1. § (1) Jelen rendelet hatálya Bábolna város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)

3. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

3/A. § Az SZTm-3 jelű szabályozási terv Rendelet 3/A. melléklete

4. § A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet a 4. mellékletben szabályozott övezetekre bontja.

6. § A rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

7. § Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek, azonban azon telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

8. § A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.

9. § Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

11. § Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

12. § Azokon a területeken, amelyekben a rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében építési hely határát jelölnek meg, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

13. § Azokon a területeken, amelyeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

14. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli az alábbi módon kell az épületeket elhelyezni:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

19. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet hatályba lépése előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

20. § Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

21. § Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

22. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

23. § Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben esetleg kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméretekhez a telek még beépíthető. Új telekosztást csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni.

26. § (1) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége az alábbiak szerint alakulhat:

(2) Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.

27. § (1) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

(2) Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.

(3) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével.

28. § A lakóterületeken belül a 12 m-nél kisebb telekszélességű, a 25 m-nél kisebb telekmélységű telkek nem építhetőek be. Beépítésük csak az övezetben szereplő minimális telekméretek alapján kialakított paraméterek esetén lehetséges.

29. § A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

34. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

35. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

36. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

37. § A település központjában vagy az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

38. § A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén vagy a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

39. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

40. § Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

43. § Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

46. § Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

47. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

48. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

49. § Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

51. § A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

52. § A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható.

53. § Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.

54. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

56. § A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

57. § Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

58. § (1)

(2) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(3) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni.

(4) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(5)

(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.

(7)

59. § A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet.

61. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.

62. § A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

66. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

67. § (1) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

68. § A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

69. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

72. § A település közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

74. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

75. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

76. § Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

78. § A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

80. § A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete tartalmazza.

82. § Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra.

83. § Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

84. § Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

85. § (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el. A belterületi lakó övezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5)

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

88. § A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

89. § Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

90. § (1) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

91. § Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

92. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

93. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

94. § Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

95. § A település belterületi meglévő és tervezett lakóövezeteitől számított 100 m-en belül adó, -átjátszó torony nem helyezhető el.

96. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

97. § (1) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

(2) Épületek elhelyezése:

(3) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

98. § Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, 300 m²-nél kisebb kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén előírt parkoló szám közterületen is kialakítható, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított parkoló.

99. § Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a rendelet mellékletei összesítik.

100. § A lakóterületek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete tartalmazza.

101. § (1) A kisvárosias lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő.

102. § A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet szabályainak figyelembe vételével.

104. § A kisvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.

106. § A kertvárosias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

108. § (1) Jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, kivéve, ha a részletes övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.

(2) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.

110. § A kertvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.

111. § A kertvárosias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.

112. § A kertvárosias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el.

113. § A kertvárosias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

114. § A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

115. § (1)

(2) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény.

(3) Településközpont vegyes területen belül 500 m²-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

116. § A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet szabályainak figyelembe vételével.

117. § A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a jelen rendelet 59.-79 § szerint kell alkalmazni.

119. § A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

120. § (1) A közigazgatási területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket az alábbi területekre bontja:

(2) Általános esetben a G_ksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

121. § A gazdasági területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete tartalmazza.

122. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

123. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a Rendelet 8. melléklete előírásainak figyelembevételével helyezhetők el épületek.

126. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet59.-79. § szerint kell alkalmazni.

127. § A G_ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

128. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

129. § A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

130. § Az ipari gazdasági területen a rendelet 9. melléklete előírásainak figyelembe vételével helyezhetők el épületek.

133. § Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.

134. § (1) A G_ipe - egyéb ipari gazdasági terület – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(2) A G_ipe jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

135. § Az ipari gazdasági területeken a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete által jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

136. § Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza.

136/A. § A Gip-2/b jelű övezetben magánút közforgalom elől csak akkor zárható le, ha a feltárt ingatlanok mindegyike vonatkozásában folyamatosan érvényesül a zavartalan megközelítés.

137. § (1)

(2) A beépítésre szánt különleges területek célja és használatának fajtája a következő lehet:

138. § A különleges területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete tartalmazza.

139. § (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A K sp-1 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető a rendelet 10. mellékletében foglaltak figyelembe vételével.

(3) A Ksp-2 jelű övezetben az (1) bekezdésében foglaltakon túl különösen az alábbi épületek helyezhetők el a rendelet 10. mellékletében foglaltak figyelembe vételével:

142. § A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.

143. § A sport- és szabadidős területeken a rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét vagy fát) kell telepíteni.

144. § A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 10. melléklete tartalmazza.

145. § (1) A lovas telep területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A Klt területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető a rendelet 11. mellékletében foglaltak figyelembe vételével.

148. § A lovas telep területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 59.-79. §-ai szerint kell alkalmazni.

149. § A lovas telep területen a rendelet 1. mellékletében, 2. mellékletében, 3. mellékletében jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét vagy fát) kell telepíteni.

150. § A lovas telep területen belül a részletes övezeti előírásokat a rendelet 11. melléklete tartalmazza.

151. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a rendelet 12. melléklete előírásainak figyelembe vételével helyezhetők el épületek.

152. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.

154. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket jelen rendelet 57.-79. § szerint kell alkalmazni.

155. § A K_mü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

156. § A K_mü jelű övezetekben, meglévő lakóépület esetében az épület maximum 25 m² nettó hasznos alapterülettel növelhető, a meglévő tetőtér beépíthető

157. § A K_mü jelű övezetekben, önálló lakó rendeltetési egységek száma nem növelhető.

158. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat rendelet 12. melléklete tartalmazza.

159. § A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

160. § (1) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(2) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, vagy növényzet telepíthető.

161. § Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

162. § Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

164. § A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

165. § Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

166. § A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

167. § A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

168. § A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

171. § A szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

172. § A közlekedési területek övezeti tagolását a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete, 3. melléklete tartalmazza.

173. § A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélességét a rendelet 13. melléklete tartalmazza.

174. § A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

176. § A beépítésre nem szánt különleges területek célja és használatának fajtája a következő lehet:

177. § A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.

178. § Az övezet részletes előírásait a 14. melléklet tartalmazza.

179. § Az övezetben magas tetős épület helyezhető el.

180. § A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen.

181. § A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

182. § A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el.

183. § A temető területén, található meglévő fasorokat meg kell tartani és gondoskodni kell azok megújításáról.

184. § A különleges rekultiválandó volt szennyvíztelep területén a rekultivációs tevékenységen kívül más tevékenység nem végezhető. A rekultivációs tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló létesítményeken kívül épület, építmény a területen nem létesíthető.

185. § Az övezet részletes előírásait a 15. melléklet tartalmazza.

186. § A lovassport tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló építményeken kívül épület nem létesíthető.

187. § Az övezet részletes előírásait a 16. melléklet tartalmazza.

188. § Az arborétum területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.

189. § Az övezet részletes előírásait a 17. melléklet tartalmazza.

190. § A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású állati tetem megsemmisítését szolgáló épület, építmény az OTÉK 30/B. § (2) bekezdés i) pontja alapján helyezhető el.

191. § Az övezet részletes előírásait a 18. melléklet tartalmazza.

192. § A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett (Z_kpKözpark) területe.

193. § Az övezet részletes előírásait a 19. melléklet tartalmazza.

194. § A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.

195. § Közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

196. § A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

196/A. § (1) A Zkp-2 jelű övezetben a 194. §-ban foglaltakon túl az épületekben kialakítható:

(2) A Zkp-2 övezetben elhelyezhetők:

197. § Az erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

198. § Az övezet részletes előírásait a 20. melléklet tartalmazza.

199. § Védő erdő övezetben (Ev) épületek nem helyezhetők el. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

200. § A gazdasági erdő övezetben (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el.

201. § A gazdasági erdő területeken (Eg) épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

202. § Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.

203. § Közjóléti erdőterületen (Ekj) egészségügyi-szociális, turisztikai valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló épületek helyezhetőek el.

205. § A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat, a történelmi borvidéki jelleg megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

206. § A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

207. § Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

208. § A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

209. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 300 m² lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

210. § Az övezet részletes előírásait a 21. melléklet tartalmazza.

211. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) több telekből álló birtoktest kialakíthatása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetés-szerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető.

212. § A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

213. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) az építési hely határvonalai:

214. § Kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazda- sági övezetekben nem létesíthető.

215. § A korlátozott funkciójú általános mezőgazdasági területbe (Mko) az ökológiai hálózat, a táji –természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében, továbbá valamilyen okból korlátozottan hasznosítható mezőgazdasági területek tartoznak.

216. § A korlátozott funkciójú általános mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

217. § Az övezet részletes előírásait a 22. melléklet tartalmazza.

218. § Korlátozott funkciójú általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem alakítható ki, lakóépület nem helyezhető el.

219. § Az Mko-1 övezet területén —az országos ökológiai hálózat mezőgazdasági területein—:

220. § Mko-2 övezetbe a már működő —071 hrsz. —és tervezett szélerőmű parkok —075/1, 071, 079 és 0101 hrsz. — területei tartoznak

221. § Az Mko-2 övezet területén —szélerőmű parkok területei az országos ökológiai hálózat mezőgazdasági területein—:

222. § Széltornyok az alábbi előírások betartásával helyezhetők el (h = a teljes toronymagasság (torony+lapát) m-ben):

223. § Mko-3 övezetbe azon hígtrágya ülepítő tavak területei tartoznak —Darányi major sertéstelep és a Bikarét major sertéstelepek volt hígtrágya ülepítő tavai—, amelyek rekultivációt követő hasznosítása gyepgazdálkodás.

224. § Mko-3 övezetben:

225. § A vízgazdálkodási területekbe a vízfolyások medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

226. § A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

227. § A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.

228. § A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben lehet.

229. § Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

230. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bábolna Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2002. (V. 30.) szóló rendelete.