Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 18.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2025. 06. 02Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (III. 18.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Ács Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII.törvény 57.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet 43/A (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró véleményezők, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017.(V.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § A helyi településképi rendelet célja Ács város településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) Ács területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a város Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(2) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet: Helyi védelem alatt álló objektumok listája
c) 3. melléklet: Őshonos fa- és cserjefajok listája
d) 4. melléklet: Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája
e) 5. melléklet: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, nem telepíthető növényfajok listája
4. § E rendeletben Ács területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- és természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. §1 A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében az önkormányzat Ács város területén településképi véleményezési eljárást, illetve településképi bejelentési eljárást folytat le és biztosítja a szakmai konzultáció lehetőségét.
6. § Fogalom-meghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minimum 50 %.
b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal
c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
d) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmában beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, illetve a külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelete azt nevesíti, - a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
e)2
f) Védett érték károsodása minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékének csökkenését eredményezi.
g) Természetes szín fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, vörös, fekete és ezen színek árnyalatai.
h) Természetes anyag kő, tégla, fa fém, üveg.
i) Torony jellegű építmény: kerítés kivételével az építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát.
Településkép-védelem
1. Helyi védelem
7. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed a 2. mellékletben meghatározott értékekre.
2. A helyi védelem alá helyezés, valamint a megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, vannak megszűnéséről jelen rendelet módosításával a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) A védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid elírását (dokumentáció),
d) a kezdeményezés indokolását
e) a jelenleg és amennyiben van ilyen, a tervezett használat, funkció ismertetését.
(3) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(7) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(8) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(9) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatás biztosíthat.
3. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag- és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, illetve napelem) nem helyezhető el.
Településképi követelmények
4. Településképi területek fajtái
10. § (1) Településképi szempontól meghatározó területek:
a) településközpont
b) kialakult lakóterületek
c) folyamatosan fejlődő lakóterületek
d) ipari területek
e) külterületi lakó, üdülő és volt zártkerti területek
f) természetvédelmi/tájképvédelmi szempontól kiemelten kezelendő területek.
(2) Egyéb területek.
5. Településképi szempontból meghatározó, a településközpont területére vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) Területi építészeti követelmények a településszerkezetileg értékes, településközpont településrész területére.
(2) A területen megtartandók a településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése,
b) a közterületek szélessége,
c) a kialakult telektömbök (tömbfeltárás nem megengedett).
(3) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemei:
a) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege és arányai,
b) telepszint felett legfeljebb háromszintes beépítés.
12. § (1) Egyedi építészeti követelmények új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett,
b) a 6.§ i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett,
c) a tömegformálás,
ca) építészeti minőséget tükröző,
cb) arányos,
cc) funkciójával összhangot mutató legyen.
(3) A Fő utca, Gyár utca, Komáromi utca mentén az épületek tetőidoma nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet. A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület minimum 50 %-a feletti) tető csak magastető lehet. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(4) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) a közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem vagy rejtetten helyezhetők el:
aa) klímaberendezés külső egységei,
ab) szellőző berendezések,
ac) kéménycsövek,égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével,
ad) látható módon elhelyezett vezetékek.
b) A területen az épülethomlokzaton:
ba) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el,
bb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja,
bc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
c) A területen az épülethomlokzat:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) az egyes tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett,
ce) logikát tükröző,
cf) anyaghasználatában egységességre, illeszkedésre törekvő,
cg) letisztult legyen.
(5) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép, cserepes lemezfedés vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) Az épületen vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
c) Az épületek színezésénél csak a 6.§ g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása megengedett. Egy épületen egymással harmonizáló színek vagy egy szín árnyalatai alkalmazhatók.
d) Az épület lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe alkalmazása tilos.
e) Az épületek anyaghasználata összességében:
ea) időtálló,
eb) minőséget képviselő,
ec) természetes (kő,tégla, fa),
ed) környezetétől nem elütő színű legyen.
f) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésen farostlemez, faforgácslap, OSB lap, trapézlemez anyaghasználat nem megengedett.
(6) Gerendaház, faház, illetve deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően szabad.
(8) Közterületek rendezése során:
a) Kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, a rendelet 3. melléklete szerint. A tiltott fafajtákat a 4.és az 5. melléklet tartalmazza.
b) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani és a fák szakszerű pótlását el kel végzeni.
c) Csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők, kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható.
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
(11) A területen a zöldfelületek kialakítása során az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
a) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor a telekhatártól 0,5 méterre, épülettől 2,0 méterre ültethető,
b) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méterre, épülettől 3,0 méterre ültethető,
c) egyéb fa telekhatártól 3,0 méterre, épülettől 4,0 méterre ültethető.
6. Településképi szempontból meghatározó a kialakult lakóterületekre vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Területi építészeti követelmények a településszerkezetileg értékes, kialakult lakóterületeken megtartandók a településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése,
b) a kialakult telektömbök (tömbfeltárás nem megengedett).
(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemei:
a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 méter előkerttel, oldalhatáron álló beépítés,
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege és arányai,
c) terepszint felett legfeljebb háromszintes beépítés.
14. § (1) Egyedi építészeti követelmények: új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett,
b) a területen az épületek fő tömegének megengedett tetőhajlásszöge 20-50 fok között lehet,
c) A 6.§ i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem vagy rejtetten helyezhetők el:
aa) klímaberendezés külső egységei,
ab) szellőző- berendezések,
ac) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével,
ad) látható módon elhelyezett vezetékek.
b) a területen az épülethomlokzatokon
ba) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el,
bb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja,
bc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett anyag cserépfedés, betoncserép, cserepes lemezfedés vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
c) Az épületek színezésénél csak a 6.§ g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása megengedett. Egy épületen egymással harmonizáló színek vagy egy szín árnyalatai alkalmazhatók.
d) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe alkalmazása tilos.
e) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén farostlemez, faforgácslap, OSB lap, trapézlemez anyaghasználat nem megengedett.
(5) Gerendaház, faház, illetve deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(6) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a) Kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. és az 5. melléklet tartalmazza.
b) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
c) Csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők, kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható.
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) Elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz-vagy haszonkert) kell kialakítani.
(11) A területen a zöldfelületek kialakítása során az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
a) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor a telekhatártól 0,5 méterre, épülettől 2,0 méterre ültethető,
b) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méterre, épülettől 3,0 méterre ültethető,
c) egyéb fa telekhatártól 3,0 méterre, épülettől 4,0 méterre ültethető.
7. Településképi szempontból meghatározó a folyamatosan fejlődő lakóterületekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények a településszerkezetileg értékes, folyamatosan fejlődő lakóterületeken megtartandók a településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése,
b) a kialakult telektömbök (tömbfeltárás nem megengedett).
(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemei:
a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 méter előkerttel, oldalhatáron álló beépítés.
b) Az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege és arányai.
c) A terepszint felett legfeljebb háromszintes beépítés.
16. § (1) Egyedi építészeti követelmények: új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, tetőformájának kialakításánál, homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás megengedett,
b) a területen az épületek fő tömegének megengedett tetőhajlásszöget 0-50 fok lehet,
c) a 6.§ i) pontjában meghatározott torony jellegű elhelyezés a területen nem megengedett,
d) az épület utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem alakítható ki,
e) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) a közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem vagy rejtetten helyezhetők el:
aa) klímaberendezés külső egységei,
ab) szellőző berendezések,
ac) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével,
ad) látható módon elhelyezett vezeték.
b) a területen az épülethomlokzatokon
ba) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el,
bb) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja,
bc) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetőséges.
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép, cserepes lemezfedés vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
c) Az épületek színezésénél csak a 6.§ g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása megengedett. Egy épületen egymással harmonizáló színek vagy egy szín árnyalatai alkalmazhatók.
d) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe alkalmazása tilos.
e) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén farostlemez, faforgácslap, OSB lap, trapézlemez anyaghasználat nem megengedett.
(5) Gerendaház, faház, illetve deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(6) A településkép védelme érdekében az épület földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásáról mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a)3 kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, a rendelet 3. melléklet szerint. A tiltott fajtákat a 4. és az 5. melléklet tartalmazza.
b) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
c) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők, kivételt képez el alól a diófa, amely a település utcáin jellemzői már megtalálható.
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
(11) A területen a zöldfelületek kialakítása során az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
a) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor a telekhatártól 0,5 méterre, épülettől 2,0 méterre ültethető,
b) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól 2,0 méterre, épülettől 3,0 méterre ültethető,
c) egyéb fa telekhatártól 3,0 méterre, épülettől 4,0 métere ültethető.
8. Településképi szempontból meghatározó ipari területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Egyedi építészeti követelményeket az ipari területekre: új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, tetőformájának kialakításánál, homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Az épületeknek és építményeknek illeszkedniük kell a tájba, az épület megjelenése fejezze ki annak indusztriális, tisztán funkcionális jellegét,
b) a 6.§ i) pontjában meghatározott toronyjellegű építmények elhelyezése a területen megengedett.
(3) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények homlokzati kialakításakor figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(4) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények anyaghasználatának megválasztásánál a település hagyományos építészeti karakterére.
(5) Az épületek építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet a rendelet 3. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. és az 5. melléklet tartalmazza.
(6) Az utakat, valamint vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani és növényzetük szakszerű pótlását el kell végezni.
9. Településkép szempontból meghatározó külterületi lakó-, üdülő és volt zártkerti területekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Területi építészeti követelmények a külterületi lakó-, üdülő és volt zártkerti területeken megtartandók a településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése,
b) a kialakult telektömbök (a tömbfeltárás nem megengedett).
(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemei:
a) oldalhatáron álló vagy szabadon álló beépítés,
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai,
c) terepszint felett legfeljebb kétszintes beépítés.
19. § (1) Egyedi építészeti követelmények a külterületi lakó-, üdülő és volt zártkerti területeken új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen a településkép védelme érdekében az épület, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az épületeknek illeszkedniük kell a tájba,
b) a 6.§ i) pontjában meghatározott toronyjellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények homlokzati kialakítása során figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(4) A területen a településkép védelme érdekében az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az anyaghasználat megválasztásánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére,
b) a településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén farostlemez, faforgácslap, OSB lap, trapézlemez anyaghasználat nem megengedett.
(5) Közterületek rendezése során
a) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők a rendelet 3. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. és 5. melléklet tartalmazza,
b) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani és a fák szakszerű pótlását el kell végezni,
c) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők, kivételt képez el alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható.
(6) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
10. Természetvédelmi/tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozó településképi követelmények
20. § Területi építészeti követelmények természetvédelmi/tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
21. § (1) Egyedi építészeti követelmények a külterületi lakó-, üdülő és volt zártkerti területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.) vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú, színfelület képzéssel készülhetnek.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, vörös, fekete és ezen színek árnyalatai) alkalmazhatók.
(4) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén farostlemez, faforgácslap, OSB lap, trapézlemez anyaghasználat nem megengedett.
11. Az egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények
22. § Egyedi építészi követelmények az egyéb területekre a homlokzat kialakításánál, valamint az anyaghasználat megválasztásánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
A cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, a háztartási méretű kiserőművek, klímaberendezések, elektromos és egyéb gépészeti berendezésekre (a továbbiakban együtt: berendezések) vonatkozó településképi követelmények4
23. § (1)5
(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér létesíthető.
(4)6
(5)7
24. § (1) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni.
(2) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
b) temetők területén,
c) tájképvédelmi területen.
(3) Lakóterületen elhelyezett önálló adóantenna nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb 12,0 méter.
(4) Építményekre helyezhető adóantenna az épület- épületmagasságba számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.
Szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás9
25. § (1)10 Ács város településkép-védelmi szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja Ács város területén tervezett építési tevékenységek esetén.
(2)11 A szakmai konzultációt a polgármester a települési főépítész útján látja el.
(3)12 A szakmai konzultációhoz kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, amelyhez az alábbi digitális formátumú dokumentumokat kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajzot, metszetet, érintett homlokzatokat, a megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben, a beépítésre kerülő anyagok és szerkezetek feltüntetésével,
d) színtervet, látványtervet, szükség szerint fotókat,
e) utcaképi ábrázolást amennyiben az tervezett tevékenység az utcaképben megjelenik.
(4)13 A konzultációról írott formában emlékeztető készül, az emlékeztető 15 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.
(5)14
25/A. §16 (1) Az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeken építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, illetve helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához ad településképi véleményt.
(2) A településképi véleményt a polgármester az önkormányzati főépítész véleményére alapozza.
Bejelentési eljárás, településképi kötelezés, településképi bírság17
26. § (1)18 Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
(2)19 A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani.
(3) A bejelentő a polgármester döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő első testületi ülésén hozza meg.
26/A. §20 (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében alkalmazott eszközök a településen:
a) településképi kötelezés,
b) településképi védelmi bírság.
(2) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indul. Bejelentés esetén a bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét.
b) A településképi kötelezési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.
(3) Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
a) az önkormányzat által elrendelt szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás vagy településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a szakmai konzultációról készült jegyzőkönyv megállapításától, a településképi bejelentésben vagy véleményben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályainak a be nem tartása,
d) döntés végre nem hajtása.
(4) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(5) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
(6) A településképi védelmi bírság összege:
a) természetes személyek esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 200.000 forint, legfeljebb 2.000.000 forint.
Záró rendelkezések
27. §21
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az 5. § az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § e) pontját az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (8) bekezdés a) pontja az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A IV. Fejezet címe az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdését az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § (4) bekezdését az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdését az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az V. Fejezet címét az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A VI. Fejezet címe az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdését az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A VII. Fejezet címét az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 10. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25/A. §-t az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A VII/A. Fejezet címét az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 26. § (1) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 26/A. §-t az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.