Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelete módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 05- 2026. 01. 05Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelete módosításáról
[1] E rendeletmódosítás célja Eger építészeti, városképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
[2] Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 1. § (8) bekezdése a következő 11–16. ponttal egészül ki:
(A rendelet – tájékoztatás céljából – az alábbi függelékeket tartalmazza:)
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:)
(3) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:)
2. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„Az ideiglenes védelem
4/A. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezési eljárás megindításával egyidejűleg a Közgyűlés döntést hozhat arról, hogy az eljárás tárgyát képező építészeti értéket rendeletben ideiglenes védelem alá helyezi, legfeljebb 1 éves időtartamra.
(2) Nem rendelhető el ideiglenes védelem építési, javítási-karbantartási, bontási és a jogszabályokban megengedett más építési munkára már jogerős és végrehajtható építési, bontási építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező építményre, vagy olyan építményre, melyre vonatkozóan az egyszerű bejelentés már megtörtént.
(3) Az ideiglenes védelem alatt álló építészeti érték
a) nem bontható el,
b) esetében e rendelet helyi védett értékekre vonatkozó rendelkezéseit kell betartani.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik az (1) bekezdésben foglalt időtartam elteltével, vagy a helyi védelem alá helyezésről szóló közgyűlési döntés hatálybalépésével, vagy a védelem alá helyezés elutasításáról szóló döntéssel.
(5) Az ideiglenes védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.”
3. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 10. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Általános településképi követelmények”
4. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az általános településképi követelmények a város teljes közigazgatási területén érvényesek.
(2) Az építmények, építményegyüttesek anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Bármely időtálló, minőséget képviselő, az adott karakterre jellemző, elsősorban természetes anyag, hagyományos felületképzés használható.
b) Új épület építése vagy meglévő épület átépítése, bővítése, utólagos hőszigetelése, tetőhéjazat cseréje esetén a külső megjelenést meghatározó anyagok, felületek megválasztásánál biztosítani kell az egyes épületrészek egymással, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát.
c) Kerülendő a rikító, harsány, környezetétől elütő színek alkalmazása, ezek jelzés értékű használata csak a nagytelkes intézményi és a gazdasági karakter egyedi építészeti formálást és színezést igénylő épületei esetében lehet indokolt.
d) A homlokzatformálásnál az adott karakterre jellemző, minőségi homlokzatburkolati anyagok és környezetével harmonizáló színek alkalmazása szükséges.
e) A főépület meghatározó tetőhéjazata a környezetében jellemzően használt anyagú és színárnyalatú - elsősorban pikkelyszerű, hagyományos anyagú és natúr színvilágú - lehet. Műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes lemez nem alkalmazható.
f) Belterületen utcákról, közterületről, Várból látható melléképület, kerti építmény homlokzati felülete nem lehet natúr faforgács lap építőlemez, felületkezeletlen fémlemez, alumínium vagy műanyag hullámlemez.
g) Belterületen főépületként gerendaház nem építhető.
h) Lakókocsi és takaratlan felületű fém konténerház csak építkezés időtartama alatt, ideiglenesen, felvonulási építmény céljára helyezhető el.
i) Mobil ház, valamint konténer szerkezetű, modul rendszerű épület csak az építési terület karakterére jellemző anyaghasználattal és homlokzati megjelenéssel kialakítva helyezhető el, az építési helyen belül, az illeszkedési szempontok figyelembe vételével.
j) Az utcaképben, tájképben megjelenő kerítéseknél az épülettel harmonizáló színű és anyagú, időtálló, minőségi, elsősorban természetes, az épülettel harmonizáló anyag- és színhasználat alkalmazása szükséges. Kerülni kell az élénk, rikító színek használatát. Kerülni kell a tömör kerítés létesítését, kivéve, ahol ezt a Helyi Építési Szabályzat kifejezetten előírja, vagy a kialakult épített környezethez való illeszkedés ezt kívánja. Azbesztlemez, hullámpala, nádborítás használata nem megengedett. Táblás tömör fém vagy műanyag hullámlemez kerítés közterületi telekhatáron nem építhető.
k) Külterületeken csak áttört, legalább 80%-ban átlátható, vadvédelmi jellegű kerítés létesíthető, kivéve a külterületi gazdasági területek határán és birtokközpont létesítése érdekében, vagy művelés alól kivett terület határán. Nem áttört kerítés esetén növényzettel való takarás szükséges.”
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 10. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A telepíthető fásszárú növények őshonos, táji adottságoknak megfelelő fajok lehetnek, tilos telepíteni a 7. függelékben meghatározott tájidegen, invazív és allergén növényfajtákat.
(4) Vállalkozást népszerűsítő arculati elemek létesítésnek szabályai:
a) Cégér az alábbiak alapján létesíthető:
aa) Működő üzlet 1 db cégért helyezhet el az üzlet homlokzatán.
ab) A cégér méretének illeszkednie kell az épület homlokzati arányaihoz, továbbá az utcában meglévő cégérek jellemző méretéhez.
ac) A járda burkolati síkjától függőlegesen mérve min. 2,5 méteres szabad magasságot kell megtartani. Gépkocsiforgalom által érintett közlekedési területen a közútkezelő előírásai az irányadóak.
b) Cégtábla, üzletfelirat színe az épület homlokzati színezéséhez illeszkedő legyen. Mérete és elhelyezése az épület homlokzati tagozataival, homlokzati arányaival összhangban kerüljön kialakításra. Üzletfelirat elsősorban épülethomlokzatra történő felfestéssel, vagy térbetűkből való kialakítással készüljön.
c) Egyéb felirat és grafikai megjelenítés az alábbiak alapján létesíthető:
ca) Az üzlet homlokzatán festett vagy szerelt grafika az épület homlokzati tagozataival, homlokzati arányaival összhangban kerüljön kialakításra.
cb) Üzlet portálszerkezetén üvegfólia az épület színezéséhez illeszkedő színárnyalatban létesíthető.
d) Az üzletek portálszerkezetének kihajtható árnyékoló spalettái belső felülete reklámozás, illetve termékbemutatás céljára felhasználhatók.
e) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek mennyisége, mérete, kialakítása, anyaghasználata az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodó legyen.
f) Egy építményen, épületen megjelenő több vállalkozást népszerűsítő arculati elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
g) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
h) A vállalkozást népszerűsítő arculati elemek épülethomlokzaton történő létesítése a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes homlokzati tervek alapján valósítható meg.
(5) A háztartási méretű kiserőművek, klímaberendezések, elektromos és egyéb gépészeti berendezések épületeken való elhelyezhetőségére vonatkozó rendelkezések:
a) Az épületek közterületről, közhasználatú területről feltáruló homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
b) A közterületről látható homlokzatokon, tetőzeteken, vagy azok előtt, meglévő szabad vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz a homlokzatok felújítása esetén megszüntetendő, vagy az új homlokzatsíkba süllyesztendő.
c) Napelem panelt, napkollektort, napelemes tetőcserepet az utca felől rejtetten, az utcaképet nem zavaró módon lehet elhelyezni. Magastetős épület esetén a napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan kell elhelyezni úgy, hogy lehetőleg lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek, széleik igazodjanak egymáshoz, a tetősíkablakokhoz és a tető széleihez.
d) Ablakklíma és klíma kültéri egység új vagy meglévő épületen közterületről nem látható módon az udvar felé, vagy erkélyen, loggián belül, vagy építészeti tagozat által takartan kerülhet elhelyezésre. Úszótelkes többlakásos társasházak esetén a berendezések teljes homlokzaton egységes módon és helyen, szabályos rendszerben vagy egyedi építészeti homlokzati terv alapján, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhetők el. A kültéri egység elhelyezésénél biztosítani kell, hogy az más rendeltetési egységek használatát ne zavarja. A berendezések kondenzvizének szakszerű elvezetéséről minden esetben gondoskodni szükséges, az a közterületre, szomszéd telekre, vagy szomszédos rendeltetési egységre nem folyhat át.
e) Műholdvevő antenna az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
f) Távközlési, adatátviteli berendezés önálló építményként csak a környezetbe illesztve, közterületről, vagy kilátó pontból takartan helyezhető el.
(6) Áru-, pénz- és csomagautomata, valamint egyéb műszaki berendezések elhelyezhetőségére vonatkozó rendelkezések:
a) A város közigazgatási területén árusító automata berendezés közterületen és magánterületen közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.
b) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető, ha
ba) a falsíkba építetten vagy a kirakatportálba szerelten kerül kialakításra, és
bb) illeszkedik az épület homlokzati kialakításához.
c) Csomagautomata közterületen nem helyezhető el. Magánterületen akkor létesíthető, ha
ca) illeszkedni tud az épület homlokzati kialakításához, annak megjelenését hátrányosan nem befolyásolja, az adott karakterre jellemző utcaképben nem jelenik meg idegen elemként,
cb) nem akadályozza az épület helyiségeinek benapozottságát,
cc) nem zavarja az épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítését,
cd) meglévő zöldfelület megszüntetését nem teszi szükségessé
ce) használatához szükséges helyigényével nem korlátozza a közterület használhatóságát, a közterületen történő gyalogos és gépkocsi közlekedést.
cf) gépkocsival való megközelítéséhez biztosított a parkolás a magánterületen, vagy 50 m-en belül közterületen.
d) Az előkertben elhelyezett egyéb műszaki berendezések közterületről való láthatóságát növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.”
5. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet „területi építészeti követelmények” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„területi építészeti és egyedi követelmények”
6. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telek beépítése, az épület telepítése tekintetében a történetileg kialakult, az utcaképre jellemző, az egyedi tájjelleg megőrzését biztosító és a tájba, terepre illeszkedés szempontjából legalkalmasabb helyet elfoglaló épület elhelyezést kell alkalmazni, a telken meglévő jelentősebb fák, és egybefüggő zöld növénytársulások figyelembevételével.
a) Zártsorú, ikres és oldalhatáron álló beépítésű területeken a megmaradó épületek környezetében tervezett épületek utcai párkánymagassága az utcára jellemző szintszám figyelembe vételével kerüljön meghatározásra. Kivételt képezhetnek a sűrűsödő, átépülő tömbös karakterű területek, ahol az illeszkedést egyedileg kell megvizsgálni a távlati utcakép megjelenésének számításba vételével.
b) Előkert nélküli, zárt, sűrű karakterű beépítéseknél az utcaképek zártsága tömör kerítéssel, fedett, zárt kapuval biztosítandó. Tömör kerítést szakaszosan, tagolva lehet építeni. Épített oszlopok között áttört mezők is lehetnek. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a két főépület között homlokzat jellegű kerítést kell építeni. A kerítés anyaga nyers vagy vakolt felületű kő, tégla legyen.
c) Előkertes beépítésnél – karaktertől függetlenül – áttört kerítés létesítendő.
d) Utcakertes területeken az előkertek legfeljebb nyírt sövénnyel választhatók le, új kerítés nem építhető, nem létesíthető.
e) Az utcakép védelmében a kedvezőtlen településképi látványt nyújtó ipari-gazdasági jellegű tevékenységek takarását kerítés létesítésén túl telken belül többszintű növényállomány telepítésével, a növényzet kerítésre való futtatásával kell biztosítani.”
7. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 12. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 10. § (2) bekezdésben foglaltakon túl az építmények, építményegyüttesek közterületről, közhasználatú területről feltáruló építményrészének anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A történelmi városközpont, a családi házas, a telepszerű, és a sűrűsödő, átépülő tömbös karakterek területén
aa) tetőhéjazatként profilozott táblás lemez fedés nem alkalmazható.
ab) tisztán szürke-fehér színezésű épület nem megengedett, a monokróm összhatást természetes anyagok használatával vagy kis felületű színezések alkalmazásával kell oldani.
b) Kertes, dombvidéki szőlőtermesztő és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek tájkarakterén létesülő épületek anyag- és színhasználatában a tájba illesztés szempontjainak érvényesülnie kell. A tetőhéjazat anyaga lehet égetett cserép, vagy a cserépfedés textúráját biztosító lemezfedés, fémlemez.
(2) Tömegformálás tekintetében bármely építészeti minőséget tükröző, arányos, funkciójával összhangot mutató, logikus, környezetébe illeszkedő megjelenésű és léptékű tömegformálás használható.
a) Ikerházas beépítésű területeken a csatlakozó épületek nyílászáróinak rendszerét, tetőfedésének és homlokzati felületének anyaghasználatát, színezését, párkánymagasságát, valamint tetőidomát úgy kell kialakítani, hogy az épületek külső megjelenése egységes maradjon, egy épület hatását keltve.
b) Külterületeken létesülő építmények építészeti kialakításánál az épületek tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak érvényesülnie kell. A tájjelleghez illeszkedő, egyszerű megjelenésű, jellemzően nyeregtetővel fedett földszintes épületek létesíthetők. A létesítendő funkciókat összevontan, a lehető legkevesebb számú épületben kell elhelyezni.
(3) Tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni, a jellemző helyi karakter figyelembe vételével.
a) Lapostetős és alacsony hajlásszögű tetővel fedett épület az alábbiak szerint létesíthető:
aa) Zártsorú és oldalhatáron álló beépítésű utcaképbe a magastetős épületek közé, illetve ikres beépítésnél magastetős épület mellé lapostetős épület (utcai szárny) elhelyezése nem megengedett. Az utcaképben szerepet nem játszó hátsó szárny esetén lapostetős épületrész járható vagy zöldtetőként kialakítható.
ab) Szabadonálló beépítésű területeken lapostetős épület építése megalapozott illeszkedési vizsgálat alapján építhető.
ac) Gazdasági és nagytelkes intézményi karakterben szabadonálló beépítés esetén az épületek lefedésére lapos, alacsonyhajlású és magastető egyaránt alkalmazható.
ad) Kertes, dombvidéki szőlőtermesztő és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek tájkarakterén lapostető csak extenzív, vagy intenzív zöldtetőként alkalmazható.
b) Magastető esetén a tetőhajlásszög a környezetére jellemző, 30-45 közötti és szimmetrikus kialakítású legyen. Kertes, dombvidéki szőlőtermesztő és egyéb mezőgazdasági hasznosítású területek tájkarakterén, ha a tetőszerkezet fesztávolsága a 12,0 m-t meghaladja, a tető hajlásszöge legfeljebb 30° legyen.
c) Az utcaszakaszra jellemző gerincirányt kell alkalmazni, az alábbi alapelvek figyelembe vételével:
ca) Zártsorú beépítésnél csak utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek létesíthetők, ettől eltérni csak az olyan értékvédelem alatt álló, vagy beépítési karakterében megtartani kívánt területeken lehet, ahol a szomszédos kialakult beépítést az utcára merőleges tetőgerincű, kontyolt épületek jellemzik.
cb) Hézagosan zártsorú beépítésnél az oldalkert felé kontyolás vagy csonka kontyolás is kialakítható.
cc) Oldalhatáron álló épület esetén a tetőgerinc iránya az utcára merőleges és az utcára kontyolt lehet. „L” alakú épületnél a tetőgerinc iránya az utcával párhuzamos legyen. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki.
cd) Beépítésre nem szánt területeken elsősorban lejtőre merőleges gerincű fedélszerkezet létesítendő.
d) Beépítésre nem szánt területeken tetőtérbeépítés tetőfelépítménye nem megengedett. Beépítésre szánt területeken tetőtérbeépítések tetőfelépítményei méreteikkel, arányaikkal, építészeti kialakításukkal igazodjanak a tető tömegéhez, az épület egészéhez és az utcakép ritmusához. A tetőablakok kialakítása, mennyisége ne képezzen hangsúlyos elemet, új homlokzati szintet, a tetősíkablak, álló tetőablak felület aránya kiegyensúlyozott legyen. Tetőtérbeépítésnél tetősíkból kiemelkedő felépítményt csak egy vonalban lehet elhelyezni.”
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 12. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Homlokzatkialakítás tekintetében bármely, építészeti minőséget tükröző, a homlokzattagolást arányosan alkalmazó, funkciójával összhangot mutató, a tagozatokat visszafogottan használó, díszítésében egyszerűségre törekvő, nyílásrendszerében rendezett, logikát tükröző építészeti megoldás használható.
a) A tömör felület és a nyílások aránya, a nyílások ritmusa, mérete, elrendezése az adott utcaszakaszra, karakterre jellemző, ahhoz illeszkedő legyen.
b) Beépítésre nem szánt területeken létesülő gazdasági épületek homlokzatkialakítása, anyaghasználata, nyílászáróinak jellege egyszerű, a gazdasági funkcióval összhangot mutató legyen.
c) A homlokzati hangsúlyok – tetőfelépítmények, kapuk, bejáratok, szín- és anyagváltások – ne csak az épülethez, hanem az utcakép ritmusához is harmonikusan illeszkedjenek. Zártsorú beépítésnél tetőfelépítmény az utcáról látható takaratlan tűzfalfelületet ne eredményezzen.
d) Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel megegyező formái, osztásai, színei alkalmazhatók.
e) Előkert nélküli beépítésnél közterület felé eső homlokzaton kapubehajtó mellett további garázskapuk nem létesíthetők. Kerülendő a sorgarázs jellegű földszinti homlokzat kialakítása.
(6) Társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetén:
a) homlokzatfelújítást, utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem;
b) a korlátok, mellvédek eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással;
c) épületenként lehetőség szerint egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók;
d) Csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az
da) előtetők
db) mellvédek és szélfogók
dc) árnyékoló ernyők redőnyök
e) erkély és loggia egyenként nem beépíthető, csak a teljes épületre, épületegyüttesre kiterjedő egységes arculatváltó homlokzati tervek szerint egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással. Loggia utólagos beépítése csak a homlokzati nyílászárók rendszerével, osztásával, anyag- és színhasználatával megegyező építészeti megoldással lehetséges. A homlokzati síkból kiugró, csak korláttal határolt erkély utólagos beépítése, redőnnyel való lezárása nem megengedett.”
(3) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 12. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Zöldfelületek kialakítása során törekedni kell a fás szárú növények alkalmazására, az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására, valamint utcaszakaszonként közterületen és az előkertekben egységes megjelenésre.
a) A kerti építmények, műtárgyak tekintetében a táji látványt nem zavaró, természetes anyagokból készülő, az épületek, építmények és növényzet összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el. Kukatároló az utcafronti kerítés részeként vagy növénnyel takartan alakítható ki.
b) Növényzet nélküli, vagy teljes területén kavicskertként kialakított előkert nem létesíthető. A telkek előkertje területének legalább 50%-a, gazdasági karakternél 30%-a tényleges kétszintű zöldfelületként alakítandó ki. Lakóterületeken kerülendő az előkertek parkolófelületként való hasznosítása.
c) A közterületeket és a beépített telkeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
d) A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
e) Zöldfelületekkel szegélyezett utcákban utólagos közterületi parkolók kialakítása csak oly módon és akkor engedélyezhető, ha közterületi fa kivágását nem teszi szükségessé.”
(4) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 12. § (11) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Pincés, borházas karakterű területeken az illeszkedés szempontjából a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidom hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a pinceépület falszerkezetének anyagára és a homlokzat jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára is tekintettel kell lenni az alábbiak figyelembe vételével:)
(5) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Új garázssor építése, meglévő felújítása, bővítése csak egységes építészeti megjelenéssel történhet, azonos épületmagassággal, tetőformával, ajtómérettel, anyag- és színhasználattal.”
8. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használata csak olyan módon, megjelenési formában, mennyiségben és időtartamban engedélyezhető, hogy az e rendeletben foglalt előírások teljesüljenek, és a település, településrész, utcarészlet jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculata és szerkezete ne sérüljön. A közterülethasználat az építészeti örökség és a településkép védelme érdekében csak észszerű mértékű lehet. Az üzlet előtti kitelepülés, a vendéglátó terasz és a közterületi árusítás építményeivel, tárgyaival, berendezéseivel szemben alapvető követelmény, hogy azok megfelelő műszaki és esztétikai állapotban legyenek, színük, anyaguk, minőségük olyan színvonalat képviseljen, mely az épített környezet adottságaihoz, értékeihez igazodik, azt nem rombolja.”
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 13. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vendéglátó teraszokat rendezettséget, egységes arculatot sugárzó kialakítással kell létesíteni, az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) Dobogó kizárólag lejtős terep esetén szintkiegyenlítésre használható. Ha a terepadottságok szükségessé teszik a dobogó kialakítását, úgy azt rendszeres időközönként, legfeljebb 180 naponként el kell bontani, és az alatta lévő közterület kitakarításáról gondoskodni szükséges.
b) A vendéglátó teraszok berendezési tárgyai burkolathoz nem rögzíthető, könnyed, áttört megjelenésű, környezetükbe illeszkedő, természetes vagy természetes hatású anyagból készült, korszerű és időtálló tárgyak lehetnek. Reklámmal ellátott berendezési tárgy nem használható.
c) Árnyékoló szerkezetek elhelyezése esetén annak illeszkednie kell az épület homlokzati tagoltságához, homlokzati architektúrájához. UV-stabil, impregnált vászon alkalmazása javasolt. Semleges pasztellszínű szerkezetek használhatók. Nehézkes, nagy tömegű, épített jellegű árnyékoló szerkezetek, bútorok nem helyezhetők el.
d) A vendéglátó teraszhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezet közterületen álló, vagy homlokzatra szerelt lehet, melyen csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el. A szerkezetnek illeszkednie kell az épület homlokzati tagoltságához, homlokzati architektúrájához. Anyaga semleges pasztellszínű, UV-stabil, impregnált vászon vagy ponyva lehet.
e) Látványkonyha, kerti grillező nem helyezhető el.
f) ) Közterületen fagylaltpult csak vendéglátó rendeltetési egységhez kapcsolódóan, környezetébe illeszkedő módon helyezhető el.
g) Étlaptartó állvány, menütábla vendéglátó rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab engedélyezhető, megállító, invitáló vagy reklámtáblák nem helyezhetők el.
h) A vendéglátó terasz szőnyeggel, műfűvel, kordonnal, felfestéssel történő lehatárolása nem megengedett. A vendéglátó terasz határa élő dísznövényekkel jelölhető. Indokolt esetben korlát létesítése is engedélyezhető.
i) Műfű és műnövényzet alkalmazása nem megengedett, kizárólag megfelelően ápolt élő növény helyezhető el.
(4) téliesített vendéglátó terasz
a) min. 12 méter kiszabályozott közterületi szélesség esetében létesíthető a közútkezelő által meghatározott területen, a közúti űrszelvény szabadon hagyásával. A 12 méter kiszabályozott közterületi szélességtől szűkebb utcákban téliesített vendéglátó terasz nem létesíthető.
b) az adott épület karakteréhez, homlokzati arányaihoz, tagoltságához, párkányához igazodó építészeti kialakítással, ideiglenes jelleggel, legfeljebb 180 napra létesíthető, és kizárólag a november 1. - március 31. között üzemeltethető.
c) felépítménye az átláthatóság biztosítása érdekében kizárólag üvegezetten, a legszükségesebb méretű tartószerkezettel, filigrán, esztétikus kivitelben készülhet. A téliesített vendéglátó terasz üveg határoló elemei nem fóliázhatóak.
d) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben a b) és c) pontokban foglaltakon túl a terület látványvédelmét nem sértő és a védett értékek megőrzése érdekében a településképbe harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítással, az örökségvédelmi hatáskörben eljáró hatóság engedélyével létesülhet.
(5) A közterületi árusítás céljára kihelyezett tárgyak – asztal, árusítópult, szék, árnyékolószerkezet, sátortető - egységes arculatot sugárzó kialakítással helyezhető el.”
9. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 17. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Eger beépítésre szánt területein vízműgépház és gáznyomás szabályozó épületben, vagy épületbe foglalva helyezhető el.
(8) Földgáz és távhő vezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.”
10. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a következő fejezettel egészül ki:
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK A szakmai véleményezés részletes szempontjai
22/A. § (1) A szakmai véleményezés során vizsgálandó, hogy a tervben érvényesülnek-e a törvényben megfogalmazott építészeti alapelvek, megfelel-e e rendelet településképi követelményeinek, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak, valamint a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, a megfelelő rálátás és látványvédelem, a településképbe illeszkedés az építészeti minőség és a szakmai igényesség követelményének.
(2) A kialakult környezethez való illeszkedés vizsgálatának alapvető szempontja, hogy
a) a telek beépítési módját, az épület telepítését;
b) az épület tömegformálását, beépítési magasságát, legmagasabb pontját, utcai párkánymagasságát;
c) a tető típusát, tömegét, hajlásszögét, a tetőgerinc irányát és felépítményeit;
d) a homlokzat tagolását, a nyílászárók rendszerét, arányát és formáját;
e) az épület színezését és anyaghasználatát;
f) az épület működését szolgáló gépészeti berendezések elhelyezését, eltakarását;
g) a kerítés utcaképi megjelenését;
h) a telek és a vele határos közterületek zöldfelületét
a telek utcaképet meghatározó részén a kialakult épített és természeti környezethez, utcaképhez, településképhez, tájkarakterhez igazodva kell meghatározni és kialakítani.
(3) Az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközeihez kapcsolódó eljárásainak lefolytatásáról és az ezzel kapcsolatos iratok nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.”
11. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet V. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
TELEPÜLÉSKÉPI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓK ”
12. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Beépítési tájékoztató
22/B. § (1) A város közigazgatási területén található ingatlanokkal kapcsolatban a helyi településrendezési előírásokról és a településképi követelményekről beépítési tájékoztató kérhető az önkormányzattól, mely egy olyan, a hatályos településrendezési terven és településképi rendeleten alapuló, tájékoztató tartalmú, szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum, mely a kérelem tárgyára vonatkozó településrendezési terv módosításáig, de legfeljebb a kiadástól számított 1 évig érvényes.
(2) A beépítési tájékoztató iránti kérelem papír alapon és digitális formában (.pdf formátumban) elektronikusan is benyújtható a 11. függelék szerinti formanyomtatvány hiánytalan kitöltésével és annak formanyomtatványon található címre történő megküldésével.
(3) A beépítési tájékoztató minimális tartalma:
a) az ingatlanra vonatkozó hatályos szabályozási terv megnevezése és a városrész szabályozási tervlapjának kivonata;
b) a kérelemmel érintett ingatlan övezeti besorolása;
c) az építési övezet, övezet beépítési paraméterei;
d) az építési övezet, övezet általános előírásai;
e) az építési övezet, övezet városrészi előírásai;
f) a kérelemmel érintett ingatlan településkép szempontjából meghatározó vagy egyéb területbe való besorolása;
g) a kérelemmel érintett ingatlan településképi arculati kézikönyv szerinti karakter besorolása;
h) az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények;
i) településképi szempontból meghatározó terület esetén az általános és a karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.
(4) A beépítési tájékoztató a (3) bekezdés a)–i) pontjain túl az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve az illeszkedési követelményeket meghatározó ajánlásokat tartalmazhat, és kitérhet a helyi építési szabályzat további - a helyszín szempontjából fontosnak ítélt - rendelkezéseire is.
(5) A beépítési tájékoztató iránti kérelemben konkrét építési tevékenységet érintő kérdés is feltehető, ez esetben a beépítési tájékoztató a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon túl a telek beépítésével és a településképi követelményekkel kapcsolatos konkrét válaszokat, javaslatokat vagy ajánlásokat is tartalmazza.
(6) A beépítési tájékoztató építési munka elvégzésére nem jogosít, és nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését és zöldfelületét, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.
(7) A beépítési tájékoztató
a) kiadása a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül történik;
b) kézbesítése a benyújtás módjától függően postai vagy elektronikus úton történik.”
13. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet „A tervértékelő szakmai konzultáció esetei” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakmai konzultáció ”
14. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A szakmai konzultáció célja a tervezett építészeti megoldások építészeti minőségének és környezethez való illeszkedésének a 22/A. §-ban foglalt szempontok szerinti véleményezése, ennek keretében javaslattétel a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(2) A szakmai konzultáció lehet:
a) előzetes szakmai konzultáció: lefolytatható bármely terv esetén a telek beépíthetősége és a vonatkozó településképi követelmények tisztázása érdekében konkrét beépítési tervvázlat alapján, a tervezett építészeti megoldásokkal kapcsolatos kérdésekben.
b) tervértékelő szakmai konzultáció: lefolytatása kötelező az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek és a fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött tervek esetében.
(3) A szakmai konzultációra benyújtott terv - különösen a tervezési terület és az építési munka – sajátosságai kapcsán a főépítész dönthet úgy, hogy a szakmai konzultáció lefolytatására a Tervtanácsot kéri fel. Ebben az esetben a 27. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.”
15. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet „A tervértékelő szakmai konzultáció részletes szabályai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakmai konzultáció részletes szabályai”
16. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A szakmai konzultációs eljárás a 12. függelék szerinti kérelemre indul, melyet elektronikus formában a formanyomtatványon található címre kell megküldeni. A kérelem benyújtásához a tervezési jogosultságot igazolni szükséges.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a főépítész személyes egyeztetésre időpontot jelöl ki, vagy az (5) bekezdés szerint írásos szakmai véleményt ad ki. Amennyiben a főépítész a benyújtott tervanyagot nem tartja elégségesnek a szakmai konzultáció lefolytatásához, 5 napon belül kiegészítéseket kérhet.
(3) Előzetes szakmai konzultáció csak megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített, a környezetbe illeszkedést bemutató legalább vázlattervi szintű rajz(ok) és a tervezési programot és a tervezési helyszín adottságait bemutató műleírás, valamint a tervezési területet részletesen bemutató fotódokumentáció benyújtása esetén kérhető. A kérelmen meg kell jelölni, mely kérdésekben vár a kérelmező állásfoglalást, javaslatot.
(4) Kötelező tervértékelő szakmai konzultáció kezdeményezéséhez tervdokumentáció, építészeti műleírás és a tervezési területet részletesen bemutató fotódokumentáció csatolása szükséges. A tervdokumentációt legalább olyan mélységben, kiterjedésben és tartalommal kell kidolgozni, hogy a tervezett építészeti megoldások építészeti minőségének és környezethez való illeszkedésének véleményezését, és ennek keretében a településképi követelmények érvényesítésének módjára való javaslattételt lehetővé tegye.
(5) A kötelező tervértékelő szakmai konzultáció személyesen zajlik, a főépítész vagy az általa kijelölt szakirodai ügyintéző és legalább az épület felelős tervezőjének részvételével. Amennyiben a kérelemhez benyújtott tervanyag településképi szempontból egyértelműen támogatható, a főépítész a szakmai tájékoztatást és a kifogást nem emelő vélemény tényét tartalmazó igazolást személyes konzultáció nélkül 8 napon belül kiadhatja.
(6) A személyes szakmai konzultációról a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül jegyzőkönyv készül, mely rögzíti:
a) a szakmai tájékoztatás megtörténtének tényét,
b) a főépítész részéről kifogást nem emelő vélemény tényét, vagy
c) azokat az észrevételeket, melyek ellen a főépítész kifogást emel, s melyek módosítást, átdolgozást igényelnek. Ez esetben a főépítész szakmai véleményében javaslatokat tehet a településképi szempontoknak jobban megfelelő megoldásokra.”
17. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az önkormányzat településképi véleményezési eljárást folytat le Eger közigazgatási területén lévő ingatlanokat érintő, építmény építésére, bővítésére irányuló alábbi eljárásokhoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban:.
a) építési engedélyezési eljárás,
b) helyi emlék bontási engedélyezési eljárása,
c) összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasza.
(2) Amennyiben a településképi véleményezési eljárásra benyújtott tervdokumentáció szerinti építési tevékenység településképi, tájképi, utcaképi szerepe csekély és a terv megfelel a településképi követelményeknek, a főépítész szakmai konzultációs eljárásba utalhatja a kérelmet, és ez esetben településképi vélemény helyett tervértékelő szakmai konzultációs nyilatkozatot ad ki.”
18. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet „A véleményezési eljárás részletes szabályai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A véleményezési eljárás részletes szabályai és a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács”
19. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 27. § (1)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Tervtanácsra vonatkozó általános rendelkezések:
a) Az Önkormányzat a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához Helyi Építészeti Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet, mely szakmailag előkészíti a településképi véleményt. A Tervtanács a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (továbbiakban: Méptv.) és az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szabályok alapján működik, és alakítja ki szakmai véleményét. A Méptv.-ben, a Korm. rendeletben és e rendeletben nem szabályozott kérdéskörökről a Tervtanács ügyrendje rendelkezik.
b) A Tervtanács illetékessége Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
c) A Tervtanács elnökből és tagokból álló, legfeljebb 30 fős szakmai véleményező testület.
d) A Tervtanács feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Főépítészi Csoport biztosítja.
(2) A Tervtanács
a) a Méptv.-ben meghatározott és a 26. § (1) szerinti tervek vonatkozásában tervtanácsi állásfoglalást ad ki,
b) a (3) bekezdésben meghatározott tervek vonatkozásában konzultációs javaslatot fogalmaz meg.
(3) Az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos véleményének kialakításához a tervezési terület és az építési munka sajátosságai alapján a főépítész javaslata esetén konzultációs jelleggel kikérheti a Tervtanács szakmai álláspontját az alábbi esetekben:
a) a településrendezési tervek felülvizsgálatai és módosításai;
b) közterület alakítási, közterületi park- és kertépítészeti tervek;
c) szobor, emlékmű, díszkút tervei;
d) toronyjellegű építmények tervei;
e) azok a beépítési tervek vagy telepítési tanulmánytervek, melyek:
ea) a hatályos szabályozási terv módosítására irányuló kérelem alátámasztását szolgálják,
eb) a belterületbe vonási kérelmet alapozzák meg,
ec) új beépítésre szánt terület fejlesztését célozzák;
f) azok a tervek, melyek véleményezésének joga magasabb szintű tervtanács(ok) hatáskörében van,
g) bármely kötelező szakmai konzultáció vagy településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött terv.
(4) A főépítész feladatkörében szakmai álláspontjának kialakításához a Tervtanács közreműködését igénybe veheti.
(5) A Tervtanács működési rendjének részletes szabályai az ügyrendben kerülnek meghatározásra. Az ügyrendet a Tervtanács egyszerű többséggel fogadja el.
(6) A Tervtanács eljárásrendje:.
a) A tervtanácsi eljárás a 16. függelék szerinti kérelemre indul, mely kérelmet a b) pont szerinti dokumentációval együtt az önkormányzat honlapján előre meghirdetett tervtanácsi ülésnapokhoz tartozó tervleadási napokon kell elektronikus formában az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerbe (továbbiakban: ÉTDR) feltölteni. Ezzel egyidejűleg a kérelmet a formanyomtatványon található email címre is meg kell küldeni.
b) A településképi véleményezési eljárásra benyújtandó tervdokumentáció a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő tartalommal minősül hiánytalannak.
c) A b) pont szerinti tervdokumentációt olyan mélységben, kiterjedésben és tartalommal kell kidolgozni, hogy megfelelően bemutassa – szükség szerint nagyobb városrészi összefüggésben is - a városképi, városszerkezeti, beépítési illeszkedést, terepre helyezést, tömegalakítást, az épített és természetes környezettel való kapcsolatot, a tájalakítási, zöldfelületi elhatározásokat, lehetővé téve az építészeti minőségről és a településképi illeszkedésről alkotott tervtanácsi döntés meghozatalát.
d) A Tervtanács az a) pontban foglalt időpontok szerint állásfoglalásra vagy konzultációra benyújtott hiánytalan tervet a meghirdetett tervtanácsi időpontban megtárgyalja, és állásfoglalását vagy javaslatát kialakítja.e) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a titkár elektronikus formában küldi meg a tervező meghívottak részére, a tervtanácsi szakmai véleményre alapozott településképi véleményt a főépítész az ÉTDR-ben kiadmányozza.
(7) A (3) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt tervek esetében – az Urbanisztikai Bizottság elnökének meghívására – a Tervtanács képviselője tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésén. A Bizottság ülésén a Tervtanács képviseletét olyan tag láthatja el, aki az adott terv tervtanácsi tárgyalásán meghívott tagként részt vett. A bizottság ülésére meghívott tervtanácsi tag feladata a bizottság munkájának építészszakmai segítése és a Tervtanács által megfogalmazott vélemény képviselete.”
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 27. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Tervtanács finanszírozása a Korm. rendelet szabályai alapján történik az alábbiak szerint:
a) A Tervtanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
b) A tiszteletdíjak mértéke a Polgármester által kerül meghatározásra.
c) A tiszteletdíjak számfejtése a Polgármester által jóváhagyott teljesítés igazolás alapján történik. A tiszteletdíjak havonta kerülnek kifizetésre.”
20. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet „A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek, elhelyezések, területhasználatok”
21. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a város teljes közigazgatási területén - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az alábbi esetekben:
a) telken belüli elhelyezkedése alapján a közterületről feltáruló, tájban, utcaképben megjelenő új épület építése, melynek mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg;
b) az utcaképben, tájképben szerepet játszó meglévő épület közterületről feltáruló részének átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, hasznos alapterületet nem növelő bővítése, homlokzatának megváltoztatása, ezen belül:
ba) tömegének, tetőidomának megváltoztatása,
bb) új nyílászárók elhelyezése, a meglévők cseréje, portálok kialakítása,
bc) homlokzat felületképzésének, színezésének megváltoztatása, utólagos hőszigetelése,
bd) tetőhéjazat cseréje;
c) épület közterületről feltáruló homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
d) közterülettel határos, vagy közterületről feltáruló támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0-1,5 m magasság közötti;
e) közterületi telekhatáron kerítés építése, átépítése, kerítéshez kapcsolódó közterületről látható háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló építmény építése;
f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékhely építése, elhelyezése, emlékfal építése;
g) vállalkozást népszerűsítő arculati elemek (cégérek, cég- és üzletjelzések) épületen való elhelyezése;
h) az épület közterülettel határos, vagy közterületről feltáruló homlokzatán, tetőfelületén gépészeti berendezés elhelyezése, ezen belül:
ha) napelem, napkollektor,
hb) klímaberendezés;
i) áru-, pénz- és csomagautomata közterületről látható módon való elhelyezése.
j) az építmény rendeltetésének megváltoztatása, ezen belül:
ja) az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása
jb) az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása.”
22. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A 29. § a)-i) pontjai szerinti településképi bejelentési eljárás a 13. függelék szerinti, a 29. § j) pontja szerinti településképi bejelentési eljárás a 14. függelék szerinti kérelemre indul, melyek a formanyomtatványon található címre papír alapon vagy elektronikus formában is benyújthatók.
(2) Az eljárást az önkormányzat a vonatkozó kormányrendeletben foglalt szabályok szerint folytatja le, a 22/A. § szakaszban foglalt részletes szakmai szempontok figyelembe vételével.
(3) A kérelem mellékleteként benyújtandó dokumentáció kötelező tartalmát a bejelentés tárgyától függően a (4)-(6) bekezdések tartalmazzák. A kérelem benyújtásához a bejelentés tárgyától függően a tervezési jogosultságot igazolni kell. A dokumentációt olyan mélységben, kiterjedésben és tartalommal kell kidolgozni, hogy a tervezett megoldások építészeti minőségének, szakmai igényességének és környezethez való illeszkedésének véleményezését lehetővé tegye.
(4) A 29. § (1) a)-f) pontok szerinti építési tevékenységekre vonatkozó kérelem mellékleteként az alábbi munkarészeket tartalmazó, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített műszaki tervdokumentáció benyújtása szükséges:
a) építészeti műszaki leírás a telepítésről, az építészeti kialakításról, a tervezett anyaghasználat és színezés bemutatásával, valamint a településképi rendeletben rendeletben foglalt településképi követelményeknek és a települési arculati kézikönyvben foglalt ajánlásoknak való megfelelés bemutatásával,
b) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentáció,
c) a tervezett állapotot bemutató látványterv vagy fotómontázs,
d) a szomszédos ingatlanokat és a jellemző terepviszonyokat bemutató helyszínrajz,
e) alaprajzok, metszetek, homlokzatok, meglévő épület, építmény esetén a meglévő és a tervezett állapotot is bemutatva.
(5) A 29. § (1) g)-i) pontok szerinti tevékenységekre vonatkozó kérelem mellékleteként az alábbi munkarészeket tartalmazó dokumentáció benyújtása szükséges:
a) leírás a tervezett kialakításról, az anyaghasználat és színezés bemutatásával, valamint a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek és a települési arculati kézikönyvben foglalt ajánlásoknak való megfelelés bemutatásával,
b) az elhelyezni kívánt tábla, berendezés stb. pontos méretei és homlokzaton történő elhelyezés esetén annak pontos helye,
c) a jelenlegi állapotot bemutató fotódokumentáció,
d) a tervezett állapotot bemutató látványterv vagy fotómontázs,
e) társasházaknál a 29. § (1) h) pont szerinti kérelem esetében a kérelmező nyilatkozata az alábbiakról:
ea) történt-e egyeztetés a társasház közös képviseletével és az esetlegesen érintett szomszédos ingatlan tulajdonosával
eb) rendelkezik-e a lakás erkéllyel
ec) rendelkezik-e a társasház a gépészeti berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályzattal (amennyiben igen, annak benyújtása is szükséges).
(6) A 29. § (1) j) pont szerinti tevékenységekre vonatkozó kérelem mellékleteként az alábbi munkarészeket tartalmazó, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített műszaki tervdokumentáció benyújtása szükséges:
a) építészeti műszaki leírás az építmény eredeti, valamint új rendeltetéséről, a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról, az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról, az építmény módosuló használatából következő állékonysági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelésről,
b) tervezői nyilatkozat a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek és az országos építési követelményeknek való megfelelőségről,
c) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását
d) az eredeti és az új rendeltetés alaprajzai
e) az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása esetén a helyi építési szabályozás szerint az ingatlanon létesíthető rendeltetési egységek számának számítása változás előtt és után,
f) ha a rendeltetésváltozás az épület külső megjelenésében is változást is eredményez, a (4) bekezdés szerinti munkarészek benyújtása is szükséges.”
23. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Rendeltetésváltozással kapcsolatos hatósági bizonyítvány
30/A. § (1) Az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról, amennyiben a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat az erre vonatkozó településképi bejelentést tudomásul vette.
(2) Az eljárás a 15. függelék szerinti kérelemre indul, mely a formanyomtatványon található címre papír alapon vagy elektronikus formában is benyújtható.
(3) A kérelem mellékleteként az alábbi munkarészeket tartalmazó, tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített műszaki tervdokumentáció benyújtása szükséges:
a) Az épület, épületrész kialakított állapotának építészeti tervdokumentációja, amelynek minimális tartalma: rövid műleírás, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, beépítettség és zöldfelület számítás, épületmagasság számítás.
b) Építész tervezői nyilatkozat arról, hogy az épület az utolsó jogszerű építési, fennmaradási engedéllyel rendelkező állapotától a jelenlegi állapotában nem tér el, az épület megfelel a tervezett új rendeltetésre vonatkozó országos ás helyi építésügyi jogszabályi követelményeknek.
c) Fotódokumentáció, a helyszíni bejárás pótlására alkalmas módon összeállítva.
d) Építési-, fennmaradási-, és használatbavételi engedély - amennyiben rendelkezésre áll, vagy szükséges.
e) Energetikai munkarész, energetikai tanúsítvány, amennyiben szükséges.”
24. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Méptv. 100. § (1) bekezdésben foglalt esetekben az önkormányzat a településképi követelmények, valamint a tárgyban meghozott hatósági döntésben foglaltak teljesítését – az önkormányzati főépítész közreműködésével – ellenőrzi, és e rendeletben meghatározott településképi követelmények sérelme esetében – a településképi előírások érvényesülése érdekében – településképi kötelezési eljárást folytat le a hatályos településképi jogszabályi rendelkezések és e rendelet részletes szabályai alapján.”
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A településkép-védelmi hatóság jogosult Eger településképi védelme érdekében a településképi és településrendezési követelmények teljesítésének vizsgálata céljából – az ellenőrzésben érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva – helyszíni hatósági ellenőrzést végezni az önkormányzat illetékességébe tartozó közigazgatási területen elhelyezkedő bármely ingatlanon. A helyszíni eljárási cselekmény időpontjáról, az ügyfél azzal kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kötelezettség megsértése miatti jogkövetkezményekről a hatóság előzetesen, megfelelő időben értesíti az ingatlan tulajdonosát és más érintett személyeket, azzal a kikötéssel, hogy az ellenőrzött ingatlanba történő belépésük kizárólag az ingatlan tulajdonosának igazolt engedélye esetében lehetséges.”
(3) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 31. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A településképi követelményeket sértő építési tevékenység esetében elsődlegesen felelős az építtető, ennek hiányában annak az ingatlannak a tulajdonosa, ahol a tevékenységet végzik. Tervező és kivitelező megléte esetén az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelősséggel tartozik, és kizárólag a Méptv. 96. § (6) bekezdésben foglalt esetben mentesül a településképi jogsértés miatti felelősség alól. Műszaki berendezés településképi követelmények sérelmével történő elhelyezése esetében a berendezés eltávolításáért a berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel. Egyéb településképi követelmény elmulasztása miatt a kötelezettség teljesítéséért felelős ingatlantulajdonos tartozik felelősséggel.
(9) Településképi kötelezési eljárásban – a Méptv. 100. § (1) bekezdésben foglalt esetkörökben – az önkormányzat a jogsértés jellegével arányban álló alábbi jogkövetkezményekről a lépcsőzetes szankcióalkalmazás elvét alkalmazva – határozatban dönt:
a) figyelmeztetés, melyben az önkormányzat felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt tűz ki a jogsértés megszüntetésére,
b) a figyelmeztetésben előírt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés és egyidejűleg településkép-védelmi bírság kiszabása.”
(4) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 31. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az önkormányzat a településképi kötelezési eljárásban meghozott határozatában előírt településképi kötelezettség vonatkozásában a hatósági döntés véglegességének időpontjával, vagy azonnali végrehajtás elrendelése esetében a határozat közlésével egyidejűleg – a hatósági döntés továbbítása mellett – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül az önkormányzat az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében szintén megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.”
25. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az önkormányzati hatóság korábban már alakszerű végleges döntésben – figyelmeztetésben, településképi kötelezésben – figyelmeztetett a jogszabálysértés megszüntetésére, illetve a tevékenység jogszerű végzésének feltételeiről megfelelő tájékoztatást nyújtott, azonban a magatartás a hatósági döntésben előírt határidő elteltét követően továbbra is fennáll, a hatósági döntés közlését követően megvalósul, vagy a figyelmeztetésben kitűzött határidő elteltével sem kerül megszüntetésre, az önkormányzat a településképi kötelezés mellett településkép-védelmi bírság kiszabásáról is dönt. A településkép-védelmi bírság a hatósági döntés önkéntes végrehajtása hiányában ismételten kiszabható.
(2) A településkép-védelmi bírság összege kettőszázezer forinttól természetes személy kötelezett esetében egymillió forintig, jogi személy, egyéb szervezet kötelezett esetében kétmillió forintig terjedhet.”
26. § Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településkép-védelmi bírságot a kötelezett ügyfél a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára megfizetni.”
27. § (1) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 6. melléklet 11. függelékkel egészül ki.
(2) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 6. melléklet 12. függelékkel egészül ki.
(3) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 6. melléklet 13. függelékkel egészül ki.
(4) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 6. melléklet 14. függelékkel egészül ki.
(5) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet az 5. melléklet szerinti 6. melléklet 15. függelékkel egészül ki.
(6) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 6. melléklet szerinti 6. melléklet 16. függelékkel egészül ki.
(7) Az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet a 7. melléklet szerinti 6. melléklet 10. függelékkel egészül ki.
28. § Hatályát veszti az Eger településképi védelméről szóló 6/2018(II.23.) önkormányzati rendelet
5. 1. § (9) bekezdés 17. és 18. pontja,
7. „Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények” alcím címe,
9. „A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó” címe,
10. „egyedi építészeti követelmények” alcím címe,
11. 12. § (4) bekezdése,
12. 12. § (7)–(9) bekezdése,
13. 12. § (12) és (13) bekezdése,
14. 13. § (2) bekezdése,
15. 14. §-a,
16. 18. §-a,
17. 19. §-a,
18. 21. §-a,
19. 22. §-a,
20. 23. §-a,
21. „A településképi véleményezés részletes szempontjai” alcíme,
22. 29. § (2) bekezdése,
23. 31. § (1) bekezdése,
24. 31. § (10) és (11) bekezdése,
25. 31. § (13) bekezdése,
26. 3. melléklete,
27. 4. melléklete,
28. 5. melléklete.
29. § Hatályát veszti a helyi településrendezési előírásokról és településképi követelményekről szóló tájékoztatásról, valamint Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészeti Tervtanácsáról szóló 14/2025. (IV. 24.) önkormányzati rendelet.
30. § Ez a rendelet 2026. január 5-én lép hatályba.
1. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 35/2025. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez