1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Szűcsi község címere, zászlója és pecsétje. A település címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön önkormányzati rendeletet alkot.

(3) A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján. A helyi önkormányzat ellátja a törvény által meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladatai különösen az Mötv. 13. §-ában felsoroltak, mely feladatokat az Önkormányzat az Mötv. 10-12. §§-ában foglaltak alapján lát el. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a alapján látja el.

(3) A Képviselő-testület az át nem ruházható hatásköreit kivéve egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a bizottságokra, a jegyzőre, társulásra. E hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, és a hatáskör gyakorlását visszavonhatja.

(4) Önkormányzati hatósági ügyekben első fokon a Képviselő-testület jár el. Ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságokra, társulásra és a jegyzőre átruházhatja az Mötv. 142/A. §-ban foglaltak szerint.

(5) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat tevékenysége során ellátandó feladatainak kormányzati funkció szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat és költségvetési szervei feladatellátásának során felmerülő adminisztratív-gazdálkodási, illetve egyéb adminisztratív feladatokat a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

4. § Az önként vállalt helyi közügy vállalása esetén az Mötv. 10-12. §§-t kell figyelembe venni.

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester. Az Mötv. 66. §-a alapján a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 4 fő jelen van.

6. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmazza a helyi gazdasági, közszolgáltatási, kommunális, kulturális, egészségügyi-szociálpolitikai és egyéb települési célkitűzéseket.

(3) A gazdasági program elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(4) A gazdasági program tervezetének képviselő-testületi tárgyalásakor, illetve annak elkészítésekor figyelembe kell venni a település érdekeit és a lakosság igényeit is.

7. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülésén, melyet a javaslatok és kötelező feladatok alapján a jegyzővel együtt állít össze.

(3) A munkatervre javaslatot tehetnek:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A Képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

8. § (1) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott időpontokban évente tíz alkalommal rendes képviselő-testületi ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti az Önkormányzat székhelyén. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. 44. §-a alapján össze kell hívni az önkormányzati képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítványt a polgármester részére írásban kell benyújtani. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki.

(5) Az Mötv. 44. §-án kívül a polgármester 3 napon belüli időpontra összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését, ha halaszthatatlan döntést igénylő ügy merül fel.

9. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésére, illetve az Mötv. 44. §-a szerinti rendkívüli ülés esetében a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell az érintettek részére eljuttatni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják. Ettől eltérni kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet. Az előterjesztések elkészítéséért és az ülés előkészítéséért, valamint az anyag kiküldéséért a jegyző és a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szűcsiben működő Kirendeltségének vezetője (a továbbiakban: kirendeltségvezető) felel. Amennyiben az anyag kiküldését követően újabb napirendi pont felvétele szükséges, az ahhoz kapcsolódó előterjesztést és írásos anyagot az ülésen is ki lehet osztani.

(2) Az Mötv. 44. §-án kívüli rendkívüli ülések esetében, halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó nélkül, telefonon is, illetve más elektronikus eszköz útján is összehívható. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az egyes napirendi pontokhoz előterjesztés nem, csak határozati javaslat készüljön. Ezt legkésőbb az ülésre kell elkészíteni és ott kiosztani.

(3) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell a Hivatal hirdető tábláján. Az éves munkatervet a Hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

10. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) Az c) pont szerinti meghívottak csak meghívót kapnak.

(3) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a jegyzőt és a kirendeltségvezetőt; illetve akit a polgármester meghívott, annál a napirendi pontnál, ahova meghívást kapott, amennyiben ilyen napirend nem lett külön megjelölve, az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan, illetve a civil szervezetek képviselőit, amennyiben az adott napirendi pontban érintettek. A napirendi pont előadóját annak a napirendi pontnak a tárgyalásakor illeti meg tanácskozási jog, amelyiknek az előadója.

11. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

12. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) A kérelmeket és az elkészített előterjesztéseket a polgármesternek kell a képviselő-testületi ülést megelőző tizedik napig eljuttatni, aki azokat jogszerűségi észrevételre átadja a jegyzőnek.

(3) Amennyiben az ülést megelőzően két héten belül merül fel olyan kérdés, ami rendes ülésen képviselő-testületi döntést igényel – kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket – a kérdés már csak a soron következő rendes ülésen kerül megvitatásra.

(4) A meghívó, az előterjesztések, a határozati javaslatok elkészítéséről és kézbesítéséről a jegyző és a kirendeltségvezető a Hivatal útján gondoskodik.

13. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely érdeklődő részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján – a képviselők hozzászólását követően – napirendenként, egy alkalommal, maximum 3 percben felszólalhat.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjai, zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározott esetekben.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül zárt ülés nem rendelhető el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek részt.

14. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, számozott határozattal dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az ülésvezető, az előterjesztő, a napirendi pont előadója és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával együtt, számozott határozattal határoz.

(3) Az ülésvezető, az előterjesztő és a napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával együtt, számozott határozattal határoz.

(4) A polgármester jogosult a képviselő-testületi ülést megelőző 10. nap és az ülés közötti időszakban felmerült, sürgős döntést igénylő kérdésekben új napirend felvételére javaslatot tenni.

(5) A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket – tárgyalja meg.

(6) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a javasolt és elfogadott sorrendben tárgyalja.

(7) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül számozott határozattal határozhat úgy, hogy az meghívóban meghatározott napirendi pontokat más sorrendben tárgyalja.

15. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről a polgármester valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet írásbeli tájékoztatójában.

(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót az egyes határozatokban megjelölt felelősök minden rendes képviselő-testületi ülésre előterjesztik.

(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről készült tájékoztatót a Képviselő-testület tudomásul veszi, valamint számozott határozattal dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról (felelősönként). Az átruházott hatáskörben hozott döntések, intézkedések elfogadásáról minden év decemberében dönt a Képviselő-testület.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

17. § (1) A képviselők a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől vagy a kirendeltségvezetőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó kérdésekről – a napirendi pontok és az indítványok tárgyalása után az ülésen szóban; vagy az ülést megelőző 3 nappal korábban írásban – a polgármesternél benyújtva – felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetőleg problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló költségvetési szerv tevékenységi körével.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (1) bekezdésben előírt határidőn túl nyújtották be, vagy a képviselő-testületi ülésen szóban terjesztették elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő 30 napon belül írásban kell válaszolni.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a napirendi pont tárgyalásakor a képviselők, a napirendi pontok és indítványok tárgyalása után a meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(4) A kérdés elhangzása után a válaszadás, majd az (3) bekezdésben említett személyek – maximum 5 perces – hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(5) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre, egyben a jegyző megteszi esetleges törvényességi észrevételeit.

(6) Személyes megjegyzést tehet maximum 2 perces időtartamban a vita lezárása után az a képviselő, aki a vita során őt ért – véleménye szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

19. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után először a módosító indítványokat az elhangzás fordított sorrendjében, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). A tartózkodás „nem” szavazatnak, a szavazategyenlőség elutasító döntésnek felel meg.

(4) A választott képviselők több mint felének (vagyis legalább 4 főnek) egybehangzó igen szavazata (minősített többség) szükséges:

20. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül elrendelhető név szerinti szavazás, bármely képviselő kezdeményezésére számozott képviselő-testületi döntés eredményeképpen.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző vagy a kirendeltségvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít fel és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesítheti.

21. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti zárt ülésen tárgyalható, vagy tárgyalandó ügyekben tartható. Az alpolgármester választása, és megbízásának visszavonása esetében kötelező titkos szavazást tartani.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott, hitelesített szavazólappal történik, a Képviselő-testület tagjaiból álló, egyszerű többséggel megválasztott szavazatszedő bizottság közreműködésével.

(3) A titkos szavazás helyéről, idejéről, a szavazatszedő bizottság tagjairól, a szavazás körülményeiről, eredményéről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.

(4) A titkos szavazás lebonyolításában három főből álló szavazatszedő bizottság vesz részt, melynek tagjai maguk közül elnököt választanak.

(5) A szavazatszedő bizottság tagjaira és elnökére az ülésvezető tesz javaslatot.

22. § A nyílt szavazás és a név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető, a titkos szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

23. § (1) Ha a szavazásra bocsátott javaslatot a szavazástól tartózkodók magas száma – az összes szavazat legalább fele – miatt utasította el a Képviselő-testület, akkor a szavazást egyszer meg kell ismételni. Szavazategyenlőség esetén nincs lehetőség ismételt szavazásra, az elutasító döntésnek számít.

(2) Ha az ismételt szavazás során sem kapta meg a javaslat a többségi igent, akkor a javaslatot nem fogadta el a Képviselő-testület, az változatlan formában és ugyanazon a Képviselő-testületi ülésen ismét nem tárgyalható.

24. § (1) A Képviselő-testület:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, és számozott határozattal dönt:

25. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testületi döntést szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Az ülésvezető az ülést felfüggesztheti a szóban tett javaslatról hozott döntés, valamint a több indítvánnyal módosított javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére.

(3) A Képviselő-testület, az átruházott önkormányzati hatósági jogkörben eljáró polgármester, bizottság, társulás és jegyző hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat ellen közigazgatási per indítható az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint, a közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet kérni a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

26. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

27. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítése menetéről és felelősségéről.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelet-tervezet döntés-előkészítéséről a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet tartalma szerint érintett bizottság véleményezésével.

(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról és azok végrehajtásának, a rendelet szerint meghatározott mértékű ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

28. § (1) Szükség esetén a jegyző kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.

(2) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(3) A jegyző folyamatosan felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát, szükség esetén a Képviselő-testület elé terjeszti, módosítási javaslattal.

(4) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a képviselő-testület felkérésére – tájékoztatást adnak, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(5) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket legkésőbb az elfogadást követő munkanapon a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonati formában az érintetteknek az ülést követő 10 napon belül meg kell küldeni.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. Ezen felül az önkormányzati rendelet a www.szucsi.hu honlapon is közzétételre kerül.

29. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének két példányban történő elkészíttetéséről az ülést követő 12 napon belül a jegyző és a kirendeltségvezető gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket, és az azokra adott válaszokat, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos, tényszerű, a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott; képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetésére) utaló adatokat.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő (két fő, személyét a képviselő-testület számozott határozatban hagyja jóvá, a polgármester indítványára, a napirendi pontokról való szavazással egyidejűleg) írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyv kézhezvételét követően 2 napon belül a jegyzőkönyvet aláírásával ellátva a Hivatal részére visszajuttatja.

(5) A jegyzőkönyv két példányát a mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli.

30. § (1) A jegyzőkönyv elektronikus példányát mellékleteivel együtt a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül felterjeszteni a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a törvényességi felügyelettel való írásbeli kapcsolattartás elektronikus felületén.

(2) A jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyző csatolja az esetleges jogszabálysértésekre vonatkozó észrevételeit is.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testületi ülésekről – a zárt ülés kivételével – kép- és hangfelvétel készíthető, azon bárki részt vehet.

31. § (1) Az önkormányzati képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátása érdekében a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat rajta kívül álló okok miatt nem tudja ellátni, erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, aki gondoskodik a feladat más képviselő általi ellátásáról.

(3) Az önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő első ülésen esküt tesz. Az eskü szövegét az Mötv. 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

32. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában. Képviselői munkájáért tiszteletdíjra, költségtérítésre jogosult. Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, szóbeli hozzászólásának szó szerinti idézésére.

(3) A nem bizottsági tag önkormányzati képviselő a bizottság nyilvános ülésén tanácskozási joggal részt vehet, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását. Ezt a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.

(4) Az önkormányzati képviselő a Hivataltól a polgármesteren és a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, a Hivatal ügyviteli közreműködését. Közérdekű ügyben írásban intézkedést kezdeményezhet a polgármesternél és a jegyzőnél.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő egy konkrét ügyben vizsgálat indítását kezdeményezi, abban az esetben a Képviselő-testület felé kell kezdeményeznie az adott ügyre nézve felállítandó vizsgálóbizottság létrehozását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatban dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő képviselő-testületi határozatba foglalt megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. E nélkül a Képviselő-testület vagy az Önkormányzat nevében nem járhat el (pl.: nem tárgyalhat, nem egyeztethet, megállapodást nem kezdeményezhet, nem írhat alá).

(7) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

33. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a Képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni a munkában és a döntéshozatali eljárásban aktívan részt venni.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre bejelenteni.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles a döntéshozatal előtt személyes érintettségét bejelenteni. Amennyiben ezt nem teszi meg a döntéshozatalt meg kell ismételni, amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy az érintett képviselőt kizárja a döntéshozatalból. Ezen kívül az érintett képviselőt a be nem jelentett érintettség miatt kizárása esetén 3 havi tiszteletdíj megvonással kell szankcionálni.

(4) Az önkormányzati képviselő köteles felkérés alapján közreműködni a Képviselő-testület, valamint az adott bizottság ténymegállapító, feltáró és egyéb vizsgálataiban.

(5) Az önkormányzati képviselő hatásköre keretei között jogosult a lakossággal kapcsolatot tartani.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles képviselői megbízatásához, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

(7) Az önkormányzati képviselő eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

34. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles tartózkodni képviselői minőségben szerzett, vagy tudomására jutott bármilyen információ (pl. gazdasági, pénzügyi, statisztikai) saját maga, vagy más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles megőrizni – megbízatása megszűnését követően, időkorlátozás nélkül – képviselői tevékenysége kapcsán tudomására jutott minősített adatot.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény adatvédelemre vonatkozó szabályait.

(4) A titoktartás kötelezettsége az önkormányzati képviselő megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) Az önkormányzati képviselők, a külsős bizottsági tagok tiszteletdíját és a költségtérítéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

35. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(2) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre, és egyedi működési keretekkel ruházhatja fel.

(3) A bizottságok tagjainak nevét, a bizottság elérhetőségét 3. számú függelék tartalmazza.

36. § (1) A bizottságok számát, létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2) A Képviselő-testület a bizottságok számáról, létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester előterjesztésére azt bármikor módosíthatja.

(3) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

(4) A polgármester tesz javaslatot a bizottságok külső tagjainak megválasztására.

(5) A bizottságok működésének adminisztrációs és technikai feltételeinek rendelkezésre állásáról a Hivatal gondoskodik.

37. § (1) Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság

38. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet tájékoztatás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság a munkaterv alapján, illetőleg jogszabályi előírás vagy szükség szerint ülésezik.

(3) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

39. § (1) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatás esetén a bizottság általa megbízott tagja – hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót, és az előterjesztéseket az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.

(3) A bizottság tervezett üléseinek időpontjáról, az ülések napirendjéről a képviselőket és a lakosságot is tájékoztatni szükséges a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(4) A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülést tartani, a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kell, illetve lehetséges.

(5) A bizottság határozatképességére, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére és a határozathozatalra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

40. § (1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint dönt.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az a tag, aki az ügy elbírálásában érdekelt.

(3) Érdekelt a bizottság tagja akkor, ha a döntés eredménye az általa is képviselt természetes, vagy jogi személyt előnyösen vagy hátrányosan érinti, illetőleg ő maga is tagja ilyen szervezetnek.

(4) A döntéshozatalból való kizárást bármelyik bizottsági tag kezdeményezheti. A kizárásról a bizottság minősített többséggel határoz.

(5) A bizottság hatósági jogkörében – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az Ákr. szabályai, átruházott önkormányzati hatáskörének gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntéseit. Önkormányzati hatósági ügyben - az Ákr. szabályainak megfelelően – a kérelemnek teljes egészében helyt adó határozat egyszerűsített határozat, jogorvoslati felhívást és indokolást nem tartalmaz.

(6) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakíthat ki.

41. § (1) Az állandó bizottságok és az eseti bizottságok között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság határozatait a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy írja alá.

(3) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző és a kirendeltségvezető – a Hivatal útján – gondoskodik.

(4) A bizottság üléséről két példányban a tanácskozás lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá, melyet az elkészítését és aláírását követően három napon belül megküld a polgármesternek és a jegyzőnek.

(5) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek eredeti példányait és mellékleteit a Hivatal kezeli, évente összefűzi és irattárba helyezi.

(6) A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére, Heves Megyei Kormányhivatal felé történő felterjesztésére, a betekintésre a képviselő-testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok irányadóak.

42. § (1) A polgármester Szűcsi község választópolgárai által közvetlen úton megválasztott tisztviselő, aki megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény határozzák meg.

(3) A polgármester időközi választás esetén a megválasztását követően, a rendes helyhatósági választásokat követően pedig az alakuló ülésen esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Az esküvevő a Helyi Választási Bizottság elnöke.

(4) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester. A képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja, aki a polgármester adott ügyre vonatkozó irányítása mellett, de teljes körű felelősséggel látja el a feladatát (pl.: jogosulttá válhat szavazati joggal élni, szerződést aláírni az Önkormányzat nevében).

(5) A polgármester az önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. 63-73. §§ alapján látja el.

(6) A polgármester önkormányzati, önkormányzati hatósági, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

43. § (1) A polgármester feladatai – a Képviselő-testülettel, illetőleg a költségvetési szervekkel kapcsolatban - a képviselő-testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban – a következők:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(3) A polgármester feladatait és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

44. § (1) Az alpolgármester (ek) személyére az alakuló ülésen a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje keretében hetente legalább egy fél munkanapot (hétfőn vagy szerdán) a Hivatalban tölt.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

45. § A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését:

46. § (1) Az Mötv. 84-86. §§ alapján Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat, Szűcsi Községi Önkormányzat és Zagyvaszántó Községi Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt hozott létre az alapító önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására, Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Rózsaszentmárton székhellyel, Szűcsi községben és Zagyvaszántó településen működő kirendeltséggel. A Hivatal fő működési feltételeit az alapítók által elfogadott, a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

(2) A Jegyző a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szűcsin működő Kirendeltsége által látja el a feladatait. A Kirendeltség élén a kirendeltségvezető áll.

47. § Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének mindenkori éves költségvetési rendelete határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási, felhalmozási kiadásokat.

48. § (1) Az Mötv. IV. Fejezetében meghatározott jogi személyiséggel rendelkező társulás egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására hozható létre.

(2) Erre a társulási formára az Mötv. szabályait kell alkalmazni.

49. § Az Mötv. 84-86. §-ban szabályozott feltételek szerint létrehozott társulási forma, amely, mint 2000 fő alatti településnek, kötelezően létrehozandó költségvetési szerv Szűcsiben.

50. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a helyi közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre:

(3) Az együttműködés formái:

51. § (1) Különböző lakossági fórumok szervezéséről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület meghatározott, konkrét témakörben és általános kérdésekben is az év folyamán bármikor meghirdethet közmeghallgatást, falugyűlést.

52. § Fontosabb szabályok a közmeghallgatás tekintetében:

53. § Legfontosabb szabályok a falugyűléssel kapcsolatban:

54. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény szabályait kell alkalmazni a helyi népszavazásra.

(2) Helyi népszavazást a Képviselő-testület köteles kitűzni, amennyiben a településen élő választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezi.

(3) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló képviselő-testületi határozat kihirdetésének helyben szokásos módja a Hivatalban lévő hirdetőtáblán és a település több pontján történő kifüggesztés.

55. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért az Mötv. 115. § (1) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozóan az Mötv. 111-118. §-nak előírásai alapján kell eljárni.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló éves beszámolót rendeleti formában fogadja el. A féléves beszámoló és az I.-III. negyedéves tájékoztató elfogadása határozati formában történik.

56. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni szükséges.

(2) Az Önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodási feladatait a Hivatal Szűcsin működő Kirendeltsége látja el. E körben különösen:

(3) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek saját költségvetéssel és beszámolóval rendelkeznek, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Önkormányzat által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(4) A Hivatal és az Önkormányzat által finanszírozott intézmények vezetői a kis-összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt állományból a pénzkezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint teljesítik.

57. § A közbeszerzési értékhatárt elérő beruházásokra, árubeszerzésekre, az eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény szabályai szerint kötelező.

58. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetve más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) A polgármester évente, számszaki adatokkal köteles tájékoztatni a lakosságot (falugyűlés, közmeghallgatás útján) az önkormányzati vagyon alakulásáról.

59. § (1) A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértéké a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző és a kirendeltségvezető készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a Képviselő-testület minimum két körben megtárgyalja.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére – amennyiben az szükséges - a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

60. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei gazdálkodásának ellenőrzését az Önkormányzat látja el.

(3) Az Önkormányzat belső ellenőrzését a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

(4) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az önkormányzat és intézményben folyó

61. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelete Szűcsi Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(2) A kérelmeket és az elkészített előterjesztéseket a polgármesternek kell a képviselő-testületi ülést megelőző tizedik napig eljuttatni, aki azokat jogszerűségi észrevételre átadja a jegyzőnek.

(3) Amennyiben az ülést megelőzően két héten belül merül fel olyan kérdés, ami rendes ülésen képviselő-testületi döntést igényel – kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket – a kérdés már csak a soron következő rendes ülésen kerül megvitatásra.

(4) A meghívó, az előterjesztések, a határozati javaslatok elkészítéséről és kézbesítéséről a jegyző és a kirendeltségvezető a Hivatal útján gondoskodik.

13. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely érdeklődő részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján – a képviselők hozzászólását követően – napirendenként, egy alkalommal, maximum 3 percben felszólalhat.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjai, zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározott esetekben.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül zárt ülés nem rendelhető el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek részt.

14. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, számozott határozattal dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az ülésvezető, az előterjesztő, a napirendi pont előadója és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával együtt, számozott határozattal határoz.

(3) Az ülésvezető, az előterjesztő és a napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával együtt, számozott határozattal határoz.

(4) A polgármester jogosult a képviselő-testületi ülést megelőző 10. nap és az ülés közötti időszakban felmerült, sürgős döntést igénylő kérdésekben új napirend felvételére javaslatot tenni.

(5) A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket – tárgyalja meg.

(6) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a javasolt és elfogadott sorrendben tárgyalja.

(7) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül számozott határozattal határozhat úgy, hogy az meghívóban meghatározott napirendi pontokat más sorrendben tárgyalja.

15. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről a polgármester valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet írásbeli tájékoztatójában.

(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót az egyes határozatokban megjelölt felelősök minden rendes képviselő-testületi ülésre előterjesztik.

(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről készült tájékoztatót a Képviselő-testület tudomásul veszi, valamint számozott határozattal dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról (felelősönként). Az átruházott hatáskörben hozott döntések, intézkedések elfogadásáról minden év decemberében dönt a Képviselő-testület.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(3) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

17. § (1) A képviselők a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől vagy a kirendeltségvezetőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó kérdésekről – a napirendi pontok és az indítványok tárgyalása után az ülésen szóban; vagy az ülést megelőző 3 nappal korábban írásban – a polgármesternél benyújtva – felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetőleg problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló költségvetési szerv tevékenységi körével.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (1) bekezdésben előírt határidőn túl nyújtották be, vagy a képviselő-testületi ülésen szóban terjesztették elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérőnek az ülést követő 30 napon belül írásban kell válaszolni.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a napirendi pont tárgyalásakor a képviselők, a napirendi pontok és indítványok tárgyalása után a meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(4) A kérdés elhangzása után a válaszadás, majd az (3) bekezdésben említett személyek – maximum 5 perces – hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(5) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre, egyben a jegyző megteszi esetleges törvényességi észrevételeit.

(6) Személyes megjegyzést tehet maximum 2 perces időtartamban a vita lezárása után az a képviselő, aki a vita során őt ért – véleménye szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

19. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után először a módosító indítványokat az elhangzás fordított sorrendjében, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). A tartózkodás „nem” szavazatnak, a szavazategyenlőség elutasító döntésnek felel meg.

(4) A választott képviselők több mint felének (vagyis legalább 4 főnek) egybehangzó igen szavazata (minősített többség) szükséges:

20. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül elrendelhető név szerinti szavazás, bármely képviselő kezdeményezésére számozott képviselő-testületi döntés eredményeképpen.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző vagy a kirendeltségvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít fel és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesítheti.

21. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti zárt ülésen tárgyalható, vagy tárgyalandó ügyekben tartható. Az alpolgármester választása, és megbízásának visszavonása esetében kötelező titkos szavazást tartani.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott, hitelesített szavazólappal történik, a Képviselő-testület tagjaiból álló, egyszerű többséggel megválasztott szavazatszedő bizottság közreműködésével.

(3) A titkos szavazás helyéről, idejéről, a szavazatszedő bizottság tagjairól, a szavazás körülményeiről, eredményéről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.

(4) A titkos szavazás lebonyolításában három főből álló szavazatszedő bizottság vesz részt, melynek tagjai maguk közül elnököt választanak.

(5) A szavazatszedő bizottság tagjaira és elnökére az ülésvezető tesz javaslatot.

22. § A nyílt szavazás és a név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető, a titkos szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatt – elrendelheti a szavazás megismétlését.

23. § (1) Ha a szavazásra bocsátott javaslatot a szavazástól tartózkodók magas száma – az összes szavazat legalább fele – miatt utasította el a Képviselő-testület, akkor a szavazást egyszer meg kell ismételni. Szavazategyenlőség esetén nincs lehetőség ismételt szavazásra, az elutasító döntésnek számít.

(2) Ha az ismételt szavazás során sem kapta meg a javaslat a többségi igent, akkor a javaslatot nem fogadta el a Képviselő-testület, az változatlan formában és ugyanazon a Képviselő-testületi ülésen ismét nem tárgyalható.

24. § (1) A Képviselő-testület:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, és számozott határozattal dönt:

25. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testületi döntést szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Az ülésvezető az ülést felfüggesztheti a szóban tett javaslatról hozott döntés, valamint a több indítvánnyal módosított javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére.

(3) A Képviselő-testület, az átruházott önkormányzati hatósági jogkörben eljáró polgármester, bizottság, társulás és jegyző hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat ellen közigazgatási per indítható az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint, a közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet kérni a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

26. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

27. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítése menetéről és felelősségéről.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelet-tervezet döntés-előkészítéséről a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet tartalma szerint érintett bizottság véleményezésével.

(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról és azok végrehajtásának, a rendelet szerint meghatározott mértékű ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

28. § (1) Szükség esetén a jegyző kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.

(2) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(3) A jegyző folyamatosan felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát, szükség esetén a Képviselő-testület elé terjeszti, módosítási javaslattal.

(4) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a képviselő-testület felkérésére – tájékoztatást adnak, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(5) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket legkésőbb az elfogadást követő munkanapon a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni, a számozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonati formában az érintetteknek az ülést követő 10 napon belül meg kell küldeni.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. Ezen felül az önkormányzati rendelet a www.szucsi.hu honlapon is közzétételre kerül.

29. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének két példányban történő elkészíttetéséről az ülést követő 12 napon belül a jegyző és a kirendeltségvezető gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket, és az azokra adott válaszokat, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos, tényszerű, a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott; képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetésére) utaló adatokat.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő (két fő, személyét a képviselő-testület számozott határozatban hagyja jóvá, a polgármester indítványára, a napirendi pontokról való szavazással egyidejűleg) írja alá. A jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyv kézhezvételét követően 2 napon belül a jegyzőkönyvet aláírásával ellátva a Hivatal részére visszajuttatja.

(5) A jegyzőkönyv két példányát a mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli.

30. § (1) A jegyzőkönyv elektronikus példányát mellékleteivel együtt a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül felterjeszteni a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a törvényességi felügyelettel való írásbeli kapcsolattartás elektronikus felületén.

(2) A jegyzőkönyv felterjesztésekor a jegyző csatolja az esetleges jogszabálysértésekre vonatkozó észrevételeit is.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testületi ülésekről – a zárt ülés kivételével – kép- és hangfelvétel készíthető, azon bárki részt vehet.

31. § (1) Az önkormányzati képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátása érdekében a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat rajta kívül álló okok miatt nem tudja ellátni, erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, aki gondoskodik a feladat más képviselő általi ellátásáról.

(3) Az önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő első ülésen esküt tesz. Az eskü szövegét az Mötv. 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

32. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában. Képviselői munkájáért tiszteletdíjra, költségtérítésre jogosult. Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, szóbeli hozzászólásának szó szerinti idézésére.

(3) A nem bizottsági tag önkormányzati képviselő a bizottság nyilvános ülésén tanácskozási joggal részt vehet, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását. Ezt a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni.

(4) Az önkormányzati képviselő a Hivataltól a polgármesteren és a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, a Hivatal ügyviteli közreműködését. Közérdekű ügyben írásban intézkedést kezdeményezhet a polgármesternél és a jegyzőnél.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő egy konkrét ügyben vizsgálat indítását kezdeményezi, abban az esetben a Képviselő-testület felé kell kezdeményeznie az adott ügyre nézve felállítandó vizsgálóbizottság létrehozását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatban dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő képviselő-testületi határozatba foglalt megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. E nélkül a Képviselő-testület vagy az Önkormányzat nevében nem járhat el (pl.: nem tárgyalhat, nem egyeztethet, megállapodást nem kezdeményezhet, nem írhat alá).

(7) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.

33. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a Képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni a munkában és a döntéshozatali eljárásban aktívan részt venni.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előre bejelenteni.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles a döntéshozatal előtt személyes érintettségét bejelenteni. Amennyiben ezt nem teszi meg a döntéshozatalt meg kell ismételni, amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy az érintett képviselőt kizárja a döntéshozatalból. Ezen kívül az érintett képviselőt a be nem jelentett érintettség miatt kizárása esetén 3 havi tiszteletdíj megvonással kell szankcionálni.

(4) Az önkormányzati képviselő köteles felkérés alapján közreműködni a Képviselő-testület, valamint az adott bizottság ténymegállapító, feltáró és egyéb vizsgálataiban.

(5) Az önkormányzati képviselő hatásköre keretei között jogosult a lakossággal kapcsolatot tartani.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles képviselői megbízatásához, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni.

(7) Az önkormányzati képviselő eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

34. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles tartózkodni képviselői minőségben szerzett, vagy tudomására jutott bármilyen információ (pl. gazdasági, pénzügyi, statisztikai) saját maga, vagy más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles megőrizni – megbízatása megszűnését követően, időkorlátozás nélkül – képviselői tevékenysége kapcsán tudomására jutott minősített adatot.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény adatvédelemre vonatkozó szabályait.

(4) A titoktartás kötelezettsége az önkormányzati képviselő megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) Az önkormányzati képviselők, a külsős bizottsági tagok tiszteletdíját és a költségtérítéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

35. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

(2) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre, és egyedi működési keretekkel ruházhatja fel.

(3) A bizottságok tagjainak nevét, a bizottság elérhetőségét 3. számú függelék tartalmazza.

36. § (1) A bizottságok számát, létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(2) A Képviselő-testület a bizottságok számáról, létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester előterjesztésére azt bármikor módosíthatja.

(3) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

(4) A polgármester tesz javaslatot a bizottságok külső tagjainak megválasztására.

(5) A bizottságok működésének adminisztrációs és technikai feltételeinek rendelkezésre állásáról a Hivatal gondoskodik.

37. § (1) Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság

38. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, melyet tájékoztatás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság a munkaterv alapján, illetőleg jogszabályi előírás vagy szükség szerint ülésezik.

(3) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

39. § (1) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatás esetén a bizottság általa megbízott tagja – hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót, és az előterjesztéseket az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.

(3) A bizottság tervezett üléseinek időpontjáról, az ülések napirendjéről a képviselőket és a lakosságot is tájékoztatni szükséges a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(4) A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülést tartani, a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kell, illetve lehetséges.

(5) A bizottság határozatképességére, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére és a határozathozatalra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

40. § (1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint dönt.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az a tag, aki az ügy elbírálásában érdekelt.

(3) Érdekelt a bizottság tagja akkor, ha a döntés eredménye az általa is képviselt természetes, vagy jogi személyt előnyösen vagy hátrányosan érinti, illetőleg ő maga is tagja ilyen szervezetnek.

(4) A döntéshozatalból való kizárást bármelyik bizottsági tag kezdeményezheti. A kizárásról a bizottság minősített többséggel határoz.

(5) A bizottság hatósági jogkörében – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az Ákr. szabályai, átruházott önkormányzati hatáskörének gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerinti határozati formában hozza meg döntéseit. Önkormányzati hatósági ügyben - az Ákr. szabályainak megfelelően – a kérelemnek teljes egészében helyt adó határozat egyszerűsített határozat, jogorvoslati felhívást és indokolást nem tartalmaz.

(6) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakíthat ki.

41. § (1) Az állandó bizottságok és az eseti bizottságok között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság határozatait a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy írja alá.

(3) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző és a kirendeltségvezető – a Hivatal útján – gondoskodik.

(4) A bizottság üléséről két példányban a tanácskozás lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá, melyet az elkészítését és aláírását követően három napon belül megküld a polgármesternek és a jegyzőnek.

(5) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvek eredeti példányait és mellékleteit a Hivatal kezeli, évente összefűzi és irattárba helyezi.

(6) A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére, Heves Megyei Kormányhivatal felé történő felterjesztésére, a betekintésre a képviselő-testületi jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok irányadóak.

42. § (1) A polgármester Szűcsi község választópolgárai által közvetlen úton megválasztott tisztviselő, aki megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény határozzák meg.

(3) A polgármester időközi választás esetén a megválasztását követően, a rendes helyhatósági választásokat követően pedig az alakuló ülésen esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Az esküvevő a Helyi Választási Bizottság elnöke.

(4) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester. A képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja, aki a polgármester adott ügyre vonatkozó irányítása mellett, de teljes körű felelősséggel látja el a feladatát (pl.: jogosulttá válhat szavazati joggal élni, szerződést aláírni az Önkormányzat nevében).

(5) A polgármester az önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. 63-73. §§ alapján látja el.

(6) A polgármester önkormányzati, önkormányzati hatósági, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

43. § (1) A polgármester feladatai – a Képviselő-testülettel, illetőleg a költségvetési szervekkel kapcsolatban - a képviselő-testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban – a következők:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(3) A polgármester feladatait és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

44. § (1) Az alpolgármester (ek) személyére az alakuló ülésen a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje keretében hetente legalább egy fél munkanapot (hétfőn vagy szerdán) a Hivatalban tölt.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

45. § A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését:

46. § (1) Az Mötv. 84-86. §§ alapján Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat, Szűcsi Községi Önkormányzat és Zagyvaszántó Községi Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt hozott létre az alapító önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátására, Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Rózsaszentmárton székhellyel, Szűcsi községben és Zagyvaszántó településen működő kirendeltséggel. A Hivatal fő működési feltételeit az alapítók által elfogadott, a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

(2) A Jegyző a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szűcsin működő Kirendeltsége által látja el a feladatait. A Kirendeltség élén a kirendeltségvezető áll.

47. § Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének mindenkori éves költségvetési rendelete határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási, felhalmozási kiadásokat.

48. § (1) Az Mötv. IV. Fejezetében meghatározott jogi személyiséggel rendelkező társulás egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására hozható létre.

(2) Erre a társulási formára az Mötv. szabályait kell alkalmazni.

49. § Az Mötv. 84-86. §-ban szabályozott feltételek szerint létrehozott társulási forma, amely, mint 2000 fő alatti településnek, kötelezően létrehozandó költségvetési szerv Szűcsiben.

50. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a helyi közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre:

(3) Az együttműködés formái:

51. § (1) Különböző lakossági fórumok szervezéséről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján dönt.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület meghatározott, konkrét témakörben és általános kérdésekben is az év folyamán bármikor meghirdethet közmeghallgatást, falugyűlést.

52. § Fontosabb szabályok a közmeghallgatás tekintetében:

53. § Legfontosabb szabályok a falugyűléssel kapcsolatban:

54. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény szabályait kell alkalmazni a helyi népszavazásra.

(2) Helyi népszavazást a Képviselő-testület köteles kitűzni, amennyiben a településen élő választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezi.

(3) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló képviselő-testületi határozat kihirdetésének helyben szokásos módja a Hivatalban lévő hirdetőtáblán és a település több pontján történő kifüggesztés.

55. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért az Mötv. 115. § (1) bekezdésének megfelelően a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozóan az Mötv. 111-118. §-nak előírásai alapján kell eljárni.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló éves beszámolót rendeleti formában fogadja el. A féléves beszámoló és az I.-III. negyedéves tájékoztató elfogadása határozati formában történik.

56. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével saját hatáskörében döntsön, melyről a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni szükséges.

(2) Az Önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodási feladatait a Hivatal Szűcsin működő Kirendeltsége látja el. E körben különösen:

(3) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek saját költségvetéssel és beszámolóval rendelkeznek, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a Önkormányzat által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(4) A Hivatal és az Önkormányzat által finanszírozott intézmények vezetői a kis-összegű készpénz-kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt állományból a pénzkezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint teljesítik.

57. § A közbeszerzési értékhatárt elérő beruházásokra, árubeszerzésekre, az eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény szabályai szerint kötelező.

58. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetve más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) A polgármester évente, számszaki adatokkal köteles tájékoztatni a lakosságot (falugyűlés, közmeghallgatás útján) az önkormányzati vagyon alakulásáról.

59. § (1) A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértéké a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző és a kirendeltségvezető készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a Képviselő-testület minimum két körben megtárgyalja.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére – amennyiben az szükséges - a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

60. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei gazdálkodásának ellenőrzését az Önkormányzat látja el.

(3) Az Önkormányzat belső ellenőrzését a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

(4) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az önkormányzat és intézményben folyó

61. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Szűcsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelete Szűcsi Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.

(4) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(5) Névszerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik ezt követően szavaznak.