Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 03. 14- 2019. 11. 28Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete
Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének4/2018. (III.14.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság; a kulturális örökség védelméért felelős miniszter; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 20/2017. (X.12.) Ör. rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Heves építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése. Az épített környezet esztétikus kialakítása, településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi védett érték védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 m² látható papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” – 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
2. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
3. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
4. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
5. Helyi védett érték: helyi területi védelemmel érintett és egyedi védett építmények, építményrészletek, táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növények, szobrok, képzőművészeti alkotások és utcabútorok összessége;
6. Hirdetőberendezés, minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van;
7. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
8. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
9. Más célú berendezés: pl.: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
10. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
12. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
13. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
14. Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
A helyi védelem
5. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
6. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Heves Város Önkormányzat Polgármesterénél.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a kezdeményezés indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A megbízott települési főépítész, annak hiányában a polgármester a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
7. Védett értékek nyilvántartása
7. §
(1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a Kr. előírásain kívül a fotódokumentációt.
(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell
a) helyszínrajzot,
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Terület védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
8. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(2) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal az önkormányzati hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(4) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
9. A helyi egyedi védelem meghatározása
9. § A helyi egyedi védett értékek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
10. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti követelmények megsértése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
11. A védett értékek megjelölése
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. Ennek szövege: „Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete védetté nyilvánította: évszám”
(2) Védett növényzet esetében az (1) bekezdésben meghatározott táblán a növény magyar és latin megnevezését is fel kell tüntetni
(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül – az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
12. A Szepessy – Spitzer kastély épületére vonatkozó előírások
12. § (1) A kastély tetőformája megtartandó.
(2) Az utcai homlokzaton a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni. Az udvari homlokzaton azok megváltoztatása megfelelő értékvizsgálaton alapuló, tervezői alátámasztással végezhető.
(3) A meglévő homlokzati tagozatok, részletképzések, díszek megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
(4) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően vizsgálati, kutatási munkarészek alapján kell meghatározni.
(5) A kastélyt úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(6) A keleti és déli homlokzathoz utólag hozzáépített épületrészek elbontásra javasoltak, helyreállítandó az eredeti homlokzat.
(7) A kastélyban belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet sajátosságainak figyelembevételével és a belső értékek tiszteletben tartásával. A főfalak további bontása tilos.
13. A Halász kúria épületére vonatkozó előírások
13. § (1) A kúria tetőformája megtartandó.
(2) Az utcai és udvari homlokzaton a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni. Az oldalsó homlokzatokon azok megváltoztatása megfelelő értékvizsgálaton alapuló, tervezői alátámasztással végezhető.
(3) A meglévő homlokzati tagozatok, a terasz, a részletképzések, díszek megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban és anyagukban visszaállítandók.
(4) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően vizsgálati, kutatási munkarészek alapján kell meghatározni.
(5) A kúriát úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
14. A Borpince épületére vonatkozó előírások
14. § (1) A Borpince tetőszerkezetének átalakítása során visszaállítandó az eredeti tetőforma és héjazat.
(2) Az utcai homlokzaton a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni. A többi homlokzaton azok megváltoztatása megfelelő értékvizsgálaton alapuló, tervezői alátámasztással végezhető.
(3) A meglévő homlokzati tagozatok, részletképzések, díszek megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
(4) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően vizsgálati, kutatási munkarészek alapján kell meghatározni.
15. A Református templom épületére vonatkozó előírások
15. § (1) A templom tetőformája megtartandó.
(2) A homlokzatokon a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni.
(3) A meglévő homlokzati tagozatok, részletképzések, díszek megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
(4) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően vizsgálati, kutatási munkarészek alapján kell meghatározni.
16. Az Erzsébet kápolna épületére vonatkozó előírások
16. § (1) A kápolna tetőformája megtartandó.
(2) A homlokzatokon a nyílásrendet és a nyílások osztását meg kell őrizni.
(3) A meglévő homlokzati tagozatok, részletképzések, díszek megtartandók vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
(4) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően vizsgálati, kutatási munkarészek alapján kell meghatározni.
(5) A kápolnát bővíteni tilos.
A településképi szempontból meghatározó területek
17. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
17. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az 1. mellékletben lehatárolt
a) településközpont
b) települési alközpont,
c) Újtelep,
d) Pusztacsász,
e) Alatka,
f) gazdasági területek
g) természetvédelmi szempontból meghatározó terület.
A településképi követelmények
18. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények, a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségére vonatkozó követelmények
18. § (1) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása.
(2) A fásításra, növénytelepítésre javasolt növényfajok listáját az 5. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) A tiltott növényfajok jegyzékét a 5. melléklet 2. pontja tartalmazza.
19. A természetvédelmi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények
19. § (1) Az épületek, építmények szabadon álló építési módban helyezendők el.
(2) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.
20. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.
(2) Utólagos redőny, roló csak a nyílászáróval megegyező színben helyezhető el.
(3) A klímaberendezéseket a szükséges szellőzés biztosításával nem láthatóan kell elhelyezni:
a) közterületről nem látható homlokzaton, eresz alatt,
b) bejárati előtető alatt, megfelelő takarással,
c) a vonatkozó szabályok szerint kialakított tetőfelépítményben,
(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
21. Településközpontra, települési alközpontra, Újtelepre, Pusztacsászra, Alatkára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.
(2) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(3) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek fémlemezzel történő fedése megengedett.
22. A természetvédelmi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.
(2) A területen kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.
23. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A helyi egyedi védett építményt bővíteni kizárólag eredeti tömegformájának és homlokzati kialakításának megtartásával lehet. A bővítésnek a régi építmény formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.
(2) A helyi egyedi védett építmény nem bontható el. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
24. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.
25. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.
(4) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.
(5) Önálló antennatartó szerkezet a település belterületén nem helyezhető el.
(6) Kültéri világítás kialakítása külterületen csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges. Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
26. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,
(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető
(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok
26. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
27. § Heves város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
28. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható
27. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
29. § (1) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.
28. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
30. § (1) Heves város közigazgatási területén legfeljebb a közművelődési intézmények számának 20-szorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete az 5 m² nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
29. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
31. § (1) Heves város közterületein reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Heves Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
30. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
32. § (1) Heves város közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
31. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
33. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
32. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
34. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
33. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
35. § (1) A szakmai konzultációt a polgármester megbízottja vagy a főépítész végzi, meghatározott időszakban, heti egy alkalommal.
(2) A megbízott vagy a főépítész 8 napon belül megtartandó konzultációra időpontot biztosít.
(3) A konzultációhoz minimálisan szükséges az adott helyszín vázlatos helyszínrajza, jellemző alaprajz és jellemző homlokzat, utcakép.
(4) A konzultáción ismertetni kell a településképi arculati kézikönyv ajánlásait és a vonatkozó településképi követelményeket.
(5) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(6) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
Településképi véleményezési eljárás
34. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
36. § A településképi véleményezési eljárás kötelező belterületen álló ingatlan esetén - rendeltetéstől függetlenül
a) helyi védett értékek átalakítása, felújítása, bővítése esetén, továbbá
b) a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítására irányuló építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén, továbbá
c) a meglévő építmény 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységek esetén.
35. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás megindításához a kérelmező (építtető) a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kitölti és papír alapon nyújtja be a polgármesternek címezve, továbbá a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre hiánytalanul feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) eljárási szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
Településképi bejelentési eljárás
36. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
38. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
37. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
39. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településkép védelméről szóló törvényben, a Kr.-ben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(3) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.
Településképi kötelezés
38. A településképi kötelezési eljárás
40. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében
aa) ha az építmény vagy környezete nem felel meg a településkép védelmi rendelet előírásainak,
ab) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ac) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
ad) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben
ba) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
bb) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében,
d) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
(3) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.
39. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
41. § (1) A kötelezett ha nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság
a) alsó határa 10 000 forint,
b) felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint.
40. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
42. § (1) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(2) A településképi bírságról hozott határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a soron következő rendes ülésén hozza meg.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
41. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
43. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig támogatást adhat, amelynek együttes mértéke nem haladhatja meg a teljes kivitelezési költségek 30%-át. A támogatás pályázat útján igényelhető.
(2) A pályázatot évente egyszer az éves költségvetés jóváhagyását követően a Polgármester írja ki. A pályázatot a Jegyzőnél kell benyújtani. A pályázatok benyújtása folyamatosan történhet. A támogatást az épület, építmény tulajdonosa, vagy tulajdonosai igényelhetik, társtulajdon esetén a társtulajdonosok hozzájárulásával.
(3) Az elbírálásnál előnyben részesül a védett épület főhomlokzat felújítása, belső terek rekonstrukciója
(4) Pályázatok tartalmi követelményei:
a) pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám),
b) tulajdonosi hozzájárulás (társtulajdon esetén),
c) a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület, vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, hrsz-a, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási - korszerűsítési tervek), fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély,
d) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés): kivitelezői ajánlat, vagy tervezői becslés,
e) a munka elkészültének tervezett határideje,
f) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,
g) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,
h) előzetes kötelezettség vállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.
(5) A pályázatokat a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság véleményezi és a Képviselő-testület bírálja el, valamint dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság alapján.
(6) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha:
a) védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(7) Ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát, a támogatás visszafizetendő. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesítendő.
Záró rendelkezések
42. Hatálybalépés
44. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
43. Hatályon kívül helyező rendelkezések
45. § (1) Hatályát veszti az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 19/2001. (XII. 7.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti Szepessy – Spitzer kastély, a Halász-kúria, a Borpince, a Református templom és az Erzsébet kápolna helyi egyedi védelem alá helyezéséről szóló 23/2005. (XII. 23.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről szóló 27/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelet.
(4) Hatályát veszti Heves város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 7/2006.(II.24.) önkormányzati rendelet
a) 4. § (7) bekezdése,
b) 9. § (14) bekezdése,
d) 17. § (10) bekezdése,
e) 24. § (4) bekezdése,
f) 25. § (9) bekezdése.
1. melléklet a 4/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 4/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 4/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 4/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 4/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez