Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 12. 15- 2023. 12. 15Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a helyi partnerségi egyeztetés szabályiról szóló 4/2023. (III.29.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai:
a) helyi védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet;
b) a kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) értékvizsgálat és a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai,
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.),
bf) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indokolás;
c) a kezdeményezés beadásának módja: a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton.
(3) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszűntetés szabályai:
1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről az Önkormányzat e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében dönt, míg a védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról az eljárás megindítása keretében normatív határozattal dönt.
2. Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
a) a megszűntetésre műszaki indokok alapján, vagy életveszély-elhárítása miatt, vagy a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy ha a helyi védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy megsemmisülés esetén kerülhet sor;
b) a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént;
c) a megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
3. Ha a helyi védett érték magasabb szintű védettséget kap, akkor a helyi védelmet meg kell szüntetni.
4. A helyi védelem nyilvántartása – a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a településképi rendelet 1. mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
5. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
6. műszaki indokok alapján, vagy”
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése a települési főépítész feladata.
(6) A védelem alá helyezésre vonatkozó javaslat elfogadása esetén a települési főépítész elkészítteti a helyi értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlapot.”
2. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) a következő alcímmel egészül ki:
„3/A. A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása
3/A. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az értékkataszter folyamatos karbantartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az értékkatasztert alkotó értékvédelmi adatlap tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem területhatárát (cím, helyrajzi szám, helyszínrajz),
e) a védett érték rendeltetését és használati módját,
f) a védelem rövid indokolását,
g) a védetté nyilvánítás idejében készült fényképet,
h) a helyi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt továbbra is a nyilvántartásban kell maradnia.”
3. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A helyi egyedi védelem meghatározása”
4. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Esztergom város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségét az 1. melléklet tartalmazza.”
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 4. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi egyedi védelem a hagyományos településkép megőrzése céljából az építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, műszaki vagy ipari szempontból jelentős építményekre és a hozzájuk tartozó melléképítménnyel és kerítéssel alkotott építményegyüttesekre vagy az építmény egy-egy értékes részletére terjed ki, melynek kategóriái:
a) az É jelű védettségi kategóriába sorolt értékek építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet maghatározó megjelenéssel, tömegformával, építészeti részletekkel rendelkeznek;
b) az ÉR jelű védettségi kategóriába sorolt értékek építészeti szempontból olyan értékes elemeket tartalmaznak, melyek illeszkednek a településrész hagyományához.
(4) Az É jelű védettségi kategória hatálya kiterjed az építmény, építményegyüttes egészére, melynek minden értéket képviselő eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket, berendezési tárgyakat, melléképítményt és kerítést.
(5) Az ÉR jelű védettségi kategória hatálya az építmény egyes építészeti szempontból értékes részletére terjed ki, mely kategóriába sorolt részleges védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.”
5. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek”
6. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) a védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására és a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának a visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére kell törekedni;
d) a védett elem bontására kizárólag a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A helyére épülő új épületnek/épületrésznek a tömegével és a beépítési módjával követnie kell az eredeti épület tömegének, utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az értékvédelmi adatlapon megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell;
e) a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor;
f) az ÉR jelű kategóriába sorolt, részleges védelem alatt álló építményen és annak környezetében építési tevékenységet végezni úgy lehet, hogy a védelem alatt álló elem ne sérüljön meg és az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen;
g) a védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, átalakítását és a funkciójának a megváltoztatását;
h) a helyi egyedi védelem alatt álló elemet, annak fennmaradását, érvényesülését és hitelességét nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja
ha) a védett építészeti örökségen vagy annak közvetlen környezetében végzett építési tevékenység és területhasználat,
hb) a védett elem korszerűsítése, átalakítása, funkcióváltása, bővítése vagy részleges bontása,
hc) a védett elemhez történő hozzáépítés, ráépítés vagy annak telkén új építmény, építményrész építése.”
7. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Esztergom város településképi szempontból meghatározó területeit a 2. melléklet tartalmazza.”
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 6. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:)
„k) a hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó terület: a hegyoldalra felkapaszkodó, egykori szőlőskertekbe vezető dűlőutak mentén kialakult pince- és présházsorok területe, melyek településképi arculata egységesen meghatározható.”
8. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A település teljes területén új épület megépítése, az adott szerkezet átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása (a továbbiakban: építés) során, az alábbi általános építészeti követelmények vannak érvényben:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
aa) erős, élénk, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő – színű anyagok használata;
ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyag;
ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
ba) pala (kivéve a természetes és a műpala);
bb) rozsdásodó bádog,
bc) műanyag,
bd) cserepes lemez,
be) bitumenes zsindely, valamint
bf) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével ipari fémlemez (kivéve a korcolt fémlemez fedést).
c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:
ca) domború üvegezés;
cb) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
cc) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.
d) a világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
db) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
dc) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket;
dd) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
de) az utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás;
df) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.”
9. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület- elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál:
ac) utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést:
ad) legalább 1 méteres csurgó távolság elhagyását;
ae) utcaszakaszonként összehangolt garázselhelyezést kell alkalmazni.
af) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél:
ag) a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni:
b) beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) a területfelhasználás függvényében az alábbi szintmagasságot kell feltételezni a beépítés jellemző, túl nem léphető szintszámának kiszámítása során:
bb) lakóterületeken min. 3,0 méter
bc) vegyes területen min. 3,3 méter
bd) tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
cb) portaépület előkertben is elhelyezhető.
cc) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető.
cd) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
ce) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
db) forgalmi terhelések mérséklésére:
dc) történeti hagyományok megtartására;
dd) utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint
de) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
e) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
eb) időtálló, minőségi anyaghasználat;
ec) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
ed) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
ee) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
ef) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
eg) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
f) közterület alakítási terv tekintetében:
fa) közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével.
fb) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták építése, felújítása, vagy átépítése során – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fe) szélkerék nem létesíthető.”
10. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló
épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses;
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró;
cb) a növényzettel harmonikus
cc) elsősorban természetes anyagokból készülő;
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
e) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
f) időtálló, minőségi anyagok használata;
g) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
h) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
i) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
j) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
k) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó építés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) az 5. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó;
df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) a táji látványt előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.”
11. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) a következő alcímmel egészül ki:
„9/A. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények
9/A. § (1) Hegyvidéki pincés területeken a 8. § (1) és a 9. § (1) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.
(2) Hegyvidéki pincés területeken a történelmileg kialakult jellegzetes települési szerkezet, az utcavonal-vezetés és a telekosztás jellege megőrzendő, új telek kialakítása, vagy telekrendezés során a védett településszerkezetet meg kell őrizni.
(3) Hegyvidéki pincés területen a meglévő pince fölötti telekrészen vagy a pince feltöltésén új épület vagy új épületrész nem helyezhető el. Hegyvidéki pincés területeken a közterületek burkolatát és berendezését az utcaképhez igazodva egységesen kell kialakítani.”
12. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) a következő alcímmel egészül ki:
„9/B. Hegyvidéki pincés településképi szempontból meghatározó területen a közterületről és közhasználatú területről látható elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9/B. § (1) ) Hegyvidéki pincés területeken a 8. § (2) és a 9. § (2) általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén e § rendelkezései az irányadók.
(2) Hegyvidéki pincés területeken az adott utcában jellemző helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a külső megjelenést befolyásoló építések során az utcaképi környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók.
(3) Hegyvidéki pincés területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület tömegét érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során az épület fő méreteit az utcában lévő, az adott településképi karakter jellegzetes jegyei hordozó helyi egyedi védett épületekhez, épületrészletekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) Hegyvidéki pincés területeken helyi egyedi védett épület bővítése, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során csak az eredeti épület értéket képviselő anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások építhetők.
(5) Hegyvidéki pincés területeken az egységes utcakép érdekében
a) az épület utcafronti főtömegének tetőformája az utcával párhuzamos tetőgerinc irányú
aa) egyszerű nyeregtető,
ab) félnyereg tető, vagy
ac) aszimmetrikus nyeregtető
lehet az adott utcában jellemzően kialakult tetőforma és tetőgerincállás figyelembevételével.
b) az épület utcafronti főtömegének tetőhajlása legalább 35 fok, legfeljebb 50 fok lehet és a szomszédos épületek tetőszerkezetéhez harmonikusan illeszkedni kell.
c) elaprózott tetőfelületekből álló, túlformált tetőforma, valamint lapostető nem alakítható ki.
(6) Hegyvidéki pincés területeken a magastető tetőfedése nem lehet
a) égetett agyag cserépfedéstől eltérő,
b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű,
c) összhatásában kirívóan tarka,
d) nagyméretű, nagyhullámú
cserép fedés.
(7) Hegyvidéki pincés területeken tetőtérbeépítés esetén a közterület felé eső tetősíkon nem helyezhető el aránytalanul nagy, a tetőfelület dominanciáját jelentősen megváltoztató tetőablak, és kizárólag tetősíkba helyezett tetőablak alakítható ki.
(8) Hegyvidéki pincés területeken az épület homlokzati falfelületén kizárólag természetes anyagok (vakolat, tégla, természetes kő) alkalmazhatók, nem alkalmazható
a) az utcafronti homlokzaton faburkolat és fémburkolat,
b) az égetett agyag természetes színárnyalataitól eltérő színű téglaburkolat,
c) nem természetes hatású kőburkolat, ragasztott vékony kőlap vagy csiszolt, fényes felületű kőlap.
(9) Hegyvidéki pincés területeken új épület vagy épületrész megépítése, valamint helyi egyedi védelem alatt nem álló épület utcai homlokzatát érintő felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. A településképi illeszkedés biztosítására a környezetében lévő helyi egyedi védett épületek hagyományos homlokzatképzését, nyílásrendjét legalább részleteiben alkalmazni kell.
(10) Hegyvidéki pincés területeken a homlokzati nyílászárók fából vagy fémből készülhetnek az adott utcában lévő helyi egyedi védett épületeken jellemzően alkalmazott építési megoldáshoz illeszkedve. A nyílászárók és egyéb látszó faszerkezetek barna vagy sötétzöld színűek lehetnek, a fém nyílászáró szürke színű is lehet.
(11) Hegyvidéki pincés területeken a közművek, közmű-pótló berendezések, az épületgépészeti és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az épület közterületről látható homlokzatán a vezetékek falon kívül történő vezetése nem megengedett,
b) a világítás kivételével egyéb műszaki berendezés, hőszivattyú- és klímaberendezés kültéri egysége, szerelt égéstermék elvezető, parabolaantenna az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el,
c) napenergiát hasznosító berendezés
ca) utcával párhuzamos gerincű épület utcafrontra néző tetőfelületén nem helyezhető el,
cb) csak a tetősíkkal párhuzamosan alakítható ki,
cc) kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület lehet.”
13. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 10. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. A helyi egyedi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények”
14. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során érvényesítendő egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző; valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő helyi egyedi védett épületek átalakítása, bővítése, felújítása, átépítése helyreállítása, korszerűsítése és karbantartása során az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó;
b) arányrendszert megőrző;
c) új elemeiben a régihez illeszkedő;
d) esztétikát, minőséget hordozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő építészeti megoldások építhetők.”
15. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó építés során érvényesítendő, településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.”
16. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Szakmai konzultációt kell lefolytatni Esztergom város közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára, kivéve, ha az:
a) a helyi védelemmel nem érintett épületen közterületről nem látható változást eredményez, vagy
b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény létesítését eredményezi.”
17. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Településképi bejelentési eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területe és a helyi egyedi védelemmel érintett építmény és annak telkén végzett építési tevékenység,
b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe, valamint c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település közigazgatási területe.”
18. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 17. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész, vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza.”
19. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:)
„b) településkép-védelmi bírság.”
20. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. A településkép-védelmi kötelezési eljárás”
21. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A településkép-védelmi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településkép-védelmi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.
b) A településkép-védelmi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.”
22. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 21. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”
23. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A településkép-védelmi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi véleményezési eljárás és településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településkép-védelmi bírság:
ba) felső határa természetes személyek esetében 200.000.- forint, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 2.000.000.- forint,
bb) alsó határa 100.000.- forint.
c) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
ca) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
cd) a jogsértő állapot időtartamát,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint”
24. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 22. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja”
25. § A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”
26. § (1) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
27. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017 (IX.29..)
a) 3. § (1) bekezdése,
b) 3. § (4) bekezdése,
c) 4. § (2) bekezdése,
d) 8. alcím címe,
e) 17. §-a.
28. § Ez a rendelet 2023. december 15-én lép hatályba.