Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról

Hatályos: 2023. 12. 02

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról

Hatályos: 2023. 12. 02

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Általános és értelmező rendelkezések

1. § A rendelet célja a hatálya alá tartozó területek rendeltetéstől eltérő használatával összefüggő városképi, városrendezési, idegenforgalmi, kulturális, kereskedelmi, köztisztasági, közlekedés- és közbiztonsági, környezet- és természetvédelmi, tulajdonosi követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, valamint a hatósági engedélyre és a használati díjakra vonatkozó rendelkezések megállapítása.

2. § (1) E rendelet területi hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő:

a) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletre, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló földrészlet közhasználatra átadott részére;

b) országos közutaknak a város közigazgatási területét átszelő részére;

c) az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében lévő, nem az Önkormányzat tulajdonában álló földrészletre és építményre.

Az a)–c) pontok együttesen a továbbiakban: közterület.

(2) A rendelet területi hatálya az Önkormányzat tulajdonát képező azon bel- és külterületi földrészlet hasznosítására, ideértve Eger településképi védelméről szóló 6/2018. (II.23.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdés szerint a város közterületein reklámhordozó elhelyezésére, hirdető-berendezés létesítésére, ezáltal hirdető-berendezésen elhelyezett reklámfelület használatára, amelyre az Önkormányzat szerződést kötött a közvetlen vagy közvetett kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társasággal, a felek erre irányuló megállapodása alapján terjed ki, amely alapján a gazdasági társaság által fizetendő díjtételt Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése állapítja meg.

3. § E rendelet személyi hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a közterületet eredeti rendeltetésétől eltérő célra, a rendeletben foglaltak szerint kívánja használni vagy használja, vagy szabályszegés következtében valósítja meg az eredeti funkciótól eltérő használatot.

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. 3,5 tonna megengedett legnagyobb együttes össztömeget meghaladó teherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, munkagép, utánfutó, tréler és lakókocsi közterületen történő tárolása: a jármű 1 óránál hosszabb ideig, folyamatosan a közterületen található;

2. alkalmi árusítás: az üzlettel rendelkező kereskedő által, alkalmi rendezvényen, az Önkormányzat által kiadott hatósági engedély és a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján folytatott kereskedelmi tevékenység;

3. filmforgatás: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti tevékenység;

4. hangosreklám: épületre vagy járműre szerelt, 0,5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő reklámhordozó;

5. használó: minden természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a közterületet eredeti rendeltetésétől eltérő célra, a rendeletben foglaltak szerint használja;

6. hulladékgyűjtő edényzet, konténer és azt takaró felépítmény, eszköz közterületen történő tárolása: a meghirdetett hulladékszállítási időpontokon kívül a kommunális vagy szelektív hulladékgyűjtő edényzet, konténer közterületen történő tárolása, ha műszaki megoldás hiányában annak elhelyezése a magáningatlan területén nem biztosítható;

7. képzőművészeti tevékenység: egy vagy több természetes személy által a közterületen alkalomszerűen vagy idényjelleggel végzett alkotói tevékenység, melynek eredményeként a helyszínen műalkotás készül;

8. kiépített és kijelölt parkolóhelyeken kívüli közterületen a 3,5 tonna megengedett legnagyobb együttes össztömeget meg nem haladó kisteherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, utánfutó, tréler és lakókocsi tárolása: a jármű 8 óránál hosszabb ideig, folyamatosan a közterületen található;

9. koldulás: a közterületen kéregetve gyűjtő tevékenység vagy erre utaló magatartás tanúsítása, mely nem jár együtt a nyilvános helyen jelenlévők pénz átadása céljából történő leszólításával, mások zaklatásával, házalással, továbbá nem gyermekkorú személy társaságában vagy gyermekkorú személy rábírásával történik;

10. közhasználatra átadott terület: minden olyan, az ingatlan-nyilvántartásban nem közterületként nyilvántartott terület, amely bárki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, a közforgalom elől el nem zárt;

11. közösségi kert: az Önkormányzat által kijelölt földrészlet, amely kizárólag az ott termelő magánszemélyek saját felhasználására történő haszon- és dísznövény termesztés célját szolgálja;

12. köztárgy: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti közcélú műtárgy;

13. közterületi szolgáltató tevékenység: gépjárműparkolásra kijelölt területen, forgalomirányítás melletti segítségnyújtás, ingyenes kiadványok kínálata, hirdetőlapok terjesztése;

14. közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő minden olyan ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közútként tart nyilván;

15. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezése szerinti jármű vagy eszköz;

16. promóciós tevékenység: új áru, termék vagy szolgáltatás bevezetésekor, annak népszerűsítésére szolgáló tevékenység;

17. szórólaposztás: kis terjedelmű hirdetési nyomtatvány, irat kézből kézbe történő átadása;

18. utcai zenélés: egy vagy több természetes személy által közterületen alkalomszerűen vagy idényjelleggel, hangosító berendezés nélkül végzett, rendezvénynek nem minősülő tevékenység;

19. üzemképtelen jármű: engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel vagy engedéllyel nem rendelkező azon közúti jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vagy engedéllyel vehet részt, továbbá a baleset folytán megsérült és elhagyott, valamint műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült közúti jármű;

20. üzlet előtti kitelepülés: az üzletben forgalmazott termék, az üzlet homlokzatával érintkező területen, az üzletben történő forgalmazás szabályai szerint, kereskedő által történő forgalmazása;

21. változó rendszámra szóló várakozási, behajtási engedély: várakozásra, illetve behajtásra jogosító engedély nem meghatározható járműkörrel rendelkező természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek számára;

22. zöldfelület: minden olyan zöldterületnek nem minősülő közterület, amelyet növényzet borít;

23. zöldterület: a település beépítésre nem szánt, más területfelhasználási egységhez nem tartozó területeinek azon része, amely részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, továbbá a szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt övezetek területei.

2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának formái, a használó kötelezettségei

5. § (1) Közterület rendeltetéstől eltérő használata a 2. mellékletben meghatározott használati díj megfizetése ellenében engedélyezhető

1. közterületi árusító hely létesítése, alkalmi árusítás, üzlet előtti kitelepülés;

2. a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vásár vagy kiállítás megvalósítása – az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével –;

3. hangosreklám, reklámcélú szórólaposztás, cég- vagy termékbemutató, promóciós tevékenység megvalósítása, üzleti célú fénykép és reklámfotó készítése;

4. mutatványos, bűvész és cirkuszi tevékenység megvalósítása, szolgáltató tevékenység végzése, utcai zenélés megvalósítása, képzőművészeti tevékenység végzése, portrérajzolás;

5. a közterület rendeltetésszerű használatát 1 órát meghaladóan akadályozó, a mozgóképről szóló törvény hatálya alá nem tartozó film-, televízió-, videó- vagy hangfelvétel készítése;

6. épített vagy mobil szerkezetű pavilon, árusító- és bankautomata, valamint elektromos töltőpont elhelyezése;

7. nem hulladékgazdálkodási szerződés alapján történő, gazdasági célú hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése;

8. hulladékgyűjtő edényzet, konténer és azt takaró felépítmény, eszköz közterületen történő tárolása;

9. közterületbe nyúló üzlethomlokzat vagy kirakatszekrény létesítése;

10. nyomvonalas közműépítéssel kapcsolatos felszíni műtárgyak létesítése;

11. távbeszélő fülke és fülke nélküli távbeszélő készülék elhelyezése;

12. díjfizető övezeten kívüli személygépjármű-várakozóhely bérlete;

13. közúti személyszállítást végző, taxiállomás állomáshelyének használata;

14. az 1. melléklet szerinti III. és IV. körzetben üzemképtelen járművek közterületen történő, 10 napot meghaladó tárolása;

15. a kiépített és kijelölt parkolóhelyeken kívüli közterületen a 3,5 tonna megengedett legnagyobb együttes össztömeget meg nem haladó kisteherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, utánfutó, tréler és lakókocsi tárolása;

16. különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű használata és állomáshelyének igénybevétele;

17. az 1. melléklet szerinti III. és IV. körzetben mozgóbolt üzemeltetése;

18. vendéglátó-ipari előkert kialakítása;

19. az 5. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt rendezvények, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvények és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó rendezvények kivételével, rendezvény megvalósítása;

20. eszköztárolás, nem a rendőrség vagy közlekedésbiztonsági szerv által történő közlekedésbiztonsági eszköz-, sebességmérő-telepítés;

21. az 5. § (2) bekezdés a) pontja kivételével, a közterületről indított tűzijáték megvalósítása;

22. közterület közösségi kert létrehozásával vagy haszonnövények ültetésével történő, mezőgazdasági célú hasznosítása;

23. közterület telek-kiegészítésként történő hasznosítása;

24. építési munkaterület kialakításával, építési állványzat, építőanyag és konténer elhelyezésével – az 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével –, tüzelő- és egyéb anyag rakodásával, elhelyezésével és tárolásával történő, 24 órát meghaladó közterület-használat

céljából.

(2) Közterület rendeltetéstől eltérő használata díjfizetési kötelezettség nélkül engedélyezhető

a) az Önkormányzat által támogatott vagy az Önkormányzat, az Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság által szervezett rendezvény, kiállítás és vásár megtartása, valamint az ezekhez kapcsolódó tűzijáték megvalósítása;

b) az Önkormányzat, az Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság által történő, idegenforgalmi célokat szolgáló információs pavilon elhelyezése;

c) az állam vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő, kiemelt jelentőségű műemlék ingatlan veszélyelhárítása, felújítása érdekében a 24 órát meghaladó építési munkaterület kialakítása, építési állványzat, építőanyag és konténer elhelyezése;

d) úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló eszközök elhelyezése;

e) köztárgyak elhelyezése;

f) ünnepi megemlékezés tartása;

g) hatósági engedéllyel rendelkező melegétel-osztás;

h) hitéleti tevékenység gyakorlása;

i) a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá nem tartozó demonstráció, tüntetés, felvonulás;

j) 20 m2 alapterületet meghaladó közterületi földrészlet dísznövények ültetésével történő, kertészeti célú hasznosítása

céljából.

6. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérően hatósági engedély és díjfizetési kötelezettség nélkül

a) az Önkormányzat megbízásából történő, közút, járda, tér, park, egyéb közterületi ingatlan építésére, javítására, fenntartására irányuló munkavégzés;

(1a) A Katona István tér és a Szépasszony-völgy területén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladat ellátása céljából történő, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság általi közterület-használat díjfizetési kötelezettség nélkül engedélyezhető.

b) közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművek építése, hibaelhárítás érdekében történő munkavégzés;

c) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítása

céljából használható.

(2) Közterületen nem végezhető és nem engedélyezhető

a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység;

b) közszemérmet sértő termékek bemutatása és értékesítése;

c) a gépjármű- és gyalogosközlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok, eszközök elhelyezése;

d) vendéglátó-ipari előkertek, árusító helyek és ezek tartozékainak az engedélyben meghatározott időszaktól eltérően történő tárolása;

e) a 3,5 tonna megengedett legnagyobb együttes össztömeget meghaladó teherautó, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, munkagép, utánfutó, tréler és lakókocsi közterületen történő tárolása;

f) sátorgarázs létesítése;

g) vendéglátó-ipari tevékenység céljára átalakított vagy külön erre a célra gyártott berendezésből, utánfutóból, büfékocsiból történő vendéglátás, árusítás, a rendezvények kivételével;

h) az árusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolása;

i) az 1. melléklet szerinti I. körzetben a mozgó adománygyűjtés, a koldulás, a kézből történő árusítás, a közterületi szolgáltató tevékenység végzése;

j) az 1. melléklet szerinti I. és II. körzetben mozgóbolt üzemeltetése;

k) zöldfelületen vagy zöldterületen történő tárolás;

l) az 1. melléklet szerinti I. körzetben a közterület haszonnövények ültetésével történő, mezőgazdasági célú hasznosítása.

7. § (1) A használó a közterület-használat során köteles

a) az Önkormányzat által kiadott közterület-használati engedélyt, valamint az egyéb engedélyeket a helyszínen tartani;

b) a közterületet folyamatosan tisztán tartani;

c) a keletkező hulladékot gyűjteni és elszállítani;

d) a közterület hó- és síkosságmentesítését biztosítani;

e) a közterületi létesítményt karbantartani;

f) a közterületi létesítményben a közterület-használat eredményeként bekövetkezett kárt saját költségén helyreállítani;

g) olajfogó és egyéb eszközt használni, amennyiben a közterület-használat során olaj, zsír vagy más szennyező anyag juthat a használt területre;

h) a közterület-használat megszűnése esetén a saját költségén, kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotot helyreállítani.

(2) A közterület takarítása és eredeti állapotának helyreállítása annak a terhére és költségére elvégezhető, aki az (1) bekezdés g)–h) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Rendezvény idejére és területére nem érvényes az egyéb, nem rendezvény tartása céljából kiadott közterület-használati engedély.

3. A közterületi értékesítésre és az üzlet előtti kitelepülésre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Közterületi értékesítés akkor engedélyezhető, ha

a) az a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem akadályozza és

b) a közterületi árusító helytől a közúti közlekedés szabályainak figyelembe vételével, közterületen a legrövidebb, gyalogos útvonalon mérve 50 méteren belül azonos terméket árusító üzlet nem működik.

(2) Üzlet előtti kitelepülés keretében üzletenként legfeljebb 2 darab árubemutató állvány helyezhető el az üzlet előtti közterületen. A használó köteles az eszközöket és berendezési tárgyakat közvetlenül az üzlethomlokzat előtt olyan módon elhelyezni, hogy

a) biztosított legyen az akadálymentes gyalogosforgalom,

b) azok a közút forgalmát és az üzlet megközelíthetőségét ne veszélyeztessék és

c) az a terület városképi jellegének megfeleljen.

9. § (1) Árubemutatásra és áru értékesítésére nem használható az épület homlokzata, kerítéselemei, a nyílászárók és a nyílászárók rácsai, kivéve a hatósági engedély alapján létesített kirakatszekrényt és üzlethomlokzatot.

(2) A közút járművel történő közlekedésre szolgáló részén kereskedelmi tevékenység nem végezhető.

(3) A Szépasszonyvölgy területén kizárólag az erre a célra létrehozott vásártéren végezhető kereskedelmi tevékenység.

(4) Az árusítás vagy árubemutatás befejezését követően a tevékenység végzéséhez szükséges berendezéseket és eszközöket a használónak haladéktalanul el kell távolítani a közterületről.

4. A hangosreklám megvalósítására, utcai zenélésre és szolgáltató tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezések

10. § Közterületen azonos időszakban kizárólag egy hangosreklám megvalósítása engedélyezhető.

11. § (1) Utcazenélés március 01. és szeptember 30. napja, valamint december 01. és december 31. napja közötti időszakban engedélyezhető, hétköznap 8:00 – 20:00 óra között, szombaton 8:00 – 22:00 óra között, vasárnap 10:00 – 18:00 óra között.

(2) Az utcazenélés helyszínét legalább 2 óránként meg kell változtatni. Az egymást követő helyszínek között legalább 50 méter távolságnak kell lennie.

(3) Utcazenélés keretében kizárólag hangosító berendezés nélküli hangszeres élőzene engedélyezhető.

(4) Az utcazenélés a környéken élők nyugalmát, az egyházi, a kulturális és az oktatási intézmények tevékenységét, a járművek és a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja.

12. § (1) Az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületen kizárólag olyan szolgáltató tevékenység megvalósítása engedélyezhető, amely az idegenforgalomhoz, a turizmushoz kapcsolódik.

(2) Idegenforgalmi szempontból jelentős közterület

a) a Dobó István tér;

b) a Dobó István utca;

c) az Érsek utca;

d) az Eszterházy tér;

e) a Gárdonyi Géza tér;

f) a Minaret közvetlen környezetében lévő terület

g) a Pyrker János tér;

h) a Széchenyi István utca;

i) a Szent János utca;

j) a Szépasszonyvölgy területe;

k) a Tinódi Sebestyén tér;

l) a Végvári vitézek tere.

5. Az üzemképtelen járművekre vonatkozó rendelkezések

13. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – közterület-használati engedéllyel tárolható.

(2) Az üzembentartó az üzemképtelen járművet saját költségén köteles eltávolítani a közterületről.

14. § (1) Üzemképtelen jármű tárolása rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 10 napra engedélyezhető az 1. melléklet szerinti III. és IV. körzetben lévő mellékútvonalon.

(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti engedély kiadását az üzemképtelen jármű üzembentartója vagy tulajdonosa kérelmezheti meghatározott járműre és meghatározott területre vonatkozóan.

6. A vendéglátóipari-előkertre és közterületen megvalósuló rendezvényre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) Vendéglátóipari-előkert járdán történő létesítése akkor engedélyezhető, ha a vendéglátóipari-előkert által elfoglalt területtel csökkentett gyalogos járófelület szélessége legalább 1,5 méter.

(2) A vendéglátóipari-előkerthez tartozó bútort és egyéb berendezést, amely a mozgatása során zajt kelt, zajcsökkentő borítással kell ellátni. A bútorok és egyéb berendezések kihelyezése és összepakolása során csökkenteni kell a pakolással járó zajhatást.

(3) A vendéglátóipari-előkertek területén bármely eszköz talajhoz történő rögzítéséhez, a munkálatok megkezdése előtt, az Önkormányzat engedélyét be kell szerezni.

16. § (1) Rendezvény tartása céljából történő közterület-használat esetén a közterület-használat megkezdése előtt és közterület-használat befejezését követően az Önkormányzat képviselője és a rendezvény szervezője jegyzőkönyvet készít a közterület tényleges állapotáról.

(2) A közterület-használat engedélyezése nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges egyéb jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.

(3) Hitéleti intézmény, egyház 100 méteres körzetében megvalósuló rendezvény esetén a rendezvény szervezője köteles a hitéleti intézmény, egyház rendezvény megtartásához való hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(4) Az Eszterházy téren megvalósuló rendezvény szervezője köteles az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rendezvény megtartásához való hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(5) A rendezvény szervezője köteles

a) a rendezvény helyszínének biztosításáról, nappali és éjszakai őrzés-védelméről gondoskodni;

b) a rendezvény helyszínén a zöldfelület és zöldterület megóvása érdekében a gyep- és virágfelületeket a résztvevők elől elzárni, e területek védelmét a rendezvény ideje alatt folyamatosan biztosítani;

c) a rendezvény ideje alatt – annak nagyságához igazodóan – megfelelő számú illemhelyet biztosítani, azok elérhetőségéről a résztvevőket tájékoztatni;

d) a rendezvény helyszínének folyamatos, valamint a rendezvényt záró takarításáról gondoskodni;

e) a közterület-használati engedélyben meghatározott számú hulladékgyűjtő edényzet elhelyezéséről és azok rendszeres ürítéséről gondoskodni;

f) a rendezvény ideje alatt keletkező hulladék elszállítására hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezettel külön szerződést kötni;

g) a rendezvény ideje alatt a rendezvény helyszínén lévő utcai hulladékgyűjtő edények rendeszeres ürítéséről gondoskodni;

h) a rendezvény helyszínén megfelelő szintű egészségügyi ellátást biztosítani;

i) a rendezvény ideje alatt és azt követően a rendezvény helyszínén és az onnan történő elvonulás során használt útvonalakon a rongálások megelőzéséről gondoskodni;

j) a rendezvény befejezését követően a rendezvény során használt közterületet és az elvonuló útvonalakat az eredeti rendeltetésnek megfelelő állapotba visszaállítani.

(6) A rendezvény megtartásából eredő mindennemű kárért és személyi sérülésért a rendezvény szervezőjét terheli a felelősség.

(7) A zöldfelületben vagy zöldterületben keletkezett kár helyreállításának költségei a rendezvény szervezőjét terhelik.

7. Az építési munkaterület kialakítására, az építési állványzat, építőanyag és konténer elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Közterületen építési törmelék kizárólag konténerben tárolható.

(2) A használó a közterület-használat során köteles

a) a közművek biztonságos üzemeltetésének feltételeiről gondoskodni és

b) kiemelt figyelmet fordítani a járda, az útburkolat, a kertészeti létesítmények, a fák, a csatornák, az árkok, a korlátok, a szobrok, az építmények és az úttartozékok megóvására és kímélésére.

18. § Amennyiben a használó a járdát teljes terjedelmében elfoglalja és a gyalogos közlekedés az út másik oldalán lévő járdára nem terelhető át, az Önkormányzat jogosult a gyalogosok számára védőtetővel és megvilágítással ellátott átjáró létesítését előírni.

8. Közterület mezőgazdasági és kertészeti célú, valamint telek-kiegészítésként történő hasznosítására vonatkozó rendelkezések

19. § (1) Közterület haszonnövények ültetésével történő mezőgazdasági célú hasznosítása az 1. melléklet szerinti I. körzetben nem engedélyezhető.

(2) Közösségi kert a Városi Urbanisztikai, Klíma és Környezetvédelmi Bizottság által kijelölt területen alakítható ki.

(3) Dísznövények közterületre történő ültetése esetén a növényeket elkerítő fizikai akadály létesítése nem engedélyezhető.

20. § (1) A használó köteles a közterületre ültetett növényzetet gondozni és a zöldfelületek elkerítésére szolgáló fizikai akadályt fenntartani, karbantartani.

(2) Közhasználatú zöldterületre ültetett növény az Önkormányzat tulajdonába kerül, annak kivágása engedélyhez kötött tevékenység.

(3) Fa termetű örökzöld és kiskoronás, kis termetű fa 2 méter, közepes termetű fa 4 méter, nagy termetű fa 6 méter telepítési távolságra ültethető épülettől. A meglévő közműtől legalább 2 méter távolságra ültethető fa. Meglévő utcai fasorba az adott városrészre elfogadott szabályozási terv zöldfelületre vonatkozó előírásai szerinti fafaj ültethető. Utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető.

(4) Közösségi célú közterület-használat esetében a használó azonnali hatállyal köteles a használatba vett területet az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(5) A hatósági engedélyben meghatározott hasznosítási cél megszűnése vagy megszüntetése esetén az Önkormányzat kártalanítás nélkül jogosult a közterület eredeti állapotának helyreállítására.

9. A közterületen megvalósuló filmforgatásra vonatkozó rendelkezések

21. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mozgókép tv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat esetén ezen alcímben foglalt rendelkezések az irányadóak.

22. § (1) A filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat legfeljebb 2 hónap időtartamra engedélyezhető.

(2) Az éjszakai forgatás esetén a forgatási tevékenységet részletesen meg kell határozni.

(3) A filmforgatás a már engedéllyel rendelkező rendezvények megtartását nem korlátozhatja vagy akadályozhatja.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az Önkormányzat biztosítja a közterület-használatot az akadályoztatás idejével megegyező időtartamra, az akadályozó esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítási vagy helyreállítási munkálatokat követően.

(5) Az 1. melléklet szerinti I. körzetben a filmforgatás nem akadályozhatja a közterület rendeltetésszerű használatát, egyebekben az idegenforgalmi szempontból nem jelentős közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A filmforgatásról a forgatási helyszín környékén élőket előzetesen tájékoztatni kell. A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a használó köteles a lakóingatlanok tulajdonosaival történő előzetes egyeztetés alapján biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(7) Ha a Mozgókép tv. szerinti hatósági szerződés Önkormányzat részére történő megküldésének időpontjában azonos közterületre és azonos időpontra vonatkozó rendeltetéstől eltérő közterület-használati engedély már kiadásra került, a hatósági szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

(8) A filmforgatás megkezdésének feltétele, hogy a használó

a) a filmforgatáshoz szükséges szakhatósági engedélyek és

b) a filmforgatással érintett közterület lezárását engedélyező döntés

birtokában legyen.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott engedélyek beszerzésének költsége a használót terheli.

10. A közterület-használat engedélyezésére irányuló kérelem

23. § (1) Közterület rendeltetéstől eltérő használatára irányuló engedélyezési eljárást bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet erre irányuló kérelme alapján kell lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását a használó vagy annak képviselője jogosult kezdeményezni.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését;

b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező adószámát;

c) a rendeltetéstől eltérő közterület-használat célját;

d) a rendeltetéstől eltérő közterület-használattal érintett közterület pontos megjelölését és a terület négyzetméterben meghatározott térmértékét;

e) a közterület-használat időtartamát.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) léptékhelyes helyszínrajzot, a kérelemben megjelölt terület helyének és méreteinek pontos megjelölésével;

b) a közterületre elhelyezni kívánt eszköz vagy berendezés terveit, a részleteket is ábrázoló méretarányban;

c) a közúti forgalmat befolyásoló közterület-használat esetén 1:1000 vagy 1:1500 méretarányú forgalomterelési tervet;

d) közlekedési területet érintő közterület-használat esetén közútkezelői hozzájárulást;

e) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településképi bejelentési igazolást vagy annak másolatát;

f) a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló, a tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági, hatósági és tulajdonosi engedélyek, hozzájárulások másolatát;

g) nem az Önkormányzat által üzemeltetett önkormányzati ingatlan használatára irányuló kérelem esetén az üzemeltető hozzájáruló nyilatkozatát.

(5) Rendezvény megvalósítására irányuló kérelem a (3) bekezdésben meghatározottak mellett tartalmazza:

a) a tervezett rendezvény időpontját;

b) a rendezvényért felelős szervező nevét, lakcímét vagy székhelyét;

c) hangosító berendezés használatának időtartamát.

(6) Rendezvény megvalósítására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdésben meghatározottak mellett csatolni kell:

a) a rendezvény helyszínének folyamatos és záró takarítására vonatkozó szerződés másolatát;

b) a rendezvény helyszínén keletkező hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szerződés másolata;

c) a rendezvény helyszínén igénybe vehető nyilvános illemhely biztosítására vonatkozó szerződés másolata;

d) a rendezvényre szóló, egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó szerződés másolatát vagy a rendezvényszervező nyilatkozatát;

e) a rendezvény részletes, építéstől a bontásig terjedő forgatókönyvét, programtervét;

f) a rendezvény megvalósításához szükséges technikai igények felsorolását és azok biztosítási forrásainak megjelölését;

g) a rendezvény 100 méteres körzetében lévő hitéleti intézmények hozzájáruló nyilatkozatát;

h) az Eszterházy téren megvalósuló rendezvény esetén az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hozzájáruló nyilatkozatát.

(7) Hangosreklám megvalósítására, mozgóbolt üzemeltetésére, különleges személyszállító szolgáltatás nyújtására és a különleges személyszállító jármű várakozóhelye igénybe vételére irányuló kérelem esetén a (4) bekezdésben meghatározottak mellett a kérelemhez részletes útvonaltervet is csatolni kell.

(8) Mutatványos és cirkuszi tevékenység magvalósítására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdésben meghatározottak mellett a telepítésre kerülő eszköz biztonsági felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv másolatát és műszaki alkalmasságát igazoló érvényes tanúsítvány másolatát.

24. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata iránti kérelem benyújtása a kérelemben meghatározott közterület-használat megkezdésére nem jogosítja a kérelmezőt.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezésére irányuló kérelmet – a rendezvény megvalósítására irányuló kérelem kivételével – legalább 15 nappal, legfeljebb 6 hónappal a tervezett közterület-használat előtt kell benyújtani. Rendezvény megvalósítására irányuló kérelmet legalább 30 nappal a tervezett közterület-használat előtt kell benyújtani Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához.

(3) Azonos időszakra, azonos közterület használatára irányuló kérelmek közül az a közterület-használat engedélyezhető, amelyet korábban nyújtottak be és megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek.

11. Rendeltetéstől eltérő közterület-használat megszüntetésére irányuló eljárás

25. § (1) A rendeltetéstől eltérő közterület-használat megszüntetésére irányuló eljárást kérelemre vagy hivatalból kell lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítását legalább 15 nappal a közterület-használat megszűnése előtt a használó vagy annak képviselője jogosult kezdeményezni.

(3) A kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését;

b) a közterület-használatot engedélyező döntés számát;

c) a közterület-használat megszüntetésének időpontját;

d) a közterület-használat megszüntetésének okát;

e) a megszüntetéssel érintett közterület pontos megjelölését és a terület négyzetméterben meghatározott térmértékét.

26. § (1) Hivatalból kell lefolytatni a rendeltetéstől eltérő közterület-használat megszüntetésére irányuló eljárást, ha a használó

a) a közterület-használati engedélyben meghatározottnál nagyobb közterületet használ;

b) a hatósági engedélyben meghatározott feltételeket nem teljesíti;

c) a közterület-használati engedélyben meghatározottól eltérő terméket árusít, helyez el közterületen;

d) a díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget;

e) a közterület-használatot harmadik személynek átengedi;

f) a közterület-használati engedélyben meghatározott terület környezetében árut, göngyöleget tárol;

g) a használt közterület folyamatos tisztántartásáról, a keletkező hulladék gyűjtéséről és elszállításáról nem gondoskodik;

h) a hó- és síkosságmentesítésről nem gondoskodik.

(2) A rendeltetéstől eltérő közterület-használat közérdekből, városrendezési vagy városfejlesztési okból, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül bármikor megszüntethető, az időarányos közterület-használati díj használó részére történő visszafizetése mellett.

12. Eljárási szabályok.

27. § (1) Közterület rendeltetéstől eltérő használatára irányuló engedélyezési eljárás és a rendeltetéstől eltérő közterület-használat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatása tekintetében a Közgyűlés a hatáskör gyakorlását Eger Megyei Jogú Város polgármesterére ruházza át, kivéve az Eger településképi védelméről szóló 6/2018. (II. 23.) önkormányzati rendelet szerinti, reklámfelület használatára vonatkozó hirdetési célú használatra vonatkozó engedélyezési eljárást, amelyben a hatáskört a Közgyűlés gyakorolja.

(2) Az eljárás lefolytatására jelen rendeletet és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A hatósági engedély nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági, szakhatósági vagy tulajdonosi engedélyeket, hozzájárulásokat.

(4) A hatósági engedély kiállítása során figyelembe kell venni a városképi, a műemlékvédelmi, a köztisztasági, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a tűzvédelmi és a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket.

(5) A rendeltetéstől eltérő közterület-használat engedélyezhető az Ákr. szerinti hatósági szerződés keretében is.

28. § (1) Közterület rendeltetéstől eltérő használata – a jelen szakaszban foglalt eltérésekkel – határozott időtartamra, legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre engedélyezhető.

(2) Közterület haszonnövények ültetésével történő mezőgazdasági célú hasznosítása és a közterület telek-kiegészítésként történt hasznosítása legfeljebb 5 évre engedélyezhető.

(3) Közterület rendeltetéstől eltérő használata legfeljebb 3 évre engedélyezhető

a) közterületen épített vagy mobil szerkezetű pavilon elhelyezése;

b) közterületen árusító- és bankautomata elhelyezése;

c) közterületen elektromos töltőpont elhelyezése;

d) a közterület közösségi kert létrehozásával történő mezőgazdasági célú hasznosítása;

e) közterületen hulladékgyűjtő edényzet, konténer és azt takaró felépítmény elhelyezése

céljából.

(4) Hulladékgyűjtő edényzet, konténer és azt takaró felépítmény, eszköz közterületen történő, állandó jellegű tárolása céljából legfeljebb 3 éves időtartamra engedélyezhető a közterület-használat. A kérelem benyújtását megelőző 3 évben, a 3 évnél rövidebb időtartamra kiadott hatósági engedélyekben meghatározott időtartamokat egybe kell számítani a 3 éves időtartam meghatározásakor.

(5) Közterület személytaxi várakozóhely és díjfizető övezeten kívül személygépjármű várakozóhely bérlete céljából történő használata legfeljebb 1 évre engedélyezhető.

(6) hatályon kívül helyezve

(7) Az 5. § (1) bekezdés 14. pontja szerinti rendeltetéstől eltérő közterület-használat legfeljebb 30 napig engedélyezhető.

(8) Közterület különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű állomáshelye céljából történő használata esetén a közterület-használat a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási szolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet alapján megkötött szerződésben meghatározott időtartamra engedélyezhető.

(9) A rendeltetéstől eltérő közterület-használat nem engedélyezhető annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek,

a) amelynek az Önkormányzattal szemben lejárt esedékességű követelése áll fenn és a kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget;

b) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a 26. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott ok miatt a rendeltetéstől eltérő közterület-használat megszüntetési irányuló eljárás lefolytatására került sor.

29. § (1) A rendeltetéstől eltérő közterület-használatot engedélyező határozat – az Ákr.-ben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a használó nevét, lakóhelyének vagy székhelyének címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát;

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását;

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok szakvéleményében foglalt előírásokat;

e) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást;

f) a használó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja vagy helyettesíti az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségét;

g) az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményeire való figyelmeztetést;

h) a közterület-használat közérdekből, városrendezési vagy városfejlesztési okból történő megszüntetése lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést.

(2) A rendeltetéstől eltérő közterület-használatot megszüntető határozat – az Ákr.-ben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a használó nevét, lakóhelyének vagy székhelyének címét;

b) a közterület-használati díj rendezésének módját;

c) amennyiben kérelem alapján kerül sor a megszüntetésre

ca) a kérelem beérkezésének időpontját;

cb) a közterület-használat megszüntetésének kérelemben megjelölt okát;

d) a közterület-használat megszüntetésének időpontját.

13. A közterület-használat díja

30. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti közterület-használatért a 2. melléklet szerinti díjat kell fizetni, kivéve a 2. § (2) bekezdésben meghatározott esetet.

(2) A 2. melléklet I.-VII. pontokban meghatározott díjak nem tartalmazzák az általános forgalmi adót, a VIII. pont szerinti díjak magukban foglalják a mindenkor hatályos általános forgalmi adót.

(3) A 2. melléklet VII. pontja szerinti behajtási és várakozási engedélyek a mindenkori díjtétel 50%-kal csökkentett díjáért egy hónap időtartamra is igényelhetőek.

(4) A filmforgatási célú közterület-használat díját a Mozgókép tv. tartalmazza.

(5) Létesítmény közterületre történő elhelyezésével megvalósuló közterület-használat esetén az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásakor a közterületre helyezett létesítmény alapterületéhez hozzá kell számítani a használathoz szükséges csatlakozó területet.

(6) Létesítmény közterületre történő elhelyezése nélkül megvalósuló utcai árusítás esetén 2 m2 területet kell elfoglalt közterületnek tekinteni.

(7) A rendeltetéstől eltérő közterület-használat következtében elfoglalt közterület mértékének meghatározásakor 1 fő vonatkozásában 1 m2 területet kell számítani

a) reklámcélú szórólaposztás;

b) üzleti célú és reklámfotó készítése;

c) mutatványos, bűvész tevékenység;

d) utcai zenélés;

e) képzőművészeti tevékenység végzése

esetén.

(8) A közterület-használati díj meghatározásakor a területnagyságot a felfelé kerekítés szabálya szerint egész számként kell négyzetméterben meghatározni.

(9) Ha a közterület-használat az 1. melléklet szerinti körzetek határán valósul meg, a magasabb díjtételű körzetre érvényes szabályok az irányadóak.

(10) Ha a közterület-használat az egy hetet meghaladja, de az egy hónapot nem haladja meg, a közterület-használati díj összege az adott közterület-használatra vonatkozó havi díj összege.

31. § (1) A 2. melléklet szerinti díj ötszörösét köteles fizetni a használó, ha az építési munkaterület kialakítása, építési állványzat, építőanyag, konténer közterületen történő elhelyezése következtében a közterület-használat a közút teljes lezárásával valósul meg.

(2) A használó a közterület-használati díjat a közterület-használat megkezdésétől függetlenül köteles megfizetni, kivéve, ha tevékenységét hatósági intézkedés miatt, igazoltan szüneteltetni köteles.

(3) Önmagában a közterület-használati díj megfizetése nem jogosítja fel a használót a jogszerű közterület-használatra.