a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

a) helyi területi védelem esetén:

b) helyi egyedi védelem esetén:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

a) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védelem megszüntetése után, hatósági engedéllyel kerülhet sor. A bontás előtt felmérési- és fotódokumentációt kell készíteni a védett értékről.

b) A helyi védettség megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületben való megjelentetése előírható. Az elbontott épület helyén – a Közgyűlés illetékes szakbizottsága döntése szerint – vagy az eredeti rekonstrukciója, vagy az eredeti léptékének, tömegének, paramétereinek megfelelő új épület készülhet.

a) nem bontható el,

b) esetében e rendelet helyi védett értékekre vonatkozó rendelkezéseit kell betartani.

a) az érdekelteket:

b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) helyi területi védelem esetén az érdekelt közműtulajdonosokat.

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egésze vagy valamely részlete (anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészlet, telek egésze vagy része és annak jellegzetes növényzete,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,

d) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet

a) a védelem az épület, építmény teljes tömegére és homlokzataira is kiterjed (H1)

b) az épület vagy építmény valamely – a védelem kimondásakor megállapított – részértékére vonatkozik (H2)

a) Bármely időtálló, minőséget képviselő, az adott karakterre jellemző, elsősorban természetes anyag, hagyományos felületképzés használható.

b) Új épület építése vagy meglévő épület átépítése, bővítése, utólagos hőszigetelése, tetőhéjazat cseréje esetén a külső megjelenést meghatározó anyagok, felületek megválasztásánál biztosítani kell az egyes épületrészek egymással, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát.

c) Kerülendő a rikító, harsány, környezetétől elütő színek alkalmazása, ezek jelzés értékű használata csak a nagytelkes intézményi és a gazdasági karakter egyedi építészeti formálást és színezést igénylő épületei esetében lehet indokolt.

d) A homlokzatformálásnál az adott karakterre jellemző, minőségi homlokzatburkolati anyagok és környezetével harmonizáló színek alkalmazása szükséges.

e) A főépület meghatározó tetőhéjazata a környezetében jellemzően használt anyagú és színárnyalatú - elsősorban pikkelyszerű, hagyományos anyagú és natúr színvilágú - lehet. Műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes lemez nem alkalmazható.

f) Belterületen utcákról, közterületről, Várból látható melléképület, kerti építmény homlokzati felülete nem lehet natúr faforgács lap építőlemez, felületkezeletlen fémlemez, alumínium vagy műanyag hullámlemez.

g) Belterületen főépületként gerendaház nem építhető.

h) Lakókocsi és takaratlan felületű fém konténerház csak építkezés időtartama alatt, ideiglenesen, felvonulási építmény céljára helyezhető el.

i) Mobil ház, valamint konténer szerkezetű, modul rendszerű épület csak az építési terület karakterére jellemző anyaghasználattal és homlokzati megjelenéssel kialakítva helyezhető el, az építési helyen belül, az illeszkedési szempontok figyelembe vételével.

j) Az utcaképben, tájképben megjelenő kerítéseknél az épülettel harmonizáló színű és anyagú, időtálló, minőségi, elsősorban természetes, az épülettel harmonizáló anyag- és színhasználat alkalmazása szükséges. Kerülni kell az élénk, rikító színek használatát. Kerülni kell a tömör kerítés létesítését, kivéve, ahol ezt a Helyi Építési Szabályzat kifejezetten előírja, vagy a kialakult épített környezethez való illeszkedés ezt kívánja. Azbesztlemez, hullámpala, nádborítás használata nem megengedett. Táblás tömör fém vagy műanyag hullámlemez kerítés közterületi telekhatáron nem építhető.

k) Külterületeken csak áttört, legalább 80%-ban átlátható, vadvédelmi jellegű kerítés létesíthető, kivéve a külterületi gazdasági területek határán és birtokközpont létesítése érdekében, vagy művelés alól kivett terület határán. Nem áttört kerítés esetén növényzettel való takarás szükséges.

a) Cégér az alábbiak alapján létesíthető:

b) Cégtábla, üzletfelirat színe az épület homlokzati színezéséhez illeszkedő legyen. Mérete és elhelyezése az épület homlokzati tagozataival, homlokzati arányaival összhangban kerüljön kialakításra. Üzletfelirat elsősorban épülethomlokzatra történő felfestéssel, vagy térbetűkből való kialakítással készüljön.

c) Egyéb felirat és grafikai megjelenítés az alábbiak alapján létesíthető:

d) Az üzletek portálszerkezetének kihajtható árnyékoló spalettái belső felülete reklámozás, illetve termékbemutatás céljára felhasználhatók.

e) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek mennyisége, mérete, kialakítása, anyaghasználata az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodó legyen.

f) Egy építményen, épületen megjelenő több vállalkozást népszerűsítő arculati elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

g) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

h) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek épülethomlokzaton történő létesítése a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes homlokzati tervek alapján valósítható meg.

a) Az épületek közterületről, közhasználatú területről feltáruló homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

b) A közterületről látható homlokzatokon, tetőzeteken, vagy azok előtt, meglévő szabad vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz a homlokzatok felújítása esetén megszüntetendő, vagy az új homlokzatsíkba süllyesztendő.

c) Napelem panelt, napkollektort, napelemes tetőcserepet az utca felől rejtetten, az utcaképet nem zavaró módon lehet elhelyezni. Magastetős épület esetén a napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan kell elhelyezni úgy, hogy lehetőleg lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek, széleik igazodjanak egymáshoz, a tetősíkablakokhoz és a tető széleihez.

d) Ablakklíma és klíma kültéri egység új vagy meglévő épületen közterületről nem látható módon az udvar felé, vagy erkélyen, loggián belül, vagy építészeti tagozat által takartan kerülhet elhelyezésre. Úszótelkes többlakásos társasházak esetén a berendezések teljes homlokzaton egységes módon és helyen, szabályos rendszerben vagy egyedi építészeti homlokzati terv alapján, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhetők el. A kültéri egység elhelyezésénél biztosítani kell, hogy az más rendeltetési egységek használatát ne zavarja. A berendezések kondenzvizének szakszerű elvezetéséről minden esetben gondoskodni szükséges, az a közterületre, szomszéd telekre, vagy szomszédos rendeltetési egységre nem folyhat át.

e) Műholdvevő antenna az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

f) Távközlési, adatátviteli berendezés önálló építményként csak a környezetbe illesztve, közterületről, vagy kilátó pontból takartan helyezhető el.

a) A város közigazgatási területén árusító automata berendezés közterületen és magánterületen közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.

b) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető, ha

c) Csomagautomata közterületen nem helyezhető el. Magánterületen akkor létesíthető, ha

d) Az előkertben elhelyezett egyéb műszaki berendezések közterületről való láthatóságát növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.

a) Zártsorú, ikres és oldalhatáron álló beépítésű területeken a megmaradó épületek környezetében tervezett épületek utcai párkánymagassága az utcára jellemző szintszám figyelembe vételével kerüljön meghatározásra. Kivételt képezhetnek a sűrűsödő, átépülő tömbös karakterű területek, ahol az illeszkedést egyedileg kell megvizsgálni a távlati utcakép megjelenésének számításba vételével.

b) Előkert nélküli, zárt, sűrű karakterű beépítéseknél az utcaképek zártsága tömör kerítéssel, fedett, zárt kapuval biztosítandó. Tömör kerítést szakaszosan, tagolva lehet építeni. Épített oszlopok között áttört mezők is lehetnek. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a két főépület között homlokzat jellegű kerítést kell építeni. A kerítés anyaga nyers vagy vakolt felületű kő, tégla legyen.

c) Előkertes beépítésnél – karaktertől függetlenül – áttört kerítés létesítendő.

d) Utcakertes területeken az előkertek legfeljebb nyírt sövénnyel választhatók le, új kerítés nem építhető, nem létesíthető.

e) Az utcakép védelmében a kedvezőtlen településképi látványt nyújtó ipari-gazdasági jellegű tevékenységek takarását kerítés létesítésén túl telken belül többszintű növényállomány telepítésével, a növényzet kerítésre való futtatásával kell biztosítani.

a) A történelmi városközpont, a családi házas, a telepszerű, és a sűrűsödő, átépülő tömbös karakterek területén

b) Kertes, dombvidéki szőlőtermesztő és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek tájkarakterén létesülő épületek anyag- és színhasználatában a tájba illesztés szempontjainak érvényesülnie kell. A tetőhéjazat anyaga lehet égetett cserép, vagy a cserépfedés textúráját biztosító lemezfedés, fémlemez.

a) Ikerházas beépítésű területeken a csatlakozó épületek nyílászáróinak rendszerét, tetőfedésének és homlokzati felületének anyaghasználatát, színezését, párkánymagasságát, valamint tetőidomát úgy kell kialakítani, hogy az épületek külső megjelenése egységes maradjon, egy épület hatását keltve.

b) Külterületeken létesülő építmények építészeti kialakításánál az épületek tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak érvényesülnie kell. A tájjelleghez illeszkedő, egyszerű megjelenésű, jellemzően nyeregtetővel fedett földszintes épületek létesíthetők. A létesítendő funkciókat összevontan, a lehető legkevesebb számú épületben kell elhelyezni.

a) Lapostetős és alacsony hajlásszögű tetővel fedett épület az alábbiak szerint létesíthető:

b) Magastető esetén a tetőhajlásszög a környezetére jellemző, 30-45 közötti és szimmetrikus kialakítású legyen. Kertes, dombvidéki szőlőtermesztő és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek tájkarakterén, ha a tetőszerkezet fesztávolsága a 12,0 m-t meghaladja, a tető hajlásszöge legfeljebb 30° legyen.

c) Az utcaszakaszra jellemző gerincirányt kell alkalmazni, az alábbi alapelvek figyelembe vételével:

d) Beépítésre nem szánt területeken tetőtérbeépítés tetőfelépítménye nem megengedett. Beépítésre szánt területeken tetőtérbeépítések tetőfelépítményei méreteikkel, arányaikkal, építészeti kialakításukkal igazodjanak a tető tömegéhez, az épület egészéhez és az utcakép ritmusához. A tetőablakok kialakítása, mennyisége ne képezzen hangsúlyos elemet, új homlokzati szintet, a tetősíkablak, álló tetőablak felület aránya kiegyensúlyozott legyen. Tetőtérbeépítésnél tetősíkból kiemelkedő felépítményt csak egy vonalban lehet elhelyezni.

a) A tömör felület és a nyílások aránya, a nyílások ritmusa, mérete, elrendezése az adott utcaszakaszra, karakterre jellemző, ahhoz illeszkedő legyen.

b) Beépítésre nem szánt területeken létesülő gazdasági épületek homlokzatkialakítása, anyaghasználata, nyílászáróinak jellege egyszerű, a gazdasági funkcióval összhangot mutató legyen.

c) A homlokzati hangsúlyok – tetőfelépítmények, kapuk, bejáratok, szín- és anyagváltások – ne csak az épülethez, hanem az utcakép ritmusához is harmonikusan illeszkedjenek. Zártsorú beépítésnél tetőfelépítmény az utcáról látható takaratlan tűzfalfelületet ne eredményezzen.

d) Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel megegyező formái, osztásai, színei alkalmazhatók.

e) Előkert nélküli beépítésnél közterület felé eső homlokzaton kapubehajtó mellett további garázskapuk nem létesíthetők. Kerülendő a sorgarázs jellegű földszinti homlokzat kialakítása.

a) homlokzatfelújítást, utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem;

b) a korlátok, mellvédek eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással;

c) épületenként lehetőség szerint egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók;

d) Csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az

e) erkély és loggia egyenként nem beépíthető, csak a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással. Loggia utólagos beépítése csak a homlokzati nyílászárók rendszerével, osztásával, anyag- és színhasználatával megegyező építészeti megoldással lehetséges. A homlokzati síkból kiugró, csak korláttal határolt erkély utólagos beépítése, redőnnyel való lezárása nem megengedett.

a) A kerti építmények, műtárgyak tekintetében a táji látványt nem zavaró, természetes anyagokból készülő, az épületek, építmények és növényzet összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el. Kukatároló az utcafronti kerítés részeként vagy növénnyel takartan alakítható ki.

b) Növényzet nélküli, vagy teljes területén kavicskertként kialakított előkert nem létesíthető. A telkek előkertje területének legalább 50%-a, gazdasági karakternél 30%-a tényleges kétszintű zöldfelületként alakítandó ki. Lakóterületeken kerülendő az előkertek parkolófelületként való hasznosítása.

c) A közterületeket és a beépített telkeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.

d) A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

e) Zöldfelületekkel szegélyezett utcákban utólagos közterületi parkolók kialakítása csak oly módon és akkor engedélyezhető, ha közterületi fa kivágását nem teszi szükségessé.

a) a homlokzati kialakítás természetes kőburkolat, természetes nyers felület, vakolt fehér (tört fehér) vagy vakolt a természetes építőanyagok színeivel megegyező színben.

b) a pinceajtók acél vagy fa tömör kivitelben, az ablakok, bevilágítók az ajtó-kapu anyagával megegyezően acél vagy fa szerkezettel, sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben.

c) Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető.

d) Ahol az utcára merőleges tetőgerinc a jellemző, ott csak az oromfalas vagy kontyolt épület engedélyezhető, az illeszkedési szempontok figyelembevételével. Ahol az utcával párhuzamos gerincű tető a jellemző ott csak ennek megfelelő tetőképzéssel, illetve laposan csak zöld-tetővel alakítható ki a pinceépület.

e)⁵⁷ a tetőhajlás 45˚-nál meredekebb nem lehet.

a) Dobogó kizárólag lejtős terep esetén szintkiegyenlítésre használható. Ha a terepadottságok szükségessé teszik a dobogó kialakítását, úgy azt rendszeres időközönként, legfeljebb 180 naponként el kell bontani, és az alatta lévő közterület kitakarításáról gondoskodni szükséges.

b) A vendéglátó teraszok berendezési tárgyai burkolathoz nem rögzíthető, könnyed, áttört megjelenésű, környezetükbe illeszkedő, természetes vagy természetes hatású anyagból készült, korszerű és időtálló tárgyak lehetnek. Reklámmal ellátott berendezési tárgy nem használható.

c) Árnyékoló szerkezetek elhelyezése esetén annak illeszkednie kell az épület homlokzati tagoltságához, homlokzati architektúrájához. UV-stabil, impregnált vászon alkalmazása javasolt. Semleges pasztellszínű szerkezetek használhatók. Nehézkes, nagy tömegű, épített jellegű árnyékoló szerkezetek, bútorok nem helyezhetők el.

d) A vendéglátó teraszhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezet közterületen álló, vagy homlokzatra szerelt lehet, melyen csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el. A szerkezetnek illeszkednie kell az épület homlokzati tagoltságához, homlokzati architektúrájához. Anyaga semleges pasztellszínű, UV-stabil, impregnált vászon vagy ponyva lehet.

e) Látványkonyha, kerti grillező nem helyezhető el.

f) ) Közterületen fagylaltpult csak vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódóan, környezetébe illeszkedő módon helyezhető el.

g) Étlaptartó állvány, menütábla vendéglátó rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab engedélyezhető, megállító, invitáló vagy reklámtáblák nem helyezhetők el.

h) A vendéglátó terasz szőnyeggel, műfűvel, kordonnal, felfestéssel történő lehatárolása nem megengedett. A vendéglátó terasz határa élő dísznövényekkel jelölhető. Indokolt esetben korlát létesítése is engedélyezhető.

i) Műfű és műnövényzet alkalmazása nem megengedett, kizárólag megfelelően ápolt élő növény helyezhető el.

a) min. 12 méter kiszabályozott közterületi szélesség esetében létesíthető a közútkezelő által meghatározott területen, a közúti űrszelvény szabadon hagyásával. A 12 méter kiszabályozott közterületi szélességtől szűkebb utcákban téliesített vendéglátó terasz nem létesíthető.

b) az adott épület karakteréhez, homlokzati arányaihoz, tagoltságához, párkányához igazodó építészeti kialakítással, ideiglenes jelleggel, legfeljebb 180 napra létesíthető, és kizárólag a november 1. - március 31. között üzemeltethető.

c) felépítménye az átláthatóság biztosítása érdekében kizárólag üvegezetten, a legszükségesebb méretű tartószerkezettel, filigrán, esztétikus kivitelben készülhet. A téliesített vendéglátó terasz üveg határoló elemei nem fóliázhatóak.

d) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben a b) és c) pontokban foglaltakon túl a terület látványvédelmét nem sértő és a védett értékek megőrzése érdekében a településképbe harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítással, az örökségvédelmi hatáskörben eljáró hatóság engedélyével létesülhet.

a) meg kell őrizni a jellegzetes tömb- és telekszerkezetét, közterületstruktúráját, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása vagy telekalakítás csak azzal összhangban engedélyezhető.

b) meg kell őrizni a kialakult utcaképet, annak jellemző karakterét, egységét. Az utcakép szempontjából különösen védendő érték az utcavonal, a telekrendszer, a beépítési mód, a beépítési vonal és a beépítési magasság, előkertek esetében a kerítésvonal, az előkert nagysága.

c) Különös gondot kell fordítani a helyi védett területen a településrészre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények, kertészeti kialakítás megtartására és továbbfejlesztésére.

d) Az épületek színezésekor csak olyan színárnyalatok használhatók, amelyek illeszkednek a hagyományos helyi karakterhez. A homlokzatképzés anyaga az értékvizsgálat alapján határozandó meg.

a) a műemlékek területe (lásd 1. függelék)

b) a műemléki jelentőségű terület (lásd 1. függelék)

c) a műemléki környezet területe (lásd 1. függelék)

d) a helyi területi védelem alatt álló területek (lásd 1. melléklet)

a) a telek beépítési módját, az épület telepítését;

b) az épület tömegformálását, beépítési magasságát, legmagasabb pontját, utcai párkánymagasságát;

c) a tető típusát, tömegét, hajlásszögét, a tetőgerinc irányát és felépítményeit;

d) a homlokzat tagolását, a nyílászárók rendszerét, arányát és formáját;

e) az épület színezését és anyaghasználatát;

f) az épület működését szolgáló gépészeti berendezések elhelyezését, eltakarását;

g) a kerítés utcaképi megjelenését;

h) a telek és a vele határos közterületek zöldfelületét

a) az ingatlanra vonatkozó hatályos szabályozási terv megnevezése és a városrész szabályozási tervlapjának kivonata;

b) a kérelemmel érintett ingatlan övezeti besorolása;

c) az építési övezet, övezet beépítési paraméterei;

d) az építési övezet, övezet általános előírásai;

e) az építési övezet, övezet városrészi előírásai;

f) a kérelemmel érintett ingatlan településkép szempontjából meghatározó vagy egyéb területbe való besorolása;

g) a kérelemmel érintett ingatlan településképi arculati kézikönyv szerinti karakter besorolása;

h) az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények;

i) településképi szempontból meghatározó terület esetén az általános és a karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.

a) a telek tényleges beépítését és zöldfelületét, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint

b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.

a) kiadása a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül történik;

b) kézbesítése a benyújtás módjától függően postai vagy elektronikus úton történik.

a) előzetes szakmai konzultáció: lefolytatható bármely terv esetén a telek beépíthetősége és a vonatkozó településképi követelmények tisztázása érdekében konkrét beépítési tervvázlat alapján, a tervezett építészeti megoldásokkal kapcsolatos kérdésekben.

b) tervértékelő szakmai konzultáció: lefolytatása kötelező az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek és a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött tervek esetében.

a) a szakmai tájékoztatás megtörténtének tényét,

b) a főépítész részéről kifogást nem emelő vélemény tényét, vagy

c) azokat az észrevételeket, melyek ellen a főépítész kifogást emel, s melyek módosítást, átdolgozást igényelnek. Ez esetben a főépítész szakmai véleményében javaslatokat tehet a településképi szempontoknak jobban megfelelő megoldásokra.

a) építési engedélyezési eljárás,

b) helyi emlék bontási engedélyezési eljárása,

c) összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasza.

a) Az Önkormányzat a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához Helyi Építészeti Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet, mely szakmailag előkészíti a településképi véleményt. A Tervtanács a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (továbbiakban: Méptv.) és az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szabályok alapján működik, és alakítja ki szakmai véleményét. A Méptv.-ben, a Korm. rendeletben és e rendeletben nem szabályozott kérdéskörökről a Tervtanács ügyrendje rendelkezik.

b) A Tervtanács illetékessége Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

c) A Tervtanács elnökből és tagokból álló, legfeljebb 30 fős szakmai véleményező testület.

d) A Tervtanács feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Főépítészi Csoport biztosítja.

a) a Méptv.-ben meghatározott és a 26. § (1) szerinti tervek vonatkozásában tervtanácsi állásfoglalást ad ki,

b) a (3) bekezdésben meghatározott tervek vonatkozásában konzultációs javaslatot fogalmaz meg.

a) a településrendezési tervek felülvizsgálatai és módosításai;

b) közterület alakítási, közterületi park- és kertépítészeti tervek;

c) szobor, emlékmű, díszkút tervei;

d) toronyjellegű építmények tervei;

e) azok a beépítési tervek vagy telepítési tanulmánytervek, melyek:

f) azok a tervek, melyek véleményezésének joga magasabb szintű tervtanács(ok) hatáskörében van,

g) bármely kötelező szakmai konzultáció vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött terv.

a) A tervtanácsi eljárás a 16. függelék szerinti kérelemre indul, mely kérelmet a b) pont szerinti dokumentációval együtt az önkormányzat honlapján előre meghirdetett tervtanácsi ülésnapokhoz tartozó tervleadási napokon kell elektronikus formában az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerbe (továbbiakban: ÉTDR) feltölteni. Ezzel egyidejűleg a kérelmet a formanyomtatványon található email címre is meg kell küldeni.

b) A településképi véleményezési eljárásra benyújtandó tervdokumentáció a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő tartalommal minősül hiánytalannak.

c) A b) pont szerinti tervdokumentációt olyan mélységben, kiterjedésben és tartalommal kell kidolgozni, hogy megfelelően bemutassa – szükség szerint nagyobb városrészi összefüggésben is - a városképi, városszerkezeti, beépítési illeszkedést, terepre helyezést, tömegalakítást, az épített és természetes környezettel való kapcsolatot, a tájalakítási, zöldfelületi elhatározásokat, lehetővé téve az építészeti minőségről és a településképi illeszkedésről alkotott tervtanácsi döntés meghozatalát.

d) A Tervtanács az a) pontban foglalt időpontok szerint állásfoglalásra vagy konzultációra benyújtott hiánytalan tervet a meghirdetett tervtanácsi időpontban megtárgyalja, és állásfoglalását vagy javaslatát kialakítja.e) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a titkár elektronikus formában küldi meg a tervező meghívottak részére, a tervtanácsi szakmai véleményre alapozott településképi véleményt a főépítész az ÉTDR-ben kiadmányozza.

a) A Tervtanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

b) A tiszteletdíjak mértéke a Polgármester által kerül meghatározásra.

c) A tiszteletdíjak számfejtése a Polgármester által jóváhagyott teljesítés igazolás alapján történik. A tiszteletdíjak havonta kerülnek kifizetésre.

a) megfelel-e a rendeletben és előzetesen lefolytatott szakmai konzultáció esetén az abban foglalt településképi követelményeknek,

b) előzőleg lefolytatott szakmai konzultáció esetén figyelembe veszi-e az abban szereplő további – városképi, építészeti, illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

a) telken belüli elhelyezkedése alapján a közterületről feltáruló, tájban, utcaképben megjelenő új épület építése, melynek mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet és 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg;

b) az utcaképben, tájképben szerepet játszó meglévő épület közterületről feltáruló részének átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, hasznos alapterületet nem növelő bővítése, homlokzatának megváltoztatása, ezen belül:

c) épület közterületről feltáruló homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;

d) közterülettel határos, vagy közterületről feltáruló támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0-1,5 m magasság közötti;

e) közterületi telekhatáron kerítés építése, átépítése, kerítéshez kapcsolódó közterületről látható háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló építmény építése;

f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékhely építése, elhelyezése, emlékfal építése;

g) vállalkozást népszerűsítő arculati elemek (cégérek, cég- és üzletjelzések) épületen való elhelyezése;

h) az épület közterülettel határos, vagy közterületről feltáruló homlokzatán, tetőfelületén gépészeti berendezés elhelyezése, ezen belül:

i) áru-, pénz- és csomagautomata közterületről látható módon való elhelyezése.

j) az építmény rendeltetésének megváltoztatása, ezen belül:

a) építészeti műszaki leírás a telepítésről, az építészeti kialakításról, a tervezett anyaghasználat és színezés bemutatásával, valamint a településképi rendeletben rendeletben foglalt településképi követelményeknek és a települési arculati kézikönyvben foglalt ajánlásoknak való megfelelés bemutatásával,

b) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentáció,

c) a tervezett állapotot bemutató látványterv vagy fotómontázs,

d) a szomszédos ingatlanokat és a jellemző terepviszonyokat bemutató helyszínrajz,

e) alaprajzok, metszetek, homlokzatok, meglévő épület, építmény esetén a meglévő és a tervezett állapotot is bemutatva.

a) leírás a tervezett kialakításról, az anyaghasználat és színezés bemutatásával, valamint a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek és a települési arculati kézikönyvben foglalt ajánlásoknak való megfelelés bemutatásával,

b) az elhelyezni kívánt tábla, berendezés stb. pontos méretei és homlokzaton történő elhelyezés esetén annak pontos helye,

c) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentáció,

d) a tervezett állapotot bemutató látványterv vagy fotómontázs,

e) társasházaknál a 29. § (1) h) pont szerinti kérelem esetében a kérelmező nyilatkozata az alábbiakról:

a) építészeti műszaki leírás az építmény eredeti, valamint új rendeltetéséről, a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról, az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról, az építmény módosuló használatából következő állékonysági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelésről,

b) tervezői nyilatkozat a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek és az országos építési követelményeknek való megfelelőségről,

c) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását

d) az eredeti és az új rendeltetés alaprajzai

e) az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása esetén a helyi építési szabályozás szerint az ingatlanon létesíthető rendeltetési egységek számának számítása változás előtt és után,

f) ha a rendeltetésváltozás az épület külső megjelenésében is változást is eredményez, a (4) bekezdés szerinti munkarészek benyújtása is szükséges.

a) Az épület, épületrész kialakított állapotának építészeti tervdokumentációja, amelynek minimális tartalma: rövid műleírás, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, beépítettség és zöldfelület számítás, épületmagasság számítás.

b) Építész tervezői nyilatkozat arról, hogy az épület az utolsó jogszerű építési, fennmaradási engedéllyel rendelkező állapotától a jelenlegi állapotában nem tér el, az épület megfelel a tervezett új rendeltetésre vonatkozó országos ás helyi építésügyi jogszabályi követelményeknek.

c) Fotódokumentáció, a helyszíni bejárás pótlására alkalmas módon összeállítva.

d) Építési-, fennmaradási-, és használatbavételi engedély - amennyiben rendelkezésre áll, vagy szükséges.

e) Energetikai munkarész, energetikai tanúsítvány, amennyiben szükséges.

a) az ellenőrzéssel érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot az ellenőrzés célja szempontjából megvizsgálni,

c) felvilágosítást kérni,

d) mintát venni,

e) képi adatrögzítést végezni.

a) figyelmeztetés, melyben az önkormányzat felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt tűz ki a jogsértés megszüntetésére,

b) a figyelmeztetésben előírt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés és egyidejűleg településkép-védelmi bírság kiszabása.

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértő állapot időtartama,

d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

e) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,

f) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.

a) lakás céljára szolgáló, zártsorú épületek esetében védelemre érdemes főhomlokzat felújítása

b) a város védett területén fekvő pince ill. borház felújítása, homlokzati megjelenés, homlokzati nyílászárók

c) közönségforgalmi épületek esetében: kereskedelmi, szolgáltató épület védelemre érdemes homlokzat felújítása, belső terek rehabilitációt igénylő, de az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója.

a) pályázó adatai: név, lakcím/székhely, telefonszám

b) tulajdonosi hozzájárulás társtulajdon esetén

c) a pályázat tárgyának adatai a felújítandó épület vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási - korszerűsítési tervek, fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély

d) az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében költségvetés; kivitelezői ajánlat v. tervezői becslés

e) a munka elkészültének tervezett határideje

f) az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét

g) a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje

h) előzetes kötelezettség vállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető

a) a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja

b) a felhasználás határideje és feltételei

c) a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai

d) a kivitelezés ellenőrzésének szabályai

e) az elvégzett munka átvételének módja

f) a felmerült költségekről szóló számlák felülvizsgálatának menete