Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete
Ács Város Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 01Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete
Ács Város Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A szabályozás célja Ács Város Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályainak megalkotása rendeleti formában.
[2] Ács Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ács Város Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 2941 Ács, Gyár u. 23.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.acsvaros.hu
(4) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.
(5) Az önkormányzat működési területe: Ács város közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Ácsi Polgármesteri Hivatal.
(7) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 2941 Ács, Gyár u. 23.
2. Az önkormányzat szervei
2. § (1) Főállású polgármester
(2) Pénzügyi Bizottság
(3) Ügyrendi Bizottság
(4) Humán Erőforrás Bizottság
(5) Településfejlesztési Bizottság
(6) Jegyző
(7) Ácsi Polgármesteri Hivatal
(8) Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás
(9) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
3. Nemzetközi kapcsolatok
3. § (1) Ács Város Önkormányzata Magyarországnak, az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Ács város ismertségének és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvértelepülési szerződéseket köt. Nemzetközi, testvértelepülési szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.
(2) Ács testvértelepülései:
a) Csallóközaranyos (Szlovákia)
b) Bardóc község Olasztelek település (Románia)
c) Madar (Szlovákia).
4. Társulás
4. § (1) Ács Város Önkormányzata tagja a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulásnak Almásfűzitő, Bana, Bábolna, Csém, Kisigmánd, Komárom, Mocsa és Nagyigmánd mellett.
(2) Ács Város Önkormányzata a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja Győr-Moson-Sopron, Veszprém, valamint Komárom-Esztergom vármegyék 111 települése mellett.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
5. Az önkormányzat kizárólagos hatáskörei
5. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42 §-ában felsoroltakon túlmenően:
a) munkatervének meghatározása,
b) önkormányzati ingatlanok elidegenítése.
6. Önkormányzati együttműködés
6. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesületekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel.
(2) A képviselő-testület és bizottságai munkájának tekintetében tanácskozási joggal rendelkeznek az alábbi önszerveződő közösségek:
a) Ácsi Kinizsi Sportklub
b) Természetjáró Bakancsos Klub.
(3) Az Ácsi Kinizsi Sportklub elnökét a sporttal kapcsolatos napirendi pont, előterjesztés esetén a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni.
(4) A Természetjáró Bakancsos Klub elnökét kulturális és rendezvényszervezéssel kapcsolatos napirendi pont, előterjesztés esetén a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni.
(5) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében- együttműködik a vármegyei önkormányzattal. Az együttműködés keretében az önkormányzat célja a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.
A képviselő-testület működésének szabályai
7. A képviselő-testület működése
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendjei:
a) a választási bizottság elnökének tájékoztatója,
b) a polgármester és a képviselők eskütétele,
c) a polgármester illetményének, költségtérítésének meghatározása,
d) az alpolgármester és a bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztása,
e) az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele,
f) az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása.
(3) A képviselő-testület szükség szerint az évente elfogadott munkaterve szerint rendes üléseket tart. Július hónapra szünetet állapít meg.
(4) A rendelet alkalmazása szempontjából rendes ülésnek minősül a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra összehívott képviselő-testületi ülés. Minden más időpontban összehívott ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(5) A képviselő-testület rendes üléseinek időtartama alatt az ülésteremben a nemzeti és városi jelképeket biztosítani kell. Rendkívüli ülés esetén ettől el lehet térni.
(6) A munkaterve szerinti rendes üléseit az Ácsi Polgármesteri Hivatal nagytermében tartja meg. Nagy létszámú meghívott részvétele esetén az ünnepi testületi ülés az Ácsi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár épületében is megtartható. Az ülés helyszínét a meghívóban fel kell tüntetni.
(7) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésének összehívását legalább az ülés előtt 3 nappal megelőzően elektronikus úton meghívóval teljesíti. A képviselő-testület rendes ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a meghívottakhoz úgy, hogy azok az ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban megkapják.
(8) A képviselő-testület meghívóját és előterjesztéseit közzé kell tenni az ülést megelőző 3 nappal korábban az önkormányzat hivatalos honlapján.
(9) A munkatervben meghatározott időpontokon kívül összehívott képviselő-testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus úton kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése írásos meghívó nélkül, telefonon is összehívható. Rendkívüli ülés esetén bizottsági ülés megtartása mellőzhető, az ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.
(10) A képviselő-testület nemzeti, városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést tart.
(11) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.
(12) Ünnepi ülésre a képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A meghívón fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, azok előterjesztőit, külön megjelölve a zárt ülésen tárgyalásra kerülő napirendeket, valamint az ülést összehívó polgármester nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) Amennyiben a polgármester a meghívóban zárt ülést javasol vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező, a meghívóban ezt a tényt fel kell tüntetni és ebben az esetben az előterjesztés csak a képviselők, valamint az érintett bizottság tagjai részére kézbesíthető.
(4) A képviselő-testületi ülés meghívójának elkészülte után a polgármesteri hivatal tájékoztatja a napirendekről a bizottságok elnökeit, akik döntenek a bizottság összehívásának szükségességéről és a bizottsági ülés napirendjeiről.
(5) A képviselő-testület és bizottságai ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő-tagjait,
c) a jegyzőt,
d) az aljegyzőt,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
g) akinek jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) az egyes napirendi pontok előadói,
d) meghívott szakértők.
8. Az ülés rendje
9. § (1) A polgármester állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, ezt követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(2) Ha a Képviselő-testület ülésére benyújtott előterjesztést valamely bizottság tárgyalta és véleményezte akkor a bizottság elnöke vagy a bizottsági elnök által kijelölt bizottsági tag a bizottsági javaslatot ismerteti.
(3) A polgármester az előterjesztő felé kérdések feltételére lehetőséget biztosít.
(4) Az előterjesztő legfeljebb tíz percben előadott válaszának elhangzása után kerül sor a polgármester által a vita megnyitására.
(5) A vitához egy képviselő, vagy más szót kapott személy legfeljebb két perc időtartamban szólhat hozzá. A két perc letelte után a polgármester a szót megvonhatja.
(6) A vitában elhangzottakra az előterjesztő amennyiben kíván, legfeljebb tíz perc időtartamban reagálhat.
(7) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja.
(8) A polgármester a vita lezárását követően ismerteti az előterjesztett és a módosított javaslatot, amelyet követően szavazást rendel el.
(9) Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni.
10. § (1) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják.
(2) A hozzászólások sorrendiségét a polgármester jogosult meghatározni.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület és a jegyző kérdéseket intézhet. A bizottságok elnökei vagy a nevükben eljáró képviselő tagjai jogosultak a vita megkezdése előtt bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni.
(4) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.
(5) A polgármestert bármikor megilleti a felszólalás joga.
(6) Ha a képviselő-testületi ülésen rendzavarás történik, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét.
(7) Az ülés csak a polgármester összehívására folytatódik.
11. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő állampolgároknak,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, a tárgyól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót, akitől a szót megvonták az adott ülésen ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,
e) aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik attól megvonhatja a szót, akitől a szót megvonták az adott ülésen ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,
f) megvonhatja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, akitől a szót megvonták, az adott ülésen, ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,
g) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
h) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót.
i) tanácskozási szünetet rendel el.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti intézkedés a képviselő-testület tagjaival és a jegyzővel szemben nem alkalmazható.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok csak a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
9. Határozatképesség
12. § (1) A határozatképességet az ülés megnyitásának és valamennyi döntéshozatalnál vizsgálni kell. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 munkanapon belül, a rendkívüli ülést legkésőbb 3 munkanapon belüli időpontra ismételten, új meghívó küldésével össze kell hívni. (3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni.
10. Napirend
13. § (1) A képviselő-testület a polgármester által aláírt meghívóban előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Új napirend felvételére, illetve a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő. A javaslatot a polgármester felszólítására indokolni kell.
(3) A napirendhez nem kapcsolódó közérdekű hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az egyebek napirendi pont keretében kell tárgyalni.
(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg, a napirendek tárgysorozatát felcserélheti.
11. Előterjesztés
14. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottsági elnöke,
d) képviselő,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) a jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal tisztviselője,
h) a polgármester megbízásából az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
i) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
j) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére kér fel.
(2) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtására vagy szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés abban az esetben alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel és a képviselő-testület által ésszerűen elbírálható.
(3) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosultnak az ülés előtt legalább 2 nappal korábban kell eljuttatnia a polgármesteri hivatalba, hogy kellő idő legyen biztosítva annak ellenőrzésére, kiküldésére.
(4) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti vagy kijavíthatja, ha azt bizottsági ülésen hozott javaslat, vélemény vagy a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.
12. Beszámoló, tájékoztató
15. § (1) A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani előre meghatározott feladat elvégzéséről, a megbízott szervezet tevékenységéről.
(2) Minden egyéb esetben a tájékoztató megnevezést kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat által fenntartott intézmények évente beszámolnak tevékenységükről.
13. Sürgősségi indítvány
16. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával- legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 1 órával nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet.
(2) Ha a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.
(3) Ha a képviselő-testület úgy határoz, hogy nem ismeri el a sürgősséget, akkor az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható.
14. Módosító javaslat
17. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.
(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig vissza is lehet vonni.(3) Szavazás elrendelésekor mindig a módosító javaslatot kell először szavazásra bocsátani.
15. A vita lezárása
18. § (1) A vita lezárása előtt a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér a eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.
(2) A vita lezárása után a polgármester vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.
(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.
16. Szavazás rendje
19. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.
(2) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás lehet nyílt, név szerinti vagy titkos.
(3) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.
17. Nyílt szavazás
20. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál gépi szavazással, a bizottságok nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaznak.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.
18. Név szerinti szavazás
21. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazásnál gépi szavazással igen vagy nem nyilatkozattal szavaz.
(2) A bizottságok név szerinti szavazásánál a bizottság elnöke felolvassa a bizottsági tagok névsorát. A bizottsági tagok hangos, érthető igen vagy nem nyilatkozattal szavaznak.
19. Titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással választja meg tagjai közül az alpolgármestert.
(2) A képviselő-testület titkos szavazásnál gépi szavazással szavaz igen vagy nem nyilatkozattal.
(3) Bizottságok titkos szavazása szavazólapon, igen vagy nem nyilatkozattal, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik, melyben 3 tagú ad hoc bizottság jár el, aki elnökét saját tagjai közül választja.
(4) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket,
d) a szavazás kapcsán tett megállapításokat, a meghozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.
(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.
20. Minősített többség
23. § A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:
a) idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalásához,
b) gazdasági társaságba vitt önkormányzati vagyont érintő minden olyan döntéshez, amely kizárólagos taggyűlési hatáskör,
c) önkormányzati vagyon megterheléséhez,
d) képviselő-testület hatáskörének átruházásához.
21. A képviselő-testület döntései
24. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.
(2) Amennyiben a döntéshozatal során bármely képviselő személyes érintettségét jelenti be, az indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.
(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy képviselő a személyes érintettségét egy adott napirendi pont tárgyalásánál nem jelezte, akkor a polgármester a napirendi pont újra beterjesztéséről dönthet, illetve a képviselő figyelmét felhívja arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségét ne mulassza el.
22. A képviselő-testület határozata
25. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) A képviselő-testület határozatairól a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira az Mötv. 142/A § - 142/C § vonatkoznak.
23. Önkormányzati rendelet
26. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) bármelyik képviselő,
e) helyi nemzetiségi önkormányzat,
f) jegyző,
g) aljegyző.
(2) A rendelet-tervezet tárgyalásra való előkészítése során, a témában illetékes bizottságok megvitatják, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén.
24. Önkormányzati rendelet kihirdetése
27. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, Ács város hivatalos honlapján ki kell hirdetni.
(2) Az önkormányzat kihirdetett rendeletének egy példányát a polgármesteri hivatal titkárságán is el kell helyezni.
25. Kérdés
28. § (1) Bármely képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és bizottság tagjaihoz azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet.
(2) A kérdésre legjobb tudása szerint kötelessége válaszolni a megkérdezettnek. A testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz. A válaszról a kérdező képviselő nem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.
26. Jegyzőkönyv
29. § (1) A képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni 1 példányban, az ülést követő 15 napon belül.
(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) a tárgyalt írásos előterjesztések, rendeletek, javaslatok, interpellációk,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele.
(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.
(5) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a polgármesteri hivatal kezeli, évente bekötteti.
A képviselő
27. A képviselő joga és kötelessége
30. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, díjmentesen igénybe veheti a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait, a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést kérhet. A képviselő szakmai kérdéssel a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységének vezetője útján a polgármesterhez fordulhat.
(2) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a testületi ülésen, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) a tudomására jutott- nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden olyan információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) bejelenti a polgármesternek, ha a testületi ülésen akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
e) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
g) bejelenti amennyiben fennáll személyes érintettsége a döntéshozatalnál,
h) vagyonnyilatkozatot tesz.
i) lehetőség szerint részt vesz a nemzeti ünnepségeken.
28. A képviselői tiszteletdíj
31. § (1) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint bizottsági tagságáért tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselő évente a harmadik és minden további hiányzás esetén - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - egyhavi tiszteletdíjától elesik.
(3) A távolmaradás idejébe nem számítható be azon időtartam, amikor
a) a képviselő-testületet képviseli,
b) állampolgári kötelezettségét teljesíti,
c) kórházi zárójelentéssel igazolt kórházi ellátás idejére vagy orvosi igazolással igazolt betegség idejére,
d) halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan, hozzátartozó halála miatt.(4) Amennyiben a képviselő elmulasztja bejelenteni távolmaradását, akkor egyhavi tiszteletdíjától elesik. A bejelentést a polgármester vagy a jegyző felé kell megtenni, legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján 12.00 óráig.
Az önkormányzat szervei
29. A bizottságok feladata és működése, bizottsági állásfoglalás
32. § (1) A bizottságok feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottsági tagoknak szóló meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.
(3) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.
(4) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.
(5) Kizárólag a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával együtt nyújtható be a költségvetési, zárszámadási, önkormányzati vagyonnal kapcsolatos, a Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával együtt nyújtható be a települési jelképekkel kapcsolatos rendelet-tervezetek, valamint a közterület elnevezéssel, köztéri szobor, műalkotás állításával kapcsolatos előterjesztések.
(6) Kizárólag a Humán Erőforrás Bizottság állásfoglalásával együtt nyújthatók be a szociális ellátásokkal, gyermekvédelemmel, és kitüntető címekkel kapcsolatos rendelet-tervezetek.
(7) A polgármester bármilyen önkormányzati ügyet javaslattételre, véleményezésre, megfontolásra önkormányzati bizottság elé utalhat.
(8) A bizottsági tag évente a harmadik és minden további hiányzás esetén - kivéve a (9) bekezdésben foglaltakat - egyhavi tiszteletdíjától elesik.
(9) A távolmaradás idejébe nem számítható be azon időtartam, amikor
a) a bizottságot képviseli,
b) állampolgári kötelezettségét teljesíti,
c) kórházi zárójelentéssel igazolt kórházi ellátás idejére vagy orvosi igazolással igazolt betegség idejére,
d) halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan, hozzátartozó halála miatt.
(10) A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület üléseinek szabályai az irányadók.
(11) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A bizottsági ülésről készült kivonatos jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni.
(12) Amennyiben a bizottsági tag elmulasztja bejelenteni távolmaradását, akkor egyhavi tiszteletdíjától elesik. A bejelentést a bizottsági elnök vagy a polgármester vagy a jegyző felé kell megtenni, legkésőbb a bizottsági ülés napján 12.00 óráig.
30. A bizottsági szerkezet
33. § (1) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat alakíthat.
(2) Ács Város Képviselő-testülete mellett a következő állandó bizottságok működnek:
a) Pénzügyi Bizottság 5 fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag),
b) Ügyrendi Bizottság 5 fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag),
c) Humán Erőforrás Bizottság 5 fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag).
d) Településfejlesztési Bizottság 5 fő (ebből 2 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag.
(3) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja, nem képviselő (külsős) tag csak egy állandó bizottságba választható meg.
(4) A bizottsági ülést az elnök hívja össze és vezeti, tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az elnökhelyettes jogosult. A bizottság elnökének bizottsági ülés összehívásában vagy az ülés levezetésében való akadályoztatása esetén a Képviselő-testület által az elnök helyettesítésére megválasztott bizottsági tag jogosult összehívni a bizottság ülését vagy levezetni a bizottság ülését, míg a bizottság elnökének és helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén a bizottság nem elnök vagy helyettes képviselő tagja hívja össze a bizottság ülését és vezeti le az ülést.
(5) A bizottságok tagjaira a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet.
(6) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátásra hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.
(7) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.
(8) A képviselő-testület bizottságai együttes, összevont ülést is tarthatnak. Az összevont ülést az érintett bizottságok elnökei egyenként, külön-külön meghívóval hívják össze. A meghívót a bizottság elnöke aláírja alá.
(9) Az összevont bizottsági ülésen a bizottságok döntéseiket külön-külön határozattal hozzák meg.
31. Polgármester, alpolgármester
34. § (1) Ács város polgármestere megbízatását főállású munkaviszonyban álló tisztségviselőként látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester önkormányzati, illetve államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) ivóvízellátás,
b) önkormányzati út felújítása.
(5) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek közül az alábbiakban a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) folyamatban lévő beruházás esetén minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatot vagy annak vagyonát károsodástól óvja meg, illetve a beruházás eredményes befejezéséhez szükséges, a beruházást elhatározó képviselő-testületi döntés keretei között,
b) a település működésével, működtetésével összefüggő minden olyan kérdésben, amellyel károsodástól óvja meg az önkormányzatot vagy annak vagyonát
c) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén döntést hozhat továbbá az alábbi ügyekben:
ca) a közvilágításról való gondoskodás,
cb) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,
cc) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
cd) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
ce) lakás- és helyiséggazdálkodás,
cf) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
cg) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
ch) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
ci) sport, ifjúsági ügyek,
cj) település közbiztonsága.
(6) Ács Város Önkormányzatának képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
32. Jegyző, aljegyző
35. § (1) A jegyző a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a polgármester működése, döntéshozatala során észlelt törvénysértés során észlelt törvénysértés tényét, annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelzi a törvénysértő önkormányzati szervnek, felszólítva a törvényes döntés meghozatalára vagy a törvényes működés helyreállítására.
(2) A jegyző a felszólításban megjelöli a konkrét törvénysértő döntést vagy működési mozzanatot, annak jogszabályi alapját, valamint a jogszerű döntés, működés helyreállításának jogi hátterét, kereteit.
(3) A polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására egy aljegyzőt nevez ki.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - az igazgatási osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.
Nemzetiségi Önkormányzat
33. A nemzetiségi önkormányzat működése
36. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok saját hatáskörükben, határozattal állapítják meg költségvetésüket, zárszámadásukat, valamint Ács Város Képviselő-testülete által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
(2) A képviselő-testület biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges helyiséghasználatot.
(3) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges vagyont annak használatába kell adni.
34. A képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolata
37. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a testület a soron következő ülésén köteles napirendre tűzni.
(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulást.
(3) Ács Város Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzattal együttműködési megállapodást köt.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
35. A lakossági fórumok összehívásának szabályai
38. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségei számára helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre, javaslattételre.
(2) A lakossági fórum időpontját és helyszínét a tárgyalandó témák felsorolásával együtt a fórumot megelőző 3 nappal korábban az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
36. A közmeghallgatás megtartásának szabályai
39. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, valamint akkor, ha
a) a képviselő-testület előzetesen úgy döntött,
b) a megválasztott képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével.
(2) A közmeghallgatás napirendjét az ülést megelőző 3 nappal korábban az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.
(5) A polgármester a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli, azok tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 15 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni. A válaszról a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
Az önkormányzat vagyona
37. A képviselő-testület felelőssége
40. § (1) A képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala, amelyet éves költségvetési rendeletében jelenít meg.
(2) A törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a 3. melléklet tartalmazza, az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület azzal a feltétellel adhatja használatba az önkormányzati vagyont a nemzetiségi önkormányzatnak, hogy köteles annak állagát megőrizni és a nem rendeltetésszerű használatban eredő károkat megtéríteni.
38. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
41. § (1) Az önkormányzati feladat átadását, illetve átvételét megelőzően vizsgálni kel a döntésnek az önkormányzat kötelező, illetve önként vállalt feladatainak arányára, ezáltal a pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatását.
(2) Önként vállalt feladat csak abban az esetben vállalható, ha a vizsgálat eredményeként bizonyossággal megállapítható, hogy annak pénzügyi, finanszírozási feltételei hosszú távon biztosítottak.
42. §1
43. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A 42. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.