1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Heves Város Önkormányzata tulajdonában álló valamennyi bérlakásra, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, illetve azok bérlőire, használóira.

(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület olyan lakást vagy helyiséget jelöl ki értékesítésre, amely az állam tulajdonából ingyenesen került az önkormányzat tulajdonába.

(3) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.). értelmező rendelkezései és meghatározásai az irányadók.

2. § (1) Az Önkormányzat nevében a bérbeadói jogokat - ha ettől a rendelet eltérően nem rendelkezik - a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület az Ltv. valamint e rendelet keretei között

(3) A polgármester az Ltv., valamint e rendelet keretei között:

(4) A Hevesi Önkormányzati Vagyonkezelő Kft. (a továbbiakban: Heva Kft.) a rendelet keretei között

(5) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

3. § (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e rendelet és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek személyes adatainak védelmét.

(3) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e rendelet, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(4) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

(5) A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

4. § (1) Heves Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások hasznosítási módjuk szerint bérbe adhatók

(2) A bérlakások elsődleges hasznosítási módjuk szerinti jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a bérlakások elsődleges hasznosítási módját megváltoztathatja.

5. § (1) Lakásbérleti szerződés – a 4. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási mód egyike szerint - azzal a cselekvőképes természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult és – kivéve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetet - Heves város közigazgatási területén vagy annak 25 km-es körzetében nem rendelkezik beköltözhető lakástulajdonnal vagy lakáshasználati jogosultsággal.

(2) Lakásbérlet létrejöhet

(3) A lakásbérleti szerződés legfeljebb 1 év határozott időtartamra köthető - a 12. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – azzal, hogy a szerződés legfeljebb 4 alkalommal meghosszabbítható további 1-1 évvel, azonban időtartama az 5 évet a módosításokkal együtt sem haladhatja meg. Amennyiben a bérleti jogviszony időtartama az 5 évet eléri, a bérlet lejáratát követően a bérlő jogosult újból pályázni a lakás bérletére.

(4) Az a bérlő jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítását kérni, aki a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal kérelmet nyújt be eziránt, és egyúttal igazolja, hogy a bérleti szerződésből és a bérlakás használatából eredő lakbér-, közüzemi díj- vagy egyéb tartozása nincs.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott időtartammal egyező vagy annál rövidebb, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

(6) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe akkor,

6. § (1) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásnak minősül

(2) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a szociálisan rászoruló személyek, családok részére.

(3) A szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a polgármester állapítja meg a bérbe adandó ingatlanra vonatkozóan megállapított 5. melléklet szerinti pontrendszer szerint.

(4) Jövedelmi viszonyai alapján az a pályázó tekinthető rászorulónak, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket is számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap négyszeresét, egyedülálló esetén az ötszörösét.

(5) Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a pályázat benyújtását megelőző hat havi jövedelmet kell alapul venni.

(6) A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó jövedelem vizsgálatán túl – bérlakás nem adható annak, aki

(7) A (6) bekezdésben foglalt feltételeket a pályázóval együtt költöző személyek vonatkozásában is vizsgálni kell.

7. § (1) A pályázati felhívást az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenést követő 15 napra ki kell függeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a pályázati ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap különbség legyen.

8. § (1) A pályázati ajánlatot a jelen rendelet 6. mellékletét képező nyomtatványon, zárt borítékban, írásban kell benyújtani a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, amelyhez a személyi adatokon túl csatolni kell a vagyoni és jövedelmi helyzet megítéléséhez szükséges (az egy főre jutó átlagjövedelem megállapításához szükséges, valamint a meglévő ingatlan és vagyoni értékű jogokról, illetve a vagyontárgyakról szóló) igazolásokat.

(2) A polgármester a határidő lejártát követő 15 napon belüli ülésén értékeli a pályázatokat.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha

(4) Indokolt esetben a jegyző hozzájárulásával környezettanulmány készítése rendelhető el.

(5) A polgármester környezettanulmány végzésének elrendelése esetén a tanulmány elkészítését követő 15 napon belüli ülésén dönt a bérlő vagy bérlők személyének kiválasztásáról. A pályázók besorolásánál a bérbe adandó ingatlanra vonatkozóan megállapított pontrendszer, valamint a környezettanulmány során szerzett tapasztalatok, adatok az irányadóak.

(6) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, a soron következő pályázati felhívás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.

9. § (1) A szociális helyzet alapján megkötött bérleti szerződés legfeljebb 1 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő lakáscseréjére.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napig kérheti lakása további szociális alapon történő bérbeadását, amennyiben igazolja, hogy a 6. § (3)–(7) bekezdéseiben foglalt feltételek vizsgálata alapján továbbra is szociálisan rászorulónak tekinthető.

(3) Aki a (2) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását a határozott idő lejártáig meg kell állapítania a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatalnak, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(4) Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződés a bérlő kérelmére valamint a (2)–(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén meghosszabbítható az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint, amennyiben

(5) Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a bérlővel – kérésére, melyet a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig be kell nyújtania bérbeadónak – csak költségalapú bérleti szerződés köthető, legfeljebb egyszeri alkalommal, 1 év időtartamra. Ezt a bérleti szerződést a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárata utolsó napjáig meg kell kötnie szerződő feleknek.

(6) A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására, illetve költségalapú bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha maradéktalanul eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségeinek.

(7) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártáig nem kéri a bérleti jogviszony folytatását, illetve (2)–(5) bekezdés szerinti kérelme elutasításra kerül, akkor a szerződés lejáratának napján bérleti jogviszonya megszűnik.

(8) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, ingóságaiktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

10. § (1) A közérdekű célból, szakember biztosítása érdekében bérbe adható lakásokat a 2. melléklet c) pontja tartalmazza.

(2) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint munkaviszony, illetve köznevelési foglalkoztatotti és egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az 5. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra lakásbérleti szerződést lehet kötni

(3) A közérdekű célból bérbe adott lakások bérleti díja szociális kedvezményekkel nem csökkenthető, a bérleti díj összege az 1. melléklet b) pontjában megjelölt költségalapú négyzetméterenkénti díj alapterülettel szorzott összege.

(4) Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony kérelemre legfeljebb egyszeri alkalommal és legfeljebb a jogviszony megszűnését követő év december 31. napjáig meghosszabbítható.

11. § (1) E rendelet 2. mellékletének a b) pontban meghatározott lakások kizárólag üzleti alapon adhatók bérbe.

(2) Az üzleti alapon bérbe adható lakásokra a polgármester legkésőbb a bérlakások megüresedésétől számított 15 munkanapon belül, a jelen rendelet 8. melléklete szerint pályázatot ír ki a bérbeadására, vagy az 5. § (2) bekezdésben foglalt egyéb jogcímen dönt a lakásbérlet létrejöttéről.

(3) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján (www.heves.hu) kell közzétenni és a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat honlapján történő megjelenést követő 15 napra kell kifüggeszteni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(6) A pályázati ajánlatot a jelen rendelet 7. mellékletét képező nyomtatványon, zárt borítékban, írásban kell benyújtani a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatalnál, amelyhez csatolni kell a kiírásban előírt és szükséges igazolásokat.

(7) A pályázatok bontása és a pályázatok értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik, a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő – egy fő jegyzőkönyvvezető és egy fő ügyintéző – együttes jelenlétében. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévőnek alá kell írnia.

(8) Érvénytelen az ajánlat, ha

(9) A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.

(10) A jegyzőkönyvet felvevő köztisztviselőknek javaslatot kell készítenie, mely alapján rangsorolják a bérlőt vagy bérlőket. A bérlő kiválasztásáról a polgármester dönt.

(11) Nem kell a (6) bekezdésben foglalt értékelési eljárást lefolytatni akkor, ha az előírt határidőben csak egy érvényes ajánlat érkezett. Ilyen esetben – amennyiben megfelel a meghirdetett feltételeknek - az érvényes pályázó részére kell bérbe adni a lakást.

(12) Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 40 %-a a lakás havi bérleti díját nem éri el.

(13) A lakásbérleti szerződést az 5. § (3) bekezdésben foglaltak alapján meg lehet hosszabbítani, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér- és közüzemi díj hátralékkal.

12. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került, Heves városban lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (3)–(7) bekezdéseiben foglalt feltételeknek – elhelyezése iránt kérelemmel fordulhat a polgármesterhez.

(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg.

(3) A lakásbérleti szerződés időtartamát a nyitva álló határidőn belül a polgármester határozza meg.

(4) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakások bérleti díja megegyezik a szociális bérlakások bérleti díjával.

(5) A bérleti szerződés rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester döntése alapján legfeljebb 3 esetben, alkalmanként 6 hónapos időtartamra meghosszabbítható, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt körülmények továbbra is fennállnak és bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt 3 esetben történő hosszabbítási lehetőség kimerítését követően – amennyiben a bérlő nem pályázott időközben szociális bérlakásra – köteles az ingatlant az együtt élő családtagjaival együtt, az ingóságaiktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban elhagyni.

13. § (1) Önkormányzati lakás elcserélése az Ltv. alapján történhet.

(2) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ebben az esetben a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(4) Önkormányzati bérlakásra kötött cserelehetőség csak akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás leendő bérlője vállalja a jelenlegi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. A csere jóváhagyása után az új bérlővel a régi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

14. § (1) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe: 1 fő = 1 szoba, 2-4 fő = 2 szoba, 5-6 fő =3 szoba

(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

15. § (1) Amennyiben az önkormányzat árverésen szerzi meg a közigazgatási területén lévő lakóingatlan tulajdonjogát, és az ingatlan lakottan került árverésre vagy az önkormányzat nem kérte a beköltözhető ingatlan végrehajtói kiürítését, a tulajdonjogának bejegyzésétől számított 30 napon belül köteles kezdeményezni a lakóingatlanban lakó cselekvőképes személlyel bérleti szerződés megkötését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ingatlanra vonatkozó bérlet szociális alapon és legfeljebb 1 évre köthető, és e rendelet 9. § szerint meghosszabbítható.

16. § (1) Pályázat esetén a bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kiválasztott bérlő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a bérbeadó szerződéskötési kötelezettsége megszűnik. A bérbeadó erről a kijelölt bérlőt értesíti.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a bérbeadó a lakásra – a közérdekű elhelyezés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakást kivéve – más személlyel, pályázat esetén a pályázat soron következő helyezettjével – köthet szerződést.

(4) A bérlő a bérleti szerződésben meghatározott idő elteltével – amennyiben szerződéshosszabbítási kérelemmel nem élt, vagy az kizárt vagy elutasításra került a kérelme – minden elhelyezési igény nélkül, a vele ott élőkkel együtt köteles a lakást elhagyni, és azt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

(5) A bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő, házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt, csak a bérbeadó kifejezett írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Amennyiben bérlő a fenti rendelkezést megszegi, úgy ez a bérbeadó oldalán megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondására vonatkozó jog gyakorlását.

(6) Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át vagy terhelheti meg, így különösen nem cserélheti el – kivéve a 12. §-ban leírtakat - és a bérlakást albérletbe nem adhatja.

(7) A bérbeadót azonnali felmondási jog illeti meg; ha bérlő a lakást fentiek ellenére albérletbe adja vagy a bérleti joggal egyébként a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon rendelkezik, vagy 2 havi vagy ezt meghaladó mértékű bérleti, vagy közüzemi díj tartozását a Heva Kft. írásbeli felszólítása ellenére sem rendezi, és nem vesz részt a 21. § szerinti adósságrendezési eljárásban.

(8) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt elhalálozott, és nincs az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott együtt élő személy a lakásban, a bérlőkijelölési joggal érintett lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyt a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

(9) A bérbeadás további feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon. Bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni bérbeadó részére. A bérlő által bejelentett, méltányolható okból – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – bekövetkezett távolléte alatt, a bérleti jogviszonyt a bérlői távollétre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okokból mulasztotta el, és erről a bérbeadót felhívásra, írásban tájékoztatja.

(10) Amennyiben a bérlő vagy a vele együtt költöző lakástulajdont szerez, úgy köteles azt 30 napon belül bejelenteni, és a bejelentést követő legkésőbb 60. napon a lakásbérleti szerződés megszűnik. Amennyiben a lakást nem hagyja el úgy használati díjat köteles fizetni.

(11) A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

17. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(3) Az üzleti alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak nyeresége is keletkezzen.

(4) A bérleti díjon felül a bérlő – a bérleti szerződésben foglaltak szerint - köteles megfizetni a lakás használatával felmerülő közüzemi szolgáltatások díját (ivóvíz- és csatornadíj, elektromos áram díja, földgáz díja), valamint a társasházi lakások esetében a közös költséget is. A kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő társasházak esetében a közös költség mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza..

(5) A lakbérek és ahhoz kapcsolódó költségek mértéke évente egyszer a Képviselő-testület döntése alapján – legfeljebb KSH által közzétett infláció mértékével – emelhető.

(6) A bérlő a közüzemi díjakat a lakbérrel egy időben köteles megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények a lakbérfizetés elmaradásának jogkövetkezményeivel egyeznek meg és a bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondási jogának alapját képezi.

(7) A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(8) A lakbér közlése, beszedése valamint a kedvezményekről szóló tájékoztatás, továbbá a külön szolgáltatási díjak megállapítása és közlése a Heva Kft. feladata.

18. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakás vonatkozásában irányadó költségalapú lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, vagy a lakástörvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás korábbi lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a polgármester jogosult dönteni.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

19. § (1) Lakbértámogatásra kizárólag a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője jogosult.

(2) A lakbértámogatásra fordítható összeget a Képviselő-testület az éves költségvetésében határozza meg.

(3) A lakbértámogatás mértéke a bérlő által fizetendő lakbér 20 %-áig terjedhet.

(4) A család jövedelmének számításánál figyelembe kell venni minden családtag:

(5) Támogatásban lehet részesíteni a bérlőt, ha:

20. § (1) A támogatást a bérlőnek kell kérelmeznie, melyet a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A támogatási kérelemben minden családtagról adatot kell szolgáltatni.

(2) A kérelmező köteles benyújtani a kérelem benyújtását megelőző egy évre vonatkozó jövedelemigazolást. A Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal az adatokat köteles az adatvédelmi szabályok betartásával kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra használni.

(3) Lehetőség van új kérelem benyújtására, ha a család létszámában, anyagi-szociális helyzetében lényeges változás következik be.

(4) Ha a család másik önkormányzati lakásba költözik, újra kell folyamodnia támogatásért.

(5) A Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal felhasználhatja a jövedelemadózási rendszer adatait, a jövedelem és vagyon megállapításához rendelkezésre álló egyéb információkat és a népesség-nyilvántartás adatait a jogosultság vizsgálata alapján. A Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal előre be nem jelentett családlátogatást, környezettanulmányt végezhet.

(6) A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha

(7) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiányzó adatok pótlására. Amennyiben a kérelmező 15 napon belül a felhívásnak nem tesz eleget, a polgármester a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(8) Az a bérlő, aki helyzetével kapcsolatos alapvető információkat eltitkol, félrevezető, vagy hamis adatot közöl, 2 éven át nem részesülhet támogatásban.

21. § (1) A háromhavi, vagy ezt meghaladó mértékű lakbérhátralékot felhalmozó bérlő kérelmére adósságrendezési eljárásban jogosult részt venni.

(2) Az adósságrendezési eljárást csak szociális rászorultsági alapon megkötött bérleti szerződéssel rendelkező bérlő veheti igénybe.

(3) A bérlő kérelméről 15 napon belül a bérbeadó köteles döntést hozni, a bérlővel legfeljebb 12 hónapra szóló adósságrendezési, részletfizetési megállapodást lehet kötni.

(4) A polgármester az adósságrendezésről szóló megállapodásban dönt a bérlő által lakbértartozás legfeljebb 12 havi egyenlő nagyságú törlesztő részleteiről és azok esedékességéről.

(5) A bérlő bérleti jogviszonya időtartama alatt 1 alkalommal jogosult adósságrendezési eljárásban részt venni.

(6) Amennyiben a bérlő az adósságrendezési eljárás során 30 napot meghaladó késedelembe esik lakbér, vagy adósságrendezésről szóló megállapodásba foglalt részletfizetési kötelezettségével, az adósságrendezési eljárás megszűnik és a Heva Kft. egy összegben köteles követelni a bérlő összes fennálló tartozását.

22. § (1) A lakásbérleti szerződés az Ltv.-ben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) A bérlő – egy évnél hosszabb időre kötött lakásbérleti szerződés esetén - köteles közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni, miszerint a bérleti szerződés bármilyen okból történő megszűnésekor a bérleti jogviszony megszűnésének a napján a bérleményt átvételkori, ingóságaitól kiürített, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban a bérbeadó birtokába adja, a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

(3) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara tiszták, esztétikailag elfogadhatóak, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.

(4) A bérlő egyúttal kötelezettséget vállal, hogy a (2) bekezdés szerinti közjegyzői okirat egy hiteles kiadmányát a bérbeadó részére a bérleti szerződés hatályba lépésétől számított legfeljebb 30 napon belül átadja.

(5) Amennyiben a bérlő a közjegyzői okirat átadási kötelezettségének a fent jelölt határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést 15 napon belül, de legkorábban a kötelezettség elmulasztását követő hónap utolsó napjára felmondani.

(6) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(8) Ha a bérlő a 6. § (4) bekezdése alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több – de legfeljebb 6 havi – részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban rögzíteni kell.

(9) Megállapodás hiányában a bérbeadó a lakás átadásának, illetve átvételének megkísérlését követően az általános elévülési időn belül bírói úton érvényesíti a bérlővel szembeni kártérítési igényét.

23. § (1) A bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését bármikor kérheti, melyről a polgármester dönt.

(2) Ha bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében, a kérelemről a Képviselő-testölet dönt és döntésében megállapítja a pénzbeli térítés mértékét is.

(3) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, illetve a közüzemi díjtartozást.

(4) A pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadta.

24. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja, amennyiben a bérlő számára cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére.

(2) Amennyiben a felajánlásra kerülő cserelakás komfortfokozata nem éri el a felmondással érintett lakás komfortfokozatát, úgy a bérlő legfeljebb kettő havi lakbér összegének megfelelő pénzbeli térítésre jogosult, amennyiben a cserelakásra hajlandó új bérleti szerződést kötni.

(3) Cserelakásra kötendő új bérleti szerződés a korábbi bérleti szerződés lejártáig jöhet létre.

(4) A bérbeadó a határozatlan idejű bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha a bérlő cserelakás elfogadása helyett pénzbeli térítést kér. Ebben az esetben a bérlő egy évi lakbér összegének megfelelő pénzbeli térítésben részesül, amennyiben a bérlőnek a bérelt lakás használatával kapcsolatban tartozása nincs, és a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza.

(5) Ha a bérlőnek a bérlő felé a bérelt lakás használatával kapcsolatban bármilyen jogcímen keletkezett tartozása van, a tartozás összegével csökkenteni kell a (4) bekezdés szerinti pénzbeli térítés összegét.

(6) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza, a (4) bekezdés szerinti pénzbeli térítés összegét csökkenteni kell a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot visszaállítására fordított költségekkel.

25. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személy részére, kérelmére az Önkormányzat köteles soron kívül a korábbi jogviszonyának megfelelően bérbe adott és azonos komfortfokozatú lakást biztosítani.

(2) Nem áll fenn az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a szociális intézményből elbocsátott személlyel szemben, ha a korábbi bérleti szerződés megszüntetésétől számított egy éven túl bocsátották el a szociális intézményből, illetve akkor sem, ha a korábbi jogviszony megszüntetésre a bérlő oldalán felmerült okból került sor.

26. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – köteles megtéríteni azt a díjat, amelyet az adott szolgáltatás nyújtása ellenértékeként a bérbeadó az önkormányzati lakás vonatkozásában a szolgáltatás nyújtójának megfizetett, illetve megfizetni lenne köteles. Ha a bérbeadó a szolgáltatást más jogalany közreműködésével nyújtja, a szolgáltatást nyújtóval úgy is megállapodhat, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől szedheti be. E megállapodás hatálya – a bérlő erről szóló, a bérbeadó általi értesítését követően - kiterjed a bérlőre.

27. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kezdeményezhetik a bérbeadónál.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

28. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt – az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

(4) A 16. § alapján előírtak szerint, a jogos lakásigény mértékét meghaladó befogadáshoz, albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(5) Bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha:

29. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a lakás helyreállításának költségeit, a munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül – az Önkormányzatnak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges indokolt többletkiadásainak megtérítésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül bármely okból nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a lakástörvény alapján – felmondhatja.

30. § (1) A bérlő köteles:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát.

31. § (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni:

(2) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és a bérbeadó közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerinti szerződéseket a polgármester köti meg.

(4) A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.

32. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást felújítja, korszerűsíti a Képviselő-testület előzetes döntése alapján. A bérlő által megállapodás hiányában végzett bármilyen átalakítás vagy korszerűsítés ellenértéknek utólagos megtérítésére vagy bérleti díjként történő elszámolására a bérbeadó nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadó a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket – a munkák befejezését követő 30 napon belül – egy összegben köteles a bérlő részére megfizetni.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás felújítása, átalakítása, korszerűsítése költségeinek összegét, a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással is kiegyenlítheti.

(6) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(7) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viseli, vagy bérbeszámítással elismeri a bérlő által elvégzett felújítást.

33. § (1) A Heva Kft. és a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – önállóan is jogosultak ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az adott évben legfeljebb kettő alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

34. § (1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve ha a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt valamely szerződő fél rendes vagy rendkívüli felmondással felmondta, avagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

(3) Bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanból a bérlőnek a megszűnés napjáig ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli használóvá válik, és a jogcím nélküli használattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

(4) Az önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe nem adható.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

35. § (1) A pályázatot a polgármester írja ki, melyet az önkormányzat honlapján és a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat honlapján történő megjelenést követő 15 napi kifüggesztés útján közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell:

(3) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(4) A pályázatokat a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal részére postai úton, vagy személyesen zárt borítékban, 2 példányban írásban kell eljuttatni.

36. § (1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott összegű biztosíték 20 %-nak megfelelő összeget a pályázati kiírásban megjelölt számlára befizet és annak pályázati díjként történő befizetését igazolja.

(2) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat az önkormányzatnak vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékba be kell számítani.

(3) A bérbeadónak az eljárást lezáró döntése során –amennyiben arra lehetősége van – második helyezettet is köteles megjelölni.

(4) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a pályázat nyertese köteles a bérleti szerződést kötni.

(5) Ha a pályázat nyertesének mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az Önkormányzat szerződéskötési kötelezettsége megszűnik.

(6) Ha a pályázat nyertese a szerződésben megjelölt időpontban az ingatlant nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben az Önkormányzat a pályázat soron következő helyezettjével köthet szerződést.

(7) A pályázat nyertese a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni.

37. § (1) A beérkezett pályázati ajánlatokat a polgármester bírálja el.

(2) Eredménytelen pályázat esetén a polgármester új pályázatot írhat ki.

38. § (1) A helyiség pályázati kiírás nélkül is bérbe adható, ha:

(2) Helyiség ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3) Helyiség alkalmi célra történő, 30 napot el nem érő használatba vagy bérbeadására, a polgármester döntése és az általa meghatározott eseti igénybevételi feltételek alapján kerülhet sor.

39. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

(2) A bérleti szerződésben bérlő részére maximum egyszeri alkalommal előbérleti jog biztosítható, mely időtartama nem lehet hosszabb, mint a határozott időre szóló bérleti szerződés eredeti időtartama.

(3) A (2) bekezdés felhatalmazása alapján előbérleti jog akkor biztosítható, ha bérlő olyan beruházás – bérleti szerződés megkötését követő 1 éven belüli – megvalósítását vállalja, mely előbérleti jog biztosítása nélkül tőle nem lenne elvárható. Különös tekintettel azon beruházások esete, amikor a havonta fizetendő bérleti díj összegének tizenkétszerese nem fedezi a megvalósítani tervezett – épület értékét növelő – számlával igazolt beruházás összköltségének 50 %-át.

(4) Biztosíték fizetésére kötelezettel a bérleti szerződés, csak a biztosíték teljes összege befizetésének igazolása után köthető meg.

40. § (1) Helyiség legfeljebb 5 év határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott idő mértékéről a polgármester dönt.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérni a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, a bejegyzett és Heves városban tevékenységet végző társadalmi szervezeteknek történő bérbeadás esetén lehet.

41. § A bérleti jogot pályázat útján megszerző bérlővel a pályázati ajánlatában szereplő bérleti díj összegével lehet megkötni a szerződést.

42. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek birtokba adni, melynek időpontját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – kifejezett eltérő megállapodás hiányában – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett,

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

43. § A helyiségbérlet megszűnésére az Ltv. lakásbérlet, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

44. § (1) Az a jogi vagy természetes személy, aki az önkormányzati tulajdonú helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől az üzlet vonatkozásában használati díjat köteles minden hónapban fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 1 hónap türelmi időt követő:

45. § A bérlő a HEVA Kft. javaslatára a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérbevett ingatlanon a HEVA Kft. felügyelete alatt felújítást, beruházást végezhet. A helyiség értékét növelő beruházás igazolt költségei összegének 50 %-át – mely nem lehet több mint az előzetes írásbeli hozzájárulásban megállapított összeg – a bérbeadó a bérleti díjba beszámíthatja. A beszámítás havi mértéke nem lehet több mint a havonta fizetendő bérleti díj 50 %-a. Amennyiben a bérleti szerződés lejártáig nem kerül sor a teljes beruházási összeg 50 %-ának beszámítására, úgy a különbözet megtérítésére az Önkormányzat nem kötelezhető.

46. § (1) A Heva Kft. önállóan vagy a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatallal közösen a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes használatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, úgy éven belül legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2) A bérlő az ingatlanba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

47. § (1) A Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal és a HEVA Kft. folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről. (továbbiakban: lakásnyilvántartás)

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

48. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre a rendelet alkotásakor és azt követően az Önkormányzat egyedileg vizsgálja felül és állapítja meg a fizetendő bérleti díjat.

49. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

(2) Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van, illetve az üzemeltető vagy a tulajdonos felé a bérelt lakás használatával kapcsolatban bármilyen jogcímen keletkezett tartozása van.

50. § Az önkormányzati lakás vételárát - ha a lakást az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg - a lakás forgalmi értékén kell megállapítani. A lakott forgalmi értéket az Ltv. 52. § (1) bekezdése figyelembe vételével független ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg.

51. § (1) Az üresen álló lakás csak nyilvánosan meghirdetett pályázat útján értékesíthető. A kiinduló ár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

(2) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást nyilvánosan meg kell hirdetni

(3) Ha a lakást olyan lakáshasználó vásárolja meg, akinek a bérleti jogviszonya megszűnt, a lakás vételára azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

(4) Az a lakáshasználó, akinek a bérleti jogviszonya bérleti díj nem fizetése miatt, vagy egyéb okból, rendkívüli felmondással szűnt meg, nem vásárolhatja meg a lakást.

52. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy legfeljebb 15 éves részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) Ha a bérlő a szerződés aláírásával egyidejűleg kifizeti a teljes összeget, a kiszámított vételárból 5 %-os árengedményre jogosult.

(3) Ha a bérlő a részletfizetési kedvezményt igénye veszi, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetnie.

(4) 15 éves részletfizetés esetén a kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamattal.

(5) Ha a bérlő a szerződésben vállalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, a vételár egyösszegű megfizetése esetén

(6) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési tilalom fennállása alatt, ahhoz a hozzájárulás akkor adható meg, ha a vételár hátralékot egy összegben kamataival együtt megfizeti.

(7) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát a kedvezmény igénybevételétől számított 5 éven belül átruházza, vagy elcseréli, köteles a biztosított kedvezményt egy összegben a mindenkori törvényes kamattal növelten megfizetni.

(8) A részletfizetési kedvezményt elveszíti az, aki az esedékességkor nem fizeti meg a törlesztő részletet. A szerződésszegés jogkövetkezményeire a vevőt írásban fel kell szólítani.

53. § A teljes egészében önkormányzati tulajdonú ingatlanokban a lakások értékesítése során idegen tulajdon még átmenetileg sem jöhet létre.

54. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján az ingatlanokat a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő értékesítésre.

(2) Az értékesítés bonyolításával összefüggő feladatok:

(3) Az elővásárlási jog jogosultja a vásárlási feltételek kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni az ajánlatot tevőnek. Vételi szándék esetén a szerződést 30 napon belül meg kell kötni.

55. § (1) Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályázat útján történik.

(2) A pályázati eljárásra Heves Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni, figyelembe véve az e rendelet 4. mellékletében foglalt pontrendszert.

56. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, nem lakás céljáró szolgáló helyiségre elővásárlási jog illeti meg a bérlőt és a bérlőtársakat egyenlő arányban.

(2) Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van,

57. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése pályázat útján történik.

(2) A pályázati eljárásra Heves Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A pályázat nyertese által megajánlott vételárat írásban közölni kell az elővásárlásra jogosulttal, és felhívni, hogy nyilatkozzon 8 napon belül, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

(4) Amennyiben az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a pályázat eredményeképpen megállapított vételáron az elővásárlásra jogosult bérlővel kell megkötni.

(5) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor a bérlő a Heves Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról és a vagyon kezeléséről szóló külön helyi rendeletben foglaltak szerint megállapított vételáron jogosult a helyiség megvásárlására. Bérlő ezen jogával a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül a bérbeadó részére eljuttatott írásbeli nyilatkozatával élhet.

58. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

59. § (1) Az értékesítésből befolyó vételárat az önkormányzat köteles elkülönített számlán kezelni a kamataival együtt.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrasrukturális beruházásokra, különösen:

(3) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben az alábbi költségek számolhatók el:

60. § (1) Az értékesítésre kijelölt és előkészített épületen, lakásban csak azonnali beavatkozást igénylő munkák végezhetők el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka elvégzése válik szükségessé, az ingatlan vételárát újból meg kell állapítani.

(2) A bérlő, illetve lakáshasználó részére értékesítésre kerülő lakásokra az adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a lakást önkormányzati köztartozás, lakbér, illetve üzemeltetési költséghátralék nem terheli.

61. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

62. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.