Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2019. (X.24..) önkormányzati rendelete

Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Ács Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következetőket rendeli el:

1§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ács Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye és pontos címe: 2941 Ács, Gyár utca 23.

2941 Ács, Pf.:8.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.acs-varos.hu

(4) Az önkormányzat illetékességi területe Ács Város közigazgatási területére terjed ki.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Ács Város Önkormányzatának képviselő-testülete.

(6) Az önkormányzati polgármesteri hivatalának elnevezése: Ácsi Polgármesteri Hivatal

2§ (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A jelképek és azok használatát külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön önkormányzati rendeletet alkot.

3§ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az Ácsi Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulás látja el.

4§ (1) Ács Város Önkormányzata Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Ács város ismertségének és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvérvárosi szerződéseket köt. Nemzetközi, testvérvárosi szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(2) Ács testvérvárosa:

- Csallóközaranyos (Szlovákia)

- Olasztelek (Románia)

5§ (1)Ács Város Önkormányzata a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás Tagja Almásfüzitő, Bana, Bábolna, Csém, Kisigmánd, Komárom, Mocsa és Nagyigmánd mellett.

(2) Ács Város Önkormányzata a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja Győr-Moson-Sopron, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom megyék 111 települése mellett.

6§ A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42§-ában felsoroltakon túlmenően:

a) munkatervének meghatározása

b) önkormányzati ingatlanok elidegenítése

7§ (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesületekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.

(2) Az önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzíti az (1) bekezdésben említett együttműködés kereteit, valamint ezen szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja a képviselő-testület és bizottságai ülésére.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal.

(4) A (3) bekezdésben említett együttműködés keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.

8§ A képviselő-testület száma 8 fő képviselő és a főállású polgármester.

9§(1)A képviselő-testület működésének alapja a különböző stratégiai programok végrehajtását célzó munkaterv.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv alapján tartja, amelyet a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésig állapít meg.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, s terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elő.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b) a napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjének megjelölését,

c) az előterjesztések elkészítésének határidejét, felelőseit.

(5) A képviselő-testület a munkatervében július hónapra szüntetet állapít meg.

10§ (1) A képviselő-testület ülésein fejti ki tevékenységét, valamint működését és hatásköreit is ott gyakorolja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

11§ (1) A képviselő-testület rendes ülését havonta egy alkalommal – kivéve július hónap - kell összehívni.

(2) A képviselő-testület üléseit az Ácsi Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, de indokolt esetben bárhol kihelyezett ülést tarthat.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésének összehívását legalább az ülés előtt 2 nappal megelőzően elektronikus úton meghívóval teljesíti, melyet a polgármesteri hivatal honlapján is nyilvánosságra kell hozni. A képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a meghívottakhoz, úgy hogy azok a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 2 nappal korábban megkapják.

(4) Nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt rendes testületi ülés előterjesztését szintén közzé kell tenni a polgármesteri hivatal hivatalos honlapján a testületi ülés előtt legalább 2 nappal.

12§ (1) A munkatervben meghatározott időponton kívül összehívott képviselő-testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Ezekben az esetekben a polgármester az ülés időpontját elektronikus meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki, amelyet, a meghívottakhoz az ülést megelőzően legalább 24 órával korábban el kell juttatni.

(3) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

13§ (1) A képviselő-testület esetenként – nemzeti, városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására – ünnepi ülést tart.

(2) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.

(3) Ünnepi ülésre a képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

14§ (1)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Önkormányzat Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A meghívón fel kell tüntetni a ülés helyét, idejét, a megtárgyalni kívánt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, illetve mely napirendek kerülnek zárt ülésen tárgyalásra, az ülést összehívó nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) A meghívót az ülés összehívására jogosult elnök írja alá

(4) Amennyiben a polgármester a meghívóban zárt ülést javasol vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező –a zárt ülésen való tárgyalási javaslat meghívón történő feltüntetése mellett- az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó képviselő és nem képviselő (külsős) bizottsági tagjai részére kézbesíthető..

(5) A képviselő-testületi ülés meghívójának elkészülte után a polgármesteri hivatal tájékoztatja a napirendekről a bizottságok elnökeit, akik döntenek a bizottság összehívásának szükségességéről és a bizottsági ülés napirendjeiről.

15§ (1) A képviselő-testület és bizottságai üléseire – figyelemmel a (3) bekezdésben meghatározott kivételekre –a meghívó és az előterjesztés megküldésével meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a helyi médiák képviselőit.

(2) A képviselő-testület és bizottságai ülésére a meghívó és az előterjesztés megküldésével szükség szerint meg kell hívni:

a) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

b) az önkormányzati bizottságok nem képviselő (külsős) tagjait, bizottságaikat érintő napirend tárgyalására,

c) a napirendi pontok tárgyában érintett önkormányzati intézmények vezetőit, illetve az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőit,

d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, továbbá

e) akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

(3) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesz részt a polgármester és a települési képviselő.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

a) jegyző, aljegyző,

b) az egyes napirendi pontok előadói,

c) meghívott szakértők.

16§ (1) Az elnök állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, valamint szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(2) Az elnök az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják.

(3) A hozzászólások sorrendiségét az elnök jogosult meghatározni.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület és a jegyző kérdéseket intézhet. A bizottságok elnökei vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni.

17§ (1) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(2) Az ülés elnökét bármikor megilleti a felszólalás joga.

18§(1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a. gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,

b. megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,

c. megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,

d. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik megvonhatja a szót; akitől a szót megvonták, az adott ülésen, ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

e. megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, akitől a szót megvonták, az adott ülésen, ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

f. a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az adott ülésen, ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

g. rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

h. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

i. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

19§ (1)A határozatképesség vizsgálata nem csak az ülések megnyitásánál, hanem valamennyi döntéshozatalnál folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyveknek tartalmazni kell.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon, a rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten – új meghívó küldésével- össze kell hívni.

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen új napirendek csak sürgősségi indítványként vehetők fel.

(4) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya miatt – ha két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat beruházásokkal, felújításokkal, karbantartásokkal kapcsolatos ügyekben, továbbá folyamatban lévő pályázatokkal kapcsolatosan.

20§ (1) A képviselő-testület, a polgármester által meghívóban előterjesztett napirendi javaslatáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Új napirend felvételére, a képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt is lehet javaslatot tenni.

(3) Az új napirendi pont felvételére a polgármester, illetve bármely képviselő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, illetve az előterjesztő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell.

(4) A napirendhez nem kapcsolódó közérdekű hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az egyebek napirendi pont keretében kell tárgyalni.

21§ (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. Főszabály szerint a sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat, pedig a beszámolót, tájékoztatót, illetve interpellációt. A tárgysorozatot a kérdések, bejelentések zárják le.

(2) Az SZMSZ-t érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat, továbbá a munka- és gazdasági programot, valamint Ács város közép- és hosszú távú szakmai koncepcióit bemutató előterjesztéseket elsőként kell megtárgyalni. A képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet, a napirend tárgysorozatát felcserélheti.

(3) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta és az arra vonatkozó döntést meghozta vagy a döntést elhalasztotta.

22§ (1) A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

a) a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,

b) interpellációk,

c) egyebek (kérdések, bejelentések).

(2) A képviselő-testület minden évben köteles munkatervébe és az adott képviselő-testületi ülés napirendjére felvenni a költségvetés meghatározására, zárszámadására vonatkozó rendeleti javaslatot, továbbá a költségvetés időarányos végrehajtását, az éves munkaterv és ellenőrzési program meghatározására irányuló javaslatot, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámolót, a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás tagjaként a társulás munkájáról szóló beszámolót.

(3) Az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal évente szintén számot adnak munkájukról a képviselő-testület ülésén.

23§ (1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli dokumentum;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottságok elnöke bizottsági határozatok alapján,

d) bármelyik képviselő,

e) a jegyző, aljegyző,

f) a jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal közszolgálati tisztviselője,

g) a polgármester megbízásából az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a helyi Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete,

i) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosult vagy kötelezett, az ülés előtt legalább 10 nappal a polgármesterhez nyújtja be.

(4) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra vagy kivételesen szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés azonnali intézkedést igénylő esetben alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel, a képviselő-testület által ésszerűen elbírálható.

(5) A munkatervben nem szereplő előterjesztések képviselő-testület elé viteléhez a polgármester engedélye szükséges, aki az engedélyezéssel egyidejűleg az előterjesztést kiadhatja valamely bizottságnak (bizottságoknak) megtárgyalásra és véleményezésre.

(6) Az előterjesztéseket az előzetes egyeztetések után ellenőrzésre be kell nyújtani a jegyzőnek.

24§ Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti vagy kijavítja, ha azt az anyag leadása bizottsági tárgyalása és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.

25§ A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani előre meghatározott feladat elvégzéséről, a megbízott szervezet tevékenységéről. Minden egyéb esetben a tájékoztató megnevezést kell alkalmazni.

26§ (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt legkésőbb 1 órával írásban (vagy szóban) nyújtható be az ülés elnökénél. Sürgősségi indítványt a bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Ha az ülés elnöke vagy valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(3) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozna, a képviselő-testület dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható.

27§ (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

(3) Szavazás elrendelésekor mindig a módosító javaslatot kell először szavazásra bocsátani.

28§ (1) A vita lezárása előtt az elnök összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér az eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.

(2) A vita lezárása után az elnök vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye

29§(1) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy az SZMSZ-ben előírt feltételeiről.

(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(4) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt, név szerinti vagy titkos.

(5) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

(6) Szavazategyenlőség esetén a polgármester javaslatára, szünet elrendelését követően ismételten, egy alkalommal szavazásra bocsátható a döntési javaslat.

Amennyiben a megismételt szavazás eredménye is egyenlő, úgy a döntési javaslatot a következő testületi ülésen, legfeljebb 8 napon belül, ismételten napirendre kell tűzni.

30§(1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaz.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

31§(1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők, érthető, hangos "igen", "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(2) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

32§ (1) A képviselő-testület titkos szavazással választja meg tagjai közül az alpolgármestert.

(2) A titkos szavazás külön erre a célra készített szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál 3 tagú ad hoc szavazatszámláló bizottság jár el, aki elnökét saját tagjai közül választja.

33§ (1) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

(2) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült egyéb körülményeket,

d) a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat,

e) a szavazás eredményét.

(3) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz

34§A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

a)idegen vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek vállalásához,

b) hitelfelvételhez,

c) gazdasági társaságba vitt önkormányzati vagyont érintő minden olyan döntéshez,mely a gazdasági társaságokról szóló törvény vagy társasági szerződés, alapító okirat szerint kizárólagos taggyűlési hatáskör,

d) az önkormányzati vagyon megterheléséhez,

e) a településrendezési terv elfogadásához,

f) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,

g)külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, testvérvárosi kapcsolat létesítéséhez, felmondásához,

h) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

i) a települési képviselő, nem képviselő (külsős) bizottsági tag, polgármester

összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez,

j) a települési képviselő, nem képviselő (külsős) bizottsági tag, polgármester

vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez,

k) díszpolgári cím, önkormányzat által alapított kitüntetés adományozásához,

megvonásához,

l)közfeladat ellátásához rendelt vagyon elvonásához,

m)a munka- és gazdasági program középtávú szakmai koncepciók, városfejlesztési

koncepciók elfogadásához,

n)forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé

nyilvánításához.

35§(1)A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) Amennyiben a döntéshozatal során a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a döntéshozatal bármely képviselő vagy a polgármester, alpolgármester indítványára megismételhető.

(3) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

36§(1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A§-142/C§ vonatkoznak.

37§(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)a képviselő-testület bármely tagja,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat,

d) a polgármester, alpolgármester

e) a jegyző, aljegyző.

38§A rendelet-tervezet tárgyalásra való előkészítése során, a témában illetékes bizottságok megvitatják, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén.

39§(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel - ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetésének napja megegyezik a kifüggesztés napjával.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek, egy példányát a polgármesteri hivatal titkárságán is el kell helyezni, hogy mindenkor hozzáférhetővé váljon.

40§(1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak rendes testületi ülésre terjeszthető elő.

(2) Az ülést megelőző legalább 3 nappal benyújtott írásbeli interpellációra – amely tartalmazza az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát és a kérdezett személy megjelölését -lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni.

(3) Az ülés napján írásban vagy az ülésen szóban előterjesztett interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A válasz elfogadása tárgyában a képviselő-testületi ülés dönt. Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását kell elrendelni. A részletes kivizsgálásba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(6) A képviselő-testület döntése alapján a részletes kivizsgálást a polgármester vezeti. A kivizsgálás eredményéről a képviselő-testület legközelebbi ülését tájékoztatni kell.

41§A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, bizottsági elnökökhöz és tagokhoz, azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.

42§(1) A képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban, az ülést követő 8 napon belül.

(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül, amelyeket a képviselő-testület megbízatásának lejártát követő 1 évig meg kell őrizni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) a tárgyalt írásos előterjesztések, rendeletek, javaslatok, interpellációk,

c) jelenléti ív,

d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele.

(4) A képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a polgármesteri hivatal kezeli, évente bekötteti.

43§(1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit - beleértve a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait - díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet. A képviselő szakmai kérdéssel a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője útján a polgármesterhez fordulhat.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a testületi-ülésen, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a testület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyon-nyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester vagy bármely javaslatára a testüket dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

44§ (1) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint a bizottsági tagságáért, külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(2) A képviselő, a testületi ülésről távolmaradása esetén egyhavi tiszteletdíjától elesik, évente a harmadik és minden további hiányzás esetén, kivéve az (4) bekezdésben foglaltakat. A képviselő a hiányzást a polgármester felé köteles előzetesen bejelenteni.

(3) A bizottsági tag, a bizottsági ülésről távolmaradása esetén egyhavi bizottsági tagságért járó tiszteletdíjától elesik, évente a harmadik és minden további hiányzás esetén, kivéve az (4) bekezdésben foglaltakat. A bizottsági tag a hiányzást a bizottság elnöke felé köteles előzetesen bejelenteni.

(4) A távolmaradás idejébe nem számítható be

a) azon időtartam, amikor a testületet képviseli,

b) állampolgári kötelezettségének teljesítésének ideje,

c) kórházi zárójelentés igazoltan a kórházi ellátás ideje vagy orvosi igazolással igazoltan betegség ideje és

d) halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan a hozzátartozó halála miatti távolmaradás.

(5) Az a képviselő, aki

a) a testületi ülés méltóságát sérti, vagy

b) a képviselő-testület tagját sértő kifejezéssel illeti,

ha a sértő kijelentést a megsértett személy vagy a polgármester felszólítására rögtön vissza nem vonja a képviselői havi bruttó tiszteletdíj 30%-ával egyező bírsággal sújtható.

(6) A rendbírság összegéről a polgármester azonnal dönt. A rendbírság megfizetésének határideje a döntéstől számított 30 nap. Ha lehetőség van rá, a képviselő tiszteletdíjából levonható.

(7) Az 44§ (1)-(6) bekezdés szabályait az önkormányzati bizottsági ülésekre is alkalmazni kell.

45§Az egyes bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

46§ (1) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről, a – bizottsági tagoknak szóló - meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, aljegyzőt és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.

(2) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(4) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívására és vezetésére a bizottság korelnöke jogosult.

(4) A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület ülésének szabályai az irányadók.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A bizottsági ülésről – a Mötv.-ben meghatározottak szerint - készült kivonatos jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni.

47§(1) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása biztosítása érdekében állandó, és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat alakíthat.

(2) Ács Város Képviselő-testülete mellett a következő állandó önkormányzati bizottságok működnek:

a) Pénzügyi Bizottság 7fő (ebből 3 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag)

b) Ügyrendi Bizottság 5fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag)

c) Humán Erőforrás Bizottság 5fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag)

48§(1) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, nem képviselő (külsős) tag csak egy állandó bizottságba választható meg.

(2) A bizottsági ülést az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatás esetén helyettesítésére az elnökhelyettes jogosult. Az elnökhelyettes a bizottság korelnöke.

(3) A bizottságok tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet.

49§ (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátásra hozhat létre, amely feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

(2) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

(3) A képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak, ha több bizottság feladatkörét érintő ügyben járnak el. Az együttes ülést az érintett bizottságok elnökei közös meghívóval hívják össze, amelyet minden érintett bizottság elnöke aláír.

(4) Az együttes bizottsági ülésen a bizottságok döntéseiket külön-külön hozzák meg.

50§(1) A nemzetiségi önkormányzatok saját hatáskörükben, a nemzetiségi önkormányzat határozatával állapítják meg költségvetésüket, zárszámadásukat, valamint a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

(2) Ács Város Önkormányzata biztosítja az önkormányzat területén működő települési nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot.

(3) Az Ácson megválasztott nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

51§(1) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat a működéséhez biztosított hozzájárulást.

(3) Ács Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattal a jogszabályokból, illetve jelen SZMSZ-ből adódó részletes együttműködési szabályokat külön együttműködési megállapodásban rögzíti.

52§(1) Ács város polgármestere megbízatását főállású munkaviszonyban álló tisztségviselőként látja el.

(2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

(4) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül az alábbiakban a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

a) Folyamatban lévő beruházás esetén minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatot vagy annak vagyonát károsodástól óvja meg, illetve a beruházás eredményes befejezéséhez szükséges, a beruházást elhatározó képviselő-testületi döntés keretei között.

b) A település működésével, működtetésével összefüggő minden olyan kérdésben, amellyel károsodástól óvja meg az önkormányzatot vagy annak vagyonát.

53§Ács Város Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

54§(1) A jegyző a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a polgármester működése, döntéshozatala során észlelt törvénysértés tényét, törvénysértés tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelzi a törvénysértő önkormányzati szervnek, felszólítva a törvényes döntés meghozatalára vagy a törvényes működés helyreállítására.

(2) A jegyző a felszólításban megjelöli a konkrét törvénysértő döntést vagy működési mozzanatot, annak jogszabályi alapját, valamint a jogszerű döntés, működés helyreállításának jogi hátterét, kereteit.

(3) A polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására egy aljegyzőt nevez ki.

(4) A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása miatt – legfeljebb hat hónap időtartamra – az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

37.A közmeghallgatás és lakossági fórumok összehívásának és megtartásának szabályai

55§(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A képviselő-testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, valamint akkor

a) ha a képviselő-testület előzetesen úgy döntött,

b) ha a megválasztott települési képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével.

(3) A közmeghallgatás napirendjét a Polgármesteri Hivatal honlapján kell közzétenni.

(4) A közmeghallgatást a testület üléstermében vagy arra alkalmas önkormányzati intézményekben kell megtartani.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(6) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 30 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni.

56§A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

57§ (1) A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - külön rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a)forgalomképtelen vagyontárgyait,

b) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

58§ Ács Város nemzetiségi önkormányzata a számára átadott önkormányzati vagyont szabadon használhatja, de köteles állagát megőrizni és a rendeltetésellenes használat által okozott károkat megtéríteni

59§ A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetés rendeletben kell megjeleníteni

60§ Önkormányzati feladat átadását, illetve átvételét megelőzően vizsgálni kell a döntésnek az Önkormányzat kötelező, illetve önként vállalt feladatainak arányára, ezáltal a pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatását. Önként vállalt feladat csak abban az esetben vállalható, ha a vizsgálat eredményeként bizonyossággal megállapítható, hogy annak pénzügyi, finanszírozási feltételei hosszú távon biztosítottak.

61§A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza.

62§A polgármesteri hivatal ügyfélfogadását és munkarendjét az 4. melléklet tartalmazza.

63§A közterület felügyelet ügyfélfogadását és munkarendjét a 5. melléklet tartalmazza.

64§A törzskönyvi bejezéshez szükséges adatokat a 6. melléklet tartalmazza.

68§Ez a rendelet 2019 október 24-én 17 óra 34 perckorlép hatályba.

69§ Hatályát veszti Ács Város Képviselő-testületének és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014.(X.22.) sz, rendelet, valamint az SZMSZ módosításáról szóló 3/2015.(II.27.), 12/2015. (VI.12.), 15/2015.(X.30.) és a

22/2019.(VI.21.) számú önkormányzati rendeletek.

Dr. Fülesné Balogh Anita Dr. Szentirmai István

jegyző polgármester