Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes települési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 40.§ (1) bekezdése szerinti, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:    

1. § (1) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tatabánya Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
„l) a 12. mellékletét képező „Cseri Strand környezete és Multifunkcionális Sportcsarnok Szabályozási Terve” feliratú tervlapon jelölt területre;"      
(2) A Rendelet 1.§ (1) bekezdése kiegészül a következő q) és r) ponttal:    
„q) a 17. mellékletét képező „Tatabánya – Kertváros szabályozási terv” feliratú, 1-4. rajzszámú tervlapokon jelölt területre,
„r) a 18. mellékletét képező „Felsőgalla I. Szabályozási terv – 2015” feliratú tervlapon jelölt területre;”        

2. § A Rendelet 6/A.§-a kiegészül a következő a következő (15) bekezdéssel:     

„(15) Az Ln (nagyvárosias lakó) övezetben a „rendezvény és piacterület” terepszintjén legfeljebb 4,5 méteres építménymagasságú, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóhely funkciójú épület helyezhető el.”        

3. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 6/B. §-sal:  

       „Tatabánya – Kertváros nagyvárosias lakóterülete építési övezeteire vonatkozó
sajátos előírások

6/B. § (1) A nagyvárosias lakóterület jellemzően telepszerűen beépített, többszintes, kialakult lakóterület, melyben a közterületen álló épület szabályozási vonallal körülhatárolt területén belül helyezhetők el a lakásokat szolgáló gépkocsi tároló-, kereskedelmi és szolgáltató-, közmű és közlekedési- valamint sportlétesítmények. Új lakások a meglévő épületek bővítéseként, az épületek tetőszintjén, egy emeletszint ráépítésével létesíthetőek. Beépítetlen telken legfeljebb 13 m építménymagasságú épület helyezhető el.      
(2) A szabályozási vonallal és övezethatárral körülhatárolt területek elidegeníthetőek, lekeríthetőek.     
(3) Az épületek körüli zöldfelületek beépítése csak az építési helyen belül megengedett.      
(4)  Az egyes épületek tetőszintjén építési tevékenység csak az egész háztömbre készülő, egységes építészeti terv alapján engedélyezhető. A tetőfelület teljes területének legfeljebb 70%-a építhető be, a megmaradó felületeken a közösség számára is elérhető tetőkert és tetőterasz létesítése szükséges. A felület minimum 15%-án intenzív tetőkertet kell kialakítani.      
(5)  Mind az új épületeket, mind a tetőfelületen épülő új létesítményeket lapos- vagy alacsony hajlásszögű (max. 15°) tetővel kell fedni.    
(6)  A Kertváros nagyvárosias lakóterületeire vonatkozó részletes előírások:         

^xK-kialakult építménymagasság, tetőfelépítmény átlagos építménymagassága 2,5 m, új lakóépület esetén 13 m, új melléképület építménymagassága 6,0 m lehet.”

4. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 7/B. §-sal:

       „Tatabánya, Kertváros kisvárosias lakóterülete építési övezeteire vonatkozó  
sajátos előírások

7/B. § (1) Az 1950-1960-as években kialakult, kisvárosias lakóterület a Kertváros jellegzetes – kertes, legfeljebb 10,0 m építmény magasságú, többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgáló– beépítési típusa.        
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a) többlakásos lakóépület,      
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,      
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) sportépítmény,        
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,        
f) szálláshely szolgáltató épület,
g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.    
h) a rendeltetésszerű használatot nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.            
(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:   
a) üzemanyagtöltő állomás,   
b) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.  
(4) A kisvárosias építési övezetekben nem létesíthető falon kívüli- és visszatükröződésre alkalmas felületű, szerelt kémény.          
(5) A kisvárosias építési övezetekben melléképítmények –az állat ól, állat kifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló valamint az építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop létesítmények kivételével– elhelyezhetőek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m.      
(6)  A Kertváros kisvárosias beépítésű lakóterületeire vonatkozó részletes előírások:      

^*K-kialakult építménymagasság, tetőfelépítmény átlagos építménymagassága 3 m, kertben épülő új épület építménymagassága 3,0 m lehet                           
(7) Lk-K-1 jelű terület a négylakásos, magas-tetős, tömbtelkes beépítésű „bányászházak” építési övezete, mely a telkek beépítettsége és az épülettípusok alapján két alövezetre tagolódik. (Lk-K-1A, Lk-K-1B jelű területekre). A telken elhelyezett melléképületek és egyéb építmények építmény magassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.           
(8) Az Lk-K-1 jelű építési övezetben a kiskertek és az építési telek lekeríthető. A telken belül legalább 90%-osan áttört, legfeljebb 1,2 m magas kerítés építése engedélyezhető. A közterület felöli a kerítés legfeljebb 1,8 m magas, legalább 50%-ban áttört, hagyományos tégla, ill. vakolt architektúrájú, minimum 30 cm-es lábazattal kialakított, a meglévő építészeti arculattal harmonizáló kialakítású legyen.
(9) Az Lk-K-1 jelű építési övezetben, a főépület átépítésénél, a meglévő építészeti arculatot követő tetőszerkezet építése szükséges (utcával párhuzamos nyeregtető, mely természetes, „föld” színű pikkelyes fedés lehet). Nem építhető manzárd tetőforma, a tetőhajlásszöge 30-42° között szabadon megválasztható.      
(10) Az Lk-K-1A építési övezetben jellemzően az oldal lépcsős kétszintes házak állnak, melyekben 4 lakás van. A lakások száma, a telekméretek és a beépítési sűrűség miatt,- nem növelhető, de a meglévő lakások bővítésével a tetőtér és az épület beépített alapterülete bővíthető.
(11) Az Lk-K-1B építési övezetben jellemzően a középső lépcsőházas, kétszintes házak állnak, melyekben 4 lakás van. A lakások száma növelhető. Telkenként legfeljebb két új lakás építhető, ha a szükséges gépkocsi-mennyiség elhelyezhető. A tetőtér és az oldalkert a megengedett mértékben beépíthető. A telken elhelyezett melléképületek és egyéb építmények építmény magassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.         
(12) Az Lk-K-2 jelű terület a többlakásos, lapostetős, telkes és úszótelkes beépítésű házak építési övezete, mely a telekhasználat alapján két alövezetre tagolódik. (Lk-K-2A, Lk-K-2B jelű területekre).
(13) Az Lk-K-2 jelű építési övezetben az épületek átépítését területegységenként egységes tervek alapján kell kivitelezni úgy, hogy a tömb egy-egy utcája mentén egységes építészeti megjelenés alakuljon ki.  
(14) Az Lk-K-2 építési övezetben kétszintes, telkes beépítésű, többlakásos lakóépületek állnak, melyek emeletráépítéssel átépíthetők. A lakások száma növelhető, ha a szükséges gépkocsi mennyiség elhelyezhető. Az új emeleti szint a tető felületének legfeljebb 60%-án építhető, a többi területen tetőkertet, tetőteraszt kell kialakítani. Az új emeleti szintet lapos- illetve alacsony hajlásszögű (max. 15°) tetővel kell fedni. A telken elhelyezett melléképületek, építmények s egyebek építmény magassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.         
(15) Az Lk-K-2A jelű építési övezetben az épületek utcai homlokzata előtt és az előkertben kerítés nem építhető. A kiskertek lekeríthetők. A telken belül csak legalább 80%-osan áttört, legfeljebb 1,2 m magas kerítés építhető. A kiskertek közterület felöli a kerítése legfeljebb 1,8 m magas, legalább 50%-ban áttört, a modern lapostetős épülethez illeszkedő fém, illetve tagozat nélküli kő illetve tégla anyagú, a meglévő építészeti arculattal harmonizáló kialakítású legyen.
(16) Az Lk-K-2B jelű építési övezetben az úszótelkek elidegeníthetők és a telekalakításra vonatkozó előírások alapján magánterületekre oszthatóak.” 

5. § A Rendelet 8.§ (1) bekezdésének paraméter-táblázata kiegészül a következő sorokkal:    

6. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 8/B. §-sal:  

„Tatabánya, Kertváros kertvárosias lakóterülete építési övezeteire vonatkozó
sajátos előírások

8/B. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy-kertes, legfeljebb kétlakásos lakóépület elhelyezésére szolgáló terület. 
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:          
a) kétlakásos lakóépület,        
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,      
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.    
(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:   
a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,        
b) sportépítmény,        
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.           
(4) A kertvárosias lakóterületen a gépjárművek elhelyezését a telken belül kell megoldani.         
(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: 
a) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
b) üzemanyagtöltő állomás    
c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(6) Az Lke-K-1, Lke-K-2, Lke-K-3 jelű területek a kertváros jellegzetes kertes beépítései, melyekben a lakóépületek az oldalkert és a hátsókert felé bővíthetőek. Az utcai homlokzat változatlan formájának megtartása mellett (homlokzat magassága nem emelhető, csak a tetőfelület utcai hosszának 1/3-nál kisebb merőleges tetőszerkezeti elem, vagy kiálló tetőablak helyezhető el) a tetőtér beépíthető.        
(7) A Kertváros kertvárosias beépítésű lakóterületeire vonatkozó részletes előírások:      

*Kialakult állapot szerint a meglévő oldalhatáron álló épületek oldalhatáros beépítéssel bővíthetőek.”      

7. § A Rendelet 9.§ (1) bekezdésének paraméter-táblázata kiegészül a következő sorral:   

8. § (1) A Rendelet 11.§ (1) bekezdés a) pontjának paraméter-táblázata előtti szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:  
„a) Az „Óváros és VII-es telep” és a „Cseri Strand környezete és Multifunkcionális Sportcsarnok” területeire érvényes Szabályozási Tervek területén:" 
(2) A Rendelet 11.§ (1) bekezdés a) pontjának paraméter-táblázata kiegészül a következő sorral:

9. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 11/C. §-sal:

„Tatabánya, Kertváros településközpont vegyes területe építési övezeteire vonatkozó
sajátos előírásai

11/C. § (1) A Kertváros területén, kialakult beépítési típust mutató intézményterületek övezete, mely elsősorban oktatási és kereskedelmi intézmények elhelyezésére szolgál.      
(2) A településközpont vegyes területen (továbbiakban intézményterület) elhelyezhető:     
a) intézményépítéssel együtt lakás (a hasznos terület maximum 50%-os arányában),      
b) igazgatási épület,    
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,  
d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény.        
(3) Az intézményterületen kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.     
(4) A Vt-K-1 jelű terület a meglévő létesítmények övezete.
(5) A Vt-K-2 fejleszthető kereskedelmi, szolgáltató területek övezete.      
(6) A Kertváros településközpont vegyes területeire vonatkozó részletes előírások:      

*Minden „K” (kialakult) paraméterrel rendelkező telek –ha egyéb rendelkezések nem gátolják– beépíthető
(7) Az intézményterületeken lakás csak intézményi funkcióval egyszerre, a hasznos terület maximum 50%-ában, legfeljebb az emeleti szinteken építhető. A kialakítható lakások száma, a telekméret függvénye, a telekterület minden megkezdett 500 m²-e után egy lakás létesíthető.”

10. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 12/E. §-sal:    

„Tatabánya, Kertváros kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területe építési övezeteire
vonatkozó sajátos előírások

12/E. § (1) A kereskedelmi, gazdasági területen az OTÉK 19.§-ában meghatározott létesítmények helyezhetőek el. 
(2) A Gksz-1 övezetben kialakítható legkisebb telekszélesség 20 méter.    
(3) A Kertváros kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági területeire vonatkozó előírások:  

11. § (1) A Rendelet 15.§ (1) bekezdés a) pontjának paraméter-táblázata előtti szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:       
„a) Az „Óváros és VII-es telep”, az „Újváros-Kelet és Sárberek”, a „Bánhida és Dózsakert”, a „Bánhida, Turul utca és környéke” valamint a „Cseri Strand környezete és Multifunkcionális Sportcsarnok” területeire érvényes Szabályozási Tervek területén:”          
(2) A Rendelet 15.§ (1) bekezdés a) pontjának paraméter-táblázata kiegészül a következő sorral:

(3) A Rendelet 15.§ (1) bekezdés a) pontjának paraméter-táblázatát követő „Megjegyzések” szövegrész kiegészül a következő ae) és af) alpontokkal:  
„ae) A Ksport-3 övezetben a beépíthetőség és a parkolási szükséglet nem telkenként, hanem az övezet egészében biztosítandó, a telkek összevonandóak.      
af) A parkoló-mérleget az egyidejűség figyelembevételével kell kiszámítani. Ez alapján a Ksport-1, -2, -3 övezetekben a parkolók száma a magasabb jogszabályban meghatározott parkoló szám mértékének 85 %-ánál nem lehet kevesebb.”  

12. § A Rendelet 15.§ (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:          
„d) A Kertváros különleges területeire vonatkozó előírások:”          

13. § A Rendelet 15.§-a kiegészül a következő (5)-(7) bekezdésekkel: 

„(5) A K-sp övezetben alábbi létesítmények helyezhetők el: 
a) sportpályák,
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.               
c) pihenést, testedzést és rekreációt szolgáló építmények,  
d) strand és hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények,    
e) vendéglátó épület,  
f) a terület fenntartásához szükséges épület, nyilvános illemhelyek,         
g) parkolók.     
(6) A K-sp övezetben a vasút mentén a Szabályozási Terven jelölt „beültetési kötelezettségű területen” többszintű növényzet telepítendő, a jelölt területen belül a meglévő gyep, illetve ligetszerű növényzet megtartandó.      
(7) A K-m övezetben a műemlék Lapatári malom szolgáltató- és vendéglátó funkciójú épülete, valamint a majorsági állattartás gazdasági épületei, építményei helyezhetőek el.”

14. § (1) A Rendelet 15/D.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A „Nyugat-Gerecse” Szabályozási Terv területén a Hétvégi házas övezetekben telkenként egy épületben egy üdülő egység helyezhető el. Elhelyezhető továbbá:   
a) kereskedelmi-szolgáltató,
b) vendéglátó funkció,  
melyek az üdülőterület használatát nem zavarják.”    

15. § A Rendelet 17.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:        
„(6) A KÖu övezetben a Szabályozási Terven jelölt építési helyen elhelyezhető szálláshely, kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, melynek az építmény magassága nem haladhatja meg a 6,5 métert és a beépített alapterülete nem lehet 500 m²-nél nagyobb. A terület közforgalom elől nem zárható el.”    

16. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és 17/B. §-sal:

„Kertváros” szabályozási terv közlekedési- és közműterületeinek övezeteire vonatkozó
sajátos előírások

17/B. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a Szabályozási Terv tartalmazza.      
(2) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.      
(3) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A védőtávolság értéke az M1 autópálya mentén a tengelytől mért 250-250 méter, az 1sz. országos főút és a 8135 sz. összekötőút mentén a tengelytől mért 50-50 méter.   
(4) A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén a szélső vágánytól mért 100-100 méteres, a Tatabánya-Oroszlány vasútvonal mentén a szélső vágánytól mért 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.          
(5) A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖu jellel megkülönböztetett terület az országos utak, valamint a helyi forgalmi és gyűjtő utak területe.  
(6) A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:         
a) M1 autópálya:                                                                            K.I.B.             
b) 1. sz. főút:                                                                                  K.III.B., B.III. a-B.    
c) 8135 sz. ök. út (Rákóczi F. út -Szvatopluk út), forgalmi út:       K.V.B., B.IV. b–B.      
d) tervezett forgalmi út (autópályával párhuzamos):                     K.V.B.
e) helyi gyűjtőutak:                                                                        K.V.B., B.V. c-C.      
f) kiszolgáló (lakó) utak:                                                                B.VI. d-C.      
g) önálló kerékpárutak:                                                                 K.IX., B.IX.   
h) önálló gyalogutak:                                                                    K.X., B.X.      
(7) A terület önkormányzati úthálózatán belül helyi gyűjtőúti szerepet tölt be:      
a) Az Alkotmány u. – Blaha L. út – Építők útja – Hadsereg u.        
b) A Móricz Zs. u. –Szőlődomb u.     
c) A Lapatári út –Gerecse u.  
d) A Szent György u. –és tervezett összekötése a nyugati ipari parkkal     
e) A benzinkúthoz vezető út. 
(8) A közforgalom számára megnyitott magánutakat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.           
(9) A Szabályozási Terven jelölt helyeken „a meglévő lakóutcák kiegészítő fásítása” és az „új utak javasolt fásítása” jellel jelölt útszakaszokon minimum egyoldali fasor alakítandó ki.     
(10) A vegyeshasználatú burkolatokat és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását építész, kertépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.
(11) A KöG jelű építési övezet meglévő garázsépületek és a hozzá tartozó közlekedési területek övezete, melyben minden meglévő garázsegység felújítható.”      

17. § A Rendelet kiegészül a következő alcímmel és a 21/C. §-sal:   

„Kertváros szabályozási terv mezőgazdasági területeire vonatkozó
sajátos előírások

21/C. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetében kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége min. 30 m.       
(2) Állattartó épületet és kapcsolódó létesítményeit tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.       
(3) Az Má övezetben az építési hely határvonalai:    
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, 
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,         
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.        
(4) Az Má övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetőek el.       
(5) Az általános mezőgazdasági területek közé a szabályozási tervlapon „Má” jellel lehatárolt területek tartoznak.   
(6) Az Má jelű, általános mezőgazdasági területen, új építési igény esetén az alábbi paraméterek biztosítandóak:
a) beépítési mód:                     szabadonálló 
b) beépítettség:                        max. 1%        
c) építménymagasság:             4,5 m  
d) telekterület:                          3000 m²                
e) zöldfelület:  min.                  95%   
f) telekszélesség:                     30,0    
g) telekmélység:                      -         
(7) Az Má övezetben lakóépület kizárólag a gazdasági létesítmények kialakításával egyidejűleg, illetve azt követően helyezhető el. A lakóépület alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési % fele, de legfeljebb 200 m² lehet.          
(8) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a kertes mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:      
a) Mk-1                                    Vértesszőlős melletti kiskertes terület,       
b) Mk-2                                    iparterület melletti kertes terület.    
(9) Az kertes mezőgazdasági területen új építési igény esetén az alábbi paraméterek biztosítandóak:
az Mk-1 jelű övezet előírásai:  
a) beépítési mód:                     ikres   
b) beépítettség:                       max. 3%, max. 30 m²
c) építménymagasság:            3,5 m  
d) telekterület:                         720 m²                   
e) zöldfelület:  min.                  95%   
f) telekszélesség:                    14,0 m
g) telekmélység:                      30,0 m.          
Az Mk-2 jelű övezet előírásai: 
a) beépítési mód:                    szabadonálló 
b) beépítettség:                       max. 3%, max. 200 m²                
c) építménymagasság:            4,5 m  
d) telekterület:                         1500 m²                
e) zöldfelület:  min.                  95%   
f) telekszélesség:                    14,0 m
g) telekmélység:                      -
(10) Az Mk-1 övezetben lakóépület kialakítása esetén a közművesítés szükséges mértéke: teljes. Gazdasági épület kialakítása esetén az építési engedélynek nem feltétele a teljes közművesítettség.      
(11) A 100 m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.     
(12) Az épületek maximális szélessége övezetben legfeljebb 12,0 m lehet.  
(13) A mezőgazdasági övezetekben különálló árnyékszék nem létesíthető.”

18. § A Rendelet 22.§-a kiegészül a következő (6), (7) és (8) bekezdésekkel:
„(6) A vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, közcélú csatornák medre és parti sávja tartoznak
(7) A vízfolyások és közcélú csatornák mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. 
(8) A felszíni vizek mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetőek.”         

19. § A Rendelet 12. melléklete helyébe az e rendelet 1. melléklete szerinti, a „Cseri Strand környezete és Multifunkcionális Sportcsarnok Szabályozási Terve; melléklet lép. 

20. § A Rendelet kiegészül az e rendelet  
a) 2. melléklete szerinti, a „Tatabánya – Kertváros Szabályozási Terv” feliratú, 1-4. rajzszámú, 17. melléklettel;      
b) 3. melléklete szerinti, a „Felsőgalla I. Szabályozási terv – 2015” feliratú, 18. melléklettel.

21. § Hatályát veszti a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének:    
a) Tatabánya Óváros, Cseri strand és környezete helyi építési szabályzatáról szóló 26/2008. (IX.29.) önkormányzati rendelete,   
b) Tatabánya – Kertváros városrész Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 32/2007.(XII.03.) önkormányzati rendelete,     
c) Felsőgalla, Rózsadomb helyi építési szabályzatáról szóló 24/1998. (VIII.19.) önkormányzati    rendelete,       
d) Tatabánya, Felsőgalla, Bódishegy helyi építési szabályzatáról szóló 20/2008. (VI.23.) önkormányzati rendelete,         
e) Tatabánya, Lókúti dűlő helyi építési szabályzatáról szóló 39/2009. (IX.25.) önkormányzati    rendelete.

22. § Ez a rendelet 2016. január hó 1. napján lép hatályba.        

                                   Schmidt Csaba s.k.                                      Tamásné Lobenwein Gizella s.k.

                                       polgármester                                                                  jegyző