Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2019 (XI.26..)
Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 25Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2019 (XI.26.)
Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13 § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész,
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály,
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság,
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Országos Vízügyi Főigazgatóság,
Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály,
Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály,
Közlekedésért felelős miniszter: Innovációs és Technológiai Minisztérium, Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság,
Légiközlekedési hatóság: Innovációs és Technológiai Minisztérium, Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság,
Katonai légügyi hatóság: Honvédelmi Minisztérium
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi osztály,
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Földhivatali Osztály,
Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály,
Honvédelemért felelős miniszter, Honvédelmi Minisztérium
Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság,
Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály,
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala,
Országos Atomenergia Hivatal,
Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály,
továbbá
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat,
Dorog Város Önkormányzata,
Kesztölc Község Önkormányzata,
Piliscsév Község Önkormányzata,
Pilismarót Község Önkormányzata,
Pilisszentkereszt Község Önkormányzata,
Tát Város Önkormányzata,
Tokodaltáró Község Önkormányzata,
Tokod Nagyközség Önkormányzata,
valamint
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (II. 28.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével
a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Esztergom város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelmények, az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Esztergom város vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(2)1 Ez a Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat
b) 2. melléklet: Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Szelvényháló
c) 3. melléklet: Esztergom Megyei Jogú Város Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000
d) 4. melléklet: Esztergom Megyei Jogú Város Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000
e) 5. melléklet: Esztergom Megyei Jogú Város övezeti paraméterei
ea) 1. Építési övezeti paraméterek
eb) 2. Övezeti paraméterek
f) 6. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok
fa) 1. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
fb) 2. Kisajátítással érintett ingatlanok
fc) 3. Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok
fd) 4. Beültetési kötelezettséggel – mint településrendezési kötelezéssel – érintett ingatlanok
g) 7. melléklet: Városszerkezeti jelentőségű terület lehatárolása
h) 8. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága
i) 9. melléklet: Sajátos előírású területek lehatárolása
j)2 10. melléklet: Szamárhegy útfejlesztéssel érintett területe
2. §3 (1) Ez a rendelet alkalmazásában:
1. Emelt szintű közhasználatú terület: Az épületek emeleti szintjét összekötő közhasználatú terület.
2. Fedett gépkocsibeálló: Épületnek nem minősülő, gépkocsi eső-, hó- és nap elleni védelmének céljából emelt, pillérek, oszlopok, vagy függesztő szerkezet által tartott tetőzetből álló melléképítmény.
3. Fejlesztési terület: beépítésre szánt területté váló külterületi, vagy zártkerti terület.
4. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
5. Külterületi lakott hely: Külterületen, vagy zártkertben található, lakófunkciónak helyet adó ingatlan.
6. Kialakult állapot: Olyan telekre használt jelző, amelynek beépítése során, a telken és a környezetében meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
7. Kialakult telekméret: Az ingatlan nyilvántartásban lejegyzett jogok és tények alapján építési telkek, vagy telkek, amelyek felosztása már megtörtént, tovább nem oszthatók, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 10%-ban módosulhat.
8. Közforgalmú átjáró: Közforgalom számára megnyitott udvart körbezáró épületrészben lévő, az udvar megközelítésére szolgáló, közforgalom számára – az éjszakai lezárás kivételével - megnyitott átjáró.
9. Közforgalom számára megnyitott udvar: Közterületnek nem minősülő, a telek közforgalom számára, átjárás biztosítása céljából megnyitott udvarrésze.
10. Melléképület: A telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését, üzemeltetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
11. Morfológia: a beépítés helyére, módjára, sűrűségére vonatkozó jelleg.
12. Pavilon: közterületen, vagy bevásárlóközpont területén álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
13. Prímássziget: Esztergom Megyei Jogú Város történelmi városrésze. A Gesztenye fasor, Gőzhajó utca, Helischer József út, Nagy Duna sétány, Serédi Jusztinián sétány, Táncsics Mihály utca, Testvérvárosok parkja és Vécs Ottó köz alkotja.
14. Streetfood kocsi: Döntően elvitelre készülő étel és ital árusítására szakosodott, jármű képét mutató büfékocsi, stand.
15. Szaletli: Egy vagy több oldalán nyitott, fedett kerti lugas.
16. Szabadonálló – telepszerű beépítési mód: a szabadonálló beépítési mód döntően gazdasági és különleges területen alkalmazott formája, amikor egy telken célzottan több főépület, a telek építési határvonalait tekintve szabadonállóan kerül elhelyezésre.
17. Szenttamás: Esztergom Megyei Jogú Város történelmi városrésze. Az Álmos utca, Attila utca (Szenttamás hegy felőli oldala), Bajcsy-Zsilinszky út (pártalan oldala a Lépcső utcától a Batthyány utcáig), Bajnok utca, Basa utca (Szenttamás felőli oldala), Batthyány Lajos utca (Szenttamás felőli oldala), Becket Tamás utca, Hegy-tető utca, Könyök utca, Lépcső utca (Attila utcától Szenttamás hegy felé vezető szakasza, valamint az Attila utcától a Török Ignác utca felé vezető szakaszának Szenttamás hegy felőli oldala), Nap utca, Perc utca, Szent Tamás kálvária lépcső, Szenttamás utca (a Bánomi áttörésről Szenttamás városrészbe kanyarodó úttól végig mindkét oldala), Török Ignác utca, Új utca és Vasvári Pál utca alkotja.
18. Zártsorú – körülépített udvaros beépítési mód: a zártsorú beépítési mód formája, amikor az elő- oldal és hátsókert értéke 0 m, továbbá egy adott telken, annak telekhatárai mentén, az épületszárnyak által képzett udvart körülzárva kerül az épület elhelyezésre.
19.4 Épülethézag: zártsorú beépítési mód esetében az építési helyen belül, a telek oldalhatára mentén a közterület felé eső, a zárt térfalat megszakító, a terepszint felett nem, a terepszint alatt beépíthető, maximum 3,0 méter széles terület.
20.5 Épületköz: zártsorú beépítési mód esetében az építési helyen belül, a közterület felé eső zárt térfalat az átlátás, átszellőzés vagy átközlekedés érdekében megszakító, a terepszint felett nem, a terepszint alatt teljes egészében beépíthető terület egy telken, vagy telekhatáron csatlakozó két szomszédos telken.
21.6 Kapuépítmény: Gépjármű behajtására szolgáló, oszlopokkal, pillérekkel, esetenként tömör fallal egybeépített, maximum 5,0 méter széles építmény.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő ez a Rendeletben használt szakmai kifejezéseket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben, a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben, a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben alkalmazott fogalom-magyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (egymás felettiségét fedettségét) a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon, valamint
4. építési övezet, övezet határa
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
c) A szabályozási vonal kötelező telekhatár.
d) Az övezethatár lehet telekhatár.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő határelemek egyazon vonalon való együttes megjelenítése helyett, mindig csak a hierarchiában legelöl álló kerül közülük ábrázolásra.
1. Határelemek
4. § A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.
2. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal határvonalon,
3. építési övezet, övezet határa, jele,
4. építési vonal.
5.7 kezelői sáv határa.
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. közúti közlekedési terület,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. lakótelepi közterület,
4. kötöttpályás közlekedési terület,
5. vízi közlekedési terület,
6. légi közlekedési terület
7. zöldterület – közkert,
8. zöldterület – közpark,
9. erdőterület,
10. erdőterületek rendeltetése – védelmi, gazdasági, közjóléti,
11. vízgazdálkodási terület,
12. elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló terület,
13. emeleti szinten igénybe vehető építési hely,
14. sajátos előírások határa,
15.8 kerékpárút nyomvonala (EuroVelo, egyéb),
16.9 közforgalom számára megnyitott udvar,
17.10 el nem keríthető telekrész.
(3)11 A szabályozási terv sajátos jogintézményei:
1. elővásárlási joggal érintett terület,
2. kisajátítással érintett terület,
3. útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület,
4. beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(4) A szabályozási tervlapon feltüntetett kerékpárút nyomvonalán a kerékpárút szélességének és burkolatának meghatározása során a természeti értékek, területek (védett, fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelye; jó természetességi állapotú élőhelyek; őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló gyepes, cserjés, fás területek) megőrzése, fennmaradása, károsodásának, degradálódásának megelőzése az irányadó.
3. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. §12 (1) Művi értékvédelmi elemek:
1. A Római Birodalom határai – a római limes pannóniai Duna-parti határvonalának magyarországi szakasza: világörökségi várományos helyszín,
2. A Római Birodalom határai – a római limes pannóniai Duna-parti határvonalának magyarországi szakasza: világörökségi várományos helyszín védőövezete,
3. Esztergom Várhegy: világörökségi várományos helyszín,
4. Esztergom Várhegy: világörökségi várományos helyszín védőövezete,
5. Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe: világörökségi várományos helyszín,
6. Pilisszentléleki Szlovák Tájház: világörökségi várományos helyszín,
7. műemlék telke,
8. műemlék telkén lévő épület,
9. műemléki jelentőségű terület,
10. műemléki környezet,
11. nemzeti emlékhely,
12. arborétum,
13. nyilvántartott régészeti lelőhely határa.
(2) Egyéb korlátozó elemek:
1. nagyvízi meder területe – elsődleges levezető sáv,
2. nagyvízi meder területe – másodlagos levezető sáv,
3. nagyvízi meder területe – átmeneti sáv,
4. nagyvízi meder területe – áramlási holttér,
5. nagyvízi meder területe – ideiglenes védművel védett nyíltártéri öblözet,
6. nagyvízi meder területe – Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem KEHOP projekt megvalósulása után mentett oldali öblözet,
7. árvízvédelmi vonalak védősávjai,
8. tervezett árvízvédelmi fővédvonal,
9. tervezett árvízvédelmi védmű védősávja,
10. meglévő elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal,
11. önkormányzati ideiglenes védvonal,
12. országos vízminőségvédelmi terület övezete,
13. hidrogeológiai védőidom (5 éves elérési idő rétegbeni határa),
14. hidrogeológiai védőidom (50 éves elérési idő felszíni metszetének határa),
15. bányatelek határa,
16. felszínmozgás veszélyes terület határa,
17. veszélyességi övezet határa (belső),
18. veszélyességi övezet határa (középső),
19. veszélyességi övezet határa (külső),
20. közlekedési és közmű infrastruktúra hálózatok védőtávolsága.
(3) Táj- és természetvédelmi elemek:
1. Natura 2000 terület,
2. országos jelentőségű védett természeti terület (Duna-Ipoly Nemzeti Park),
3. országos jelentőségű természeti terület (ex lege védett láp),
4. országos jelentőségű védett természeti érték (ex lege védett barlang),
5. ökológiai hálózat – magterület,
6. ökológiai hálózat –ökológiai folyosó,
7. ökológiai hálózat –pufferterület,
8. tájképvédelmi terület.
(4) Önkormányzati rendeletből átvett elemek:
1. városszerkezeti jelentőségű terület,
2. helyi védelem alatt álló épület, művi érték telke,
3. helyi természetvédelmi terület.
4. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. javasolt megszüntető jel,
3.13 javasolt gyalogút,
4.14 javasolt híd,
5.15 barnamezős területek,
6.16 távlati tervezett szennyvíztisztító telep helye,
7.17 távlati tervezett szennyvíztisztító telep védőtávolsága.
(2) A javasolt szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
5. Tájékoztató elemek
8. §18 (1) Alaptérképi elemek:
1. földrészlet határ,
2. épület,
3. szintvonal.
(2) Meglévő közlekedési elemek, létesítmények:
1. magánút,
2. meglévő híd,
3. vasúttengely,
4. szintbeni vasúti csomópont,
5. autóbusz pályaudvar,
6. vasútállomás,
7. teherkompkikötő,
8. hajókikötő,
9. jachtkikötő,
10. repülőtér.
(3) Meglévő közműlétesítmények:
1. vízmű,
2. vízműkút,
3. víztározó medence,
4. szennyvíztisztító telep,
5. szennyvízátemelő,
6. villamos alállomás,
7. települési gázfogadó,
8. ipari gáznyomásszabályozó,
9. körzeti gáznyomásszabályozó.
(4) Meglévő közművezetékek nyomvonalai:
1. ivóvíz gerincvezeték,
2. iparivíz gerincvezeték,
3. 120 kV-os villamos vezeték,
4. 35 kV-os szabadvezeték,
5. 20 kV-os szabadvezeték,
6. nagyközépnyomású gázvezeték,
7. középnyomású gázvezeték,
8. föld feletti vezetésű forróvíz-vezeték,
9. föld alatti vezetésű forróvíz-vezeték.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
9. §19 (1) Közterület-alakítási tervet nem kell készíteni karbantartási feladatok, hibaelhárítás elvégzése, valamint kapubehajtók kialakítása esetében.
(2) A járdán a kereskedelemhez és a vendéglátáshoz kapcsolódó építmények és berendezési tárgyak, az előírt szélességű gyalogos sáv biztosítása, valamint az 1 méter széles biztonsági sáv megtartása mellett, az úttest és a telekhatár felőli biztonsági sáv mellett is elhelyezhetők.
(3) Közterületi járdán növényzet
a) a gyalogossávra előírt szélességi követelmények betartása mellett,
b) a telepítendő növények helyigényét figyelembevéve,
c) a közlekedésbiztonsági szempontoknak maradéktalanul eleget téve
bárhol elhelyezhető.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
6. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak,
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek,
c) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben, kizárólag portaépület számára 0 méternek,
d) a Kis-Duna sétány felé, a Gesztenye fasor mentén – a 16380/1, a 16380/2, a 16379, a 16363/1, a 16378/1, a 16375, a 16376/1, a 16374/2, a 16373 hrsz.-ú telek kivételével – 8 méternek, a Gőzhajó utca felé 0 méternek*
kell tekinteni.
(3)20 Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál az építési tevékenységgel érintett ingatlanon a tervezett építmény építési engedély iránti kérelmének, vagy egyszerű bejelentésének benyújtása időpontjában hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatai szerinti méretnek, vagy ennek hiányában 3,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) zártsorú – körülépített udvaros beépítési módnál 0 méternek,
b)21 városszerkezeti jelentőségű területen 0 méternek,
c) minden más esetben:
ba) a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál:
a) az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni.
b) új építés esetén, az építési helyhez kapcsolódó telekhatártól számított 1 métert építési vonalnak kell tekinteni.
(5a)22 Építési helyen belül az épület elhelyezése:
a) A 10. § (2) bekezdés a) pontja esetében az épületnek az előkert tekintetében a szomszédos 3-3 ingatlanon álló épülethez, amennyiben a 3-3 ingatlan beépítetlen, abban az esetben a szemközti utcaszakaszon álló 6 épületet figyelembe vevő kialakult beépítéshez kell illeszkednie.
b) Az építési hely határvonalát az előkert tekintetében – az (5b) bekezdés figyelembevételével – építési vonalnak kell tekinteni azzal, hogy az előkerti építési vonalra az épület legalább 1/3 részét kell illeszteni a c) pont kivételével.
c) Amennyiben az előkerti építési határvonal és az oldalkerti építési határvonal által bezárt szög eltér a derékszögtől, főépület oldalkerti építési határvonalra merőleges utcai homlokzatvonalának legalább 1 ponton érinteni kell az előkert építési határvonalát
(5b)23 Építési vonal érvényesítése saroktelek esetén:
a) két utcára néző sarokteleknél csak az egyik utcánál,
b) három, vagy több utcára néző teleknél csak két utcánál,kell az építési határvonalat építési vonalnak tekinteni
(5a)24
(6)25 Zártsorú beépítés módnál – ettől eltérő műemléki szempontok fennállása kivételével – biztosítani kell a telkek hátsókertjének gépjárművel való megközelítését
(6a)26 Zártsorú beépítés mód esetén az épületek zárt sora megszakadhat az alábbiak szerint:
a) új épület építésénél, vagy meglévő épület bővítésénél, telekhatárig beépült épülettel közvetlenül szomszédos telkeken épülethézagot kell létesíteni, ha a meglévő épület kialakult beépítése nem teszi lehetővé a takart tűzfallal történő csatlakozást.
b) épületköz létesíthető kapuépítmény kialakításával
(7) ***
(8) Nyúlványos (nyeles) telek esetében az építési helyet a teleknyúlvány területe nélkül kell meghatározni.
(9)27 Amennyiben a beépítésre szánt terület építési övezetébe tartozó telek menti közterületi út szabályozási szélessége, vagy közforgalom számára megnyitott magánút szélessége nem éri el a 10 métert, úgy az előkert méretét, a jelen szakasz (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályozás esetén, 5,0 méter helyett, a 10,0 méter és az út valós szélessége közötti különbség felével megnövelt értékűnek kell tekinteni.
(10)28 Közforgalmú létesítmény akadálymentes szélfogója az előkert legkisebb előírt méretébe 2,5 m-re benyúlhat.
(11)29 Előkertben sem pavilon, sem streetfood kocsi nem helyezhető el.
(12)30 Kialakult/szabadonálló beépítési módnál:
a) meglévő épület esetében a (15) bekezdésben szereplő illeszkedési követelményeket,
b) az épület lebontását követően a szabadon álló beépítési mód követelményeit
kell érvényesíteni.
(13)31 Zártsorú beépítési mód esetén az épületet – épülethézag kivételével – teljes mélységéig, vagy legalább az építési hely utcai szabályozási vonalától számított 12 méter távolságig az oldalsó telekhatárra kell építeni.
(14)32 Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet teljes mélységéig, vagy legalább az építési hely utcai szabályozási vonalától számított 12 méter távolságig, a 10. § (5) bekezdés b) pontja szerinti építési vonalra kell építeni.
(15)33 Beépítési módot illeszkedés vizsgálattal a szomszédos 3-3 telek, ennek hiányában a tömb érintett telket magában foglaló teljes utcaszakaszának jogszerűen keletkezett és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő épületállománya alapján kell megállapítani a többségi beépítési mód alkalmazásával, melyet a szomszédos telkek ennek alkalmazását ellehetetlenítő meglévő jogszerűen keletkezett és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő épületállománya felülír
7. Utakra vonatkozó rendelkezések
11. §34 (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) A magánút lehet:
a) közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, vagy
b) közforgalom elől elzárt magánút.
(3) A magánút – a vízgazdálkodási területen létesített magánút kivételével – legkisebb szélessége:
a) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei a közúti jellemzőkkel azonosak. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet.
b) A közforgalom elől elzárt magánút szélessége:
ba) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
bb) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
bc) minden más esetben 12 méter.
(4) A közterületi szabályozás végrehajtása során keletkezett magánútra a (3) és (5) bekezdés szélességi előírásai nem vonatkoznak.
(5) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(6) Közforgalom számára megnyitott magánút, külterületi út (beleértve a mező- és erdőgazdasági üzemi utat, dűlőutat) tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
(7) A Szabályozási Terven közforgalom számára megnyitott udvarként jelölt területrész a közforgalom elől el nem zárható. Megközelítésére az udvart körbezáró épületrészen átvezető, ún. közforgalmú átjáró igénybevehető.
8. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
12. §35 Ez a Rendelet 7. mellékletében lehatárolt Városszerkezeti jelentőségű területen, minden lakó rendeltetésnek helyet biztosító ingatlan esetében, új építés, vagy rendeltetésmód-változtatás esetén, a telken belül, lakásonként 1 db személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
9. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
13. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(2) Vízfolyások partélének külterületi 50-50 m-es sávjában, mezőgazdasági területfelhasználású telkeken a gyep művelési ágat meg kell őrizni, továbbá – árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmények kivételével – épület, építmény nem helyezhető el.
10. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, vagy
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
Környezetvédelmi előírások
11. Védőterületek, védőtávolságok
15. § (1)36 Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára ez a Rendelet 8. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(2) Az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv védősávnak minősül.
(3) Árvízvédelmi fővédvonal töltéslábától számított
a) 60 méteres vízoldali sávja, valamint
b) 110 méteres mentett oldali sávja fakadóvízzel veszélyeztetett
korlátozási területnek minősül.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
16. §37 (1) A nagyvízi meder területe elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sávnak minősül.
(2) A nagyvízi meder levezető sávjaira a vonatkozó jogszabály előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem KEHOP projekt megvalósulása után mentett oldali öblözetbe eső, a vízhálózat menti külterületi mélyvonulatok, mélyfekvésű területek a Prímás szigeti mellékág mértékadó belvízszintje alatti térszínei vízvisszatartás, időszakos vízborítás figyelembevételével hasznosíthatók.
11/A.38 Csúszásveszélyes terület
16/A. § (1) Csúszásveszélyes területnek minősül:
a) a Szabályozási Terven ekképp lehatárolt erózióérzékeny terület,
b) a település 17%-nál meredekebb lejtésű része.
(2) Az (1) bekezdésben nevesített területeken, a talaj megcsúszását
a) elsődlegesen arra alkalmas növényzet szakszerű telepítésével és fenntartásával,
b) másodlagosan arra méretezett épített szerkezettel
kell megakadályozni.
(3) Csúszásveszélyes terület zónájában építés csak részletes geotechnikai szakvélemény alapján, az ott meghatározott (alapozási, területstabilizálási) módon végezhető.
11/B.39 Barnamezős terület
16/B. § Barnamezős területnek minősülnek a Szabályozási Terven ekképp jelzett következő területek:
a) Volt Gran-Visus szemüvegkeretgyár,
b) Volt Labor MIM üzemi terület,
c) Volt GAMESZ (városgazdálkodási telep),
d) Volt szovjet laktanya (Szalézi lakótelep),
e) Volt honvédelmi terület,
f) Volt MEDICOR orvosi műszergyár,
g) Volt büntetés végrehajtási intézet,
h) Honvédelmi gyakorló tér, lőtér.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások40
12. Telekalakítás
17. § (1)41 Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(1a)42 Fejlesztési területek kivételével közterületi szabályozással, vagy zárványtelek megszűnését eredményező magánút kialakításával érintett építési telek – az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekméretet el nem érő, de attól legfeljebb 10%-ban elmaradó esetben is – kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag fejlesztési területeken kívül, meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
(3)43
(4) Erdészeti, vagy természetvédelmi érdekeket szolgáló telkek kivételével telekalakítás útján nem hozható létre olyan telek, amelynek megközelítése kizárólag Natura 2000 terület, vagy az országos ökológiai hálózat övezetének területén, vagy védett természeti területen keresztül, közterületi út, vagy magánút kialakításával történhet.
13. Elővásárlási jog
18. § (1)44 A településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon ekképp feltűntetett, ez a Rendelet Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok című 6. melléklete, Elővásárlási joggal érintett ingatlanok című 1. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
(2) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Esztergom Város Önkormányzatát a többségi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tervszerű vagyongazdálkodás megvalósítása érdekében.
14. Kisajátítás
19. §45 Kisajátítási jog illeti meg Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon feltűntetett valamennyi helyi közút, valamint közpark, közkert területtel érintett ingatlan, továbbá ez a Rendelet Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok című 6. melléklete, Kisajátítással érintett ingatlanok című 2. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében.
15. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
20. §46 Útépítési és közművesítési hozzájárulás terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltűntetett, ez a Rendelet Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok című 6. melléklete, Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett ingatlanok című 3. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlant, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlant, valamint a rehabilitációra kijelölt tömbökben lévő valamennyi ingatlant.
16. Beültetési kötelezettség
21. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a közúti közlekedési területtel (KÖu), a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterülettel (kt.), valamint a magánúttal (mu.) érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját:
a) az általános gazdasági területbe (G),
b) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K/T), valamint
c) a beépítésre szánt különleges hulladéklerakó területbe (K/Hu)
sorolt ingatlannak.
(2) Beültetési kötelezettség terheli a lakóterületbe, a településközpont területbe, az üdülőterületbe, a mezőgazdasági területbe, a vízgazdálkodási területbe sorolt ingatlannal érintkező telekhatára menti min. 5,0 m-es sávját
a) az általános gazdasági területbe (G),
b) a beépítésre szánt különleges temetőterületbe (K/T), valamint
c) a beépítésre szánt különleges hulladéklerakó területbe (K/Hu),
sorolt ingatlannak.
(3) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(4) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(5) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (4) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.
Közművek előírásai
22. § Esztergom teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
Építés általános szabályai
17. Általános rendelkezések
23. § (1) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások:
a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz a telken belüli övezethatárnál sem elő-, sem oldal-, sem hátsókerti távolságot nem kell feltételezni. Az épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,
cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.
(2)47 Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények, valamint támfalgarázs kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(3) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(4) Kerítés legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. Amennyiben támfal építése szükséges, kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.
(5) A 15%-ot elérő, vagy meghaladó tereplejtésű építési helyen az épület lejtőláb felőli felületére számított homlokzatmagassági értéke nem haladhatja meg az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének 1,5-szeresét.
(6) 10%-os lejtésű terep esetén, meglévő, vagy tervezett belterületen, új épület építésekor, illetve meglévő épület átalakításakor, magastetős, oromfalas kialakítás alkalmazása esetén az építési övezeti, övezeti előírásban meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke 1 m-rel növelhető.
(7) Városszerkezeti jelentőségű területen a telek beépítésénél az érintett terület egykori morfológiáját meg kell őrizni.
(8) Szenttamás városrész területén, telekegyesítés esetén, a telek beépítésénél az eredeti beépítést kell figyelembe venni.
(9) Zártsorú beépítési módú saroktelek esetén, az építési övezeti kódban szereplő beépítettség legfeljebb 20%-kal megnövelhető az OTÉK 2. számú melléklete A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei című táblázatának D oszlopában szereplő megengedett legnagyobb beépítettség értékéig.
(10)48 Kerítés – a városszerkezeti jelentőségű területen fekvő utak, a szabályozási vonallal meghatározott szélességű utak, valamint a vízgazdálkodási területen fekvő utak kivételével – az út tengelyétől minimum 5-5 méteren belül nem létesíthető.
(11)49 A (10) bekezdésben foglaltak esetén – a 10. mellékletben szereplő Szamárhegy útfejlesztéssel érintett területe kivételével – a telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítésen belül létesíthető
(13)50
(14)51 Valamennyi építési övezetben – ettől eltérő előírás hiányában, a 25. § (2) bekezdés figyelembevételével – több főépület és több melléképület is építhető az 1 főépületre és 1 melléképületre eső legalább 500 m2 telekterület mértékéig.
(15)52 Az építési helyen kívül a zöldfelületi fedettség betartása mellett – a 23. § (2) bekezdés figyelembevételével –a következő létesítmények helyezhetők el.
a) Előkertben kizárólag:
aa) közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték,
ab) amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló,
ac) kirakatszekrény, valamint
ad) zászlótartó, szobor.
b) Oldalkertben kizárólag:
ba) gépkocsi és egyéb tároló épület az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl,
bb) közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték,
bc) közműpótló műtárgy,
bd) hulladéktartály-tároló,
be) kerti építmény (szaletli, tárolásra szolgáló műtárgy) az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl, valamint
bf) zászlótartó, szobor.
c) Hátsókertben kizárólag:
ca) mosókonyha,
cb) nyári konyha,
cc) gépkocsi és egyéb tároló épület,
cd) közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték,
ce) közműpótló műtárgy,
cf) hulladéktartály-tároló,
cg) kerti építmény,
ch) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, kemence,
ci) háziállat ól, háziállatkifutó, haszonállatól, (haszonállatkifutó csak Lke és Lf építési övezetekben)
cj) komposztáló,
ck) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
cl) zászlótartó, szobor,
cm) növényház (üvegház),
cn) árnyékszék, valamint
co) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló, háztartási méretű kiserőműnek minősülő műtárgy (különösen napelem tartószerkezete, szélkerék).
(16)53 Lakó, vagy szálláshely szolgáltató rendeltetésként lakóautó, jurtasátor – építési tevékenység felvonulási időszaka kivételével – ingatlanon nem létesíthető.
(17)54 A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a tájképi, településképi illeszkedés követelményei szerint kell.
(18)55 Közút, vagy magánút mentén futó vízgazdálkodási terület feletti, árok, vízfolyás, csatorna, patak mellett elhelyezkedő telkekhez vezető hidak és átjárók közterületi kapcsolatot, vagy magánúti megközelítést biztosítanak.
18. Városszerkezeti jelentőségű területen lévő tömbre vonatkozó rendelkezések
24. § (1) A jó minőségű lakókörnyezet kialakítása, annak tervszerű, összehangolt alakítása érdekében, lakó rendeltetésű épületek elhelyezése során, a belső ingatlanok megközelítése, illetve azok használatának elősegítése érdekében kizárólag beépítési terv alapján, kiszolgáló utat kell kijelölni és magánútként ki kell alakítani.
(2) Valamennyi tömb útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett.
(3) Az (1) bekezdésben jelölt, tömbfeltárás célját szolgáló út helyi közút céljára kizárólag a szabályozási terv módosítását követően jegyezhető le.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
19. Lakóterületek
25. § (1) Lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az építési helyen belül a főépületet a melléképülethez képest, mindig az utca felől kell elhelyezni. Az előírás portaépületre nem vonatkozik.
(3)56 A személygépjármű tárolására szolgáló garázs vagy a lakóépülettel egybeépítve, vagy terepszint alatt, vagy több személygépjármű tároló közös épülettömeget alkotó kialakításával valósítható meg.
(4)57 Fekvő teleknél
a) az előkert méretét az építési övezetben meghatározott oldalkert méretének,
b) a hátsókert méretét az építési övezetben meghatározott oldalkert méretének,
c) az oldalkert méretét az építési övezetben meghatározott előkert méretének
kell tekinteni.
Nagyvárosias lakóterület [Ln]
26. § Nagyvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 11. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
Kisvárosias lakóterület [Lk]
27. §58 (1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Kisvárosias lakóterület övezetének zártsorú beépítési módú saroktelkén:
a) a beépíthetőség: max. 70% (OF-6), valamint
b) a zöldfelületi fedettség: min. 10% (OF-7).
Kertvárosias lakóterület [Lke]
28. § (1) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A kertvárosias lakóterület telkeinek közterülettől, vagy magánúttól számított 50 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
(3)59 Kertvárosias lakóterületben 1 db főépület és 1 db melléképület helyezhető el.
Falusias lakóterület [Lf]
29. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
20. Vegyes területek
30. § Vegyes terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
Településközpont terület [Vt]
31. § (1) Településközpont területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Településközpont területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(3)60 A Simor János utca közepén, szigetszerűen álló Vt-26254 építési övezetben:
a) az épületen kívüli telekrészt közhasználat céljára kell fenntartani,
b) az építési övezet határán kerítés nem létesíthető.
Intézmény terület [Vi]
32. § (1)61 Intézményi területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 17. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2)62 Intézményi területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(3)63 Műemlék, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet területén, intézményi területfelhasználás (Vi) esetén, az OTÉK 2. számú mellékletének A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei című táblázat D.8. cellája szerint meghatározott beépítettség alkalmazására kizárólag az örökségvédelmi szempontokkal összhangban kerülhet sor.
21. Általános gazdasági terület [G]
33. § (1) Általános gazdasági terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2)64 Általános gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – beleértve a munkásszállást (OF-8) is – elhelyezhető.
(3) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án legalább kétszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(4) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az építési övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
(7)65 A Szabályozási Tervlapon, a G-18757 jelű építési övezet területén „el nem keríthető telekrész”-ként jelölt, a földgázvezeték megközelíthetősége érdekében létrehozott sáv lekerítést nem eredményező határán létesíthető kerítés.
22. Üdülőházas terület [Üü]
34. § (1) Üdülőházas terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Üdülőházas területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 22. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
23. Különleges területek
35. § (1) Különleges terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 36-46. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az építési övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
Különleges, alacsony intenzitású terület [K]
36. §66 Különleges alacsony intenzitású területen:
a) szolgáltató, vendéglátó,
b) szálláshely,
c) kiállítási,
d) oktatási,
e) sport,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges, közepes intenzitású terület [KD]
37. §67 Különleges közepes intenzitású területen:
a) szolgáltató, vendéglátó,
b) szálláshely,
c) kiállítási,
d) kongresszusi,
e) oktatási,
f) egészségügyi,
g) sport,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges garázsterület [K/G]
38. §68 (1) A különleges garázsterület építési övezetében kizárólag személygépjármű tárolására szolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) K/G-5X911(OF-9) építési kód esetében X = garázsegységhez szükséges telekméret.
Különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület [K/Hon]
39. §69 Különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló területen:
a) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú bármely,
b) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági cél teljesítéséhez szükséges további bármely,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges közműterület [K/Km]
40. §70 Különleges közműterületen:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges – közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület [K/Közl]
41. §71 Különleges közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló területen:
a) autóbusz pályaudvar,
b) gépjármű parkoló,
c) benzinkút, autómosó,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K/Mü]
42. §72 Különleges mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi célú terület [K/Re]
43. §73 Különleges rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi célú területen:
a) a kikapcsolódást szolgáló,
b) sportolási célú,
c) turisztikai és idegenforgalmi,
d) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
e) sportcélú állattartó,
f) művelődési, egészségügyi, oktatási,
g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
h) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges strandterület [K/St]
44. §74 Különleges strandterületen:
a) strandolást szolgáló,
b) sportolási célú,
c) turisztikai és idegenforgalmi,
d) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
e) vízi sport célt szolgáló,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges temető- és kegyeleti park terület [K/T]
45. §75 Különleges temető- és kegyeleti park területen:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges, valamint
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges vízi sport és horgászsport terület [K/Vsp]
46. §76 Különleges vízi sport és horgászsport területen:
a) vízi sport, horgászport, sport és rekreációs célú,
b) turisztikai,
c) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
d) turisztikai célú állattartó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
24. Közlekedési terület [KÖu, KÖk, KÖl]
47. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési területen, a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületen és magánút területen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
(2)77 A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen:
a) kötöttpályás közlekedési,
b) vasútállomás, vasúti megállóhely kialakításához kapcsolódó,
c) gépjármű várakozóhely kialakításához kapcsolódó,
d) kerékpárút, gyalogút kialakításához kapcsolódó,
e) az a)-d) pontokban szereplő létesítmények csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi,
f) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, valamint
g) közmű- és hírközlési
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3)78 A KÖl jelű légi közlekedési területen:
a) repülőtéri érkeztető,
b) repülésirányító,
c) gépjármű parkoló,
d) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó,
e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
25.79 Zöldterület – közkert, közpark [Zkk/1, Zkk/2, Z-Kp, Z-Sp]
48. § (1) Zöldterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A Zkk/2 övezetben építési tevékenység – az árvízvédelmet és a folyószabályozást érintő építési tevékenység kivételével – nem folytatható.
26. Erdőterület [Ev, Eg, Ek]
49. § (1) Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 28. § (3) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
27.80 Mezőgazdasági területek [Mk, Má-1, Má-2, Mko]
50. § (1) Mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2)81 Mezőgazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – ez a Rendelet 50. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az 51. § (1) bekezdésében szereplő korlátozások betartásával – elhelyezhető.
(3)82 Mezőgazdasági terület övezete elsődlegesen mezőgazdasági célokat szolgál. Emiatt a terület beépíthető telkeire elsőnek egy mezőgazdasági rendeltetésű, ez a Rendelet Esztergom Megyei Jogú Város övezeti paraméterei című 5. melléklete, Mk, Má-1, Más-2, Mko övezetek részletes paraméterei című 2.3. pontjának táblázata D oszlopában meghatározott alapterületű mezőgazdasági épületet kell építeni.
(4)83 Mezőgazdasági terület részét képező telekre (3) bekezdés szerinti mezőgazdasági rendeltetésű épület megépülését követően, ez a Rendelet Esztergom Megyei Jogú Város övezeti paraméterei című 5. melléklete, Mk, Má-1, Más-2, Mko övezetek részletes paraméterei című 2.3. pontjának táblázata D oszlopában szereplő mértékig – a nagyvízi meder áramlási zónái és holttere kivételével – lakóépület is építhető.
(5) Mezőgazdasági területen épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(6) Mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület [Mko]
51. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen kizárólag gyepfenntartást szolgáló állattartó épület létesíthető, melyben max. 1 db szolgálati lakás kialakítható.
(2) Pilisszentlélek 01025/5, 01025/6, 01025/7, 01025/8, 01025/9, 01025/16, 01025/17, 01025/18 helyrajzi számú földrészleteken szérűskert (fűrészkert) létesíthető.
28. Vízgazdálkodási terület [V]
52. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2)84 Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) vízi sporttal, horgászsporttal összefüggő, valamint
e) híd elhelyezésével összefüggő
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
29. Természetközeli terület [TK]
53. §85 Természetközeli terület övezetében épület nem létesíthető.
30. Különleges beépítésre nem szánt területek
54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3)86 Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 55-61. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) Technológiai jellegű építmények esetében az övezetben előírt épületmagasságtól el lehet térni.
Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület [Kb-En]
55. §87 (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen:
a) a megújuló energia hasznosításával összefüggő,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
c) a terület fenntartását szolgáló
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület 0472/3 hrsz.-ú ingatlanán 2 db talajvízszint megfigyelő kút üzemel, melyeknek
a) helyét figyelembe kell venni, valamint
b) megközelítését biztosítani kell.
Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó terület [Kb-Hull]
56. §88 Különleges beépítésre nem szánt hulladékkezelő és hulladéklerakó területen:
a) hulladék átvételével, -szelektálásával, -kezelésével, -lerakásával összefüggő,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb-Km]
57. §89 Különleges beépítésre nem szánt közműterületen:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér [Kb-Kt/B]
58. §90 Különleges beépítésre nem szánt burkolt köztéren:
a) országos és helyi közúthálózati,
b) közösségi közlekedési,
c) gépjármű várakozóhely kialakításához kapcsolódó,
d) kerékpárút, gyalogút kialakításához kapcsolódó,
e) járda, sétány, közösségi tér,
f) az a)-e) pontokban szereplő létesítményekhez kapcsolódó csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi,
g) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint
h) közmű- és hírközlési
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület [Kb-Mü]
59. §91 Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági célokat szolgáló gazdasági,
b) növénytermesztéshez, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) a tulajdonos, a személyzet számára szolgáló lakó,
d) sport- és területfenntartási célú állattartó,
e) mezőgazdasági termény tárolásához, bemutatásához, eladásához, vendéglátási célú értékesítéséhez kapcsolódó,
f) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
g) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi terület [Kb-Re/1, Kb-Re/2, Kb-Re/3[3]]92
60. § (1)93 Különleges beépítésre nem szánt rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi területen:
a) kikapcsolódást szolgáló,
b) sportolási célú,
c) turisztikai és idegenforgalmi,
d) oktatási, kulturális,
e) hitéleti,
f) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
g) sport- és területfenntartási célú állattartó,
h) szolgáltató,
i) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
j) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) A Kb-Re/2 jelű övezetben lakó rendeltetés elhelyezhető.
(3)94 A Kb-Re/3[3] jelű építési övezetben az (1) bekezdésben szereplő rendeltetéseken túl extrém sportpályák (különösen pumpapálya, skatepark, trambulinpálya) is elhelyezhetők.
Különleges beépítésre nem szánt vízi sport és horgászsport terület [Kb-Vsp]
61. § (1)95 Különleges beépítésre nem szánt vízi sport és horgászsport területen:
a) vízi sport, horgászport, sport és rekreációs célú,
b) turisztikai,
c) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
d) turisztikai célú állattartó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.),
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) Különleges beépítésre nem szánt vízi sport és horgászsport területen lévő vízfelületen épület nem létesíthető.
31.96 Többszintes területfelhasználású területek
Vízgazdálkodási terület / közlekedési terület [V/KÖu]
61/A. § (1) Vízgazdálkodási terület / közlekedési terület övezetében:
a) árvízvédelemhez kapcsolódó építmények, valamint
b) közúti közlekedési területhez kapcsolódó építmények
c) közműépítmények
helyezhetők el.
(2) Vízgazdálkodási terület / közlekedési terület övezetében épület nem létesíthető.
Vízgazdálkodási terület / közlekedési célú közterület [V/kt.]
61/B. § (1) Vízgazdálkodási terület / közlekedési célú közterület övezetében:
a) árvízvédelemhez kapcsolódó építmények, valamint
b) közlekedési célú közterülethez kapcsolódó építmények
c) közműépítmények
helyezhetők el.
(2) Vízgazdálkodási terület / közlekedési célú közterület övezetében épület nem létesíthető.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
SUZUKI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [1]
62. § Az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékének megfelelő méretű területet kétszintes növényállománnyal kell beültetni.
PIAC TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [2]
63. § (1) A Vt-5XYZ2[2] jelű építési övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X = köztes teleknél 250 m2, sarokteleknél 200 m2.
b) a legnagyobb beépíthetőség Y = köztes teleknél 50%, sarokteleknél 65%.
c) a legkisebb zöldfelületi fedettség Z = köztes teleknél 25%, sarokteleknél 15%.
d) a 19387 hrsz.-ú telek Szabályozási terven szereplő szabályozását követő telekméret kialakítható.
(2) A Vt-5X910(OF-2)[2] jelű építési övezetben a legkisebb kialakítható telekterület X = megegyezik az épület méretével.
(3) A Vt-52612(OF-2)[2], valamint a Vt-5X910(OF-2)[2] jelű építési övezetekben a telek teljes területe építési helynek minősül.
(4) A szabályozási terven a nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület területén „emeleti szinten igénybe vehető építési hely”-ként jelzett terület az építési övezetbe tartozó épület emeleti szinti épületbővítésére igénybe vehető.
(5) A 19377, a 19378/1, a 19378/2, a 19379, a 19380, a 19383, a 19384, a 19387 hrsz.-ú ingatlanok területén az előírt legnagyobb épületmagasság, magasabb párkányvonalú csatlakozó földszintes épület esetén úgy kell alkalmazni, hogy az új épület épület- és párkánymagassága legfeljebb a a csatlakozó földszintes szomszéd épület meglévő paraméterei mértékéig növelhető, de az alacsonyabb szomszéd épület felé nem létesíthető 1,0 m-nél magasabb takaratlan tűzfal.
PRÍMÁS-SZIGET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [3]
64. § (1) Új légvezeték nem létesíthető.
(2) A teljes terület útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett.
(2a)97 A teljes terület Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának elővásárlási jogával érintett.
(2b)98 A Vi-2655X[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb épületmagasság X= a Helischer József utca mentén 7,0 m, a Nagy-Duna sétány mentén 9,0 m. Az előírás a tömb Dunával párhuzamos felezővonalától Helischer József utca, illetve Nagy-Duna sétány felé eső térrészére vonatkozik. A felezővonalat átlépő épületre a kisebb épületmagasságot kell alkalmazni.
b) a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe,
c) az árvízvédelmi védvonal elkészültéig épület:
ca) a mértékadó árvízszint fölötti padlóvonallal, vagy
cb) a mértékadó árvízszintre méretezett egyéb árvízvédelmi műszaki megoldással, vagy
cc) a beruházó kártalanítási igényt kizáró nyilatkozatával
létesíthető.
(3) A K-26X8Y[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X= 35%,
b) a legnagyobb épületmagasság Y= 9,0 m,
(4) A K-26X9Y[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X= 25%,
b) a legnagyobb épületmagasság Y= a Helischer József utca mentén 7,0 m, a Nagy-Duna sétány mentén 9,0 m. Az előírás a tömb Dunával párhuzamos felezővonalától Helischer József utca, illetve Nagy-Duna sétány felé eső térrészére vonatkozik. A felezővonalat átlépő épületre a kisebb épületmagasságot kell alkalmazni.
c) a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe,
d) a kialakítható minimális telekszélesség 20 m, a minimális telekhosszúság 40 m.
(5) A K-2XY92[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X= 950 m2, amely egyben a legkisebb beépíthető telekterületnek is számít,
b) a legnagyobb beépíthetőség X= 25%,
c) a legnagyobb épületmagasság Y= 4,5 m,
d) a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe,
(6) A KD-X445Y(OF-5)[3] jelű övezetben:
a) a beépítési mód X = a telekalakítást követően kialakuló ingatlan egésze építési helynek minősül.
b) a legnagyobb épületmagasság Y=14,0.
c) az országos előírások szerint elhelyezendő személygépkocsik számának 75%-át telken belül kell biztosítani. A további szükséges személygépkocsi parkolót 500 méteren belüli bármely más telken, közterületen, vagy közforgalom számára megnyitott magánúton kell biztosítani.*
(7) A KD-2XY8Z[3] jelű övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telekterület X= 4000 m2,
b) a legnagyobb beépíthetőség Y = 35%,
c) a legnagyobb épületmagasság Z= 14,0 m,
d) a szálloda esetében a homlokzatmagasság:
da) az élményfürdő felőli homlokzatmagasság 14,0 m,
db) a Duna felőli (Kis-, illetve Nagy-Duna) homlokzatmagasság 12,0 m, a legfelső szint Duna felőli homlokvonalának 45°–os visszahúzásával 14,0 m.
(8)99
(9)100
(9a)101 A KD-26X87[3] jelű övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X = 35%
b) lakó rendeltetés elhelyezhető.
(9b)102 A KD-24X8Y[3] jelű építési övezetben:
a) a legnagyobb beépíthetőség X = 35%,
b) a legnagyobb épületmagasság Y = 14,0 m.
(10)103
(11) Üzemanyag töltőállomás csak a hajóforgalom számára létesíthető, és csak a Nagy-Duna mentén.
(12)104 A Z-Kp[3] jelű övezetben a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe.
(13)105
(14)106 A Z-Sp[3] jelű övezetben a legkisebb zöldfelületi fedettség számításánál a zöldtető nem vehető figyelembe.
(15)107
(16)108 A Prímás-sziget nagyvízi medernek számít az „Esztergom KEHOP” árvízvédelmi fejlesztés befejezéséig. Az árvízvédelmi fejlesztést követően a terület beépítésekor a Prímás-szigeti mellékág mértékadó belvízszintjét figyelembe kell venni.
KIS-DUNA-ÖBÖLRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [4]
65. § (1) Úszómű az alábbi célból létesíthető a Kis-Duna-öböl Prímás-szigeti oldalán:
a) vízi sport használat – vízi sport egyesületek, oktatási intézmények részére,
b) turisztikai,
c) vendéglátás.
(2) A létesíthető úszómű legnagyobb alapterülete 18 m2, legnagyobb hossza 6 méter, legnagyobb szélessége 3 méter. A hosszúsági értéket partvonallal párhuzamosan, a szélességi értéket partvonalra merőlegesen kell értelmezni. A meghatározott hosszúsági értéktől a vízi sport céljára kialakított úszóművek esetében a hajó méreteihez igazodva el lehet térni.
(3) Új úszóművön felépítmény nem létesíthető.
Bajcsy-Zsilinszky út – Rákóczi tér – Lőrinc utca– Aradi vértanúk tere – Bástya parkoló által határolt tömbre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [5]109
65/A. §110 (1) A sajátos előírású területen belül az épületeket emelt szintű közhasználatú terület kötheti össze, amely alatti terület a meglévő építmények bővítményeként hasznosítható.
(2) Az emelt szintű közhasználatú terület alatt a csatlakozó területek között az átjárhatóság biztosítható.
(3) A közterület fölé kinyúló épületrész letámasztható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 40/2005. (XI. 5.) önkormányzati rendelete,
b) Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete,
c) Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 43/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete, valamint
d) Esztergom, Prímás-sziget helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/2007. (VI. 28.), önkormányzati rendelete.
Az 1. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés 19. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 20. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés 21. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdés 5. pontját az Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdés 15. pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés 16. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be. Az 5. § (2) bekezdés 16. pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés 17. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés 3. pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés 4. pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés 5. pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés 6. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés 7. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdés b) pontja az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (5b) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (5a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be. A 10. § (5a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 10. § (6) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (6a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdése iktatta be.
A 10. § (9) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (10) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdése iktatta be.
A 10. § (11) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdése iktatta be.
A 10. § (12) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. § (13) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. § (14) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. § (15) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdése iktatta be.
A 11. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 11/A. alcímet (16/A. §-t) az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 11/B. alcímet (16/B. §-t) az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.
A VII. Fejezet címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (10) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (11) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (13) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (14) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (15) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (16) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (17) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 23. § (18) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 25. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 23. §-a iktatta be.
A 31. § (3) bekezdését az Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (7) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 36. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 29. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 31. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 32. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 33. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 34. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 35. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 36. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 37. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 37. §-ával megállapított szöveg.
A 25. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 38. §-ával megállapított szöveg.
A 27. alcím címe az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 39. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (4) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 41. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 42. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 43. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 44. §-ával megállapított szöveg. Az 55. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 45. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 46. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 47. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 48. §-ával megállapított szöveg.
A „Különleges beépítésre nem szánt rekreációs, sport, oktatási, hitéleti és idegenforgalmi terület [Kb-Re/1, Kb-Re/2, Kb-Re/3[3]]” az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 49. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (3) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 50. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (1) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 51. §-ával megállapított szöveg.
A 31. alcímet (61/A–61/B. §-t) az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 64. § (2a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (1) bekezdése iktatta be.
A 64. § (2b) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 64. § (8) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (9) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (9a) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (2) bekezdése iktatta be.
A 64. § (9b) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (2) bekezdése iktatta be.
A 64. § (10) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (12) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (13) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (14) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 64. § (15) bekezdését az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 56. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § (16) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 52. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A „Bajcsy-Zsilinszky út – Rákóczi tér – Lőrinc utca– Aradi vértanúk tere – Bástya parkoló által határolt tömbre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [5]”et az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 53. §-a iktatta be.
A 65/A. §-t az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 54. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 7/2022. (III. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2025. (IX. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (6) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (8) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 55. § (9) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdése iktatta be.