Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Bélapátfalva Város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 01Bélapátfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Bélapátfalva Város helyi építési szabályzatáról
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A3. pontjára, Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjára, Nemzeti park igazgatóságának 9. melléklet táblázatának A5. pontjára, Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjára, Területi Vízügyi hatóságnak 9. melléklet táblázatának A7. pontjára, Országos Vízügyi főigazgatóságnak 9. melléklet táblázatának A8. pontjára, Területi vízügyi igazgatási szervnek 9. melléklet táblázatának A9. pontjára, Fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjára, Népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A11 pontjára, Budapest Főváros Kormányhivatalának 9. melléklet táblázatának A12. pontjára, Közlekedésért felelős miniszternek 9. melléklet táblázatának A13. pontjára, Légiközlekedési hatóságnak 9. melléklet táblázatának A14a. pontjára. Katonai légügyi hatóságnak 9. melléklet táblázatának A14b. pontjára, Közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A15. pontjára, Örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A17. pontjára, Ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A18. pontjára, Erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, Nemzeti Földügyi Központnak 9. melléklet táblázatának A19. pontjára, Honvédelemért felelős miniszternek 9. melléklet táblázatának A20. pontjára, Fővárosi és megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjára, Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A22. pontjára, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjára, Országos Atomenergia Hivatalnak a 9. melléklet táblázatának A24. pontjára, Budapest Főváros Kormányhivatalának 9. melléklet táblázatának A25. pontjára hivatkozva, továbbá a szomszédos települések önkormányzatainak és a Heves Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Bélapátfalva Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Közigazgatási területre vonatkozó szabályozási tervlap M 1:7000 méretarányban
b) 2. melléklet : Belterületre vonatkozó szabályozási tervlap M 1:4000 méretarányban
c) 3. melléklet: az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei
d) 4. melléklet: az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések
e) 5. melléklet: az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések
f) 6. melléklet: az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények.
2. Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1. mellékletek és 2. melléklet szerinti Szabályozási Tervek és azok jelmagyarázata tartalmazza.
(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, egyéb jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett Szabályozási terv módosítása szükséges.
(3) A más jogszabály alapján elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell. A más jogszabály alapján elrendelt, tájékoztató és javasolt szabályozási elemek aktualizálásához az érintett Szabályozási terv módosítása nem szükséges.
(4) A szabályozási terven a jeltobzódás elkerülése érdekében a
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét,
ab) belterületi határ jelét,
építési övezet, övezet határként kell kezelni.
b) a területi szabályozási elemeket
ba) közlekedési célú terület határát,
bb) zöldterület határát,
bc) vízgazdálkodási terület határát,
egymáshoz viszonyítva övezet határként, egyéb területhez viszonyítva szabályozási vonalként kell kezelni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
b) Beépíthető telek legkisebb területe: az a legkisebb telek vagy építési telek méret amely megléte esetén az ingatlanon épület elhelyezhető.
c) Hulladéktartály tároló: a lakossági hulladék tárolás céljára szolgáló edények esztétikus elhelyezését szolgáló tároló építmény, melynek térfogata a burttó 2,5 m3 nem haladja meg.
d) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 25 méter és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 5,0 méter.
e) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.
f) Kialakítható telek legkisebb területe: telekalakítási eljárás során kialakításra kerülő újonnan létrejövő telek minimális területe.
g) Melléképület: A telek, vagy a telken álló fő építmény rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő szerepű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe, ide értve:
h) gépkocsi tároló
i) nyárikonyha,
j) fáskamra,
k) raktár,
l) szerszámtároló,
m) barkácsműhely,
n) állattartó épület,
o) fedett úszómedence,
p) szauna,
q) sport, fitnesz és rekreációs célú épület és
r) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
s) Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó épület elhelyezés, amely kötelező oldalkerti építési vonal hiányában a főépítmény utca felé eső legalább 5 méteres épületrésze a tájolás szempontjából kedvezőtlen telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten 0,8 méteren túl, de 3,0 méteren belül kerül elhelyezésre.
t) Haszonállat: e rendelet szempontjából a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett magyar pulykakakasnál nagyobb testű haszonállat.
u) Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.
v) Szabadonálló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telken belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldal jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.
w) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
x) Területi szabályozási elem: a szabályozási terven jelölt közcélú használatú területek, melyeket egymástól övezet határ, egyéb területtől szabályozási vonal választ el.
y) Természetvédelmi érdekű területek: „Natura 2000” természetmegőrzési terület, a „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek, továbbá Tervezett természeti területei
Környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek külön jogszabályokban meghatározott térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott szerint lehet használni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.
(4) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.
5. A környezeti elemek általános védelme
5. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit külön jogszabály állapítja meg.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.
6. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
(5) Hidrológiai védőterületen a szennyvíz tisztítása és elhelyezése külön jogszabály szerinti a vízügyi hatóság egyedi engedélye alapján lehetséges.
7. § A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.
7. A levegő tisztaságának védelme
8. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
8. Zaj- és rezgés elleni védelem
9. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, illetve engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
9. A telekalakításra vonatkozó előírások
10. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek javasolt telekhatár vagy építési övezet, illetve övezethatár jelölés esetében kialakítható.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld, közmű célú telek kivételével új zárvány vagy úszótelek.
(6) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett a telekszélesség mérete 10%-al csökkenthető, de 14 métertől keskenyebb nem lehet.
(7) Az előírt legkisebb telekszélességnek az építési helyen mérten teljesülnie kell.
(8) Beépítésre szánt területeken nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.
(9) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani,műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.
10. Közterület alakításra vonatkozó előírások
11. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy, valamint
c) közmű helyezhető el.
(3) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.
(4) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 8 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.
(5) Közterületen építmény kizárólag közösségi célból helyezhető el.
11. Magánutak
12. § (1) Magánút Gksz, Gipe, Vt; K-Mg építési övezetekben és ezeken kívül bármely övezetben létesíthető
(2) A belterületi magánút legkisebb szélessége
a) legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) legfeljebb 80 méter hosszú magánút esetén 8 méter,
c) legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
d) minden más esetben 12 méter.
(3) 150 métert meghaladó hosszúságú belterületi magánutat végfordulóval kell kialakítani.
(4) 200 m-nél nagyobb hosszúságú belterületi magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
(5) Lk jelű övezetben kettőnél több telek megközelítésére szolgáló belterületi magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad.
(6) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetők.
(7) Belterületi magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(8) Önkormányzati kezelésbe belterületen, ide értve a tervezett belterületet is, csak közútként megtervezett, engedélyezett és kialakított utak vehetők át.
(9) Magánút teleknyélként, nyúlványként nem alakítható ki.
12. Közművesítési követelmények
13. § (1) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.
b) Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
c) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
d) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
e) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket csak közterületen szabad elhelyezni.
(2) Építési öveztek telkeinek közművesítését elsősorban közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő ingatlanok és létesítmények ivóvízigényét, amennyiben a műszaki lehetőség adott, a meglévő ivóvíz hálózatról kell biztosítani.
(4) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének, kezelésének megoldása.
(5) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.
(6) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 400 kV szabadvezeték: külterületen 28 méter,
b) 132 kV szabadvezeték: külterületen 13 méter,
c) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 méter,
d) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 méter,
e) transzformátor állomás: 5 m.
13. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
14. § (1) Az építési övezetek és övezetek a közműellátás mértékét és módját a 3. melléklet határozza meg.
(2) A „Műszaki infrastruktúra fejlesztés esetén igénybe vehető terület” jelöléssel ellátott területen főépítményt elhelyezni, kizárólag a jelölt területet ellátó, önálló víz, szennyvíz és elektromos közmű kiépítését követően lehet.
(3) A már beépült területeken a szennyvízelvezetés és – tisztítás a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető, azonban a közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.
(4) Teljes közművesítés előírása esetén a gáz energia egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(5) Teljes közművesítés előírása esetén a közterületi csapadékvíz elvezetés a keletkező csapadékvíz ártalommentes kezelésének alkalmazásával kiváltható.
(6) Azokban az építési övezetekben ahol a részleges, vagy teljes közművesítettség biztosítandó, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság külön engedélylével egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.
Építéssel összefüggő általános szabályok
14. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
15. § (1) Beépítésre szánt területeken közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető. 111
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) gazdasági építési övezetben legfeljebb 30 méter
b) lakó építési övezetben legfeljebb 5 méter
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 15 méter
lehet.
(3) Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.
(4) A telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(5) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(6) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(7) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével szükséges kialakítani.
(8) A természetvédelmi érdekű területen kerítést létesíteni, a területet elzárni kizárólag a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(9) Ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott!
(10) 30 méter közterületi telekhatáronként 1 db gépkocsi behajtására szolgáló kapu létesíthető, melyen szélessége legfeljebb 5 méter lehet.
15. Az építési öveztek, övezetek zöldfelületeinek alakítása
16. § (1) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.
(2) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.
(3) Lakó kertvárosias építési övezetben az előkert területének legalább 60 %-t zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
16. A telek kötelező zöldfelületi célra használandó területének kialakítása
17. § A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész” terület az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet eltérő előírás hiányában legalább egyszintű, gyep, vagy pozsgás növényzet felületi minőségi szinten szükséges kialakítani és fenntartani, melyen építmény, műtárgy az alábbiak szerint helyezhető el:
a) főépítmény nem helyezhető el
b) melléképületek összes bruttó alapterülete az 50 m2-t nem haladhatja meg
c) melléképítmények összes bruttó alapterülete a 25 m2-t nem haladhatja meg
17. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
18. § (1) A vízminőségvédelmi területen, illetve felszín alatti vízbázis védőterületén különálló árnyékszék nem helyezhető el.
(2) Földtani veszélyforrás területén és annak 30 méteres környezetében építési tevékenység nem végezhető.
18. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
19. § Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén – az igazolt építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl
a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,
b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként helyezhető el.
19. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
20. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani, azzal az eltéréssel, hogy lakó rendeltetési egységenként két személygépkocsi elhelyezése kötelező.
(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.
20. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
21. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:
a) Amennyiben a kialakult állapotú épület épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagassága nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat. Az épület emeleti szintjének utólagos külső megközelítését biztosító, az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb épületmagasság mérték meghaladó egy db, legfeljebb 10 m2 alapterületű lépcsőház, feljáró elhelyezhető.
b) Amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét a jogszerűen létesített épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, és építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető.
c) Amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épület, épületrész felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá a főépítmény esetében a legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető, rendeltetése megváltoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
21. Telek, építési telek beépítésének általános előírások
22. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel - építési teleknek tekintendő.
(3) Az övezetek, építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet határozza meg.
(4) Az övezetben, építési övezetekben az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet és 5. melléklet határozza meg.
(5) A 4. mellékletben és 5. mellékletben „F”-el jelölt, „feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag” a településképi követelményekhez való illeszkedés, valamint az (1) bekezdés szerinti követelmények igazolt teljesülése esetében helyezhetők el.
(6) A kialakítható legkisebb telekterület alatt a telek, vagy építési telek abban az esetben építhető be amennyiben a telek területe a 300 m2-t, legkisebb szélessége a 10 métert, legkisebb mélysége 20 métert eléri.
22. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
23. § Terepszint alatti építmény
a) építési helyen belül elhelyezhető
b) elő és oldalkertben nem helyezhető el
c) hatsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 m távolságra építhető.
23. Kismélységű telkek beépítésének sajátos szabályai
24. § A kismélységű telek esetében
a) hátsókertet nem kell tartani, a szomszédi jogok korlátozása nélkül és a tűzvédelmi szabályok betartása mellett épületet a hátsó telekhatárig kiépíthető.
b) az előkert mérete a településképi szempontok érvényesülése mellett 0 méterre csökkenthető, az épület utcavonalasan elhelyezhető.
24. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
25. § (1) Előkertek legkisebb mélységének mérete:
a) beépítésre szántterület szerinti telektömbökben, amennyiben a telektömb telkei közül azoknak már több mint a fele beépült, a rendelet eltérő rendelkezése vagy a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában a telektömb érintett utcájában, az utcára beforduló határoló utcák közötti, az utcaképet meghatározó, az utca felé eső legközelebbi főépítmények telepítése szerinti kialakult állapotnak megfelelő, vagy egységes vonal hiányában azok átlagának egész méterre való kerekítésével meghatározottnak megfelelő.
b) az újonnan kialakuló, beépítésre szántterület szerinti területen, vagy amennyiben a telektömb telkei közül azoknak még kevesebb, mint a fele épült be, továbbá jelentősen átépülő területek esetén a rendelet eltérő rendelkezése vagy a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában 5 méter,
(2) Előkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a vonatkozó kormányrendelet szerint megengedett valamennyi melléképítmény és műtárgy közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) az e rendelet szerinti paraméretenek megfelelő hulladéktartály tároló
c) talajon álló klíma, illetve hőszivatyú berendezés kültéri egysége
helyezhető el
(3) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában:
a) szabadon álló, vagy ikres beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság ennél nagyobb, akkor tényleges homlokzat- magasság fele, de legalább 3,00 m
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagassági érték, de
ba) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 12 méter széles telkek esetében az oldalkert méret 3,0 m-ig csökkenthető;
bb) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 18 méter széles telkek esetében az oldalkert méret 4,0 m-ig csökkenthető;
(4) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete – kismélységű telek kivételével - nem lehet kevesebb
a) sem az építési övezetre meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél, b) sem az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassági mértékénél,
b) sem pedig 6,0 m-nél.
(5) A 70 méter telekmélységet meghaladó telkek utcai telekhatártól mért 60 méteren túli része hátsó kertnek tekintendő.
(6) Hátsókertben az
a) 50 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a szomszédi jogok korlátozása nélkül, a tűzvédelmi szabályok betartása mellett helyezhető el.
b) 50 méter telekmélységet meghaladó telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a hátsó telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhetők el.
(7) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 16,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.
25. Egyéb építési előírások
26. § (1) Építési telken, telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, melléképület önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerti építési határvonaltól mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.
(2) Lejtős terepen történő építés esetében az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értéke az alábbiak szerint léphető túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén +0,5 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett +1,5 méterrel.
c) az a) és b) pontok szerinti eltérő szabályok a tájképi és épített környezeti illeszkedési követelmények együttes érvényesülése esetén alkalmazhatók
(3) Az építési övezetek, övezetek területén azok területére viszonyítva kell a telekalakítási és beépítési szabályokat érvényesíteni.
(4) Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik építésiövezetben sem építhető be.
(5) Saroktelek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 5 %-kal növelhető.
(6) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
26. Az építési telek „adottság függő” beépítésének szabályai
27. § Adottság függő beépítési mód esetén az építési helyet a sajátos övezeti szabályok, vagy a szabályozási tervlap állapítja meg, illetve ezek hiányában a telek teljes területe építési helynek tekintendő. Adottság függő beépítési módban szabályozott telek építési helyén belül építmény védőtávolság, vagy más jogszabályi előírás hiányában a településképi követelmények érvényesülése mellett helyezhető el.
27. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
28. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában haszonállat tartására szolgáló építmény ide értve az állat ól, állatkifutót is
a) Lk, Vt, Gksz, Gipe, Üü, Üh jelű építési övezetekben, a rendelet hatálybalépésekor meglévő, kialakult állattartás fenntartható, új állattartási célú épület nem létesíthető.
b) Lke jelű építési övezetekben 900 m2 telekterület megléte esetében bruttó 20 m2 alapterületi mérettel és 2,5 méter épületmagassággal helyezhető el.
(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(4) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(5) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 30 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 30 méter,
e) felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
(6) Beépítésre szánt területen állattartó épület / melléképület csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.
Beépítésre szánt területek
28. Beépítésre szánt területek általános előírásai
29. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) lakóterület, ezen belül
aa) kisvárosias lakóterület,
ab) kertvárosias lakóterület,
b) vegyes terület
ba) településközpont vegyes terület
bb) intézményi vegyes terület,
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület,
cb) egyéb ipari gazdasági terület,
d) üdülő terület, ezen belül
da) hétvégi házas üdülő terület
db) üdülőházas terület
e) különleges terület, ezen belül
ea) sportolási célú terület,
eb) épített örökségi terület,
ec) temető terület,
ed) garázs terület,
ee) szennyvíz tisztító terület,
ef) kegyeleti hely terület,
eg) mezőgazdasági üzemi terület
(2) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:
a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló, a rendelet szerinti magánút kialakítása, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése;
b) az a) pont szerinti terület jelen rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;
c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.
(3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.
(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
29. Kisvárosias lakóterület általános előírásai
30. § (1) A kisvárosias lakóterületeket alacsony intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterületeket a Szabályozási terv Lk-1; Lk-2; Lk-3; Lk-4 jelű építési övezetekbe sorolja.
(3) Úszótelkes épület esetében adottságfüggő építési mód szerint az építési hely a teljes telek területe.
30. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
31. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületeket a Szabályozási terv Lke-1; Lke-2; Lke-3; Lke-4; Lke-5 jelű építési övezetekbe sorolja.
(3) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (2) szerinti rendeltetések céljára építmények legfeljebb bruttó 300 m2 alapterületig helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterületen egy épülettömeg alapterülete a maximális bruttó 300 m2-t nem haladhatja meg.
(5) Kertvárosias lakóterületen egy telken az összes épület alapterülete a bruttó 500 m2-t nem haladhatja meg.
(6) Kertvárosias lakóterületi övezetekben
a) a c) pont figyelembevételével önálló rendeltetésenként 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.
b) a kialakítható legkisebb telekterület méret alatt csak egy lakó rendeltetési egység helyezhető el
c) az önálló lakó rendeltetéseknek legalább 400 m2 telekhányadot kell biztosítani.
d) főépítmény épületmagassága a 4. melléklet és 5. melléklet szerint, melléképület magassága a melléképületre külön számított épületmagaság 3,5 méter
e) egy telken legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
f) egynél több lakó rendeltetési egység csak közüzemi szennyvízhálózati kapcsolat megléte és alkalmazása esetén alakítható ki
31. Településközpont vegyes területek általános előírásai
32. § (1) A településközponti vegyes terület - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakó rendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközponti vegyes területeket a Szabályozási terv Vt-1; Vt-2; Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6, Vt-7, Vt-8, Vt-9, Vt-10, Vt-11, Vt-12, Vt-13, jelű építési övezetekbe sorolja.
(3) A településközpont vegyes területen a lakó rendeltetést nem zavaró hatású raktárrendeltetést tartalmazó épület a Vt-11 jelű építési övezetben elhelyezhető, amennyiben a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
32. Intézményi vegyes terület
33. § (1) Az intézményi vegyes terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézményi vegyes terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Vi-1 jelű építési övezet.
(3) Az intézményi vegyes területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetések működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) Lakás az intézményi rendeltetési célú épületben belül helyezhető el. Legfeljebb 4 lakó rendeltetés helyezhető el, egy lakó rendeltetés legnagyobb mérete a bruttó 80 m2-t nem haladhatja meg.
33. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek előírásai
34. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelű építési övezetek.
(3) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül - a lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - legfeljebb négy szolgálati célú és egy tulajdonosi lakó rendeltetési egység– a beépíthető terület 20 %-áig – kialakítható.
(4) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 20 m2 bruttó alapterülettel elhelyezhető.
(5) Az előkert területének legalább 30%-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
34. Egyéb ipari gazdasági terület
35. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak az OTÉK 19/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe.
(2) Az egyéb ipari gazdasági terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3; Gipe-4; Gipe-5 jelű építési övezetek.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) A szolgálati lakó rendeltetési egység bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.
(5) A 3. mellékletben jelölt, adottságfüggő beépítési móddal meghatározott Gipe építési övezetekben a jogszerűen beépített telkek esetében építményt elhelyezni „adottság függő” beépítési szabályokra tekintettel a telek teljes területén lehetséges, azonban az újonnan beépítésre kerülő telkek esetében építményt elhelyezni a szabadon álló beépítés szabályai szerint lehetséges.
(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek legmagasabb pontja 20 méter lehet.
(7) Gipe-1 jelű építési övezetben a „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrészen” jelölt terület 95%-án védő erdő szintű zöldfelületi minőséget szükséges kialakítani és fenntartani.
(8) Az egyéb ipari gazdasági területen mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, nem helyezhető el.
35. Üdülőházas üdülőterületek általános előírásai
36. § (1) Az üdülőházas üdülőterületen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) A üdülőházas üdülőterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az Üü-1 jelű építési övezet.
(3) Üü-1 építési övezetben önálló lakóépület nem építhető.
36. Hétvégi házas üdülőterületek általános előírásai
37. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen jellemzően egy üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) A hétvégi házas üdülőterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az Üh-1; Üh-2 jelű építési övezetek.
(3) Az ivóvíz és szennvvíz közmű megvalósulása és alkalmazása esetén 1200 m2 telek terület megléte esetében egy telken két üdülő rendeltetés is elhelyezhető.
37. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
38. § (1) A különleges sportolási célú terület elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú, közösségi célú rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges sportolási célú terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Sp-1 jelű építési övezet.
(3) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
38. Különleges épített örökségi területek általános előírásai
39. § (1) A különleges épített örökségi terület a műemléki védettség alatt álló apátsági templom területe, ahol a műemlék és annak fenntartásához szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(2) A különleges épített örökségi terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-éö-1 jelű építési övezet.
39. Különleges temető terület
40. § (1) A különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges temető terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Te-1 jelű építési övezet.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben, valamint a 3. mellékletben foglaltakon kívül -:
a) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,
b) sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,
c) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célú
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
40. Különleges garázs terület
41. § (1) A különleges garázssor terület gépkocsi tárolás célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges garázssor terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Ga-1 jelű építési övezet.
(3) Az építési övezetekben kizárólag gépkocsi tároló helyezhető el.
(4) A kialakítandó legkisebb telekterület mérete kialakult, illetve a szabályozási terven jelölt övezethatár mentén alakítandó ki.
(5) Az építési övezetben az e rendelet hatálybalépését megelőzően beépített telkek esetében építményt elhelyezni „adottság függő” beépítési szabályokra tekintettel a telek teljes területén lehetséges.
41. Különleges szennyvíz tisztító területe
42. § (1) A különleges beépítésre szánt szennyvíztisztító terület a települési kommunális szennyvízkezelés céljára kijelölt övezet.
(2) A szennyvíztisztító terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az K-Szt-1 jelű építési övezet.
(3) A K-Szt-1 jelű övezet a szennyvíztisztító telep a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
42. Különleges kegyeleti hely terület
43. § (1) A különleges beépítésre szánt kegyeleti hely terület a Gulitka, Szent-Anna kápolna területe.
(2) A különleges beépítésre szánt kegyeleti hely terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete az K-Kegy-1 jelű építési övezet.
(3) A K-Kegy-1 jelű övezet kápolna elhelyezésére szolgál.
43. Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület
44. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület az egykori majorok, a meglévő és újonnan létesülő erdő-, és mezőgazdasági üzemek területe, ami elsősorban az erdő-, és mezőgazdasági termékek termesztésére, feldolgozására, tárolására, valamint az erő-, és mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépek tárolására, javítására, valamint álltatartás céljára szolgál építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Mü-1 és K-Mü-2 jelű építési övezet.
(3) A K-Mü-1 jelű övezet területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetések működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) Az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését saját telken belül kell megoldani.
(5) Egy telken kizárólag egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás alakítható ki, ahol a szolgálati lakó rendeltetési egységek bruttó alapterülete a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(6) A K-Mü-2 jelű építési övezetben a működéshez kapcsolódó technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet.
Beépítésre nem szánt területek
44. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
45. § A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak.
a) Közlekedési terület
aa) közúti közlekedési terület,
ab) egyéb, vasúti közlekedési terület,
b) Közműelhelyezési terület,
c) Hírközlési terület,
d) Zöldterület:
da) közkert,
db) közpark,
e) Erdőterület:
ea) védelmi célú erdőterület
eb) rekreációs erdőterület
ec) egyéb erdőterület
f) Mezőgazdasági terület:
fa) kertes mezőgazdasági terület,
fb) általános mezőgazdasági terület,
fc) tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,
g) Vízgazdálkodási terület
h) Különleges beépítésre nem szánt terület
ha) temető terület,
hb) idegenforgalmi terület.
hc) rekultivációs terület
45. Közúti közlekedési területek általános előírásai
46. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely, parkoló – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút, sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A hírközlési torony közúti közlekedési területen nem helyezhető el.
(3) A közlekedési területek a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei, a
a) Köu-1 jelű főút, mellékút;
b) Köu-2 jelű helyi gyűjtőút;
c) Köu-3 jelű belterületi települési kiszolgáló út;
d) Köu-4 jelű külterületi kiszolgáló út;
e) Köu-5 jelű közúti-vasúti közös használatú terület
övezetek.
(4) A Köu-1, Köu-2, Köu-3, közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt, téliesített fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetők el.
(5) A közutak szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
(6) Közlekedési területen építmény kizárólag közösségi funkció céljából helyezhető el.
(7) Önálló kereskedelmi, szolgáltató egység nem helyezhető el.
46. Egyéb közlekedési területek általános előírásai
47. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás, vasúti közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb közlekedési terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Köe-1 jelű övezet.
(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató- és raktárépület helyezhető el.
(4) Az egyéb közlekedési területen lakóépület kialakult állapot szerint megtartható, de újként nem létesíthető.
47. Közműelhelyezési területek általános előírásai
48. § (1) A közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közműelhelyezési terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Közm-1 jelű övezet.
48. Hírközlési területek általános előírásai
49. § (1) A hírközlési terület a hírközlés építményeinek elhelyezésére kijelölt övezet, melyek nincsennek zavaró hatással a környezetre.
(2) A hírközlési terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, Hk-1 jelű övezet.
(3) A hírközlési építmény legmagasabb pontja legfeljebb 40 méter magas lehet.
49. Zöldterületek általános előírásai
50. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei,
a) Zkk-1 jelű közkert;
b) Zkp-1 jelű közpark
övezetek.
(3) A zöldterületeken elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény és a terület fenntartásához szükséges épület.
(4) A zöldterületen vendéglátó épület nem helyezhető el.
50. Erdő területek előírásai
51. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, az
a) Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület,
b) Er-1 jelű rekreációs célú erdőterület,
c) Ee-1 jelű egyéb erdőterület;
övezetek.
(3) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(4) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben az 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 3. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel.
(5) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.
(6) Kilátó építmény nem helyezhető el.
51. Mezőgazdasági területek előírásai
52. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, az
a) Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület;
b) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület;
c) Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
övezetek.
(4) Mezőgazdasági területen vízállás, csatorna, árok, töltés, nádas, mocsár, anyaggödör művelési ág esetén építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi cél megvalósítása érdekében lehetséges.
52. Kertes mezőgazdasági területek előírásai
53. § (1) A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Mk-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
53. Általános mezőgazdasági területek előírásai
54. § (1) Az általános mezőgazdasági területekbe a növénytermesztési célú, jellemzően szántó művelési ágban nyilvántartott nagytáblás mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen építmény 10 ha telekterület felett helyezhető el.
(4) Az Má-1 jelű területen lakóépület kizárólag a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben létesített, de nem lakó rendeltetési célú építmény megvalósulását követően helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg, csak egy lakó rendeltetési egység helyezhető
(5) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen tömör kerítés nem építhető.
54. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek előírásai
55. § (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően - a nádas, gyep (rét, legelő), I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez vagy ökológiai hálózat magterületéhez tartozó kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területekből, a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből, valamint a vízbázis külső védőterületébe sorolt - területekből áll.
(2) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen építmény 10 ha telekterület felett helyezhető el.
(3) Az Mt-1 jelű övezetben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi fenntartási, kutatás-, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai, illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból lehet.
(4) Az Mt-1 jelű területen lakóépület kizárólag a nem lakó rendeltetési célú építmény megvalósulását követően helyezhető el. A lakóépület bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg, csak egy lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági területen tömör kerítés nem építhető.
55. Birtokközpont kialakításának feltételei
56. § (1) Birtokközpont a település belterületétől mért 2000 m távolságon belül nem alakítható.
(2) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a telek övezeti besorolása szerinti beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik, birtokközpont telken is kihasználható, ha a telek területe legalább a 10 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10%-ot nem haladhatja meg.
56. Vízgazdasági területek előírásai
57. § (1) A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) A vízgazdálkodási területek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a
a) V-1 jelű élővízfolyás,
b) V-2 jelű állóvíz,
c) V-3 jelű jelentős közcélú árok, csatornák
övezete.
(3) A vízgazdálkodási területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(4) A vízgazdálkodási övezet
a) területén épület épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(5) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 10 méter, kerítés nem építhető, továbbá fa nem ültethető.
57. Különleges beépítésre nem szánt temetőterületek részletes előírásai
58. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe a mára nem használt temetők tartoznak.
(2) A különleges beépítésre nem szánt temetőterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Kb-T jelű övezet.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temető terület a temető emlékhelyként való működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
58. Különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi területek előírásai
59. § (1) A különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület a már bányászati célra nem használt Bélkő-bánya és a volt Kőbánya-központ területe.
(2) A különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Kb-Id jelű övezet.
(3) A különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület, turisztikai célú működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(4) Az övezeten belül épület csak a szabályozási terven jelölt építési helyen helyezhető el.
(5) A terület idegenforgalmi célú hasznosítása a természeti és táji értékeket nem veszélyeztethetik.
59. Különleges beépítésre nem szánt rekultivációs terület előírásai
60. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekultivációs terület a korábbi hulladéklerakók területei.
(2) A különleges beépítésre nem szánt temetőterület szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezete, a Kb-Rek jelű övezet.
(3) Az övezeten belül épület nem helyezhető el
60. Záró rendelkezések
61. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
62. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2012.(XII.1.) önkormányzati rendelet.