Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
Hatályos: 2024. 10. 31 11:34Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el:
1. Általános és értelmező rendelkezések
1. § (1) Tárgyi hatály kiterjed az önkormányzati vagyonra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.
(2) Területi hatály kiterjed Eger Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére és a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön önkormányzati rendelet szabálya szerint kerül sor.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. bérleti jog: bérleti jog alatt értendő az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező, vagy bérleti jogviszonyt létesítő bérlő által a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzatnak megfizetett térítés ellenében a Rendelet 5. mellékletében foglalt szabályok szerint megszerezhető, a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely
a) az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén forgalomképes;
b) örökölhető, és az e rendelet 25. §-ban meghatározottak szerint jogutódlás tárgya lehet;
c) a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsön hitelbiztosítékaként szolgálhat.
2. bérleti jogviszony: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszony értendő, amely az 5. mellékletben foglaltaknak megfelelően jön létre, és amely jogviszonyban a bérlő a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzat részére nem fizet egyszeri ellenértéket a bérleti jog megvásárlása címén, ezért jogai és kötelezettségei a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően különböznek a bérleti joggal rendelkező bérlőkétől;
3. értéknövelő beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység: szállítás, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés; az a ráfordítás, amely az ingatlan forgalmi értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül növeli. Nem minősíthető értéknövelő beruházásnak a nem lakás célú helyiségben folytatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a bérlő érdekkörében felmerült, vagy jogszabályi, hatósági előírás miatt szükséges beruházás, függetlenül annak értéknövelő jellegétől.
4. vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek;
5. vagyonkezelői jog: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog.
6. vagyontárgyak együttes értékesítése, hasznosítása: ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.
7. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Az önkormányzat esetében törvényben meghatározott kötelezően ellátandó, valamint a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalt, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység.
8. önkormányzati vagyon: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, és intézményeinek, valamint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának tulajdonában, vagyonkezelésében lévő ingatlanok, ingóságok, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészek, értékpapírok, vagyonértékű jogok.
2. A vagyonnal való rendelkezés
3. § (1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása vagy megszüntetése:
a) az elidegenítés,
b) a vagyon gazdasági társaságokba történő apportálása, alapítványok, közalapítványok részére adományozása,
c) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, vagyonkezelésbe adását vagy onnan való kivonását,
d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítása, használat jogának biztosítása, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása, valamint kezesség vállalása, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
e) az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
f) gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
g) az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,
h) vagyonszerzés,
i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
j) önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
k) közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése vagy annak megtétele,
l) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele, selejtezés.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
(3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listáját a 3. melléklet, a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a 4. Melléklet tartalmazza.
(4) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló
a) a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon,
b) a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások használatában lévő, az alaptevékenységük ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, a gyógy-, termál- és strandfürdők,
c) a Közgyűlés és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló épület.
(5) Az ingatlanok törzsvagyoni körből történő kivonásáról a Közgyűlés dönt, amely alapján az ingatlant tartalmazó Mellékletet módosítani kell.
(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő függelékében át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.
(7) Az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal közfeladatainak ellátásának érdekében gazdálkodnak.
3. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása
4. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A forgalmi érték megállapításának módja:
a) Ingatlanok értékesítése, bérbeadása, megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 90 napnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése. Mezőgazdasági célú ingatlanok 21. alcím szerinti hasznosítása esetén értékelést nem kell készíteni, kivéve az Nvt.-nek és a költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt várhatóan meghaladó értékű ingatlanokat.
b) A várhatóan nettó 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok esetében, ha a szakértő által a szakértői véleményében megállapított forgalmi érték az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő, amortizációval csökkentett nettó értéktől negatív irányba több mint 20%-os mértékben eltér, igazságügyi képesítéssel rendelkező szakértőtől kontroll szakértői véleményt kell beszerezni, melynek eredményét kell alapul venni a döntés előkészítése során.
c) A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok esetén a Vagyongazdálkodási Iroda indoklással alátámasztott értékelése is elegendő.
d) Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.
e) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.
f) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.
g) A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege. Ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %-os mértékében kerülhet meghatározásra.
5. § (1) Az ingó vagyontárgy, ingatlan értékesítése vagy ingatlanra vonatkozó földhasználati jog biztosítása (a továbbiakban együtt: ingatlan értékesítése) esetén a tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.
(2) Licites eljárás (legmagasabb összegű vételi ajánlat), és zárt borítékos eljárás során történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről, valamint közvetlen elidegenítés esetén az ingatlan vételáráról
a) a forgalmi értékbecslés szerint a nettó 10 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén a Közgyűlés,
b) a forgalmi értékbecslés szerint nettó 10 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
(3) A 22. alcím hatálya alá tartozó ingatlanok bérbeadásáról 1 évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, 1-3 évig terjedő időtartamra a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés dönt.
(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó dönt.
(5) A Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság állapítja meg nem lakáscélú helyiség, garázs, pincehelyiség bérbeadása esetén a bérbeadás feltételeit. A Közgyűlés dönt a bérleti jog vásárlásra vonatkozó kérelmekről.
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok cseréjéről, elidegenítéséről, vásárlásáról, valamint annak módjáról, versenyeztetési eljárás esetén a kiírás feltételeiről
a) nettó 1 millió Ft összeghatárt el nem érő értékű ingatlan esetén a Polgármester;
b) nettó 1 millió Ft összeghatárt elérő értékű ingatlan esetén a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
(1a) Az Önkormányzat tulajdonát képező mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok 21. alcím szerinti hasznosításáról a Polgármester, azon közterületnek nem minősülő ingatlanok, ingatlanrészek 21. alcím szerinti hasznosításáról, amelyek nem felelnek meg az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, vagy erdőgazdasági föld fogalmának és nem mezőgazdasági célra hasznosítottak, a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
(2) Az önkormányzat tulajdonát képező mezőgazdasági termelés céljára hasznosítható közterületi ingatlan elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről
a) nettó 2,5 millió forintig terjedő forgalmi értékig a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság
b) ezt meghaladó értéknél a Közgyűlés dönt.
(3) Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:
a) intézményi tulajdonban álló ingóság esetén az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,
b) a Polgármester 500 ezer és 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között, ha az ingó vagyon az intézmény tulajdona, egyéb esetben 7 millió Ft egyedi forgalmi értékig,
c) 7 millió és 15 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság,
d) 15 millió Ft egyedi forgalmi értéket elérő ingó vagyonról a Közgyűlés
jogosult dönteni.
7. § (1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottságot és a Közgyűlést negyedévente előterjesztés formájában köteles tájékoztatni.
(2) Az ingatlanok kezelésével, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos anyagi kötelezettséggel nem járó, a tulajdonjogot nem érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja.
(3) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntés jogosultja kérheti, hogy a döntés magasabb szinten történjen meg.
(4) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntési jogosultság esetén a magasabb szinten lévő döntési joggal rendelkezőnek joga van a döntés jogát magához vonni.
(5) A bérleti díj és haszonbérleti díjtartozás, valamint a kül- és belterületi ingatlanok elidegenítéséből származó követelés részletekben történő megfizetését a Polgármester saját hatáskörben legfeljebb 12 hónap időtartamra engedélyezheti, ha a bérlő vállalja a teljes tartozás Áfa tartalmának azonnali befizetését, valamint a részletfizetés időtartamára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 6.47. §-a szerinti kamat megfizetését.
(6) AZ ismételt vagy 20 napot meghaladó – ez utóbbi esetben az Önkormányzat előzetes, a nem szerződésszerű teljesítés következményeire is figyelmeztető írásbeli felszólítását követő – késedelem esetén a részletfizetési jogosultságot a kötelezett elveszti és a követelés egy összegben esedékessé válik.
4. Az önkormányzati vagyont érintő követelésekkel és vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos szabályok , a követelésről való lemondás
8. § (1) Az Önkormányzat azon követeléséről, amely a Költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés ötszörös összegét nem haladja meg a Polgármester, a kisösszegű követelések ötszörös és harmincszoros összege között a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottságegyéb esetekben a Közgyűlés mondhat le abban az esetben, ha a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.
(2) Behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelésről való lemondásnak.
(3) A döntéshozó méltányosságot gyakorolhat magánszemély esetében, ha a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
5. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés
9. § Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés vagy teher mértéke
a) nem haladja meg az 500.000 forintot, a Polgármester,
b) az 500.000 forintot meghaladja, de nem haladja meg az 3 millió forintot, a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság
c) 3 millió forintot meghaladja, a Közgyűlés dönt.
6. A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak fedezetül, biztosítékul adásáról, vagy olyan módon megterheléséről, ahol az alapul szolgáló megállapodásból, szerződésből a terhelés értéke megállapítható 5.§ (2) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megterhelésére pedig a a 6.§ (1)–(2) bekezdése szerinti döntéshozó az ott megjelölt értékhatárok figyelembe vételével jogosult.
(2) A bérleti jognak a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsönhöz hitelbiztosítékként történő felhasználásához a hozzájárulást a Polgármester adja meg.
11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra szolgalmi-, vezeték-, használati jog (közérdekű használati jog) vagy biztonsági övezet létesítésekor, közterület esetében pedig a terület igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötésekor a jogosult egyszeri kártalanítást vagy igénybevételi díjat köteles fizetni, ha erre jogszabály lehetőséget biztosít.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal (közérdekű használati jog) és biztonsági övezettel való megterheléséről, közterület esetében pedig a terület igénybevételéről, valamint az előbbiekkel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a szükséges megállapodás megkötéséről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül,
a) nettó 1 millió forint szerződéses összegig a Polgármester,
b) ezen érték felett a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
(3) Ha az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított és Eger közigazgatási területén központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, szolgalmi jog, vezetékjog (közérdekű használati jog) alapítása, biztonsági övezet létrehozása vagy közterület igénybevétele, a szerződés megkötésére ellenérték meghatározása mellett, de annak megfizetése nélkül is sor kerülhet, amelyről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
7. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (továbbiakban. Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabálya
12. § (1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről
a) 5 millió forint kártalanítási összegig az Urbanisztikai Bizottság,
b) 5 millió forint kártalanítási összeg felett a Közgyűlés dönt.
(2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az Önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Polgármester dönthet
8. Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai
13. § (1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja, a vagyoni eszközök hasznosításának jogát megvonhatja vagy korlátozhatja.
(2) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytathatnak. A feleslegessé váló ingó vagyontárgyak hasznosítása a selejtezési szabályzatában foglaltak szerint történhet.
(3) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, amely időtartam nem hosszabbítható meg.
(4) Ingatlan, ingatlanrész azonos szervezettel összeségében
a) egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság jóváhagyása szükséges,
b) 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés jóváhagyása szükséges.
(5) Ingó dolog bérbe, használatba adásáról az intézményvezető önállóan dönt.
(6) Ha a bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást kíván végezni, az önkormányzati intézmény vezetője a bérlő által benyújtott előzetes költségvetés és az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményének szakvéleménye alapján önállóan jogosult dönteni a beszámításról, melynek mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál. A bérbeszámításra megfelelően alkalmazni kell e rendelet 21.§ (6) bekezdésben foglaltakat.
(7) Az intézményi használatban lévő vagyontárgyak hasznosításának feltétele, hogy a hasznosítás tárgyával összefüggésben az intézményt terhelő üzemeltetési, karbantartási, felújítási és egyéb költségek a hasznosítás időtartamával arányosan a bevételben megtérüljenek.
(8) A használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.
(9) Az intézmény - ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik,- a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.
(10) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait csak az Önkormányzat által fenntartott másik intézménynek adhatja át térítésmentesen.
(11) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált.
9. Ingyenes vagy kedvezményes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének közös szabályai
14. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat Közgyűlés döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján ingyenesen és kedvezményesen is használatba adhatja az Nvt. előírásainak megfelelően.
(2) Közfeladat ellátása céljából ingyenes használatba adott vagyontárgyra vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, határozott időre, közcélú adományként is adható, amely adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében és 259. § 9/A. pontjában foglalt feltételeknek.
(3) A használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeket meg kell térítenie.
(4) A használónak az Önkormányzattal írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a kedvezmény feltételeit, mértékét, a közüzemi díjfizetési, felújítási és karbantartási kötelezettségeket.
(5) A Közgyűlés a kedvezményes használatba adásról hozott döntésében a (3)–(4) bekezdésben meghatározottakon felül további költségként a kedvezményes használatba adás után a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének viselését is előírhatja a használó részére.
(6) A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 napon belül felmondhatja, ha
a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem a kedvezményes használatra jogosító tevékenységet végzi,
b) a használó (2) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg,
c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.
(7) A kulturális-művészeti tevékenység céljára használatba adott helyiség használója jogosult az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával a helyiségben folytatott tevékenységét kiszolgáló vállalkozási tevékenység végzésére bérleti jog vásárlás nélkül harmadik személlyel bérleti vagy használati szerződést kötni, abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenység céljára bérbe vagy használatba adott ingatlanrész nem haladja meg a helyiségnek a bérlő részére bérbe adott alapterületének 25%-át.
(8) Ha a bérlő a (7) bekezdés szerinti bérbe vagy használatba adásból származó bevételt a kulturális-művészeti tevékenysége céljára köteles fordítani, és ennek igazolására a beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét az Önkormányzat részére minden évben bemutatni. Ha a bérlő a jelen bekezdés szerinti feltételeket a bérlet vagy használatba adás időtartama alatt bármikor nem teljesíti, abban az esetben a bérlő az Önkormányzat felhívására köteles ezen jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni, és ezen feltételt a megkötendő bérleti vagy használati szerződésben feltüntetni. Az Önkormányzat képviseletében a jelen pont szerinti nyilatkozatokat a polgármester jogosult megadni.
(9) A hozzájárulás feltétele a használati díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.
(10) A szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ingatlan hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.
10. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés
15. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel versenyeztetés nélkül, a Nvt-ben meghatározott szervezettel ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe adása bruttó értéken - az addig elszámolt értékcsökkenéssel korrigálva –történik.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása értékhatártól függetlenül, a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak részbeni vagy teljes visszaadásához külön tulajdonosi döntés nem szükséges.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési feltételeken túl tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó vagy önként vállalt feladatot,
b) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,
d) a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és vállalkozás feltételeit,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) az önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket.
(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
(7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól és az (5) és (6) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartások tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és a Közgyűlésnek beszámolni.
(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást.
16. § (1) A vagyonkezelői jogok gyakorlásának, szabályszerűségének, célszerűségének tulajdonosi ellenőrzéséhez a szerződésben a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság szempontokat határozhat meg. Az ellenőrzés célja a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(2) A Tulajdonos meghatalmazottja az ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(3) A Tulajdonos meghatalmazottja a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést észrevételezésre az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.
(4) A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, annak megállapításait megismerni, észrevételt tenni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles együttműködni,
a) tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(6) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év május 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.
(7) Ha a vagyonkezelői jog felmondással szűnik meg, a felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:
a) rendes felmondás esetén hat hónap,
b) rendkívüli felmondás esetén két hónap.
(8) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(9) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.
(10) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó ingatlan vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. Az ingó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a változást 8 napon belül köteles a tulajdonos felé bejelenteni.
(11) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó ingó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a szerződés a felek által aláírt – az Önkormányzat képviseletében a Polgármester által kiadható - rendelkező levéllel módosítható.
11. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai , Bérleti jogviszony létrejötte
17. § (1) A helyiség bérbe adható határozott időre legfeljebb 10 évre.
(2) Bérleti jogviszonyt legfeljebb 15 éves időszakra is létre lehet hozni, ha:
a) a határozatlan idejű bérleti jogviszony kerül határozott idejűvé alakításra és a bérlő, valamint a bérbeadó szabad akaratukból megállapodnak az átalakítás feltételeiben,
b) ha a bérlő olyan értéknövelő beruházást végez, melynek költsége meghaladja a 10 éves időtartamra számított bérleti díj 50%-át. Ha a beruházás a szerződéskötést követő két éven belül nem valósul meg, abban az esetben a szerződés időtartama 10 évre csökken.
(3) Ha a bérlő az értéknövelő beruházást részben az Európai Unió által nyújtott támogatásból valósítja meg, és a támogatási szerződés kötelező fenntartási időszakot ír elő, a bérleti jogviszony időtartama a fenntartási időszakra meghosszabbítható, ha az értéknövelő beruházás költsége meghaladta az ingatlan forgalmi értékének 10 %-át. A bérleti szerződés időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az Nvt.-ben meghatározott maximális mértéket.
18. § (1) Nem lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy közvetlenül lehet bérbe adni.
(2) A szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi.A versenyeztetés lefolytatására az 1. mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(3) A Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű üres üzlethelyiség a versenyeztetési eljárás feltételeiről szóló döntés alapján lefolytatott eredménytelen eljárást követően közvetlenül is bérbe adható.
(4) A Közgyűlés versenyeztetési eljárás kiírása nélkül dönt a Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű ingatlan tekintetében:
a) a kötelező és az Önkormányzat által vállalt feladatok ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek közvetlen bérbeadásáról,
b) a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságvéleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek bérbeadásáról.
(5) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítő az eljárásba bevonható.
12. A bérleti díj mértékének meghatározása
19. § (1) Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj minimális mértékét az ingatlan tulajdonosa által a 4.§ (2) bekezdése alapján készíttetett forgalmi értékbecslés alapján, a Rendelet 2. mellékletében meghatározott számítási mód szerint kell meghatározni.
(2) A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált, vagy támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható. Meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni, továbbá azok is melyek folytatása az adott helyiségben nem lehetséges.
(3) Eger Városának az (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását, az induló bérleti díj megállapítása során az egyes övezetekben alkalmazható eltérés mértékét, továbbá a (2) bekezdés szerinti preferált, támogatott, vagy nem támogatott profilokat, és a megállapítható kedvezmény mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A második sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után, vagy az ingatlan hasznosítására a tulajdonos vagy a vagyon kezelésével, hasznosításával megbízott részéről tett intézkedések ellenére 6 hónap időtartamot meghaladóan hasznosítatlanul álló üres ingatlanok esetében, az induló bérleti díj (1) bekezdés szerinti meghatározása során legfeljebb 20%-os mértékű csökkentés alkalmazható. A legfeljebb 20% mértékkel csökkentett induló bérleti díj alkalmazásával további két sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatását követően a Közgyűlés jogosult egyedi bérleti díj meghatározására az Nvt. 11. § (16) bekezdésében foglalt szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának figyelembevételével
(5) Közgyűlés jogosult maximum 12 hónap időtartamra mentesíteni a bérlőket a bérleti díjnak a bérleti szerződésben előírt infláció-követésének tűrése alól az 2. melléklet szerint meghatározott egy adott övezet vagy az övezet jól körülhatárolható részén az összes nem lakás célú helyiség bérlőjére kiterjedő hatállyal.
(6) A a bérleti jogviszony keretében bérbe adott helyiség megszakítás nélkül 60 napot meghaladó időtartamban üresen áll, akkor a bérlő által fizetendő bérleti díj automatikusan 20% mértékben megemelkedik, ha pedig 120 napot meghaladó időtartamban is üresen áll, akkor az a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, és a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető.
13. Felek jogai és kötelezettségei
20. § (1) Ahol a Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a helyiség kezeléssel megbízott szerv jogosult az említett megállapodás tartalmának meghatározására.
(2) Eltérő megállapodás hiányában teljes egészében saját költségén a bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, cseréjéről;
b) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben;
c) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé;
d) a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállíttatásáról.
e) a közüzemi szolgáltatókkal, ha ez műszakilag nem kizárt, a saját nevében közüzemi szerződést kötni, a díjakat közvetlenül a szolgáltatónak fizetni, a közüzemi díjak megfizetését a bérleti jog vagy bérleti jogviszony időtartama alatt minden évben június 30. és december 31. napi lezárású hátralékmentes igazolásokkal az Önkormányzat felé igazolni;
f) ha a közvetlen díjfizetés műszakilag nem megoldható, köteles a bérbeadónak megfizetni azon szolgáltatás díját, melyet a bérbeadó megfizetett a szolgáltatónak; ha a szolgáltató közvetlenül a bérlőt hívja fel teljesítésre, úgy annak eleget tenni;
g) a helyiség, vagy az azt magába foglaló épület felújítása, karbantartása esetén bérlő köteles az említett tevékenységet tűrni. Ezen időszakra bérleti díjkedvezményt csak akkor igényelhet, ha a tevékenység a helyiség használatát kizárja, vagy nagymértékben korlátozza. A bérlő bérleti jogviszonya szünetel arra az időtartamra, amíg a rendeltetésszerű használat nem biztosítható.
(3) Ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A hozzájárulás megadására a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság jogosult. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után. Ha a bérlő a bérleményben a bérleti jogviszony időtartama alatt a Rendelet 2. melléklet 4.3. pontja szerinti tevékenységet kezd, a tevékenység módosulását követő hónap 1. napjától a bérleti díj a 2. melléklet 4.3. pontja szerinti mértékben megemelkedik.
14. Értéknövelő beruházások
21. § (1) A bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulásban előzetes költségvetés alapján rögzíteni kell a tulajdonos által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A beszámításról a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál, az ezt meghaladó beszámításról a Közgyűlés dönt.
(2) A bérlő előzetes költségvetés alapján kérelmezheti az értéknövelő beruházásnak nem minősülő, a bérlemény homlokzatát, homlokzati portálját érintő, annak esztétikai megjelenését javító költségek maximum 50%-ának a megtérítését, amelyhez a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérését követően az Urbanisztikai Bizottság hozzájárulást. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál.
(3) Az értéknövelő beruházások, és az értéknövelő beruházásnak nem minősülő egyéb beruházások a Bérlő részéről az érintett ingatlanon tulajdoni vagy az a Rendeletben szabályozott eseteken kívül megtérítési igényt nem keletkeztethetnek.
(4) A bérbeadó és a bérlő a helyiség birtokbavételekor, visszaadásakor és az értéknövelő beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) A bérleti jogviszony, bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a még beszámításra nem került értéknövelő beruházás tekintetében a felek megállapodása az irányadó.
(6) Az (1)–(2) bekezdés szerinti bérbeszámítás feltétele, hogy a bérlő a beruházások elkészültét követően az előzetes hozzájárulás szerinti összeg felhasználását alátámasztó számviteli bizonylatokat az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa. Ha a számviteli bizonylatokkal alátámasztott beruházási összeg alacsonyabb, mint az előzetes hozzájárulásban jóváhagyott, abban az esetben a bérbeszámítás összegét a különbözettel csökkenteni kell. A bérbeszámításról a bérlő és a bérbeadó megállapodást köt.
15. Bérleti jogra és jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezések , Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatása
22. § (1) Üzlethelyiségre vonatkozó bérleti jog vagy jogviszony szerződés szerinti időtartamának leteltét legalább 60 nappal megelőzően, a bérleti díj és egyéb díjtartozással nem rendelkező bérlő, kezdeményezheti az Önkormányzatnál a bérleti szerződés időtartamának lejáratát követő naptól a lejáró bérleti szerződéssel megegyező. de maximum 10 éves időtartamra új bérleti szerződés megkötését bérleti jogviszony keretében.
(2) Az új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli létesítésének feltétele, hogy az üzlethelyiség bruttó forgalmi értéke ne haladja meg az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt. Az új jogviszony létesítése előtt a nem lakás célú helyiséget magában foglaló épületben ingatlantulajdonnal rendelkezők jogosultak kezdeményezni a versenyeztetés útján történő bérbeadást, ebben az esetben a helyiség nyílt versenyeztetés útján adható bérbe.
(3) Ha az üzlethelyiség üzlethelyiség bruttó forgalmi értéke meghaladja meg az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt, abban az esetben az új bérleti jogviszony létesítésének feltétele a versenyeztetési eljárás lefolytatása a szerződés lejáratának időpontjára. Ebben az esetben az új bérleti jogviszony létesítése iránti kérelmet legfeljebb a bérleti szerződés lejáratát megelőző 2 évvel lehet benyújtani.
(4) hatályon kívül helyezve 2023. október 28-án.
(5) hatályon kívül helyezve 2023. október 28-án.
(6) hatályon kívül helyezve 2023. október 28-án.
(7) Az induló bérleti díj mértékének meghatározása a 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik, azzal a feltétellel, hogy a bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díj összege a bérleti jog hátralévő időtartama alatt még érvényesítésre kerülő fogyasztói árindex mértékével növelt összegben kerül megállapításra. A lejáró bérleti jog jogosultja a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles megfizetni a megállapított bérleti díj háromszorosának megfelelő összeget óvadékként.
(8) Ha a bérlő az általa bérelt nem lakás célú helyiséget a bérleti jog lejártát, vagy a határozott időre kötött bérleti jogviszony esetén a határozott időtartam lejártát közvetlenül megelőző legalább 60 naptári hónapban mindvégig albérletbe adás nélkül közvetlenül maga használta és hasznosította, úgy őt, mint korábbi bérlőt a nem lakás célú helyiségnek az Önkormányzat versenyeztetési eljárás útján történő ismételt, a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnését követő első, bérleti jogviszony keretében történő hasznosítása esetén előbérleti jog illeti meg.
16. Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatásának különleges esetei
23. § (1) Ha az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a vállalkozó elhalálozása vagy cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a járási hivatalhoz történő bejelentés alapján folytatja a vállalkozást, és ezáltal kerül a bérleti jog vagy a bérleti jogviszony átadásra.
(2) Ha a bérlő vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatott, halála esetén bérlő örököse a bérlő házastársa, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől származott unokája, valamint örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője jogosult azonos tevékenységgel a bérleti jogot folytatni.
(3) Az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő által alapított gazdasági társaság abban az esetben jogosult a bérleti jogot, bérleti jogviszonyt azonos tevékenységgel folytatni, ha a gazdasági társaságban az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő meghatározó befolyással rendelkezik.
(4) Ha a bérleti jogviszonyt jogi személyként folytató bérlő tekintetében átalakulás, szétválás, egyesülés következik be, vagy a jogi személy kizárólagos tulajdonosa a kizárólagos tulajdonában álló új jogi személyt alapít, abban az esetben a jogszabályi, vagy a szerződéses jogutód a jogelőd bérlő helyébe léphet, amelyhez a hozzájárulást a Polgármester adja meg. A jelen bekezdés szerinti, új jogi személy alapításához kötött szerződéses jogutódlásra a bérleti jogviszony fennállása alatt 1 alkalommal van lehetőség.
17. Bérleti jog cseréje, albérletbe adás
24. § (1) Ha ingatlancsere kapcsán kerül sor bérleti jog biztosítására, arról a döntést versenyeztetés kiírása nélkül a Közgyűlés hozhatja meg, ha a cserével érintett ingatlanok forgalmi értéke nem haladja meg a Nvt. szerinti versenyeztetési értékhatárt.
(2) A bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiséget csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával, kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet részére adhatja albérletbe vagy bármilyen más jogcímen használatba.
(3) Nem adható albérletbe az a helyiség, amelyre csak bérleti jogviszonnyal rendelkezik a bérlő.
(4) A bérleti jog alapján használt helyiség albérletbe adásakor az albérletbe adó által a bérbeadónak eddig fizetett, bérbe adandó területre eső éves bérleti díj automatikusan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával az albérleti jogviszony időtartamára. Az albérleti jogviszonyt a bérlő legfeljebb a bérleti jog vásárlás időtartamára létesíthet.
(5) Az albérletbe, vagy bármilyen más jogcímen a bérlő által átadott használati jog semmilyen jogcímen nem adható tovább.
18. Helyiség meghatározott részének használatba adása, bérleti jog átruházása
25. § (1) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő által bérelt helyiség egy részére olyan bérlő jelentkezik, aki a bérleti szerződés feltételeit elfogadja, a bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat a bérleti szerződés közös megegyezéssel való módosításához, oly módon, hogy háromoldalú bérleti szerződés jön létre.
(2) A módosítás feltétele, hogy a módosított bérleti szerződés alapján fizetendő éves bérleti díj a teljes területre vonatkozóan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával a jogviszony időtartamára.
(3) Az új bérleti szerződés közvetlen megkötésének feltétele továbbá, hogy az abban foglalt helyiség forgalmi értéke ne haladja meg a Nvt-ben és a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, és a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérleti díj hátralékkal ne rendelkezzen a szerződés-módosítás időpontjában.
(4) A hozzájárulás további feltétele a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.
(5) Bérbeadó jogosult ellenőrizni, hogy a helyiségben, valamennyi bérlő működési engedély birtokában, vagy bejelentési kötelezettség teljesítése mellett tevékenységet folytat. Ha az üzlethelyiséget ténylegesen csak az új bérlő használja, a bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja.
(6) Ha az új bérlő bérleti szerződése megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, úgy ha az üressé váló ingatlanrész hasznosítására kiírt versenyeztetési eljárás két alkalommal eredménytelenül zárul, bérbeadó jogosult a bérleti szerződés egyoldalú felmondására.
26. § (1) A bérleti jog átruházása, vagy az az alapján használt helyiség albérletbe, vagy harmadik személynek használatba adásához a hozzájárulás iránti kérelmet az átadás időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban a bérlőnek, a helyiség kezelésével megbízotthoz kell benyújtania.
(2) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga nem apportálható.
(3) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, albérletbe adás vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető.
(4) A bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a helyiség hasznosításában részt vevő bármely – a bérlővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.
19. Bérleti jog megszűnése
27. § (1) A Rendelet hatályba lépését megelőzően vásárolt bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbi feltételek szerint és mértékben jár vissza:
a) Ha a szerződésben kitételként szerepel, hogy a bérleti jog bérbeadói rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a teljes, fizetendő ellenérték 20 %-ának megfelelő mértékű összeg kárátalány jelleggel, szerződésszegés miatti kötbérként az Önkormányzatot illeti meg.
b) A bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár.
c) A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a Közgyűlés eltérő döntése hiányában a helyiség ismételt bérbeadása érdekében versenyeztetést kell lefolytatni. Ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a helyiség új bérlőjével létesített bérleti szerződés megkötése napjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül.
d) Ha a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiség ismételten, versenyeztetés útján történő bérbeadásra irányuló eljárás a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül eredménytelenül zárul, úgy a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díjnak a megszüntetéstől számított 6 hónapra számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül.
e) A bérleti jog ellenértékének jelen bekezdés szerint számított összege a helyiség ismételt bérbeadását követő 15 napon belül, eredménytelen versenyeztetés esetén pedig a bérleti jog megszüntetését követő 6. hónap elteltét követő 15 napon belül fizetendő vissza a bérlő részére.
f) A bérleti jog, bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeiről a Polgármester dönt kivéve, ha a bérleti jog ellenértékének részbeni visszafizetésére kell fedezetet biztosítani, ebben az esetben a döntéshozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(2) A rendelet hatályba lépését követően létesített bérleti jog ellenértéke a bérleti jogviszony lejárat előtti, bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő részére nem jár vissza.
20. Garázs, pincehelyiség bérbeadása
28. § (1) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségek bérleti díjának 1. melléklet szerinti kiszámlázása évente egy összegben történik, az elszámolás egysége lakossági pincetároló rekesz.
(2) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségeken fennálló bérleti jogviszony más bérlő általi folytatásához hozzájárulás adható abban az esetben, ha a bérlő az éves bérleti díjnak megfelelő, vissza nem térítendő összeget megfizet a bérbeadó részére.
(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségeket nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottságdöntése alapján.
(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségekre vonatkozó bérleti szerződés maximum 5 évre köthető az (1) bekezdés szerinti bérleti díj alkalmazásával.
21. Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok
29. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon közterületnek nem minősülő ingatlanokat, ingatlanrészeket, elsősorban beépítetlen területeket, amelyek átmenetileg, vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatók és amelyek nem felelnek meg az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, vagy erdőgazdasági föld fogalmának, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. Ezen ingatlanok használatára maximum 5 évig terjedő időszakra köthető használati szerződés azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó kártalanítási igény nélkül – ha jogszabály másként nem rendelkezik – 6 hónapon belül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
(2) A használati szerződés a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési összeghatárt el nem érő értékű ingatlan esetén a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott döntéshozó döntése alapján közvetlenül megköthető. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési összeghatárral azonos vagy azt meghaladó értékű ingatlan, valamint azon ingatlan esetén, amelyre vonatkozóan használati szerződést több személy is kötni kíván az Önkormányzattal, a használati jogot versenyeztetési eljárás keretében lehet elnyerni.
(3) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan közvetlen használatba adásakor a Közgyűlés által határozatban megállapított bérleti díjat kell alkalmazni, kivéve, ha az ingatlanra vonatkozó előző használati szerződésben szereplő bérleti díj ennél magasabb volt. Ebben az esetben a használati szerződés kizárólag abban az esetben köthető meg közvetlenül, ha az új használó vállalja ezen magasabb összegű bérleti díj megfizetését.
(5) A szerződés időtartamának lejártát legalább 30 nappal megelőzően a használó kérheti új használati szerződés megkötését. A használati szerződés a használó kérelme alapján legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott maximális időtartammal meghosszabbítható, ha a használó a használati jogviszony időtartama alatt jogszabályban és a szerződésben rögzített kötelezettségének eleget tett és az önkormányzattal szemben tartozása semmilyen jogcímen nem áll fenn.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok és ingatlanrészek hasznosítása a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére versenyeztetési eljárás mellőzésével történhet, ha kizárólag részére biztosítható az ingatlanrész használata, és az ingatlanrész forgalmi értéke nem haladja meg az Nvt.-ben meghatározott mértéket.
(7) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az a terület, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályi, hatósági, vagy a vonatkozó településrendezési tervek előírásaiba ütközik.
(8) E paragrafus hatálya alá tartozó ingatlanok értékesítéséről a 4.§ (2) bekezdésnek megfelelő forgalmi érték megállapítását követően a 6.§ (1)–(2) bekezdései szerinti döntéshozó dönt, a bérlő elővásárlási jogának biztosítása mellett.
(9) Használati jogviszony esetén a használó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítmény létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult.
30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Földforgalmi tv. 5. § 17. pontja alapján mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanok (továbbiakban: termőföld) vonatkozásában az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályairól rendelkező 24. alcím rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha jelen alcím másként nem rendelkezik.
(2) Az erdő művelési ágú földrészletekkel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
31. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföldet elsősorban haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani.
(2) Haszonbérleti, valamint rekreációs célú földhasználati jogviszony csak határozott időre, legfeljebb a Földforgalmi tv.-ben meghatározott időtartamra jöhet létre.
(3) Haszonbérleti, valamint rekreációs célú földhasználati szerződés a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési összeghatárt el nem érő értékű ingatlan esetén – értékhatártól függően a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott döntéshozó döntése alapján közvetlenül megköthető. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési összeghatárral azonos vagy azt meghaladó értékű ingatlan, valamint azon ingatlan esetén, amelyre vonatkozóan haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati szerződést több személy is kötni kíván az Önkormányzattal, a haszonbérleti, vagy rekreációs célú földhasználati jogot versenyeztetési eljárás keretében lehet elnyerni.
(4) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.
(5) Termőföld közvetlen haszonbérbe-, vagy használatba adásakor a Közgyűlés által határozatban megállapított haszonbérleti, vagy földhasználati díjat kell alkalmazni, kivéve, ha az ingatlanra vonatkozó előző haszonbérleti, vagy rekreációs célú földhasználati szerződésben szereplő haszonbérleti, vagy földhasználati díj ennél magasabb volt. Ebben az esetben a haszonbérleti, vagy a rekreációs célú földhasználati szerződés kizárólag abban az esetben köthető meg közvetlenül, ha az új haszonbérlő, ivagy földhasználó vállalja ezen magasabb összegű haszonbérleti, vagy földhasználati díj megfizetését.
(6) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő településrendezési tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza.
(7) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony esetén a haszonbérlő, vagy a földhasználó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítmény létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes hozzájárulásával jogosult.
(8) A szerződés időtartamának lejártát legalább 30 nappal megelőzően a haszonbérlő vagy földhasználó kérheti új haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati szerződés megkötését melyre a Földforgalmi tv.-ben és egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételekkel kerülhet sor, ha a haszonbérlő, vagy földhasználó a haszonbérleti vagy földhasználati jogviszony időtartama alatt művelési, valamint jogszabályban és a szerződésben rögzített egyéb kötelezettségének eleget tett és az önkormányzattal szemben tartozása semmilyen jogcímen nem áll fenn.
(9) Ha az ingatlan haszonbérlője, vagy használója elhalálozik, versenyeztetési eljárás mellőzésével legfeljebb 10 éves időtartamra új haszonbérleti, vagy legfeljebb 5 éves időtartamra új rekreációs célú földhasználati jog biztosítható az elhalálozott haszonbérlőnek, vagy földhasználónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, továbbá élettársa javára az alábbi sorrendben:
a) házastárs, élettárs,
b) gyermek (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is),
c) az előző pontban meghatározottak gyermekei,
d) szülők,
e) nagyszülők.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott haszonbérleti, rekreációs célú földhasználati jog annak a sorrendben előrébb álló hozzátartozónak a javára biztosítható, aki teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozik azon szándékáról, hogy az ingatlant haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat keretében használni kívánja, ezen nyilatkozatban vállalja, hogy az elhalálozott haszonbérlő, földhasználó Önkormányzattal szemben fennálló esetleges haszonbérleti, vagy földhasználati díj-tartozását megfizeti, valamint ezen nyilatkozatához csatolja a sorrendben előtte álló hozzátartozók szintén teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, az ingatlan használatáról lemondó nyilatkozatát.
(11) A 21. alcímben meghatározott ingatlanok bérlője által, az általa bérelt vagy azzal határos, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon végzett értéknövelő beruházás a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság döntése alapján a bérleti díj 100%-a mértékéig beszámítható a bérleti jogviszony időtartamának fele időtartamára vonatkozó, de legfeljebb 3 éves bérleti díj összegéig.
32. § (1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek vagy építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható.
(2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendő. A földhasználati díj mértéke az ingatlan forgalmi értékének 100%-a. A forgalmi érték megállapítására a 4.§ (2) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A fizetendő díjat az épület vagy építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt bruttó alapterülettel kell számolni.
(3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható.
(4) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz.
(5) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos mindennemű költség a földhasználót terheli.
33. § (1) Az önkormányzati tulajdonú termőföld esetében akkor köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja, vagy a tulajdoni és használati viszonyok rendezése érdekében történik.
(2) A földcsere szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi értékének meghatározására a 4.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(3) A termőföldet érintő ingatlancsere esetében a jogügyletről a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott döntéshozó jogosult dönteni a csere tárgyát képező ingatlanok egyedi nettó forgalmi értékének figyelembevételével.
34. § (1) Az önkormányzat a termőföldet annak haszonbérlője vagy földhasználója részére versenyeztetési eljárás nélkül, forgalmi értéken értékesítheti.
(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföld elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott döntéshozó dönt.
22. Ingatlan hasznosítás
35. § (1) A 11.-21. alcímek hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása esetén az ingatlan használata után fizetendő minimális díjat a Közgyűlés határozatban állapítja meg, melyet évente felülvizsgálhat.
(2) A hasznosítási szerződés megkötéséről és tartalmáról az 5. § (3) bekezdésben meghatározott döntéshozó dönt. A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatár fölött minden esetben kötelező versenyeztetési eljárás lefolytatása kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi.
(3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez minimálisan a következőkről kell döntést hozni:
a) a. a hasznosító kiválasztásának módjáról,
b) a hasznosításra átadás időtartamáról,
c) a hasznosító által minimálisan fizetendő díj mértékéről, és annak évente történő változtatásának módszeréről,
d) a hasznosítótól elvárt felújítási és karbantartási igényről,
e) az ingatlanban folytatható tevékenység meghatározásáról.
(4) Az ingatlanon épület, építmény a tulajdonos előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén.
(5) Belterületi építési telekre földhasználati szerződés köthető az alábbiak szerint:
a) a földhasználati szerződés időtartama maximum 100 évre, vagy az épület, építmény fennállásáig tarthat;
b) a földhasználati jog odaítélésére az ingatlan-elidegenítés szabályait kell alkalmazni;
c) a földhasználati díjat egy összegben kell megfizetni a szerződés megkötésekor;
d) kivételt képez a versenyeztetési eljárás alól, ha már meglévő felépítmény található a telken. Ebben az esetben annak tulajdonosával kell a szerződést megkötni.
23. Jogcím nélküli használat
36. § (1) Önkormányzati ingatlant jogcím nélküli használó, a jogosult felszólításától számított 8 napon belül köteles az ingatlant kiüríteni és az Önkormányzatnak visszaadni.
(2) A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban az ingatlanon fennálló bérleti jog, bérleti-, használati jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a 35.§ (1) bekezdésben hivatkozott határozatban megállapított, egyéb esetben a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.
(3) A jogcím nélküli használatból adódó vagyoni hátrány ellenértékeként a jogcím nélküli használó az elmaradt használati díjjal azonos összegű kártérítést köteles fizetni.
(4) Az ügy összes körülményére tekintettel a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság a kártérítés megfizetésétől eltekinthet, vagy azt mérsékelheti.
24. Az ingatlanok elidegenítésének, vásárlásának és az önkormányzat általi ingatlanhasználat szabályai
37. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképes ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel, kivételes esetben közvetlen értékesítéssel történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére.
(2) Mezőgazdasági ingatlan rekreációs célra történő elidegenítése versenyeztetés vagy közvetlen értékesítés útján történhet a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak szerinti döntéshozó döntése alapján.
(3) Zártkörű versenyeztetési eljárás folytatható le a 18.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet minősített szavazattöbbséggel.
(5) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára mondtak le, a tulajdonszerzési nyilatkozatra az 5.§ (2) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerinti döntéshozó jogosult.
(6) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.
(7) A második sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után az induló vételár tekintetében legfeljebb 10%-os mértékű csökkentés alkalmazható. A Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű ingatlan a versenyeztetési eljárás feltételeiről szóló döntés alapján lefolytatott kettő eredménytelen eljárást követően közvetlenül is értékesíthető.
(8) A nem önkormányzati tulajdonban lévő terület használatára vonatkozó megállapodás megkötéséről 1 évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, 1-3 évet meg nem haladó időtartamra a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés dönt.
38. § (1) Ingatlanvásárlásról az 5.§ (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén a 6.§ (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott értékhatárok szerint meghatározott döntésre jogosult dönt.
(2) Ingatlanvásárlással és értékesítéssel ingatlanközvetítő is megbízható.
25. Ingóságok elidegenítésének, megszerzésének valamint hasznosításának szabályai
39. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingóságok elidegenítéséről, tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzéséről a 6.§ (3) bekezdésében megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult dönteni.
(2) Az intézményi tulajdonban lévő ingóság értékesítéséből származó bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg, a mindenkor hatályos önkormányzati költségvetési rendelet előírásainak megfelelően.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyon hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződés köthető a 6.§ (3) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével.
(4) Ha az ingóság tulajdonjogáról az Önkormányzat javára ingyenesen mondtak le, a tulajdonszerzési nyilatkozatra a Polgármester jogosult.
(5) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.
26. A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének, vásárlásának, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
40. § (1) Önálló gazdasági társaság alapításáról, már létrejött gazdasági társasági részesedés megvásárlásáról, vagy eladásáról az Nvt. előírásainak megfelelően a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottságvéleményezése után a Közgyűlés dönt.
(2) Az elővételi jog gyakorlásáról
a) 50%-ot meghaladó tulajdonosi részarány vagy 20 millió forintot meghaladó üzleti érték esetén a Közgyűlés dönt,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben a Pénzügyi-, Gazdálkodási és Ügyrendi Bizottság dönt.
(3) A vállalkozást az Önkormányzat alapításkor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.
(4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító, vagy a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni.
(5) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(6) Az apport tárgyának és értékének meghatározására a Közgyűlés jogosult. Ingatlanforgalmi szakvélemény készítése a 4. § (2) bekezdés előírásai szerint szükséges könyvvizsgáló bevonásával.
41. § (1) A Közgyűlés a Ptk. alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.
(2) Az alábbiakban felsorolt ügyek az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés előzetes jóváhagyó döntése szükséges az alábbi esetekben:
1. gazdasági társaság alapítása;
2. alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása;
3. társasági szerződés elfogadása, társasági szerződés módosítása;
4. vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása;
5. vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása;
6. a felügyelő bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása;
7. a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének értékelése, a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása;
8. vezető tisztségviselők, valamint a könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése;
9. számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása;
10. éves üzleti terv elfogadása, az éves üzleti terv I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről készült beszámolók elfogadása;
11. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
12. osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása;
13. üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése;
14. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;
15. elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;
16. törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
17. törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
18. törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
19. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
20. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, élettársával köt;
21. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
22. a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása;
23. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás;
24. azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás;
25. egyszemélyes társaságok esetében a Ptk 3:109. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Polgármester dönt.
(4) Ha a társaság legfőbb szerve, az e § szerinti döntéshozó által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.
(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester, vagy az általa írásban meghatalmazott személy látja el azzal, hogy döntésének kialakítására a jelen rendelet szerinti döntési hatáskörök az irányadók.
(6) A nettó 10 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű ingatlanoknak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátására az Önkormányzat társasági részesedésének mértékétől függetlenül csak az Önkormányzat érdekeit megfelelően biztosító garanciák mellett kerülhet sor. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása során több ingatlant érintő apportálás esetén a rendelet együtt értékesítésre vonatkozó 6.§ (4) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadók.
(7) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságok az üzleti tervüket tárgyév január 31.-ig küldik meg a polgármester részére, és azt a Közgyűlés a tárgyévi önkormányzati költségvetés elfogadásával egyidejűleg tárgyalja.
(8) Az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója, mint vezető tisztségviselő a társaság vagyoni helyzetéről legalább háromhavonta a Közgyűlés részére jelentést készít.
(9) A (2) bekezdés 4. pontja szerinti vezető tisztségviselők megválasztása, valamint a 42. § (1) bekezdés szerinti vezető tisztségviselők megválasztására javaslattétel csak az Önkormányzat által lefolytatott pályáztatást követően történhet, kivéve vis maior helyzetben, vagy ha a pályáztatás időtartama miatt a közvetett tulajdonú gazdasági társaság, a tulajdonos társaság, vagy az önkormányzat pénzügyi-vagyoni veszteséget vagy hátrányt szenvedne. Ezen esetben az önkormányzat közgyűlése javaslata alapján a tulajdonos társaság legfőbb szerve megfelelő indokolással alátámasztva a pályáztatás mellőzésével nevezhet ki vezető tisztségviselőt, legfeljebb 6 hónapos időtartamra.
42. § (1) Közvetett önkormányzati tulajdonban az önkormányzat többségi befolyása mellett működő gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés tesz javaslatot a gazdasági társaság legfőbb szervének az alábbi ügyekben:
a) vezető tisztségviselő(k), felügyelő bizottsági tagok megválasztása,
b) vezető tisztségviselő(k) visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása,
c) a felügyelő bizottság tagjai megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása.
(2) Közvetett önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetében a közvetlen tulajdonos gazdasági társaság döntését követően a közgyűlés jóváhagyása szükséges az alábbi kérdésekben:
a) számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,
b) éves üzleti terv elfogadása a 41.§ (7) bekezdés szerinti határidők megfelelő alkalmazásával.
(3) A közvetett önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetében az alábbi hatásköröket a tulajdonos gazdasági társaság gyakorolja.
a) alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,
b) társasági szerződés elfogadása, társasági szerződés módosítása
c) vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok megválasztása,
d) vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása,
e) a felügyelő bizottság tagjai, megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása.
f) a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének értékelése, a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása,
g) vezető tisztségviselők, valamint a könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,
h) a I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről készült beszámolók elfogadása
i) osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,
j) üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,
k) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által
l) elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
m) törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
n) törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,
o) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,
(3a) Az (1) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3: 112. § (3) bekezdése alapján az egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.
(4) Közvetett önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a tulajdonos gazdasági társaság köteles az éves üzleti terv I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről tájékoztatni a Polgármestert.
(5) Közvetett önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok legfőbb szerve az (1)–(2) bekezdésekben nem nevesített bármely további döntését a Közgyűlés elé felterjesztheti jóváhagyás céljából.
43. § (1) 1) A közvetlen, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés dönt arról, hogy az önkormányzat képviselője a gazdasági tárasaság legfőbb szervében a társasági szerződés elfogadása, valamint annak módosítása kapcsán milyen döntést támogasson.
(2) A Polgármester gyakorolja a döntési hatásköröket az (1) bekezdésben nem szabályozott tárgykörökben. A közvetlen, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester, vagy az általa írásban meghatalmazott személy látja el.
27. A vagyongazdálkodás tervezése, a vagyongazdálkodás irányelvei
44. § (1) A Közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket fogad el.
(2) Az irányelvek tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.
28. A finanszírozási műveletek szabályai
45. § (1) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat fizetési számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközeinek hasznosítását az adott évre vonatkozó önkormányzati költségvetési rendelet szabályozza.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat.
(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.
(4) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat.
(5) Az Önkormányzat a finanszírozási műveletek alakulását a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, I-III negyedéves tájékoztatóban és az éves beszámolóban bemutatja.
(6) A kötelezettségvállalási, utalványozási, pénzügyi ellenjegyzési vagy az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről szóló rendelkezései, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban foglaltak az irányadóak.
29. Vagyon-nyilvántartás, mérleg, leltár
46. § (1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon kimutatása.
(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
c) az értékpapír, üzletrész vagyont, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tételesen és névértéken
d) a vagyontárgy elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével tartalmazza.
(4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek be kell mutatni.
(5) Az önkormányzati vagyonkimutatás a jogszabályi előírások szerint kerül kialakításra a zárszámadás mellékleteként.
(6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, vagy a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.
(7) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.
(8) Az intézményvezető felel:
a) a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért,
b) az ingatlan kataszter és az ingatlanokról vezetett kataszteri napló folyamatos vezetéséért,
c) a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért és hitelességéért.
(9) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(10) Az intézményvezető köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni.
47. § (1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, vagy a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, vagy beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott Vagyongazdálkodási Irodának és a Gazdasági Irodának.
(2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni.
30. Záró rendelkezések
48. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X. 30.) önkormányzati rendelete.
(2) Ez a rendelet 2022. december 1-jén lép hatályba.
49. § Ez a rendelet 2023. január 15-én lép hatályba.
A 3. melléklet az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.