt építési övezetek területén az építési helyen belül a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: gépkocsi és egyéb tároló, kerti építmény, hobbi és szabadidős tevékenységek) is elhelyezhetők.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet legalább 10,0 méter mélységig az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni. Ettől eltérni a szabadon álló épületelhelyezés biztosító telekméret esetén, valamint telepítési távolság biztosítása érdekében, továbbá az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatár 15 foknál nagyobb szöget bezáró eseteiben lehetséges.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Vt építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 4. pontja tartalmazza.

33. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen belül elhelyezhető épületek az (1) bekezdés szerintieken kívül

(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben önálló lakás kizárólag az I. emelet feletti szinteken helyezhető el és nem haladhatja meg az épület összes szintterületének a felét.

(4) A Vi építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló.

(5) A területen elhelyezhető épületeken belül vagy külön álló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Vi építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 5. pontja tartalmazza.

34. § (1) A Ge építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari - gazdasági és raktározási tevékenységi célú és rendeltetést tartalmazó épületek, valamint az energiaszolgáltatási, településgazdálkodás építményeinek, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál a (2) – (3) bekezdés figyelembevételével.

(2) A Ge építési övezet területén

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - az egyéb ipari gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő

(4) A Ge építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(5) A Ge építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész helyezhető el.

(6) A Ge építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(7) Raktározási (hűtőház, logisztikai épület stb.), ipari-gazdasági rendeltetés esetén épületszerkezeti, technológiai, különösen daruzási, anyagmozgatási szükségesség igazolásának esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3. sz melléklet szerinti Ge-1 építési övezeti paramétertől eltérően 15,0 méter, Ge-2 építési övezeti paramétertől eltérően 18,0 méter lehet.

(8) A Ge építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(9) A Ge építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 6. pontja tartalmazza.

35. § (1) Az építési övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú építmények, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Gksz építési övezet területén

(4) A (2) bekezdésen meghatározott rendeltetéseken túl a kereskedelmi-gazdasági szolgáltató terület sajátos építési használatát nem korlátozó, attól nem igénylő

(5) A Gksz építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Gksz építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 7. pontja tartalmazza.

36. § (1) A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sportolási célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésen kívül a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Sp építési övezetek területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények, különösen sport, nevelési, oktatási rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(4) A K-Sp építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 8. pontja tartalmazza.

37. § (1) A Köu-F övezet területe az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtő utak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közlekedést kiszolgáló létesítmények (közterületi parkolók, autóbuszmegállók) kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-F övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m²alapterületű lakás.

(3) A Köu-F övezet területén I. rendű és II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) A Köu-F övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.

(5) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 5 %-ot.

38. § (1) A Köu-M övezet területe a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infra-struktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-M övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely) és raktár épület.

(3) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.

39. § (1) A KÖk övezet területe kizárólag vasúti pálya, keskeny nyomtávú vasút, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk övezet területén a vasúti közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), valamint raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m²alapterületű lakás helyezhetők el.

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.

40. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb. 3%-os beépítettséggel

(3) Az övezet területének legalább 60%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

41. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb 3%-os beépítettséggel

(3) Az övezet területének legalább 70%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

42. § (1) Az övezetbe tartozó, tervezett erdőterületek mezőgazdasági célú hasznosítása, továbbá a kizárólag napenergiát hasznosító megújuló energiaforrások műtárgyai a vonatkozó külön jogszabályok feltételei szerint helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a 2011. október 26-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató, valamint mező – és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül bővíthető az erdőterület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon:

(3) A 1 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb az adott övezet szerinti beépítési mértékkel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

43. § (1) Az Ev övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat, így a környezetterhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló meglévő és tervezett, továbbá a védőerdő művelésű, továbbá a terület és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló erdőterületek tartoznak.

(2) Az Ev övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei, valamint az erdei kilátó és a magasles, továbbá az erdő és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el.

(3) Az Ev övezet által érintett ökológiai magterület területén épület nem helyezhető el, az épületnek nem minősülő építmények közül az erdő kezeléséhez szükséges műtárgyak helyezhetők el.

44. § (1) Az Eg övezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.

45. § (1) Az Ek övezetbe a közjóléti célt szolgáló, rekreációt, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.

(2) Az Ek övezet területén a közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. Különösen:

(3) Az Ek övezetbe legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhetők el az épületek és az épületmagasság értéke legfeljebb 6,0 m, mely magassági korlát az erdei kilátóra nem vonatkozik.

46. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.

(2) A Tk övezet területén épületet elhelyezni nem lehet, épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi követelmények figyelembevételével helyezhető el.

(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.

47. § (1) Az övezetbe jellemzően a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és terménytárolási és árusítási mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezet területén – a HÉSZ adott övezetre vonatkozó eltérő rendelkezésének hiányában a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági területen a következő övezetek kerültek kijelölésre:

(4) A (3) a) és b) pontok szerinti övezetek területén a 2011. október 26-ig az ingatlan-nyilvántartásba nem tanyaként bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül a mezőgazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon bővíthető:

48. § (1) Az Mk övezetbe az állattartási, zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és tárolási célú, jellemzően kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mk övezet területén:

(3) Az Mk övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a megengedett 3%-os beépítettség felét.

(4) Nagyüzemi állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

49. § (1) Az Má övezet területein a művelésből kivett, nem tanyaként nyilvántartott, 1500 m2-nél nagyobb telekterületű földrészleteken a 47. § (2) szerinti építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőség mellett helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli telkek esetén az Má övezetben a beépíthetőség legnagyobb mértéke 3%, amennyiben a telekterület mérete eléri, vagy meghaladja a (3) bekezdés szerinti méreteket.

(3) Az Má övezet területén gazdasági épület

(4) Az Má övezet területén önálló lakóépület a rét, legelő, gyep, nádas művelési ágú telkek kivételével legfeljebb 300 m² alapterülettel helyezhető el úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

(5) A különállóan megvalósuló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 6,0 méter lehet.

50. § (1) Az Mkor övezetbe elsősorban a mezőgazdasági művelés azon területei tartoznak, ahol tájgazdálkodási mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

(2) Az Mkor övezet területén gazdasági épület nem helyezhető el.

(3) Az Mkor övezetben a legeltető állattartás építményei kivételével állattartó építmény, továbbá üvegház és fóliasátor nem helyezhetők el.

51. § (1) Az Má és Mk övezetek területén az ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete területeken, valamint az országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével), továbbá a város települési területének határától számított 200 méteren belül új birtokközpont és tanya nem létesíthető.

(2) Az Mkor övezetek területén birtokközpont és tanya kialakítása nem megengedett.

52. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetein belül kijelölt övezetek:

(2) A V-F és V-Á övezet területén vonalas közmű- és közlekedési létesítmények, árvízvédelmi, vízgazdálkodási, víz-kárelhárítási műtárgyak, építmények, helyezhetők el.

(3) A V-F és V-Á övezet területén

53. § (1) A Kb-En övezet, a megújuló energiaforrás műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-En övezet területén legfeljebb 5 MW beépített teljesítményű megújuló energiaforrás műtárgyai, valamint a működéshez szükséges egyéb építmények (trafó, portaépület, raktár stb.) helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezett napelemes erőmű területe körül védőkerítés létesítése kötelező.

(4) Az övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1 ha, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %.

54. § (1) A Kb-Kegy övezetbe a kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) Az övezet területén új építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezethez tartozó telkek esetében telekfelosztást végezni nem lehet.

55. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemető területe tartozik.

(2) A Kb-T övezet területén a temető működéséhez szükséges valamennyi épület és műtárgy elhelyezhető, különösen

(3) A Kb-T övezet területén az urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(4) A Kb-T övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m², a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a harangtorony kivétel 6,0 méter.

56. § (1) A Kb-Bk övezetbe a burkolt felülettel és fásított részekkel is rendelkező közterek tartoznak.

(2) A Kb-Bk övezet területén a rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények, különösen

57. § A rendelet rendelkezései a hatályba lépést követő hatósági eljárásokban alkalmazandók, az ügyfél kérelmére folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehet.

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.