Ács Város Önkormányzatának

17/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati képviselő-testület

és szervei

szervezeti és működési szabályzatáról

Ács Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályairól a következőket rendeli el:  

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat  megnevezése és adatai

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ács Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). 

(2) Az önkormányzat székhelye és pontos címe: 2941 Ács, Gyár u. 23. Címe: 2941 Ács, Pf: 8.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.acsvaros.hu.

(4)  Az önkormányzat illetékességi terülte: Ács város közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(6) Az önkormányzati képviselő-testület hivatalának pontos elnevezése: Ácsi Polgármesteri Hivatal.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A jelképek és azok használatát  külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön önkormányzati rendeletet alkot.

2. Többcélú Kistérségi Társulás

3. § Ács Város Önkormányzata a Komárom – Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás és a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. 

3. Nemzetközi Kapcsolatok

4. § Ács Város Önkormányzata, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Ács város ismertségnek és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatot ápol, testvérváros szerződést köt. Nemzetközi, testvérvárosi szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. Ács város testvérvárosa: Csallóközaranyos (Szlovákia). 

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

4. Az önkormányzat jogállása

5. § (1) Ács Város Önkormányzatát, mint szervezetet a választott képviselő-testület és polgármester, a képviselő-testület által létrehozott bizottságok, a választópolgárok közösségével együtt alkotják.

(2) A képviselő-testület felelősséggel tartozik az átruházott hatáskörök gyakorlásáért. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente egy alkalommal a képviselő-testületnek be kell számolni. Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje a képviselő-testületnek évente legalább egyszer tájékoztatást ad.

(3) A kisebbségi önkormányzat testületére hatáskör átruházás annak kezdeményezésére történhet. Ács Város Önkormányzatának hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat és hatásköre, a kisebbségi önkormányzat testülete részére nem adható át. 

5. Az önkormányzat kizárólagos hatáskörei

6. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. ) 42.§-ában felsoroltakon túlmenően:

a) munkatervének meghatározása,

b) önkormányzati ingatlanok elidegenítése,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés, átalakulás, beolvadás, egyesülés, szétválás.

6. Az önkormányzati együttműködés

7. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesültekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.

(2) Az önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzíti az (1) bekezdésben említett együttműködés kereteit, valamint ezen szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja a képviselő-testület és bizottságai üléseire.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal.

(4) A (3) bekezdésben említett együttműködés keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

7. Az önkormányzati képviselők száma

8. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő.

8. Munkaterv

9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a különböző stratégiai programok végrehajtását célzó munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét  a polgármester állítja össze, s terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A polgármesternek biztosítania kell, hogy a képviselő-testület és az önkormányzati bizottságok munkatervei között megfelelő összhang legyen.

(3) A munkaterv szerves részét képezi az önkormányzat és szervei ellenőrzési, belső ellenőrzési  programja.

(4) Ács Város Képviselő-testülete éves munkaterv alapján dolgozik.

10. § (1) a munkaterv összeállításához előzetes javaslatot lehet kérni:

a) a képviselő-testület valamennyi tagjától,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d) a helyi kisebbségi önkormányzat testületétől,

e) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőitől.

(2) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vette fel.

11. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b) a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének megjelölését,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét, felelőseit.

(2) Az éves munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület az adott naptári évet megelőző év december havi utolsó üléséig dönt.

(3) Az előterjesztő kérésére az előterjesztés munkaterv szerinti ülésen történő tárgyalása mellőzését a polgármester engedélyezheti.

9. A képviselő-testület üléseinek általános szabályai

12. § (1) A képviselő-testület a képviselő-testület ülésén fejti ki tevékenységét, valamint működését és hatásköreit ülésén gyakorolja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából rendes ülésnek minősül a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra összehívott képviselő-testületi ülés. Minden más időpontban összehívott ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(4) A képviselő-testület rendes ülését ettől eltérő külön testületi döntés hiányában minden hónap utolsó csütörtökén, délután 16⁰⁰ órára kell összehívni.

(5) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal tanácstermében tartja, de indokolt esetben bárhol kihelyezett ülést tarthat. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Az ülésteremben a sajtó és televízió részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(6) A képviselő-testület rendes üléseinek időtartama alatt az ülésteremben a nemzeti és városi jelképeket biztosítani kell. Rendkívüli ülés vagy kihelyezett ülés esetén ettől el lehet térni.

10. Az alakuló ülés

13.§ (1) Az alakuló ülésen a következő napirendek szerepelnek:

a) a választási bizottság elnökének tájékoztatója,

b) a polgármester, alpolgármester, képviselők, külsős bizottsági tagok eskütétele,

c) az alpolgármester és a bizottságok tagjainak  és elnökeinek megválasztása,

d) az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása,

e) a képviselők tiszteletdíjának meghatározása,

f) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, elfogadása.

11. A rendes ülés

14. § (1) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésének összehívását legalább az ülés előtt 3 nappal megérkezően elektronikus úton  meghívóval  teljesíti, melyet a helyben szokásos módon  (polgármesteri hivatal hirdetőtáblája) is nyilvánosságra kell hozni. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a meghívottakhoz, úgy hogy azok a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban megkapják.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit úgy kell tervezni, hogy a képviselők többségének nyári szabadsága biztosított legyen. Ács Város Képviselő-testülete július hónapban valamint augusztus 15-ig  rendes ülést nem tervez.

12. A rendkívüli ülés

15.§ (1) A munkatervben meghatározott időponton kívül összehívott képviselő-testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Ezekben az esetekben a polgármester az ülés időpontját elektronikus meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki, amelyet a meghívottakhoz az ülést megelőzően legalább 24 órával korább el kell juttatni.

(3) Rendkívüli ülésen csak az ülés összehívásának alapjául szolgáló napirendek tárgyalhatók.

(4) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon).

(5) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

13. Az ünnepi ülés

16. § (1) A képviselő-testület esetenként - nemzeti, városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására - ünnepi ülést tart.

(2) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.

(3) Ünnepi ülésre a képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

14. A képviselő-testület üléseinek összehívása

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy 1 hónapot elérő  akadályoztatása esetén  az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A meghívón fel kell tüntetni a tanácskozás helyét, idejét, a megtárgyalni kívánt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, ill. mely napirendek kerülnek zárt ülésen tárgyalásra, valamint az Ötv. zárt ülésre vonatkozó szakaszának számát, az ülést összehívó nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) A meghívót a polgármester - a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén pedig – az Ügyrendi Bizottság Elnöke írja alá.

(4) Amennyiben a polgármester a meghívóban zárt ülést javasol vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező - a zárt ülésen való tárgyalási javaslat meghívón történő feltüntetése mellett – az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó képviselő és nem képviselő bizottságai tagjai részére kézbesíthető.

(5) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok részére a nyílt napirendek tárgyalására meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton  kell meg küldeni.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívójának elkészülte után a polgármesteri hivatal  tájékoztatja a napirendekről a bizottságok elnökeit, akik döntenek a bizottság összehívásának szükségességéről és a bizottsági ülés napirendjeiről. 

15. A képviselő-testületi ülésen meghívottak és jogaik

18.§ (1) A képviselő-testület és bizottságai üléseire – figyelemmel az (4) bekezdésben meghatározott kivételre -  a meghívó és az előterjesztés megküldésével meg kell hívni:

a)  a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, aljegyzőt, ,

c)  a helyi médiák képviselőit.

 (2) A képviselő-testület és bizottságai ülésére a meghívó és az előterjesztés megküldésével szükség szerint meg lehet hívni:

1. a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
2. az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjait, bizottságaikat érintő napirend    

      tárgyalására,

b) a napirendi pontok tárgyában érintett önkormányzati intézmények vezetőit, illetve az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőit,

d)   a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,

e) akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához      elengedhetetlenül szükséges.

(3) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesz részt a polgármester és a települési képviselő.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

a) jegyző, aljegyző,

b) az egyes napirendi pontok előadói,

c) meghívott szakértők,

d) bármely állampolgár.

16. Határozatképesség

19.§ (1) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon, a rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten – új meghívó kiküldésével - össze kell hívni.

(2) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen  új napirendek csak sürgősségi indítványként vehetők fel.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni.

(4) A határozatképesség vizsgálata nem csak az ülések megnyitásánál, hanem valamennyi döntéshozatalnál folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyveknek tartalmazni kell.

17.  A képviselő-testületi ülés napirendjeinek meghatározása

20. § (1) A képviselő-testület, a polgármester által  meghívóban előterjesztett napirendi javaslatáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Új napirend felvételére - az SZMSZ-ben meghatározott sürgősségi indítvány keretében -, a  képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt  is lehet javaslatot tenni.

 (3) Az új napirendi pont felvételére  a polgármester, illetve  bármely képviselő, a napirendi pont tárgyalásnak elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, illetve az előterjesztő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell.

(4) A napirendhez nem kapcsolódó hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az ülés elején kell jelezni.

18. Napirendek tárgyalásának sorrendje

21. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat, pedig a beszámolót, tájékoztatót, illetve interpellációt. A tárgysorozatot a kérdések, bejelentések zárják le.

(2) Az SZMSZ-t érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat, továbbá a munka- és gazdasági programot, valamint Ács város közép- és hosszú távú szakmai koncepcióit bemutató előterjesztéseket elsőként kell megtárgyalni. A képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet, a napirend tárgysorozatát felcserélheti.

(3) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta és az arra vonatkozó döntést meghozta vagy a döntést elhalasztotta.

19. Kötelező napirendek

22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

a) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok          végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,

b) interpellációk,

c) egyebek (kérdések, bejelentések).

(2) A képviselő-testület minden évben köteles munkatervébe és az adott képviselő-testületi ülés napirendjére felvenni a költségvetés meghatározására, zárszámadására vonatkozó rendeleti javaslatot, továbbá a költségvetés időarányos végrehajtását, az éves munkaterv és ellenőrzési program meghatározására irányuló javaslatot, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámolót, a Komárom – Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként a társulás munkájáról szóló beszámolót.

(3) Az önkormányzat bizottságai, intézményei és a polgármesteri hivatal évente szintén számot adnak munkájukról a képviselő-testület ülésén.

20. Előterjesztés benyújtásának szabályai

23. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést, beszámolót vagy tájékoztatót lehet benyújtani.

(2) Előterjesztésnek minősül az a tárgyalni rendelt téma, amelyet a képviselő-testület ülését megelőzően  - az SZMSZ-ben rögzített határidőig -  terjesztett elő az arra jogosult.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatív javaslatok indokait és azok várható hatásait,

d) döntési (rendeleti, határozati) javaslatot,

e) szükség szerint határidő és felelős megjelölését.

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosult vagy kötelezett, az ülés előtt legalább az ülést megelőző hét hétfőig a polgármesterhez nyújtja be.

(5) az ülést megelőző hét hétfőjét követően, de maximum a képviselő-testület ülését megelőző 3. napig is benyújthatók a nem tervezhető, de döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések. 

(6) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra vagy kivételesen szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés kivételesen akkor alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel, a képviselő-testület által ésszerűen elbírálható.

21. Előterjesztéshez kapcsolódó felelősségi viszonyok

24. (1) Az előterjesztéshez melléklet csatolható. A döntés végrehajtásáért lehetőleg egy felelőst kell megjelölni.

 (2) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a bizottságok elnöke bizottsági határozat alapján,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző, aljegyző,

e) a jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal köztisztviselője,

f) a polgármester megbízásából az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

g) a Helyi Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete,

h) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(3) Az előterjesztések előkészítéséért, a munkatervben meghatározott időben történő leadásáért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.

(4) A munkatervben nem szereplő előterjesztések képviselő-testület elé viteléhez a polgármester engedélye szükséges, aki az engedélyezéssel egyidejűleg az előterjesztést kiadhatja valamely bizottságnak (bizottságoknak) megtárgyalásra és véleményezésre.

(5) Az előterjesztéseket az előzetes egyeztetések után a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálatra be kell nyújtani.

22. Beszámoló, tájékoztató

25. § (1) A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani valamely feladat elvégzéséről, valamely szervezet tevékenységéről. Minden egyéb esetben a tájékoztató megnevezést kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az elé beterjesztett beszámolót és tájékoztatót egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal,  fogadja el.

 (4) A beszámoló és a tájékoztató  egyéb követelményeivel kapcsolatban a 20. § és a 21.§ -ban foglaltak az irányadók. 

23. Az előterjesztés kijavítása, kiegészítése

26.§ (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása bizottsági tárgyalása és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítéseknek is helye van, ha a rendelet vagy határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a szabályozás jogszabály értelmében kötelező vagy nem testesítette meg a képviselő-testület jogszabály által nem szabályozott helyi közügyekben kifejteni kívánt szabályozási akaratát.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a testületi ülésen szóban vagy az ülés napjáig beérkezően írásban köteles kiegészíteni, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, elírás történt az előterjesztésben, rendeleti vagy határozati javaslatban.

(3) Az előterjesztések kiegészítése, módosítása, kijavítása iránt - azok bizottsági előzetes tárgyalása után - a polgármester és a bizottság elnöke rendelkezik és a testületi ülés napján a bizottságok javaslataival, véleményével ellátott anyagot „kiegészítő anyag” címen a testületi tagok és az előterjesztők rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben előkészítetlenség, szakmai indokok vagy törvénysértés gyanúja miatt az illetékes bizottság az előterjesztés testületi tárgyalását nem javasolja és ezzel a véleménnyel a polgármester egyetért az előterjesztés testületi tárgyalására nem kerülhet sor. A törvénysértés gyanúja kérdésében a jegyzőt meg kell hallgatni.

24. Sürgősségi indítvány

 27.§ (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt legkésőbb 1 órával írásban nyújtható be az ülés elnökénél. Sürgősségi indítványt a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester,  a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Ha az ülés elnöke vagy valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(3) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, a képviselő-testület dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható. 

25. Módosító javaslat

28. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat az elnök, szükség esetén a tárgy szerint illetékes vagy a képviselő-testület által kijelölt bizottsággal véleményezteti. A bizottsági vélemény kialakulásáig az elnök tárgyalási szünetet rendel el.

(3) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

(4) Szavazás elrendelésekor mindig a módosító javaslatot kell először szavazásra bocsátani.

26. Bizottsági ajánlás

29.§ (1) A képviselő-testület bizottsága a polgármester által részére kiadott rendeleti vagy határozati javaslathoz külön írásos szakmai értekezést, ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményeket is.

27. Az ülés vezetése, a napirendek vitája

30.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester,  mint a képviselő-testület elnöke – a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - az Ügyrendi Bizottság  Elnöke (a továbbiakban mindezek együtt: elnök) vezeti.

(2) Az elnök állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, valamint szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(3) Az elnök az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják. Erről a képviselő-testület napirendi pontjainak elfogadásánál leírtak az irányadók.

(4) A hozzászólások sorrendiségét  az elnök jogosult meghatározni.

(5) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, valamint a jegyző kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

31. § (1) A szavazati, illetve tanácskozási joggal rendelkezők, valamint a nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a napirend tárgyalása kapcsán az elnök engedélye alapján szólalhatnak fel.

(2) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(3) Az ülés elnökét bármikor megilleti a felszólalás joga.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés elnöke köteles tárgyra térésre felszólítani. Erre az elnököt a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól köteles megvonni a szót.

(5) Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül meg kell adni a szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Ügyrendi kérdésnek minősül a tárgyalási szünet elrendelésére irányuló javaslat is. 

28.  A vita lezárása

32. § (1) A vita lezárása előtt az elnök összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér az eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.

(2) A vita lezárása után az elnök vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.   

29. Szavazás rendje

33. § (1) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy az SZMSZ-ben előírt feltételeiről.

(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(3) Ha a polgármester, bármelyik képviselő, jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület határozattal a döntést elhalasztja vagy a tárgyban illetékes bizottságot az Ügyrendi Bizottsággal együttes - kodifikációs korrekcióra kérheti fel. A bizottsági javaslatig az elnök tárgyalási szünetet rendel el. A bizottságok korrekciós javaslata után a képviselő-testület szavaz a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről, sikertelen kodifikációs korrekció esetén a döntést elhalasztja.

(4) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos.

(5) A szavazás módjának megválasztását  adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz. 

    30. A nyílt  szavazás

34. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaz.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

31. A név szerinti szavazás

35.§ (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők, érthető, hangos  "igen", "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni. 

32. Titkos szavazás

36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással választja meg tagjai közül az alpolgármestereket, továbbá  titkos szavazással  nevezi ki a jegyzőt és az aljegyzőt.

(2) A titkos szavazás külön erre a célra készített szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság (akadályoztatása esetén 3 tagú ad hoc szavazatszámláló bizottság) jár el.

37. § (1) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról külön  jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen  felmerült egyéb körülményeket,

d) a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat,

e) a szavazás eredményét.

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

33. Minősített többség

38. § (1) A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges az Ötv. 50.§-ban foglaltakon túl:

 a)  idegen vagyonnal kapcsolatos  kötelezettségek vállalásához,

b) hitelfelvételhez,

c) gazdasági társaságba vitt önkormányzati vagyont érintő minden olyan döntéshez, mely

   a gazdasági társaságokról szóló törvény vagy társasági szerződés, alapító okirat szerint  

   kizárólagos taggyűlési hatáskör,

d) az önkormányzati vagyon megterheléséhez,

e) a településrendezési terv elfogadásához,

f) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,

g)  külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

   nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, testvérvárosi kapcsolat

   létesítéséhez, felmondásához,

h) a  képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

i) a  települési képviselő, polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,

j) a települési képviselő, polgármester vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos 

   döntéshez,

k) díszpolgári cím, önkormányzat által alapított kitüntetés adományozásához,

    megvonásához,

l)  közfeladat ellátásához rendelt vagyon elvonásához,

m)  sürgősségi indítvány elfogadásához,

n)  a munka- és gazdasági program középtávú szakmai koncepciók, városfejlesztési

     koncepciók elfogadásához,

o)  forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé

     nyilvánításához,

p)  helyi népszavazás kiírásához.

34. A képviselő-testület döntései

39. § (1)A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a  döntéshozatal bármely képviselő vagy a polgármester, alpolgármester indítványára megismételhető.

(3) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

35. A képviselő-testület határozata

40. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatát a polgármester írja alá.

36. A képviselő-testület rendelet előkészítése

41.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)   a képviselő-testület bármely tagja,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a helyi kisebbségi önkormányzat,

d) a polgármester, alpolgármester

e) a jegyző.

42. § (1) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezet előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.

(2)  A rendelet-tervezet tárgyalásra való előkészítése során, a témában illetékes bizottságok megvitatják, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén.

43. § (1) A javaslatot a kezdeményezéstől számított legkésőbb 90 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni. 

(2) Az előterjesztő vagy az ülés elnöke indítványozhatja, hogy a rendelet-tervezet tárgyalása általános és részletes vita lefolytatásában történjen. E kérdéskörben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(3) Rendelet-tervezethez módosító indítvány az ezt tárgyaló képviselő-testületi ülésre írásban és szóban is tehető.

                                                                  37. A rendelet kihirdetése

44. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel - ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetésének napja megegyezik a kifüggesztés napjával.

(2) A helyben szokásos módozatok Ács városában: a Városi televízió képújságában valamint a polgármesteri hivatalban történő megjelenítés vagy a rendelet tárgyára és a megtekintés lehetőségének helyére felhívás, illetve az önkormányzat honlapján történő megjelenítés.

(3) Az önkormányzat rendeleteinek, egy-egy példányát a városi könyvtár és a polgármesteri hivatal titkárságán is el kell helyezni, hogy mindenkor hozzáférhetővé váljon.

                                                                             38. Interpelláció

45. § (1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak rendes testületi ülésre terjeszthető elő.

(2) Az ülést megelőző legalább 3 nappal benyújtott írásbeli interpellációra – amely tartalmazza az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát és a kérdezett személy megjelölését -  lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni.

(3) Az ülés napján írásban vagy az ülésen szóban előterjesztett interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A válasz elfogadása tárgyában a képviselő-testületi ülés dönt. Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását kell elrendelni. A részletes kivizsgálásba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(6) A képviselő-testület döntése alapján a részletes kivizsgálást a polgármester vezeti. A kivizsgálás eredményéről a képviselő-testület legközelebbi ülését tájékoztatni kell.

39. Kérdés

46. § (1) A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, bizottsági elnökökhöz és tagokhoz, azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.  

                                                  40. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

47.§ (1) A képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban, az ülést követő  8 napon belül.

(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül, amelyeket a képviselő-testület megbízatásának lejártát követő 1 évig meg kell őrizni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) a tárgyalt írásos előterjesztések, rendeletek, javaslatok, interpellációk,

c) jelenléti ív,

d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele.

(4) A képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény, tanácskozás rész szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a polgármesteri hivatal kezeli, évente bekötteti. 

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

41. A bizottságok feladata, működése

48. § (1) A képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott – egymással mellérendeltségi viszonyban lévő - szervei.

(2) Az egyes bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület bizottságaira átruházott hatáskörei listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok jelen szabályozásban megállapított általános szervezeti és működési szabályok keretein túl ügyrendjüket saját maguk  is szabályozhatják.

(5) A képviselő-testület munkatervében meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottságnak kell benyújtani, továbbá azokat is, melyek csak előzetes bizottsági állásfoglalás mellett nyújthatók be és tárgyalhatók.

49.§ (1) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről, a – bizottsági tagoknak szóló - meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, aljegyzőt és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.

(2) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(4) A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület ülésének szabályai az irányadók.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A  bizottsági ülésről – a Mötv.-ben meghatározottak szerint -  készült kivonatos jegyzőkönyveket az ülést követő 8 napon belül kell elkészíteni.

42. A bizottsági szerkezet

50. § (1) Ács Város Képviselő-testülete mellett a következő állandó önkormányzati bizottságok működnek:

a) Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság   5 fő (ebből 2 fő külső szakember)        b) Ügyrendi Bizottság                                      4 fő (ebből 1 fő külső szakember)

c) Oktatási, Művelődési és Sportbizottság       5 fő (ebből 2 fő külső szakember)

            d) Családsegítő és Egészségügyi Bizottság                   5 fő (ebből 2 fő külső szakember)

51. § (1) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, külső szakember csak egy állandó bizottságba választható meg.

(2) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása biztosítása érdekében állandó, és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat alakíthat.

(3) A bizottságok tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottságok munkáját szakmai tanácsadó testületek segíthetik, melyek megalakítását, számát, összetételét az érintett bizottság szabadon határozhatja meg.

(4) A bizottságok - nem képviselő - szakember tagjait a képviselő-testület, a bizottság elnöke véleményének figyelembevételével választja meg.

52.§ (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátásra hozhat létre, amely feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

(2) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

(3) A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak, ha több bizottság feladatkörét érintő ügyben járnak el. Az együttes ülést az érintett bizottságok elnökei közös meghívóval hívják össze, amelyet minden érintett bizottság elnöke aláír.

(4) Az együttes bizottsági ülésen a bizottságok döntéseiket külön-külön hozzák meg.

V. Fejezet

Nemzetiségi önkormányzat

43. A nemzetiségi önkormányzat működése

53. § (1) A  nemzetiségi önkormányzatok saját  hatáskörükben,  a nemzetiségi önkormányzat határozatával állapítják meg költségvetésüket, zárszámadásukat, valamint a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.  

 (2) Ács Város Önkormányzata biztosítja az önkormányzat területén működő települési  nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot.

(3) Az Ácson megválasztott nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. 

44. A kisebbségi önkormányzat és Ács Város önkormányzatának kapcsolata

54. § (1) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület  döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat  a működéséhez  biztosított hozzájárulást.

 (3) Ács Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattal a jogszabályokból, illetve jelen SZMSZ-ből adódó részletes együttműködési szabályokat külön együttműködési megállapodásban rögzíti.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

45. A polgármester

55.§ (1) Ács város polgármestere megbízatását főállású munkaviszonyban álló tisztségviselőként látja el.

(2)  A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3)       A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

(4) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül az alábbiakban a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

a) Folyamatban lévő beruházás esetén minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatot vagy annak vagyonát károsodástól óvja meg, ill a beruházás eredményes befejezéséhez szükséges, a beruházást elhatározó képviselő-testületi döntés keretei között.

b) A település működésével, működtetésével összefüggő minden olyan kérdésben, amellyel  károsodástól óvja meg az önkormányzatot vagy annak vagyonát.

46. Az alpolgármester

56.§ Ács Város Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

VII. Fejezet

Jegyző, Aljegyző

47. Jegyző, aljegyző

57.§ (1) A jegyző a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a polgármester működése, döntéshozatala során észlelt törvénysértés tényét, törvénysértés tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelzi a törvénysértő önkormányzati szervnek, felszólítva a törvényes döntés meghozatalára vagy a törvényes működés helyreállítására.

(2) A jegyző a felszólításban megjelöli a konkrét törvénysértő döntést vagy működési mozzanatot, annak jogszabályi alapját, valamint a jogszerű döntés, működés helyreállításának jogi hátterét, kereteit.

(3) A polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására egy aljegyzőt nevez ki.

(4)A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása miatt – legfeljebb hat hónap időtartamra – az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

VIII. Fejezet

Közmeghallgatás, lakossági fórumok

48. A közmeghallgatás és lakossági fórumok összehívásának és megtartásának szabályai

58.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart:

a)     ha a képviselő-testület előzetesen úgy döntött,

b)    ha a megválasztott települési képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével.

(3) A közmeghallgatás napirendjét a helyben szokásos módokon kell közzétenni.

(4) A közmeghallgatást a testület üléstermében vagy arra alkalmas önkormányzati intézményekben kell megtartani.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(6) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát  megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 30 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni.

49.  Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

59. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

IX. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

50. Az önkormányzat vagyona feletti jogok szabályozása

60.§ (1) A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - külön rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a)  forgalomképtelen vagyontárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

61.§ Ács Város kisebbségi önkormányzata a számára átadott önkormányzati vagyont szabadon használhatja, de köteles állagát megőrizni és a rendeltetésellenes használat által okozott károkat megtéríteni.

51. Az önkormányzat gazdálkodása

62.§ A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetés rendeletben kell megjeleníteni.

X. Fejezet

A polgármesteri hivatal

52. A polgármesteri hivatal szervezeti felépítése

 63. § A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését a 4. melléklet tartalmazza.

53. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadása és munkarendje

 64. § A polgármesteri hivatal ügyfélfogadását és munkarendjét az 5. melléklet tartalmazza.

54. A közterület felügyelet ügyfélfogadása és munkarendje

65.§ A közterület felügyelet ügyfélfogadását és munkarendjét a 6. melléklet tartalmazza.

55. Törzskönyvi bejegyzés

66.§ A törzskönyvi bejezéshez szükséges adatokat a 7. melléklet tartalmazza.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

 67. § Ez a rendelet a közzétételt követő napon lép hatályba.

68. § Hatályát veszti Ács Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2010. (X.29.) önkormányzati rendelete.

                 Dr. Malomsoki István                                                       Lakatos Béla

                              jegyző                                                                     polgármester