Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2023. 02. 01- 2025. 02. 12Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról
Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló a 180/2022. (V.24.) Kormányrendelet 4. §-a alapján a következőket rendeli el:1
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Komárom Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába tartozó ingó, ingatlan dolgokra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre, immateriális javakra és gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, együttesen az önkormányzati vagyonra.
(2) Az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyai feletti tulajdonosi jogok gyakorlását külön rendelet szabályozhatja. Ezen vagyontárgyak esetében e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a külön helyi rendelet szabályai másképp nem rendelkeznek.
(3) Külön rendelet szabályozza:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás célját szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeit, és
b) a közterületek használatának rendjét.
2. A vagyon nyilvántartása, vagyonkimutatás
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a Jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyoni állapot összesítése, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
3. Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség szempontjából:
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(3) Az Önkormányzat gondoskodik a vagyontárgyak biztosításáról.
4. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
4. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szabályozza.
5. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartoznak az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemek.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon az Önkormányzat által e rendeletben ilyennek minősített vagyon.
(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak szerint korlátozottan forgalomképessé nyilvánítja az alábbi vagyontárgyakat:
a) köztemetők
b) műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő, valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,
c) védett természeti területek, és
d) köztéri műalkotások és az Önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. Törzsvagyonra vonatkozó közös szabályok
6. § (1) Ha a vagyontárgy - kötelező Önkormányzati feladatkör ellátása, vagy hatáskör gyakorlása szerinti - rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését üzleti vagyoni minősítésre változtathatja, feltéve, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja.
(2) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő ülésen a Képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.
7. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a Polgármester, vagy az Önkormányzat költségvetési szervének vezetője gyakorolja.
8. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben.
(2) Az Önkormányzat a számviteli nyilvántartásban – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -
a) ingatlan vagyonát beszerzési értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken, és
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát a 2. §-ban foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.
9. § (1) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén általános piaci értéken, de legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken, és
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,
cb) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által közzétett vételi közép árfolyamon, és
cc) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság, egyesülés, vagy közhasznú szervezet részére történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.
(3) Önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd, valamint az ingatlanforgalmi értékbecslő kiválasztása a Polgármester feladata, ha a megbízási díj a közbeszerzési értékhatárt nem haladja meg.
10. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(2) Az Önkormányzat vagyonába tartozó ingó vagyon tekintetében 1.000.000 Ft értékhatárig az ingó vagyontárgy ingyenes átruházásáról a Polgármester dönthet. Ezen értékhatár felett a Képviselő-testület dönt. Az ingó vagyontárgy értékét annak könyv szerinti értéke alapján kell meghatározni.
11. § (1) Az Önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlása a következőképpen alakul:
a) Az Önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje, az Önkormányzat részére történő vásárlása, értékpapírcsomag és üzletrész elidegenítése és megvásárlása tekintetében
aa) 50 millió Ft forgalmi értékhatárig a Polgármester, és
ab) 50 millió Ft forgalmi érték felett a Képviselő-testület jogosult dönteni.
b) Az ingatlanvagyon bérbe, illetve használatba adásának tekintetében
ba) 10 millió Ft éves díj értékhatárig, vagy legfeljebb 2 éves határozott időre szóló szerződéskötésről a Polgármester , és
bb) 10 millió Ft éves díj érték felett, vagy 2 évet meghaladó időre szóló szerződéskötésről a Képviselő-testület jogosult dönteni.
c) A jelzálogjog, illetve ranghely feletti rendelkezésről való döntésre
ca) 10 millió Ft értékhatárig a Polgármester, és
cb) 10 millió Ft értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult.
d) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül, a szolgalmi joggal terhelt ingatlan forgalmi értéke szerint
da) 10 millió forint értékhatárig a Polgármester, és
db) 10 millió Ft felett a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2) A Polgármester adja ki továbbá:
a) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez, vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulást,
b) az Önkormányzatot, mint a jelzálog és visszavásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatot.
(3) Az önkormányzati vagyon kezelésével kapcsolatos döntés-előkészítő és ügyviteli feladatokat a Jegyző látja el. Biztosítani kell, hogy az Önkormányzat és költségvetési szervei közvetlen kezelésén kívüli vagyontárgyak kizárólag szerződésben rögzített keretek között kerüljenek használatba, hasznosításra, megőrzésre, értékesítésre.
(4) A Jegyző köteles gondoskodni e szerződések naprakész nyilvántartásáról, a szerződés szerinti hasznosítás ellenőrzéséről, a változásoknak megfelelő intézkedések megtételéről
8. Önkormányzat érdekeltségű gazdasági társaságok
12. § (1) Az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a legfőbb szervet megillető jogok közül kizárólag a Képviselő-testület gyakorolja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:109. §-ában meghatározott tulajdonosi jogokat.
(2) A többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok legfőbb szervében az Önkormányzat képviseletét – mint tulajdonosi képviseletet - a polgármester látja el.
(3) A többségi önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben foglalt döntésekre a Képviselő-testület javaslatot tesz a Polgármester részére.
9. Intézmények vagyonhasznosítása
13. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használati jogát azon intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban alap, vagy kiegészítő tevékenységként közszolgáltatást végeznek.
(2) A használat joga nem terjed ki az ingatlanok elidegenítésére, a tartós (1 évet meghaladó) időtartamú bérbeadásra, valamint a vagyon vállalkozásba való bevitelére.
(3) A nem intézményi hasznosítású ingatlanok használati jogáról a 11. § (1) bekezdés b) pontjának figyelembevételével lehet rendelkezni.
(4) A bérbeadásról a legfeljebb egy évre szóló szerződést az intézmény nevében az intézmény vezetője kötheti meg, amelyről az aláírást követő 5 napon belül a szerződés megküldésével értesíteni kell a Polgármestert. A hasznosításból befolyt összeget az intézmény saját bevételeként kell kezelni.
(5) Az Önkormányzat intézményének nem lehet ingatlan vagyona.
(6) Az intézményi költségvetésből finanszírozott ingóságok, eszközök az intézmény tulajdonát képezik.
(7) Az ingóságok, eszközök nyilvántartását az a Jegyző vezeti.
14. § Az önkormányzati intézmények, valamint az Önkormányzat által alapított többségi önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezetői a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítást az alapító okiratban foglaltak szem előtt tartásával a vagyontárgy bérbeadásával végezhetik.
10. Az Önkormányzati követelések érvényesítése, a követelésekről való lemondás
15. § (1) Az Önkormányzatot és költségvetési szerveit megillető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (a továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az Önkormányzat esetében a Polgármester, a hivatal esetében a Jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.
(2) Az Önkormányzatot megillető tőke és kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (a továbbiakban együtt: kedvezmények) 10.000.000 Ft egyedi értékhatárig a Polgármester, 10.000.000 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(3) Az önkormányzati intézmény vezetője a költségvetési szerv javára fennálló követelést 1.500.000 Ft-ig elengedheti a Polgármester ellenjegyzésével.
(4) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.
16. § (1) A követelésről részben vagy egészben lemondani akkor lehet, ha:
a) a követelés - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint - behajthatatlannak minősül,
b) a kis összegű követelés összege a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt nem haladja meg és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) amennyiben a behajtással kapcsolatos várható költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,
d) csődeljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,
e) bíróság előtt kötött egyezség keretében,
f) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű célok esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel, vagy
g) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt.
(2) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete;
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit indokolatlanul és aránytalanul megnehezítené;
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy
d) egyéb méltányolható élethelyzet.
(3) A 15. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
(4) A fenti bekezdésekben említett tőke vagy kamatkövetelésekkel kapcsolatos kedvezményekre nem jogosult, aki a kedvezmény iránti kérelmének benyújtását megelőző 5 évben részesült valamilyen kedvezményben, de annak feltételeit nem tartotta be.
17. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott kapcsolatait, tartós kapcsolatok esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, és hátrányait.
(2) Az adósság jellegével és a kötelezett helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen:
a) jövedelemigazolásokat, az adós jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
b) az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit és
c) tulajdoni lapokat.
(3) A rendelkezésre álló adatok, dokumentumok, iratok mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás vagy tartozás elengedése kérdésében dönteni
(4) A követelésről lemondásra jogosultak a követelésről részben vagy egészben mondhatnak le.
(5) A döntésre jogosultak a kötelezettel részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződést vagy megállapodást is köthetnek.
11. A vagyongazdálkodási eljárás
18. § (1) Az önkormányzati vagyon átruházása vagy hasznosítása tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 11. § (16) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szabályait, ha:
a) vagyonkezelési szerződés vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére kerül sor;
b) a tulajdonjog-átruházás vagy a hasznosítás ingyenesen történik;
c) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt,
d) a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik, vagy
e) az önkormányzati vagyont nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátja a Képviselő- testület gazdasági társaság rendelkezésére.
(2)2 A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv az (1) bekezdésben felsorolt esetekben is megvizsgálhatja a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.
18/A. §3 10 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéknél nagyobb forgalmi értékű önkormányzati vagyont átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
12. A versenyeztetési eljárás formái
19. § (1) A versenyeztetési eljárás
a) pályázat vagy
b) árverés.
(2) Az árverés részletes szabályait a rendelet 2. mellékletét képező licitszabályzat tartalmazza.
13. A pályáztatás szabályai
20. § (1) A pályázati hirdetményt a kiírónak
a) a hivatal hirdetőtábláján 15 napra a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével ki kell függeszteni, és
b) az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan címét és helyrajzi számát,
b) területét,
c) az ingatlan induló értékesítési árát vagy induló hasznosítási ellenértékét,
d) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes és jogi személy, aki a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel,
e) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni,
f) esetleges szakhatósági kikötéseket,
g) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, és
h) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét, az ajánlati kötöttség idejét.
(3) A pályázatokat a megjelölt határidőig, zárt borítékban kell benyújtani.
(4) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult.
(5) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.
14. Pályázati biztosíték
21. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melynek összegét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét a kiíró határozza meg és a hirdetményben közzéteszi.
(2) A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – vissza kell adni.
(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át
b) a pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonja, vagy
c) a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
15. Vagyonkezelésbe adás
22. § (1) A vagyonkezelői jog ellenértékének alapja, az ingatlan piaci forgalmi értéke.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásakor figyelembe kell venni az adott vagyon:
a) rendeltetését
b) működtetésének költségét, és
c) Komárom Város életében gyakorolt szerepét.
(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jogot jogszabályi rendelkezés alapján ingyenesen adja a Képviselő-testület.
(4) A vagyonkezelési szerződésben ki kell kötni, hogy
a) a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
b) a vagyonkezelői jog ellenértékét, és
c) amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeget fizet annak összegét, fizetésének gyakoriságát.
(5) Vagyonkezelésbe adhatók önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az 1. mellékletében felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak.
23. § (1) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a Polgármestert 8 napon belül írásban értesíteni.
(2) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal a tulajdonos birtokába adni, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátását
(3) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.
(4) A vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelő köteles gondoskodni a jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséről.
(5) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését a Polgármester évente ellenőrzi.
16. Tulajdonosi ellenőrzés
24. § (1) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen:
a) Az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá
b) a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása, és a jogszerű állapot helyreállítása.
(2) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő vagy használó tevékenységét és rendeltetésszerű működtetését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vagy használó vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni, és
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vagy használó vezetőjének megküldeni.
(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy használó illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy használó illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, és
d) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedésekről a Polgármestert tájékoztatni.
25. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az Önkormányzat a feladatát egyedi döntés alapján nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Képviselő-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladat ellátásához szükséges önkormányzati vagyont üzemeltetésre, vagy használatra adja át olyan kizárólagos, vagy többségi önkormányzati, vagy állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak, civil szervezetnek, az Önkormányzat alapításával működő társulásnak, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, egyháznak, amely megfelel az Nvtv.-ben meghatározott feltételeknek.
(2) A vagyonkezelő és az (1) bekezdés szerinti üzemeltető vagy használó, köteles a vagyonkezelési vagy használati jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vagy használatba vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzat képviseletében eljáró Polgármestert,
d) bevételeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott módon elkülönítetten nyilvántartani,
e) a vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, és
f) köteles évente egyszer a tárgyévet követő év január 15-éig a vagyonkezelésébe vagy használatba adott vagyon tárgyévi változásairól a Polgármesteri Hivatal tárgyi eszköznyilvántartását és ingatlanvagyon-kataszter vezetését ellátó szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.
(3) A vagyonkezelő vagy használó a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot képviselő Polgármestert:
a) ha ellene csőd-, vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági, vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van és annak megfizetésére nem kapott halasztást, és
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződés előír.
17. A vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződés megszűnése
26. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti.
(2) A bérleti vagy üzemeltetési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó használati jogot megszünteti.
(3) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről és használatáról rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de a felek kötelesek a vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződést módosítani.
(4) A vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési vagy üzemeltetési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
(5) A vagyonkezelő vagy üzemeltető az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az önkormányzati vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével - csökkenésével vagy növekedésével - a szerződés szerint elszámolni.
18. Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén napján lép hatályba.
28. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és vagyonkezelés szabályairól szóló 12/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet.
A bevezető a Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18/A. §-t a Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.