Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásának jogkövetelményeiről

Hatályos: 2023. 01. 01- 2025. 03. 31

Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásának jogkövetelményeiről1

2023.01.01.

Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 142/C. § (1) és (2) bekezdéseiben, továbbá a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) és (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő

a) természetes személyekre,

b) jogi személyekre,

c) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki azokra a tevékenységgel, mulasztással, vagy jogellenes állapot fenntartásával megvalósuló magatartásokra, melyekre más jogszabály közigazgatási bírság kiszabását írja elő vagy teszi lehetővé.

2. § E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a szándékos vagy gondatlan tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely társadalomra veszélyessége fokában nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de a közösségi együttélés társadalmilag elfogadott szabályaival ellentétes, azokat sérti, vagy veszélyezteti.

2. Eljárási szabályok

3. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt a hatósági eljárás lefolytatására és az e rendelet szerinti szankciók alkalmazására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző és az önkormányzati rendészet jogosult.

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás tanúsítójával szemben esetenként

a) természetes személy esetében ötezer forinttól kétszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A közigazgatási bírság mértékének, összegének megállapításánál figyelembe kell venni

a) az elkövető személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyait, amennyiben erre az eljárás alá vont személy hivatkozik és azt az eljárás során az azt megelőző 3 hónapra vonatkozó munkáltatói jövedelem igazolással, munkáltatótól származó banki átutalással igazolja,

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, veszélyességét és a felróhatóság mértékét,

c) a közrend védelmének és a közterületek rendje biztosításának érdekét.

(3) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(4) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófaelleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.

(5) 14. életévét betöltött, de 18. életévét még be nem töltött személlyel szemben közigazgatási bírságot kizárólag akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme, vagyona van.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül készpénz átutalási megbízáson, vagy átutalással kell megfizetni Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata 11740054-15729600-06910000 számú pénzforgalmi számlájára.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

3. A települési jelképek használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki:

a) a város címerét engedély nélkül vagy attól eltérően használja fel,

b) a város címerét közerkölcsöt sértő kiadványokon, tárgyakon, politikai szervezet és jelöltet állító civil szervezet tevékenysége során, valamint szimbólumrendszerében, kiadványain, szórólapjain, más reklámhordozóin használja,

c) a város címerét nem hiteles alakban ábrázolja.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki

a) a város zászlaját áruvédjegyként, pártok és csoportok politikai propagandájának részeként használja,

b) a város zászlaját nem kizárólag hiteles alakjában, szerkezetében és jelképi elemeinek teljességében használja,

c) a város zászlaját engedély nélkül vagy attól eltérően használja.

4. A közterületek rendjét sértő vagy veszélyeztető magatartások

6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki:

a) a közterületet hatósági engedély nélkül, vagy nem az engedélyezett időtartamra vagy a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe, vagy a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használ,

b) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,

c) közterület használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület használat esetén a használatot az engedélyező hatóság felhívása ellenére nem szünteti meg és az eredeti állapotot saját költségén nem állítja helyre,

7. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó szabályok be nem tartásával a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki közterületen közterület használati engedély nélkül, vagy azoktól eltérően:

a) mobil árusítófülkét, ideiglenes pavilont,

b) szobrot, emlékművet és köztárgyat,

c) építési munkával kapcsolatos állványt, építőanyagot, építési törmeléket,

d) sátorgarázst létesít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki a közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy azoktól eltérően:

a) mozgóbolt,

b) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

c) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolására használja,

d) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM -BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 59. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően forgalomból kivont, illetve lejárt műszaki engedéllyel rendelkező gépjárművet, valamint állapotánál fogva a közúti közlekedésben részt venni nem tudó járművet 10 napot meghaladóan tárol,

e) közterületen díszburkolatra, sétányokra, játszóterekre, kerékpárral, motorkerékpárral vagy gépjárművel behajt vagy ott várakozik.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy attól eltérően szervez kiállítást, vásárt, sport-és kulturális rendezvényt, továbbá folytat mutatványos tevékenységet.

8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki

a) engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, azalatt vagy afelett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

b) utat tulajdonosi engedély nélkül felbont vagy elfoglal,

c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot, átereszt szennyezi,

d) az út árkát, felszíni csapadékvízelvezető rendszerét önkényesen feltölti vagy megszünteti

e) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,

f) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére (előzetes, illetve havária vagy közmű üzemzavar esetén utólagos bejelentésére) vonatkozó kötelezettségét megszegi,

g) a forgalomtechnikai berendezéseket eltávolítja, áthelyezi

h) Esztergom Megyei Jogú Város tulajdonában álló közútjait, járdáit, egyéb közterületeit, – melyekkel kapcsolatban a közútkezelői, tulajdonosi feladatokat Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzat látja el – engedély nélkül felbontja, helyreállítási kötelezettségének nem vagy nem a jogszabályban, engedélyben meghatározott módon teljesíti.

5. A közterületek tisztaságát és állagát sértő magatartások

9. § (1) Közösségellenes magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki:

a) az ingatlana rovar-és rágcsáló irtásáról nem gondoskodik,

b) a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik,

c) az ingatlan állagmegóvásáról nem, illetve nem megfelelően gondoskodik, ezáltal az ingatlan állagának oly szintű romlását idézi elő, amely emberi életet veszélyeztet, továbbá a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza.

d) az ingatlanán található elöregedett vagy beteg fa kivágásáról nem gondoskodik, amely által emberi életet veszélyeztet.

(2) Közösségellenes magatartást követ el, aki:

a) nem gondoskodik – függetlenül a területen biztosított köztisztasági közszolgáltatás mértékétől – az ingatlan oldalhatárai és a közúti gépjármű közlekedésére szolgáló szilárd burkolatú út vagy földút (eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú, pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) közötti kiépített vagy kiépítetlen területsáv (az ingatlan oldalhatárai előtti járda, az ingatlan és a járda közötti, valamint a járda és az úttest közötti terület) gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyom-mentesítéséről, bokrok nyeséséről, gyep nyírásáról, a hó-eltakarításról és síkosság-mentesítésről,

b) nem gondoskodik az a) pontban meghatározott területen található nyílt árok és annak műtárgyai (kapubejárók átereszei, ingatlanhoz tartozó összefolyók, csapadékvízgyűjtők) takarításáról, növények vágásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladék eltávolításáról,

c) nem gondoskodik a beépítetlen telekingatlanok tisztántartásáról, gyommentesítéséről, rovar- és rágcsálómentesítéséről,

d) nem gondoskodik az ingatlanról a járdára, gyalogjáróra, közútra, közterületre kinyúló ágak és bokrok nyeséséről,

e) nem gondoskodik azon magánutak gondozásáról, karbantartásáról, takarításáról és síkosság-mentesítéséről, amelyek a közforgalom számára nincsenek átadva, de lakóközösségek együtt használják,

f) forgalmat akadályozó helyen hórakást helyez el, vagy ingatlanáról a közterületre a havat kihelyezi,

g) megsérti a természetes vizek és az ivóvizek tisztaságának védelméhez kapcsolódó köztisztasági szabályokat,

h) közterületen járművet mos,

i) anyagszállításnál a közterületet bármilyen módon beszennyezi,

j) amennyiben a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, a jármű tulajdonosaként a szennyeződés eltávolítását, az eredeti állapot helyreállítását, a balesetveszély intézkedéssel történő megelőzését vagy megszüntetését elmulasztja,

k) nem gondoskodik engedély alapján akár rendszeresen, akár alkalmanként kizárólagosan használt közterület tisztántartásáról,

l) nem gondoskodik üzletek, egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények, szolgáltató egységek tulajdonosaként, bérlőjeként, használójaként, üzemeltetőjeként azok bejárata mellett, az ingatlan területén belül a szemétgyűjtő kihelyezéséről és annak – valamint a már korábban kihelyezetteknek – a szemétszállításra rendszeresített edénybe való folyamatos ürítéséről,

m) a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb.) történő használata esetén az engedélyezett használattal érintett terület közvetlen környezetét nem tartja tisztán.

(3) Közösségellenes magatartást követ el, aki:

a) a város területén található zöldfelületeket bármilyen módon károsítja, a zöldfelületek építményeit, tartozékait megrongálja, megsemmisíti,

b) a közterületen elhelyezett virágokat leszedi, a fák, bokrok ágait tördeli, megcsonkítja, a fákon hirdetést, transzparenst függeszt ki,

c) a védett állatokat bármely eszközzel megzavarja (pl.: madárfészket rongál, tojást kiszed stb.),

d) díszburkolatú járdákon, sétányokon sóval történő síkosságmentesítést végez,

e) a zöld területeken elhelyezett kerti építményeket, berendezéseket (bútorok, pihenőpad, hulladékgyűjtő kosár) nem rendeltetésszerűen használ,

f) Esztergom Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül, a város által fenntartott játszótereken e játszóterek játék felszereléseit rendeltetésellenesen használja, azt megrongálja, megsemmisíti.

6. Hulladékkal kapcsolatos szabályok megszegése

10. § (1) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki

a) a hulladékot a közterületen nem a kijelölt hulladékgyűjtőbe helyezi el,

b) kötelező közszolgáltatási szerződés-kötési kötelezettségének nem tesz eleget,

c) települési szilárd hulladékot veszélyes hulladékkal összekeverve, állati tetemet, építési törmeléket, egyéb tűz- és robbanásveszélyes, mérgező anyagot helyez el a gyűjtőedénybe,

d) kényszeres gyűjtögetésével lakást vagy a közös használatú helyiséget, ingatlanát, udvarát, telkét nem a rendeltetésének megfelelően, a békés együttéléssel nem összeegyeztethető módon, mások zavarásával használ – különösen, ha az mások egészségét veszélyezteti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki

a) az ez irányú kötelezettsége ellenére nem veszi igénybe a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására vonatkozó közszolgáltatást,

b) a háztartási folyékony hulladékot nem a háztartási szennyvíz elszállítására vonatkozó közszolgáltatásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott közszolgáltatóval szállíttatja el,

c) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi,

d) a háztartási folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezése során szennyezi a felszínt, a közterületet, a felszíni és a felszín alatti vizek állapotát,

e) az egyedi zárt szennyvíztároló tulajdonosa a keletkező folyékony hulladék a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző 5 évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről nem gondoskodik,

f) Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 20/2019. (XI.26.) önkormányzati rendeletének 22. §-a (Esztergom teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása) ellenére a háztartási szennyvíz összegyűjtése nem zárt tárolóban történik,

g) a folyékony hulladékszállítás során keletkezett szennyeződést a közterületről nem távolítja el.

7. A gyomnövények mentesítésére vonatkozó szabályok megsértése

11. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg az ingatlanhasználó, ha az ingatlanának az idegenhonos inváziós növényektől való mentesítéséről nem gondoskodik.

8. A közkifolyók használatára vonatkozó szabályok megsértése

12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a fogyasztó a közkifolyók vizét nem háztartási szükséglet kielégítése céljára veszi igénybe, hanem a közkifolyók vizét saját célú öntözésre, mezőgazdasági, ipari vagy egyéb gazdasági célra használja.

9. Csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos szabályok megszegése

13. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg, aki

a) csapadékvíz-elvezető árokba vagy út átereszébe tisztítatlan háztartási szennyvizet vagy szervestrágyát tartalmazó vizet, mérgező -, tűz- és robbanásveszélyes anyagot vezet be, állati tetemet helyez el,

b) csapadékvíz elvezetésére szolgáló víznyelő rácsokba hulladékot helyez el,

c) csapadékvíz-elvezető rendszert, kapubejáró alatti átereszt eldugít, eltömít, betemet vagy elzár és ezzel gátolja a csapadékvíz akadálymentes elfolyását,

d) közterületi csapadékvíz-elvezető csatornát vagy ahhoz kapcsolódó műtárgyat megsemmisít, vagy megrongál és ezzel a csapadékvíz szabad lefolyását gátolja,

e) csapadékvíz befogadói hozzájárulás nélkül ingatlanjáról a közterületre csapadékvizet vezet be,

f) az ingatlantulajdonos az ingatlan előtti közterületen lévő csapadékvíz-elvezető vagy szikkasztó árkot rendszeresen nem tisztítja vagy azt eltömíti, betemeti, megszünteti, megrongálja, állagát megváltoztatja, a rendszer gyomtalanítását (gyomirtását) vegyszerrel, végzi,

10. A temető használatára és a temetkezési tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése

14. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg, aki az önkormányzat tulajdonában álló temetőben

a) a temető üzemeltetőjének engedélye nélkül, vagy attól eltérően végez munkát

b) a keletkezett hulladékot nem az arra kijelölt gyűjtőhelyen helyezi el,

c) a temető területén bármiféle hulladékot éget,

d) az építéssel, bontással keletkező anyagok haladéktalan elszállításáról nem gondoskodik,

e) kutyát a temető területére bevinni csak pórázon szabad,

f) háztartási hulladékot, építési törmeléket helyez el vagy szemetel a temető területén.

11. Zajvédelem

15. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését valósítja meg, aki:

(2) Saját háztartásában más nyugalmának zavarására alkalmas módon élőzene és zene hangosítására szolgáló berendezést használ nyílt térben

a) hétfőtől csütörtökig 08:00 és 21:00 óra közötti időponton kívül,

b) pénteken és szombaton 08:00 és 22:00 óra közötti időponton kívül,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon 08:00 és 21:00 óra közötti időponton kívül.

(3) Saját háztartásában más nyugalmának zavarására alkalmas módon élőzene és zene hangosítására szolgáló berendezést használ zárt térben

a) hétfőtől csütörtökig 07:00 és 22:00 óra közötti időponton kívül,

b) pénteken és szombaton 07:00 és 23:00 óra közötti időponton kívül,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon 08:00 és 21:00 óra közötti időponton kívül.

(4) Közterületen más nyugalmának zavarására alkalmas zajkeltéssel járó tevékenységet

a) munkanapokon 07:00 és 20:00 óra közötti időponton kívül,

b) szombaton 08:00 és 15:00 óra közötti időponton kívül végez.

(5) Közterületen élőzene és zeneszolgáltatás, illetve zeneszolgáltatás hangosítására szolgáló berendezést használ hétfőtől vasárnapig és munkaszüneti napokon 10:00 és 22.00 óra közötti időponton kívül.

(6) Szabadidős zaj és rezgésforrás, illetve alkalmi rendezvény nyílt térben élőzene- és zeneszolgáltatást végez, illetve zeneszolgáltatás hangosítására szolgáló berendezést használ

a) hétfőtől csütörtökig 08:00 és 22:00 közötti időponton kívül,

b) pénteken és szombaton 08:00 és 23:00 közötti időponton kívül,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon 10:00 és 22:00 közötti időponton kívül, kivéve ha erre engedéllyel rendelkezik.

(7) Szabadidős zaj és rezgésforrás, illetve alkalmi rendezvény zárt térben élőzene- és zeneszolgáltatást végez, illetve zeneszolgáltatás hangosítására szolgáló berendezést használ

a) hétfőtől szombatig 08:00 és 22:00 közötti időponton kívül,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon 10:00 és 22:00 közötti időponton kívül.

(8) a közterületi rendezvény megrendezésével kapcsolatban kiadott engedélyben foglaltakat nem tartja be.

12. Kereskedelmi-és vendéglátási tevékenység

16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki: közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel – az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével – és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

13. Állattartás

17. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) közterületen állatot legeltet,

b) bármilyen állatot oly módon tart, hogy az állat a közterületeket, valamint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát beszennyezi,

c) trágyát belterületen szabadon érlel.

14. A közterületnév-és házszámtábla

18. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) közterület névtáblát, házszámtáblát eltakar, beszennyez, vagy bármely más módon a tájékoztató jellegét megszünteti, jogtalanul kihelyez, vagy eltávolít,

b) az ingatlanán házszámtáblát a közterületről jól láthatóan az épületre, bejárati kapura (üres telken a kerítésre) felszólítás ellenére sem helyezi ki, ezzel akadályozva a hatósági és egyéb intézkedést.

15. Sportlétesítmények házirendjének megszegése

19. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sérti, aki az Önkormányzat által üzemeltett sportlétesítmény

a) eszközeit nem rendeltetésüknek megfelelően használja;

b) területére a nyitvatartási időn kívül bemegy vagy bent tartózkodik;

c) területére szúró vágó eszközt, üveget, törékeny tárgyat bevisz;

d) területén dohányzik;

e) területére állatot bevisz.

16. Közterületi szeszesital fogyasztás

20. § (1) A város közterületein tilos a szeszesital fogyasztása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik az engedélyezett rendezvények helyszínén és annak ideje alatt történő szeszesital fogyasztásra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény határozza meg.

(4) A szeszesitalt forgalmazó üzlet üzemeltetője köteles az üzlet bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát A/4-es méretben elhelyezni arra vonatkozóan, hogy az üzlet bejáratától számított 5 méteres távolságon belül közterületen szeszesitalt fogyasztani tilos.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 47/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet.

22. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1

Az önkormányzati rendeletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2025. (III. 20.) önkormányzati rendelete 21. §-a hatályon kívül helyezte 2025. április 1. napjával.