Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 13/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2022. 11. 25- 2024. 11. 28

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról1

2022.11.25.

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet személyi hatálya a megyei közgyűlésre, bizottságaira, tisztségviselőire, önkormányzati hivatalára (a továbbiakban: Hivatal), tárgyi hatálya a megyei önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakra, a vagyontárgyakkal kapcsolatos különböző eljárásokra terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a megyei önkormányzat és a Hivatal pénzgazdálkodási (tartozás, követelés, stb.) eljárásaira.

(2) A főbb vagyongazdálkodási eljárások

a) a vagyontárgyak nyilvántartása

b) a vagyontárgyak jogi minősítése

c) a vagyontárgyak vagyonkezelőjének kijelölése

d) a vagyonkezelés

e) a beszerzési eljárások

f) a vagyontárgyak értékesítése

g) a vagyontárgyak bérbeadása

h) a vagyontárgyak apportálása

i) ingyenes vagyonjuttatás

j) a vagyontárgyak megterhelése

k) elővásárlási jog gyakorlása

l) elővásárlási jog biztosítása

m) telekkönyvi bejegyzési eljárások

n) a vagyontárgyak forgalmi értékének meghatározása, aktualizálása

o) a vagyontárgyak biztosítása

p) a vagyontárgyak selejtezése

q) ingyenesen használt vagyontárgyak tulajdonos részére történő visszaadása

r) beruházás - statisztikai adatszolgáltatás

s) vagyonnal kapcsolatos szerződések közzététele

t) vagyonleltár készítése

(3) A fenti vagyongazdálkodási eljárások lebonyolításakor az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak használatára és hasznosítására, ha az átvételről szóló megállapodás másként nem rendelkezik, a jelen rendelet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A nem megyei önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a megyei önkormányzat tulajdonában, de más önkormányzat illetve állami szerv ingyenes használatában lévő ingatlannak a megyei önkormányzat költségvetésének terhére történő felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, átalakítására, stb. csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kötelező mértékben kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonost terhelő műszaki munkákat a megyei önkormányzat saját költségére elvégezteti, intézkedni kell a költségek tulajdonosra történő áthárítására, vagy a beruházással arányos tulajdoni igény rendezésére. Ezen kötelezettség alól a Közgyűlés a tulajdonos önkormányzat kérelmére, annak korlátozott gazdasági lehetőségeire tekintettel felmentést adhat.

II. RÉSZ

A vagyontárgyak

I. Fejezet

A vagyontárgyak rendeltetése és csoportosítása

2. § (1) A megyei önkormányzat vagyonának rendeltetése a közérdek szolgálata.

(2) A megyei önkormányzat vagyonát elsősorban a kötelező megyei önkormányzati feladatok megvalósítására, a kötelező közszolgáltatások biztosítására kell felhasználni.

(3) Az önként vállalt feladatok céljára történő vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha a vagyonfelhasználás nem veszélyezteti a megyei önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatainak ellátását.

3. § (1) A megyei önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi.

(2) megyei önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(3) Az üzleti vagyonba az önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes vagyontárgyak tartoznak.

(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását szolgáló, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy törvény illetve helyi önkormányzat rendelete által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített forgalomképtelen vagyon, vagy olyan önkormányzati vagyon, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít.

(5) A megyei önkormányzat vagyontárgyainak fizikai jellemzők szerinti csoportosítása:

a) ingó vagyontárgyak

b) ingatlan vagyontárgyak,

c) vagyoni értékű jogok.

(6) A rendelet 1. sz. mellékletét képező Ingatlanok Jegyzéke a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felsorolását és forgalomképesség szerinti besorolását tartalmazza. Az ingatlanok jogi besorolásuktól függően

a) forgalomképesek,

b) korlátozottan forgalomképesek, vagy

c) forgalomképtelenek lehetnek.

(7) Valamennyi ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – forgalomképes.

(8) A vagyontárgy jogi besorolásának hatálya a vagyontárgy egészére kiterjed.

(9) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak alkotják a megyei önkormányzat törzsvagyonát, a forgalomképes vagyontárgyak a megyei önkormányzat üzleti vagyonába tartoznak.

4. § (1) A Hivatal a megyei önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat vezet.

Nyilván kell tartani a megyei önkormányzat ingyenes használatában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
(2) Az ingatlankataszter az önkormányzati ingatlanvagyon telekkönyvi adatait, az egyes ingatlanok rendeltetés szerinti jogi besorolását, a számviteli szabályok szerinti bruttó és nettó értékét, és lehetőség szerint becsült forgalmi értékét tartalmazza.

5. § Az éves zárszámadáshoz az önkormányzat vagyonállapotáról külön jogszabályban meghatározott vagyonleltárt kell készíteni, amely felöleli az önkormányzat tulajdonában lévő teljes vagyoni kört, mennyiségben és értékben. A vagyonleltárban külön főcsoportot képeznek a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes vagyontárgyak.

II. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) A vagyontárgyak jogi minősítéséről, illetve átminősítéséről a közgyűlés határozattal dönt. Jogi minősítés hiányában az ingó vagyontárgyat forgalomképesnek, az ingatlan vagyontárgyat korlátozottan forgalomképesnek kell vélelmezni.

A forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok elidegeníthetőek, apportálhatóak, megterhelhetőek, bérbe adhatóak, és egyéb más módon hasznosíthatóak.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető el, nem apportálható, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
(3) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, apportálásának, megterhelésének feltétele a vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása (jogi átminősítése).
(4) Ha a forgalomképtelenné, vagy korlátozottan forgalomképessé nyilvánítás törvényen alapul, úgy az elidegenítés, apportálás, megterhelés feltétele a törvényben meghatározott harmadik személy feltételhez kötött, vagy feltétel nélküli hozzájárulása.
(5) A közgyűlés akkor nyilváníthat forgalomképessé forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, ha a jogi átminősítésnek nincs jogszabályi akadálya, és az eredeti jogi besorolás indoka már nem áll fenn. Az átminősítés nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását.
(6) A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok e rendelet szabályai szerint bérbe adhatóak, vagy a tulajdonosi rendelkezési jogot nem korlátozó egyéb más módon hasznosíthatóak.

7. § (1) A megyei önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost általában megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A megyei önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a megyei közgyűlés gyakorolja. A közgyűlés egyes tulajdonosi jogosítványait bizottságai, vagy a közgyűlés elnökének döntési hatáskörébe utalhatja. Megyei önkormányzati vagyonról a megye választópolgárai megyei népszavazás útján rendelkezhetnek.

(3) A Közgyűlés döntési hatásköréből át nem ruházható tulajdonosi jogosítvány az ingatlan vagyontárgy

a) elidegenítése,

b) apportálása,

c) megterhelése, és

d) jogi átminősítése.

(4) A megyei közgyűlés elnöke engedélyezheti a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingatlanrész jogszerű használójának (bérlőjének, ingyenes használójának, stb.) a használt ingatlan székhelyként, illetve telephelyként történő bejelentését. A használati jogviszony megszűnése esetén az engedély hatályát veszti.

(5) A megyei önkormányzat valamennyi vagyonának vagyonkezelője a Hivatal.

8. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az önkormányzati társulásba bevitt vagyont a megyei önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani.

(2) A vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései szerint.

(2) A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával - az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A magasabb szintű jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a jelen rendeleten, illetve a szerződésen alapuló elővásárlási jogot.

(3) Egyenlő jogosultak közül annak van elővásárlási elsőbbsége, akit, illetve amelyet a közgyűlés határozatában kijelöl. A megyei önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a közgyűlés – versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül - határoz.

10. § (1) A megyei önkormányzat bármely vagyontárgyának tulajdonjogát ingyenesen átruházni, a vagyon használati jogát ingyenesen átengedni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései szerint lehet. A kötelező, vagy önként vállalt megyei önkormányzati feladatok átadásához, települési önkormányzatok és társadalmi szervezetek közhasznú feladatainak ellátásához kapcsolódó vagyonjuttatás esetén az 1 millió forint könyvszerinti bruttó érték alatti vagyontárgy használati jogának fenti célra történő ingyenes átengedése elnöki hatáskör. Az ingyenes használat engedélyezéséről a közgyűlés elnöke köteles a közgyűlést utólagosan tájékoztatni.

(2) Megyei önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor legalább a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Ha harmadik személy tulajdonában lévő ingó vagy ingatlan vagyonról a megyei önkormányzat javára lemondtak, bruttó 10 millió forint forgalmi értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a megyei közgyűlés jóváhagyására. A felajánlott vagyon csak akkor fogadható el, ha a kedvezményezett a pénzügyi - gazdasági stabilitásának veszélyeztetése nélkül képes a felajánlott vagyon működtetésével és fenntartásával járó kötelezettségek teljesítésére, és az elfogadott vagyon működtetése nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását.

(4) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja.

III. Fejezet

A Hivatal, mint vagyonkezelő kötelezettségei

11. § (1) A Hivatal a kezelésébe adott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodik. A gazdálkodás jogszerűségét és célszerűségét a megyei közgyűlés illetékes bizottsága, a könyvvizsgáló, és - szükség szerint - megbízott külső szakértő bevonásával ellenőrzi.

(2) A Hivatalra bízott vagyon a Hivatal alapító okiratában meghatározott, illetve engedélyezett tevékenységek ellátását szolgálja. A Hivatal vezetője az e rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartásával jogosult, és egyben köteles a Hivatal vagyonkezelésében lévő, átmenetileg vagy időszakosan nem használt vagyontárgyak hasznosítására, a tartósan nem használt (felesleges) vagyontárgyak értékesítésére, a hasznosítás és értékesítés megyei közgyűlés elnökénél történő kezdeményezésére.

(3) A Hivatal vezetője felelős a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a Hivatal vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért, és annak működéséért.

(4) A Hivatal kezelésében lévő megyeháza helyiségeinek használatra kijelölése során elsőbbséget kell biztosítani a közgyűlés, a közgyűlési bizottságok, valamint az önkormányzati hivatal szakszerű, zavartalan és kulturált működéséhez szükséges igényeknek. Az önkormányzati hivatal használatában lévő irodahelyiségekben a hivatali dolgozók elhelyezésének joga jegyzői (munkáltatói) hatáskör.

III. RÉSZ

Az egyéb vagyongazdálkodási eljárások

I. Fejezet

A beszerzési eljárások

12. §

A beszerzési rendszer

(1) A 200.000 forint feletti beszerzést – mind hivatali, mind önkormányzati beszerzés tekintetében – kizárólag a 2. számú melléklet szerinti Beszerzési Célokmánnyal lehet kezdeményezni. A beszerzési eljárás csak a közgyűlés elnöke által engedélyezett Beszerzési Célokmány alapján, az abban megjelölt módon kezdhető meg és bonyolítható le.
(2) Az azonnali intézkedést igénylő (vis major) helyzetekben a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző köteles az élet és vagyon védelmét közvetlenül veszélyeztető helyzet megszüntetésére irányuló beszerzési intézkedések azonnali megtételére. A vis major helyzetről és a megtett halaszthatatlan intézkedésekről a közgyűlés elnökét azonnal, de legkésőbb 24 órán belül elektronikus levélben tájékoztatni kell.

13. §

Beszerzési célok és előirányzatok

(1) A tárgyévi költségvetési rendelet beszerzési előirányzatait a közgyűlés elnökéhez megküldött hivatali és önkormányzati beszerzési javaslatok, és a felhasználható pénzügyi források mérlegelésével kell megtervezni.
(2) A közgyűlés a költségvetési rendeletében határozza meg a tárgyév költségvetésének terhére finanszírozható beszerzési célokat és dönt az elfogadott beszerzési célok kiadási előirányzatairól.

14. §

Az Önkormányzat és a Hivatal közbeszerzési terve

(1) Az összesített közbeszerzési tervet a közgyűlés elnöke terjeszti a közgyűlés elé a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben meghatározott határidőben. A közbeszerzési terv tartalmára az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.
(2) 2
(3) A közbeszerzési tervet a megyei közgyűlés hagyja jóvá, és átruházott hatáskörben a megyei közgyűlés elnöke gondoskodik a terv folyamatos aktualizálásáról.
(4) A közbeszerzési terv összeállításának és módosításának döntésre előkészítése a Költségvetési és Vagyongazdálkodási osztályvezető feladata.
(5) Amennyiben a közbeszerzési tervben jóváhagyott bármely közbeszerzési eljárás időközben oka fogyottá vált, vagy év közben új beszerzési igények közgyűlési vagy elnöki befogadására kerül sor, módosítani kell a közbeszerzési tervet.
(6) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban jóváhagyott közbeszerzési eljárások lefolytatásának, vagy az ott megjelölt mennyiségek teljes körű beszerzésének kötelezettségét.

15. §

A beszerzett vagyontárgy tulajdonosa, vagyonkezelője

A beszerzett vagyontárgy tulajdonosa a megyei önkormányzat, vagyonkezelője (üzemeltetője, üzembentartója) – eltérő rendelkezés hiányában – a Hivatal.

16. §

A beszerzés tárgya, bekerülési költsége, becsült értéke

(1) A beszerzés tárgya1:
a) árubeszerzés,
b) szolgáltatás megrendelése (szolgáltatási koncesszió),
c) építési beruházás (építési koncesszió),
d) tervpályázati eljárás lehet.
(2) A beszerzés prognosztizált bekerülési költsége: a beszerzésre kerülő termék, szolgáltatás, építési beruházás költségelemzések és aktuális piaci információk alapján prognosztizált, a kínálati piacon elérhető átlagos beszerzési ára, vállalkozói díja, beruházási költsége. (a beszerzés prognosztizált bekerülési költsége határozza meg a beszerzés finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet mértékét)
(3) A rendelkezésre álló fedezet: a beszerzés megrendelőjének rendelkezésére álló, és a konkrét beszerzés finanszírozására felhasználható pénzügyi fedezet.
(4) A beszerzés becsült értéke: egy - egy konkrét beszerzésnek az ezen rendelet 7. sz. melléklete 4.-8. pontjaiban meghatározott szempontok szerint számított, illetve egybeszámított értéke. A beszerzés értéke (egybeszámított értéke) határozza meg a jogszerűen alkalmazható beszerzési eljárás típusát.

17. §

A beszerzési eljárások típusai

(1) A beszerzések lebonyolítására értékhatártól függően alkalmazható eljárások:
a) közbeszerzési eljárás,
b) versenypályázati eljárás,
c) egyszerűsített versenypályázati eljárás,
d) verseny nélküli beszerzés
(2) Az alkalmazandó beszerzési eljárás meghatározásakor minden esetben vizsgálni kell az egybeszámítási kötelezettség esetleges fennállását. Kétség esetén felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó szakmai állásfoglalását kell kezdeményezni.

18. §

A közbeszerzési eljárás

(1) A közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzéseket a hatályos közbeszerzési törvény rendelkezései szerint, felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadó bevonásával kell lebonyolítani.
(2) A tárgyévi közbeszerzési eljárások költségeit a tárgyévi költségvetésében kell megtervezni.
(3) A közbeszerzési eljárások lebonyolításában közreműködők feladatait és felelősségi rendszerét, valamint az egyéb eljárási szabályokat a Hivatali Közbeszerzési Szabályzata határozza meg.

19. §

Versenypályázati eljárás

(1) Ha a tárgyévi beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a nettó 10 millió forintot, de nem éri el az irányadó közbeszerzési értékhatárt, úgy a beszerzést versenypályázati eljárással kell lebonyolítani.
(2) A versenypályázati eljárás a pályáztató döntésétől függően lehet nyílt vagy meghívásos. A nyílt eljárás versenypályázati felhívását a megyei önkormányzat honlapján kell közzé tenni. Meghívásos eljárás esetén a versenypályázati felhívás közvetlen megküldésével legalább 3 írásos ajánlat beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot. A felhívás tartalmát a 4. sz. melléklet szerinti Versenyszabályzat rendelkezései alapján kell meghatározni.
(3) A versenypályázati eljárás során biztosítani kell az esélyegyenlőség, az elfogulatlan és szakszerű elbírálás követelményeit.
(4) Versenypályázati beszerzésnél a közgyűlés elnöke dönt a nyertes pályázó személyéről.

20. §

Egyszerűsített versenypályázati eljárás

(1) Ha a tárgyévi beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés beszerzési értéke eléri, vagy meghaladja a nettó 3 millió forintot, de nem éri el a nettó 10 millió forintot, úgy a beszerzést egyszerűsített versenypályázati eljárással kell lebonyolítani.
(2) Egyszerűsített versenypályázati eljárás esetén
a) legalább 3 írásos árajánlat beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot,
b) nem kell alkalmazni a Versenyszabályzatot, de az ajánlatok beszerzésekor és értékelésekor biztosítani kell az esélyegyenlőség és az elfogulatlan elbírálás követelményeit.
(3) Egyszerűsített versenypályázati beszerzésnél a közgyűlés elnöke dönt a nyertes pályázó személyéről.

21. §

Verseny nélküli beszerzés

(1) Ha a tárgyévi beszerzési tervben jóváhagyott beszerzés értéke nem éri el a nettó 3 millió forintot, úgy verseny nélküli beszerzést lehet lebonyolítani. A verseny nélküli beszerzések esetén is legalább 3 írásos ajánlat, piaci ár beszerzésével és értékelésével kell kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot és érvényesíteni kell a költségtakarékosság elvét. A költségtakarékosság elvének bizonyítható megsértése esetén fegyelmi és kártérítési felelősséget kell érvényesíteni.
(2) Nem kell versenypályázati, illetve egyszerűsített versenypályázati eljárást lefolytatni, ha a beszerzés teljesítésére – bizonyíthatóan - csak egy konkrét szervezet (személy) képes, illetve jogosult.
(3) A közgyűlés elnöke indokolt esetben (sürgősség, árleszállítási akció, stb.) versenypályázati, illetve egyszerűsített versenypályázati eljárás helyett verseny nélküli beszerzést engedélyezhet.
II. Fejezet

Az értékesítési eljárások

22. § (1) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül valamennyi ingatlan, és azon ingó vagyontárgy, értékpapír, üzletrész, és egyéb tőkebefektetés értékesítésének engedélyezése, amelynek becsült forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot meghaladja.

(2) Minden más esetben a közgyűlés elnöke jogosult az értékesítés engedélyezésére.

(3) Amennyiben a forgalmi érték nem, vagy csak magas költségen állapítható, vagy összehasonlító adat hiányában nem állapítható meg, úgy forgalmi értékként a vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékét kell figyelembe venni.

(4) Ingatlan vagyon értékesítését legalább 1 megyei napilapban, ingó vagyon értékesítését legalább a megyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét folyamatosan közzé kell tenni a megyei önkormányzat honlapján.

23. § A még kedvezőbb eladási ár elérése érdekében a 3 legkedvezőbb vételi ajánlatot benyújtott pályázók meghívásával a közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni. Áralku tárgyalás 1 vételi ajánlat esetén is elrendelhető.

III. Fejezet

A bérbeadási eljárások

24. § (1) A Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik az ingó és ingatlan vagyontárgyak bérbeadásának engedélyezése

25. § (1) Ingatlan vagyon bérbeadását legalább 1 megyei naplapban, ingó vagyon bérbeadását legalább a megyei önkormányzat honlapján kell meghirdetni.

(2) A még kedvezőbb bérleti díj elérése érdekében a 3 legkedvezőbb díjajánlatot benyújtott pályázó meghívásával a közgyűlés elnökének kezdeményezésére áralku tárgyalást kell lefolytatni.

(3) A bérbeadói jogok és kötelezettségek alanya a Hivatal.

IV. Fejezet

A selejtezési eljárások

26. § (1) A Közgyűlés elnöke engedélyezheti ingó vagyontárgy selejtezését, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke az 1 millió forintot eléri, vagy meghaladja. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv elnöki záradékolásával történik.

(2) A Hivatal vezetője elnöki engedély nélkül jogosult a vagyontárgy selejtezésére, ha a vagyontárgy könyvszerinti bruttó értéke nem éri el az 1 millió forintot, vagy érték nélkül van nyilvántartva. Az engedélyezés a selejtezési jegyzőkönyv jegyzői záradékolásával történik.

(3) Selejtezni akkor lehet, ha a vagyontárgy

a) nyilvántartási (könyvszerinti) nettó értéke nulla, vagy

b) a mindennapi munkavégzéshez feleslegessé vált, nem használható, vagy

c) elavult, korszerűtlen, a használatban lévő eszközökkel nem kompatibilis az eszköz, vagy

d) olyan mértékben meghibásodott, hogy nem javítható, vagy a kijavítás gazdaságtalan lenne.

(4) A Hivatal félévente jogosult selejtezési eljárást lefolytatni.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett, épületnek nem minősülő létesítmények selejtezésére az ingó vagyontárgyakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A selejtezési eljárás részletes szabályait a Hivatal selejtezési szabályzata tartalmazza.

V. Fejezet

A vagyonbiztosítási eljárások

27 §

A megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra és informatikai eszközökre vagyonbiztosítási, a gépjárművekre kötelező és CASCO biztosítást kell kötni.
A biztosítási költségeket a hivatal költségvetésében kell megtervezni.

IV. RÉSZ

Záró rendelkezések

I. Fejezet

A nyilvános adatok közzététele

28. § (1) A nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó

a) szerződések típusát, tárgyát,

b) a szerződést kötő felek nevét,

c) a szerződés értékét,

d) határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát,

e) fenti adatok változásait a megyei önkormányzat internetes honlapján közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül, és legalább 5 évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.

(2) A közzétételről a jegyző által kijelölt hivatali munkatárs gondoskodik.

29. § (1) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni.

(2) Az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb időtartamra kötött szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(3) Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

30. § (1) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb okból államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.

(2) A költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, továbbá az ezeket megalapozó információk a közgyűlés elé történő beterjesztés után nyilvánosak.

A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képező adatokra.
II. Fejezet

A hatálybalépés időpontja

31. § (1) Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 14/2011. (V. 26) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

III. Fejezet

Felhatalmazások

32. § (1) A követelés-elengedési, és egyéb pénzgazdálkodási eljárások szabályait a tárgyévi költségvetési rendeletben kell meghatározni.

(2) A közgyűlés indokolt esetben - minősített többségi felhatalmazás alapján - e rendelethez képest eltérő eljárási szabályokat állapíthat meg, de az eltérő eljárási szabályok nem lehetnek ellentétesek a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel.

33. § E rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: a megyei önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok jegyzéke

2. számú melléklet: Beszerzési Célokmány minta

3. számú melléklet: Hivatali Közbeszerzési Szabályzat

4. számú melléklet: Versenyszabályzat

5. számú melléklet: Versenypályázati felhívás minta

6. számú melléklet: a hivatali bíráló bizottság versenypályázati szakvéleménye és döntési javaslata (minta)

7. számú melléklet: értelmező rendelkezések

1

Az önkormányzati rendeletet a Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 10/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 29. §-a hatályon kívül helyezte 2024. november 29. napjával.

2

A 12/2022. (XI.24.) önkormányzati rendelet 18.§-a hatályon kívül helyezte.