Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 11. 25Nagyréde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyréde Nagyközség Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 3214 Nagyréde, Fő út 4.
(3) Az önkormányzat működési területe: Nagyréde Nagyközség teljes közigazgatási területe.
(4) Nagyréde Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hivatali feladatok ellátásáról a Nagyrédei Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára és jelenére utaló díszítő szimbólumok a címer és a zászló, a pecsét.
3. § Az önkormányzat címere: álló címerpajzs, melynek alsó része ívesen domborított csúcsban végződő, két oldalán ívesen befelé haladó, míg felső részén íves domborulattal záruló, melyet két metszett vonal köt az oldalhoz. A címerpajzs keresztirányú hasítással négy részre osztott, melyből a jobb oldali felső mező égkék színű, melyben 18 ágú aranyló napkorong található kilenc egyenes vonalú és kilenc lángnyelvet utánzó sugárral. A bal felső mező aranysárga színű, melyben zöld levéllel díszített kék szőlőfürt található. Az alsó jobb oldali mező színe ezüstös, mely három fehér virágú és hat zöld levelű liliomot tartalmaz. Az alsó bal oldali mező piros alapszínű, melyben szőlőfürtöt tartó álló sárga oroszlán található.
4. § Az Önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) Az Önkormányzat körbélyegzőjén megfelelő körirattal ellátva.
b) Az Önkormányzat zászlaján és annak változatain.
c) Az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, illetve borítóján.
d) Az Önkormányzat által kiadott okleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken.
e) A Községháza épületének bejáratánál és termeiben. A település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon.
f) A községbe vezető bekötőutak belterületi határánál lévő táblán.
5. § Az önkormányzat címerét a 4. §-ban meghatározott lehetőségeken túl jogi személyek és magánszemélyek számára az általuk készített kiadványnál, vagy jellegzetes terméken írásos kérelemre a polgármester vagy a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyezheti.
6. § (1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét
b) a címerhasználat célját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget,
d) a címer előállításának anyagát
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén annak módját,
f) a használat időtartamát
g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképmásolatát, stb.)
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét
b) az előállítás anyagát,
c) az engedélyezett felhasználás célját
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget
e) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket
g) a címer felhasználásáért felelős személy megnevezését
h) amennyiben a címert használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét.
(3) A kiadott engedélyekről a Nagyrédei Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.
7. § (1) Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia, stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
8. § (1) A zászlólap arányában, a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, melynek színe világoskék. A zászló közepén foglal helyet az Önkormányzat címere, melyet alulról ívesen követ a község nevét feltüntető hímzett felirat. A zászlólap vége arannyal rojtozott.
(2) Az Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap oldala egy méter.
(3) Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre.
9. § (1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló (lobogó), vagy annak méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyarország zászlajával együtt,
b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval együtt,
c) a testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, minden, a községgel összefüggő, vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. § (1) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:
a) Nagyréde Nagyközség Önkormányzata,
b) Nagyrédei Polgármesteri Hivatal,
c) Nagyrédei Polgármesteri Hivatal Jegyzője.
(2) Nagyréde Nagyközség Önkormányzata pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
3. „NAGYRÉDÉÉRT” kitüntető díj
11. § Nagyréde Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a község társadalmi életében, közoktatási, közművelődési, testnevelési és sportmozgalmában, közbiztonságában és környezetének védelmében, valamint egészségügyi ellátásában szerzett kimagasló érdemek elismerésére "NAGYRÉDÉÉRT" kitüntető díjat alapít.
12. § (1) A kitüntető díj adományozásának általános feltétele: több éven keresztül maradandó értéket teremtő kimagasló munka, vagy jelentős elismerést kiváltó eredmény elérése, amely Nagyréde Nagyközség fejlődését elősegítette.
(2) Ezen belül adományozható a díj különösen:
a) Azoknak, akik a község társadalmi életének, közéletének, közigazgatásának szervezése és irányítása, a településfejlesztés összehangolásában és megvalósításában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki.
b) Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a községben a korszerű és eredményes nevelés, oktatás megvalósításához.
c) Azoknak, akik a község testnevelési és sportmozgalmának szervezésében élenjártak, illetve sportteljesítményeikkel kiemelkedő eredményt értek el.
d) Azoknak, akik elméleti és gyakorlati munkájukkal kiemelkedő módon hozzájárultak a település épített és természeti környezete védelméhez, megóvásához, a műemlékvédelem, a környezeti károk megelőzéséhez, helyreállításához.
e) Azoknak, akik a község egészségügyi ellátásában, az egészséges életmód kialakításának segítésében, a szociális gondoskodásban, a gyermekvédelem területén, valamint a gyógyító és megelőző szakmai munkában kimagasló teljesítményt értek el.
f) Azoknak, akik ingyen, fizetés és ellenszolgáltatás nélkül a faluért, Nagyrédéért - mint a díj neve is mutatja - tesz önzetlenül.
13. § (1) A kitüntető díj
a) egyéneknek és
b) közösségeknek egyaránt adományozható.
(2) A díj adományozására javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, bizottságai.
(3) A javaslatokat minden év február 28-ig kell a község polgármesterének megküldeni.
(4) A javaslatokat a képviselő-testület tárgyalja meg és véleményezi.
(5) A kitüntető díj odaítéléséről a Képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.
(6) A díjból évente 3 db adható ki, melyből legfeljebb 1 db posztumusz díj adományozható.
(7) A díj adományozására minden évben a március 15-i nagyközségi ünnepségen kerül sor. Az odaítélt díjat ünnepélyes keretek között a község polgármestere adja át. A posztumusz díj adományozása esetén a (3) és jelen bekezdésben foglalt időpontoktól a Képviselő-testület eltérhet. A posztumusz díj, illetve a díjjal járó pénzjutalom átvételére a törvényes örökösök jogosultak.
(8) A kitüntetés adományozásáról szóló határozatot a Nagyrédei Hírlevél legközelebbi számában közzé kell tenni.
14. § (1) A kitüntetés adományozása során a kitüntetettek számára oklevelet, emlékérmet és pénzjutalmat kell átadni.
(2) Az oklevél tartalmazza az adományozó nevét, a díj nevét, a kitüntetett nevét, a kitüntetésre való érdemesség rövid indokát, valamint az adományozás idejét. Az oklevél díszes grafikai kivitelben készül. Az oklevelet a polgármester és a jegyző írják alá.
(3) Az emlékérem kör alakú, bronzból készült, 110 mm átmérőjű és 5 mm vastagságú, mindkét oldalán megmunkált. Egyik oldalán: az érem síkjából kiemelkedő nagyközségi címerpajzs található, melyet körbe vesz az alábbi felirat: “Adományozta Nagyréde Nagyközség Önkormányzata”. A körbefutó szöveg kezdetét és végét stilizált liliom választja el egymástól. Másik oldalán: domborműszerűen 3 szőlőmunkás asszony stilizált alakja látható. Körbe: “NAGYRÉDÉÉRT” felírat és az 1275. évszámok található (utalva a község alapítására.) Az évszám előtt és után a feliratot stilizált liliom választja el. Ezen az oldalon látható az érmet készítő Molnár József festőművész “MJ” monogramja.
(4) A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege:
a) A 12. § (1) bekezdés a) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő nettó összeg. Megosztott díj esetén az összeg személyenként feleződik.
b) A 12. § (1) bekezdés b) pont esetében a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeresének megfelelő összeg.
15. § A kitüntetettekről a Nagyrédei Polgármesteri Hivatal székhelyén nyilvántartást kell vezetni.
4. Helyi népszavazás
16. § A helyi népszavazást a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
A helyi önkormányzat feladatai
5. A helyi önkormányzat feladatai
17. § (1) A települési önkormányzat feladatait az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.
(2) Nagyréde Nagyközség Önkormányzata az Mötv. 10. § (1) bekezdése ás az Mötv. 20. § (1) bekezdése szerint kötelező feladatai ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
a) az egészséges ivóvíz ellátásáról és a szennyvízhálózat üzemeltetéséről a Heves Megyei Vízmű Zrt. gondoskodik,
b) A villamos energia szolgáltatást, a helyi közvilágítást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. és az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft., a helyi közvilágítás karbantartását az ENERIN Közvilágítási Kft. biztosítja.
c) helyi tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokról Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (3200 Gyöngyös, Bethlen Gábor utca 26.) gondoskodik,
d) az általános iskolai oktatásról és nevelésről a Nagyrédei Szent Imre Általános Iskola gondoskodik, míg az óvodai nevelésről a Nagyrédei Kastély Óvoda,
e) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátást (óvodás és iskolás gyermekek étkeztetése) a Nagyrédei Kastély Óvoda biztosítja,
f) a személyes gondoskodást nyújtó szociális feladatok ellátása keretében a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását a Nagyrédei Gondozási Központ (3214 Nagyréde, Atkári út 9.) biztosítja,
g) a védőnői ellátást a Védőnői Szolgálat két védőnői körzete biztosítja,
h) Az egészségügyi alapellátást Nagyréde Nagyközség Önkormányzattal háziorvosi, illetve fogorvosi feladatok ellátására, vállalkozási formában 2 fő háziorvos és 1 fő fogorvos biztosítja.
i) az egészségügyi szakellátás a Bugát Pál Kórház Gyöngyös (3200 Gyöngyös, Dózsa György út 20-22. útján biztosított,
j) a szociális alapellátást jogszabályok keretei között Nagyréde Nagyközség Önkormányzata biztosítja. A szociális alapellátás körébe tartozó gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást társulás formájában a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása (székhely: 3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) útján biztosítja.
k) A közművelődési feladatok ellátását a Molnár József Közösségi Színtérben 1 fő művelődésszervező útján biztosítja.
l) Nagyrédén, a 1154 hrsz-on lévő köztemető fenntartását és üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján, a Hev-Tem 2003. Kft. útján látja el,
m) A kommunális hulladék elszállításáról a Nemzeti Hulladékgazdálkodási, Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (1036 Budapest, Lajos utca 103.) útján gondoskodik.
n) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását a Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft. (330 Eger, Grónay u. 10.) biztosítja. A közszolgáltató által elszállított, nem közművel összegyűjtött szennyvíz átadási helye: Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdonában lévő, 0263/2. hrsz.-ú (KÜJ száma: 100174193, TÜJ száma: 100900456) szennyvíztisztító telep, mint ártalmatlanító hely.
(3) Nagyréde Nagyközség Önkormányzata az Mötv. 10. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatként látja el két családi bölcsőde (Törpike Családi Bölcsőde és Kis Fóka Családi Bölcsőde) fenntartását és működtetését.
(4) Nagyréde Nagyközség Önkormányzata felépítését az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A teleülésen működő önszervező közösségeket a 3. melléklet tartalmazza.
6. Funkciók és átruházott hatáskörök
18. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
19. § A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
7. A képviselő-testület
20. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 6 fő egyéni választási listán szerzett mandátumot. A polgármester a Mötv. 66. §-a alapján tagja a testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület, alakuló, rendes (soros) és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást, illetve ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés megtartásának nem feltétele a határozatképesség.
(3) A képviselő-testület az üléseit Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében tartja. Mind az időponttól, mind a helyszíntől a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.
8. A képviselő-testület megalakulása
21. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik.
(2) Az ülést a megválasztott polgármester nyitja meg és vezeti.
(3) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:
a) a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
b) a képviselők és a polgármester, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelek átadása,
c) a polgármesteri program ismertetése,
d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
e) a bizottságok megválasztása, nem képviselő bizottsági tagok eskütétele, esküszöveg aláírása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelének átadása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
(4) A megválasztott képviselők a választási bizottság elnöke előtt, a polgármester, alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag/ok/ a képviselő-testület előtt teszi le az esküt.
(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
9. Rendes ülés
22. § (1) A képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó csütörtökén tartja, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott időszakot.
(2) A december havi ülés időpontja a karácsonyi ünnepkör előtti utolsó csütörtök.
(3) A képviselő-testület július 1-től augusztus 20-ig – rendkívüli ok kivételével – nyári ülés szünetet tart.
10. Rendkívüli ülés
23. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(2) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe rögzíteni, melyet a kezdeményező(k)nek saját kezűleg kell aláírnia.
(3) A rendkívüli ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.
(4) Az indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni, megjelölve az ülés indokát, helyszínét, időpontját, napirendjét.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – az írásos anyaggal együtt – legalább 1 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.
(6) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.
11. Közmeghallgatás
24. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett – a munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 3 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(6) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.
12. Munkaterv
25. § (1) A képviselőt-testület az üléseit az éves munkaterv alapján tartja, munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 31. napjáig.
(2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől, melyeket a polgármester fontosnak tart.
(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javasolt napirend pont megnevezését (tárgyát), előterjesztőjét, előadóját,
b) a tárgyalás javasolt időpontját.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját (hónap, nap szerint),
b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét, előadóját,
c) a közmeghallgatás időpontját, napirendjét,
d) az írásos előterjesztések elkészítésének határidejét.
(5) A munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) a képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) az önkormányzati intézmények vezetőinek,
d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.
(6) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.
(7) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
(8) A Képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.
13. A képviselő-testület összehívása
26. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatás esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze. A Mötv. 44. §-ában foglalt esetben az ülést a polgármester 15 napon belül hívja össze.
(2) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal írásban, papíralapon, vagy elektronikus úton kell kézbesíteni, továbbá a hivatal és a település hirdetőtábláin, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Elektronikus úton zárt ülés napirendi pontjaihoz tartozó irat-anyagok nem küldhetőek meg.
(4) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a kiküldés időpontjára. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető.
(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változatlan napirenddel 15 napon belül össze kell hívni.
27. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,
d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,
e) a bizottságok nem képviselő tagjait,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) a település önszerveződő közösségeinek képviselőit,
h) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,
i) akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(3) Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagjait.
14. Az ülések nyilvánossága
28. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, amelyekről hangfelvétel készül-, és filmfelvétel készíthető.
(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.
29. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A zárt ülésen részt vevők köréről az Mötv. 46. § (3) bekezdése rendelkezik.
(2) A zárt ülés tartását indítványozhatja
a) a polgármester,
b) bármelyik képviselő,
c) a jegyző,
d) az érintett személy.
(3) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.
a) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.
b) Személyi ügyek tárgyalásakor az érintettet a napirend tárgyalását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy az előterjesztés nyilvános tárgyalásához hozzájárul-e. Hozzájárulás hiányában az adott napirend csak zárt ülésen tárgyalható abban az esetben is, ha több érintett esetén legalább az egyik a hozzájárulást nem adja meg.
(4) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül, határozattal dönt.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
15. Az ülés vezetése
30. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatás esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.
(2) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.
(3) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,
f) hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
h) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő- testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
j) bezárja az ülést.
(5) Az elnöklést ellátó ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.
(6) A polgármester elnöklési munkáját a jegyző segíti.
16. Határozatképesség
31. § (1) A képviselő-testület határozatképességét a Mötv. 47. §-a szabályozza.
(2) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.
(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát, a távollét okának megjelölésével.
(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirendet vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(5) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó Mötv. szabályok szerint köteles intézkedni.
17. Az ülés napirendje
32. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.
(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.
(3) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.
(4) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz.
(5) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.
(6) Az elfogadott napirendhez újabb napirendi pont nem vehető fel.
18. Az előterjesztés
33. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra (rendelet- tervezet), vagy határozathozatalra (határozati javaslat),
b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
c) tájékoztató, jelentés, amely a képviselő-testület részéről tudomásul vételt igényel.
(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,
d) a képviselők,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) mindazon állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet kizárólag írásban lehet benyújtani. Halaszthatatlan és azonnali döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) Kizárólag írásban nyújthatók be azon előterjesztések, amelyeket az Mötv. 50. §-a szerint minősített többséggel kell elfogadni.
34. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) ha a képviselő-testület foglalkozott már korábban az előterjesztés tárgykörével, akkor milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
c) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a meghozandó döntést,
d) a helyzetértékelést, a lefolytatott egyeztetéseket,
e) a meghozandó döntés jogszabályi alapját,
f) a lehetséges döntési alternatívák pozitívumainak és negatívumainak bemutatását.
g) a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amennyiben a döntésnek, a végrehajtásnak több módja is lehetséges, alternatívák bemutatásával,
h) a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsának rendezését (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),
i) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését,
j) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, melyet általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni. Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelem szerint” megjelölés alkalmazandó.
(2) A tájékoztatót, a jelentést határozati javaslat nélkül lehet előterjeszteni.
19. A napirendi pontok tárgyalása
35. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön- külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.
(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, amely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.
(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.
(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.
20. A felszólalások típusai
36. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás,
b) ügyrendi felszólalás.
21. Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás
37. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.
(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
22. Ügyrendi felszólalás
38. § (1) Ügyrendi felszólalás lehet:
a) ügyrendi észrevétel,
b) ügyrendi javaslat,
c) ügyrendi kérdés.
(2) Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban történő tárgyalására tett javaslat,
c) az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat,
d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
e) az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat,
f) egyeztetés céljából történő szünetkérés,
g) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
h) ezen rendelet szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat.
(4) Ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.
(5) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakaszában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) Az ügyrendi felszólalás címen szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
23. Módosító és kiegészítő javaslat
39. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.
(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.
(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.
(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.
(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.
(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
24. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása
40. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség, vagy egyéb alapos indok alapján – a polgármester, képviselő, a jegyző, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
25. A vita lezárása
41. § (1) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(3) A vita lezárását követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.
(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.
(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.
26. A döntéshozatal szabályai
42. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatot.
(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat az alábbi sorrendben kell szavazásra bocsátani:
a) az adott rész elhagyását javasló,
b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,
c) a kiegészítő javaslatot.
(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról– a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.
(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.
(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.
(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.
43. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.
(2) A képviselő legkésőbb a döntés meghozataláig köteles bejelenteni személyes érintettségét a Képviselő-testület felé. Amennyiben a képviselő elmulasztja személyes érintettségének bejelentési kötelezettségét, úgy a Képviselő-testületnek hozott döntésétől kezdődően a képviselői alapdíját és bizottsági tiszteletdíját is tartalmazó összes tiszteletdíja legfeljebb 3 hónapra, és legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.
(3) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.
27. A szavazás módja, nyílt szavazás
44. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel a polgármester köteles megismételtetni.
28. Név szerinti szavazás
45. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást lehet elrendelni
(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.
(3) A napirend elfogadása tárgyában, név szerinti szavazás nem indítványozható.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodik” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a külön hitelesített névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
29. Titkos szavazás
46. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.
(2) A titkos szavazást a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.
(6) Igen szavazatnak a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.
(7) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott,
d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.
47. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével az Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a bizottság valamennyi tagja, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba.
(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, valamint a jegyzőkönyvvezető a nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
30. Ismételt szavazás
48. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.
(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat tovább nem tárgyalható.
(3) Ha a képviselő-testület a tovább tárgyalást elveti, dönthet az elvetett javaslat ismételt napirendre tűzéséről.
(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, vagy a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy a két ülés közti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, képviselő-testületi hatáskörben felmerülő önkormányzati ügyben szükséges dönteni, a polgármester az Mötv. 68. § (1)-(4) bekezdése alapján jár el.
31. Kérdés
49. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottságok elnökeinek, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.
(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.
(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni, a képviselő- testület az adott válasz felett nem szavaz.
(6) A kérdések ülésen történő megválaszolása a napirendi pontok megtárgyalást követően történik.
32. A tanácskozás rendjének fenntartása
50. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltért vagy önmagát ismétli, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendreutasítja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
33. A képviselő-testület döntései
51. § A képviselő-testület döntései:
a) testületi határozatok,
b) önkormányzati rendeletek.
34. Testületi határozat
52. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(2) A határozat jelölése: „ ..../év (hó, nap) határozat” .
(3) A testületi határozatokról a Nagyrédei Polgármesteri Hivatal sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztések során hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a (4) bekezdés szerint kell nyilvánosságra hozni.
35. Önkormányzati rendeletalkotás
53. § (1) A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) képviselő,
e) jegyző.
(3) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölésében meg kell jelölni a rendelet alkotóját, a rendelet számát, az évszámot, zárójelben a kihirdetés napjának dátumát, majd az Önkormányzati rendelet megjelölést, és a címet kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(5) A rendelet jelölése: „Nagyréde Nagyközség Önkormányzat ....év (hó, nap) Önkormányzati rendelete a .…-ról”.
(6) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.
54. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa megbízott hivatali dolgozó készíti, illetve a jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet annak elkészítéséhez.
(2) A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester, a jegyző lehet.
(3) A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.
(4) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
55. § A Képviselő-testület a rendeletek megalkotása során lehetőséget biztosít a társadalmi egyeztetésre annak érdekében, hogy a lakosság széles rétegeit érintő jogalkotás az érintett társadalmi csoportok véleményalkotásán alapuljon. A társadalmi egyeztetést általános és közvetlen egyeztetés formájában kell lefolytatni.
56. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.
(2) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az elfogadott rendeletet a hivatal előterében található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A rendelet kifüggesztett példányára a kifüggesztés és a levétel napját fel kell jegyezni.
(4) A kihirdetett rendeletet a rendelet kihirdetését követő munkanapon a Nemzeti Jogszabálytárba fel kell tölteni,
(5) A kihirdetett rendeletet az érintettek tájékoztatása céljából a kihirdetést követő 5 munkanapon belül az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(6) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
(7) A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.
36. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
57. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(3) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte,
b) a napirend előtti felszólalásokat,
c) a döntéshozatal módját,
d) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
e) a jegyző törvényességi észrevételét,
f) az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
g) a levezető elnök, a jegyző, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.
(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, kérdéseket, a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,
d) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólását,
e) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövegét,
f) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
g) név szerinti szavazásról készült névsort.
37. A jegyzőkönyvbe történő betekintés szabályai
58. § A polgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a Nagyrédei Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthetik meg.
A képviselő
38. A képviselő jogállása
59. § A képviselők jogállását Magyarország Alaptörvénye, és a Mötv., törvény rendelkezései határozzák meg.
39. A képviselő kötelezettségei
60. § (1) A képviselők kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései irányadók.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében szóban vagy írásban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni, a bizottsági ülésről való esetleges távolmaradását előzetesen jelezni a bizottság elnökének, részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a vele szemben felmerült kizárási okot a naprendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,
d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,
e) összeférhetetlenség esetén a Mötv. 36-37 §-a szerint eljárni,
f) vagyonnyilatkozatot tenni a Mötv. 39 §-a alapján,
g) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
h) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő és bizottsági tag az adott hónapban hiányzik a Képviselő-testület üléséről és/vagy annak a Bizottságnak az üléséről, melynek tagja, abban a hónapban képviselői és/vagy bizottsági tag tiszteletdíjra nem jogosult. A távollét orvosi vagy munkáltató igazolás polgármester részére történő előzetes benyújtásával tekinthető igazoltnak.
(4) Ha a külsős bizottság tag az adott hónapban hiányzik annak a bizottságnak az üléséről, melynek tagja, abban a hónapban tiszteletdíjra nem jogosult. A távollét orvosi vagy munkáltató igazolás a bizottság elnöke részére történő előzetes benyújtásával tekinthető igazoltnak.
A képviselő-testület bizottságai
40. A bizottság jogállása
61. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság 5 tagból áll.
(3) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(4) A testület által létrehozott állandó bizottságok:
a) Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság: 5 fő
b) Egészségügyi, Szociális, Kulturális, Turisztikai és Sportbizottság: 5fő.
(5) Az állandó bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
(6) Az állandó bizottságok által benyújható előterjesztéseket a 7. melléklet, a bizottságok véleményezésével benyújtható előterjesztéseket a 8. melléklet tartalmazza.
62. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.
63. § (1) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(2) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően a Mötv. 40 § alapján esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
41. A bizottság működése
64. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni, az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, továbbá a civil szervezetek vezetői és egyéb az ülés napirendjéhez kapcsolódó eseti meghívottak, valamint akiket bizottság elnöke megjelöl.
(5) Az ülés vezetése során a bizottság elnöke:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja a határozatképességet,
c) előterjeszti és elfogadtatja a napirendet,
d) tárgyalásra bocsátja napirendenként a napirendet:
e) levezeti a vitát, megadja a szót a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre,
f) összefoglalja a vitát,
g) szavazásra teszi fel az indítványokat,
h) megszavaztatja a határozati javaslatokat,
i) megállapítja a szavazás számszerű eredményét,
j) kihirdeti a napirend tárgyában hozott döntést,
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
l) bezárja az ülést.
(6) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
65. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Mötv. és ezen rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza.
(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.
(4) A bizottság által – átruházott önkormányzati hatáskörben, illetve önkormányzati hatósági jogkörben – hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(5) A határozat jelölése: „Nagyréde Községi Önkormányzat ………. Bizottságának ……/év (hó,nap) számú határozata” .
(6) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke írja alá.
66. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.
(2) Több bizottság együttes ülése esetén a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként külön-külön történik.
67. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, a hozott döntést. A jegyzőkönyv ezen kívül tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyv elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(3) A bizottság döntéseiről a Nagyrédei Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
A tisztségviselők
42. A polgármester
68. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester.
(2) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének tagja.
(3) A polgármester tisztségét főállású tisztségviselőként látja el.
(4) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Pénzügyi -Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
69. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:
a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,
b) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb társadalmi szervezetekkel,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.
(2) A polgármester a Mötv. rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja.
(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket 5. melléklet I. pontja tartalmazza.
(5) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor, melynek során a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket az alpolgármester látja el. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy ezen tisztségek betöltetlensége esetén a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos teendőket a képviselő-testület körelnöke látja el.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tartós távollétnek minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség,
b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
43. Az alpolgármester
70. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
(3) Az alpolgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
44. A jegyző
71. § (1) A polgármester a Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző a Mötv. 81. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a Nagyrédei Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját.
(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,
d) köteles a képviselő testület jogszabálysértő döntésének, működésének jelzésére,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
g) gondoskodik e rendelet mellékleteinek naprakész tartásáról,
h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
i) a testület évenként legalább egy alkalommal beszámoltatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.
j) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 82. § (3) bekezdése szerint jár el a jegyzői tisztség megbízott jegyzővel való betöltésével egyidejűleg. A jegyző tartós akadályoztatása legfeljebb hat hónap időtartamra – a megfelelő képesítési előírással rendelkező igazgatási munkakört betöltő köztisztviselő bízható meg.
A polgármesteri hivatal
72. § (1) A hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A hivatal a Mötv. 84. § rendelkezései, a képviselő-testület által kiadott alapító okirat, e rendelet, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.
Lakossággal való kapcsolati formák
73. § (1) A képviselő-testület, tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.
(2) A kapcsolattartás formái:
a) közmeghallgatás,
b) polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői fogadóóra,
c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,
d) lakossági fórumok.
74. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, két képviselő javaslata alapján 15 napon belül a fórumot össze kell hívni.
(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a 24. §-ban meghatározott közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
(4) A lakossági fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal ügyintézőit.
(5) A lakossági fórumról emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készül. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdálkodása
45. Az önkormányzat költségvetése
75. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.
(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. § (1) (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
46. Gazdasági program
76. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 5 éves gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.
(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
47. Társulások
77. § A Képviselő-testület társulásai:
a) Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása,
b) Mátraaljai Önkormányzatok Egészségügyi Társulása,
c) Hatvan és Környéke Települési-Szilárdhulladék Gazdálkodás Fejlesztése Társulás
d) Hatvan és Térsége Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Közhasznú Kft.,
e) Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-Gazdálkodás Fejlesztése Társulás.
78. § Ez a rendelet 2022. november 25-én lép hatályba.
79. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2016. (XII.21.) önkormányzati rendelet.