Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2018. (XI.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 01- 2019. 07. 31Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2018. (XI.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, műemléki és régészeti egyeztetési szakterület tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi határkörében eljáró járási hivatalának, a világörökségi egyeztetési szakterület tekintetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (X.6.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések / 1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
b) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
c) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyek az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esnek.
d) Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vagy terület vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
e) Háromszintes növényállomány: gyep-, cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
f) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
g) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
h) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
i) Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
j) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti településkép szempontjából kiemelt területek.
k) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
l) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklám közzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
A helyi VÉDELEM
2. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
2. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bárki kezdeményezheti a polgármesternél írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét, és
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit, és
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a (2) vagy (3) bekezdésben foglaltakat, a polgármester a kezdeményezőt legalább 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a képviselő-testület a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, és haszonélvezőjét,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját, és
c) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 2. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(7) Amennyiben az érdekeltek holléte a nyilvántartás alapján nem állapítható meg, értesítésüket az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján közzétett tájékoztatással megtörténtnek kell tekinteni.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
3. A helyi védett értékek megjelölése és nyilvántartása
3. § (1) Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása jelen rendelet 2., 3. és 4. melléklete.
4. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
4. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek, melyek az 1. melléklet tervlapján is feltüntetésre kerültek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését rendeltetésszerű használattal kell biztosítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értéken nem végezhető olyan építési munka, amely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(6) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások helye megváltoztatható.
5. A helyi területi védelem és helyi utcakép védettség
5. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 3. mellékletben megnevezett és az 1. mellékletben lehatárolt területek.
(2) Helyi utcakép védettség alatt állnak a 4. mellékletben megnevezett és az 1. mellékletben jelölt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPi követelmények
6. A helyi védelemmel összefüggő településképi követelmények
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkálatok vagy az épület rendeltetésének megváltoztatása esetén biztosítani kell, hogy a 2. melléklet „E” oszlopában szereplő leírásban foglaltak megőrzésre kerüljenek.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezeknek az épületeknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, felújítani, átalakítani, bővíteni és fenntartani, a 3. melléklet "E" oszlopában szereplő szempontok figyelembe vételével.
(5) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
(6) Az egykori MÁV lakótelep helyi területi védelem alatt álló területen, bármilyen építési tevékenység csak a területen álló épületek építészeti megjelenéséhez illeszkedően, azzal összhangban történhet.
(7) Helyi utcakép védettség alatt álló területen új építmény építése, meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése az utcában kialakult és az utcaképet meghatározó épülettömegek, homlokzati arányok, homlokzati tagozatok, homlokzati anyaghasználat és homlokzati színezés figyelembe vételével lehetséges. Helyi utcakép védettség alatt álló területen az utcai homlokzaton külső tokos ablakredőny nem építhető be.
7. A településképi szempontból meghatározó területek
7. § (1) A településképi arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek, valamint a településképi szempontból meghatározó területeken belüli alterületek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
a) Városközponti területek,
b) Tömbházas lakóterületek,
ba) Tömbházas lakóterületeken belüli 1. alterület,
c) Családi házas lakóterületek,
ca) Családi házas lakóterületen belüli 1. alterület,
d) Intenzív beépítésű lakóterületek,
e) Szőny történeti magja,
f) Kertes területek,
g) Az erődrendszer területei,
h) Nagy kiterjedésű intézményterületek és különleges területek,
i) Dunapart,
j) Iparterületek,
k) Gazdasági tevékenység területei,
l) Egyéb, nem beépített területek.
(2) A helyi védett értékre vonatkozó előírások és a védett érték elhelyezkedése szerinti településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírtakat kell figyelembe venni.
(3) Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények a kapcsolódó alterületekre egyaránt vonatkoznak.
(4) Az alterületekre vonatkozó településképi követelmény kizárólag az alterületre vonatkozik.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó közös egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A tetőfedő anyagok közül a fekete, a szürke, a barna, a tégla-, terrakotta vörös színűek, a zöld és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók, kivéve ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
(2) Az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(3) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(4) Tömbházas lakóterületek meghatározó terület kivételével, az épületek utcafronti homlokzatán és homlokzati tetőfelületén, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(6) A kerítés színe és anyaghasználata az épülethez illeszkedő, megjelenésében ahhoz alkalmazkodó lehet.
9. § (1) Közterületen meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges, a (2) bekezdés figyelembe vételével.
(2) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(3) A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet szerinti inváziós fajú fás szárú növények telepítése tilos a település területén.
(4) Közterületen tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(5) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel lehetséges.
(6) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
9. Városközponti területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Az utcaképet befolyásoló tetőgerinc iránya a szomszédos épületekhez illeszkedően alakítható ki.
(2) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet. A homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 25%-ának felületképzése egyéb anyagból is készülhet.
(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
m) fehér,
n) sárgával tört fehér,
o) szürkével tört fehér,
p) okker árnyalatai,
q) homok- és agyagszín,
r) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
s) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(4) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(5) A közterülettel határos homlokzaton szekcionált garázskapu nem létesíthető.
(6) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(7) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy tégla lehet.
(8) Áttört kerítés nem készülhet előregyártott betonelemekből.
10. Tömbházas lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A Tömbházas területek egyes épületeinek homlokzatait egymással összhangban lehet kialakítani.
(2) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
t) fehér,
u) sárgával tört fehér,
v) szürkével tört fehér,
w) okker árnyalatai,
x) homok- és agyagszín,
y) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
z) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(3) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(4) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(5) Az egyes lakóépületeken egymással összhangban lehet kialakítani:
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyagát, színét és osztását,
b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyagát, karakterét, és
c) a homlokzatok színét és felületképzését.
(6) Az épületeken részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.
(7) Tömbházas lakóterületeken belüli 1. alterületen az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján lehetséges, a kialakult épületarányok és homlokzati arányok figyelembe vételével.
(8) Tömör kerítés nem létesíthető.
(9) Az épületek utcafronti homlokzatán és homlokzati tetőfelületén, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
11. A családi házas lakóterületekre és az intenzív beépítésű lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet.
(2) A családi házas lakóterületen belüli 1. alterület kivételével, közterületről látható homlokzaton fa anyag csak burkolatként jelenhet meg.
(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(4) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(5) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(6) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy tégla lehet.
(7) Áttört kerítés nem készülhet előregyártott betonelemekből.
12. Szőny történeti magjára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Magastetős épület 38-45o-os tetőhajlásszöggel létesíthető. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 10%-án létesíthető.
(2) Magastető oromfalas nyeregtetővel vagy kontyolt tetővel alakítható ki. Csonkakontyos tető nem építhető.
(3) Tetőtér-beépítés esetén a közterület felőli oromfalon legfeljebb 2 db, legfeljebb 45x90 cm méretű ablak létesíthető.
(4) Kontyolt tető esetén az utcai tetőfelületen tetősík ablak nem létesíthető.
(5) Tetőtér-beépítés esetén tetőfelépítmény az utcai homlokzaton nem létesíthető, egyéb homlokzatokon csak az utcai homlokzati síktól legalább 3 méterre visszahúzva létesíthető.
(6) Lakóépület szélessége nem lehet nagyobb, mint 8 m.
(7) A közterület felé néző homlokzaton garázsajtó, erkély, francia erkély vagy loggia nem létesíthető.
(8) A közterülettel határos homlokzat vakolt felületként alakítható ki. A lábazat és a homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 20%-ának felületképzése tégla, kő vagy faburkolat is lehet.
(9) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
h) fehér,
i) sárgával tört fehér,
j) szürkével tört fehér,
k) okker árnyalatai,
l) terrakotta árnyalatai,
m) homok- és agyagszín,
n) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
o) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(10) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(11) A 8. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép vörös vagy barna színben, pikkelyes palafedés szürke színben, vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés vörös vagy barna színben lehet.
(12) Tömör kerítés építése esetén tömör kapu nem létesíthető.
(13) Tömör kerítés anyaga fa, vakolt falazat vagy terméskő lehet.
(14) Az áttört kerítés anyaga fa, vakolt falazat, terméskő vagy fém lehet, de fémlemez a kerítéseken nem alkalmazható.
13. A kertes területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Magastetős épület 35-50o-os tetőhajlásszöggel, nyeregtetős kialakítással létesíthető. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) Az épületek utcai homlokzatán garázskapu, erkély, loggia, francia erkély nem létesíthető.
(3) A közterülettel határos homlokzat vakolt felületként alakítható ki. A lábazat és a homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 20%-ának felületképzése tégla, kő vagy faburkolat is lehet.
(4) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
p) fehér,
q) sárgával tört fehér,
r) szürkével tört fehér,
s) okker árnyalatai,
t) homok- és agyagszín,
u) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
v) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(5) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(6) A tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép vörös vagy barna színben, pikkelyes palafedés szürke színben, vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés vörös vagy barna színben lehet.
(7) Tömör kerítés nem létesíthető.
14. A nagy kiterjedésű intézményterületekre és különleges területekre, valamint a gazdasági tevékenység területeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 20%-án használhatók.
(3) Tömör kerítés nem létesíthető.
(4) A meglévő fás szárú növényzet védelméről gondoskodni kell. A területen lévő növényállomány felújítása során előnevelt fákat szükséges telepíteni.
(5) Amennyiben a kialakult beépítés ezt lehetővé teszi - a zöldfelület összefüggő, elsősorban a telekhatárok mentén elhelyezkedő, legalább 10 m széles területsávokon alakítható ki, háromszintes növényállomány telepítésével.
15. Iparterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Egy építési telken létesített épületeket egységes építészeti arculattal lehet kialakítani.
(2) Amennyiben a kialakult beépítés ezt lehetővé teszi - a zöldfelület összefüggő, elsősorban a telekhatárok mentén elhelyezkedő, legalább 10 m széles területsávokon alakítható ki, háromszintes növényállomány telepítésével.
16. A cégtáblákra vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) Az elhelyezett cégtáblák az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításnál a cégtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(4) Cégtábla még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(5) Cégtábla kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
17. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló kerékpártároló, amelyen reklámhordozó elhelyezhető,
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) parkolót vagy járdát határoló korlát,
bb) 2) megállító tábla,
bc) önkormányzati hirdetőtábla,
bd) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla, amelyeken reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk vagy
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk.
(4) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető.
(5) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb 30 napig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(6) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építési napló bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.
(7) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el.
(8) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jellegét nem befolyásolja.
(9) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(10) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) natura2000 területen,
b) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(2) A Városközponti területeken új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) natura2000 területen,
e) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
f) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna a településképi szempontból meghatározó területek közül az alábbiakban helyezhető el a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével:
a) iparterületek,
b) gazdasági tevékenység területei, vagy
c) egyéb, nem beépített területek.
A településkép érvényesítési eszközök
19. A szakmai konzultáció kötelező esetei és szabályai
20. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően ha az:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint,
c) helyi területi védelem alatt álló területen történik, vagy
d) helyi utcakép védettség alatt álló területen történik.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a főépítésznek benyújtott írásos kérelemre indul.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(4) A szakmai konzultáció szóban történik.
(5) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
20. A településképi véleményezési eljárás esetei és szabályai
21. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
21. A településképi véleményezés részletes szempontjai
22. § A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálható, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra, és
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
22. A településképi bejelentési eljárás esetei
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén;
c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
d) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
e) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
f) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
g) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;
h) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ha) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
hb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
hc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
hd) ideiglenes fedett lovarda, vagy
he) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése estén;
i) Áttört kerítés utólagos letakarása esetén;
j) Közterülettel határos kerítés építése esetén; vagy
k) 0,5m2-t meghaladó méretű cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építési engedélyben foglaltaktól eltérő, de építési engedély módosítást nem igénylő, de az (1) bekezdésben foglaltakat érintő eltéréssel történik az építési tevékenység.
23. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesternek írásban benyújtott kérelemmel indul.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos döntés alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
24. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
25. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció, illetve egyéb tervek értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok különösen:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,
d) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait és
e) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó rendelkezéseinek.
25. A településkép-védelmi bírság
26. § A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNzŐ RENDSZER
27. § (1) A helyi védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. A támogatásra fordítható keretösszeget az Önkormányzat Képviselő-testülete évente költségvetésben határozhatja meg. Az egyedi támogatás mértékét a Képviselő-testület határozatában állapíthatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha:
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, és
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. Ebben az esetben a már megítélt támogatás visszafizetendő.
(4) A támogatás iránti kérelmet magánszemélyek, egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, egyházak nyújthatják be a Képviselő-testületnek címzetten, a polgármesterhez.
(5) Amennyiben a költségvetés biztosít rá pénzügyi keretet, a pályázatokat március 31-ig lehet benyújtani, elbírálásukra május 31-ig kerül sor.
(6) A pályázat benyújtásakor a pályázó nyilatkozattal vállal kötelezettséget a támogatás rendeltetésszerű felhasználására, annak meghiúsulása esetén az összeg visszafizetendő.
(7) A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a munkák engedélyezési szintű tervdokumentációját, szükség szerinti részletrajzokkal, melyek a védett értékek megőrzésének módjára vonatkoznak,
b) fényképet az épületről,
c) költségbecslést azon várható többletkiadásokról, melyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják,
d) kötelezettségvállalási nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázó vállalja a következő 1 éven belül a munkálatok benyújtott dokumentáció szerinti megvalósítását
(8) A kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírásától számított egy éven belül a munkát be kell fejezni.
(9) A nyertes pályázókkal az önkormányzat támogatási szerződést köt, amely tartalmazza:
a) a vissza nem térítendő támogatás összegét,
b) a támogatás felhasználásának célját és határidejét,
c) a támogatás elszámolásának módját és határidejét,
d) az elszámolás önkormányzat általi ellenőrzésének módját és határidejét, és
e) a szabálytalan felhasználás jogkövetkezményeit.
(10) A védett érték jelentőségére tekintettel külön kérelemre egyedi elbírálás alapján pályázattól függetlenül is adható támogatás, amelynek odaítéléséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet 2018. december 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
a) Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti örökség védelméről szóló 2/2015. (I.30.) önkormányzati rendelete;
b) Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelete,
c) Komárom Város Képviselő-testületének a városi reklámok hirdetések elhelyezéséről és engedélyezéséről szóló 1995. évi 5. számú (I.31.) önkormányzati rendelete, és
d) Komárom Város Képviselő-testületének 1995. évi 5. számú (I.31.) önkormányzati rendeletével módosított a városi reklámok hirdetések elhelyezéséről és engedélyezéséről szóló 1992. évi 30. számú (XII.01.) önkormányzati rendelete.
dr. Molnár Attila |
dr. Baksa-Ströcker Renáta |
polgármester |
jegyző |
1. melléklet a településkép védelméről szóló 20/2018. (XI.22.) önkormányzati rendelet 7. §-ához: Településképi szempontból meghatározó területek
2. melléklet
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|
Védett épület megnevezése |
Címe |
Hrsz. |
A védelem tárgya |
A védelem indoklása |
|
1. |
Szőnyi református templom, 1878. |
Komárom-Szőny, Kossuth Lajos u. |
4698 |
Teljes épület, belső kialakítása is |
Szőny nőtt magjának XIX. századi szakrális épülete, mely önmagában és a beépítési struktúra központi épületeként is a régi település meghatározó épülete. |
2. |
ún. Zichy-féle nagymagtár, 1770. |
Komárom-Szőny, Petőfi u. 23. |
4822 |
Teljes épület (esetleges rendeltetésváltozás esetén kiemelt figyelemmel kell lenni a belső elrendezésre, belső értékekre) |
A teljes település egyik legrégebbi épülete, mely elhelyezkedésénél és tömegénél fogva Szőny felől a városkép meghatározó eleme. |
3. |
Méntelep megmaradt épülete (Gesztenyés óvoda) |
Komárom, |
31/1 |
Épület tömege és Igmándi úti homlokzata, környezetének növényzete |
Komárom történelmének meghatározó épületeinek egyike, melyek az M1 autópálya felől érkezők számára a városképet is meghatározzák. |
4. |
Méntelep megmaradt épülete (volt Kombinát) |
Komárom, |
30 |
Épület tömege és összes homlokzata, környezetének növényzete |
Komárom történelmének meghatározó épületeinek egyike, melyek az M1 autópálya felől érkezők számára a városképet is meghatározzák. |
5. |
Méntelep megmaradt épülete (lakóház) |
Komárom, |
31/36 |
Épület tömege és Igmándi úti homlokzata, környezetének növényzete |
Komárom történelmének meghatározó épületeinek egyike, melyek az M1 autópálya felől érkezők számára a városképet is meghatározzák. |
6. |
Gabonamalom épülete |
Komárom, |
1784/2 |
Épület tömege, homlokzatai |
A város történelmének, gazdasági múltjának hangsúlyos épülete, mely méretével, arányaival is a városközpont meghatározó épülete. |
7. |
Polgármesteri Hivatal 1929. |
Komárom, Szabadság tér 1. |
1 |
Teljes épület, a díszlépcső és a díszterem is |
Trianon után az önálló Komárom város (Dél-Komárom) létrejöttének szimbolikus épülete. |
8. |
Egykori Járásbíróság 1935. |
Komárom, |
633 |
Teljes épület |
A két világháború közötti példátlan városi fejlődés szimbolikus épülete. |
9. |
Egykori fogdaépület |
Komárom, |
631 |
Épület Táncsics utcai homlokzata, az eredeti tervek felhasználásával |
A járásbíróság épületéhez kapcsolódó fontos városi középület. |
10. |
Régi római katolikus templom (Szent István templom) 1911-21. |
Komárom, |
1532 |
Teljes épület, belső kialakítása is |
Szakrális épület, mely fontos helyen és még fontosabb időben épült, Komárom egyetlen városi terének központi épülete. |
11. |
Jézus Szíve római katolikus plébániatemplom, 1937. |
Komárom, |
1633 |
Teljes épület, belső kialakítása is |
Az önálló Komárom új szakrális épülete, mely a modern magyar templomépítészet egyik legszebb példája. |
12. |
Épület üzletekkel |
Komárom, |
1557 |
Épület tömege, Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata, kapuja |
Komárom egyetlen városi terének épületei, melyek korábban mind egyházi funkciót láttak el, közülük több ma is. |
13. |
Egykori plébánia épülete |
Komárom, |
1558 |
Épület tömege, Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata |
|
14. |
Egykori iskola |
Komárom, |
1557 |
Épület tömege, Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata |
|
15. |
Egykori zárda-óvoda (Szent Imre iskola) |
Komárom, |
1558 |
Épület tömege, Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata |
|
16. |
Jókai mozi épülete, 1930. |
Komárom, |
714 |
Teljes épület |
A két világháború közötti modern városi kulturális funkciójú középület (eredetileg mozi épület) szép példája. |
17. |
Régi posta épülete, telefonközpont |
Komárom, |
1535 |
Épület tömege, nyílásrendje |
Komárom egyetlen városi terének nyugati térfala, igazi városi középület. |
18. |
Volt posta épület |
Komárom, |
1501 |
Épület tömege, sarok bejárat és földszinti utcai nyílászárók ritmusa, nyílásrendje |
Komárom egyetlen városi terének és városi utcájának hangsúlyos saroképülete. |
19. |
Egykori pénzügyőr laktanya |
Komárom, |
1457 |
Épület tömege, Kelemen L. utcai homlokzata |
A Trianon utáni önálló határvárosi lét fontos középületei. A volt adóhivatal ma múzeumként is őrzi Komárom múltját. |
20. |
Egykori adóhivatal (Klapka múzeum) |
Komárom, |
1458 |
Épület tömege, utcai homlokzata |
|
21. |
Rendőrségi palota, 1930. |
Komárom, |
693 |
Épület Igmándi úti homlokzata |
Trianon után, Alapy Gáspár polgármestersége alatt épült fontos városi középület, mely a város É-D-i főutcájának fontos eleme. |
null22. |
Református templom, gyülekezeti ház és parókia 1927. |
Komárom, |
679 |
Teljes épületegyüttes |
Szakrális épületegyüttes, melyek a Trianon utáni Komárom (Dél-Komárom) városi létének meghatározó épületei. |
23. |
Egykori állami polgári iskola 1927. |
Komárom, |
7 |
Teljes épület és a bejárati „aula” |
A Polgármesteri Hivatallal együtt a Trianon utáni Komárom város főterét létrehozó és meghatározó iskolaépület. |
24. |
Lakóépület |
Komárom, |
774 |
Épülettömeg arányai, homlokzati rendje |
A két világháború között épült városi lakóépület, mely a Trianon után épülő Komárom jellegzetes városi háza. Tömege, nyílászárói egy kor jellemző építészeti elemei. |
25. |
Villaépület |
Komárom, |
723/1 |
Teljes épület |
Egyedi telepítésű, és egyedi építészeti értékekkel rendelkező épület, ma is fontos funkcióval. |
26. |
Evangélikus imaház |
Komárom, |
540 |
Tömege, homlokzatai |
Az 1-es út mentén álló fontos városi épület. |
27. |
Egykori tűzoltó laktanya |
Komárom, |
545 |
Épület tömege, különös tekintettel a toronyra |
Jellegzetes két világháború között épült városi tűzoltóság, tornya igazi építészeti kuriózum. |
28. |
Nyomda épülete |
Komárom, |
1553/1 |
Épület tömege, utcai homlokzatai |
Komárom É-D-i főutcájának meghatározó épületei, melyek az országhatárhoz egészen közel a mai napig meghatározzák a városképet. |
29. |
Volt Korzó étterem épülete |
Komárom, |
1525 |
Épület tömege, utcai homlokzata, sarok bejárat |
|
30. |
Gondozási Központ |
Komárom, |
1433 |
Teljes épület |
|
31. |
Lakóház |
Komárom, |
1516 |
Épület Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata, homlokzati részletek |
Komárom „egyetlen igazi városi terére” vezető utca zártsorú házai, melyek már Trianon előtt is álltak. |
32. |
Volt Béke (Fehér Bárány) hotel |
Komárom, |
1523 |
Épület Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzata, homlokzati részletek |
|
33. |
Lakóépület |
Komárom, |
1529/2 |
Épület tömege, nyílásrendje, homlokzatai |
|
null34. |
Lakóház |
Komárom, |
1455/1 |
Épülettömeg arányai és utcai homlokzat |
Komáromi lakóházak, melyek visszaidézik a II. világháború előtti Komárom építészeti hangulatát. Egy utcában, egymás mellett helyezkednek el, ez fokozza a védettség indokoltságát. |
35. |
Lakóház |
Komárom, |
1454/1 |
Épülettömeg arányai és utcai homlokzat |
|
36. |
Lakóház |
Komárom, |
1452 |
Épülettömeg arányai és utcai homlokzat |
|
37. |
Lakóház |
Komárom, |
1510 |
Épülettömeg arányai és utcai homlokzat |
|
38. |
Lakóház |
Komárom, |
1509 |
Épülettömeg arányai és utcai homlokzat |
|
39. |
Lakóház |
Komárom, |
1547 |
Épület tömege, arányai, homlokzatai |
Katolikus plébánia épülete, elhelyezkedése, funkciója, történelme, méltóságteljes kialakítása Komárom meghatározó épületévé teszi. |
40. |
Lakóház |
Komárom, |
1455/2 |
Utcai homlokzat, homlokzati díszek |
Az előző (34-38.) lakóházakhoz szervesen kapcsolódó lakóépületek, melyek az 1-es út mentén állva idézik meg a két világháború közötti Komáromot. |
41. |
Lakóház |
Komárom, |
1456 |
Épület tömege, tetőstruktúrája, homlokzati díszek |
|
42. |
Lakóház |
Komárom, |
1650/3 |
Utcai homlokzatok, homlokzatdíszek, pártázat |
1-es út mentén álló jellegzetes városi lakóházak a két világháború közötti időkből. |
43. |
Lakóház |
Komárom, |
1655/5 |
Utcai homlokzata |
|
44. |
Szúnyogvár |
Komárom-Koppánymonostor, Koppányvezér út 313. |
2672/2 |
|
Koppánymonostoron a Dunához közel álló kúria épület. |
45. |
Bikaistálló |
Komárom-Szőny, Hősök tere 3. |
4807/4 |
Épülettömeg, épületarányok, nyílászárók ritmusa, belső boltozatok |
Szőny önálló múltjához kapcsolódó épület még az I. világháború előtti időből. |
46. |
Szőnyi „kisiskola” |
Komárom-Szőny, Széchenyi u. 7/a. |
4010 |
Épülettömeg, eredeti utcai homlokzat |
Az 1-es út mentén álló épület, melynek eredeti homlokzata a vidéki szecesszió egyik szép példája. |
47. |
„Tornyos villa” |
Komárom-Koppánymonostor, Aranyember u. 50. |
2262 |
Teljes épület |
Koppánymonostor „építészeti gyöngyszeme” a Duna parton álló különlegesen szép arányú villaépület toronnyal. A toronyban található falépcső igazi asztalos műremek. |
48. |
Frigyes laktanya, lovardaépület |
Komárom, |
1782/5 |
Épülettömeg, épületarányok, nyílászáró arányok, homlokzatok |
Komárom volt lovas katonáinak legfontosabb épületei. Gyönyörű példái annak, mikor a funkció és az esztétikum még elválaszthatatlanok voltak az építészetben. |
49. |
Frigyes laktanya, lovardaépület |
Komárom, |
1782/9 |
Épülettömeg, épületarányok, nyílászáró arányok, homlokzatok |
|
50. |
Frigyes laktanya, lovardaépület |
Komárom, |
1782/94 |
Épülettömeg, épületarányok, nyílászáró arányok, homlokzatok |
|
51. |
Szőnyi vámház |
Komárom, |
913 |
Teljes épület |
A vámházak Komárom múltjának fontos emlékei. |
52. |
Igmándi vámház |
Komárom, |
1196 |
Teljes épület |
|
53. |
Lakásszövetkezet épülete |
Komárom, |
1383 |
Teljes épület |
Komárom É-D-i főutcájának bevezető szakaszán lévő villaépület. |
54. |
Tourinform iroda épülete (lépcsős kocsma) |
Komárom, |
740/1 |
Épülettömeg és utcai homlokzat, lépcsős bejárat |
Komárom legrégibb épülete, egészen közel a határhoz. |
55. |
Sorg villa |
Újszállási út 22. |
023/33 |
Épülettömeg, homlokzatok |
Koppánymonostoron álló villaépület, közterülete kapcsolódik a Gyürky-kastélyhoz. |
56. |
Csokonai Művelődési ház (Vasutas klub) |
Komárom, |
1515/1 |
Kelemen L. utcai homlokzat |
A két világháború közötti munkás jóléti építészet szép példája, mely utcai homlokzatával fontos városi épület. |
57. |
Takarékszövetkezet épülete |
Komárom, |
1385/115 |
Épülettömeg, homlokzati díszek |
Komárom É-D-i főutcájának bevezető szakaszán lévő villaépület. |
58. |
Volt Ipartestületi székház |
Komárom, Klapka György út 35. |
1473 |
Épülettömeg, nyílászárók ritmusa, vakolatdíszek |
1-es út mentén álló két világháború között épült épület, mely a város iparos rétegének volt fontos épülete, egyben szép kisvárosi középület. |
59. |
Radetzky-huszárok emlékműve |
Komárom, |
1782/74 |
A teljes emlékmű. |
Az emlékmű a piavei és az isonzói csatában elesett Radetzky huszárok emlékére készült. |
60. |
Az 5. lovas tüzérezred emlékműve |
Komárom, Ácsi út 1. |
1925/1 |
A teljes emlékmű. |
A két világháború között állították a komáromi 5. számú lovas tüzér ezred I. világháborúban elesett bajtársai emlékére. Az emlékmű, a két oldalára faragott lókoponyával, Európában egyedülálló alkotás. |
61. |
I. világháborús emlékmű |
Komárom, |
4 |
A teljes emlékmű. |
Az I. világháború komáromi hősi halottainak emlékét őrzi a Hősi szobor, amelyet 1928-ban készített Zsákodi-Csiszér János szobrászművész. |
62. |
Valentiniánus császár emléktábla |
Komárom, |
5410/235 |
A teljes emlékmű. |
Az emléktábla a 375-ben Brigetioban elhunyt I. Valentinianus római császárnak állít emléket. |
63. |
Herkálypusztai 1848-as emlékmű |
Nagyherkály puszta |
0127/35 |
A teljes emlékmű. |
A Klapka György vezette komáromi várvédők egész Európában utolsóként tették le a fegyvert a 1848-49-es forradalmi hullám harcosai közül. A vár átadásának feltételeit tartalmazó okmányt Herkálypusztán írták alá. |
64. |
Jókai Mór szobra |
Komárom, Jókai tér |
681 |
A teljes szobor. |
A Jókai téren található Jókai Mórnak, Komárom híres szülöttének mellszobra. Szandai Sándor szobrászművész alkotását 1954-ben avatták fel. |
65. |
Csokonai Vitéz Mihály mellszobra |
Komárom, |
1515/1 |
A mellszobor. |
Rajki László által 1983-ban készített szobor. |
66. |
Síremlékek |
Komáromi köztemető |
1801/3 |
Czibor Zoltán, Kállay Ödön, Tóth Zsigmond, Montecuccoli Alfréd |
Komárom Város neves szülötteinek síremlékei. |
67. |
Szőnyi izraelita temető sírjai, sírkövei |
Komárom, |
5504/2 |
sírok, sírkövek |
Hajdani komáromi zsidóközösség temetője. |
3. melléklet
B |
C |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|
Terület és védettség megnevezése |
Címe |
Védettség leírása |
A védelem indoklása |
|
1. |
Szőny nőtt magja |
Komárom-Szőny, Kossuth u. Béke sor, Kiss utca, Boros M. utca |
Beépítés szerkezete/fésűs beépítés/, utca vonalvezetése, telekosztás, épületek aránya, beépítési mód, utcai homlokzatok, épületek színezése /fehér, tört fehér, világos szürke, sárga árnyalatai/ |
A valamikor önálló falu, Szőny eredeti fésűs beépítésű része, melynek nagyon szép, egyedi és jellegzetes a beépítési struktúrája. A terület parasztházai jellegzetes „füles” utcai homlokzattal épültek. |
2. |
Frigyes főherceg lovassági laktanya |
Klapka György út |
Beépítési rendszer elvi alapjai, épületek arányai, elhelyezkedésük, épületrészletek, növényzet |
Telepítése, beépítési struktúrája a katonai építészet gyönyörű példája. Hadmérnöki rendben, struktúrában helyezi el az épületeket egy nagy tér (park) köré. Az épületek között is számos védelem alatt állót találunk. |
3. |
Egykori MÁV lakótelep |
Komárom, Gyár utca |
Épülettömegek, tetőarányok, homlokzati arányok |
Egységes rendben épült lakótelep, melynek építészeti kialakítása, épületeinek tömegformálása, építészeti elemei a hajdani „vasutas építészet” szép példája. |
4. melléklet
1. a Kelemen László utca déli és északi teleksora a Szent László utca és József Attila utca közötti szakaszon
2. a Kállai Tivadar utca déli teleksora a Szent László utca és József Attila utca közötti szakaszon
3. a Kállai Tivadar utca északi teleksora a Szent László utca és az 1534 hrsz-ú közterület közötti szakaszon
4. a Bajcsy-Zsilinszky utca északi teleksora a Szent László utca és az 1557 hrsz-ú iskolaépület közötti szakaszon
5. a Bajcsy-Zsilinszky utca déli teleksora a Szent László utca és a1534 hrsz-ú közterület közötti szakaszon
6. a Bajcsy-Zsilinszky utca déli teleksora a József Attila utca és az Igmándi út közötti szakaszon
7. a József Attila utca keleti és nyugati teleksora a Kelemen László utca és a Kállai Tivadar utca közötti szakaszon
8. a Beöthy Zsolt utca nyugati teleksora a Táncsics Mihály utca és a Sport utca közötti szakaszon
9. a Mártírok útja északi épületsora az Erdélyi utca és a Felvidéki utca közötti szakaszon