Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007 (XII.20.) Önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2025. 06. 25
Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007 (XII.20.) Önkormányzati rendelete
a Helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
2025.06.25.
Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 6/A. § (3) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban Eljr.) 68. § (1) bekezdés ba) pontjában biztosított jogkörében az Eljr. 11. mellékletében meghatározott véleményezésre jogosult szervek, továbbá Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat, Komárom Város Önkormányzata, Dunaalmás Község Önkormányzata, Naszály Község Önkormányzata, valamint Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2018. (V.25.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A jelen rendelet hatálya Almásfüzitő község igazgatási területére (belterületére, valamint külterületére) terjed ki.
(1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.
(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
(1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:
a) Kötelező szabályozási elemek:
- kötelező szabályozási vonal,
- kötelező építési vonal,
- építési hely határa,
- építési övezet, övezet határa,
- építési övezetre vonatkozó beírások,
- belterületi határ, beépítésre szánt/nem szánt területek határa,
- továbbtervezést igénylő területek határa,
- védőtávolságok határa,
- beültetési kötelezettségű területek határa.
b) Irányadó szabályozási elemek:
- irányadó építési vonal,
- telekhatárok,
- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,
- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).
(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemei:
a) Kötelező szabályozási elemek:
- szabályozási vonal
- területfelhasználási egységek határa
- építési övezetek, övezetek határa
- építési övezetek, övezetek jele
- az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírások: kialakítható legkisebb telekterület, beépíthető legkisebb telekterület, beépítési mód, a beépítettség legnagyobb mértéke, megengedett legnagyobb építménymagasság
- a belterület-bővítés határa
- készítendő szabályozási terv határa.
b) Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.
(3) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása kizárólag a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) A szabályozási tervekben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni.
(5) A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a
„készítendő szabályozási terv határa” jelzésű vonal tünteti fel.
A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása
(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:
a) lakóterület:
- nagyvárosias,
- kisvárosias,
- kertvárosias,
- falusias,
b) vegyes terület:
- településközpont,
c) gazdasági terület:
- kereskedelmi szolgáltató,
- ipari,
d) különleges terület:
- sportterület,
- temető,
- rekreációs terület,
- gátőrház és létesítményeinek területe,
- megújítható energiaforrás területei.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület:
- közúti,
- kötöttpályás,
- vízi,
b) zöldterület:
- zöldterület,
c) erdőterület:
- védelmi,
- gazdasági,
d) mezőgazdasági terület:
- kertes,
- általános,
e) vízgazdálkodási terület:
- vízfolyások területe,
- hullámtéri terület,
- hullámtéri galériaerdő területe,
- árvízvédelmi töltés területe.
f) természetközeli terület
A belterületi határ módosítása
(1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről - igény esetén - a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó jogszabályokban (1.sz. függelék 1.pont) foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
(3) Belterületbe vonásra javasolt terület (a szabályozási terv szerinti lehatárolással):
- a Nagykolóniához nyugaton csatlakozó tervezett kertvárosias lakóterület,
- a volt Timföldgyár területéhez nyugaton csatlakozó tervezett különleges terület (megújítható energiaforrások építményeinek területe).
(4) Belterületből való kicsatolásra javasolt terület:
- a Nagykolónia sporttelepe, garázstelep és az árvízvédelmi töltés közötti belterület-rész (kiskertek területe).
II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI
6. § A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
(1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. Almásfüzitő lakóterületei a nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, valamint a falusias lakóterület építési övezetbe sorolandók, a belterületi szabályozási tervlapok szerint.
(2) A lakóterületeken a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 2.pont) előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben kell elhelyezni.
a) Az építési engedély feltétele az adott létesítményhez a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 3.pont) és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte tervi szinten.
(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kézműipari, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.
(4) A gyermekintézmények telkétől számított 50,0 m-en belül haszonállattartás nem engedélyezhető.
(5) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.
(6) 16 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető (kivéve: csoportos beépítési mód esetén).
(7) Az előkert méretét egyéb előírás hiányában a kialakult beépítéshez igazodóan, újonnan kialakítandó lakóterületeknél pedig a szabályozási tervlapokon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.
(8) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak.
(9) Családi házas beépítésű lakóterületeken a gépkocsi-elhelyezést (lakóépületeknél) az épületeken belül, vagy a hátsókertben, az épület takarásában kell biztosítani. Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a maximális beépíthetőség mértékéig.
(10) Azon építési övezetekben, melyekben kerítés építése engedélyezhető, az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, áttört kialakítású lehet. Saroktelek esetén a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető. Az utcai kerítéssel egybeépítve legfeljebb 2 m2-es tároló létesítése engedélyezhető. Az építési övezetekben a hátsókertben elhelyezhetők továbbá kerti építmények (fedett, nyitott, maximum 20 m2 területű építmények), valamint medence (a telekhatároktól legalább 3-3 m távolságra).
(11) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű meglévő telek is beépíthető (már beépült telek esetén a jelenlegi beépítés mértékéig), az építési övezetre előírt egyéb előírások betartásával.
(12) Lakóterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes lakóövezetek részletes előírásai tartalmazzák.
b) A telkek zöldfelülettel borított területének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
Nagyvárosias lakóterület építési övezete (Ln)
(1) Az Ln-K jelű nagyvárosias lakóterület a Verő Imre körút melletti többlakásos, 12,5 m épületmagasságot meghaladó tömbházak együttesét magába foglaló, kialakult beépítésű terület. Újabb épület, építmény elhelyezése, továbbá kerítés építése az építési övezetben nem engedélyezhető. Melléképítmények közül elhelyezhetők az alábbiak:
- közműcsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti víz- és fürdőmedence,
- lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, továbbá
- építménynek nem minősülő utcabútorok, köztéri szobrok.
(2) A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés csak tanulmányterv elkészítése és az építési hatóság által történő elfogadása után, annak megfelelően engedélyezhető.
Kisvárosias lakóterületek építési övezetei (Lk1 - Lk5)
(1) A kisvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még: a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportépítmény. Az Lk1, Lk2 és Lk3 jelű építési övezetekben a melléképítmények közül elhelyezhetők az alábbiak:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti víz- és fürdőmedence,
- lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, továbbá
- építménynek nem minősülő utcabútorok, köztéri szobrok.
(2) A kisvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,0.
(3) A kisvárosias lakóterület építési övezetei:
|
Övezeti jel
|
min.kialak.
telekter.
(m2) |
min.kial.
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
% |
min. zöldf.
arány
% |
beépítési
mód |
max.építm.
mag.
(m) |
|
Lk1 |
K |
K |
K |
40 |
K |
10,5 |
|
Lk2 |
K |
K |
K |
40 |
K |
12,5 |
|
Lk3 |
2000 |
25 |
30 |
30 |
SZ |
10,5 |
|
Lk4 |
K |
K |
40 |
25 |
Ikr |
6,0 |
|
Lk5 |
180 |
6 |
40 |
20 |
CS |
6,0 |
SZ: szabadonálló, Ikr: ikres, CS: csoportos, K: kialakult állapot
(4) Az Lk1 és Lk2 jelű kialakult beépítésű építési övezetben a meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés (tetőtérbeépítés), valamint az épületek homlokzati jellegét jelentősen megváltoztató beavatkozás csak a Középülettervező Rt. által készített „Nagykolónia A,B,Bs,C és M jelű épületek emeletráépítése” c. tanulmány-terve szerint engedélyezhető.
Az Lk3 jelű építési övezetben többlakásos, magastetős lakóépületek építése engedélyezhető, 35-45° közötti tető-hajlásszöggel, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési helyeken belül, az építési övezet egészére kiterjedő, legalább elvi építési engedélyezési terv szintű beépítési, építészeti koncepció alapján.
(5) Az Lk1, Lk2 és Lk3 jelű építési övezetben kerítésépítés nem engedélyezhető.
(6) A kisvárosias lakóterületen belül a zöldfelületek kialakítására a következő előírások vonatkoznak:
a) A telken belüli parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
b) A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb gyephézagos, vagy szilárdított burkolattal - pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. - ellátott parkolófelület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
c) 1
Kertvárosias lakóterületek építési övezetei (Lke1 – Lke6)
(1) A kertvárosias lakóterület építési övezetein belül elhelyezhető épületek:
a) az Lke1 jelű építési övezetben: maximum 4, kivételesen 6 lakásos lakóépület,
b) az Lke2 és Lke3 jelű építési övezetben: maximum 2 lakásos lakóépület,
c) az Lke4 és Lke 6 jelű építési övezetben: maximum 4 lakásos lakóépület,
d) az Lke5 jelű építési övezetben: maximum 2 lakásos lakóépület,
e) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek (Lke2, Lke3, Lke4, Lke5, Lke6),
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek (Lke2, Lke3, Lke4, Lke5, Lke6).
g) Kivételesen elhelyezhető:
ga) sportépítmény,- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, illetve egyéb gazdasági építmény.
gb) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, illetve egyéb gazdasági építmény.
(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,6.
(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit a
2. melléklet tartalmazza.
(4) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el.
(5) Az Lke1 jelű építési övezetben lévő 4 lakásos lakóépületek alapterületi bővítése az előkertben, az eredeti falsíktól számított 4,5 m-ig engedélyezhető, egységesen (minden lakás esetében megegyező módon).
(6) Az Lke1, Lke2, és Lke3 jelű építési övezetek telkein „melléképületek” elhelyezése nem engedélyezhető. Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- kerti víz- és fürdőmedence,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(7) Az Lke4, Lke5 és Lke6 jelű építési övezetekben „melléképületek” (1.sz. függelék 5.pont) elhelyezése engedélyezhető, a „főépület” (1.sz. függelék 6.pont) takarásában (a hátsókertben), 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat, garázst a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de annak bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a „főépület” 50 %-a. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” hasonlóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással (1.sz. függelék 7.pont) építendők. Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) kerti építmény,
d) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
e) kerti épített tűzrakóhely,
f) kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, valamint
h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(8) Az Lke1, Lke2, Lke3 Lke4 és lke6 jelű építési övezetekben haszonállattartás nem engedélyezhető. Az Lke5 jelű építési övezetek közül a Fő út melletti terület építési telkein állattartás céljára szolgáló építmény építése a telekterület 5 %-ának mértékéig engedélyezhető (a maximális beépíthetőségen belül).
(9) Lke6 jelű építési övezetben az épületek zárt sora legalább 10 m-es épületközzel megszakadhat, ha az épületköz területe két telekre esik és abból legalább 3 m széles rész esik egy telekre.
Falusias lakóterületek építési övezetei (Lf1 – Lf3)
(1) A falusias lakóterület építési övezetein belül elhelyezhető épületek:
- az Lf1 és Lf2 jelű építési övezetben: maximum 2 lakásos lakóépület,
- az Lf3 jelű építési övezetben: maximum 6 lakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek (Lf1, Lf2, Lf3),
- igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek (Lf1, Lf2, Lf3),
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(2) A falusias lakóterület építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.
(3) A falusias lakóterület építési övezetei:
|
Övezeti jel
|
min.kialak.
telekter.
(m2) |
min.kial.
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
% |
min. zöldf.
arány
% |
beépítési
mód |
max.építm.
mag.
(m) |
|
Lf1 |
800 |
16 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
|
Lf2 |
1200 |
16 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
|
Lf3 |
3000 (K) |
K |
30 |
40 |
SZ |
7,5 |
SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló, K: kialakult állapot
(4) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el.
(5) Az építési övezetekben „melléképületek” elhelyezése engedélyezhető, a „főépület” takarásában (a hátsókertben), 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat, garázst a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 8.pont) hátsókertre vonatkozó előírásai szerint kell elhelyezni. Az Lf1 és Lf2 jelű építési övezetben kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de annak bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépület 50 %-a. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” hasonlóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással (1.sz. függelék 7.pont) építendők. Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, valamint
- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(6) Az Lf1 és Lf2 jelű építési övezetek építési telkein állattartás céljára szolgáló építmény építése a telekterület 5 %-ának mértékéig engedélyezhető (a max. beépíthetőségen belül).
Településközpont vegyes terület (Vt1 – Vt4)
(1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen hatályos jogszabály (1.sz. függelék 9.pont) figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépíthetőség mértékéig.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke:
Vt1: 1,0; Vt2: 1,5; Vt3: 1,5; Vt4: 1,8.
(3) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
|
Övezeti jel
|
min.kialak.
telekter.
(m2) |
min.kial.
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
% |
min. zöldf.
arány
% |
beépítési
mód |
max.építm.
mag.
(m) |
|
Vt1 |
K |
K |
25 (K) |
40 |
K |
7,5 |
|
Vt2 |
K |
K |
60 (40) |
20 |
K |
9,0 |
|
Vt3 |
K |
K |
40 |
20 |
K |
15,0 |
|
Vt4 |
400 |
18 |
60 |
20 |
SZ |
7,5 |
SZ: szabadonálló, K: kialakult állapot
(4) A Vt1 jelű építési övezetben elsősorban oktatási és egészségügyi létesítmények találhatók. Esetleges bővítésük a kialakult állapothoz igazítandó.
(5) A Vt2 és Vt3 jelű építési övezetben igazgatási, iroda, továbbá kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú létesítmények találhatók, illetve helyezhetők el, a kialakult állapothoz igazodó beépítési paraméterekkel. Ezen belül különösen fontos a Petőfi tér épületegyüttesénél, hogy az egységes építészeti megjelenést (magastető, homlokzati kialakítás vonatkozásában) megbontani nem szabad (lásd: 34. § (4) bek.).
(6) A Vt4 jelű építési övezetben elsősorban kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató funkciójú létesítmények helyezhetők el, a szabályozási tervlapon lehatárolt építési hely területén belül.
(7) Az építési övezetek telkein belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak.
(8) A településközpont vegyes területeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó tevékenység folytatható.
(9) Településközpont vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) A létesítendő parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
c) A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb gyephézagos, vagy szilárdított burkolattal - pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. - ellátott parkolófelület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
d) 2
11/A. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz1)
(1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigényű, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhetők a hatályos jogszabályban (1.sz. függelék 9.pont) előírtak figyelembe vételével egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, továbbá egyéb közösségi szórakoztató épületek is.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 2,0.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:
|
Övezeti jel |
min.kialak.
telekter.
(m2) |
min.kial.
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
(%) |
min. zöldf.
arány
(%) |
beépítési
mód |
max.
építm.mag
(m) |
|
Gksz1 |
3000 |
30 |
60 |
25 |
K |
K |
K: kialakult állapot
(4) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül a hatályos jogszabályban (1.sz. függelék 10.pont) felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(5) Az építési övezeten belül a tervezett építményeket a kialakult állapotnak megfelelő beépítéssel kell elhelyezni.
(6) A kialakítandó létesítmények számára a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 2.pont) által előírt számú parkolóhelyet telken belül szükséges biztosítani.
(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetében a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/4-ét boríthatják.
b) Az építési övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani.
c) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók merőleges és ferde beállású parkolóhelyeinek úttal párhuzamos túlsó oldalán legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
d) A gazdasági terület kialakításra kerülő belső feltáró útjai mentén egységes (azonos korú és azonos fajból álló), legalább egyoldali fasor telepítendő.
e) 3
f) 4
(8) Az építési övezetben létesítmények a vonatkozó környezeti feltételek (
27-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.
12. § Ipari gazdasági terület (Gip1-Gip9)
(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben (Gip1-Gip3,Gip5) elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények (a hatályos jogszabály /1.sz. függelék 11.pont/ szerint), és az ezek működtetéséhez szükséges funkciójú építmények, a Gip4 jelű, jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület építési övezetben elsősorban energiatermelő létesítmények elhelyezése engedélyezhető. Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kivételesen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is kialakíthatók, elhelyezhetők továbbá egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(2)5 A Gip6 Gip8 és Gip9 jelű jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági terület építési övezetekben:
a) Elsősorban a MOL Nyrt. és a MOL-LUB Kft. tevekénységéhez kapcsolódó üzemi építmények, közművezetékek, termékvezetékek helyezhetők el,
b) Épületek a rendelet 3. mellékletében meghatározott építési határértékek figyelembevételével helyezhetők el. Épületnek nem minősülő újabb építmények maximális építménymagasságát, helyét az illetékes hatóságok, szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével elsősorban a technológia határozza meg, a jogszabályi előírások betartásával.
c) Az építési övezetek lakóterülettel határos, még be nem épített részén a telekhatártól számított minimum 5 m-es sávon belül újabb épület és épületnek nem minősülő terepszint feletti építmény nem helyezhető el. Az építési övezetek lakóterülettel határos, még be nem épített részén a telekhatártól számított minimum 3m-es sávon belül fasor alatta cserjesáv telepítendő, amennyiben a megvalósítás műszakilag lehetséges.
d) A Gip6, Gip8 és Gip-9 jelű építési övezetek területén a beépítési mód a már kialakult beépítési mód, amely nem határozható meg egyértelműen oldalhatáron állóként, vagy szabadon állóként. A Gip6 és Gip8 jelű építési övezetek területén a beépítetlen telkeken új épület új épületek szabadon álló módon helyezhetők el. A Gip6, Gip8 és Gip-9 jelű építési övezetek területén már beépült telkek esetében új épületek építése esetén az építési hely a magasabb rendű jogszabályokban szabályozott telepítési távolság és a településkép figyelembevételével szabadon megválasztható. Beépült telkek esetében új épület oly módon helyezhető el, hogy a szomszédos telek építési jogait ne korlátozza.
e) A környezeti kármentesítéssel, illetve a tartós környezetkárosodással érintett területeken épületek és épületnek nem minősülő építmények elhelyezése kizárólag a vonatkozó kármentesítési, illetve a tartós környezeti károsodás tényét megállapító határozat előírásainak figyelembevételével történhet.
f) Az építési övezetek területén telekalakítás során, ha a telekalakítástba bevont bármely telek tartós környezeti károsodással érintett, akkor a tartós környezetkárosodás tényét az újonnan kialakított telkekre is be kell jegyezni.
g) A szabályozási terven jelölt, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó MOL-LUB Kft. a katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt veszélyességi övezeteiben tervezett fejlesztések megvalósítása, épületek és egyéb építmények elhelyezése, tevékenységek folytatása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendelet előírásai szerint történhet.
(2a) Az egyéb ipari gazdasági terület Gip7 jelű övezetében nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek és műtárgyak helyezhetők el, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kivételesen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára 1 db szolgáló lakás is kialakítható.
(3)6 Az ipari gazdasági terület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke:
Gip1, Gip2: 1,5; Gip3, Gip5: 1,2; Gip4, Gip6: 1,5.
(4) Az ipari gazdasági terület építési övezeteinek előírásait a
3. melléklet tartalmazza.
(5) A tervezett építményeket az építési telkeken szabadonállóan, illetve a kialakult állapotnak megfelelő beépítési móddal kell elhelyezni.
(6) Minden új létesítmény építésekor a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 2.pont) szerinti parkolóhelyeket és rakodóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 12.pont) előírása szerint.
(7) Az ipari gazdasági területek építési övezeteiben —kivéve a Gip6, Gip8 és Gip9 jelű építési övezeteket— a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/4-ét boríthatják.
b) A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén
- az ipari gazdasági területen legalább 5 m széles, kivéve a Gip4 jelű építési övezetet, ahol 10 m széles
védő zöld sáv telepítendő. A védő zöld sávot az oldal és a hátsókertben háromszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval), az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) kell kialakítani.
c) A Szabályozási terven „Beültetési kötelezettség” jellel jelölt területeken többszintű (fák /lombkoronaszint/ alattuk cserjékkel együttesen), minden szinten záródó növényállományt képező zöldfelület telepítendő.
d) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók merőleges és ferde beállású parkolóhelyeinek úttal párhuzamos túlsó oldalán legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
e) A gazdasági terület kialakításra kerülő belső feltáró útjai mentén egységes (azonos korú és azonos fajból álló) kétoldali fasor telepítendő.
f) 7
g) 8
(8) Az építési övezetekben létesítmények a vonatkozó környezeti feltételek (
27-32. §-ok) biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.
13. § Különleges terület (K)
(1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
d) gátőrház és létesítményeinek területe,
e) megújítható energiaforrások építményeinek területe.
g)10 idegenforgalmi terület
(2) Az (1) bek. a-d) pontjai szerinti különleges területeken megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2, az e) pont szerinti különleges területek közül a 19. § (2) bekezdésének táblázata szerinti K-E2 jelű építési övezetben: 1,2.
(3) A különleges területek - kivéve a gátőrház és létesítményei, valamint a megújítható energiaforrás területei - közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.
(1) A sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.
(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 10 % beépítettségéig az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei, pl.: öltözők, lelátók stb.
c) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.
d) a terület fenntartásához szükséges épület,
e) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.
(3) Az építmények maximális építménymagassága 7,5 m lehet.
(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telekhatártól 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól 10 m-re
húzódik.
(5) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek legalább 65 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
c) A zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 1 soros fasor, alatta cserjesávval telepítendő.
d) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
e) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
f) 11
(1) A temető területén a telkek legfeljebb 10 % beépítettségéig ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) Az építmények maximális építménymagassága 5,5 m lehet.
(3) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő, ill. tartandó fenn.
c) A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa rossz egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
d) A temető területén 150 m2-ként legalább 1 db nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.
(4) 12
(1) A rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés, kemping kialakítása céljára szolgáló terület.
(2) Az építési övezetben a telkek legfeljebb 15 %-os beépítettségéig az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb,
b) kemping és strand kiszolgáló létesítményei: fogadó épület, üdülőházak, csónakházak, öltöző, vizesblokk, raktározás építményei, stb.,
c) vendéglátó létesítmények,
d) a személyzet alapfokú ellátását szolgáló építmények,
e) a terület fenntartásához szükséges épület.
(3) Az építési övezetben a tájkarakter és a tájkép védelme érdekében egyenként maximum 500 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(4) Az építmények maximális építménymagassága 5,5 m lehet.
(5) Az építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telekhatártól 15 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól 15 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól 15 m-re
húzódik.
(6) 13
(7) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az egyes telkek legalább 65 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.
d) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
e) 14
f) 15
g) 16
Gátőrház és létesítményeinek területe (K-G)
(1) A gátőrház természetbeni lehatárolás szerint kialakítandó telkének területén a telek legfeljebb 15 % beépítettségéig a funkcióhoz szükséges (lakó és gazdasági) épületek, illetve műszaki létesítmények helyezhetők el. A meghatározó funkciók több épület-tömegben is elhelyezhetők.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető maximális építménymagasság 5,5 m.
18. § Megújítható energiaforrások építményeinek területe (K-E)
(1) A megújítható energiaforrások építményeinek területe a timföldgyártás során kelet-kezett vörösiszaphulladék ártalmatlanítására és energiafüvek termesztésére, továbbá megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
|
Övezeti jel
|
min.kialak.
telekter.
(m2) |
min.kial.
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
% |
min. zöldf.
arány
% |
beépítési
mód |
max.építm.
mag.
(m) |
|
K-E1 |
- |
- |
-* |
- |
- |
- |
|
K-E2 |
3000 |
50 |
40 |
40 |
SZ |
30** |
*Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítésze 09-468/2007.(XII.11.) sz. hozzájáruló nyilatkozata alapján
**technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen építménymagasságú épületben nem fér el -, illetve építészeti hangsúlyképzés esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépíthető alapterület 50 %-ában eltérés engedélyezhető
(3) A K-E1 övezetben található vöröiszaptározók területén a környezetszennyeződés megakadályozása érdekében monitoring hálózat működtetendő.
(4) A K-E1 övezet területén a diffúz légszennyezés megakadályozása érdekében a növényzettel való fedettség megtartandó.
(5) A K-E1 övezetben, a vöröiszaptározók területén élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
(6) K-E2 építési övezet a megújítható energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények, épületek, építmények elhelyezésére szolgál.
(7) A K-E2 építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/4-ét boríthatják.
b) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 10 m széles védő zöld sáv telepítendő. A védő zöld sávot az oldal és a hátsókertben háromszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval), az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) kell kialakítani.
c) A Szabályozási terven „Beültetési kötelezettség” jellel jelölt területeken, többszintű (fák /lombkoronaszint/ alattuk cserjékkel együttesen), minden szinten záródó növényállományt képező zöldfelület telepítendő.
d) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók merőleges és ferde beállású parkolóhelyeinek úttal párhuzamos túlsó oldalán legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
e) A K-E2 építési övezet területén kialakításra kerülő belső feltáró utak mentén egységes (azonos korú és azonos fajból álló) kétoldali fasor telepítendő.
f) 17
g) 18
Csónaktárolók területe (K-cs)
(1) A K-cs jelű építési övezetben a kialakult telkeken elsősorban a vízi sporttal kapcsolatos létesítmények (csónaktárolók, öltözők, raktárak és egyéb, a terület fenntartását szolgáló épületek) helyezhetők el, legfeljebb 40%-os beépítettséggel.
(2) Az építési övezetben az engedélyezhető maximális építménymagasság 5,5 m .
Idegenforgalmi terület (K-id)
(1) A K-id jelű építési övezetben a kialakult telken elsősorban az idegenforgalommal, szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos létesítmények (kulturális, vendéglátási, kereskedelmi, sport és egyéb, a terület fenntartását szolgáló iroda, raktár épületek) helyezhetők el, legfeljebb 20%-os beépítettséggel.
(2) Az épületeket a telkeken szabadon állóan kell elhelyezni, legfeljebb 5,5 m építmény-magassággal.
(3) A telkeken a zöldfelületek aránya legalább 40% legyen.
II. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek és létesítmények
(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők.
(3) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 13.pont) szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek tartoznak. A közlekedési célú övezetek közül a szabályozási terven a KÖu jellel megkülönböztetett terület az országos közutak területe, a KÖk jellel megkülönböztetett terület a közforgalmú vasút és vasútállomás területe, a KÖv jellel megkülönböztetett terület a vízi közlekedés (tervezett közforgalmú kikötő) területe, valamint a KÖuKp jellel megkülönböztetett EV6 nemzetközi kerékpárút területe.
(4) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
(5) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, a hatályos jogszabálynak (1.sz. függelék 13.pont) és jelen tervnek megfelelően szabad.
(6) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása (1.sz. függelék 14. pont):
- 1 sz. főút: K.III.A., B.III. a-B.
- 8138 j. összekötőút: K.V.A., B.V. b-B.
- helyi gyűjtőutak: K.VIII.B., B.V. c-D.
- kiszolgáló (lakó) utak: K.VIII.B., B.VI. d-D.
(7) A szabályozási tervlapokon ekként jelölt magánutakat közforgalom számára megnyitott útként, a kiszolgáló utaknak megfelelő tervezési besorolás szerint kell kialakítani.
(8) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével.
(9) Magánút létesítése esetén az út paramétereit úgy kell kialakítani, hogy a közterületi normatíváknak is megfeleljen.
(10) Az 1.sz. főút külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 100,0-100,0 méteres, a 8138j. út külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50,0-50,0 méteres védőtávolság van (1.sz. függelék 15. pont). A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
(11) A Bp-Hegyeshalom vasútvonal mentén a szélső vágánytól mért 100-100 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni (1.sz. függelék 16. pont).
(12) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.
(13) Az egyes építési övezeteken belül tervezett létesítmények parkolási, rakodási igényét a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 3.pont) előírásai szerint telken belül kell biztosítani.
(14) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.
(15) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban (1.sz. függelék 17. pont) rögzített módon határozza meg.
(16) A 12,0 m, vagy kisebb szabályozási szélességű új, vagy átépítésre kerülő utak mentén legalább az egyik oldalon, a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon egységes - azonos korú és fajú növényegyedekből álló - fasor telepítendő.
(1) Zöldterület a szabályozási terven "Z" szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
(2) Az övezetben a terület 2%-os beépítettségével a külön jogszabályban (1.sz. függelék 18. pont) meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.
(3) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak lehetnek.
(4) Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(6) Zöldterületen parkolót kizárólag a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése érdekében szabad létesíteni.
(7) A felszíni parkolók fásítva alakítandók ki: négy gépjárműállásonként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
(8) Meglévő fát, illetve növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos érvényű jogszabályok (1.sz. függelék 19. pont) előírásainak betartásával szabad. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
(1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:
a) Ev: védő erdő,
b) Eg: gazdasági erdő.
(2) Erdőterületek övezeteinek legfontosabb előírásai:
|
Övezeti jel
|
min.beépíthető
telekter.
(m2) |
min.beépíthető
telekszél.
(m) |
max.beép.
arány
% |
beépítési
mód |
max. építm.
mag.
(m) |
|
Ev |
- |
- |
- |
- |
- |
|
Eg |
100 000 (10ha) |
50 |
0,5 |
SZ |
4,5 |
(3) Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, erdészeti magánutak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(4) A védő erdőterületeken jól záródó, vegyes fajösszetételű, többszintű növényzetből álló zöldfelületi sáv alakítandó ki.
(5) 22
(6) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
(7) A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 20 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 20 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
(8) 23
(9) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
(1) A Szabályozási terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes mezőgazdasági területek
b) általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) 24
c) állatok tartása jogszabályban, valamint az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
Kertes mezőgazdasági terület
(1) A kertes mezőgazdasági területbe a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt kiskert területek tartoznak.
(2) 25 A kertes mezőgazdasági övezetben az intenzív mezőgazdasági műveléshez szükséges
gazdasági épületek helyezhetők el, ideiglenes jelleggel, a terület legfeljebb 3%-os
beépítettségével.
(3) 26 Az övezetben kialakítható gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 30 m 2 , építmény-magassága legfeljebb 3,0 m lehet..
(4) A gazdasági épületek szabadonálló módon helyezhetők el, az épületek egymástól való távolsága minden irányban legalább 10 m kell, hogy legyen.
(5) A kertes mezőgazdasági övezetben üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.
(6) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.
(7) A Szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségű területen többszintű (fasor, alatta cserjesávval) növényzet létesítendő.
Általános mezőgazdasági területek
(1) Általános mezőgazdasági övezetbe a Szabályozási terven „Má” jellel jelölt mező-gazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2, szélessége min. 30 m.
(3) Az övezetben beépíthető legkisebb telek nagysága 30.000 m2 (3ha), szélessége minimum 50 m.
(4) Az övezetben a telkek legfeljebb 1 %-os beépítettségével a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el.
(5) Az övezetben lakóépület, ill. lakóépületet is magában foglaló tanyagazdaság nem alakítható ki.
(6) Az épületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.
(7) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódik.
(8) 27
25. § Vízgazdálkodási terület (V)
(1) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) V-1: vízfolyások területe,
b) V-2: hullámtéri terület, V-2e: hullámtéri galériaerdő területe,
c) V-3: árvízvédelmi töltés vagy vízgazdálkodási földmű (depónia) területe.
(2) A V-1 övezetbe a vízfolyások és a csatornák medre és parti sávja tartoznak. A szakfeladatok ellátását biztosítandó parti sáv szélessége a Duna esetén a partéltől számítva 10 m, a kizáró-lagos állami tulajdonú vízfolyások, csatornák esetén 6-6 m, egyéb esetben 3-3 m.
a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni, a parti sávban kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki (1.sz függelék 20.pont).
(4) A V-2 övezetbe a Duna jellemzően erdő hasznosítású hullámtere tartozik. A V-2e jelű alövezetben galériaerdő sáv alakítandó ki a hullámtéri puhafa ligeterdő sáv növelése, a Duna, illetve a Natura 2000 területek védelme érdekében.
(5) A hullámtér - mint az ökológiai hálózat szerves része – természeti területként kezelendő, használata során az árvízvédelmi szempontok mellett a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Ennek érdekében az övezetben:
a) a természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. A területhasználat megváltoztatása kizárólag a természetközeli állapothoz közelítés, ill. a tájkarakter erősítése érdekében történhet,
b) a gyep, a vízállásos, valamint az erdő művelési ágú területek fenntartása kötelező, a mezőgazdasági hasznosítású területek erdő művelési ágba átsorolhatók,
c) a mezőgazdasági hasznosítású területeken ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni,
d) az erdőterületeken kizárólag természet- és környezetkímélő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazandók (honos fafajokkal történő erdőfelújítás, vegyes fajösszetételű erdőállomány kialakítás, szálaló vágás stb.).
(6) Árvízvédelmet nyújtó első rendűnek minősített védvonal esetében, a gáttest vízoldalán és mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, közmű létesítmény nem helyezhető el.
(7) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények a külön jogszabályokban megengedett helyen és módon (1.sz. függelék 21. pont) helyezhetők el.
(Természetközeli terület (Tk)
(8) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, az érintett sávban, valamint a hullámtéren vízoldali töltésláb vonalától mért 60,0 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.
(1) Természetközeli terület övezetbe a mocsár művelési ágú területek tartoznak.
(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetekben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Természetközeli terület övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK
Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
(1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.
(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 22.pont) előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.
(3) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:
a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,
b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a vonatkozó hatályos jogszabály (1.sz. függelék 23. pont) szerint.
(4) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:
a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül,
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,
c) a komáromi (szőnyi) szennyvíztisztító telep 200 m-es védőtávolságán belül (lakó-funkció),
d) helyi védettségű természetvédelmi területeken.
(5) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása után szabad.
Az egyes létesítmények engedélyezése esetén biztosítandó környezeti feltételek
(1) Levegőterhelést okozó tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabály-ban (1.sz. függelék 24.pont), illetve az illetékes hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zóna-csoportokba tartozik (1.sz. függelék 25.pont):
a) kéndioxid: E,
b) nitrogéndioxid: C,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): O-I,
e) benzol: E
f) PM10 Arzén: D
g) PM10Kadmium: E
h) PM10 Nikkel: F
i) PM10 Ólom: F
j) PM10 Bez(a)pirén: B [28] .
(3) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység (1.sz. függelék 18. pont) kizárólag a gazdasági területeken és K-E2 övezetben kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (különleges terület - rekreációs terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint. Védelmi övezeten belül a vonatkozó jogszabályban (1.sz. függelék 27. pont) meghatározott épületek nem helyezhetők el.
(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag a gazdasági területeken és K-E2 övezetben kizárólag abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
(1) Almásfüzitő a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település (1.sz. függelék 28.pont). A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban (1.sz. függelék 29.pont) előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.
(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.
(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés (korszerű csatorna-közműpótló) létesítése esetén lehet. Szippantott szennyvíz kizárólag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállítható. A szennyvizek szikkasztása még átmeneti jelleggel sem engedhető meg.
(4) Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag a vonatkozó jogszabályban (1.sz. függelék 30. pont) előírt módon gyűjthető, ill. tárolható.
(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jog-szabályok (1.sz. függelék 31. pont) előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(6) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.
(7) A gazdasági területeken a parkoló-felületet kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.
(8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében:
a) állattartó telep, komposztáló telep a Duna legalább 200 m-es körzetén belül nem létesíthető.
b) az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó hatályos jogszabály szerinti úgynevezett „4. ún. általánosan védett befogadókra” vonatkozó előírásoknak (1.sz. függelék 32. pont) megfelel.
c) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszé-lyességétől függően 20-500 m-en belül nem folytatható (1.sz. függelék 33. pont).
d) a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természet-közeli ligeterdők, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhe-lyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) A volt Timföldgyár és a volt vörösiszaptárolók területén építmények, létesítmények biztonságos elhelyezéséhez figyelembe kell venni a talajvízszintingadozás mértékét, a talajvíz lúgosságának és a talaj- és a talajvíz egyéb az alapozás technológiáját, anyaghasználatát befolyásoló káros anyagtartalmát, amely tényezőkre a talajmechanikai szakvéleményben ki kell térni.
(1) A keletkező települési hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot (1.sz. függelék 34. pont) eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javító-szolgáltatások stb.).
(3) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban (1.sz. függelék 35. pont) előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
Környezeti zaj elleni védelem
(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban (1.sz. függelék 36.pont) meghatározott, illetve az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban (1.sz. függelék 37.pont) meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Meglévő épületek átépítése esetén amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők - zaj ellen védendő épületek, illetve helyiségek (pl. iroda, kollégium, oktatási intézmény stb.) kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek (1.sz. függelék 38.pont) teljesülnek. Ennek igazolására az engedélyezési tervnek akusztikai munkarészt - mely a védelem módját meghatározza - tartalmaznia kell.
(4) Almásfűzitő beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba (1.sz. függelék 39. pont) tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategóriába - üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része -: a Z, K-SP, K-T, K-R övezetekbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategóriába - kisvárosisas, kertvárosias, telepszerű beépítésű területek -: a Lk, Lke övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategóriába - nagyvárosias, lakóterület, vegyes területek -: a Ln, Vt övezetekbe sorolt területek
d) 3. zajvédelmi kategóriába - gazdasági terület, különleges terület -: a Gip, Gksz, K-E és K-G övezetekbe sorolt területek.
Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
(1) Közterületről feltáruló rendezetlen, kedvezőtlen látvány eltakarása érdekében a közterület felől a látványt takaró kerítés, vagy többszintű növényzet létesítendő.
(2) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek (1.sz. függelék 40.pont) kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.
(3) Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
Közműellátás, közműlétesítmények
(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél a hatályos jogszabály (1.sz. függelék 41. pont) előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az építési övezeti, övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi, építészeti szempontokat, valamint a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek nem szakszerűen kiépített szennyvízszikkasztókkal való szikkasztása (gyűjtőgödrökkel) még átmenetileg sem engedélyezhető.
b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíz-tározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szüntetni.
d) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj- zsír-, hordalékfogó, stb.), A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, az önkor-mányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia ellátás
a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélsõ szálak távolsága 3 m.
b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdál-kodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Elektronikus hírközlés
a) Az elektronikus hírközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilá-gítási és az elektronikus hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(15) Távhőellátás
A meglévő magas vezetésű távhővezetékek átépítés, rekonstrukció esetén terepszint alá helyezendők; új távhővezeték építése csak terepszint alatti vezetéssel engedélyezhető.
A település közigazgatási területére készítendő további tervek
(1) A szabályozási tervlapokon továbbtervezésre kijelölt területeken kívül szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő a vonatkozó, hatályos jogszabályban (1.sz. függelék 44. pont) felsorolt esetekben a tervlapokon külön nem jelölt, legalább telektömb nagyságú területekre. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítését az Önkormányzat képviselő-testülete rendeli el.
(2) A tervezett közpark-területekre kertészeti kiviteli terv készítendő.
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a 10/2005.(VI.30.) sz. Önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat hatályát veszti.
(3) A rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.
Beró László Dr. Szeidl Bernadett
2. OTÉK 10. §
3. OTÉK 4. sz. melléklet
4. 252/2006.(XII.7.) Korm. rendelet szerint
5. melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az építési övezeti előírások szerint – főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki
6. főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület
7. hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével !/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés
8. OTÉK 35. §
9. OTÉK 31. § (2) bek.
10. OTÉK 1. sz, melléklet 54. bekezdés
11. OTÉK 20. § (4) bek.
12. OTÉK 42. § (7) bek.
13. OTÉK 26. §
14. 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet, ÚT 2-1.201:2004. sz. Közutak tervezése útügyi műszaki előírás
16. OTÉK 36. § (7) bek.
17. OTÉK 42. § (10) bek.
22. OTÉK 6-49. §
20. Partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján végezhetők.
21. A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások, erdőterületeken továbbá az erdőtörvény (1996. évi LIV. tv.) alapján helyezhetők el. Építményt hullámtérben, nem mentett területen elhelyezni csak a területileg illetékes VIZIG és természetvédelmi hatóság, erdőterület esetén továbbá az ÁESZ hozzájárulásával szabad.
22. OTÉK 6-49. §
25. 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint:
B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja
C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van
E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van
F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem éri el
28. Az egyes települések felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából történő besorolását a
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza.
29. A vonatkozó határértéket a 219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet, 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.
35. 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet
36. 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet
37. 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklet
38. 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklet
39. 8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott területi kategóriák
41. OTÉK 8. §, 46-48. §
42. Régészeti jelentőségű területen, annak környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban (mindenekelőtt a Kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvényben) foglaltak betartásával szabad.
[28] B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja
C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van
E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van
F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem éri el