1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Besenyőtelek Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3373 Besenyőtelek, Fő út 89.

(3) Az Önkormányzat törzsszáma: 729402

(4) Az Önkormányzat működése Besenyőtelek község közigazgatási területére terjed ki.

(5) Az Önkormányzat szervein a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket kell érteni.

2. § (1) Az Önkormányzat bélyegzője: kör alakú pecsét, melyen Magyarország címere alatt „Besenyőtelek Községi Önkormányzat” felirat olvasható.

(2) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére és a Képviselő-testület által adományozott okleveleken, az Önkormányzat nevében kötött szerződéseken és kiadott iratokon.

(3) Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatalának hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere található és „Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala” felirat olvasható.

3. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 43. § szabályai figyelembevételével alakuló ülést tart.

(2) A képviselők és a polgármester a Képviselő-testület előtt, az Mötv. 28. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint esküt tesznek.

(3) A Képviselő-testület a polgármesterből és 6 fő képviselőből áll.

4. § (1) A települési képviselő jogait és kötelességeit a Mötv. 32–33. §-ban foglaltaknak megfelelően gyakorolja.

(2) A képviselő tevékenysége során - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. i) pontjával összhangban – hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő köteles a Képviselő-testület és bizottságai felkérésére részt venni egyes képviselő-testületi illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.

(4) A képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni.

(5) A képviselő és a bizottság tagja köteles bejelenteni a polgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, amennyiben a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, hogy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van.

5. § (1) Az Önkormányzat jogait, feladat- és hatásköreit az Mötv. 10. § - 18. §-aiban foglaltak alapján gyakorolja és intézményein keresztül vagy feladat-ellátási megállapodás útján ellátja kötelező feladatait, vállalhatja helyi közügyek megoldását.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései, valamint 42. §-a figyelembevételével hatásköreit átruházhatja. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A polgármester – megválasztását követő 6 hónapon belül – előterjeszti a Képviselő-testület 5 évre szóló Gazdasági Programját.

(2) A polgármester a Gazdasági Program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 3. és 5. évében át kell tekinteni és a végrehajtását értékelni kell.

7. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv összeállításához a településen működő társadalmi és civil szervezetek is javaslatot tehetnek.

(4) A javaslatokat – a lehetőségekhez képest – figyelembe kell venni a bizottságok munkaterveinek összeállításánál is.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek és a napirendben érintett előterjesztőknek.

8. § A munkatervtől indokolt esetben a polgármester eltérhet, az esetleges módosításokról a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

9. § A Képviselő-testület évente legalább 6 munkaterv szerint ütemezett – december kivételével minden hónap utolsó csütörtöki napján 16 órai kezdettel – ülést tart.

10. § (1) A Képviselő-testület tervezett és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése az Mötv. 45. §-ának megfelelően történik.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést bizottsági elnök hívja össze és vezeti az alábbi sorrendben

11. § (1) A Képviselő-testület munkaterv alapján – a szünet kivételével – általában havonta tartja tervezett üléseit.

(2) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak az ülést legalább 5 nappal megelőzően írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívó mellékletét képezi:

(4) A meghívót és mellékleteit kézbesítéssel vagy elektronikusan lehet továbbítani az érintetteknek az általuk írásban megadott elektronikus címre.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. A napirendhez érintettsége okán meghívott személy, vagy szervezet vezetőjének az írásbeli előterjesztéseket csak azon napirendi pontra vonatkozóan kell megküldeni, amelyikhez meghívása kapcsolódik.

(3) A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.

13. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni, a rendkívüli ülés javasolt időpontjától számított legalább 10 nappal korábban. A polgármester a benyújtástól számított 5 napon belül köteles összehívni az ülést.

(4) Az ülés összehívására a tervezett ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a meghívót az ülést megelőzően legalább 2 nappal korábban kell kiküldeni.

14. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai esetén. Amennyiben a zárt ülés tartása az érintett személy nyilatkozatától függ, az írásbeli nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés tartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(4) Kötelező az érintett meghívása az Mötv. 46. (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott ügyek tárgyalásánál, önkormányzati hatósági és kitüntetési ügyek kivételével.

(5) A zárt ülésen hozott döntésre az Mötv. 52. § (3) bekezdésének szabályait kell alkalmazni. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége nem sértheti azokat a jogszabályi előírásokat, illetve érdekeket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

(6) A zárt ülésen készített jegyzőkönyvbe csak az ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében szabályozottak szerint részt vevő és meghívott személyek tekinthetnek be.

(7) Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

(2) Az előterjesztések lehetnek:

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeleten támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve az érintett bizottságokkal, és a jegyzővel - a törvényességi ellenőrzés céljából - az egyeztetés és véleményezés megtörtént. Ha nem a polgármester vagy a jegyző az előterjesztő, az előterjesztések eredeti példányait a polgármester és a jegyző szignálja.

(4) A bizottsági tagokkal – ha az előterjesztésnek nem az adott bizottság az előterjesztője - az előzetes egyeztetés egyszerűbb ügyekben elektronikus úton is történhet, ez esetben a véleményeket a bizottsági jegyzőkönyv mellé kinyomtatva csatolni kell.

(5) A bizottságok által benyújtandó előterjesztések körét a 2. melléklet, a bizottságok állásfoglalásával benyújtandó előterjesztések körét a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Képviselő-testület elé előterjesztést írásban, kivételesen szóban is lehet tenni.

(7) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő szóbeli előterjesztés és határozati javaslat készítése. A napirend tárgyalása során – amennyiben az ügy igényli – a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(8) A képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélyével osztható ki előterjesztés.

16. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) Rendelet-tervezet csak írásban kerülhet a Képviselő-testület elé.

(3) A rendelet-tervezeteket indokolni kell. Az indokolás általános indokolásból és részletes indokolásból áll.

17. § (1) Az előterjesztések – a rendelet-tervezet kivételével - általában három részből állnak: bevezetésből, értékelő elemzésből és határozati javaslatból:

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmények:

18. § (1) A munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a 13. § (2) bekezdésében és a 15. § (4) bekezdésében foglalt határidők betartására figyelemmel, a település lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az elnök rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kaphatnak szót.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia. Ez alatt az idő alatt az elnök néhány perces szünetet rendelhet el.

(6) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a település honlapján – a Heves Megyei Kormányhivatalnak történő felterjesztéssel egyidejűleg - közzé kell tenni.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-ának megfelelő személy levezető elnökként vezeti. Az elnök munkáját a jegyző segíti.

(2) Az elnök megnyitja az ülést, és megállapítja határozatképességet az Mötv. 47. §-ának megfelelően. Amennyiben azt állapítja meg az ülés ideje alatt, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb egy órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, az elnök az ülést elnapolja.

20. § (1) A Képviselő-testület tervezett ülésének napirendjére az elnök – a munkaterv figyelembevételével – tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

(4) A (3) bekezdés d) pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester írásban számol be:

21. § (1) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt és a tanácskozási joggal meghívottat:

(4) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az elnök az ülést felfüggesztheti.

(6) A folytatólagosan megnyitott ülésen az (5) bekezdésben írt rendzavarás ismétlődése esetén, az elnök az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

22. § (1) A képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(2) A Képviselő-testület ülésein – a 21. § (4) bekezdés kivételével - a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) Az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót, de ha az ülés menete megkívánja, a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.

23. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők kézfelemeléssel jelzik. A felszólalásra az elnök adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.

(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:

(3) Az elnök egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan – a képviselő-testület külön döntése nélkül – kaphatnak szót az állandó és a napirendhez meghívottak, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó hivatal képviselői.

24. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.

(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

25. § (1) Interpellációt bármely önkormányzati ügyben lehet előterjeszteni. A képviselők interpellációjukat a Hivatal útján a polgármesterhez írásban jelenthetik be.

(2) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző legalább három munkanappal jelentik be, arra az interpelláltnak a képviselő-testületi ülésen válaszolnia kell. Bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben az interpellált kérheti, hogy írásban válaszoljon.

(3) Szóbeli interpellációs szándékot a képviselő-testületi ülés megkezdéséig a polgármesternek lehet bejelenteni. Ha szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy tizenöt napon belül köteles azt kivizsgálni, az interpellálót írásban értesíteni és a képviselő-testület következő ülésén erről jelentést tenni.

(4) Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület határoz. Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy a polgármester további vizsgálatra kiadja az illetékes bizottság elnökének.

26. § (1) A képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó szándékát a napirend elfogadásáig – a téma megjelölésével – az ülésvezető részére jelentheti be. Megtárgyalására az ülés végén kerül sor. Amennyiben a felvetésnek – az ülésen is jelenlévő – konkrét címzettje van, az elnök lehetőséget biztosíthat a válaszadásra, de vita ezen napirend keretében nem nyitható.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.

27. § Az elnök indokolt esetben - jelentkezés alapján - hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

28. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja a napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Összetett, elvi tisztázást, koncepciót, alapcélok és megoldások, cselekvési főirányok, prioritások meghatározását igénylő napirendi tárgy esetén (pl. SZMSZ, költségvetés, rendelet-tervezetek) az elnök minősítése alapján két részből álló – általános és részletes – vitát kell lefolytatni.

(3) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(6) Az előterjesztő egy alkalommal – indokolással - javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

29. § (1) Az elnök az általános, illetve a részletes vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását az elnök javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő kezdeményezheti.

(2) A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga.

(3) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a testületi működéssel kapcsolatban vagy bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

30. § (1) A döntések többségét az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel kell meghozni.

(2) Az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata - szükséges az Mötv. 50. §-ban előírtakon túlmenően:

(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

(4) A képviselő a döntéshozatal során személyes érintettségét köteles bejelenteni. A döntéshozatalból történő kizárás során figyelemmel kell lenni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Képviselő-testület a képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – az ügyet esetenként vizsgálva – eseti döntést hoz a képviselő döntésből történő kizárásáról.

31. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos.

(3) Az elnök előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat fordított sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot a kiegészítésekkel együtt bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

32. § (1) A nyílt szavazás – figyelemmel az Mötv. 48. § (1) bekezdésére - kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodhatnak a szavazástól. Az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) A szavazatszámlálásról a jegyző gondoskodik.

(5) Egy már eldöntött kérdésre visszatérni, újra tárgyalni és ismételten szavazni az Mötv. 68. § (1) bekezdésére figyelemmel, továbbá abban az esetben lehet, ha az üggyel kapcsolatban olyan új körülmények merülnek fel, amelyet a képviselők a döntés idején nem ismerhettek.

33. § (1) Név szerinti szavazást rendelhet el az elnök az Mötv. 48. § (3) bekezdésére figyelemmel.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Nem név szerinti szavazás esetén az önkormányzati képviselő vagy polgármester kérheti saját szavazatának név szerinti feltüntetését a jegyzőkönyvben.

34. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazási mód alkalmazásáról a képviselő-testület – indítvány alapján – esetenként dönt.

(2) A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy a megválasztott képviselők fele.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal történik, külön helyiségbe elhelyezett urna igénybevételével.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása céljából háromtagú bizottságot kell létrehozni a képviselő-testületi ülésen részt vevő meghívottakból.

(5) A titkos szavazás technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

35. § (1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:

(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága a helyben szokásos módon (Önkormányzat hirdetőtáblája), valamint elektronikus hozzáférésre alkalmas módon értesüljön, illetve hogy a Hivatalban az érdeklődők ügyfélfogadási időben megtekinthessék.

(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

(5) Az Önkormányzat felhatalmazza a polgármestert, a jegyzőt, és a tárgy szerint illetékes bizottság elnökét a rendeletek és határozatok végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének részletes követelményei, irányelvei, módszerei, egységes vagy esetenkénti megállapítására.

36. § (1) A rendeletek jelölése: „Besenyőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám, zárójelben a kihirdetés hónapja és napja, önkormányzati rendelete, valamint a rendelet címének megjelölése –ról, -ről raggal”

(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Ezt követően a rendeleteket Besenyőtelek Község honlapján is közzé kell tenni.

37. § (1) A képviselő-testületi határozaton a folyamatos sorszám/évszám után zárójelben a határozathozatal keltét kell feltüntetni. A határozat tárgyát meg kell jelölni.

(2) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

(3) A határozat tárgya szerint illetékes köztisztviselők közreműködnek a testületi határozat végrehajtásában. A közreműködés illetékességében felmerülő vitában a jegyző dönt.

(4) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Folyamatos végrehajtás esetén - ha időközi beszámolás időpontja nincs megjelölve – negyedévente, illetve a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésben.

(5) A jelentést a polgármester terjeszti a testület elé.

38. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell:

(2) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára a jelenlévő képviselők közül két fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, a jelenléti ívek, az előterjesztések és javaslatok anyagai, név szerinti szavazás esetén a szavazási névsor képezik

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, melyeket évenként be kell köttetni és irattárba kell helyezni.

(5) A képviselő-testület határozatainak írásba foglalásáért a napirend előterjesztője felelős.

(6) A jegyzőkönyvet elektronikus formában a település honlapján közzé kell tenni.

(7) A képviselő-testületi ülést technikai eszközökkel is rögzíteni kell. A jegyző gondoskodik a nem selejtezhető hanganyag megőrzéséről és arról, hogy a rögzített anyag visszahallgatható, illetve lejátszható legyen.

(8) Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv tartalmát illetően vita támad, a Pénzügyi és Oktatási Bizottság állásfoglalását lehet kérni.

39. § (1) A polgármester képviseli a Képviselő-testületet, megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, illetve tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor.

(3) A polgármesternek – az Mötv 67. §-ában meghatározott feladatokon túl - a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

40. § (1) A polgármester a jegyzővel rendszeres értekezletet tart a Hivatal köztisztviselői részére, kölcsönös tájékoztatás nyújtása mellett értékeli az elmúlt időszak tevékenységét, és meghatározza a soron következő feladatokat.

(2) A polgármester kiemelt feladata a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése, továbbá együttműködés a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester biztosítja a vezetés egységét, összehangolja az alpolgármester, bizottsági elnökök és a jegyző munkáját. Meghatározza az időszerű feladatokat és beszámoltatja őket feladataik ellátásáról.

(4) A polgármester minden héten hétfőn a Hivatal ügyfélfogadási idejében ügyfélfogadást tart.

41. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat a sürgős döntést igénylő olyan halaszthatatlan ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy a két ülés között halaszthatatlan ügyekben 500.000.- Ft összeghatárig döntsön a megrendelésekről illetve kifizetésekről, melyről a soron következő ülésen tájékoztassa a Képviselő-testületet.

42. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatásban egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Intézkedéséről a polgármesternek haladéktalanul köteles beszámolni.

43. § Az alpolgármester feladatai:

44. § (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A vagyonnyilatkozatok kezelésére, valamint az összeférhetetlenség kivizsgálására a Pénzügyi és Oktatási Bizottság jogosult.

(4) A Képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére albizottságot alakíthat, melynek működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, egyben megjelöli, mely bizottság irányítása alá tartozik, illetve az albizottság által elvégzendő konkrét feladatokat is.

(5) A bizottságok elnökből és tagokból állnak. A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület az alakuló ülésen választja meg.

(6) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa írásban meghatalmazott bizottsági tag helyettesíti.

45. § (1) A bizottság elnöke:

(2) Ha a bizottság elnöke vagy tagja a bizottság üléseiről rendszeresen hiányzik, vagy rendszeresen akadályozza a bizottság munkáját – az érintett bizottság vagy annak elnöke előterjesztése alapján – a Képviselő-testület dönt az érintett megbízásának visszavonásáról.

46. § (1) A bizottság tevékenységét munkaterv alapján végzik. Munkatervüknek:

(2) A bizottság munkaterve alapján, illetve szükség szerint tart ülést.

(3) Az ülést a bizottság elnöke köteles összehívni az Mötv. 61. § (1) bekezdésében szabályozottaknak megfelelően.

(4) A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes üléseket is tarthatnak.

(5) A bizottsági ülések előterjesztéseit a bizottsági és a képviselő-testületi meghívóval együtt kell megküldeni.

(6) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza.

(7) A bizottságok üléséről – figyelemmel az Mötv. 52. § (1) bekezdésében, valamint a 60. §-ában foglaltakra - jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a Hivatal kijelölt köztisztviselője gondoskodik.

47. § (1) A bizottságok a ciklus folyamán legalább egy alkalommal – az éves munkatervben rögzítettek szerint - beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről. Ennek során jelentést adnak általános tevékenységükről, vizsgálataikról, tapasztalataikról, albizottságuk működéséről, a bizottság társadalmi szervekkel és intézményekkel, továbbá a Hivatallal kialakított kapcsolatáról.

(2) A Hivatal a bizottság munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti elő. Ennek keretében kötelesek:

(3) A bizottság munkája elősegítése érdekében – szakkérdésekben – a polgármester előzetes engedélyével szakértőt vehetnek igénybe.

48. § (1) Besenyőtelek községben a választópolgárok által közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete öt képviselőből áll. Tevékenységét a saját hatáskörében kidolgozott és elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi.

(2) Besenyőtelek Községi Önkormányzat saját költségvetéséből a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez támogatást adhat.

(3) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke állandó meghívottként részt vehet Besenyőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein és gondoskodik a nemzetiségek jogainak érvényesítéséről.

49. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról, így különösen:

(3) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére, legfeljebb hat hónap időtartamra, a polgármester kijelöli a helyettesítő közszolgálati tisztviselőt.

50. § (1) Besenyőtelek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hivatali feladatok ellátásáról a Besenyőteleki Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2) A Hivatal munkarendje: heti 40 óra. Törzsmunkaidő: hétfő-kedd-szerda-csütörtök: 7.30 órától – 16.00 óráig, péntek: 7.30 órától – 13.30 óráig.

(3) A Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő: 8.00 órától – 16.00 óráig, szerda: 8.00 órától - 16.00 óráig, csütörtök: 8.00 órától - 16.00 óráig.

(4) A jegyző egyes ügycsoportok intézésére ettől eltérő időpontokban is ügyfélfogadást rendelhet el.

(5) A jegyző - a Képviselő-testület hozzájárulásával legfeljebb 10 munkanapra igazgatási szünetet rendelhet el. A jegyző által meghatározott egyes ügycsoportokban az igazgatási szünet alatt is korlátozott ügyfélfogadást kell tartani a sürgős és halaszthatatlan ügyek intézésére.

51. § (1) A Képviselő-testület költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) A Képviselő-testület alapítói jogokat gyakorol a Besenyőteleki Bóbita Óvoda és Bölcsőde felett.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó államháztartási szakfeladatokat „Az Önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók” megnevezéssel a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

52. § A Képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény alapján, ha azt legalább a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.

53. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal – lehetőleg a költségvetési rendelet elfogadása előtt - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a helyi sajtó útján és egyéb módon kell a lakosságot tájékoztatni, a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, a Hivatalon keresztül harminc napon belül írásban kell megválaszolni. Erről a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum intézményével biztosítja.

(2) A lakossági fórum napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a helyi sajtó útján és egyéb módon kell tájékoztatni, a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(4) A lakossági fórumra a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal munkatársait és az intézményvezetőket meg kell hívni.

(5) A fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

55. § A Képviselő-testület tagjai a település lakosságával és önszerveződő közösségeivel való kapcsolattartás, továbbá egy településrészt érintő ügyekről történő tájékoztatás érdekében egyedi határozat alapján előre meghirdetett időpontban és helyen településrészi lakossági fórumot tarthat. A határozatban meg kell jelölni, a településrészi fórum helyét és azt, hogy az adott fórum melyik utcákat érinti. A fórumot úgy kell meghirdetni, hogy az érintett lakosság legalább 8 nappal korábban értesüljön róla.

56. § Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot nem tart fenn.

57. § A jegyző gondoskodik az SZMSZ-nek és mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

59. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015. (IX. 10.) önkormányzati rendelet.