Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 12. 15Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a településkép védelméről
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Esztergom város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Esztergom város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények szabályozásával;
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval;
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Esztergom város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének megőrzése.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) E Rendelet területi hatálya Esztergom város teljes közigazgatási területe.
(5)1 E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
1. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
2. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területei
3. melléklet Esztergom Megyei Jogú Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei
4. melléklet Településképi bejelentés alá tartozó építési tevékenységek
5. melléklet Ültetési távolságok
6. melléklet Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek
7. mellélet Nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek
8. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
(6) E Rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2.2
3.3
4. Városszerkezeti jelentőségű terület: A Második Katonai Felmérésen települési területként szereplő történeti települési terület.
5.4 tájékoztató eszközök:
a) a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, ha az egységet magában foglaló épületen, az azzal érintett telken vagy azzal közvetlenül csatlakozó közterületen található,
b) a reklám nélküli útbaigazító, irányító táblák, műszaki eszközök, függetlenül attól, hogy önállóan vagy parkoló járművön felépítményként helyezik el
c) rendezvényt népszerűsítő, a rendezvény időtartamában kihelyezett ideiglenes feliratok, anyagtól függetlenül
2.5 Településképi illeszkedés vonatkozó rendelkezések
2. § (1)6 A Településképi illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2)7 Településképi szempontból illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a településrész építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. §8 (1) Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai:
a)9 helyi védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nevesített partner, Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet
b) a kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) értékvizsgálat és a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai,
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.),
bf) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indokolás;
c) a kezdeményezés beadásának módja: a polgármesternek, vagy az önkormányzati főépítésznek címezve írásban az E-PAPÍR üzenetküldő alkalmazáson keresztül elektronikus úton, illetve papír alapon postai úton vagy személyesen.
(2) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés szabályai:
a) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről az Önkormányzat e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról az eljárás megindítása keretében normatív határozattal dönt.
b) Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
ba) műszaki indokok alapján, vagy életveszély elhárítása miatt, vagy a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy ha a helyi védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy megsemmisülés esetén kerülhet sor;
bb) a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént;
bc) a megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
c) Ha a helyi védett érték magasabb szintű védettséget kap, akkor a helyi védelmet meg kell szüntetni.
d) A helyi védelem nyilvántartása – a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a településképi rendelet 1. mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
(4)10
(3) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése a települési főépítész feladata.
(4) A védelem alá helyezésre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a települési főépítész elkészítteti a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlapot.
3/A. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
3/A. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az értékkatasztert alkotó értékvédelmi adatlap tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem területhatárát (cím, helyrajzi szám, helyszínrajz),
e) a védett érték rendeltetését és használati módját,
f) a védelem rövid indokolását,
g) a védetté nyilvánítás idejében készült fényképet,
h) a helyi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt továbbra is a nyilvántartásban kell maradnia.”
4.11 A helyi védelem meghatározása
4. § (1)12 Esztergom Megyei Jogú Város védelem alatt álló helyi építészeti örökségét az 1. melléklet tartalmazza.
(2)13 Hatályát vesztette
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § A helyi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) a védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának a visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére kell törekedni;
d) a védett elem bontására kizárólag a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A helyére épülő új épületnek/épületrésznek a tömegével és a beépítési módjával követnie kell az eredeti épület tömegének, utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az értékvédelmi adatlapon megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell;
e) a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor;
f) az ÉR jelű kategóriába sorolt, részleges védelem alatt álló építményen és annak környezetében építési tevékenységet végezni úgy lehet, hogy a védelem alatt álló elem ne sérüljön meg és az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen;
g) a védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, átalakítását és a funkciójának a megváltoztatását;
h) a helyi egyedi védelem alatt álló elemet, annak fennmaradását, érvényesülését és hitelességét nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja
ha) a védett építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében végzett építési tevékenység és területhasználat,
hb) a védett elem korszerűsítése, átalakítása, funkcióváltása, bővítése vagy részleges bontása,
hc) a védett elemhez történő hozzáépítés, ráépítés vagy annak telkén új építmény, építményrész építése.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1)16 Esztergom Megyei Jogú Város településképi szempontból meghatározó területét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt három településrész együttes halmazát:
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
7. §18 A település teljes területén új épület megépítése, az adott szerkezet átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása (a továbbiakban: építés) során, az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
aa) erős, élénk, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő – színű anyagok használata;
ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyag;
ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
ba) pala (kivéve a természetes és a műpala);
bb) rozsdásodó bádog,
bc) műanyag,
bd) hatályát vesztette
be) bitumenes zsindely, valamint
bf) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével ipari fémlemez (kivéve a korcolt fémlemez fedést).
c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:
ca) domború üvegezés;
cb) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
cc) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.
d) a világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
db) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
dc) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket;
dd) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
de) az utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás;
df) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása
8.19 A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1)20 A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület- elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést és utcaszakaszonként összehangolt garázselhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni:
b) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ba) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
bb) portaépület előkertben is elhelyezhető.
bc) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
bd) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
be) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
(2)21 A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő
f) a sajátos építményfajták építése, felújítása, vagy átépítése során – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) hatályát vesztette
fe) szélkerék nem létesíthető
g) kerítéskialakítás tekintetében:
ga) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
gb) forgalmi terhelések mérséklésére:
gc) történeti hagyományok megtartására;
gd) utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint
ge) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
h) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ha) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
hb) időtálló, minőségi anyaghasználat;
hc) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
hd) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
he) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
hf) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
hg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
i) a berendezésekre vonatkozóan:
ia) berendezés elsősorban közterületről nem látható módon helyezhető el.
ib) Kisméretű műszakilag szükséges eszközök és vezetékek falba süllyesztve helyezhetőek el.
ic) Abban az esetben, ha a berendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől, akkor az alárendelt homlokzaton, a környezetbe illesztett módon, takartan helyezhető el;
id) Városszerkezeti jelentőségű területen kívül, nagyvárosias lakóterületen a berendezés a homlokzat vagy tető strukturájához alkalmazkodva rendezetten, szabályos rendben, takarás nélkül is elhelyezhető
j) cégért, épületfeliratot, tájékoztató eszközt az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell elhelyezni a homlokzaton:
ja) illeszkedés a homlokzat vízszintes és függőleges tagolásához,
jb) illeszkedés a nyílászárók kiosztásához, ritmusához,
jc) összhang az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
jd) csak diszkréten világító cégér vagy indirekt megvilágítású épületfelirat létesíthető,
je) kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett épületfelirat helyezhető el,
jf) megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak rejtetten helyezhetőek el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők,
jg) utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni,
jh) kirakat- és ablaküveget nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel teljes egészében takarni nem lehet, a homlokzati struktúrához illeszkedő felirat vagy logó elhelyezhető, kirakat berendezhető.
9. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1)22 A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények a beépítés telepítési módjának tekintetében az alábbiak:
a) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
b) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglalóépület-elhelyezést kell alkalmazni.
(2)23 A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) hatályát vesztette
g) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ga) a táji látványt nem zavaró;
gb) a növényzettel harmonikus
gc) elsősorban természetes anyagokból készülő;
gd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
h) kerítéskialakítás tekintetében:
ha) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
hb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
hc) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
hd) időtálló, minőségi anyagok használata;
he) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
hf) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
hg) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
hh) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
hi) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
9/A. Helyi védett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
9/A. § (1)24 Helyi védett területen a 8. § (1) és a 9. § (1) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.
(2)25
(3)26 Helyi védett területeken a közterületek burkolatát és berendezését az utcaképhez igazodva egységesen kell kialakítani.
9/B. Helyi védett területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények27
9/B. § (1)28 ) Helyi védett területeken a 8. § (2) és a 9. § (2) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.
(2)29 Helyi védett területeken az adott utcában jellemző helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a külső megjelenést befolyásoló építések során az utcaképi környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
(3)30 Helyi védett területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület tömegét érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során az épület fő méreteit az utcában lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyeit hordozó helyi egyedi védett épületekhez, épületrészletekhez illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4)31 Helyi védett területeken helyi egyedi védett épület bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során csak az eredeti épület értéket képviselő anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.
(5)32 Helyi védett területen az egységes utcakép érdekében
a) Hatályát vesztette
b) az épületek utcafronti fő tömegének tetőformájával a szomszédos 3-3 épület tetőformájához kell illeszkedni.
c) elaprózott tetőfelületekből álló, túlformált tetőforma, valamint lapostető nem alakítható ki
(6)33 Helyi védett területen a magastetős épületeknél égetett cserépfedést, palafedést vagy korcolt fémlemez fedést kell alkalmazni. Cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
(7)34 Tetőtérbeépítés esetén a közterület felé eső tetősíkon nem helyezhető el aránytalanul nagy, a tetőfelület dominanciáját jelentősen megváltoztató tetőfelépítmény. Tetősíkba helyezett tetőablak elhelyezhető.
(8)35 Helyi védett területen az épületek homlokzati falfelületén a hagyományos vagy hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni. Az eredetileg vakolt épületek homlokzatain elsődlegesen vakolatot kell alkalmazni. Nem alkalmazható:
a) az utcafronti homlokzaton műanyag vagy fémburkolat,
b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű téglaburkolat,
c) nem természetes hatású kőburkolat, ragasztott vékony kőlap vagy csiszolt, fényes felületű kőlap.
(9)36
(10)37 Helyi védett területeken a homlokzati nyílászárók fából, fémből vagy famintás laminált felületképzésű műanyagból készülhetnek az adott utcában vagy utcatömbben lévő helyi egyedi védett épületeken jellemzően alkalmazott színeket használva.
(11)38
10.39 A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1)40 A helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során érvényesítendő egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző; valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló színezést, felületet nem eredményező;
ec) az építmények összhangját megteremtő;
ed) utcaszakaszonként egységes megjelenést előtérbe helyező; valamint
ee) építészeti és tájépítészeti szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) hatályát vesztette;
11.42 A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
11. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek stb.) területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek;
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
(3)43 Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények:
a) Belterületen
aa) a villamos energia – közép-, kisfeszültségű - és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet,
ab) villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
ac) új épület építése, új villamos-energia bekötés létesítése, vagy a meglévő bekötés rekonstrukciója vagy átépítése esetén villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
ad) elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani.
b) Külterületen az országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) új villamos energia hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.
c) Külterületen a b) pontban felsorolt esetek kivételével az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők, azzal a feltétellel, hogy a tájképvédelmi terület övezetében a vezeték tervezése során figyelemmel kell lenni a tájkép egysége megőrzésére
d) Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakításának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni. A környezetbe illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell elsődlegesen alkalmazni.
(4)44 Hírközléssel és távközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezésre vonatkozó követelmények:
a) Belterületen településkép-védelmi szempontból a hírközlési-, távközlési- és a kábel TV-hálózatokat
aa) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,
ab) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
ac) új fogyasztói bekötés létesítése, vagy a meglévő bekötés rekonstrukciója vagy átépítése esetén ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni,
ad) föld feletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.
b) Külterületen az országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti területen, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) új hírközlési és távközlési hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.
c) Külterületen a b) pontban felsorolt esetek kivételével a hírközlési és távközlési hálózatok föld felett is vezethetők melyeket a villamos energia hálózatokkal és a közvilágítási szabadvezetékekkel közös oszlopsoron kell vezetni. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
d) Külterületen a tájképvédelmi terület övezetében a vezeték tervezése során figyelemmel kell lenni a tájkép egysége megőrzésére.
12.45
12. § (1)46
(2)47
13.48 A berendezésekre és tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
13. §49 A település területén a berendezésekre és tájékoztató eszközökre vonatkozó építés során érvényesítendő, településképi követelmények az alábbiak:
a) formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
14. §50 Szakmai konzultációt kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt kivéve, ha az:
a) a helyi védelemmel nem érintett épületen közterületről nem látható változást eredményez, vagy
b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény létesítését eredményezi
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
15. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
15. § (1)51 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat, helyi emlék bontási engedélyezési eljárását, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárását és összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni
a) homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén;
b) azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.
16. A véleményezési eljárás részletes szabályai
16. § (1)52 A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatához, az országos követelményekben meghatározott tartalommal az ÉTDR-en keresztül kell benyújtani.
(2)53 A polgármester a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a településképi véleményét a helyi építészeti tervtanács szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést;
b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
ca)54 biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak, illetve az településképi illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
e)55 közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16/A.56 A bejelentési eljárással érintett építmények, tájékoztató eszközök és rendeltetésváltozások köre
17. §57 (1)58 Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával –azon esetek kivételével, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes:
a) a Rendelet 4. mellékletének táblázatában szereplő építési tevékenységek;
b) meglévő építmények rendeltetésének – részleges, vagy teljes - megváltoztatása,
c) az épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.
(2)59 Településképi bejelentési eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területe és a helyi egyedi védelemmel érintett építmény és annak telkén végzett építési tevékenység,
b) az (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
17. §60
17/A. § (1)61 A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet az önkormányzathoz az országos követelményekben meghatározott tartalommal az E-PAPÍR üzenetküldő alkalmazáson keresztül elektronikus úton kell benyújtani. Vagy – természetes személy - esetében papír alapon írásban is benyújtható.
(2)62 A Közgyűlés átruházott hatáskörében a polgármester hatósági határozatát az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozza
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
18. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
18. §63 A helyi egyedi védelem alatt álló építmények településképi megjelenésének javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével
a) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
b) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
c) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
d) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait;
e) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
f) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
g) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
h) a helyrehozatalhoz nyújtható önkormányzati támogatás – e Rendelet 24. §-ban – lehetőségét és feltételeit; valamint
i) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG64
19. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b)65 településkép-védelmi bírság.
20.66 A településképi kötelezési eljárás
20. §67 A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indul.
b) A településképi kötelezési eljárást a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.
21.68 A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei
21. §69 Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
a) az önkormányzat által elrendelt szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás vagy településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, a településképi bejelentésben vagy véleményben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályainak a be nem tartása,
d) döntés végre nem hajtása.
22.70 A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
22. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a)71 közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel;
b)72 az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati támogatási és ösztönző rendszere
23. § (1)73 A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi támogatási és ösztönző rendszert alkalmazza.
(2) A védett épületek külső és az ezzel összefüggő belső felújításának tervezésére, helyreállítására (homlokzatfelújítással összefüggő szerkezetépítési munkákat is beleértve), felújítására, korszerűsítésére (utólagos víz-, és hőszigetelés), a külső homlokzat meghatározó elemeinek (tagozat, párkány, horizontális és vertikális ritmus, lábazat, nyílászárók, szín, tetőforma, héjalás) leginkább megfelelő állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján az önkormányzat támogatást adhat.
(3)74 Támogatás mértéke:
a) az országosan védett az ingatlan-nyilvántartásban az épület fő rendeltetés szerinti jellege alapján lakóházként, irodaként, iskolaként, gazdasági épületként, üzletként nyilvántartott, továbbá a helyi védelem alatt álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a mely összeg vissza nem térítendő támogatás;
b) a településképi szempontból meghatározó területen található, de egyedi védelem alatt nem álló épületek esetén a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50%-a, mely összeg 50%-a vissza nem térítendő támogatás, 50%-a visszatérítendő támogatás;
c) a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az a) és b) pontokban meghatározott arányoktól eltérhet, ha a (2) bekezdésben meghatározottak jelentős többletköltséggel járnak, továbbá, ha az egyedi védett érték egyéb területi védettséget is élvez.
(4)75 Mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a visszatérítendő támogatás kifizetésének esedékessége a támogatott munka befejezése, melyet számlákkal kell igazolni. A számláknak a támogatott nevére kell szólniuk.
(5)76 A támogatás megpályázásának alapja az 50%-os önerő vállalása, az önerő feletti költséget (pályázott összeg) a pályázónak kell megelőlegeznie. (Költségen minden esetben a teljes bekerülési költség értendő, mely tartalmazza az épület (2) bekezdésben jelzett meghatározó elemeinek leginkább megfelelő állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést, és a belső helyreállítások költségeit is.
(6) A szükséges szakmai koordinációs feladatokat az önkormányzat látja el.
(7)77 A pályázatokat a pénzügyi, a fejlesztési és a rendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében a tervezett kivitelezést megelőző év június 30-ig a Bizottság hirdeti meg, és szeptember 30- ig kell benyújtani papír alapon, 1 példányban.
(8) Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
a)78 a megvalósítani tervezett felújításra vonatkozó megelőző eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, költségvetést és
aa) ha jogszabály előírja, akkor a jogerős engedélyét;
ab) egyéb esetben az illetékes szerv hozzájárulását.
b) az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit önként vállalják, és a pályázott összeget megelőlegezik;
c) a kivitelezés ütemezését;
d) nyilatkozatot a meghatározott nagyságú önrész vállalásáról.
(9) A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére. Olyan vegyestulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat résztulajdonos, tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulást fizeti, mely a támogatástól elkülönített összeg.
(10)79 A pályázati szándék visszavonása írásbeli bejelentés alapján történik.
(11)80 Ha a támogatott a (2) bekezdésben szereplő építési munkákat a megállapodásban vállalt határidőre nem tudja befejezni, írásban kérheti a támogatási összeg következő évi felhasználását. A határidő hosszabbításról a Bizottság dönt. Erre vonatkozó kérelem csak egyszer adható be. A fel nem használt összegek odaítéléséről a Bizottság dönt.
(11a)81 A pályázati évben fel nem használt összegnek minősül a (11) bekezdés szerint:
a) a benyújtott pályázattól a támogatási szerződés megkötését megelőzően visszalépők számára előzetesen számított összeg,
b) a Bizottság által nem támogatott pályázók számára számított összeg,
c) megkötött támogatási szerződés felmondása, az attól való elállás, vagy a támogatási szerződés megszüntetése, felbontása eredményeként a támogatott részére meg nem fizetett, vagy a támogatott által visszafizetett összeg
(12)82 A pályázatokat a Bizottság az adott évi költségvetési rendeletet jóváhagyó közgyűlési ülés időpontját követő hónap utolsó napjáig bírálja el.
(13)83 A pályázat eredményéről a pályázók írásban értesítést kapnak.
(14)84 Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai támogatásra kerültek, a polgármester támogatási szerződést ír alá a megvalósítás feltételeiről.
(15) A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok ellenőrzésére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a felmerült költségek igazolását, s azt, hogy:
a) amennyiben az elfogadott épületfelújítás a megvalósításra tervezett évhez képest az önkormányzat hibájából eltolódik, de a pályázó a meghatározott kötelezettségének eleget tett, az esetleges költségnövelés fedezetét az önkormányzat biztosítja;
b) amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt tolódik el, (késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség, úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni;
c)85 a visszatérítendő támogatás visszafizetését annak átutalása után legfeljebb 1 évvel meg kell kezdeni. A visszafizetés legfeljebb 60 hónap alatt történik, havi egyenlő részletekben. A támogatási keretet elkülönített számlán kell kezelni.
(16)86 A támogatott az (2) bekezdésben szereplő építési munkák kivitelezési ideje alatt, a kivitelezés időszakára az önkormányzat által készített, alábbi szöveget tartalmazó táblát köteles az épület közterület felüli oldalán jól látható módon elhelyezni: A felújítás a településkép védelme érdekében az önkormányzat által adott támogatással valósul meg.
(17)87 A Támogatott pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat visszatérítendő támogatásból eredő követelése megfizetésének biztosítására felhatalmazó levelet nyújtson be a Támogatott számlavezető hitelintézetéhez beszedési megbízás teljesítésére a Támogatott bankszámlája terhére.
23/A. §88 (1) A Bizottság jóváhagyásával a 23. § -ban szabályozott támogatás – különös méltánylást érdemlő esetben – soron kívüli támogatásként, az e § -ban meghatározott feltételekkel, egyedi kérelemre, pályázat nélkül, az igénylés évében bármikor nyújtható. A soron kívüli támogatásra az e § -ban nem szabályozott kérdésekben a 23. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy az adott tárgyévben a soron kívüli támogatás költségvetési keretéből a támogatás fedezete biztosított legyen.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása körében különös méltánylást érdemlő esetnek minősül az olyan körülmény fennállása, amikor a 23. § (2) bekezdésében meghatározott felújítás, helyreállítás mielőbbi elvégzése az élet, vagyon és örökségvédelmi szempontokra tekintettel indokolt volt.
(4) A soron kívüli támogatást az igénylő időbeli megkötés nélkül bármikor igényelheti. Az igénylésről a Bizottság az igénybejelentés benyújtását követő ülésén dönt. Amennyiben a Bizottság a soron kívüli támogatás elutasítása mellett dönt, az nem zárja ki a rendelet 23. §-a alapján a pályázat benyújtását.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
24. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2)89
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § A Rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének
(1) A településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 2/2014. (II. 3.) önkormányzati rendelete;
(2) A településképi véleményezési eljárásról szóló 15/2013. (XI. 05.) önkormányzati rendelete;
(3) A helyi építészeti örökség védelméről szóló 30/2008. (IV. 24.) önkormányzati rendelete;
(4) Esztergom város Szentgyörgymezői Lakópark területének helyi építési szabályozásáról és szabályozási tervéről szóló 18/2002. (IX. 26.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (4) bekezdés a) pont utolsó mondata;
2. 3. § (4) bekezdés c) valamint d) pontja;
4. 5. § (4) bekezdése;
(5) Esztergom Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 40/2005.(XI.5.) önkormányzati rendelet
1. 2. § (4) bekezdés „a 7. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel” – szövegrésze;
2. 3. § (3) bekezdés b), c), valamint d) pontjai;
3. 4. § (1) bekezdés a), b), c), valamint d) pontjai;
5. 4. § (1) bekezdés h), i), valamint j) pontjai;
6. 4. § (3)-(5) bekezdései;
8. 5. § (3)-(4) bekezdései;
9. 5. § (6) bekezdés utolsó mondata;
10. 6. § (3) bekezdés a) valamint e) pontjai;
11. 6. § (4)-(5) bekezdései;
12. 7. § (3) bekezdés a)-f) pontjai;
13. 8. § (7) bekezdése;
14. 9. § (3)-(8) bekezdései;
15. 10. § szakasza;
16. 11. § szakasza;
17. 12. § szakasza;
18. 13. § szakasza;
19. 14. § szakasza;
20. 15. § szakasza;
21. 16. § szakasza;
22. 17. § (4)-(5) bekezdései;
23. 18. § szakasza;
24. 19. § (1)-(5) bekezdései;
25. 19. § (7)-(9) bekezdései;
26. 21. § (2) bekezdése;
27. 22. § (1) bekezdés;
28. 22. § (2) bekezdés „tömör” szövegrésze;
29. 23. § (4) bekezdése;
30. 24. § szakasza;
31. 25. § (1) valamint (2) bekezdései;
32. 26. § (5) bekezdése;
33. 27. § szakasza;
34. 30. § (6) bekezdés b) pont alpontjai;
35. 32. § (1) valamint (2) bekezdései;
36. 32. § (3) bekezdés első mondata;
37. 33. § szakasza;
38. 34. § bekezdés (1)-(2);
39. 34. § (3) bekezdés „hátsó telekhatáros” szövegrésze;
40. 36. § (5)-(7) bekezdései;
41. 39. § (2) bekezdése;
42. 41. § (6) valamint (7) bekezdései;
43. 42. § (5) bekezdése;
44. 42. § (6) bekezdés utolsó mondata;
45. 45. § (6) bekezdés „azon belül az épület(ek) elhelyezésére, továbbá a tető és homlokzat kialakítására” szövegrésze;
46. 45. § (12)-(21) bekezdései;
47. 46. § (7), (11), valamint (12) bekezdései;
48. 48. § (7) valamint (8) bekezdései;
49. 49. § (5) bekezdés „építményként csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthető a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetőként kell kialakítani és fenntartani” szövegrésze;
50. 49. § (6) bekezdés „a területek nem keríthetőek le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok kivételével” szövegrésze;
51. 49. § (9) bekezdése;
52. 51. § (3) bekezdése;
53. 2. számú melléklet Cégér… sora;
54. 2. számú melléklet Fényreklám sora;
55. 2. számú melléklet Kertépítészeti terv… sora;
56. 2. számú melléklet Önálló reklámhordozó sora;
57. 2. számú melléklet Reklám sora;
58. 2. számú melléklet Reklámberendezések sora;
59. 7. számú melléklet;
60. 3. számú függelék;
61. 4. számú függelék;
(6) Esztergom, Szentkirály teherkomp kikötő térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2006. (II. 9.) önkormányzati rendelet
1. 5. § (3) valamint (6) bekezdései;
2. 8. § (3) bekezdése;
3. 11. § (6) bekezdése;
4. 12. § (7) bekezdés „hosszútávú arculatformálás és a” szövegrésze;
5. 12. § (15) bekezdése;
6. 12. § (19) bekezdése;
7. 14. § szakasza;
8. 17. § szakasza;
9. 18. § (2) bekezdése;
(7) Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelet
1. 2. § „Cégér,cégtábla” bekezdése;
2. 2. § „Fényreklám” bekezdése;
3. 2. § „Vonalszerű fényreklám” bekezdése;
4. 2. § „Kertépítészeti terv tartalma” bekezdése;
5. 2. § „Önálló reklámhordozó” bekezdése;
6. 2. § „Reklám” bekezdése;
7. 2. § „Reklámberendezések” bekezdése;
8. 2. § „Szabadtéri reklámhordozó” bekezdése;
9. 3. § (3) bekezdés „a 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel” szövegrésze;
10. 4. § (3) bekezdés f-i) pontjai;
11. 3. § (8) bekezdés „valamint helyi védelmek” szövegrésze;
12. 3. § (11) valamint (14) bekezdései;
13. 5. § (3)-(7) bekezdései;
14. 7. § (8)-(11) bekezdései;
15. 7. § (13)-(15) bekezdései;
16. 7. § (16) bekezdés első mondata;
17. 7. § (17) valamint (18) bekezdései;
18. 9. § (5) valamint (8) bekezdései;
19. 9. § (10)-(15) bekezdései;
20. 10. § (7), (9), valamint (16) bekezdései;
21. 11. § (11) valamint (12) bekezdései;
22. 12. § (2) bekezdés utolsó mondata;
23. 12. § (3) bekezdés utolsó mondata;
24. 12. § (4) bekezdése;
25. 13. § (3) bekezdés a) valamint b) pontjai;
26. 13. § (4) bekezdése;
27. 14. § (2) bekezdése;
28. 15. § (2)-(4) bekezdései;
29. 16. § szakasza;
30. 17. § (1)-(5) bekezdései;
31. 17. § (7) bekezdése;
32. 18. § (2) bekezdése;
33. 19. § (2) bekezdés utolsó mondata;
34. 20. § (3) valamint (4) bekezdése;
35. 20. § (5) bekezdés utolsó mondata;
36. 20. § (6) bekezdés c) pontja;
37. 20. § (7) bekezdés első mondata;
38. 20. § (8) bekezdése;
39. 25. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
40. 26. § (1) bekezdés utolsó két mondata;
41. 26. § (2) bekezdés;
42. 27. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
43. 28. § (2)-(6) valamint (12) bekezdései;
44. 31. § (4) bekezdés „valamint helyi egyedi, illetve területi” – szövegrésze;
45. 32. § szakasza;
46. 33. § (2) bekezdése;
47. 34. § szakasza;
48. 35. § szakasza;
49. 36. § szakasza;
50. 37. § szakasza;
51. 38. § szakasza;
52. 39. § szakasza;
53. 40. § szakasza;
54. 42. § (1) bekezdése;
55. 42. § (6)-(7) bekezdése;
56. 43. § (1)-(2) bekezdése;
57. 43. § (5) bekezdése;
58. 44. § (5) bekezdése
59. 45. § (5) valamint (6) bekezdései;
60. 46. § (5) valamint (6) bekezdései;
61. 47. § (4) valamint (6) bekezdései;
62. 50. § (2) bekezdése;
63. 51. § (9) valamint (11) bekezdése;
64. 5. számú melléklet;
65. 3. számú függelék
(8) Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (3) bekezdés „ az 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel”- szövegrésze;
2. 4. § (2) bekezdés h) pont „vagy a történeti környezetbe illesztendő” szövegrésze;
3. 4. § (2) bekezdés k), l), n) pontjai;
4. 4. § (3) bekezdés f) valamint g) pontjai;
6. 4. § (5) bekezdés f) pont „vagy helyi” szövegrésze;
7. 4. § (5) bekezdés g) pont „vagy helyi” szövegrésze;
8. 4. § (5) bekezdés h) valamint i) pontjai;
9. 4. § (5) bekezdés k) pont „kiemelt járdaszegély nélküli” szövegrésze;
10. 4. § (7) bekezdés „illetve helyi)- szövegrésze;
11. 5. § (2) bekezdés b), c), valamint e) pontjai;
12. 5. § (3) bekezdése;
13. 7. § (7)-(11) bekezdései;
14. 7. § (12) bekezdés első mondata;
15. 7. § (13) bekezdése;
16. 7. § (14) bekezdés utolsó mondata;
17. 8. § (2) bekezdése;
18. 9. § (7) bekezdés első mondata;
19. 11. § (6) bekezdés utolsó mondata;
20. 11. § (6) bekezdés g) pont „Vt-FF/1 alövezet”-re vonatkozó szövegrészre;
21. 11. § (6) bekezdés g) pont „annak lebontott traktusának helyén, mintegy rekonstrukcióként épül meg” szövegrésze;
22. 11. § (8) bekezdés „és az utcaképi illeszkedés” szövegrésze;
23. 11. § (9) bekezdés első mondata;
24. 17. § (3)-(5) bekezdései;
25. 19. § (2) valamint (4) bekezdései;
26. 20. § szakasza;
27. 21. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
28. 22. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
29. 23. § (2) bekezdés „a légvezetékek földbe helyezése” szövegrésze;
30. 24. § (6) bekezdése;
31. 27. § (2) bekezdése;
32. 28. § (2) bekezdése;
33. 29. § szakasza;
34. 30. § (1) bekezdés „Település esztétikai és” szövegrésze;
35. 31. § (1) bekezdés a-d) pontjai;
36. 31. § (3) valamint (6), (9) bekezdései;
37. 34. § (1) bekezdés „és helyi” szövegrésze;
38. 34. § (3)-(6) bekezdései;
39. 34. § (7) bekezdés „valamint helyi” szövegrésze;
40. 35. § (2) bekezdése;
41. 37. § (1)-(7) valamint (9) bekezdései;
42. 38. § szakasza;
43. 39. § (1)-(13) valamint (15) bekezdései;
44. 40. § (1)-(4) bekezdései;
45. 40. § (5) bekezdés a) valamint b) pontjai;
46. 41. § (1), (3) valamint (4) bekezdései;
47. 42. § (4) bekezdése;
48. 45. § szakasza;
49. 47. § (3) bekezdése;
50. 3. számú függelék;
(9) Esztergom-Pilisszentlélek helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 28/2007. (IV. 26.) önkormányzati rendelet
1. 4. § (1) valamint (3)-(5) bekezdései;
2. 6. § (6), (9) valamint (10) bekezdései;
3. 6. § (11) bekezdés utolsó két mondata;
4. 6. § (12) bekezdése;
5. 11. § (4) bekezdése;
6. 13. § (1) bekezdés „azonos tájjelleg” szövegrésze;
7. 14. § (2) bekezdése;
8. 15. § (3) bekezdése;
9. 17. § (2) bekezdése;
10. 19. § (4) bekezdése;
11. 20. § szakasza;
12. 21. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
13. 22. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
14. 23. § (3) bekezdése;
15. 24. § (6) bekezdése;
16. 26. § (6) bekezdés „növények takarásában” szövegrésze;
17. 28. § (1)-(3) bekezdései;
18. 29. § (1)-(3) bekezdései;
19. 30. § szakasza;
20. 31. § (3) bekezdése;
21. 32. § (1) bekezdése;
22. 35. § (1) bekezdés „és helyi” szövegrésze;
23. 35. § (3)-(6) bekezdései;
24. 35. § (7) bekezdés „valamint helyi” szövegrésze;
25. 35. § (9) bekezdése;
26. 35. § (10) bekezdés „vagy helyi” szövegrésze;
27. 36. § szakasza;
28. 37. § (1)-(2) valamint (4)-(5) bekezdései;
29. 38. § szakasza;
30. 39. § szakasza;
31. 40. § szakasza;
32. 41. § szakasza;
33. 42. § szakasza;
34. 43. § szakasza;
35. 44. § (3)-(4) bekezdése;
36. 45. § szakasza;
37. 46. § (4) bekezdése;
38. 2. számú függelék;
(10) Esztergom Prímás sziget helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelet
1. 2. § (5) bekezdése;
2. 3. § (1), (3), valamint (5) bekezdései;
3. 6. § (5) bekezdése;
4. 6. § (6) bekezdés első valamint utolsó mondata;
5. 6. § (9) valamint (10) bekezdései;
6. 8. § „Az épülettömbből kiemelkedő építmény egyedi elbírálás aláesik” valamint „Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max 4,0 m-t” szövegrészei;
7. 10. § „Tervtanácsi javaslat alapján a nyolc méterbe terasz, kisebb épület kubus belelóghat max 4,0 m-t” szövegrésze;
8. 11. § (5) bekezdése;
9. 11. § (6) bekezdés „a meglévő fák megtartásával alakítható ki” szövegrésze;
10. 11. § (10) valamint (11) bekezdései;
11. 13. § „(Indokolt esetben a kilátásvédelmi szempontok betartása mellett eltérés engedélyezhető). Nagyterű, csarnok jellegű létesítmények építmény és gerincmagassága elvi engedélyezés keretében egyedileg határozandó meg” szövegrésze;
12. 17. § (8) valamint (12) bekezdései;
13. 17. § (13) bekezdés első mondata;
14. 23. § (5) bekezdése;
15. 25. § (6) bekezdés utolsó mondata;
16. 26. § (3)-(5) bekezdései;
17. 28. § (2) valamint (4) bekezdései;
18. 29. § szakasza;
19. 30. § (1)-(3) valamint (6) bekezdései;
20. 31. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
21. 33. § (1) bekezdés utolsó mondata;
22. 33. § (3) bekezdés „a településképi megjelenésre” valamint „és esztétikai” szövegrészei;
23. 33. § (7) bekezdés utolsó mondata;
24. 33. § (14) bekezdése;
25. 35. § (5) bekezdése;
26. 38. § (2) valamint (3) bekezdései;
27. 41. § (1) bekezdése;
28. 42. § szakasza;
29. 43. § (1) bekezdés utolsó mondata;
30. 43. § (2) valamint (3) bekezdései;
31. 43. § (4) bekezdés első mondata;
32. 43. § (5)-(7) bekezdései;
33. 44. § szakasza;
34. 45. § szakasza;
35. 46. § szakasza;
36. 47. § szakasza;
37. 48. § szakasza;
38. 1. számú függelék „Lakóházak” és „Középületek” bekezdései;
(11) Esztergom-Kertváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 54/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (2) valamint (8) bekezdései;
2. 5. § (1)-(3) valamint (5) bekezdései;
3. 7. § (9) bekezdése;
5. 7. § (12), (16), valamint (18) bekezdései;
6. 20. § (2) bekezdés a) valamint f) pontjai;
7. 20. § (3) bekezdés b) pont utolsó mondata;
9. 20. § (4) bekezdés g) pont „az egységes építészeti megjelenés biztosítása és” – szövegrésze;
10. 24. § (6)-(7) bekezdései;
11. 29. § (4) bekezdés „a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással” szövegrésze;
12. 33. § (1)-(2), valamint (6) bekezdései;
13. 35. § (5) bekezdés „az illeszkedés szabályai szerint városképi megjelenésre” valamint „és esztétikai” szövegrészei;
14. 35. § (9) bekezdése;
15. 38. § (3) bekezdés „kiemelt szegéllyel építendő” szövegrésze;
16. 40. § (3)-(5) bekezdései;
17. 40. § (7) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő” szövegrésze valamint az utolsó mondata;
18. 41. § (2) bekezdés utolsó két mondata;
19. 42. § szakasza;
20. 43. § szakasza;
21. 44. § (2), (4), (6), valamint (8) bekezdései;
22. 46. § (3), valamint (4) bekezdései;
23. 46 § (5) bekezdés „illetve helyi” valamint „a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 3. számú függeléke, a védelemre javasolt település értékeket az 5. számú függelék” szövegrészei;
24. 46. § (6) bekezdése;
25. 47. § szakasza;
26. 49. § (6) bekezdés utolsó mondata;
27. 3. számú függelék;
28. 5. számú függelék;
(12) Esztergom-Kertváros, Palatinusz-tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 55/2007. (IX. 14.) önkormányzati rendelet
1. 5. § (3) bekezdés utolsó mondata;
2. 5. § (7), (10), valamint (11) bekezdései;
3. 14. § (3) bekezdés „6 m széles partszakasz két oldalán 0,5-0,5 m széles szabad területet kell hagyni, és erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max 2db 0.25 m2 szellőző” valamint „Az épület max 45ο meredekségű magastetős tetőidomú lehet. A tetőtér beépíthető, de a térdfal magassága max 1m lehet” szövegrészei;
4. 14. § (4) bekezdés utolsó előtti mondata;
5. 16. § (1) bekezdés „az azonos táj-jelleg” szövegrésze;
7. 19. § (4) bekezdése;
8. 21. § (11) bekezdés a) pont „az építményt tájba illő módon kell elhelyezni” valamint „épület bejárata elé nem, építménytő legalább 1,20 méterre helyezhető el”- szövegrészei;
10. 21. § (15) valamint (16) bekezdései;
11. 22. § (2) bekezdése;
12. 24. § (4) bekezdése;
13. 25. § szakasza;
14. 26. § (1)-(3), valamint (6) bekezdései;
15. 27. § (2) bekezdés „melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni” szövegrésze;
16. 28. § (5) bekezdése;
17. 29. § (5) bekezdés „a városképi megjelenésre” valamint „és az esztétikai” szövegrészei;
18. 29. § (8) bekezdése;
19. 33. § (1)-(3) bekezdései;
20. 34. § utolsó mondata;
21. 35. § szakasza;
22. 36. § (2) bekezdése;
23. 44. § (1) bekezdés „- helyi védettségre” szövegrésze;
24. 44. § (4) valamint (5) bekezdései;
25. 45. § szakasza;
(13) Esztergom, Déli Városrész (Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II. 13.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (2), valamint (8) bekezdései;
2. 5. § (1)-(3), valamint (5) bekezdései;
3. 7. § (10) bekezdés „30,0 méternél nagyobb nem lehet, és” szövegrésze;
4. 7. § (12), (17), (19), valamint (20) bekezdései;
5. 16. § (2) bekezdés a) pont „Az építési hely utcai határvonalán általában utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek helyezhetőek el” –szövegrésze valamint az utolsó mondat;
6. 16. § (2) f) pontja;
8. 20. § (6) valamint (7) bekezdései;
9. 28. § (1) valamint (2) bekezdései;
10. 30. § (5) bekezdés „illeszkedés szabályai szerinti városképi megjelenésre” valamint „és az esztétikai” szövegrészei;
11. 30. § (9) bekezdése;
12. 35. § (2) valamint (3) bekezdései;
13. 35. § (4) bekezdés „A tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni” szövegrésze;
14. 35. § (6) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő” szövegrésze valamint az utolsó mondata;
15. 36. § (3) bekezdés utolsó mondata;
16. 37§ szakasza;
17. 38. § szakasza;
18. 39. § (2), (4), valamint (6) bekezdései;
19. 41. § (3), valamint (4) bekezdései;
20. 41. § (5) bekezdés „illetve helyi”- valamint „a helyi védelem alatt álló építészeti és régészeti értékeket a 2. számú függeléke, a védelemre javasolt települési értékeket a 4. számú függeléke”- szövegrészei;
21. 42. § szakasza;
22. 47. § (5) bekezdése;
23. 6. melléklete;
24. 3. számú függelék;
(14) Esztergom, Ipari Park helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 27/2008. (III. 20.) önkormányzati rendelet
1. 6. § (8)-(9) valamint (12) bekezdései;
2. 17. § (1) bekezdés utolsó mondata;
3. 23. § (1) bekezdése;
4. 23/A. § szakasza;
5. 25. § (5) bekezdés „az illeszkedés szabályai szerint városképi megjelenésre”- valamint „és az esztétikai”- szövegrészei;
6. 25. § (9) bekezdése;
7. 29. § (2)-(5) bekezdései;
8. 29. § (7) bekezdés „és az építészeti értékeket (tagozatokat) kiemelő”- szövegrésze valamint az utolsó mondata;
9. 29. § (8) bekezdése;
10. 30. § (1) bekezdése;
11. 30. § (2) bekezdés utolsó mondata;
12. 30. § (4) valamint (5) bekezdései;
13. 31. § szakasza;
14. 32. § (1), valamint (2) bekezdései;
15. 34. § szakasza;
16. 35. § szakasza;
17. 4. melléklet Fogalom meghatározások alatti 1. pontja;
(15) A közterületek használatáról szóló 25/2014. (XII. 03.) önkormányzati rendelet
1. 3. § (6) bekezdése;
2. 4. § (1)-(3) bekezdései.
Az 1. § (5) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdés 2. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdés 3. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdés 5. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ b) pontja
A 4. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ c) pontja A 4. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés k) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ d) pontja A 8. alcím címét az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 8. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 9. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/A. § (2) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9/A. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 9/A. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A „9/B. Helyi védett területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények” alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 9/B. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. A 9/B. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (4) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (5) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (6) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (7) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (8) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (9) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9/B. § (10) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/B. § (11) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 20. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 10. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 11. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 11. § (4) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 12. alcím címét az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (1) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 30. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 16. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdés e) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/A. alcím címét az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be. A 16/A. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Az „A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre” alcím címét az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 20. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023 (XII.14.) önkormányzati rendelet 27.§ e) pontja
A 17/A. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 17/A. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A IX. Fejezet címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § b) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 20. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 21. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 22. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés a) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés b) pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 27. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (7) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (8) bekezdés a) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (10) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (11) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (11a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (4) bekezdése iktatta be.
A 23. § (12) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (13) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (14) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (15) bekezdés c) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (16) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 17. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (17) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23/A. §-t az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
A 24. § (2) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 20. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.