Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (III. 20.) önkormányzati rendeletének indokolása
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2025. 04. 01Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (III. 20.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.04.01.
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Végső előterjesztői indokolás
Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testülete felülvizsgálat tárgyát képező 29/2022. (XII.15.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 2023. január 1 -jén lépett hatályba. A jelenleg hatályos Rendelet szövege jelen előterjesztés mellékletét képezi.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztálya részéről – a szintén mellékelt - KE/3/108-17/2024. iktatószámú, „Szakmai segítségnyújtás és figyelemfelhívás” (a továbbiakban: Felhívás) érkezett a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartási Modulján keresztül.
A Felhívás Komárom-Esztergom vármegye érintett jegyzői részére került megküldésre, és így az abban foglalt szakmai iránymutatás sem egy adott település meghatározott, e tárgykörben alkotott rendelete konkrét rendelkezéseihez kapcsolódik, hanem általánosságban, a gyakran előforduló jogalkotási problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek - nagy általánosságban - a közösségi együttélést szabályozó önkormányzati rendeletek megalkotása körében gyakran előfordulnak.
A Felhívás a törvényességi felügyeleti vizsgálat által feltárt jogsértéseket három fő szabályozási tárgykörbe sorolta:
1. A lakásbelső rendezett állapota;
2. Udvar és kert rendezettsége;
3. A guberálás.
A közösségi együttélést szabályozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára 2025. január 31 -i határidővel kellett sort keríteniük az érintett önkormányzatoknak, különös tekintettel a Felhívásban kiemelt jogalkotási anomáliákra összpontosítva. Ezt a határidőt Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében – kérelemre – 2025. március 31 -re módosította a törvényességi felügyeletet ellátó szerv.
A Felhívásra tekintettel Esztergom Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a Rendelet felülvizsgálatát elvégezte, és ennek során megállapításra került, hogy a Rendelet több rendelkezése is magasabb szintű jogszabályokban szabályozott, vagy azokkal indokolatlanul párhuzamos, illetve több szintű szabályozást tartalmaz.
Mindez a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. § -ában foglalt előírásba ütközik, ezért a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló helyi szabályozás jövőbeni kialakítása során ezeket az előírásokat a rendelet szövegéből mellőzni szükséges.
„3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.”
Többek között, ezeket a követelményeket a Felhívás a Kúria joggyakorlatára hivatkozva is megerősíti:
„A Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Kúria) a Köf.5.011/2020/5. számú határozatában megállapította, az indokolatlanul párhuzamos, illetve többszintű jogalkotás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése által védett jogbiztonság elvébe is ütközik (60/2009. (V.28.) AB határozat) és sérti a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti szabályozási egyértelműség jogbiztonsági követelményét is (Köf.5047/2016/2.). Önkormányzati rendelet nem előzheti meg törvény alkalmazási kötelezettségét. A jogbiztonság érdekében ugyanazon tárgyban a jogalkotó csak kifejezett felhatalmazás útján ad teret helyi jogalkotásnak (Köf.5032/2017/4.).
A Kúria a közösségi együttélés szabályozásáról szóló rendeletek esetében egyértelművé teszi, az önkormányzatok csak olyan magatartásokat szankcionálhatnak rendeleteikben, melyeket központi jogszabályok nem tartalmaznak.”
Mivel a Rendelet számos, a fenti jogalkotási követelményekbe ütköző, és ezért a jövőben mellőzendő rendelkezést tartalmaz, továbbá azt a jogalkotó elnevezésének időközbeni megváltozása (immár Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése) is indokolja, célszerű a közösségi együttélés alapvető szabályai és elmulasztásának jogkövetkezményei tárgyában új önkormányzati rendeletet alkotni, a jelenlegi Rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett.
Az új rendelet mellékelt tervezete megszövegezésének tartalmi kiindulási alapja a jelenleg hatályos Rendelet volt.
A Rendelet szövege - a Felhívásban foglaltakra különös tekintettel – részben ki is egészült néhány elemmel, pl. újabb fogalommeghatározásokkal. Ilyen különösen a „tisztántartás” fogalma, amelyet a Felhívás a „2. Udvar és kert rendezettsége” körében kiemelt: „Felhívjuk a figyelmet a „tisztántartás” fogalom megfelelő használatára és értelmezésére is. A „tisztántartás”, mint kötelezettség tartalma akkor egyértelmű, ha az önkormányzat rendelete értelmezi a fogalmat.”
Mivel a Rendelet a szövegében több megfogalmazás keretében is említést tett a „tisztántartás” -ról, e megszövegezések egyértelművé tétele a Felhívás szerint csak a „tisztántartás” -ra vonatkozó értelmező rendelkezés meghatározásával oldható meg, szükséges volt e fogalom meghatározása a rendelet keretei között.
A Rendelet eljárási szabályai szintén kiegészültek, illetve néhány ponton pontosításra kerültek.
A Rendeletben felsorolt, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások közül főként a központi jogalkotás körében született, magasabb szintű jogszabályi előírásokkal való – fentebb taglalt – ütközés okán kikerülnek egyes rendeleti tényállások. Ezek között vannak olyan magatartások, amelyeket a Felhívás konkrétan nevesít, például a rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó kötelezettségek elmulasztása, vagy – az alább részletezett - a hulladékkezeléssel kapcsolatos előírások elmulasztása, megsértése körében, de vannak olyan rendeleti tényállások is, amelyekre a Felhívás konkrétan nem utal, viszont a magasabb szintű jogszabályok általi szabályozottság miatt az új rendelet szövegébe már nem ültethetőek át. Tipikusan ilyenek például azok a tényállási elemek, amelyek a szabályozás által védett dolog „megsemmisítésével”, „megrongálásával” valósulnak meg. Mivel ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül vagy szabálysértés, vagy bűncselekmény valósul meg, kizárt, hogy a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet alapján is értékelésre kerüljenek ezek a cselekmények.
A Felhívás által érintett esetkörként kiemelésre szorul, hogy a magasabb szintű jogszabályi szabályozottság miatt hatályon kívül helyezendő rendeleti előírások egyik igen nagy körét teszik ki a közösségi együttélés azon helyi rendeleti szabályai, amelyeket a hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás központosított rendszeréhez igazodóan, - főként - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a szabályozása alá vont.
A törvény alábbi előírása a Rendelet „hulladékkal kapcsolatos szabályok megszegése” körében felsorolt magatartások zömét magában foglalja, így azok jövőbeni szabályozását mellőzni szükséges.
„1/A. § (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.”
A Kereskedelmi -és vendéglátási tevékenységgel összefüggésben a Rendeletben meghatározott magatartások jövőbeni önkormányzati rendeleti szabályozása szintén abból a szempontból aggályos, hogy a kereskedelmi tevékenység végzésének szabályait magasabb szintű jogszabályok határozzák meg, ráadásul e zajvédelemmel kapcsolatos kérdések rendezése Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi zajvédelemről szóló 25/2017. (X.5.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Zajrendelet) által már szabályozott. Ez szintén indokolatlan párhuzamosságot eredményez, amit a jövőre nézve célszerű elkerülni.
A zajvédelemmel kapcsolatosan a Rendelet egyéb más tényállásokat is tartalmaz, azonban a Zajrendelet egyes előírásainak a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet keretében történő megismétlése indokolatlan párhuzamosságot eredményez. E helytelen szabályozási megoldás elkerülése érdekében a Zajvédelmi rendelet egyes rendelkezései merev,- és rugalmas hivatkozásának együttes alkalmazása jelenthet megoldást a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásuk jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet szövegében.
A közterületi szeszesital fogyasztás tilalmát a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdése mondja ki:
„200. § (1) bekezdés a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott – tilalmat megszegi, …..”
A fenti rendelkezés alkalmazásának előfeltétele, hogy a közterületen történő szeszesital fogyasztására vonatkozó tilalmat önkormányzati rendelet kimondja.
Esztergomban ennek a szabálysértési tényállásnak az alkalmazási alapját Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 25/2024. (XII.12.) önkormányzati rendelete 13. § -a teremti meg. Erre tekintettel, az indokolatlanul párhuzamos szabályozás tilalma miatt a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletben e tilalmat – a jelenlegi Rendeletben foglaltak szerint - megismételni törvényesen nem lehet. Ebből következően az erre vonatkozó rendelkezések már nem szerepelnek az új rendelet tervezetében.