1. Pénzügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására.

2. Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

3. A számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan alszámlát, számlát nyithat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.

4. Előirányzat átcsoportosítást hajthat végre egyenként, 100 millió Ft keretösszegig a Képviselő-testület utólagos jóváhagyásával.

5. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulás kivételével.

6. Engedélyezi költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelést.

7. Rendelkezik a központi támogatás visszafizetéséről elszámolás alapján. A központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetés beszámolójának a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: MÁK) történő benyújtását követő 15 napon belül kell visszafizetni.

8. Megigényli a feladatmutatók szerint járó hozzájárulásokat és támogatásokat a központi költségvetésből.

9. Lemondhat év közben a MÁK útján a számára feladatmutató alapján megállapított hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.

10. Elszámol a tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően - külön jogszabályban meghatározott időpontig - az igénybevett támogatásokkal.

11. Nyolc napon belül írásban nyilatkozik a MÁK-adatszolgáltatással kapcsolatos megkeresésre vonatkozó felhívására.

12. Késedelmi kamat fizetéséről rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás után addig a napig, amíg az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

13. Nyolc munkanapon belül gondoskodik a MÁK hiánypótlásra történő felhívása teljesítéséről.

14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 59. §-a szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő MÁK jegyzőkönyv megállapításaival történő egyetértési jogot gyakorolja, és nyilatkozik a jegyzőkönyv záradékában, a MÁK javaslatát lehetőség szerint elfogadja, és egyidejűleg a MÁK által jogosulatlannak tartott támogatás (rész)ről lemond.

15. Az Áht. 60. §-ában szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.

16. Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít. (Áht.108. § szerint)

17. Jogosult dönteni az Önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje, az önkormányzat részére történő vásárlása, értékpapírcsomag és üzletrész elidegenítése és megvásárlása tekintetében 10 millió Ft értékhatárig.

18. Jogosult dönteni az ingatlanvagyon bérbe, illetve használatba adásának tekintetében10 millió Ft éves díj értékhatárig, vagy maximum 2 éves határozott időre szóló szerződéskötésről.

19. Jogosult a jelzálog, illetve ranghely feletti rendelkezésről dönteni 10 millió Ft értékhatárig.

20. Jogosult dönteni az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül, amennyiben a szolgalmi joggal terhelt ingatlan forgalmi értéke az 10 millió forintot nem éri el.

21. Ellátja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (4) bekezdésében az önkormányzat részére megállapított véleményezési, illetőleg egyetértési jogkör gyakorlását. (belterületi föld értékére adott tájékoztató).

22. Rendelkezik a nem intézményi hasznosítású ingatlanok használati jogáról.

23. Gyakorolja az önkormányzati vagyon tekintetében az új épület elhelyezéséhez, vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításhoz a tulajdonosi hozzájárulást, az önkormányzatot, mint a jelzálog és visszavásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozat megtételét.

24. Évente ellenőrzi a vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését.

25. Egyetértését adja, vagy megtagadja az állam által történő pályázati kiíráshoz, ha a kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely az Mötv-ben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van.

26. Gyakorolja az önkormányzatot megillető idegen ingatlanon fennálló jogokat és az elővásárlási joggal kapcsolatos lemondó, illetve elfogadó nyilatkozatokhoz fűződő jogosítványokat, üzletrészek, részvények, és ingatlanok tekintetében 10 millió Ft-os értékhatárig.

27. Kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyont ingyenesen átruházhat, amennyiben a vagyon ÁFA nélkül számított értéke az 1 millió Ft-ot nem haladja meg.

28. Költségvetési szerv javára fennálló követelés esetén, eredménytelenül lezárult végrehajtási, behajtási cselekményt követő, költségvetési szerv vezetője általi követelésről történő lemondást 1,5 millió Ft-ig ellenjegyzi.

29. Beruházás esetén a terven felüli értékcsökkenés elszámolását engedélyezi 1-5 millió Ft között, amennyiben a beruházás befejezése véglegesen meghiúsult.

30. Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő befektetései, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírjai nyilvántartási értékét - könyvvizsgálói vélemény, valamint jegyzői ellenjegyzés mellett - a mérlegkészítéskor ismert piaci megítélésnek megfelelő értékre csökkenti, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási értéke.

31. Adósságkezelésre a hitelezőkkel megállapodást köt.

32. A megállapított támogatásról az adóssal szerződést köt.

33. Felügyeli a közbeszerzési eljárásokat.

34. A közbeszerzési értékhatárok összege alatt jóváhagyja a beszerzést.

35. A közbeszerzési bíráló bizottság írásos javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést 150 millió Ft értékhatárig.

36. A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések esetén az eljárásba felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót von be.

2./ Közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Az út kezelője nevében a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kár megtérítésére döntést hoz.

2. Állást foglal a városon átvezető állami kezelésű közutak közlekedési rendjének szabályozásával kapcsolatban.

3. Dönt a közterületek használatba adásáról.

4. Dönt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglalt közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról.

5. Felhívja a helyi tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, ha az indokolt, a tömegközlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására.

6. Gondoskodik a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, a gyalogút, a kerékpárút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, az egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról.

7. Gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.

8. Gondoskodik a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakításáról és végrehajtásáról.

9. Gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.

10. Ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat.

11. Kijelöli a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszait és azzal összefüggő vízfelületet.

12. Ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás önkormányzati – hatósági feladatait.

13. A víziközmű-szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez.

3./ Szociális és Gyermekjóléti ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Települési támogatásban részesíti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeket.

2. Települési támogatást állapít meg a szemétszállítási díj viseléséhez a Komárom közigazgatási területén lakó 70. életévét betöltött ingatlan tulajdonosnak.

3. Települési támogatást állapít meg a gyógyszerkiadások viseléséhez annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy állapotának szinten tartása, helyreállítása komoly anyagi terhet jelent.

4. Települési támogatást állapít meg a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

5. A gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekétkezési kedvezményt állapíthat meg.

6. Egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújt az újszülött gyermekek szülei részére.

7. Egyszeri vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújt házasulók részére.

8. Közlekedési támogatást nyújt a Komáromban lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, vagy komáromi általános- vagy középiskolában tanuló diákok részére.

9. Gondoskodik Komárom közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

4./ Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Biztosítja a közterületek tisztaságát Komárom város rágcsálómentességét, a szúnyoggyérítést, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását.

5./ Egyéb polgármesteri feladat- és hatáskörök

1. Dönt “Komárom” névhasználat engedélyezéséről.

6./ Településkép védelmével kapcsolatos hatáskörök

1. Településképi véleményezési eljárás lefolytatása.

2. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása.

3. Településképi kötelezési eljárás lefolytatása.

4. Településképi bírság kiszabása.

5. A kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása.

1. Közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. A közút kezelőjeként a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.

2. A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.

3. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közút kezelőjeként a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt intézkedést tesz.

4. A közút kezelőjeként az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

5. A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell.

6. A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania.

7. A közút megrongálódását a közút kezelőjeként - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítatni, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.

8. A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosság mentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.

9. Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.

10. Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelője határozza meg.

2. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök

1. Igazolás kiadása 60 literes gyűjtőedény igénybevételéhez az ingatlantulajdonos részére arról a tényről, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja.

1. ÜGYRENDI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Köztartozás mentes adózói adatbázisba nem vett képviselők ügyének kivizsgálása.

2. PÉNZÜGYI ÉS VÁROSFEJLESTÉSI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1.

2.

3.

1. A polgármester, az önkormányzati képviselők, a képviselő-testület nem saját tagjai közül választott alpolgármestere, a külsős bizottsági tagok (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezett) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésével, a szükséges nyomtatványok átadásával, a helyes kitöltés vizsgálatával, a vagyonnyilatkozatok összegyűjtésével, tárolásával, kezelésével a Képviselő-testület által megválasztott Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság foglalkozik.

2. A vagyonnyilatkozatra kötelezett megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

3. A vagyonnyilatkozatra kötelezettet az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja

4. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) - az első vagyonnyilatkozat-tételkor - a vagyonnyilatkozatra kötelezett tájékoztatja a Bizottságot a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének a nevéről. A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül vissza kell juttatni a Bizottság elnökéhez. A nyilatkozat alapján a Bizottság 3 napon belül a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. melléklete szerinti, megfelelő számú nyomtatványt és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást.

5. A vagyonnyilatkozatra kötelezett saját és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát két példányban tölti ki, amelyeket külön borítékban helyez el. Saját vagyonnyilatkozatát nyitott, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat példányait zárt, névvel, dátummal ellátott borítékokban átadja a Bizottságnak. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a másik példányokat magánál tartja. A borítékban elhelyezett és átadott vagyonnyilatkozatok minden oldalát a nyilatkozattételre köteles a nyilatkozattétel dátumával látja el, az utolsó oldalon a nyilatkozatot aláírja. A Bizottság elnöke igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét. Az igazolásban szerepeltetnie kell az átvett vagyonnyilatkozatok számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.

6. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell elhelyezni.

7. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozata az Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság a vagyonnyilatkozati bevallásra történő állampolgári betekintési kérelmeket egyedileg teljesíti. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek közvetlen hozzátartozójának (házastárs, élettárs, közös háztartásban élő gyermek) vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tagjai - saját eljárási ügyrendi rendjüknek megfelelően - tekinthetnek be ellenőrzés céljából. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történő bizottsági betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt "Betekintő lap"-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának és a betekintő nevének feltüntetésével, ugyanígy kell dokumentálni a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történt állampolgári betekintést is, a betekintő nevének és lakcímének feltüntetésével, valamint sajátkezű aláírásával.

8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottság felhívására a vagyonnyilatkozatra kötelezett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lefolyását követően nyolc napon belül törölni kell.

9. Állampolgári bejelentésre az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságnak az eljárást le kell folytatnia, ha az a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítást tartalmaz, kivéve, ha névtelen bejelentésről van szó. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel szemben olyan bejelentést tesznek, melyben a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok valódiságát vonják kétségbe és támasztják alá, vagy az előző vagyonnyilatkozathoz képest a vagyongyarapodás mértékét az érintett jövedelmi viszonyaihoz mérten feltűnően magasnak ítélik a Bizottság 3 munkanapon belül tájékoztatja a bejelentés megküldésével a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a bejelentés tartalmáról, aki 5 munkanapon belül észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. A Bizottság a bejelentést és az arra tett észrevételt együttesen megvizsgálja – szükség esetén - dönt soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről. Az ellenőrzési eljárásban történő meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről írásban értesíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a meghallgatás előtt 8 nappal. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A Bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok irányadók.

10. A vizsgálat tényéről, eredményéről a Bizottság a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni köteles, melynek során javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az érintettel szemben esetleges további eljárás kezdeményezése szükségességére, vagy az eljárás lezárására.

11. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja, és minősített többséggel hozza meg döntését.

12. A Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozata összevetéséről; a vagyonnyilatkozatra kötelezett meghallgatásáról; illetve az eljárás kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv(ek) másodpéldányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között helyezi el.

13. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Bizottságnak a közös háztartásban élés megszűnését, a Bizottság köteles haladéktalanul intézkedni a vagyonnyilatkozat visszaadásáról.

14. A Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozatra kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozatra kötelezett köteles írásban igazolni a vagyonnyilatkozatok átvételének tényét.