Az Önkormányzat részéről felmerült az igény arra, hogy az egykori Szabad Királyi Város szőlőterületeibe (Kálvária-hegy, Kis-kúria, Kenderes, Galagonyás valamint a Dobogókői út melletti dombvidéki területekre Világos-hegy, Öreg-kúria, Diósvölgy, Szarvas-hegy, Lajtoskert, Hegymeg, Ispita-hegy) vezető, a város délnyugati határában fekvő, a vízmosások által kialakult ún. mély utak (Temető út, Kálvária út, Mély út, Galagonyás út, Tölgyesi út, Felső-Kenderes dűlő, Malonyai pincesor és Diósvölgyi út) mentén a 18‒19. században megépített pince- és présházsorok napjainkig fennmaradt jellemző építészeti karaktere okán kerüljenek levédésre a területen még eredeti állapotukban megőrződött épületek.

Az Önkormányzat részéről felmerült az az igény is, hogy az Esztergom-Kertváros városrészben található egykori Kenyérmezői katonai barakktábor még meglévő csarnoképülete kerüljön helyi egyedi védelem alá.

Helyi védelem alá helyezés megállapítása a településkép védelméről szóló 22/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: TKR) lehetséges, ezért a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján a TKR módosítására van szükség.

A Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a településképi rendelet helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára és a településterv megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata. A 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése kimondja, hogy a településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.