¹
Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete a környezet és a városi környezet védelmében Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja és jóváhagyja a szabályozási terveket:²

I. Fejezet
RENDELKEZÉSEK

1.§ (1)³ A Rendelet hatálya kiterjed Agostyán városrész területének kivételével Tata Város közigazgatási területére (a továbbiakban: terület).
(2)⁴
(3)⁵
(7)⁶
(8)⁷
(9)⁸
(10)⁹
(11)¹⁰
(12)¹¹
(13)¹²

A településrendezés eszközei és alkalmazásuk

2. §13(1) A TÉSZ a Településszerkezeti terv alapján lehatárolja az egyes helyi övezeteket és meghatározza azok jellemzőit
(2) A TÉSZ szöveges mellékletei:
a) TÉSZ/1M jelű Fogalommeghatározás
b) TÉSZ/2M jelű A látványvédelem területi kihatása
(3) A TÉSZ rajzi mellékletei külön kötetben találhatóak a TÉSZ 4. mellékleteként, tartalomjegyzékkel.
(4)14
(5)15
(6)16
(7) Az Szm-2 jelű terv tartalmazza a következő tervi kötelezéseket a beépítésre szánt területekre, melyeket területi lehatárolással rögzít:
a) 17
b) a jelen szabályozási tervvel nem érintett területeket,
c) 18
d) a telekalakítási terv készítése után beépíthető területeket,
e) a vízrendezési terv alapján beépíthető területeket,
f) 19

3. §20

4. §21

Sajátos jogintézmények

5. § (1)22
(2)23
(3) A kisajátításra, illetve lejegyzésre kerülő telkek a szabályozási terven közút/ közterület céljára jelölt részei csak közcélra hasznosíthatók.
(4)24
(5) A város területén építési tilalmi és építési tevékenységet korlátozó területek az alábbiak szerint értendők:
a) A terven jelölt bűzös, fertőzésveszélyes, 057/27 hrsz.-ú telephely: - szennyvíztisztító, szennyvízürítő - védőterületén belül lakó- és szállásépület, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem létesíthető.
b) A szabályozási tervlapon jelölt részeken – közmű védőtávolsága miatt épület, építmény nem helyezhető el.
c)^[1]

A belterületi határ módosítása

6. § (1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv jelöli.
(2)^[2]
(3) A terület tervezett belterületi határát az SZ-2 /A és SZ-2/A-DIP jelű szabályozási, valamint az SZm-1 jelű övezeti terv tartalmazza.25
(4)26
(5)27
(6)28

A telekalakítás általános előírásai

7. § (1)29
(2)30
(3)31 ^[3]
(4)32 33 Kialakítható az övezeti előírásnál kisebb telek is, ha az a szabályozási terv szerinti közterület kialakítása érdekében történik. Az úttelek telekterülete lehet kisebb az övezetre meghatározott legkisebb telekterületnél.
(5)34 Új telekalakítás esetén a telek építési vonalon mért legkisebb szélességét a telekméret függvényében 6. melléklet 1. táblázata szerint kell kialakítani.
(6)35 A vegyes - központi, gazdasági- ipari és üdülőházas új telkek kialakítása esetén a minimális telekszélesség 30m lehet az építési vonalon mérten. Ez alól kivétel a „déli ipari parkhoz” tartozó területen kialakítható telkek szélessége. A Déli Ipari Parkban az ipari gazdasági telkek legkisebb kialakítható szélessége 40m ha a telekterület 1ha alatti, 1ha-t elérő teleknél a minimális telekméret legalább 50m.
(7)36 Az oldalkert mérete csökkenthető oldalkerttel határos teleknyúlvány szélességével, de nem lehet kevesebb 3 m-nél.
(8) 37 A telek övezeti határon is átnyúlhat, de legalább az egyik övezetre vonatkozó minimális telekméretet az adott övezeten belüli telekrészre teljesíteni kell.
(9) A magánutak elhelyezése céljára legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
1. Lakóterületen 8 m
2. egyéb területen 12 m
3. ipari parkban 16 m 38
4.39 mezőgazdasági üzemterületen: ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik 8 m
(10)40
(11)41

A beépítés általános rendelkezései

8. § (1)42 Az övezeti határon átnyúló telkek esetében a különböző övezetben lévő telekrészekre külön-külön kell biztosítani
a) a megengedett legnagyobb beépítettségére,
b) a megengedett legnagyobb beépítési magasságra,
c) a legkisebb zöldfelületre és
d) a szintterületi mutatóra
az adott övezetre vonatkozó előírásokat.
(2) Terepszínt alatti építés:
a)43
b)44
c) A terepadottságok és viszonyok, valamint a talajvízszint figyelembe vételével közterületi telekhatáron az épületek alatt legfeljebb 2 pinceszintnek minősülő építményszint építhető. Az oldal és a hátsó telekhatárt legfeljebb 4 m-re közelítheti meg a második pinceszint.
d) A város beépítésre szánt területein, ha az övezeti előírás azt másképp nem szabályozza, a terepszint alatti beépítés a terepszinten megengedhető beépítést legfeljebb 10 %-kal meghaladja. Ha a terepszint alatt létesülő építményszint legalább 75 %-ban gépjármű tárolásra szolgál, akkor a terepszint alatti beépítés mértéke a felszínen megengedett beépítési
mérték legfeljebb másfélszerese lehet.45

Telekméret

(3)46
(4)47 A kialakult beépítésre szánt területen a építési telek akkor építhető be, ha a telek területe, illetve a legkisebb mérete az építési vonalon mérten legalább a 6. melléklet 2. táblázata szerinti.
(5)48
(6)49

Kötelező legkisebb zöldfelület

(7)50 A telekre előírt zöldfelületbe beszámítható a gyeprács beültetett részének 50%-a.
(8)51 Nem számítható be a minimálisan megkövetelt zöldfelületi mértékbe a burkolt felületen faverembe ültetett fasor.
(9)52 A lakótelkek zöldfelületein 200 m2-ként 1db lombos fa telepítendő a használatba vételig.
(10)53
(11)54

Egyéb általános rendelkezések:

(12) ^[4]
(13)
(14)
(15)55
(16)56
(17)57
(18)58
(19)^[5]
(20)
(21)59
(22)60
(23)61

Értékvédelem
Az értékvédelem általános előírásai

9. § (1) A helyi védelem alá vont ingatlanokra az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A védettség az ingatlan teljes egészére vonatkozik.
b) A helyileg védett épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot fotó és felmérési terven kell dokumentálni.
c) A védett épületek, építmények felújítása, átalakítása épületszerkezeti, funkcionális változtatása csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban végezhető.
d)62 A védett ingatlanokkal határos, azok előtti közterületet, az ingatlanokon lévő zöldfelületeket a védelemmel összhangban kell kialakítani.
(2) A táj- és a településkép védelme érdekében a tájkarakter, valamint a városkép megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű területek zónáiban:
a) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.
b)63
c) A meglévő és a bővítésre tervezett műemléki jelentőségű területen belül új villamosenergia- ellátási, táv- és hírközlő vezetékek és járulékos létesítményei csak terepszint alatt létesíthetők, kivéve a régészeti védelem és a forrásfeltörések környezetében lévő területeken.
(3)^[6] Városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére vonatkozó általános rendelkezések
a) A dombvonulatok (Grébics, Látóhegy, Újhegy) városi látványt meghatározó gerincvonalát épülettel elépíteni, eltakarni nem lehet.
b) A városba vezető fő közlekedési útvonalakról feltáruló karakteres városkép, valamint a táj felé irányuló rálátás nem építhető el.
c)64
d)65 66
(4)67
(5)68 ^[7]

Kulturális örökségvédelem

(6)69
(7)70
(8)^[8]
(9)71
(10)72
(11)73

Egyes építményfajták sajátos előírásai

10. § (1) Kerítés
a) Az SZ-2/A jelű terven jelölt helyeken (a Május 1. út mentén), térfalat képzően kell a kerítéseket kialakítani.
b) Kerítés nem létesíthető a Május 1. út mentén az Ady E. utcától a Nagykert utcáig, kivéve a 1493/4 helyrajzi számú. műemléki védettségű telken.
c)74
d)75
e)76 Telken belüli, használatot osztó kerítés tömör része nem lehet 80cm-nél magasabb, kivéve gazdasági tevékenységet befogadó telkeken, ahol a gazdasági udvar takarását biztosító kerítés közterület felől láthatóan a rendezett terepszinttől értelmezve, elérheti a 2,5m-t.
f) Tömör kerítés a kialakult környezet figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint építhető a közterületi határon:
- lakó vagy vegyes területen legfeljebb 2,0 m-ig,
- gazdasági területlen legfeljebb 2,5 m-ig,
- üdülőterületeken legalább 40%-ban növényzettel takartan legfeljebb 1,8 m-ig
- külterületen, illetve külterülettel határos telekhatáron tömör kerítés nem létesíthető.77
g) A kerítés anyagát, formáját, színét és áttörtségét az illeszkedés elve alapján kell meghatározni.
h) Anyag- és színhasználatban harmonizálnia kell a telek beépítése során alkalmazottakkal.
i) Nem lehet tömör kerítést építeni hullámpalából, felületkezelés nélküli fémből, nyers felületű betonból és betonelemekből.
j) 80 cm-nél magasabb látszó beton/betonelem csak akkor alkalmazható, ha a közterület felől növényzettel takartan létesül. A növényültetés biztosítására a kerítésvonala ilyen esetben maximum 1m-rel a telek irányába elhúzható.
k) A helyi természetvédelmi területnél a lakóparki és a helyi természeti terület közös telekhatárán a természeti terület védelmét biztosító természetes anyagból (pl.: kő, tégla, fa) létesített tömör kerítés építendő.78
(2) Támfalak, támfalépítmények;
a)79
b) Támfal létesítése során a meglévő értékes növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.
c)80
d) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfal-létesítmények kapuzatának száma 3-nál több nem lehet telkenként.
e)81
(3) Önálló parkoló építmények (parkolóházak, sorgarázsok)
a) A szabályozási terv jelöli a parkolóházak, sorgarázsok létesítésének lehetőségét.
b) Önálló parkoló építmény szintterületi mutatója az övezetben előírt mutató legfeljebb kétszerese
lehet.
(4)82 83
(5)84
(6)85
(7)86
(8)87 Védett területen 2 m²-nél nagyobb hirdető-berendezés nem helyezhető el.
a)88
b) Nem helyezhető el védett területen 2 m²-nél nagyobb hirdető-berendezés.
c)89
(9)90 91 Tereprendezés
Az eredeti terepfelszínt, a 15%-nál meredekebb domboldal kivételével, legfeljebb 1,5m mértékben lehet megváltoztatni.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

11. § (1) A terv beépítésre szánt területeinek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következők:
a) Lakó építési övezetek
Nagyvárosias, lakótelep jellegű lakóövezetek Ln-Ø; Ln-Gksz; Ln-SG; Ln-DG; Ln-Zkk
Lakótelepen belüli fejlesztési terület Ln-F+P/MG
Kisvárosi jellegű lakóövezet Lk; Lk-F
Kertvárosi jellegű, lakópark jellegű övezet Lke; Lp
Falusi jellegű lakóövezet Lf
b) Vegyes
Településközpont vegyes építési övezet Vt
Intézményi dominanciájú településközponti vegyes övezet Vt-In; Vt-In/1; Vt-In/2
Központi vegyes építési övezet Vk
Intézményi dominanciájú központi vegyes övezet Vk-In; Vk-In-1; Vk-In-2
c) Gazdasági területek övezetei:92
Ipari és Ipari Park jellegű -gazdasági övezet Gip;…; Gip-UH1-3/z/p/K;
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, övezet Gksz;Gksz-In;Gksz-KÖ;Gksz-M; Gksz-1
Mezőgazdasági üzemi terület övezete Gmü
Majorsági terület övezete Gmj
d) Üdülő területek övezetei:
Hétvégi-házas építési övezet Üh
Üdülő házas építési övezet Üü
e)93 Különleges területek övezetei:
Öregvár övezete Kvár
Intézményi jellegű különleges övezet K-In
Idegenforgalmat szolgáló övezete K-Id
Edzőtábor övezete K-Ed
Fényes fürdő övezete K-St
Kálvária dombi vízmű terület övezete K-kü
Honvédelmi területek övezete K-HO
Temetők övezete K-TE
Szennyvíziszap leeresztő SZi
Hulladékkezelő hely K-H
Építési törmelék-lerakó K-Ht
Komposztáló telep K-Ko
Program-függő különleges területek K
Rekreációs célú terület Kre
Különleges közlekedési építmény területe Kközl
94 Mezőgazdasági üzemi terület Kmü
95 Lovas sport területe Kls
(2) A terv beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők lehetnek:
a) Közlekedési övezetek
Fő utak övezete KÖu-1
Gyűjtő utak, kiszolgáló utak övezete KÖu-2
Gyalogos és kerékpárutak övezete KÖu-3
Vasút övezete KÖK
Üzemanyagtöltő állomást befogadó övezet KÖ-ÜT
Közlekedési zöldterületek övezete Köz
96Kiszolgáló út, lakóút: saját használatú illetve magánút KÖu-m
b) Közmű övezetek Kü
c) Zöldterület övezete:
Közparkok övezete ZKp; Z-Kp1; Z-Kp2; Zp, Z-Kp-1; Z-Kp-2; Z-Kp-3
Tóparti Sétány KP-TOS-1; KP-TOS-2; KP-TOS-3
Történeti kert ZTk-1; ZTk-2;
Közkertek ZKk
Zöldterület jellegű intézmény ZR-St-1; ZR-St-2; ZR-St-3; ZR-St-4;ZR-Sp; ZR-kö
Rekreációs területek övezetei ZR-1; ZR-2; ZR-3; ZR-3/V; ZR
Védelmi szerepű zöldfelületek övezete Zv
d) Erdő övezetek:
Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő, (véderdő) Ev; Ev-1; Ev-2; Ev-3;
Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő EG
Elsődlegesen egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő EE-2; EE-3;
Üdülő ligeterdő EL
e) Mezőgazdasági területek övezetei:
Általános mezőgazdasági övezet Ma; Ma-1; Ma-2
Védett mezőgazdasági gyepterület övezete Mv-1; Mv-2; Mv-3
Kertes mezőgazdasági övezet Mk-1; Mk-2; MkØ;
Nagyüzemi kertgazdasági övezet M-K
Tanyagazdaság jellegű mezőgazdasági övezet MT
Vízminőségvédelmi terület övezete MV; MV-1; MV-2; MV-3
f) Vízgazdálkodási terület övezetei:      VT-1; VT-2;
Álló vizek, tavak, patakok, vízfolyások, árkok övezete V
Történeti jelentőségű tavak, vízfolyások, árkok övezeteÁlló vizek, tavak: /Öreg tó, Cseke tó,

Halas tó, Derítő tó, Asszony tó; Városi tó;/ 

Patakok, vízfolyások, árkok, /Által ér, János patak, Malom árok, Grébicsi vízfolyás, Kismosó, Csever árok, Mikovinyi árok,/
g)97 Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei:
Különleges sportterület Kks

III. Fejezet98
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

E rendelet előírásait az egyes övezetekre vonatkozóan az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Lakóterületek
Általános előírások

12. §99 100 (1)101
(2)102
(3)103
(4)104
(5)105
(6) 4 önálló rendeltetési egységet, vagy 4-nél több lakást magába foglaló lakóépületen homlokzaton újonnan szerelt kémény, -konvektor, turbókazán kivezetés nem létesíthető, a meglévő újból nem építhető.
(7) A Május 1. út menti Lke és Lk lakóövezetekben a Május 1. út felőli telkek Május 1. út menti 20 m-es sávjában, ha az utcafront felől (térfalat képzően) új épület építése történik az épület építménymagassága minimum 6 m, de maximum 7,5 m lehet.

Épület telken belüli elhelyezése

(8)106
(9)^[9]
(10)107
(11)108
(12)109
(13)110
(14)111
(15)112

Építészeti megjelenés

(16)113 Ha a telken gazdasági tevékenységet szolgáló épület létesül -a kialakult jellemző beépítés figyelembe vétele mellett-a szomszédos telekhatárokon vagy legalább 2,0 m magas tömör kerítés épül, vagy a takaró fásítást biztosítandóan a hátsó/oldalsókert minimális mérete 10 méter lehet.
(17)114 ^[10]
(18)115 ^[11]
(19)116
(20)^[12]
(21)117
(22) Előkert nélküli épületben a földszint közterület felőli homlokzati szakaszáról nyílóan 2 egységnél több sorgarázs nem létesíthető. Sorgarázsok létesítése csak együtemű tervezéssel és kivitelezéssel történhet.
(23)118 ^[13]

Nagyvárosi jellegű építési övezetek (Ln)

13. § (1)119
(2)120
(3)121
(4) ^[14]
(5)122 A telekhatárok mentén legfeljebb 1,20 m magas növényzettel képezett kerítés létesíthető, kivéve ott, ahol az övezeti előírás máshogy rendelkezik.
(6)123
(7) Lakótelepi szinten a beépítési mérték legfeljebb 30% lehet. A fejlesztésre kijelölt részeken létrejövő új telek esetén legfeljebb 65% lehet.
(8) A kialakult zöldfelületi arány megtartása, illetve javítása esetén, tömbszinten 35%-os zöldfelületi mérték biztosítandó.
(9) Az új épületek építménymagassága legfeljebb 12,0 m lehet, földszinti, vagy alagsori parkoló funkció (pl.: teremgarázs) létesítése esetén legfeljebb 13,5 m lehet.
(10)124
(11)125
(12) Halastó - Fényes városrészben a kialakult beépítési környezethez illeszkedő szintszám/ építménymagasság (lakótelepi rész felé F+3, sorházas rész felé F+2 szint) valósítható meg.
(13)126
(14)127
(15)128
(16)129
(17)130
(18)131
(19)132
(20)133
(21)134
(22)135
(23)136
(24)137
(25)138 139 A Nagyvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.1 táblázata tartalmazza:
(26)140

A nagyvárosias övezetek egyedi előírásai

13/A. §141 (1) Az Ln-NK-Ø jelű övezetben legfeljebb 2 gépkocsi-tároló szint és 2 lakószint építhető.
(2) Az Ln-TV-1 jelű övezetben a gépjárműtárolók legalább 50%-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.
(3) Az Ln-TV-2 jelű övezetben
a) lakás csak a második szinttől létesíthető,
c) az építménymagasság a Május 1. út mentén 9,0 m, a közkert felől legfeljebb 12,0m lehet.
(4) Az Ln-TV-3 jelű övezetben
a) lakás csak a második szinttől létesíthető,
b) a gépjárműtárolók legalább 50%-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni,
c) teremgarázs létesítése esetén az építménymagasság 9,0 m-re növelhető,
d) sövény kerítés mellett 70%-ban áttört épített kerítés is létesíthető legfeljebb 1,20 m magassággal.
(5) Az Ln-TV-4 övezetben
a) a földszinten csak gépjárműtároló és a földszint feletti fő rendeltetési egységek kiszolgálását biztosító nem önálló rendeltetési egységek helyezhetők el,
b) egy telken fele annyi lakás létesíthető, mint amennyi gépjármű elhelyezése biztosítható a garázsszinten,
c) a teremgarázsok oldalfalát legalább 2/3 magasságig 1:2 aránynál nem meredekebb földrézsűvel kell takarni,
d) ütemezett építés esetén a teremgarázsok tömör oldalfalát növényzettel kell takarni.
(6) Az Ln-TV-H1 jelű övezetben
a) a beépítési mód szabadon álló iker-jellegű, a Malom patak menti telekhatárra ráhúzott, tengelyesen szimmetrikus beépítési mód megőrzendő.
b) telkenként legfeljebb egy fő épület és egy melléképület létesíthető, a melléképület a főépület anyag és arányrendszerének figyelembevételével készülhet.
c) a kialakult előkert a Május 1. út felől megtartandó.
d) a kerítés átépítésekor a Május 1. út felőli telekhatáron anyag- és forma-választásnál igazodni kell az épület szimmetrikus jellegéhez.
e) a kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, anyaghasználatában a helyi védelmi szempontok érvényesüljenek.
(7) Az Ln-SG jelű övezetben sorgarázsok
a) a meglévő gépkocsi-tároló sorok egységesen megtervezett építészeti megjelenéssel, épületenként ütemezetten újra építhetők azonos -anyaghasználattal, -nyílászárók alkalmazásával, azonos gerinc és párkánymagasság biztosításával, szimmetrikus kialakítással,
b) az épületek tetőzete földdel fedetten is kialakítható, „zöld”-tetősíthetők,
c) a terven jelölt mértékig új egységek is építhetők,
d) egy épületben legfeljebb 10 db egység helyezhető el, egy épület egyszerre építendő , az épületek között 3,5m széles, legalább kétszintű növényzettel betelepített zöldfelületi sáv alakítandó ki.
e) sorgarázsok, térszín alatti járműtárolók a meglévő , értékes fás növényzet figyelembe vételével helyezhet ők el.
f) a sorgarázsok nem válthatnak funkciót.
(8) Az Ln-SG+ jelű övezetben létesíthető
a) az épületek földszintjén gépjármű-tároló, valamint az emelet kiszolgálását biztosító lépcsőház,
b) az emeleten egyéb rendeltetési egység olyan mértékig, hogy a földszinti gépjármű-tárolók számának fele vehető figyelembe az OTÉK szerinti parkolóigényének biztosításához,
c) földszint felett csak lakófunkció esetén tetőtér-beépítés is.
(9)142 A Ln-FT-1 jelű nagyvárosias lakó övezetben
a) kerítés nem létesíthető,
b) a telkek a Tatai Ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén fekszenek.

Kisvárosi jellegű építési övezetek (Lk)

14. § (1)143 ^[15]
(2) ^[16]
(3)144 Azon övezetekben, ahol a rendelet szintterületi mutatót nem határoz meg, minden rendeltetési egységre legalább 100 m2 telekterület kell, hogy essen. A szükséges gépjármű tárolók nem számítanak külön rendeltetési egységnek.
(4)145
(5)146 ^[17]
(6)147
(7)148
(8)149 Az övezet telkein
a) az oldal és hátsókertben 300 m²-enként legfeljebb 1 db felszíni parkoló alakítható ki,
b) a hátsókertben a telekhatártól mért 6 m-en belül legfeljebb 2 db parkoló létesíthető.
(9)150
(10)^[18]
(11) A csoportház legalább két legfeljebb 6 egységes sor-, iker-, láncház lehet. A két egységes csoportház legalább 3,0 m-es oldalkerttel, az oldalkert irányában homlokzatos építészeti kialakítással létesíthető.
(12)151
(13)152 ^[19]
(14) Új épület elhelyezése esetén (a csoportházas és a lakópark jellegű beépítési módot kivéve) telkenként legfeljebb 2 db épület építhető.
(15) ^[20]
(16)153
(17)^[21]
(18)154
(19) A kialakult előkert nélküli, vagy max. 3,0 m-es előkerttel rendelkező, oldalhatáron álló beépítési mód zártsorúsodhat:
a) Felső-Tata, Nagykert és Tóváros városrészekben, a 10,0 m-nél keskenyebb telkek zártsorúan, illetve zárt jelleggel is beépíthetők, telekre gépjárművel történő bejutás biztosítása mellett.
b) ha a főépület mellett az utcavonalon az oldalkertben melléképület áll a főépület és a melléképület zártsorúan, vagy zárt jelleggel összeépíthető, a hátsókertbe gépjárművel történő bejutás biztosítása mellett.
c) Az összeépülés eredményeként a melléképület és az összekapcsoló épületrész kisebb, de legfeljebb a főépülettel megegyező párkány- és gerincmagasságú lehet.
(20)155
(21)^[22]
(22) a)
b)
c)156
(23)
(24)157
(25)
(26)
(27)158 A helyi vagy országos építészeti védelem alatt álló területeken a telekszerkezet jellemzően kialakult, a telkek tovább nem oszthatók, kivéve, ha
a) az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, vagy
b) szabályozási terv jelöli,vagy
c) a minimális telekméret a Rendelet 5. mellékletében meghatározott, és az építészeti értékvédelem érdekeit nem sérti.
(28) 8 m-nél keskenyebb közterületek mentén sem önállóan, sem a lakófunkció mellett olyan szálláshely-szolgáltató épület, irodaház, kiskereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiség, műhelyrész nem létesíthető, mely kizárólag a 8 m alatti közterületről közelíthető meg.
(29)159
(30) Az előkert nélküli beépítésnél a közterület felől előlépcső nem építhető. Telkenként, közterülettel határos telekhatáronként legfeljebb 1-1 gépjárműbehajtó kapu létesíthető.
(31)160 161 162 A Kisvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.2 táblázata tartalmazza.
(32)^[23]

Illeszkedés

(33) ^[24]
(34) ^[25]
a)
b)
c)
d)
e)
(35)163
(36)164
(37)165
(38)166
(39)167
(40)168
(41)169
14/A. §170 (1)^[26]
a)
b)171
c)
d)
e)
f)
g)172
h)
i)
j)
k)173
l)
m)174
(2)175 Az Lk-HF-1 jelű övezetben
a) a gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.
b) az oldalkert az épületmagasság fele,
c) a hátsókert a tényleges épületmagasság értéke, de legalább 6 m,
d) az épületek közötti távolság az épületmagasság értéke.
(3) Az Lk-HF-2 jelű övezetben
a)176 gépjárműtároló a főépület részeként, létesíthető.
b) az övezeti határon legalább 3 m-es oldalkertet kell biztosítani
c) a sorház-együttes szélső lezáró elemei homlokzatosan alakítandók ki.
d) egy sorház-egység legfeljebb 5 sorház-elemet tartalmazhat.
e)177 a hátsókert legalább 6 m
(4) Az Lk-TV-4 jelű övezetben
a) a megengedett legnagyobb építménymagasságot a szabályozási terv utcaszakaszonként határozza meg,
b) terepszint felett a szabályozási terven
ba) a 10,5 m-es építménymagassággal jelölt részen legfeljebb 3 szint,
bb) a 8 m-es építménymagassággal jelölt részen a Bajcsy-Zsilinszky utcai közterület felé legfeljebb földszint + emelet + térdfal nélküli egyszintes tetőtér,
bc) a 4 m-es építménymagassággal jelölt részen földszintes épület tetőterasszal, zöldtetővel, vagy legfeljebb 20 fokos hajlású tetővel létesíthető,
c) a telken a gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.
d)178
e) a körforgalom felőli oldalon az előkert legalább 3 m, de legfeljebb 5 m, melyet a közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani.
f) a szabályozási terven jelölt helyen legalább 3 méter széles, közforgalom számára megnyitott gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a Tímár utca és a körforgalom között.
g) A kialakítható legkisebb telekméretet el nem érő telken javítási-karbantartási munkákon és az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységen kívül építési tevékenység nem végezhető.
(5)179
(6)180
(7)181
(8) Az Lk-TV-Sz/2 övezetben
a) csak lakófunkció létesíthető,
b) építmény 30º alatti hajlásszögű magastetővel, vagy lapostetővel létesíthető.
(9) Az Lk-TV-Z/2 övezetben
a)182 lakásokat is tartalmazó épületben kereskedelmi-, vendéglátó funkció csak a Május 1. út szintjéhez viszonyítva a földszinten, legfeljebb az út menti 12 m-es sávban létesíthető.
b) lakások a Május 1. útra nézően csak az emeleten létesíthetők.
c) a lakások és szálláshelyek rendeltetés szerinti járműtárolóit épületben, illetve terepszint alatti építményben kell kialakítani,
d)183 a telkek zárt sorúan és szabadon állóan is beépíthetők.
e) a Május 1. út felőli földszinten – a teremgarázs szintje felett – a telekhatár menti zártsorú összeépülés legfeljebb 12 m-es traktusmélységben és 4,5 m-es építménymagassággal létesíthető,
f)184
g)185 186 épület 5º-os hajlásszög alatti tető csak akkor létesülhet, ha a tetőfelület legalább 50 %-ban zöldtetős kialakítású.
h) építmény 30º alatti hajlásszögű magastetővel, vagy lapostetővel létesíthető.
i) A Május 1. útra merőlegesen a tömb átszellőzését biztosítani kell. Az átszellőzést nem kell számítással igazolni, ha a Május 1. út menti telekszélesség 30 %-ában az építési hely teljes mélységében legfeljebb földszintes épület létesül. Az emeletes épületrész a Május 1. úttal párhuzamosan legfeljebb 40 m hosszú lehet.
j)187188Az előkertben minden 3 parkoló után 1 db, legalább 16 cm törzskerületű fát kell elhelyezni a parkolóállások között.
k)189 olyan berendezést kell létesíteni, mely képes a telken keresztüli Bartók Béla út - Május 1 út közötti gépjárműves átmenő forgalom megakadályozására
l)190 a telkek Május 1 úti gépjárműves közúti kapcsolatához legfeljebb egy közös jobbra be- és egy közös jobbra kijárat létesíthető, a nagy-íves ki- és bekanyarodás megakadályozását forgalomtechnikai eszközökkel is biztosítani kell.
m)191
(10)192 Az Lk-ÚH-Sz/O jelű övezetben
a) a legkisebb beépíthető telek 2 500 m²,
b) sorgarázs oldalhatáron is létesíthető,
c)193
d) a terven jelölt beültetési kötelezettségű területen többszintes (lombkorona- és cserjeszint) növénytelepítésű, többször iskolázott, legalább 5-10 éve előnevelt fa- és cserjeegyedekkel beültetett védelmi célú zöldfelületet kell kialakítani.
(11) 194 Az Lk-FT-3 építési övezetben
a) a meglévő épületek nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára felújíthatók, átépíthetők, de nem bővíthetők,
b) gazdasági tevékenység céljára új épület nem létesíthető,
c) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.
(12) 195 Az Lk-FT-4 övezetben
a) az elő, oldal és hátsókert mérete 3,0 m,
b) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,
c) telkenként egy, legfeljebb 3 m széles gépjármű ki/behajtó létesíthető
(13)196 Az Lk-FT-6 építési övezetben
a) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,
b)197

Kertvárosi jellegű építési övezetek (Lke)

15. §198 (1)199 A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:
1. legfeljebb 2 db lakóépület, ha az övezetre a TÉSZ 4. melléklet T1.5 táblázata másképp nem rendelkezik,
2. 200 legfeljebb 4 lakás, ha az övezetre a TÉSZ 4. melléklet T1.5 táblázata másképp nem rendelkezik,
3. kivételesen legfeljebb 6 lakás lakópark jellegű beépítés esetén,
4. Nem főút vagy gyűjtőút mentén az OTÉK 13. §. (2) 2. pontja szerinti építmény legfeljebb a beépíthető terület 50%-án,
5. ^[27]
(2)^[28] Kertvárosias jellegű lakópark szabályozásánál a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A lakópark egész területére vetítve, 30%-os beépítettség, 7,5 m-es építménymagasság, 50%-os zöldfelületi arány tartandó be. Tömbtelken a ténylegesen kialakuló bruttó szintterület minden 100 m²-rére vetítve legfeljebb 1db önálló rendeltetési egység alakítható ki. Az értékek felfelé nem kerekíthetők.
(3)^[29]
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) A Hrsz: 457/9; /10; /13; /71; telkeken az 5. sorszámú Lke-NK-Cs jelű övezet előírásai megszűnnek és helyette a tömbre érvényes Lke-NK-O jelű övezet előírásai érvényesek

(10)201 Az Lke-TV-O/Ik jelű övezet telkein az ikres beépítés módja oldalhatáron álló beépítéssé alakítható az alábbi feltételekkel:
a) Az épületek az utcában kialakultakhoz illeszkedően a telek keleti oldalán helyezhetők el.
b) Az oldalhatáron való építés lehetőségével élve a melléképületeket is a megfelelő oldalhatárra kell áthelyezni.
c) Az ikres építés megszűnésével a meglévő/maradó épület tető és egyéb építészeti megformálását is az oldalhatáron állóhoz illeszkedően kell átalakítani.
(11)202
(12) 203 A Kertvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.3 táblázata tartalmazza
(13)^[30] A Fácános kert Lke-TÓ-1 jelű övezetben:
a)
b)204 az előkert 5 m. Az oldalkert 3 m, a hátsókert 6 m, de legalább a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség szélessége.
c)205 beültetési kötelezettség esetén 3 szintű növényzet telepítendő erdővel határos telekvégen kerítés építés kötelező.
(14)206 Az Lke-HF-1 jelű Fényes fasori és az Lke-TV-1 jelű, Által-ér menti kertvárosias lakó övezetben
a) ipari tevékenység és gazdasági célú állattartás építménye nem létesíthető.
b) a telken az OTÉK által előírt mennyiségű gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni,
c) lakásonként további legalább egy el nem kerített parkolót kell kialakítani,
d) a lakóházak legalább 20%-os lejtésű magastetővel létesíthetők,
e) lapostető nem létesíthető,
f) a fedés anyaga nem lehet nád, pala vagy fémlemez.
(15)207 Az Lke-HF-1 jelű Fényes fasori kertvárosias lakó övezetben
a) az elő- és hátsókert legalább 6-6 m, oldalkert legalább 3 m,
b) a lakóterület és a véderdő terület határán kerítés építendő, valamint fasor telepítés és beültetés végzendő honos fafajtákkal a szabályozási terv szerint.
(16)208 Az Lke-TV-1 jelű Által-ér menti kertvárosias lakó övezetben az elő-, oldal- és hátsókert legalább 3-3 m.
(17)209 Az Lke-ÚH-1 övezetben
a) a beépíthető legkisebb telekméret 500 m²
b) a 800 m² feletti telekterület fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál,
b) a kialakítható legkisebb telekmélység 45 m,
c) a szabályozási terven jelölt építési helyen, illetve építési sávon belül kell a főépületnek elhelyezkednie, a melléképület létesítése esetén minimum 15 méteres hátsókertet kell biztosítani.
(18)210 Az Lke* övezetben
a) a 2000 m²-t elérő saroktelkeken lakó-funkció nélkül is létesülhet a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, illetve lakófunkciót nem zavaró termelő kisipari tevékenységet befogadó épület,
b) a 2000 m²-nél kisebb telkekre az Lke-ÚH-1 övezetre érvényes rendelkezések vonatkoznak.

Falusi jellegű építési övezetek (Lf)

16. § (1) Az építési övezetben az alábbi funkciók céljára létesülhet épület:
- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
- egészségügyi, szociális épület,
- szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 6 vendégszobával,
- a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi-, szolgáltatói tevékenység épülete.
-211 A Környei és a Toldi utcát összekötő új út mentén létesülő lakóterület telkein a lakóövezeti környezetvédelmi paramétereket betartó, OTÉK szerint elhelyezhető gazdasági építmény önmagában (lakó funkció nélkül) is létesíthető. Ebben az esetben a kialakítható telek minimális mérete legalább 30 méter legyen, melynek legalább egyik oldalhatárán fasor létesítendő.
(2) Telkenként összesen 3db épület létesíthető, illetve alakítható ki:
a) A lakóudvarban közterületi határonként legfeljebb 1db épület létesíthető, amely legfeljebb
2 önálló az (1) bekezdésben megjelölt rendeltetési egységet foglalhat magába,
b) A gazdasági udvarban legfeljebb 2 db épület helyezhető el, amely lehet:
- a lakófunkcióhoz kapcsolódó, a háztartást, saját használatot szolgáló egyéb gazdálkodó pület,
- a lakófunkciót nem zavaró mezőgazdasági- (pajta, pince), ill. egyéb gazdasági épület (pl.: kézműipari épület),
- ^[31]
c) ^[32]
(3) ^[33]
(4) 25,0m-nél szélesebb telek szabadon állóan is beépíthető.
(5)212 ^[34]
a)213
b)
c)214
d)
e)
f)
g)
h)
(6) 215 A Falusias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.4 táblázata tartalmazza.

Vegyes területek
Településközponti építési övezet (Vt)

17. §216 (1)217
(2) Nem létesíthető az építési övezet területen:
-218 üzemanyagtöltő állomás a Vt-HF-5 övezet kivételével,
- önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár,
-^[35]
- nem létesíthető 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára járműtároló, önálló parkoló terület, ezen járművek szervizei, kocsimosói, telephelyei.
(3) ^[36]
(4)219
(5)220
(6) ^[37]
(7)221
(8)^[38]
(9)222
(10) ^[39]
(11)223
(12) ^[40]
(13) 224 A Településközponti vegyes területek építési paramétereit az 5. melléklet T2.1 táblázata tartalmazza.
(13a)225
(14) ^[41]Bekerített rakodó udvar a Május 1. út - Keszthelyi út – Új út Oroszlányi út által határolt területen belül csak a Vt-HF-3 övezetben, az Új út mentén létesíthető, legfeljebb 1500 m²-es alapterülettel, legfeljebb az Új út menti épület homlokzatszélességének 70%-a előtt. A rakodóudvar kerítése legfeljebb 2,5 m magas lehet, a közterület felől látszó felülete, csak természetes anyagból készülhet, hanggátló kialakítással.226
(15) A Vt-HF-3 övezet
a) Új út menti 50 méteres sávjában építési tevékenységet végezni csak a „Büdös kút” elnevezésű karsztvízbázis forráskürtőjének feltárása és a karsztvíz irányított felszínre hozatalát követően lehet.
b) telkeinek gépkocsival történő megközelítését biztosítani kell Május 1. útról, közvetlenül vagy a Május 1. úthoz csatlakozó közforgalom előtt megnyitott területről és az Új útról egyaránt a Május 1 úti megközelítés elsődlegességével.
(16) Vt-HF-4 övezetben térfalképző városképet erősítő épület helyezhető el, több telek esetén új épület egymáshoz zártsorú csatlakozással.
(17) Vt-HF-5 övezetben térfalképző, városképet erősítő épület helyezhető el, melynek földszintjén üzemanyagtöltő állomás is létesíthető
(18) ^[42] A Vt-z a településközponti vegyes terület beépítésre nem szánt zöld övezete. A beültetési kötelezettséggel terhelt területen 3 szintű növényzet (fő, cserje, fa) telepítendő. Az övezetben magánút létesíthető.
(19)227 A Vt-HF-5 és Vt-z övezetekben reklám-pilonok elhelyezhetők max. 10,5 m magassággal.

Az „Új Központ” területének általános előírásai

17/A. §228 (1) A területen kerítés nem létesíthető, kivéve a Vt-HF-3 rakodóudvara körül és a Vt-HF-4 övezetben.
(2) A közhasználat előtt megnyitott telkek földszintjén lakó/szállás funkció nem létesíthető.
(3)229 ^[43]
(4) Építészeti tagolás nélkül 40 m-nél hosszabb homlokzat nem létesíthető.
(5) A homlokzati burkolatként elsősorban a természetes anyagokat (kő, tégla, vakolt), vagy igényes fémburkolatokat illetve üvegszerkezetet kell alkalmazni.
(6) ^[44]
(7) A területen központi kazánkémény nem létesíthető.
(8) Közterületről látható parabolaantenna, klíma és egyéb gépészeti berendezés takarás nélkül nem helyezhető el.
(9)^[45] A Május 1. út menti épületeknek térfal-képzést kell biztosítani.
(10)230
(11) Közhasználat előtt megnyitott magánterületen a kültéri világítás fénypontja 10,5 m-nél magasabb nem lehet. A területen a lámpatesteket stílusában egymással összehangoltan kell kiválasztani.
(12) A Május 1. út menti új épületek előkertjének terepszintje a Május 1. úti járda szintjénél nem lehet mélyebb.
(13) A Május 1. útról a Vt-HF-3 övezetre vezető közforgalmú út és járda között, valamint a közforgalmú parkolósávok között fasort tartalmazó legalább két méteres széles zöldsávot kell létesíteni.
(14) A Vt-HF-3 övezet Ny-Dny-i oldalán egy minimum három sor szélességű, eltérő magassági növekedésű, lombos fajokból álló, esztétikusan kialakított növénytelepítéssel kell elválasztani a lakóövezettől.
(15) A fasorokat 14-16 cm törzskerületű, nagy lombot növelő fák ültetésével kell biztosítani.
(16) A területen telkenként 50 db létesítendő parkoló felett a létesített parkolók legalább 20 %-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.
(17) Csak felszíni parkoló is létesíthető, ha a beépítés legnagyobb mértéke legfeljebb 32% és a zöldfelület legalább 28%.
(18) A szabályozási terven a Zkp övezet 1879/8 helyrajzi számú ingatlanán jelölt tengelyben a parkolók összenyitását biztosítani kell az összekötő út telekhatárig történő kiépítésével.
17/B. §231 (1) A Vt-HF-6 és Vt-HF-7 övezetek sajátos beépítési előírásai a következők:
a) Ha a szabályozási terv másként nem jelöli, az előkert legalább 6 m, az oldalkert szabadonállónál legalább 3-3 m, oldalhatáron állónál legalább 6 m. Hátsókert legalább 10 m, vízparton legalább 20 m.
b) ^[46]
c) Kettőnél több lakásos lakóépület illetve szállás-szolgáltató épület parkoló szükségletét épületen belül kell biztosítani.
d) Önálló tárolóépület nem létesíthető.
(2) A Vt-HF-6 és Vt-HF-7 övezetek sajátos környezetalakítási előírásai a következők:
a) A rendezett terep kialakításakor a feltöltés a parti sáv eredeti terepszintjét legfeljebb 40 cm-rel haladhatja meg, de nem lépheti túl a Csever utca szintjét.
b) Az övezet területén a zöldfelületek minden megkezdett 100 m²-én 1 db lombos fa telepítendő, mely az épületektől és a telekhatártól min. 3 m-re ültethető.
c) A halastavak mentén 6 m-es parti védő-kezelő sávot kell kialakítani, mely nem zárható el.
(3)232 A Vt-FT-5 jelű településközpont vegyes övezetben:
a) a jogszabály szerinti gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,
b) a telektömbben a maximális gerincmagasság 11,5 m,
c) a magas-tetőkön csak tetősíkban elhelyezett ablaknyílás létesíthető,
d) a közterületről látható homlokzatra gépészeti berendezés nem helyezhető el,
e) saroktelken a megengedett legnagyobb beépítettség 75%,
f) az terepszint felett építhető szintek száma a Komáromi utca felől földszint +1+tetőtér, a Kosztolányi Dezső utca felől garázsszint+2+tetőtér.
g) a Köu-3 övezet mentén legalább 1 méter széles zöldfelületet kell biztosítani,
h) a telkek a Tatai Ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén fekszenek.
(4)233 A Vt-FT-6 jelű településközponti vegyes övezetekben az előkert, az oldal- és hátsó kert 5-5 m.
(5)234 A Vt-Ft-7 övezetben
a) az előkert 0 m, az oldal- és hátsó kert 5-5 m,
b) a temető 10 m-es védősávjában csak terepszint alatti építmény helyezhető el legalább 1 m-es földtakarással,
c) kilátó elhelyezhető a temető védősávjának határával érintkezően legfeljebb 18 méteres építménymagassággal és legfeljebb 50 m²-es alapterülettel lehet,
d) építményt elhelyezni a közterületi telekhatár mentén közterületen az építési telek tényleges és legnagyobb beépítési mértéke arányának megfelelő hosszban kialakított
da) legalább 5,5 m széles szilárd burkolatú út,
db) legalább 2 m széles járda,
dc) csapadékvíz-elvezetés és
dd) közvilágítás
de) közterületi fásítás és zöldfelület
esetén lehet.
(6)235 A Vt-Ft-8 övezetben közforgalom elől elzárt magánutat lehet létrehozni.

Központi vegyes építési övezet /Vk/

18. § (1) A központi vegyes területen létesíthető:
- közintézményi épület (igazgatási-, oktatási-, egészségügyi és szociális, sport, kulturális, szórakoztató épület),
- irodaház,
-236 vegyes funkciójú épület, (több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltatói, irodai tevékenységek terei, lakófunkció)
- szálláshely – és egyéb szolgáltató épület,
-237 a terven jelölt helyeken parkolóház.
(2) Nem létesíthető az építési övezet területén:
- üzemanyagtöltő állomás,
- önálló raktározási célú épület,
-238
(3)239
(4) A Halastó-Fényes városrészben az Vk-HF-In jelű övezetben a 3500 m² feletti telekterület csak fél területtel vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.
(5)240
(6) A Tóváros városrészben a műemléki környezethez igazodva az 1000 m² feletti telekterület csak fél területtel vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.
(7)241
(8)242
(9) A Vk-KV-1 építési övezetben
a) az előkert a Deák Ferenc utcai oldalon is 6 m-re csökkenthető, a Gábor Áron utcai oldalkert 10 m-re növelése esetén,
b) az övezetben csak egyszintes tetőtér létesíthető,
c) a földszint felett csak lakások létesíthetők,
d) a gyűjtő utakra néző homlokzaton földszinti lakások huzamos tartózkodású helyiségeire nyílászárók akkor helyezhetők el, ha legalább 5 m-es – a lakófunkció intimitását biztosító – zöldfelületi előkert létesül,
e) az övezetben a telken lakásonként, illetve egyéb rendeltetési egység minden megkezdett 100 m²-e után legalább 1 db járműtárolót épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,
f) 243
(10)244 A Központi vegyes területek építési paramétereit az 5. melléklet T2.2 táblázata tartalmazza.
(11)245
(12)246
(13)247 A Vk-HF-1 övezetben a terepszint alatt gépjármű-elhelyezési kötelezettséggel járó rendeltetési egység nem helyezhető el.
a)248
b)249
(14) A Vk-HF-2 övezetben a gerincmagasság legfeljebb 10,5 m lehet.
a)250
b)251
(15) A Vk-HF-3 övezetben
a)252 a földszinten lakás/szállásfunkció nem létesíthető
b) a telekhatárok mentén a zárt sorú beépítés érdekében tűzfal létesítendő, de legfeljebb 12 m mélységben, nagyobb épületmélység esetén 3 m-es oldalkertet kell biztosítani.
c.) az építési hely középső harmadában a terepszinten közforgalom számára megnyitott akadálymentes gyalogos átjárást kell biztosítani.
(16) A Vk-HF-4 övezetben az 1879/13 árok övezeten kívülre helyezése esetén az Új út felé 10 m-es előkertet kell biztosítani.
a)253
(17)254,
(18)255 Új beépítés esetén az Által-ér és a Malom patak mentén 6 méteres kezelősávot kell biztosítani.
(19)256 A Vk-TV övezet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába tartozik.

Gazdasági területek (G..)

19. § (1)257
(2)258
(3)259
(4)260
(5)261 Kialakult és túlépített esetben 50 %-os, 1 000 m²-nél kisebb telken a kialakult beépítettségig megtartható a beépítés mértéke új építés esetén is a telek 25%-os zöldfelületi arányának biztosítása mellett.
(6)262
(7)263
(8)264 Ha a szabályozási terv másképp nem jelöli, vagy az övezeti előírás másképp nem rendelkezik az előkert 10 m, az oldalkert és a hátsókert a megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke.
(9)265 266
(10)267 ^[47]
(11)268 269 A telekhatárok mentén nagy lombkoronájú fákból álló fasor telepítendő.
(12)270 271 A telek zöldfelületén általános esetben kétszintű növényzetet kell telepíteni nagy lombkoronájú fával.
(13) 272 ^[48]
(14)273
(15)274 A Déli Ipari Park övezeteiben az építmények tájba illesztését többszintű takaró fásítással, elsősorban őshonos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani.
(16)275
(17)276 Magastető alkalmazásakor a tetőhajlásszöge maximum 35^o-os lehet. 15^o-nál meredekebb hajlású nyeregtető a 18 m-t meghaladó tér lefedésére nem alkalmazható
(18)277 A Déli Ipari Park övezeteiben az épületek közterületről látható homlokzatának 60 cm-nél kisebb síkugrású építészeti tagolás nélküli hossza legfeljebb 60 m lehet.
(19) Tömör kerítéselemként nem használható látszó betonfelület, felületképzés nélküli, fémlemez, hullámpala.
(20)278
(21)279

Kereskedelmi-, szolgáltatói gazdasági területek és övezetei (Gksz)

20. § (1)280
(2)281
(3)282
(4)283 A Gksz-ÚH-2 jelű övezetben rekreációs célú, oktatási, szolgáltatói tevékenységet befogadó épületek, sport-, szabadidő központot jelentő funkciók építményei létesíthetők. Az övezet területének keleti oldalán teraszos beépülés valósulhat meg, melynek épületegységeit legalább 40 m-ként meg kell szakítani/osztani.
(5) 284 A Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T3.1 táblázata tartalmazza.
(6)285 A Gksz-IP-6 övezetben
a) a temetővel határos 40 m-es sávban csak a temető üzemeltetésével, működésével kapcsolatos tevékenységi célú építmény létesíthető,
b) a telek közterülettel határos részén a temető bejárati oldalának kerítésvonaláig kegyeleti eszközöket, virágot árusító pavilonok létesíthetők legfeljebb 3,5 m építménymagassággal.
(7)286 A Gksz-HF-2 övezetben a max. 8,0 m építménymagasság technológiai okból meghaladható.
(8) ^[49]A Gksz-HF-3 építési övezetben

a) az előkert 14 m, mely védő zöld sávként kétszintű növényzettel telepítendő be,

b) az oldal- és hátsókert 10-10 m, kivéve a véderdő sáv felől, ahol 5 m,

c) a 0150 hrsz. közterületen a gazdasági övezet határán fasor telepítendő.

(9)288 A Gksz-IP-7 övezetben az oldalkert és hátsó kert az épület adott oldal-, vagy hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 4 m.
(10)289 A Gksz-TÓ/1 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen
a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 4,0 m
b) a 4052/2 helyrajzi számú telken NA 400 beton szennyvíz gerincvezeték halad keresztül, melynek
ba) védőtávolságát a beépítésnél figyelembe kell venni,
bb) megközelíthetőségét biztosítani kell.

Egyéb ipari gazdasági területek (Gip)290

21. § (1)291
(2)292
(3)293 A Gip-IP-2 övezetben az oldalkert mérete az épület oldalkertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 m.
(4)294 295 A Gip-IP-3 jelű egyéb ipari övezetben
a) kialakítható 1 ha-nál kisebb, de legalább 4000 m² területű és legalább 40 m széles telek, ha az útcsatlakozása nem a 460/89, vagy a 460/107 helyrajzi számú útra történik,
b) 50 m-nél keskenyebb telek esetén a szabályozási terv szerinti 10 m széles beültetési kötelezettséget elégséges egy telekhatár mentén biztosítani a 19.§ (11)-(12) bekezdés szerinti zöldfelületet kialakítása mellett.

Északi (Mirelta) Ipari Park

(5)296 A Gip-ÚH-1 jelű ipari övezetbe tartoznak a meglévő beépített és építési igénnyel nem jelentkező telephelyek.
(6)297 A Gip-ÚH-2 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak a fejlesztést befogadni képes működő ipartelephelyek
a) A maximális építménymagasság irodaépület esetén 12,5 m, csarnok esetén 10,5 m.
b)298
c) A telephely északi-északnyugati határán, a Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettségű telekrészen a „városképi illeszthetőség” érdekében többszintes (fa- és cserje).
(7) A Gip-ÚH-3 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak az Ipari Park új beépítési lehetőséggel rendelkező területei.
a) Gip-ÚH-3/K; az ipari gazdasági övezeten belüli elsősorban közlekedési célú területrész, magán út létesítésének lehetősége,
b) Gip-úH-3/P; az ipari gazdasági övezeten belüli központi parkolók 2%-os mértékű beépítéssel fedett kerékpár/motorkerékpár tároló őrző-porta épület létesítésének lehetőségével.
c) Gip-ÚH-3/Z; az ipari gazdasági övezeten belül az ipari park kötelező védelmi jellegű zöldfelülete, pihenőkert funkcióval, építési tevékenység legfeljebb kerti létesítmények, kerti bútorok létesítése. A Gip-ÚH-3/Z jelű „alövezet” terven jelölt helye és területnagysága nem változtatható, csak a terület alakja módosulhat.
(8) A Gip-ÚH-4 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak a meglévő beépítéssel rendelkező iparterületek.
(9) Gip-ÚH/K jelű övezet a gazdasági terület meglévő központi parkoló célú közlekedési felülete. Csak a közlekedést szolgáló építmény létesíthető.
(10) Gip-ÚH/Kk jelű övezet a gazdasági terület közhasználatú közlekedési felülete. Kizárólag a közlekedést és a közművek létesítését szolgáló terület. Az övezetben építmény nem helyezhető el.

Baji út déli oldala menti iparterület

(11) ^[50]
(12)
(13)299
(14) A Gip-ÚH-5 jelű gazdasági övezetekben irányadó jelleggel meghatározott magánutat jelöl a terv. A magánút kialakítása a területen belüli telekosztás függvénye.
(15)300 301 A Gip-ÚH-5* jelű övezetben a teherforgalmat szolgáló kamion-parkoló és azt szolgáló épület létesíthető. Ha a közlekedési célú használat nem jön létre, vagy megszűnik, akkor az elkerülő út mentén minimum 20m-es védő-zöldsáv létesítendő és a fennmaradó terület a többi ipari gazdasági területhez kapcsolódóan hasznosulhat a Gip-ÚH-5 övezet előírásai szerint.
(16) A Gip-ÚH-6 jelű gazdasági övezetben
a) a legalább 9 000 m²-es telkek 9,0 m építménymagassággal is beépíthetők a maximális beépítettség 30%-ra csökkentése mellett (Lásd az övezet második sorát).
b) ^[51]
(17) ^[52]
(18)302 Az Ipari gazdasági övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T3.2 táblázata tartalmazza.

Mezőgazdasági üzemi terület (Gmü, Gmj)

22. § (1) A városban meglévő és megtartható mezőgazdasági üzemi terület a Mocsai úti üzemi terület valamint a Grébicsi vízfolyás mentén elhelyezkedő major területe.
(2) ^[53]
(3)
(4)
(5)303
(6)304 Az Mezőgazdasági üzemi övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T3.3 táblázata tartalmazza.

Üdülőterületek /Üü; Üh/

23. § (1) ^[54]
(2) A hétvégi házas (Üh) építési övezetben csak 1 db a pihenést szolgáló, legfeljebb 2 üdülőegységet befogadó épület létesíthető.
(3)^[55]
(4) Üdülőházas (Üü) építési övezetben elhelyezhető több egységből álló, vagy csoportos üdülő és azokat kiszolgáló épületek.
(5) Önálló garázsépület nem létesíthető.
(6)305
(7) ^[56]
(8)306 Az Üdülőterületek építési paramétereit az 5. melléklet T4. táblázata tartalmazza.
(9)307 A ÜH-TÓ-O/SZ övezetben
a) a Fáklya út mentén az elő-, oldal- és hátsókert mérete 4,0 m,
b) a 4050 helyrajzi számú telken NA 400 beton szennyvíz gerincvezeték halad keresztül, melynek
ba) védőtávolságát a beépítésnél figyelembe kell venni,
bb) megközelíthetőségét biztosítani kell.

Különleges területek /K-../

24. § (1)308 A Különleges területek építési paramétereit az 5. melléklet T5 táblázata tartalmazza.
(2)^[57] K-Te: Általános és sajátos szempontok a temetők területére:
a) A meglévő lakóterületek közé ékelődő temetők kerítése csak tömör és legalább 2 méter magas kell, hogy legyen.
b)
c)
d)309
e)310 A Temetők építési paramétereit az 5. melléklet T5. táblázata tartalmazza.
f)311 A Kte-4 jelű övezet az 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője létesítésére szolgál:

-

- Az övezetben legfeljebb egy darab szabadon álló 100 m²-es épület létesíthető, melyben kizárólag a temetéssel összefüggő tevékenységet befogadó helyiségek alakíthatók ki.
- A temetőben urnafal létesíthető.
- A temetőt minimum 1,5 m magas kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mentén a terven jelölt 3 szintű beültetést meg kell valósítani. A kerítés lehet épített tömör kerítés is.
- A temetőt fásítani kell, a temetési parcellák között járható utat kell biztosítani.
- A temető területén belül a gépjárművek parkolásához pormentes felületet kell kialakítani.
- A temető lezárását követően 30 évig nem folytatható területén mezőgazdasági termelő tevékenység, a területen erdőtelepítést szükséges végrehajtani. Az erdő telepítéssel elsősorban a hazánkban őshonos, erdőalkotó fafajokat kell előnyben részesíteni.
- A temető védőtávolsága 300 m, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.
(3)312 KHo: Általános és sajátos szempontok a honvédségi területekre
a) A laktanya területén a város közterületeivel határos 100 méteres területsávban a városképi megjelenés érdekében az épületek építménymagassága nem lehet több, mint 12 m.
b) A laktanya területének személy- és tehergépjármű forgalma a lakóterületeket, illetve a lakóterületeket kiszolgáló utcákat nem terhelheti.
(4)313
(5)314 K-id jelű különleges idegenforgalmi övezetben valamint a K-Ed jelű (Edzőtábor) övezetben a kialakult, valamint az új kijelölt területeken, a rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés,) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) épületek létesíthetők.
(6)315
(7)316 K-St jelű különleges terület a Fényes fürdő területe. Fürdő területén telket megosztani nem lehet. Építés, átalakítás, bővítés lehetséges.
(8) K-kü jelű terület kizárólag a Kálvária dombi víztározó, illetve a vízmű-szolgáltatással összefüggő építmény elhelyezésére szolgál. A létesülő telket, területet bekeríteni, legfeljebb 80 cm magasságú jelzésszerű, természetes anyagú kerítéssel, vagy élő sövénnyel lehet.
(9) A hulladékkezelés különleges területei a:
Kh= kommunális szilárd hulladéklerakó;
Kht= építési törmelék lerakó;
Kko= komposztáló; és
SZi = Szennyvíziszap lerakó
(10) A Kre jelű különleges terület a pihenést a szabadidő töltést szolgáló rekreációs célú terület.
(11) A Kre/1 és a Kre/1z jelű különleges terület övezetei a 023/19 helyrajzi számú telken visszamaradó volt bányató és környezete.
a)317
b) A Kre/1 jelű rekreációs célú övezeten belül csak a sportolással, szabadidő-töltés tevékenységével összefüggő és azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben egy darab épület helyezhető el. A Kre/1 jelű területen nem létesíthető: önálló épületben szolgálati lakás, illetve a rekreációs céltól függetlenített, azzal össze nem egyeztethető funkciót befogadó épület.
c) Az övezet területén 200 m²-ként 1 lombos fa telepítendő
(12) A Kre/1z jelű terület a rekreációs célú különleges terület védelmi zöld övezete.
a)318
b) A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető.
c) Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növényállomány telepítendő.
d) Nem ültethetők az övezetekben tájfásításra gyomfa-fajok úgymint: akác, bálványfa, zöldjuhar, valamint az alábbi tájidegen fafajok, tuják, buxus, hamis ciprusok.
e)^[58]
(13)319
(14)320 A Kre/2 jelű különleges rekreációs terület övezetben pihenés, rekreáció célú építmények helyezhetők el.
(15)321 A Kid-RE-… övezetekben építményt elhelyezni tájba illesztéssel lehet.
(16)322 Kid-RE-1 övezetben
a) a helyileg védett épület felújítása, bővítése a helyi védettség rendelkezései alapján végezhető
b) új épület nem helyezhető el.
(17)323 Kid-RE-2 övezetében idegenforgalmi szolgáltatások (hotel, étterem, stb.) építményeit lehet elhelyezni a kialakult építménykontúron belül, ill. szabályozási terven jelölt építési helyen belül.
(18)324 Kid-RE-3 övezetben
a) szálláshely épületek, un golf-apartmanok helyezhetők el,
b) legfeljebb 250 m² rendezett terepfelszín feletti beépített alapterületű épület létesíthető
c) épületenként legfeljebb 6 apartman-egység létesíthető,
d) az épületek az erdőtől illetve egymástól legalább 10 m távolságra helyezhetők el,
e) az építési hely által közrezárt területen tó létesíthető,
f)325
(19)326 Kid-RE-4 építési övezetében az elő- és hátsókert 10-10 m, oldalkert 5-5 m.
(20)327 Kid-RE-5 a sport- és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építési övezet, melyben
a) az épületek a telekhatártól illetve erdőtől legalább 10 m távolságra helyezhetők el,
b) a meglévő melléképületek felújíthatók.
(21)328 Kid-RE-7 jelű övezetben
a) a lovas idegenforgalmi célt kiszolgáló építmények helyezhetők el,
b) az előkert 3 m.
(22)329 A Ks-HF-1 és Ks-HF-2 jelű Különleges sport övezetben, ha a szabályozási terv azt másképpen nem jelöli
a) az előkert 5 m,
b) az oldalkert 10 m,
c) a hátsókert 10 m.
(23)330 A Kid-1 jelű különleges idegenforgalmi övezetben az elő, oldal és hátsó kert 5-5 m.
(24)331 A Kid-2 jelű különleges idegenforgalmi övezetben az előkert 3 m, a hátsó kert 6 m.
(25)332 A Kmü1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen
a) termény tárolás és feldolgozás, állattartás, és más, a mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági tevékenység épületei helyezhetők el,
b) a beépítési mód kialakult, meglévő épületeknél a telekhatártól való távolság nincs megkötve, új építés esetén az elő- oldal és hátsó kert 6-6 m,
c) a megengedett legnagyobb építménymagasságot a technológiai berendezések meghaladhatják,
d) a zöldfelületen belül a közterületi telekhatárok mentén fasor telepítendő, illetve védő zöld sáv kétszintű növényállománnyal.
e) a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges.
(26)333 A Kls-FT-1 övezetben
a) az előkert, az oldal- és hátsókert 5-5 m,
b) a lovas sporttal kapcsolatos építmények helyezhetők el.

IV. Fejezet
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű-elhelyezési terület
Közlekedés általános előírásai

25. § (1) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek jellemzően megtartandók, az eltérésekről az SZ-2/A jelű tervlap rendelkezik
(3) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút: az SZ-2/A jelű szabályozási tervlap 11-19 jelű útjai
- Honvéd utca
- Szomódi út – Tavasz utca útvonal
- Mikszáth Kálmán utca – Újhegyi út
- Gesztenye fasor – Mikovinyi utca
- Új út – Bezerédi utca útvonal
-334 A Keszthelyi utca Új út és Május 1. út közötti szakasza,
- Fényes fasor – Oroszlányi utca útvonal
- József Attila utca
- Komáromi utca – Kocsi utca útvonal Május 1 úttól keletre eső szakasza
- Fekete út temetőtől délre eső szakasza
- Toldi Miklós utca – Dob utca útvonal
- Fáklya utca
- Deák Ferenc utca
- Diófa utca
(4)^[59]A Köu-3 övezetbe tartozó Szabályozási Tervlapon ekként jelölt közterületek hálózati szerepe önálló kerékpárút  gyalogút.
(5) A Köu-2 övezetbe tartozó, (2)-(11)-ben nem szereplő közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút.
(6) ^[60]
(7)335
(8)336 A közlekedési területek és létesítmények részére biztosítandó területeket, azok szélességi méreteit a rendelet 2.§ (2) bekezdésében rögzített szabályozási, rész-szabályozási tervek és mellékleteik tüntetik fel.
(9) ^[61]
(10)337
(11)338

Köu-1 jelű övezet

26. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-1 jelű övezet az országos közúthálózati elemek, azok csomópontjai, gyorsforgalmi utak kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)339
(3) ^[62]
(4) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el.

Köu-2 jelű övezet

27. §340 (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-2 jelű övezetben a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók) kerékpárutak és sávok, járdák, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.
(2) Új útvonalak kialakításakor a közút és a közhasználat előtt el nem zárt magánút szabályozási szélessége:
- lakóterület gyűjtőútja esetén legalább 22 m
- gazdasági terület gyűjtőútja esetén és a déli ipari park kiszolgáló útjai (közutak és közhasználat előtt el nem zárt magán utak) legalább 16m
- lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén, kétoldali beépítésnél legalább 14 m, egyoldali beépítésnél legalább 12 m
-341 külterületi egyéb közút (mezőgazdasági út) esetén legalább 10 m
(3) Új közúti közlekedés célú közterület kialakításánál biztosítani kell a kétoldali fasor elhelyezhetőségét.
(4) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.
(5) Külterületen mezőgazdasági utak esetén kerítés az úttengelyt 5m-nél jobban nem közelítheti meg.
(6) Infrastruktúra fejlesztési feltétel az Északi Ipari Park környezetében:
a) A Szomódi út - tervezett 17. jelű gyűjtőút közötti (egykori téglagyár) Gip építési övezetbe eső területe beépítésének feltétele a Szomódi út szükség szerinti burkolat megerősítése -felújítása, egyoldali gyalogosjárda kialakítása.
b) A Szomódi út - tervezett 17. jelű gyűjtőút közötti (egykori téglagyár) Gksz építési övezetbe eső területe beépítésének feltétele a tervezett 17. jelű gyűjtőút kiépítése a terület megközelítését biztosító útcsatlakozás - Szomódi út közötti szakaszon.
(7) A Fácános-kert területén
a) a közúthálózat fejlesztés közvilágításaként a szükséges fényszint alacsony fénypontmagasságú és olyan műszaki megoldású lámpatestekkel oldandó meg, hogy se fölfelé, se oldalra ne távozhasson a fény.
b) az utak mentén fasor telepítendő.
(8)342

Köu-3 jelű övezet

28. § (1)^[63] A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-3 jelű övezet önálló gyalogos és kerékpárutak, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)^[64] A kerékpárutak és gyalogutak számára újonnan kialakításra kerülő közterületek minimális szabályozási szélessége 4 m.
(3)343 Az Által-ér menti kerékpárút
a) építése és használata során a szabályozási terven jelölt védett természeti területek, az ökológiai folyosó és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület terhelését a minimálisra kell szorítani.
b) teljes hosszán az útjelző és tájékoztató táblák egységes megjelenésűek legyenek, amelyeken kívül a kerékpárút mentén egyéb reklám célú táblák, berendezések, plakátok elhelyezése tilos.
c) nyomvonalát a Fáklya úttól a Derítő-tavi bekötőútig a meglévő erdő-nyiladékban kell vezetni.
d) 344

Vasút övezete (Kök)

29. §345 (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Kök jelű övezet a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m² bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók) mindezek zöldfelületi elemei vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Vasúti területen belüli a kialakult beépítési mód, mérték, építménymagasság megőrzendő.
Nem üzemi építményekhez, raktárakhoz, szolgálati lakásokhoz rendelt telekalakítás nem végezhető, üzemi épületek funkcióváltása nem történhet, meglévő beépítés nem bővíthető, új épület nem helyezhető el.
(3)346 Az új vasúti nyomvonal megvalósítása során, vagy azt követően a vasúti közlekedési terület övezeti határától el lehet térni a bányató körüljárhatósága érdekében. Az eltérés legnagyobb mértékét az új rézsű kialakításának műszaki lehetőségei, megoldásai, valamint a vasút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges kezelési sáv szélessége határozza meg. A bányató tulajdonosának telken belül biztosítania kell a vasút üzemeltetőjének a kezelési sáv megközelíthetőségét.
(4)347 A vasút-rekonstrukció menti területeken a terepszint megváltoztatható, de a beavatkozás a vasút üzemeltetését, a vasúti pálya és tartozékai kialakult megközelítését nem akadályozhatja.
(5)348 Az (4) bekezdés szerinti 1 métert meghaladó tereprendezéshez településképi véleményt kell kérni.

Kö-ÜT és Kü jelű övezetek

30. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Kö-ÜT jelű övezet az üzemanyagtöltő állomások és az autómosók építményei, burkolatai, műtárgyai és biztonsági berendezései, valamint maximum 500 m² bruttó szintterületet meg nem haladó szerviz – szolgáltató – kiskereskedelmi - vendéglátó létesítmények, várakozóhelyek (parkolók), zöldfelületi elemek, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)349
(3) Üzemanyagtöltő állomás esetén minden töltőállás után legalább kettő várakozó (parkoló) helyet kell biztosítani. Az üzemanyagtöltő állomáshoz tartozó autómosó és kiskereskedelmi egység után külön várakozó (parkoló) helyet már nem kell létesíteni.
(4) A közművek gázfogadó, gázátadó állomások elhelyezésére szolgálnak a Kü jelű, fűtőmű céljára Kü-Fü jelű területek.

Közlekedési-zöld övezetek (KÖz)

31. § (1) A KÖz jelű övezet a közlekedési területek zöldfelülete.
(2) Az övezetben szökőkút, díszkút, köztéri szobor helyezhető el, növények telepíthetők a közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül.
(3) ^[65]
(4)350 A közlekedési zöldfelület övezetéhez a közlekedési területen belül zöldfelületi jelleggel kialakított területek tartoznak, amelyeknek elsősorban védelmi funkciójuk van.
(5)351 Az övezetben csak közművezetékek, közműlétesítmények helyezhetők el. A zöldfelület aránya nem lehet kevesebb 75%-nál, melynek felén a meglévő faállomány megtartandó, illetve újratelepítendő.
(6)352 ^[66]Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 85%-nál, melyen legalább 50%-os faállomány és 20%-os cserje állomány telepítendő a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével.

A parkolás általános előírásai

32. § (1)^[67] a)
b)353
(2)
(3)
(4) A 400 férőhelyet meghaladó járműtároló épület, vagy parkoló esetén két önálló ki-bejáratot kell létesíteni.
(5) A 100 férőhelyet meghaladó mélygarázs, vagy parkolóház közúti kapcsolatát útcsatlakozásként kell kialakítani.
(6) A Tópart utca Öreg tóval határos szakaszán közterületi parkoló nem létesíthető.
(7)354 ^[68]
(8) A város magas talajvízállású területén, mélygarázs építése esetén, a talajvízáramlás fenntartását biztosítani kell.

Városi zöldterületek
Általános zöldterületek (ZKp)

33. § (1) A ZKp jelű általános zöldterületi övezetbe Tata belterületi közterületei közül az állandóan növényzettel fedett, különleges karaktert, sajátos, egyedi értéket nem képviselő városi közparkok tartoznak.
(2) a) A meglévő ZKp övezetben telket megosztani, közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.
b)355 A szabályozási terveken jelölt övezetek területe ökofolyosó részét képezik, ahol szilárd burkolatú felületek nem alakíthatók ki, épületek el nem helyezhetők rajtuk.
(3) Az övezetben nem helyezhető el épület
- 1500 m²-nél kisebb területeken,
- városképi, utcaképi szempontból jelentős épületek előtereit képező területeken,
- vízfelületek, vízfolyások, közlekedési területek zöldfelületein.
(4)356 ZKp1 jelű övezet beépítési mértéke 0%, az övezetbe tartozik:
- Volán pályaudvar melletti zöldterület, a Keszthelyi u. –Május 1 út délkeleti sarka,
- Bercsényi u., - Rákóczi u. közötti közpark (kórház előtt),
- Tata vasúti pályaudvara előtti közpark Gesztenyefa sor – Vasút u. találkozásánál,
- Agostyáni úti közpark, az evangélikus templom előtt,
- Toldi Miklós u.-i kúria előtti köztér,
- A Környei u-i temető előtt,
- A Testvérvárosok parkja,
Kialakítandó új parkok:
- Keszthelyi út – Május 1. út kereszteződésének északkeleti oldala,
- Oroszlányi út és a János patak közötti terület
- Szőnyeggyári sziget északi része, a Berta malom környezetében,
- Kocsi út menti parksáv,
- Széles-csapás dűlő menti park,
- Móricz Zsigmond tér.
- Újhegyi közparkok
- Juharfa utca
(5) A ZKp2 jelű övezet jellemzői az alábbiak:
a)357 Az 1500 m²-t jelentősen meghaladó közparkokban a pihenés, testedzés, szabadtéri játék és ismeretterjesztés építményei elhelyezhetők (pl.: vizesblokk, kölcsönző, a fenntartáshoz szükséges épület), legfeljebb 100 m² bruttó alapterületű épület lehet.
b)358
c) Az övezet területén a burkolatok aránya legfeljebb 25%-os lehet.
d) Az övezetbe tartoznak a következő tatai közparkok:
- Kőkúti iskola közpark környezete,
- Kocsi úti közpark a buszforduló helyén,
- Pálóczy Horváth Ádám u. folytatásában lévő zöldterület,
- Fenyő tér
- Eszperantó tér
- Iskola tér a Szegfű u, Deák F. u. között.
e) Kialakítandó új parkok:
- Újhegy városrész közparkja, az Agostyáni út és az Újhegyi út között,
- Az új alközpontok számára kijelölt területeken belüli közparkok, az SZ-2/A jelű szabályozási terven kijelölt terület 40%-án Nagykert városrészben és Újhegyen.
(6)359
(7)360 Közpark területe alá min. 1m-es földtakarással építhető mélygarázs.
(8) A közparkok legalább minden 100 m²-ére 1 db lombos fa telepítendő.
(9) A közkerteket, a közparkokat szolgáló parkoló felületek kialakításának területe a Zp övezet.
Az övezet kiépítésekor a meglévő kőfal megtartásáról gondoskodni kell.
(10) Zöldfelületek létesítése
a) Közterületeken, valamint a közhasználatú feltáró magánutaknál az útburkolatok, járdák megépítésével egy időben, a beruházás részeként a fasori sávokat is ki kell alakítani és a növényzetet be kell telepíteni.
b) Az új kialakítású közterületen, valamint a közhasználatú feltáró magánutakon a szabályozási terven jelölt szakaszokon fasor telepítendő, útszakaszonként egyöntetű fafajból.
c) A város gyűjtő útjai mentén telepítésre kerülő fasor csak magas törzsű, többször iskolázott, legalább 10 cm törzsátmérőjű faiskolai áru telepíthető.
d) Egyéb közterületeken és a közhasználat előtt megnyitott magánutakon a fasorokba ültetett faegyedeknek előnevelt faiskolai áruknak kell lennie.
e) Közterületi és a közhasználat előtt megnyitott magán utak menti fasorok telepítésénél legalább az ültetőgödör 1x1x1m-es szelvényében talajcseréről, termőföld visszatöltéséről gondoskodni kell.
f) Közterületi fasorok, zöldfelületek, védő zöld sávok öntözési lehetőségét biztosítani kell.
g) Valamennyi parkoló felület – telken belül is - csak fásítottan létesíthető, 4 beállóhelyenként minimum egy előnevelt, faiskolában beszerzett lombos fa telepítendő.
h) A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállomány telepítendő.
i) Háromszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az övezetre meghatározott zöldfelületi minimum értéke.
j)361 A felszíni vízfolyások, patakok mentén kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(11)362
(12)363 A Zöldfelületek és parkok építési paramétereit az 5. melléklet T6. táblázata tartalmazza
(4)364 A Zkp-4 övezetben kerékpárút létesíthető.
(5)365 A Zkp-5 övezetben kerékpárút és személygépjármű parkoló is létesíthető.

Védett zöldterületek

34. §366 (1)^[69] A város területi védelmi rendszeréhez tartozó, eredeti helyükön megmaradt kulturális és természeti örökségvédelem helyi szintű emlékeiként, zöldfelületként funkcionáló közparkok Tata védett zöldterületei.
(2) A ZKp-1 jelű övezet a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelési övezetében lévő közparkok.
a) Területük nem csökkenthető.
b)^[70]
c)
d) A parkok építési anyagai természetes anyagok lehetnek, a burkolt felületek megengedhető legnagyobb aránya 15%.
e) Magas építésű és erős fényforrások, reflektorok, hangerősítők nem alkalmazhatók.
(3) A ZKp-2 jelű övezetbe tartozó védett közpark övezetbe tartozik a Tanoda u. egykori temetőjének területe
a) ^[71]
b) Az építés anyagai természetes anyagok lehetnek, a burkolt felületek megengedhető legnagyobb aránya 15%.
c) Magas és erős fényforrások, reflektorok, hangerősítők nem alkalmazhatók.
(4) ^[72]
(5) A védett közparkokban kutyafuttató nem jelölhető ki.

Történeti kert (ZTk)

35. §367 (1)^[73] A ZTk-1 övezetbe tartozik az Angolkert SZ-2/A jelű szabályozási terven lehatárolt része. Az övezeten belül a kialakult beépítés mértéke megtartható, újraépíthető.
(2) A ZTk-2 jelű övezetbe tartozik az SZ-2/A jelű szabályozási terven lehatárolt Angolkerti terület, valamint a pezsgőgyári fasor.
a)368
b) az övezetben a természetközeli állapotok fenntartása kötelező, a tófarokban a természetes állapot megtartandó.
c) a burkolt felületek kialakítására természetes alapú, vagy természetközeli anyagokat kell használni.
A Tatai Öreg-tó parti sétánya (KP-TÓS)
36. § (1) A Tatai Öreg-tó vízfelülete szabad körüljárhatóságát, a szabad rálátást mindenkor biztosítani kell. Ez alól a Tófarok kivétel.
(2) A KP-TÓS-1 jelű övezetben csak természetes anyaggal megépített út létesíthető.
(3) A KP-TÓS-2 jelű sétányszakaszon természetközeli anyagú járófelület létesíthető és természetrokon bútorzat, játszóeszköz állítható. Az övezetben a természetközeli ligetes sétánykörnyezetet fenn kell tartani.
(4) A KP-TÓS-3 jelű övezet a partfallal megépített parti sétány különböző szélességű szakasza. 15 m széles területsávon belül semmilyen, a tóvízminőségét veszélyeztető terhelő tevékenység nem folytatható.

Közkertek (ZKk)

37. § (1) A városi közkertek nagysága nem csökkenthető.
(2)369

Egyéb zöldfelületi rendszerelemek
Rekreációs és védelmi zöldterületek (ZR; Zv)

38. § (1)370
(2) A ZR-Sp jelű övezet az angolkerti városi sportpálya övezete.
a)^[74] Az övezetben kizárólag gyepes vagy természet-közeli anyaggal fedett játszó- és sportpálya építhető. Kerti utak és burkolatok legfeljebb a terület 10%-áig létesíthetők.
b) A növényzettel fedett területek aránya nem csökkenthető. A telekhatártól legalább 10 m széles, intenzív, háromszintes védő növényállomány telepítendő az SZ2/A jelű terven megjelölt helyeken.
c) A kialakult beépítési mérték nem növelhető, az öltöző – büfé épület a kialakult tömegen belül újítható fel.
(3)371 A ZR-1 jelű (rekreációs zöldterület) övezetben
a) a szabadidő eltöltését szolgáló gyepes sport- és játékpályák, az azt kiszolgáló, illetve a strand funkciót kiegészítő, szabadidő eltöltését szolgáló épületek létesíthetők,
b)372
c) a terület legalább 30 %-án többszintes növényállományt kell telepíteni, melyen 25 m²-enként legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.
(4)^[75] ZR-2 jelű övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló vegyes funkciójú létesítmények létesíthetők.
(5)373 Zv jelű védelmi zöldfelületnek számítanak azok a nem erdő típusú védett növényállományokkal rendelkező területek, amelyeknek egyúttal védelmi szerepük is van, továbbá azok a terven jelölt beültetendő zöldterületek, melyek valamely területhasználat okán a szomszédos területeket védik.
(6) a)374 Az övezet védelmi célú zöldfelületek létrehozására szolgál.
b) Az övezet korlátozott használatú zöldfelület, rekreációs berendezések és felszerelések nem létesíthetők.
c) Az övezetben épület nem helyezhető el.
d) Az övezet területén a melléképítmények közül csak a terület fenntartásához és őrzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
e) A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető.
f)375Az övezet területének 35%-án többszintes örökzöld növényállományt kell telepíteni
g) Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növényállomány telepítendő.
(7)376 A ZR-3 jelű rekreációs zöldterület a sportolás, a szabadidő , a pihenés zöldterületeinek övezete.
(8) ZR-3/V Rekreációs zöldterületen belüli tavak területe (horgász tó és látvány tó). Az Újhegyi volt agyagbánya-tavak parti sávjában a vízgazdálkodáshoz kötődő építményeken kívül a vizek horgászati hasznosítását szolgáló faszerkezetű, legfeljebb 4 m² alapterületű, felépítmény nélküli stég, továbbá a fenntartásra, körbejárásra alkalmas stabilizált, vízáteresztő szerkezetű út és pihenő padok helyezhetők el.
(9)377
(10378

Erdők és belterületi erdők

39. § (1)379
(2) Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint a következő övezetekbe tartoznak:
(a) védelmi, (védett és védő) Ev
(b) gazdasági, (oktatási, kutatási) EG
(c) egészségügyi-, szociális, turisztikai (közjóléti), EE
(3)380
(4) 381 Az EG jelű övezetek a gazdasági és oktatási, kutatási rendeltetés erdők, melyekben
a) az erdő művelést és a vadgazdálkodást szolgáló épületek és építmények létesíthetők,
b) 100 000 m²-nél nagyobb területi telken lehet építményt elhelyezni,
c) legalább 85%-os erdőfedettséget kell létrehozni.
(5)^[76] Az EE jelű erdőket képezik az EE-2 és az EE-3 jelű övezetek, amikbe esőtető, pihenőpad, szemétgyűjtő, jelző- és információs rendszer, ismertetőtábla, szimbolikus kapu helyezhető el. Építeni 10,0 ha-nál (100 000 m²) nagyobb telken lehet. Az övezetben parkerdő jellegű állománysűrűség, természet-közeli anyaghasználatú erdei bútorok, sporteszközök és az információrendszer eszközei állíthatók fel.
(6)382 ^[77] EL-Sz jelű liget-erdőbe az üdülést, pihenést szolgáló legalább 50%-os arányban beültetett erdők tartoznak, amikben esőtető, pihenőpad, szemétgyűjtő, jelző- és információs rendszer, ismertetőtábla helyezhető el. Építeni 10,0 ha-nál (100 000 m²) nagyobb telken kizárólag a természetvédelmet, illetve a turizmust szolgáló építményeket.
(7)383 Erdők építési paramétereit az 5. melléklet T7. táblázata tartalmazza.

Mezőgazdasági területek és övezetei

40. § (1)384 A mezőgazdasági területeken
a)^[78]
b)385
c) Az övezetekben a feltáró utak minimális szélessége 8,0 m legyen.
d) A vízfolyások mentén az SZ1/A terven jelölt 20, 30, és 50 m-es sávok a vízminőség védelmét szolgálják, amelyben sem épület, sem építmény nem helyezhető el.
(2) Az általános mezőgazdasági terület Ma, Ma-1, Ma-2 jelű övezetekre oszlik.
a) Az övezetekbe az intenzíven művelt, időszakos növény-borítottságú szántóterületek tartoznak.
b) Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.
c) Az övezetekben övezetmódosítás nélkül telepíthetők az 50 méternél nem szélesebb mezővédő erdősávok, a tájfásítás területei.
(3) Ma jelű mezőgazdaság árutermelési övezetben a gazdálkodással összefüggő létesítményeket lehet elhelyezni. A védőtávolságokon belül, a szennyvíziszappal kezelt területeken és a tájképi tájkarakter védelme szempontjából jelentős területeken nem lehet építési tevékenységet folytatni.
(4)386 Az Ma-1 és Ma-2 jel övezetben a gazdasági épületek mellett 50 hektárt elérő telken lakóépület is elhelyezhető.
(5) Az építménymagasságtól a technológiai berendezések eltérhetnek
(6)^[79] Védendő természeti terület MV jelű övezetek
(a) Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természet-közeli növénytárulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek.
(b) Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és a felszíni formációkat, a vizes élőhelyeket a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel, területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.
(c)A területen lakóépület nem létesíthető.
(d)387 legfeljebb 500 m² alapterületű beépítés létesíthető
(7) MV – védendő természeti és vízvédelmi övezetek
MV-1 – természeti övezet
MV-2 – kezelési övezet
MV-3 – bemutató és védő övezetre tagolódik
(8) MV-1 a helyi természetvédelmi terület természeti övezetéhez tartozó földrészek. A pihenés és ismeretterjesztés építménye(i) az övezet területének szélén, 100 méteres sávon belül helyezhetők el.
(9)388 MV-2 jelű területek a helyi természetvédelmi kezelési övezetéhez tartoznak. a természetközeli extenzív gazdálkodású, jellemzően állandó növény-borítottságú, csak időszakonként feltörhető művelt rét és legelő területek. Az övezeten az extenzív növénytermesztés, az extenzív állattartás és az ezekkel kapcsolatos terménytárolás speciális építményei a vízfolyásoktól – árkoktól mért 50 m-es védőtávolságon kívül helyezhetők el.
(10) MV-3 jelű helyi természetvédelmi terület bemutató vagy védelmi övezete.
a) A gyepművelési ágú övezetben a legeltetéses állattartás épületei és a bemutató terület fogadóépületei és karámjai helyezhetők el.
b) A bemutatóhely az egész övezetre nézve egy helyen, tájba simuló építészeti arculattal létesíthető a Naszályi út felől.
c) Terménytároló és esőbeálló létesíthető.
d) A fogadóépületben a teljes közművesítettség kötelező
(11)389 390 M-T jelű tanyás mezőgazdasági övezetben.
a)391
b)392
c)393
d)394
e)395
f) A kialakítható legkisebb tanyagazdaság területe 3 ha, melyen 3%-os beépítés létesíthető
g) Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület az „udvar” összefüggő beépítésű legyen, bokorban kialakított épületekkel.
h) Lakófunkcióra szolgáló épületrész legfeljebb 350 m² lehet.
i) A gazdasági, ill. egyéb célú telekrész (udvar) legfeljebb 4 000 m²-es lehet.
j) Az egyes tanyaudvarok a Mocsai utat legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg.
k) A tanyaudvarokat gépjárművel megközelíthetően kell kiépíteni.
l) A feltáró utak minimális szélessége 12 m
m) A tanyaudvarok körül védőfásítást kell létesíteni.
n)396
(12) A kertes mezőgazdasági övezethez tartoznak az Mk-1;2;3, Mk-Ø jelű „kis”-kertes valamint az M-K jelű nagyüzemi szőlős-kertes mezőgazdasági területek.
a) A kertes övezetekben lakóépület, tömör kerítés nem létesíthető.
b) Az övezetben a feltáró utak minimális szélessége 8,0 m legyen.
c)397
d) Kertes mezőgazdasági övezetekben épületet a közterülettől minimum 15 méterre, az úttengelytől legalább 19 méterre lehet elhelyezni. Építés esetén az út felől legalább 10 méteres sávban védőfásítást kell kialakítani. Ettől eltérni terepadottságok, domborzati viszonyok okán lehet.
e) A kertes övezetekben nem létesülhetnek lakó és szállás jellegű épületek, kertműveléstől idegen gazdasági épületek, telephelyek.
f) A telkeken nem tárolható gépjármű, építőanyag, jármű- és egyéb gép-roncs.
(13) Az Mk-1;2;3 övezetekben jellemzően oldalhatáron állóan, vagy 20 méter telekszélesség felett szabadon állóan helyezhető el épület.
(14) Mk-1 jelű „kis” kertes övezetben a kertműveléshez kapcsolódó épület helyezhető el.
(15) Mk-2 jelű kertes övezetben a kertműveléssel és a növénytermesztéssel összefüggő gazdasági épület helyezhető el.
(16) Mk-3 jelű övezetben a kertműveléssel, a növénytermesztéssel és a sportolási célú állattartással összefüggő gazdasági épület létesíthető
(17) Mk-Ø jelű övezet a belterületi kiskertes területek melyben a kialakult állapot megtartható, rajta – a vízgazdálkodással és a közlekedéssel összefüggő esetek kivételével – építési tevékenység nem végezhető
(18) M-K jelű „nagyüzemi” szőlős kertek övezetében gazdasági épületek létesíthetők.
(19)398 A Mezőgazdasági területek építési paramétereit az 5. melléklet T8. táblázata tartalmazza.

Vízgazdálkodási terület (V; VT)

41.§ (1) Folyóvizek medre és partja
- Az Által-éri vízrendszer vízfolyása,
- A Naszály-Grébicsi vízfolyás: a Halastó, a Mária tó és az Asszony tó által képzett tórendszer.
- Tájvédelmi szempontból védendő természeti területek.
- A vízrendszer belterületen kívüli szakaszát nyílt mederben kell tartani
(2) A vízgazdálkodással összefüggő területek a következők:
- a tatai történeti jelentőségű és a helyi jelentőségű természetvédelem oltalmában lévő vízfelületek,
- vízfolyások és árkok, medrek parti sávja (VT),
- az egyéb nem védett területen folyó vízfolyásszakaszok, árkok (V),
- közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
- speciális helyzetet foglalnak el a visszatérő források, melyek nyilvántartási sorszámmal szerepelnek a szabályozási tervlapon,
- védett vízbázis és hidrogeológiai védőidom.
(3) VT-1 jellel megkülönböztetett övezetek az Öreg-tó és a Cseke-tófarok szakaszai az élőhelyrehabilitáció területei, melyben a vízgazdálkodással összefüggő építményeken kívül semmi nem építhető.
(4) VT-2 jellel megkülönböztetett vízgazdálkodási övezet az Öreg-tó és a Cseke-tó vízfelületei, valamint az Által-érbe torkolló vízfolyásoknak a védett település-központban megjelenő szakaszai, a folyó és állóvizek kapcsolódási pontjai
- Angolkerti Tükörforrás vízmű
- Angolkerti vízfolyás
- Angolkerti tavak, a Pokol forrásra települt vízműkutak
- Angolkert DNy-i kispatakág a színpad mögött
- Cseke patak nyitott és zárt szelvényei
- Malomárok – Arnold Hotel és a Miklós malom között
- Malom patak a Kodály téren a Pötörke malomig – környezetében a Pötörke zsilippel
(4A)399 A VT-2 jelű Vízgazdálkodási területen a víziállások
a) ha egymástól 100-re lévő látótávolságon belül lévő létesülnek, egységes építészeti arculattal készüljenek,
b) bejáratánál a partról jól látható módon a szerkezetre tájékoztató táblát kell elhelyezni, mely tartalmazza az engedélyszámot, az építés évszámát, hónapját és a vízi-állás elsődleges célját,
c) nem emelkedhetnek a part felső élénél magasabbra,
d) alapozása ne emelkedjen ki a mederfenékből,
e) beton oszlopa csak kör keresztmetszetű, sima felületű, legfeljebb 15 cm átmérőjű, teteje legfeljebb 129,0 mBf szinten lehet,
f) acéloszlopai készülhetnek legfeljebb 150 mm átmerőjű csőből, vagy legfeljebb 120x120 mm-es zártszelvényből,
g) tartógerenda-szerkezete a szükséges legkisebb keresztmetszetű zártszelvényből készüljön,
h) színezését a környezetbe illeszkedő zöld vagy barna színekkel kell megoldani,
i) a víziállások járófelülete lehet horganyzott acél hálós tábla, vagy ritkított keményfa palló,
j) a létesítményeket kivilágítani nem szabad,
k) parti csatlakoztatásának kialakításakor a meglévő partszerkezet átalakítását a szükséges minimumra kell csökkenteni
l) műszaki kialakításánál a mederből való egyszerű és gyors eltávolíthatóságot biztosítani kell,
m) vízgazdálkodási, halászati, viziközlekedési, sport-rekreáció, természetvédelmi és kutatási céllal létesülhetnek.
(5) A vízgazdálkodási területhez közvetlenül csatlakozó malmok épületei eltérő jellegű hasznosításuk ellenére kapcsolatban kell maradjanak a vízfolyásokkal.
(6) A fenti övezetekhez tartozó tavakra és vízfolyásokra vonatkozó előírások a következők:
a) Cseke-patak és az Erzsébet királyné téri vízfolyást parkosított felszíni vízként kell kialakítani.
b) A vízgazdálkodási területek belterületi szakaszain a partéltől minimum 6 m széles – a meder és partfal fenntartását szolgáló – vízvédelmi sáv betartása kötelező, ezen belül csak a vízügyi hatóság által jóváhagyott és engedélyezett építmények és műtárgyak helyezhetők el.
(7) A védett és az egyéb nem védett területeken folyó vízfolyás szakaszok és árkok (V)
- Malom patak a Pötörke malomtól az Alkotmány utcáig
- Malom patak a Német Nemzetiségi Múzeum területén
- A tóparti vársétány alatt a Fenékleürítő zsilip és a Cifra malmi zsilip átfolyással a Cifra malmi árokba
- A Szent János zsilip vízátfolyással a János patakba
- Vecserei árok a Várárokba a burkolt Várárok szakaszba a Váralja útig, illetve a Cifra malmi ág és a János patak között az Új útig terjedő szakaszok
- A Fényes fürdő vízrendszere
- János patak és Malom patak északi része
- Mikovényi árok
- Csever árok
- Várárok
- A Kismosó patak északi (alsó vízfolyás szakasza)
- Valamint meg nem nevezett, de a térképen ábrázolt további árkok, vízfolyások.
(8)400
(9) A város északi részén a természetes és természetközeli patakmedreket és patakpartokat kell fenntartani.
(10) A felső vízfolyás-szakaszok árkai és patakjai a következők:
- A Kismosó forrásokból eredő Kismosó patak
- Kosréti árok, valamint
- Az Újhegyi úti és Újhegyi vízfolyások
(11)401 Hidrogeológiai védőidom
a) A Fényes kutaknak belső, külső és hidrogeológiai hidrogeológiai védőidomának nincs, a Pokol kutaknak belső, külső és hidrogeológiai „B” zónájának van felszíni metszete.
b) A tatai vízbázis biztonságba helyezési terve (2002. Hydrosys) mellékletében meghatározott Hidrogeológiai „B” védőterület a szabályzat mellékletét képezi.
c)402
(12)403 A Halastó-Fényes városrészben lévő vízgazdálkodási területen belül az Új út menti 1363/71 és /72 hrsz. telkeken létesíthető épület vízgazdálkodási és szolgálati lakás funkcióval.

Különleges beépítésre nem szánt területek

41/A. §404 (1)405 Különleges beépítésre nem szánt övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T5. táblázata tartalmazza.
(2) Kks-RE-1 a golfpályák „kivett sportpálya” területeinek övezete, ahol
a) a legalább 1 ha-t elérő telken,
b) az alaptevékenységet (WC, pihenő) illetve a parkfenntartást kiszolgáló,
c) telkenként legfeljebb egy,
d) legfeljebb 100 m² beépített alapterületű,
e) tájba illesztett
építmény helyezhető el.
(3) Kks-HF-1 övezet a Fényes fasor melletti különleges beépítésre nem szánt sportterület, mely övezetben sport, szabadidős, rekreációs tevékenység építményei helyezhetők el.406
42. §407

Levegővédelem

43.§ (1) A tatai hidrogeológiai védőterület határait érintő minden új légszennyezőre próbaüzemelés
rendelendő el.
(2) A légszennyező források típusai szerinti felsorolásban
a) Helyhez kötött tatai diffúz légszennyező-források a következők:
- szennyvíztisztító mű bűzhatása,
- a települési hulladéklerakó, Pokker dűlő a telepen lévő egyéb területhasználatokkal (szennyvíziszap-tárolás, dögkút, ideiglenes gyepmesteri telep) átrakó rendszere és udvara,
- a MÉH telep korszerűsítéséig, (Baj közigazgatási határa mentén),
- a MÁV rakodóterület rendezéséig fenntartható burkolata,
- a MÁV Tata vasútállomás, Gesztenyefasor és a Bacsó Béla u. Szomódi úti iparterületre történő feljáró által közrezárt terület
- burkolatlan telephelyek, rakodóterek ipartelepek rendezetlen, burkolatlan vagy rendszeresen nem lemosható része, Kakas utcai mezőgazdasági üzem, Paula major (Tatai Mezőgazdasági Rt.) területe.
b) Mozgó légszennyezőforrások
M-1 autópálya, 1 sz. főútvonal, amik által kibocsátott szennyezés esetén a közlekedési területek védelmi övezetét képező védősávjai külső határán kell a légszennyezési határértéknek teljesülnie. Tatán a légszennyezés csökkentését a város természetközeli jellege és az ökológiai folyosó Által-ér menti jelenléte miatt kizárólag növényzettel lehet biztosítani (lásd közlekedési
paragrafus).
(3)408 Az autóbusz-végállomás valamint az üzemanyagtöltő állomások körül 50 m védőtávolságon belül lakóház, egészségügyi és ökológiai szempontból érzékeny, új területhasználat nem valósítható meg.
(4)409 A légszennyezettség ökológiai határértékeit kötelezően érvényesíteni kell a Tata légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területein, amelyek a következők:
a) Tata nemzetközi szintű madárvonulási és madárpihenési helyének védelmi területe (Ramsari terület), az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek (részletes területi elhatárolás a természetvédelmi paragrafusban).
b) A történeti tájban ma is működő szőlőterületek:
- a kertgazdálkodási övezet Grébics hegy, Látóhegy,
- a nagyüzemi kertgazdálkodási övezet északi fele, valamint
- Diós puszta teljes birtokteste.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

44. §410 (1) A teljes közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ezért valamennyi mezőgazdasági övezeten korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő, extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés, természetközeli erdőkezelés, természet- és környezetbarát egyéb gazdasági és idegenforgalmi tevékenység folytatható.
(2)411
(3) A felszíni vízfolyások, folyók-, patak- és árokhálózatát a feltörő tatai források várható vízhozamának figyelembevételével, a módosuló árvízszintnek megfelelő fenékmélységgel és mederszelvények kialakításával kell újraszabályozni.
(4) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.
(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen vízminőség és vízháztartás-változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(7) Tata beépítésre szánt belterületén – az elsődlegesen a visszatérő források környezetében – teljes körű közművesítést kell megvalósítani, közművesítetlen/szennyvízcsatornával nem ellátott területen csak zárt közműpótló üzemeltethető.
(8)412
(9)413
(10)414
(11)415
(12) A források, vízfolyások 100 m-es környezetében levő mezőgazdasági rendeltetésű területeken kemikáliák csak korlátozottan, talajjavításra érett komposzt, vagy tőzegtermékek alkalmazhatók (13) A felszíni vízfolyások mentén, a belterületen 6 m-es vízügyi fenntartási sávon, külterületen 50 m-es védendő parti sávban, álló vizek partján külterületen 100m-es, belterületen általában 10m-es, a Cseke-tó és az Öreg-tó partján 15m-es parti sávban a termesztőfelületeken vegyszer használata tilos.
(14) a) A város területén meglévő karsztvíz észlelő kutat és a szennyeződést feltáró kutat meg kell őrizni.
b)416 A Büdös-kút, - mint egykori forrás - környezetében építési tevékenység az egykori forrás tömedékelésének kibontása, szakszerű foglalása, vízelvezetésének megoldása esetén végezhető.
(15) Az ipari üzemek a nem kommunális szennyvizeit előtisztítás után lehet csak a közműhálózati rendszerbe engedni

Talajvédelem és földvédelem

45. § (1)417 Tata közigazgatási területét magasabb szintű jogszabály a „nitrátérzékeny terület” kategóriába sorolja.
(2) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről, újrahasznosításáról és az építtető köteles gondoskodni a jogszabályokban előírt módon.
(3) A termőtalaj szakszerű depóniában is csak legfeljebb fél évig tárolható.
(4)418 Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, szennyezett termőföld nem használható.
(5)419
(6)420
(7) Méretmegkötés nélkül termékeny talajréteggel bíró területen a humuszvagyon mentése kötelező, a tényleges igénybevétel időpontjáig a mellékhasznosításról gondoskodni kell.
(8)421
(9) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talajerózió-védelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(10)422
(11) A 15–20%-ot meghaladó lejtőkategóriák esetében 100–200 m-enként vízelvezető gyepes árok kiépítése szükséges. A többirányú lejtők esetén, vagy 12% feletti lejtőkategóriába eső területeken gyepesítést, vagy erdőtelepítést kell alkalmazni.
(12) Teraszos rendszert tájba illő módon kell kiépíteni, valamint a kertgazdasági, szőlő-gyümölcs ültetvények sorközeit gyepesíteni kell.
(13) Talajtani szempontból sérülékeny területen csak extenzív, talajvizsgálatra alapozott tápanyaggazdálkodás folytatható.
(14) Hígtrágyás tartástechnológiával üzemeltetett állattartó telep nem létesíthető.
(15) A Paula majori szárnyas-telep területén a hasznosítás-váltás alkalmával a szennyezett talajvízzel való tehermentességet igazolni kell.
(16)423
(17) Az erózió által kismértékben veszélyeztetett területeken a Naszály-Grébics- és Látó-hegy környéke, a meliorációs talajvédelem csak a tájkép és a tájkarakter megtartását szolgáló eszközrendszerekkel oldható meg.
(18) Növénytelepítéskor a termesztő-felületeken kizárólag a helyi talajadottságokra épített növénykultúrák termesztése lehetséges.
(19)424
(20) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(21)425

Zaj- és rezgésterhelés elleni védelem

46. § (1) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek:
a) Kálvária domb és környezete Fazekas u., Móricz Zsigmond tér, Móricz Zsigmond utca, Fekete út, Izraelita temető, Tanoda tér által határolt terület,
b) Angolkerti környezet a Baji út, MÁV területe, Sport u., Erzsébet királyné tér, Cseke-tó nyugati töltése mögötti 1 teleksor,
c) Öreg-tavi üdülőterületek a Bánhidai út és Fekete út között lévő üdülőterületek és a tófaroktól keletre eső üdülőterületek a tópart, Fáklya u., Vértesszőlősi út menti védőerdősáv üdülőterület felőli határvonala által közbezárt terület,
d) Temetők – Almási úti, Környei úti temető, Izraelita temető és az Új köztemető,
e) a védett természeti területek, természeti területek (a jelen paragrafus (5.2.) fejezete a), b), c) pontjaiban felsoroltakon túli természetvédelmi területek)
- Öreg-tó tófarok – Ülepítő tó, Golfpálya területe az M-1-es úti védő erdősáv kivételével, Fekete út közötti erdőterületek,
- Fényes-patak menti rétek a Naszályi út menti véderdősávig, Fényes fürdő és Réti tavak menti védett természeti terület természeti övezete,
- Asszonytó – Mária tó – Halastó és tervezett természeti területi környezete,
- Diós puszta birtokterülete,
f) A kertes gazdasági területek közül a Grébicshegy és a Látóhegy.
(2) ^[80]A KÖu-1 jelű övezet menti telkeknél és a KÖu-2 övezet gyűjtő útjai mentén lévő telkeknél lakófunkció létesítése esetén a passzív akusztikai védelemről gondoskodni kell.426

Hulladékgazdálkodás

47. §^[81] (1)
a)427
b)
c)
d)
e)
(2)428
(3)
(4)429
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) 430

Táj- és természetvédelem

48. § (1) ^[82]
(2)
(3) a) 431
b)432
(4) A közigazgatási területre vonatkozó látványvédelmi előírásokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) ^[83]
(6)433
(7)^[84]
(8)
(9)434
(10)
a)435
b)436 Az ökofolyosó részét képező területen csak őshonos növények, faegyedek telepíthetők.
c)437 Az ökohálózatba tartozó területeken a közlekedési infrastruktúra elemeinek nyomvonalán az ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazandók.

Közművesítés, közműépítmények területei
Általános előírások

49. §438 (1) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és építmények: vízvezeték, elválasztott rendszerű csatorna, villamosenergia, távhő- és gázvezeték, továbbá hírközlési és kábel TV hálózatok és építményeik, és azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezete számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani
(2)439
(3) A város beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a megfelelő oltóvíz és egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia
ellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a felszíni vízrendezés megoldott, illetve rendelkezésre áll.
(4) Az ingatlanoknak a közműhálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra em biztosítható, a csatlakozáshoz a bekötővezetékeket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírásoknak is megfelelően- a szomszédos telke(ke)n átvezetve lehet megépíteni.
(5) A közművezetékek átépítésénél és új vezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.
(6) A vezetékek elhelyezését a fásítási tervvel összehangoltan kell megoldani. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(7) Utak építésekor és egyéb közterületek kialakításakor, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítéséről, későbbiekben a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(8) Össze kell hangolni a fejlesztéseket a közös kivitelezés érdekében új létesítmény tervezésekor. Útépítésekkel és útrekonstrukciókkal egyidejűleg a közművek építését, ill. rekonstrukcióját el kell végezni, a tervezett kapacitások ellenőrzésével. A vezetékek védelméről, szükség szerinti kiváltásáról gondoskodni kell.
(9) A közművezetékek föld felett megjelenő járulékos berendezéseinek az elhelyezésével hozzá kell járulni a terület szépítéséhez, a környezet igényes formálásához.
(10) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
(11)440
(12)441 A közterületek rendezése, kiépítése során a 120 kV-os légvezeték kivételével a villamos-, a távközlési és a kábel TV vezetékek föld alá történő helyezésével biztosítani kell a zöld sávok területének megőrzését, létrehozását.
(13) A gazdasági területeken, a közterületek felől nem látható területen és épületen a technológiai vezetékek föld feletti vezetésű elemként is megjelenhetnek.
(14) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.
(15) A területen a tervezett utak szabályozási szélességén belül a teljes közműellátás biztosításához a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.

Vízellátás

50. § (1) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani, vagy a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben a felszíni vizekbe való oltóvíz kivételi hely(ek) kiépítésével kell biztosítani.
(2) Az OVH vízvezetéknek a nyomvonalára 2-2 m széles sávban a Vértesi Erőmű Rt. számára bejegyzett szolgalmi jogot a továbbiakban is biztosítani kell. Az új beépítések megvalósításához, a vezeték nyomvonalának a pontos ismeretéhez, a telekalakítással egyidejűleg nyomvonalfeltárást kell végezni.
(3) Újhegy városrészben a vízellátás biztosítására víztorony épülhet a a 1518/3-4 helyrajzi számú telkeken.
(4)442

Szennyvízelvezetés

51. § (1) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad.
(2) A karsztvízbázis védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3)443
(4)444 A város belterületén a közművesítettség előírt mértéke: „teljes közművesítettség”.
(5)445 A település beépítésre nem szánt területén elhelyezkedő építményben keletkező szennyvizeket ha
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége ha nem haladja meg a 3 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem lehet, akkor a területet megközelítő közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. A
szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő megközelítését biztosítani kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 250 m-en belül nem tud, ugyanakkor megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, a keletkező szennyvizek tisztítására helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető. A kisberendezés védőtávolság nem nyúlhat túl a kiszolgált területen. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvizet - a megengedett szennyezettség mértékéig -a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.
(7) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített átemelők:
a)446
b) Az önálló helyrajzi számmal rendelkező Fényes fasori meglevő és a tervezett szennyvízátemelő, a Tóparti szennyvízátemelő továbbá Komáromi úti közterületi szennyvízátemelő 25 m védőtávolságán belül építési hely nem alakítható ki.
c) A város többi (8 db) meglevő szennyvízátemelőjének az érintett utcák szabályozási szélességén belül, a közterületek rendezésénél és a keresztszelvények kialakításánál meghatározó szerepük van, megközelítésük és védelmük biztosításával.
d) A fejlesztési területek tervezett szennyvízcsatorna hálózatára rákötő új szennyvíz-átemelők
25 m védőtávolságán belül építési hely nem alakítható ki.

Felszíni vízelvezetés

52. § (1)447 Közvetlen az élővízbe vizet beengedni a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(2) Az árvízvédelmi és a vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:
a) A Tatai-Öreg tó és a Cseke tó partján a koronaéltől számított 10 m-es sávot , továbbá a Réti tavak, a Városi, a Halasi és az Asszony-tó mentén a koronaéltől számított 6-6 m széles sávot, valamint
b) A város területén levő vízfolyásokon - Által-ér, Csever árok, Malom patak, a Naszály- Grébicsi vízfolyás, a Pokkerdűlői árok és mellékága mentén - előírt 6-6 m karbantartási sávot a biztosítani kell.
c) Azokon a partszakaszokon, ahol a 29./b pont szerinti előírás nem biztosítható, a patak medrének kézi úton történő karbantartásához a hozzáférhetőséget a karbantartás és havária esetére biztosítani kell.
d) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.
e) Belterületi árok part-élén lévő épület bontás-újraépítés esetén csak az árok kezeléséhez szükséges karbantartósáv (min. 3,0 m) megtartásával épülhet újra.
(3) A nyílt árok hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(4) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) a belterületen zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni
- A 10 m-nél keskenyebb közterületek esetén,
- a lakópark jellegű beépítések során,
- a műemléki jelentőségű területeken.
- az „Új központ” területén (Keszthelyi út – Új út – Malom árok – Május 1. út),
-448 449 déli ipari park 24 m szabályozási szélességű közútja mentén.
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is a peremvárosrészekben, elsősorban a szilárd burkolat nélküli utcákban.
(5) A település magas talajvízállású északi és középső városrészeiben mélygarázs és pince nem létesíthető.
(6) A terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
(7)450
(8)451 A visszatérő karsztvízforrások I. és II. cselekvési programmal jelölt területén belül tervezett beépítések építhetők be. Az Új út és a Május 1. út közötti területen a megelőző intézkedések alapján a meglevő beépítés építményeinek a védelméről gondoskodni kell és vizsgálni kell a talaj-, a réteg- és a visszajövő forrásvizek vízszintsüllyesztési megoldásait.
(9)452
(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás létesítése esetén. Az adott beruházásból keletkező többlet felszíni vízelvezetését (megfelelő biztonsággal) a befogadóig biztosítani kell.
(11) A tervezett beépítések megvalósításához előközművesítés keretében illetve az építkezéssel egyidejűleg kell megvalósítani az összehangolt, egyidejűleg készülő tervek alapján tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást, továbbá a többi nem terepfüggő közművezetéket.
(12)453
(13) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót, kiemelt szegéllyel vízzáró burkolattal kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, s az ne folyhasson közvetlenül zöld felületre. A nagyobb parkoló felületekről töltőállomás burkolatáról és szénhidrogén-szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő
csapadékvíz csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába, vízfolyásba. Burkolat kiépítése nélküli “Zöld” parkoló létesítése tilos.
(14)454 455
(15) A befogadó vízfolyásokba a vízminőség védelme érdekében a bevezető árkok vizét hordalékfogón keresztül kell vezetni.
(16) Az Újhegyi vízfolyás mentén 6-6 m karbantartási sávot kell biztosítani.
(17) A Juharfa utca folytatásában tervezett gyűjtőút kialakításának és az Újhegyi vízfolyás felső szakaszának összehangolt, egyidejű rendezése szükséges.

Villamosenergia-ellátás

53. § (1) Az új beépítésre szánt területen és önkormányzati határozattal pontosított egyéb területeken a kisfeszültségű és közvilágítási villamosenergia ellátási hálózat csak földkábeles elhelyezéssel valósulhat meg.
a) Valamennyi gazdasági területen új közép-, kisfeszültségű hálózatot, közvilágítási tápkábelt építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad.
(2) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.
(4)456 A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. A madárvonulási útvonalakra tekintettél a vonulási sávba eső építési övezeteknél a homlokzatok megvilágítása csak felülről lefelé történhet. Az érintett területen csak olyan kandeláberek, illetve egyéb világítótestek helyezhetők el, amelyek kizárólag lefelé világítanak.
a)457 A város közigazgatási területén áthaladó 120 kV nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőtávolsága a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: 13-13 m, a vezeték tengelyétől pedig 18-18m.

Földgáz- és távhőellátás

54. § (1)458
(2) A védőövezeten belül tilos:
a) mindennemű építési tevékenység;
b) tűzrakás, illetve anyagok égetése;
c) anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és kiöntése, kiszórása;
d) 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés;
e) szőlő és egyéb kordonok elhelyezése; rizstelep, halastó, víztározó létesítése;
f) 5-5 m távolságon belül fák ültetése;
g) 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése; valamint
h) 50 cm-nél mélyebb talajművelés.
(3) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.
(4) Távhő és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kiépíteni.
(5) Energiagazdálkodási Rt. és a Co-Energy Energetikai Tervező és Tanácsadó Kft által készített Tata város energiakoncepciójában rögzített lehatárolású (Új úttól északra a tömbbelsőben párhuzamosan kb. 100 m-rel az Új úttal-Malom patak-Új út-Bajcsy-Zsilinszky utca-Kenyérgyár utca-Művész köz-Fűtőmű telke-Park-Malom szálló-árok-Alkotmány utca-Váralja utca-Béke tér-Úttörő köz-Rákóczi utca-Kossuth tér-Iskola- Nagykert utca-Új út által határolt) területen belül termikus energiaellátásra a távhőellátás lehetőségét is figyelembe kell venni. (ld. Szm-3 jelű terv).
(6) Többlakásos lakótelken, gazdasági területeken belül építendő gázvezetéket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(7)459 Az „Új Központ” területén a 300 m² bruttó alapterületet meghaladó kereskedelmi, gazdasági, szolgáltatói és kulturális létesítmények termikus energiaellátására távhő-ellátást kell igénybe venni.

Elektronikus hírközlés

55. § (1) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol a föld feletti vezetés képviselő-testületi határozatban megjelölt időpontig területgazdálkodási okból fennmaradhat, a távközlési szabadvezetéket a meglévő 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.
(2)460 Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó elektronikus hírközlési építmény (antenna, antennatorony) ha van meglévő antennatorony, akkor csak arra szerelhető fel.
(3) A terv területén csak föld alatti vezetéssel építhetők meg a hírközlési és a kábel TV kábelek.

Átmeneti rendelkezések

55/A. §461 (1) Az új 1. számú vasúti nyomvonal üzembe helyezéséig a működő vasúti nyomvonal területét vasúti területként kell üzemeltetni és fenntartani.
(2) Az új vasúti nyomvonal üzembe helyezését követően felszabaduló vasúti területet rekultiválni kell, melyhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27. § szerinti közterület-alakítási tervet kell készíteni úgy, hogy a Köu-2 jelű területen közúti közlekedési terület, a Zkp-4 jelű területen zöldterület valamint a kerékpárút és gyalogút, a Zkp-5 jelű területen zöldterület valamint a kerékpárút és gyalogút és parkoló is kialakítható legyen.
(3) A tervezett vasúti nyomvonal és kapcsolódó beruházások területén nem végezhető semmilyen olyan tevékenység, amely annak megvalósítását ellehetetleníti, akadályozza, vagy költségesebbé teszi.

Záró rendelkezések

56. § (1)462
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg hatályát vesztő rendeletek:
17/2003.(07.10.) Tata Építési Szabályzata /TÉSZ/
30/2004.(XI.11.) TÉSZ 2004
22/2004.(VII.1.) sz. rendelet az Északi Ipari Park /MIP/ építési szabályzatáról
12/2005.(VI.10.) sz. rendelet (Tata-Baj közigazgatási határ menti gazdasági terület)
(3) A rendelet 2005. december 15-én lép hatályba.

                                Hetényi Tamás                                                                     Dr. Szabolcs Tivadar
                                Polgármester                                                                                  Jegyző

1 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 1. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
2 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 1.§-a. Hatályos 2009. 11.05-től
3 Beiktatta: 3/2013. (I.31.) Ör.. 1.§. Hatályos 2013. február 1-től
4 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 1.§. Hatályos 2012.03.15-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 1.§. Hatályos 2012.03.15-től.
6 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 1.§. Hatályos 2012.03.15-től.
7 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bekezdés a) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
8 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bekezdés a) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
9 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
10 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
11 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bekezdés a) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
12 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 1.§. Hatályos 2012.03.15-től.
13 Módosította: 7/2011.(III.1.) Ör. 1.§. Hatályos 2011.04.01-től
14 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 2.§. Hatályos 2012.03.15-től.
15 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 2.§. Hatályos 2012.03.15-től.
16 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 2.§. Hatályos 2012.03.15-től.
17 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 2.§. Hatályos 2012.03.15-től.
18 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 2.§. Hatályos 2012.03.15-től.
19 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2013. február 1-től
20 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 3.§. Hatályos 2012.03.15-től.
21 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 4.§. Hatályos 2012.03.15-től.
22 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 5.§. Hatályos 2012.03.15-től.
23 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 5.§. Hatályos 2012.03.15-től.
24 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 5.§. Hatályos 2012.03.15-től.
25 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 5. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
26 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 6.§. Hatályos 2012.03.15-től.
27 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 6.§. Hatályos 2012.03.15-től.
28 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 6.§. Hatályos 2012.03.15-től.
29 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 7.§. Hatályos 2012.03.15-től.
30 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 7.§. Hatályos 2012.03.15-től.
31 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 2.§. (1) bekezdés Hatályos 2013. február 1-től
32 Az első mondatot hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 7.§. Hatályos 2012.03.15-től.
33 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 2.§. (2) bekezdés Hatályos 2013. február 1-től
34 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2015. június 12-től.
35 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 6. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
36 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 2.§. (3) bekezdés Hatályos 2013. február 1-től
37 Módosította: 22/2013. (VI.28.) Ör. 1§-a. Hatályos: 2013. 07.26.-tól
38 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 7. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
39 Beillesztette: 23/2015. (X.2.) Ör 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015.10.30-tól
40 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 7.§. Hatályos 2012.03.15-től.
41 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 7.§. Hatályos 2012.03.15-től.
42 Módosította: 22/2013. (VI.28.) Ör. 2§-a. Hatályos: 2013. 07.26.-tól
43 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. d) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
44 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
45 Módosította: 33/2007. (XI. 30.) Ör 2. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
46 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. d) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
47 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2015. június 12-től.
48 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
49 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
50 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 3.§ -a. Hatályos 2013. február 1-től
51 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 9. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
52 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 9. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
53 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
54 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
55 Kiegészítette: 11/2007.(III.30.) Ör 8. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
56 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 8.§. Hatályos 2012.03.15-től.
57 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
58 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
59 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 10. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
60 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 11. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
61 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 1.§. Hatályos:2011.09.11-től.
62 A ", kertépítészeti engedélyezési terv alapján" szövegrészt hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 1.
pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
63 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. d) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
64 Hatályon kívül helyezte: : 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. e) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
65 Az első mondatot hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
66 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. d) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
67 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. d) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
68 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. d) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
69 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
70 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
71 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
72 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
73 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 9.§. Hatályos 2012.03.15-től.
74 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
75 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. e) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
76 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 12. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
77 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 12. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
78 Beillesztette: 14/2006. (III.31.) Ör 6. §-a Hatályos: 2006.04.10-től
79 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
80 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
81 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
82 Kiegészítette: 24/2006. (VII.5.) Ör 7. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
83 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. f) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
84 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
85 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. f) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
86 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. f) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
87 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 4.§ -a. Hatályos 2013. február 1-től
88 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
89 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
90 A második mondatot hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
91 A második mondatot hatályon kívül helyezte: 38/2012.(XII.21.) Ör. 1.§ (1) bekezdés 3. pontja. Hatálytalan 2013.
február 1-től
92 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 13. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
93 Módosította: 22/2013. (VI.28.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2013. 07.26.-tól
94 Beillesztette: 23/2015. (X.2.) Ör 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2015.10.30-tól
95 Beillesztette: 4/2016. (II.25.) Ör 1.§-a. Hatályos: 2016.03.28-tól
96 Beillesztette: 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
97 Beillesztette: 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
98 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 9. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
99 Számozását módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 14. § Hatályos: 2006.03.10-től
100 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 10. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
101 Hatályon kívül helyezte: : 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. g) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
102 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 11.§. Hatályos 2012.03.15-től.
103 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 2.pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
104 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 2.pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
105 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
106 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 10.§. Hatályos 2012.03.15-től.
107 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 3. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
108 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés a) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
109 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés a) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
110 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés a) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
111 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés a) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
112 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 11.§. Hatályos 2012.03.15-től.
113 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 14. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
114 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. f) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
115 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. f) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
116 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. f) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
117 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 11.§. Hatályos 2012.03.15-től.
118 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 15. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
119 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
120 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
121 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
122 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 5.§ -a. Hatályos 2013. február 1-től
123 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
124 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
125 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
126 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
127 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
128 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
129 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
130 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. g) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
131 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
132 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
133 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
134 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
135 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
136 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
137 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 5. Hatálytalan 2013. február 1-től
138 Módosította és számozását módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 11-12. §-ai Hatályos: 2006.07.10-től
139 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 8.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
140 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
141 Beiktatta: 3/2013. (I.31.) Ör.. 6.§ -a. Hatályos 2013. február 1-től
142 Beillesztette a 16/2015.(VII.10.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2015. július 25-től
143 Módosította: 33/2007. (XI. 30.) Ör 4. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
144 Módosította: 33/2007. (XI. 30.) Ör 5. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
145 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 13.§. Hatályos 2012.03.15-től.
146 A második mondatot hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
147 Hatályon kívül helyezte: : 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. i) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
148 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
149 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 7.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
150 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
151 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 12.§. Hatályos 2012.03.15-től.
152 Módosította: 33/2007. (XI. 30.) Ör 6. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
153 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. h) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
154 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. h) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
155 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. h) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
156 A bekezdést módosította: 33/2007. (XI.30.) Ör 7. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
157 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 7.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
158 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 7.§ (3) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
159 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. h) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
160 Kiegészítette: 14/2006. (III.31.) Ör 11. §-a Hatályos: 2006.04.10-től
161 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 12. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
162 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 9.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
163 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 13.§. Hatályos 2012.03.15-től.
164 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
165 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
166 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
167 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
168 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
169 Hatályon kívül helyezte: 23/2011.(VIII.10) Ör. 7.§ (3) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
170 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 2.§. Hatályos:2011.09.11-től
171 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
172 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
173 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
174 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 6. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
175 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
176 A „vagy parkoló színben” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
177 Beiktatta: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
178 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
179 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 7. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
180 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
181 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
182 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (3) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
183 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (4) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
184 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 8. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
185 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (5) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
186 Hatályon kívül helyezte a „lakófunkciójú” szövegrészt : 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 9. pontja.
Hatálytalan 2013. február 1-től
187 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (6) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
188 Hatályon kívül helyezte a "parkolókat kertépítészeti terv alapján lehet elhelyezni, " szövegrészt: 39/2013. (XII.19.)
Ör 5.§ 2. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
189 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (7) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
190 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 8.§ (8) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
191 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 10. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
192 Beillesztette: 16/2013.(V.3.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 31-ről
193 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 14.§. Hatályos 2012.03.15-től.
194 Beillesztette: 16/2013.(V.3.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 31-ről
195 Beillesztette: 16/2013.(V.3.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 31-ről
196 Beillesztette: 16/2013.(V.3.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. május 31-ről
197 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 2. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
198 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 13. § (2) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
199 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 3.§ (1) bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
200 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 9.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
201 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 9.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
202 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 11. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
203 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 10.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
204 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 9.§ (3) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
205 Módosította: 30/2010. (XII.20.) Ör. 2.§ . Hatályos: 2011 02.01-től
206 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 3.§ (2)bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
207 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 3.§ (2)bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
208 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 3.§ (2)bekezdés. Hatályos:2011.09.11-től
209 Beiktatta: 3/2013. (I.31.) Ör.. 9.§ (4) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
210 Beiktatta: 3/2013. (I.31.) Ör.. 9.§ (5) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
211 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 214. § (1) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
212 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 14. § (3) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
213 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 14. § (2) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
214 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 16.§. Hatályos 2012.03.15-től.
215 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 11.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
216 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 15 §-a Hatályos: 2007.04.14-től
217 Hatályon kívül helyezte: 169/2015. (VII.10.) Ör 5.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.07.25-től.
218 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 3.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011. 01.03-tól
219 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 3. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
220 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 3. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
221 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 17.§. Hatályos 2012.03.15-től.
222 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. aj pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
223 Hatályon kívül helyezte: 38/2012.(XII.21.) Ör. 1.§ (1) bekezdés 6. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
224 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2011. 01.03-tól
225 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 17.§. Hatályos 2012.03.15-től.
226 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 4.§. Hatályos 2011. 01.03-tól
227 Beillesztette a (15)-(19) bekezdésig a 27/2010. (XII.1.) Ör 5.§. Hatályos 2011. 01.03-tól
228 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 7.§ (1). Hatályos 2011. 01.03-tól
229 A „melyet a tervtanács véleményével kell alátámasztani" szövegrészt hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör..
18.§ (1) bekezdés 12. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
230 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 4. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
231 Beillesztette: 7/2011.(III.1.) Ör. 2.§. Hatályos 2011.04.01.-től
232 Beillesztette a 16/2015.(VII.10.) Ör. 2.§ (2) bek. Hatályos 2015. július 25-től
233 Beillesztette a 4/2016.(II.25.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. 3. 28-tól
234 Beillesztette a 4/2016.(II.25.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. 3. 28-tól
235 Beillesztette a 4/2016.(II.25.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2016. 3. 28-tól
236 A zárójeles szövegrészt módosította: 33/2008. (X.31.) Ör 1. §-a Hatályos: 2008.11.10-től
237 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 19. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
238 Hatályon kívül helyezte: 38/2012.(XII.21.) Ör. 1.§ (1) bekezdés 7. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
239 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 5. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
240 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 13. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
241 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 18.§. Hatályos 2012.03.15-től.
242 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 18.§. Hatályos 2012.03.15-től.
243 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 14. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
244 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 20. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
245 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 24.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
246 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 24.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
247 Módosította a (13)-(16) bekezdésig a 27/2010. (XII.1.) Ör 7.§ (2). Hatályos 2011. 01.03-tól
248 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 26.§-ának (1) bekezdése Hatályos 2011. 01.03-tól
249 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 21. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
250 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 26.§-ának (2) bekezdése. Hatályos 2011. 01.03-tól
251 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 21. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
252 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 26.§-ának (3) bekezdése. Hatályos 2011. 01.03-tól
253 Hatályon kívül helyezte a 27/2010. (XII.1.) Ör 26.§-ának (4) bekezdése. Hatályos 2011. 01.03-tól
254 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 21. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
255 Beillesztette: 11/2007.(III.30.) Ör 16. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
256 Beillesztette: 11/2007.(III.30.) Ör 16. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
257 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 14. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
258 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 14. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
259 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 14. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
260 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 14. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
261 Módosította a 18/2010.(VI.4.) Ör. 3§ (1)bek. Hatályos: 2010.06.15-től
262 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 15. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
263 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 15. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
264 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 3.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. június 12-től.
265 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 21. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
266 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. n) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
267 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 21. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
268 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 21. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
269 Módosította a rajzi mellékletet a 20/2010.(VII.5.) Ör.2§ (1)bek. Hatályos: 2010.07.15-től
270 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 21. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
271 Módosította a rajzi mellékletet a 20/2010.(VII.5.) Ör.2§ (2)bek. Hatályos: 2010.07.15-től
272 A ”pl.” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 38/2012.(XII.21.) Ör. 1.§ (1) bekezdés 8. pontja. Hatálytalan 2013.
február 1-től
273 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 19.§. Hatályos 2012.03.15-től.
274 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 3.§. (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 12-től.
275 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés b) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
276 A „Az épületek tetőszerkezete lapos-, vagy magastető kialakítású lehet. ” szövegrészt hatályon kívül helyezte a
14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés c) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
277 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 3.§. (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 12-től.
278 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 19.§. Hatályos 2012.03.15-től.
279 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. j) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
280 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés d) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
281 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 16. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
282 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 20.§. Hatályos 2012.03.15-től.
283 Az első, második és utolsó francia bekezdést hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 20.§. Hatályos
2012.03.15-től.
284 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 12.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
285 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 4.§. (1) bekezdése. Hatályos 2015. június 12-től.
286 Beillesztette: 7/2011.(III.1.) Ör. 3.§. Hatályos 2011.04.01-től
287 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 10.§-a. Hatályos 2013. február 1-től
288 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 4.§. (2) bekezdése. Hatályos 2015. június 12-től.
289 Beillesztette: 2/2016.(I.29.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2016.02.11-től
290 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 25. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
291 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés e) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
292 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 21.§. Hatályos 2012.03.15-től.
293 Módosította a 14/2015.(V.29.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2015. június 12-től.
294 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 21.§. Hatályos 2012.03.15-től.
295 Módosította: 22/2013. (VI.28.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2013. 07.26.-tól
296 „jelentősen újabb” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. p) pontja Hatálytalan:
2007.04.14-től
297 „jelentősen méretű” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. p) pontja Hatálytalan:
2007.04.14-től
298 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 6. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
299 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 21.§. Hatályos 2012.03.15-től.
300 „csak” szövegrészt hatályon kívül helyezte: : 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. p) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-
től
301 a) pontot és b) jelölést hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. §(3)bek. p) pontja
Hatálytalan:2007.04.14-től
302 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 13.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
303 Hatályon kívül helyezte: 22/2013.(VI.28.) Ör 8. § (1) bek. 1. pontja Hatálytalan: 2013.07.26-tól
304 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 14.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
305 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. r) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
306 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 15.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
307 Beillesztette: 2/2016.(I.29.) Ör. 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016.02.11-től
308 Módosította: 23/2011.(VIII.10) Ör. 4.§ (1). Hatályos:2011.09.11-től
309 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 7. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
310 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 16.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
311 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör 28. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
312 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 22. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
313 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos 2012.03.15-től.
314 A „részszabályozási terv készítése alapján” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos
2012.03.15-től.
315 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos 2012.03.15-től.
316 A „csak szabályozási terv készítésével” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos
2012.03.15-től.
317 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos 2012.03.15-től.
318 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos 2012.03.15-től.
319 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 22.§. Hatályos 2012.03.15-től.
320 Módosította: 39/2013. (XII.19.) Ör 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2014.01.18-től.
321 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
322 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
323 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
324 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
325 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 7. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
326 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
327 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 1. § (2) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
328 Beillesztette: 39/2013. (XII.19.) Ör 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.18-től.
329 Beillesztette: 17/2014. (IX.1.) Ör 1.§-a. Hatályos 2014. 2014. 09. 13-tól.
330 Beillesztette: 20/2015. (IX. 9.) Ör 1.§-a. Hatályos 2015. 09. 8-tól.
331 Beillesztette: 20/2015. (IX.9…..) Ör 1.§-a. Hatályos 2015. 09. 8-tól.
332 Beillesztette: 23/2015. (X.2.) Ör 1.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. 10. 30-tól.
333 Beillesztette: 4/2016. (II.25.) Ör 3.§-a. Hatályos 2016. 3. 28-tól.
334 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 22. §-a. Hatályos: 2006.07.10-től
335 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 23.§. Hatályos 2012.03.15-től.
336 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 23. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
337 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 23.§. Hatályos 2012.03.15-től.
338 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 8. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
339 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 24.§. Hatályos 2012.03.15-től.
340 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 24. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
341 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 30. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
342 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 25.§. Hatályos 2012.03.15-től.
343 Beillesztette a 33/2009.(X.30.) Ör 3.§-a. Hatályos: 2009.11.05-tól
344 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 9. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
345 Számozását módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 25. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
346 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 1.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
347 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 1.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
348 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 1.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
349 A Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 27.§. Hatályos 2012.03.15-től.
350 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 31. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
351 Beillesztette: 7/2006. (III.1.) Ör. 31. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
352 Az „(alacsony és magas cserjeszintekkel)” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 28.§. Hatályos
2012. 03. 15-től.
353 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 26. §-a Hatályos: 2006. 07. 10-től
354 Módosította: 11/2007.(III.30.) Ör 27 §-a Hatályos: 2007. 04. 14-től
355 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 27. §-a Hatályos: 2006. 07. 10-től
356 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 28 §-a Hatályos: 2006. 07. 10-től
357 A „a terület 2%-ban” szövegrészt hHatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 17. pontja.
Hatálytalan 2013. február 1-től
358 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 18. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
359 Hatályon kívül helyezte: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 10. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
360 Hatályon kívül helyezte a 2. mondatot: 39/2013. (XII.19.) Ör 5.§ 10. pontja. Hatályos 2014.01.18-től.
361 Kiegészítette: 24/2006. (VII.5.) Ör 29. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
362 A Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 29.§. Hatályos 2012.03.15-től.
363 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 18.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
364 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 2.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
365 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 2.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
366 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 29. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
367 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 30. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
368 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 18. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
369 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés f) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
370 Hatályon kívül helyezte: 20/2015. (IX.9.) Ör.. 4.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2015. október 8-től
371 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 13.§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
372 Hatályon kívül helyezte: 14/2015. (V.29.) Ör.. 8.§ (2) bekezdés g) pontja . Hatálytalan 2015. június 12-től
373 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 31.§. Hatálytalan 2012.03.15-től.
374 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 31. § (3) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
375 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 13.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
376 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 13.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
377 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 31.§. Hatálytalan 2012.03.15-től.
378 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 21. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
379 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 32.§. Hatálytalan 2012.03.15-től.
380 Hatályon kívül helyezte a 17/2014. (IX.1.) Ör. 4.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2014. 09. 13-tól
381 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 14.§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
382 A szabadon állóan legfeljebb 0,1%-os beépítettséggel lehet, legfeljebb 3,5m-es építménymagassággal."szövegrészt
hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 22. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
383 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 19.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
384 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 32. § (1) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
385 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. l) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
386 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 15§ (1) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
387 Módosította: 3/2013. (I.31.) Ör.. 15§ (2) bekezdése. Hatályos 2013. február 1-től
388 „a)” jelölést hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. v) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
389 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 32. § (3) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
390 Az „az építés feltétele szabályozási terv készítése „ szövegrészt hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§.
Hatályos 2012.03.15-től.
391 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
392 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
393 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
394 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
395 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
396 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
397 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 33.§. Hatályos 2012.03.15-től.
398 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 20.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
399 Módosította: 22/2013. (VI.28.) Ör. 5.§-a. Hatályos: 2013. 07.26.-tól
400 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 34.§. Hatályos 2012.03.15-től.
401 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 32. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
402 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 34.§. Hatályos 2012.03.15-től.
403 Beillesztette: 7/2011.(III.1.) Ör. 4.§. Hatályos 2011.04.01-től
404 Beillesztette a 44/2009.(XII.17) Ör 2. § (1) bek.-e Hatályos: 2009.12.18-tól
405 Módosította a 27/2010. (XII.1.) Ör 21.§-a. Hatályos 2011. 01.03-tól
406 Beillesztette: 23/2011.(VIII.10) Ör. 5.§. Hatályos:2011.09.11-től
407 Hatályon kívül helyezte: 3/2013. (I.31.) Ör.. 18.§ (1) bekezdés 23. pontja. Hatálytalan 2013. február 1-től
408 Módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 33. § (1) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
409 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 33. § (2) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
410 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 34 § (2) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
411 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 35.§. Hatályos 2012.03.15-től.
412 Hatályon kívül helyezte: 24/2006. (VII.5.) Ör 34. §-a Hatálytalan: 2006.07.10-től
413 Hatályon kívül helyezte: 24/2006. (VII.5.) Ör 34. §-a Hatálytalan: 2006.07.10-től
414 Hatályon kívül helyezte: 24/2006. (VII.5.) Ör 34. §-a Hatálytalan: 2006.07.10-től
415 Hatályon kívül helyezte: 24/2006. (VII.5.) Ör 34. §-a Hatálytalan: 2006.07.10-től
416 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 35. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
417 Módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 35. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
418 A második mondatot hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 36.§. Hatályos 2012.03.15-től.
419 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 36.§. Hatályos 2012.03.15-től.
420 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. w) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
421 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 36.§. Hatályos 2012.03.15-től.
422 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. w) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
423 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. w) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
424 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. m) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
425 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. w) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
426 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 36. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
427 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. x) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
428 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. x) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
429 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 37.§. Hatályos 2012.03.15-től.
430 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 37. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
431 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 38. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
432 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 38. §
433 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
434 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 38.§. Hatályos 2012.03.15-től.
435 Az a ) pontot hatályon kívül helyezte: 33/2008. (X.31.) Ör 4. § (2) bekezdés b) pontja Hatálytalan: 2008.11.10-től
436 A bekezdést beillesztette: 33/2007. (XI.30.) Ör 13. §-a Hatályos: 2007.10.08-tól
437 Beillesztette a 33/2009.(X.30.) Ör 4.§-a. Hatályos: 2009.11.05-tól
438 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 36. §-a Hatályos: 2007.04.14-től
439 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól
440 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. n) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
441 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 34. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
442 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 39.§. Hatályos 2012.03.15-től.
443 Hatályon kívül helyezte: : 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. y) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
444 Módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 37. § (1) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
445 Számozását módosította: 11//2007.(III.30.) Ör 37. § (2) bekezdése Hatályos: 2007.04.14-től
446 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. y) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
447 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. o) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
448 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 35. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
449 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 40. §-a Hatályos: 2006.07.10-től
450 Hatályon kívül helyezte: 24/2006. (VII.5.) Ör 41. §-a Hatálytalan: 2006.07.10-től
451 Módosította a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. o) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
452 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 40.§. Hatályos 2012.03.15-től.
453 Hatályon kívül helyezte a 33/2009.(X.30.) Ör 5§ (2) bek. o) pontja. Hatályos: 2009.11.05-tól
454 Módosította: 7/2006. (III.1.) Ör. 36. §-a Hatályos: 2006.03.10-től
455 Hatályon kívül helyezte: 11/2007.(III.30.) Ör 45. § (3) bek. z) pontja Hatálytalan: 2007.04.14-től
456 Módosította: 24/2006. (VII.5.) Ör 42. §-a Hatályos. 2006.07.10-től
457 Az utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 41.§. Hatályos 2012.03.15-től.
458 Hatályon kívül helyezte: 7/2012. (II.16.) Ör 42.§. Hatályos 2012.03.15-től.
459 Beillesztette: 24/2006. (VII.5.) Ör 43. §-a Hatályos. 2006.07.10-től
460 A második mondatot hatályon kívül helyezte: 12/2009. (III.26.) Ör 1. §-a Hatálytalan: 2009.03.26-tól
461 Beillesztette: 23/2014. (XI.27.) Ör. 3.§-a. Hatállyos 2014.11.28-tól
462 Hatályon kívül helyezte: 33/2007. (XI.30.) Ör 15. § (1) bekezdése Hatálytalan: 2007.10.08-tól