Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018 (XII.3.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 19Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018 (XII.3.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a-h) pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontban biztosított véleményezési jogkörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi határkörében eljáró járási hivatala, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017 (V.2) önkormányzati rendelet szerinti partnerek valamint a nagyközség lakossága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) A rendelet célja Nagyigmánd nagyközség sajátos településképének – a település közösségével egyeztetett módon történő – védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség – területi és egyedi – védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával,
b) a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
c) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
d) településképi követelmények – területi és egyedi – meghatározásával;
e) településkép-védelem érvényesítési eszközeinek szabályozásával;
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. A helyi védelem célja a védelemre kijelölt tárgyak és területek listázása; a védett örökség fenntartásával, használatával kapcsolatos szabályok és eljárások meghatározása a település és a táj kapcsolatának-, a település sajátos arculatának- és karaktert teremtő értékeinek megóvása érdekében. A helyi kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek a hely identitásának alapjai.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település identitását legjellemzőbb módon meghatározó terület sajátosságának megőrzése.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Fogalommeghatározások:
a) 1) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
a) 2) Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
a) 3) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
a) 4) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
a) 5) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
a) 6) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
a) 7) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, kisebb műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
a) 8) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
a) 9) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
a) 10) Tagozatok: az épület falfelületeit díszítő, tagoló elemek – így különösen: falsávok, keretek, párkányok – melyeket a történeti építészeti stílusokban általában plasztikusan, és gyakran eltérő anyagokból, eltérő felületképzéssel alakítottak ki.
a) 11) Kerítés áttört része: a kerítés olyan felülete, amelyiknek legfeljebb 2/3 része van tömör anyagból.
a) 12) Hosszúház: a népi építészeti örökség részeként kialakult épületforma. A hosszúház földszintes, az épület kisebb alaprajzi méretére szerkesztett magastetős, egymenetes épület. Az egymenetes alaprajzot gyakran tornác, kódisállás, gádor egészíti ki.
a) 13) Fésűs beépítés: Az oldalhatáron álló beépítés azon formája, amikor az oldalhatáron egy hosszúház áll úgy, hogy az épület rövidebb oldala az utcai telekhatáron vagy annak közelében áll. Hajlított ház: a népi építészeti örökség részeként kialakult épületforma. A hajlított ház, olyan, legalább két szárnyból álló épület, amelyik egyik szárnya az oldalhatáron, a másik az utcai telekhatáron áll. A szárnyak szélessége – hasonlóan a hosszúházéhoz – jellemzően nem nagyobb 9 méternél.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi értékvédelem feladata
a) a helyi oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek
aa) körének számbavétele, meghatározása és dokumentálása,
ab) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
ac) megőrzése, megőriztetése és
ad) a lakossággal való megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a polgármesterhez benyújtott írásos indítvánnyal.
a) A védelem alá helyezés kezdeményezésének tartalmaznia kell
aa) a kezdeményező nevét/megnevezését és címét,
ab) a védendő érték helyének címét és helyrajzi számát, területi védelemre vonatkozó javaslat esetén a terület lehatárolását,
ac) a védendő érték leírását a védelemre okot adó tulajdonság kiemelésével,
ad) a védendő érték fotóját.
b) A védelem megszűntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell
ba) a kezdeményező nevét/megnevezését és címét,a) ba) a kezdeményező nevét/megnevezését és címét,
bb) a kezdeményezésben szereplő védett érték címét és helyrajzi számát, területi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat esetén a terület lehatárolását,
bc) a védelem megszűntetésére vonatkozó javaslat indoklását,
bd) a kezdeményezésben szereplő védett érték fotóját.
(3) A polgármester a kezdeményezés befogadásáról értesíti a kezdeményezőt.
(4) A befogadott kezdeményezésekről arra jogosultsággal rendelkező szakemberrel a 314/2012 (XI.8) korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A kezdeményezést és az értékvizsgálatot az érintett ingatlanok tulajdonosának véleményezésre meg kell küldeni és elérhetőségét az önkormányzat honlapján keresztül is biztosítani kell, lehetővé téve a település közössége részére is a véleménynyilvánítást. A vélemények beérkezésének határideje a tulajdonosok esetében a kézhezvételtől, a település közössége esetében a dokumentációnak a honlapon való megjelenésétől számított 15 nap.
(6) A kezdeményezés, az értékvizsgálat és a beérkezett vélemények alapján a képviselő testület dönt a kezdeményezés sorsáról – egyetértő fogadtatás esetén - jelen rendelet módosításával.
(7) A kezdeményezés befogadásától a testületi döntésig terjedő időszakban a helyi építészeti értékek megőrzése érdekében az építményre átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(9) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a módosító rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
c) az illetékes építéshatósági osztályt,
d) az érdekelt közműszolgáltatókat,
e) a kezdeményezőt.
(10) A védelem alatt álló építményt, vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
(11) A mindenkori tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(12) Területi védelem esetén a védettség tényét az önkormányzat megjelölheti a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó, a környezethez igazodó táblával.
4. A területi védelem meghatározása
4. § A területi védelem a 2. mellékletben meghatározott területeken
a) a településszerkezet,
b) a telekstruktúra,
c) az utcavonal-vezetés,
d) az utcakép vagy utcakép részlet,
e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
5. Az egyedi védelem meghatározása
5. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra terjed ki.
(2) Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
6. helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) Az 1. és 2. mellékletben szereplő, helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni; a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § A településképi szempontból meghatározó területek – a „történeti falu” és a „főutcai övezet” – lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
8. A helyi védelem alatt álló területek megállapítása
8. § A településképi szempontból meghatározó, helyi védelem alá helyezett területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. A 2. melléklet szerinti védett területek fenntartása és fejlesztése a védelem leírásában lévő fenntartási javaslatok szerint történhet.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Egyedi építészeti követelmények a település teljes területén
9. § (1) Az épületek és építmények színezésénél nem megengedett
a) az elsődleges színek és az azokból kevert színek, illetve
b) az a) pont szerinti színek 8 fokozatú tónusskála szerinti első hat, sötétebb fokozatának használata a homlokzat 10 %-át meghaladó felületen, kivéve a földfestékeknek megfelelő színeket.
(2) A magastetők héjazata - a gazdasági övezetek kivételével - nem lehet
a) bitumen anyagú,
b) táblás műanyag- és fémlemez szerkezet, kivéve a cserepes lemezt,
c) a színskála vörös – barna – fekete sávján kívüli színű, vagy nyers fém felületű szerkezet.
(3) Az utcai homlokzati ajtók nem lehetnek vésett-táblázatos szerkezetű faajtókat utánzó műanyag szerkezetek.
10. § (1) Az ingatlanok előtti zöldsávokban utcakertek létesíthetők.
(2) Az utcakertekben tuják és más 1,5 méternél magasabbra növő növények nem ültethetők.
10. A településképi szempontból meghatározó minden területre vonatkozó településképi követelmények
11. § A 9-10. § előírásain túl további egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Az épületek színezésénél nem megengedett festett „tagozatok” alkalmazása, vagyis a klasszikus tagozatoknak a falsíkban való mímelése.
b) Az épületek homlokzatképzésénél nem megengedett a tagozatok kerámia lapokból, szabálytalan formájú kőlapokból való kirakása.
c) Egy hrsz. alatt lévő, utcáról látható épület utcai homlokzatának színezése csak egyszerre végezhető, kivéve a sérülések javítását a homlokzati felület legfeljebb 10 %-án.
d) Épületek üvegezett homlokzati nyílászáróin legfeljebb az üvegezett felület 5 %-ig lehet szövegeket, képeket, piktogramokat elhelyezni.
e) Magastetők utcai oldalán 1,5 méternél szélesebb tetőfelépítmény nem helyezhető el.
f) A magastetők utcai oldalán elhelyezett tetőfelépítmények összes szélessége nem lehet nagyobb a tető szélességének egyharmadánál.
g) Az utcai homlokzaton a redőnytokok ne lógjanak be a nyílászárók üvegezett felületei elé és ne lógjanak ki a homlokzati sík elé.
h) Az épületek utcai homlokzatán a homlokzati sík előtt klímaberendezés, gázkémény, gépészeti berendezések nem helyezhetők el.
i) Előkertben az utcai telekhatártól számított 5 méteren belül a terepszint alatt elhelyezett járműtárolóba vezető rámpa nem létesíthető.
j) Az utcai kerítések legalább felső kétharmadukban áttört szerkezetűek lehetnek.
k) A j) pont áttörtségre vonatkozó szabálya alól kivétel akkor tehető, ha
ka) a kerítés helyett, vagy annak részeként a telek lehatárolását sövény szolgálja,
kb) zártsorú beépítés hézagai esetén, ha az épületek jellemzően az utcai telekhatáron állnak,
kc) legfeljebb az utcai telekhatár – összességében – ¼-én a kerítésben lévő tartószerkezeti elemek, tárolókat, vagy mérőszekrényeket takaró szerkezetek esetében, ha azok szerkezete illeszkedik a kerítés többi részéhez.
l) A k) pont kb) alpont szerinti esetben a tömör kerítést a mellette álló épülethez illeszkedő anyagból és szerkezettel kell építeni.
11. helyi építészeti örökség területi védelemben lévő részeire vonatkozó településképi követelmények
12. § Ezen a védett területen a hulladéktárolókon és a közvilágítás világító berendezésein kívül a műszaki infrastruktúrák semmilyen felszín feletti létesítménye sem helyezhető el.
12. A helyi építészeti örökség egyedi védelemben lévő részeire vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Egyedi védelem alatt álló épület nem bontható el.
(2) Egyedi védelem alatt álló épületek átalakítását, bővítését az 1. mellékletben lévő fenntartási javaslat figyelembevételével lehet végezni.
(2) Egyedi védelem alatt álló épületek felújítását a védelmi jegyzék fenntartási javaslatainak figyelembevételével, a műemlékvédelem szabályai szerint, rekonstrukciós szándékkal lehet végezni.
14. § Az egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatain és tetőzetén az épület építészeti megjelenését zavaró berendezés nem helyezhető el (így különösen: klíma kültéri egység, kémény, vezetékek).
13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények; Történeti falu
15. § A területi építészeti településképi követelmények a következők:
a) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcai homlokzat mögötti épületrésznek ténylegesen az oldalhatáron, vagy attól számított 100 cm belül és az előkert kialakult határvonalán kell állni.
b) A meglévő „fésűs-hosszúházas” beépítést meg kell tartani, vagy a meglévő épület rossz szerkezeti állapota esetén a bontás után az eredetihez hasonló beépítéssel kell helyettesíteni.
c) Az épületek legfeljebb pince, földszint és tetőtér szintekkel épülhetnek.
16. § Az egyedi építészeti, lakóházakra és a területen épülő 200 m2-nél nem nagyobb nem lakó rendeltetésű épületekre vonatkozó településképi követelmények a következők:
a) A hosszúházas épülettömeg keresztszárnnyal bővíthető. A keresztszárny magassága nem lehet nagyobb a hosszúházas főtömeg magasságánál. A keresztszárny utca felöli homlokzatának távolsága a hosszúház utcai homlokzatától legalább 6 méter legyen, vagy – kivételes esetben - a hosszúház utcai homlokzatának síkjában, vagy attól legfeljebb 1 méterrel mélyebben állhat. Kivétel akkor tehető, ha az oldalkert felöli telekszomszéd is fésűs beépítésű. Kivételesen, ha a szomszédhoz való csatlakozásnál nem keletkezik hózug, akkor az utcai telekhatáron – illetve annak közelében – álló keresztszárnnyal zártsorú beépítés is létesíthető, ha ezzel a szomszéd épületen meglévő ablakot nem takarnak el, illetve a csatlakozó épületek utcai homlokzati síkja egymástól legfeljebb 1 méterrel tér el.
b) Zártsorúsodó beépítés esetén az utcai épületszárny tetőidomának magassága meghaladhatja a hosszúházét.
c) Az utcai homlokzat feletti tetőidom az utca felé lejtő magastető lehet. A tető hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30° illetve nagyobb, mint 45°, valamint a szomszédos épület tetőhajlásszögétől legfeljebb 5°-kal térhet el, ha az megfelel az előbbi előírásnak.
d) A tetőidom magassága nem lehet nagyobb 5 méternél.
e) Az utcai homlokzat tagolatlan hosszúsága legfeljebb 10 méter lehet.
f) Fésűs, hajlított házas, vagy zártsorú beépítés esetén a hosszúház utcai homlokzatán a meglévő oromfal megtartható, illetve legfeljebb 7,50 méter legnagyobb szélességű oromfal létesíthető.
g) A meglévő sátortetős épületekre is vonatkoznak a hosszúházas épületekre szóló bővítési szabályok.
h) 75 centiméternél nagyobb átmérőjű parabola antenna az épületek utcai homlokzatán, vagy utcai oldali tetősíkján nem helyezhető el.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények; Főutcai övezet
17. § A területi építészeti településképi követelmények a következők:
a) A területen új épület zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéssel, utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel építhető.
b) Az épületek legfeljebb pince, földszint, egy emelet és tetőtér szintekkel épülhetnek.
18. § Az egyedi építészeti, lakóházakra és lakást is tartalmazó vegyes rendeltetésű épületekre, és a területen épülő 200 m2-nél nem nagyobb nem lakó rendeltetésű épületekre vonatkozó településképi követelmények a következők:
a) Amennyiben a zártsorú beépítés kialakulását a telken már meglévő, a szomszédos épületekkel meghatározott utcai építési vonal mögött elhelyezkedő épület akadályozza, akkor az ingatlannak a szomszédos épületek által meghatározott vonalán –1,80 méter alacsonyabb és 2,5 méternél magasabb, nem zárt kerítést nem létesíthető. Előbbiek helyett megengedett az ültetéstől számított 3 éven belül legalább 1,80 méter magasságúra növő, zárt növényzet ültetése.
b) Az utcai telekhatáron álló homlokzat előtt legfeljebb két fellépő magasságú előlépcső létesíthető.
c) A zártsorú beépítés esetén az utcai épületszárny mögötti hátsó szárny csak akkor létesíthető félnyereg tetővel, ha a telekhatáron álló tűzfal takarását a szomszédos épület biztosítja. Más esetben a hátsó szárny lapos-, nyereg-, vagy kontyolt nyeregtetővel létesíthető.
d) A tető hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30° illetve nagyobb, mint 45°, valamint a szomszédos épület tetőhajlásszögétől legfeljebb 5°-kal térhet el, ha az megfelel az előbbi előírásnak.
e) A tetőidom magassága nem lehet nagyobb 5 méternél.
f) Az utcai homlokzaton a homlokzati sík elé ugró konzolos épületrész a szomszédos telekhatártól számított 3 méteren belül nem lehet.
h) 75 centiméternél nagyobb átmérőjű parabola antenna az épületek utcai homlokzatán, vagy utcai oldali tetősíkján nem helyezhető el.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
19. § (1) A magán ingatlanokon telepített szélkerék, oszlop, torony nem lehet magasabb az ingatlanon álló épület tetőgerincénél.
(2) Az épületek közműcsatlakozásai csak felszín alatti vezetékekkel létesíthetők, beleértve az elektromos vezetékeket is.
(3) Belterületi közterületeken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket épített paravánokkal, vagy növényzettel takarni kell.
(4) Belterületi utcákon, tereken a csapadékvíz elvezetést elsősorban felszín alatti csatornázással, másod sorban fedett, lehetőleg kis keresztmetszetű folyókákkal, árkokkal kell megoldani. Nyílt árkot lehetőleg széles, alacsony mélységű, füvesített keresztmetszettel kell létesíteni
20. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszínfeletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) egyéb beépítésre nem szánt területek,
b) közutak területei.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi területek:
a) történeti falu,
b) főutcai övezet.
16. A cégérekre, reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1)1
(2)2
(3) Üzletenként legfeljebb 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképületet, amelynél a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(4)3
(5)4
(6)5
22. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó országos rendelkezésektől az alábbi estekben évente összesen 12 naptári hét időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése bármely települési területen megengedett.
23. § A reklámközzététel követelményei technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;
b) egymást nem eltakaró reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
24. § A reklámhordozók megjelenésének különös formai (műszaki) követelményei:
a) nem rozsdásodó;
b) állékony;
c) könnyen karbantartható;
d) élénk színeket nem használó;
e) nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag.
25. § (1) Közterületen csak olyan kereskedelmi célú tájékoztató tábla helyezhető el, mely csak a szolgáltatás nyitvatartási idejében van kinn. Ezeknek a tábláknak a mérete sem haladhatja meg egyenként az 1 m2-t.
(2) Épületek üvegezett nyílászáróin legfeljebb az üvegezett felület 5 %-ig lehet tájékoztató szövegeket, piktogramokat, képeket elhelyezni.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
26. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. § (1) szerinti szakmai konzultáció és tájékoztatás a főépítésznél kérelmezhető.
(2) Településkép-védelmi szakmai konzultáció kötelező
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 33/A. § hatálya alá esik,
b) kereskedelmi és vendéglátóipari célú létesítmény építése, kialakítása esetén,
c) helyi védett épületek, objektumok estén minden építési, átalakítási és felújítási munkára,
d) minden a 27. §-ban felsorolt épületfajtán végzett nem építési engedély köteles munkára,
e) mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor, stb.), valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás, stb.) szolgáló letelepítése esetén.
(3) A szakmai konzultációt a polgármester látja el.
(4) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában emlékeztető készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
27. § Településképi véleményezési eljárásra kell benyújtani építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárás, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához
a) a közterületen épülő létesítmény terveit,
b) a településképi szempontból meghatározó területeken és a helyi védelem alatt álló területeken, illetve egyedi védelem alatti ingatlanokon tervezett új épületek terveit, továbbá a meglévő épületek utcai megjelenését befolyásoló átalakításának, bővítésének a terveit,
c) a helyi egyedi védelem alatt álló épületeknek az épület adottságainak megfelelően részletezett felújítási terveit,
d) a 20 m2-nél nagyobb középületek terveit.
18. A véleményezési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi véleményre vonatkozó kérelmet a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai szerinti tartalommal kell összeállítani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
19. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre
29. § Településképi bejelentési eljárásra kell bocsátani a következő építési tevékenységek terveit:
a) Nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt.
b) Közterület felöli telekhatáron álló kerítés a településképi szempontból meghatározó területen és helyi védett ingatlanokon.
c) Közterületre néző homlokzaton, vagy tetőn síkban elhelyezett napkollektor, vagy napelem esetén a településképi szempontból meghatározó területen és helyi védett ingatlanokon.
d) Reklámok és reklámhordozók.
20. A bejelentési eljárás részletes szabályai
30. § (1) A bejelentési eljárás az ügyfél kérelmére indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére kell digitálisan és egy papír alapú dokumentációban benyújtani a kérelemmel együtt.
(2) A dokumentáció műszaki tartalma:
a) Érintett homlokzat(ok)
b) Érintett alaprajz(ok)
c) Helyszínrajz
d) Műszaki leírás a tervezett létesítmény megvalósításához szükséges információkkal.
(3) A polgármester a véleményét a helyi főépítész, szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A polgármester határozata a helyi képviselő testületnél fellebbezhető meg.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
31. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ba) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
bb) egységes megjelenésének biztosítása,
bc) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
bd) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
be) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,
bf) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(4) A polgármester kötelezéssel egyidejűleg
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt településkép-védelmi bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
(6) A meg nem fizetett bírságot közadók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) Az önkormányzat minden évben megrendezi az év terve pályázatot, amelyen az aktuális év március 31-ig elkészült és benyújtott építészeti tervek vehetnek részt. A benyújtott terveket az önkormányzat legkésőbb két héten belül elbírálja és a legjobb terv építtetőjének az építés során szükséges közterületfoglalások díját elengedi, és az építtető hozzájárulása esetén az épület homlokzati és látványterveit az önkormányzat honlapján bemutatja. Az önkormányzat a legjobb terv díjat csak akkor adja, ki, ha a beérkezett pályázatok közül van olyan, amelyik megfelel jelen rendelet előírásainak és építészeti minősége példamutató.
(2) Az önkormányzat pénzügyi forrásai rendelkezésre állása esetén támogatja a helyi védelem alatt álló ingatlanok -, illetve a településképi szempontból meghatározó területen lévő, a terület arculatát meghatározó épületek értékőrző felújítását. A támogatás odaítélése pályázati alapon történik. A pályázatra a támogatandó felújítás tervét és költségvetési kiírását kell benyújtani. A megítélt támogatások elszámolása a felújítás elkészültét követően, a számlák benyújtás alapján történik. Az önkormányzat jogosult a támogatott munkák elvégzését és a kivitelezés minőségét ellenőrizni. A támogatást csak a pályázati dokumentációnak megfelelően elvégzett munkákra lehet kifizetni. Az esetleges forrásmaradványt a következő évi pályázati kiíráskor maradéktalanul fel kell használni.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
33. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
34. § Hatályát veszti:
a) Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017. (X.24.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről
b) Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 15/2006. (IX.16) Kt. a helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 19., 20., 21., 22. §-a és 2., 3., 4., 5. melléklete.
A 21. § (1) bekezdését a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (2) bekezdését a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (4) bekezdését a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (5) bekezdését a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (6) bekezdését a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.