Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 12. 15- 2025. 12. 15

Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

2025.12.15.

[1] Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján.

[2] a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal, az illetékes nemzeti park igazgatósága, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2023. (III.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

2. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területei

3. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei

4. melléklet Településképi bejelentés alá tartozó építési tevékenységek

5. melléklet Ültetési távolságok

6. melléklet Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek

7. mellélet Nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek

8. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 1. § (6) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

(E Rendelet alkalmazásában:)

„5. tájékoztató eszközök:
a) a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, ha az egységet magában foglaló épületen, az azzal érintett telken vagy azzal közvetlenül csatlakozó közterületen található,
b) a reklám nélküli útbaigazító, irányító táblák, műszaki eszközök, függetlenül attól, hogy önállóan vagy parkoló járművön felépítményként helyezik el
c) rendezvényt népszerűsítő, a rendezvény időtartamában kihelyezett ideiglenes feliratok, anyagtól függetlenül”

2. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai:)

„a) helyi védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nevesített partner, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet”

3. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A helyi védelem meghatározása

4. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Esztergom Megyei Jogú Város védelem alatt álló helyi építészeti örökségét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Hatályát vesztette

(3) A helyi egyedi védelem a hagyományos településkép megőrzése céljából az építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, műszaki vagy ipari szempontból jelentős építményekre és a hozzájuk tartozó melléképítménnyel és kerítéssel alkotott építményegyüttesekre vagy az építmény egy-egy értékes részletére terjed ki, melynek kategóriái:
a) az É jelű védettségi kategóriába sorolt értékek építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet maghatározó megjelenéssel, tömegformával, építészeti részletekkel rendelkeznek;
b) az ÉR jelű védettségi kategóriába sorolt értékek építészeti szempontból olyan értékes elemeket tartalmaznak, melyek illeszkednek a településrész hagyományához.”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ÉR jelű védettségi kategória hatálya az építmény egyes építészeti szempontból értékes részletére terjed ki, mely kategóriába sorolt részleges védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.”

(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A HT jelű helyi területi védelem a város épített és természeti környezetének olyan összefüggő részére terjed ki (utcák, terek, városrészek, építmények együttesei, temetők, parkok), ahol a város arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó egyedi értékek történelmileg kialakult együttest alkotnak, amely a város jellegzetes szerkezete, utcahálózata, városképe, tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek. A helyi védett terület lehatárolását a 1.3. sz. melléklet tartalmazza.”

5. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Esztergom Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területét a 2. melléklet tartalmazza.”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 6. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:)

„k) helyi védett terület.”

6. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A település teljes területén új épület megépítése, az adott szerkezet átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása (a továbbiakban: építés) során, az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben:

a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

aa) erős, élénk, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő – színű anyagok használata;

ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyag;

ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.

b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:

ba) pala (kivéve a természetes és a műpala);

bb) rozsdásodó bádog,

bc) műanyag,

bd) hatályát vesztette

be) bitumenes zsindely, valamint

bf) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével ipari fémlemez (kivéve a korcolt fémlemez fedést).

c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:

ca) domború üvegezés;

cb) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint

cc) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.

d) a világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:

da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;

db) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;

dc) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket;

dd) egyenetlen, magas intenzitású világítás;

de) az utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás;

df) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása”

7. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);

ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint

ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.

b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb) arányos,

bc) funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;

cb) tagozatokat visszafogottan használó;

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;

cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;

ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint

cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

dc) a művi értékekkel egységben kezelt;

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;

df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító;

eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;

ec) az építmények összhangját megteremtő;

ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint

ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő

f) a sajátos építményfajták építése, felújítása, vagy átépítése során – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;

fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;

fc) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;

fd) hatályát vesztette

fe) szélkerék nem létesíthető

g) kerítéskialakítás tekintetében:

ga) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:

gb) forgalmi terhelések mérséklésére:

gc) történeti hagyományok megtartására;

gd) utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint

ge) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.

h) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

ha) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;

hb) időtálló, minőségi anyaghasználat;

hc) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;

hd) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;

he) növényzet alkotta kerítés lehetősége;

hf) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;

hg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

i) a berendezésekre vonatkozóan:

ia) berendezés elsősorban közterületről nem látható módon helyezhető el.

ib) Kisméretű műszakilag szükséges eszközök és vezetékek falba süllyesztve helyezhetőek el.

ic) Abban az esetben, ha a berendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől, akkor az alárendelt homlokzaton, a környezetbe illesztett módon, takartan helyezhető el;

id) Városszerkezeti jelentőségű területen kívül, nagyvárosias lakóterületen a berendezés a homlokzat vagy tető strukturájához alkalmazkodva rendezetten, szabályos rendben, takarás nélkül is elhelyezhető

j) cégért, épületfeliratot, tájékoztató eszközt az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell elhelyezni a homlokzaton:

ja) illeszkedés a homlokzat vízszintes és függőleges tagolásához,

jb) illeszkedés a nyílászárók kiosztásához, ritmusához,

jc) összhang az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

jd) csak diszkréten világító cégér vagy indirekt megvilágítású épületfelirat létesíthető,

je) kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett épületfelirat helyezhető el,

jf) megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten helyezhetőek el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők,

jg) utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni,

jh) kirakat- és ablaküveget nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel teljes egészében takarni nem lehet, a homlokzati struktúrához illeszkedő felirat vagy logó elhelyezhető, kirakat berendezhető.”

8. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);

ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint

ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.

b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb) arányos,

bc) funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.

c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;

cb) tagozatokat visszafogottan használó;

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;

cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;

ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint

cf) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

dc) a művi értékekkel egységben kezelt;

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;

df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító;

eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;

ec) az építmények összhangját megteremtő;

ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint

ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő

f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;

fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;

fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;

fd) hatályát vesztette

g) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ga) a táji látványt nem zavaró;

gb) a növényzettel harmonikus

gc) elsősorban természetes anyagokból készülő;

gd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

h) kerítéskialakítás tekintetében:

ha) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;

hb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

hc) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;

hd) időtálló, minőségi anyagok használata;

he) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;

hf) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;

hg) növényzet alkotta kerítés lehetősége;

hh) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;

hi) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

9/A. Helyi védett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

9. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyi védett területen a 8. § (1) és a 9. § (1) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Helyi védett területeken a közterületek burkolatát és berendezését az utcaképhez igazodva egységesen kell kialakítani.”

10. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) „9/B. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/B. Helyi védett területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/B. § (1)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) ) Helyi védett területeken a 8. § (2) és a 9. § (2) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.

(2) Helyi védett területeken az adott utcában jellemző helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a külső megjelenést befolyásoló építések során az utcaképi környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók.

(3) Helyi védett területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület tömegét érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során az épület fő méreteit az utcában lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyeit hordozó helyi egyedi védett épületekhez, épületrészletekhez illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Helyi védett területeken helyi egyedi védett épület bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során csak az eredeti épület értéket képviselő anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.

(5) Helyi védett területen az egységes utcakép érdekében

a) Hatályát vesztette

b) az épületek utcafronti fő tömegének tetőformájával a szomszédos 3-3 épület tetőformájához kell illeszkedni.

c) elaprózott tetőfelületekből álló, túlformált tetőforma, valamint lapostető nem alakítható ki

(6) Helyi védett területen a magastetős épületeknél égetett cserépfedést, palafedést vagy korcolt fémlemez fedést kell alkalmazni. Cserepeslemez fedés nem alkalmazható.

(7) Tetőtérbeépítés esetén a közterület felé eső tetősíkon nem helyezhető el aránytalanul nagy, a tetőfelület dominanciáját jelentősen megváltoztató tetőfelépítmény. Tetősíkba helyezett tetőablak elhelyezhető.

(8) Helyi védett területen az épületek homlokzati falfelületén a hagyományos vagy hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni. Az eredetileg vakolt épületek homlokzatain elsődlegesen vakolatot kell alkalmazni. Nem alkalmazható:

a) az utcafronti homlokzaton műanyag vagy fémburkolat,

b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű téglaburkolat,

c) nem természetes hatású kőburkolat, ragasztott vékony kőlap vagy csiszolt, fényes felületű kőlap.”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Helyi védett területeken a homlokzati nyílászárók fából, fémből vagy famintás laminált felületképzésű műanyagból készülhetnek az adott utcában vagy utcatömbben lévő helyi egyedi védett épületeken jellemzően alkalmazott színeket használva.”

12. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során érvényesítendő egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);

ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint

ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.

b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb) arányos,

bc) funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;

cb) tagozatokat visszafogottan használó;

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;

cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;

ce) nyílásrendszerében rendezett;

cf) logikát tükröző; valamint

cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

dc) a művi értékekkel egységben kezelt;

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító;

eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;

ec) az építmények összhangját megteremtő;

ed) utcaszakaszonként egységes megjelenést előtérbe helyező; valamint

ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő.

f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;

fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;

fc) hatályát vesztette;

fd) hatályát vesztette.”

13. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 13. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. A berendezésekre és tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

14. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A település területén a berendezésekre és tájékoztató eszközökre vonatkozó építés során érvényesítendő, településképi követelmények az alábbiak:

a) formai követelmények tekintetében:

aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

ab) arányos;

ac) a funkciót tükröző

ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;

ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró

kialakítás alkalmazható.

b) anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ba) nem rozsdásodó;

bb) minőséget képviselő;

bc) könnyen karbantartható;

bd) élénk színeket nem használó;

be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható”

15. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatához, az országos követelményekben meghatározott tartalommal az ÉTDR-en keresztül kell benyújtani.”

16. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 16/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. A bejelentési eljárással érintett építmények, tájékoztató eszközök és rendeltetésváltozások köre

17. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Támogatás mértéke:

a) az országosan védett az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetés szerinti jellege alapján lakóházként, irodaként, iskolaként, gazdasági épületként, üzletként nyilvántartott, továbbá a helyi védelem alatt álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a mely összeg vissza nem térítendő támogatás;

b) a településképi szempontból meghatározó területen található, de egyedi védelem alatt nem álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a, mely összeg 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a visszatérítendő támogatás;

c) a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az a) és b) pontokban meghatározott arányoktól eltérhet, ha a (2) bekezdésben meghatározottak jelentős többletköltséggel járnak, továbbá, ha az egyedi védett érték egyéb területi védettséget is élvez.

(4) Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a visszatérítendő támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka befejezése, melyet számlákkal kell igazolni. A számláknak a támogatott nevére kell szólniuk.

(5) A támogatás megpályázásának alapja az 50%-os önerő vállalása, az önerő feletti költséget (pályázott összeg) a pályázónak kell megelőlegeznie. (Költségen minden esetben a teljes bekerülési költség értendő, mely tartalmazza az épület (2) bekezdésben jelzett meghatározó elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést, és a belső helyreállítások költségeit is.”

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A pályázatokat a pénzügyi, a fejlesztési és a rendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezést megelőző év június 30-ig a Bizottság hirdeti meg, és szeptember 30- ig kell benyújtani papír alapon, 1 példányban.”

(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) A pályázati szándék visszavonása írásbeli bejelentés alapján történik.

(11) Ha a támogatott a (2) bekezdésben szereplő építési munkákat a megállapodásban vállalt határidőre nem tudja befejezni, írásban kérheti a támogatási összeg következő évi felhasználását. A határidő hosszabbításról a Bizottság dönt. Erre vonatkozó kérelem csak egyszer adható be. A fel nem használt összegek odaítéléséről a Bizottság dönt.”

(4) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A pályázati évben fel nem használt összegnek minősül a (11) bekezdés szerint:

a) a benyújtott pályázattól a támogatási szerződés megkötését megelőzően visszalépők számára előzetesen számított összeg,

b) a Bizottság által nem támogatott pályázók számára számított összeg,

c) megkötött támogatási szerződés felmondása, az attól való elállás, vagy a támogatási szerződés megszüntetése, felbontása eredményeként a támogatott részére meg nem fizetett, vagy a támogatott által visszafizetett összeg”

(5) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (12)–(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) A pályázatokat a Bizottság az adott évi költségvetési rendeletet jóváhagyó közgyűlési ülés időpontját követő hónap utolsó napjáig bírálja el.

(13) A pályázat eredményéről a pályázók írásban értesítést kapnak.

(14) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai támogatásra kerültek, a polgármester támogatási szerződést ír alá a megvalósítás feltételeiről.”

(6) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (15) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok ellenőrzésére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a felmerült költségek igazolását, s azt, hogy:)

„c) a visszatérítendő támogatás visszafizetését annak átutalása után legfeljebb 1 évvel meg kell kezdeni. A visszafizetés legfeljebb 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben. A támogatási keretet elkülönített számlán kell kezelni.”

(7) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A támogatott az (2) bekezdésben szereplő építési munkák kivitelezési ideje alatt, a kivitelezés időszakára az önkormányzat által készített, alábbi szöveget tartalmazó táblát köteles az épület közterület felüli oldalán jól látható módon elhelyezni: A felújítás a településkép védelme érdekében az önkormányzat által adott támogatással valósul meg.”

18. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 23. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A Bizottság jóváhagyásával a 23. § -ban szabályozott támogatás – különös méltánylást érdemlő esetben – soron kívüli támogatásként, az e § -ban meghatározott feltételekkel, egyedi kérelemre, pályázat nélkül, az igénylés évében bármikor nyújtható. A soron kívüli támogatásra az e § -ban nem szabályozott kérdésekben a 23. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy az adott tárgyévben a soron kívüli támogatás költségvetési keretéből a támogatás fedezete biztosított legyen.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása körében különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az olyan körülmény fennállása, amikor a 23. § (2) bekezdésében meghatározott felújítás, helyreállítás mielőbbi elvégzése az élet, vagyon és örökségvédelmi szempontokra tekintettel indokolt volt.

(4) A soron kívüli támogatást az igénylő időbeli megkötés nélkül bármikor igényelheti. Az igénylésről a Bizottság az igénybejelentés benyújtását követő ülésén dönt. Amennyiben a Bizottság a soron kívüli támogatás elutasítása mellett dönt, az nem zárja ki a rendelet 23. §-a alapján a pályázat benyújtását.”

19. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

20. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)

a) 9/B. § (9) bekezdése,

b) 9/B. § (11) bekezdése,

c) „A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre” alcím címe,

d) 24. § (2) bekezdése.

21. § Ez a rendelet 2025. december 15-én lép hatályba.

1. melléklet a 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet

3. melléklet a 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet